Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
DlSZ-szervezetek versenye a kecskeméti járásban A kecskeméti járás falusi DlSZ-szervezetei között a munkában példát mutattak, szép eredményeket értek el a tiszakécskei állami gazdaság, a bugaci Béke termelőszövetkezet és az agasegyliázi állami gazdaság DISZ-szervezetének fiataljai. A tiszakécskei állami gazdaságban két helyen létesítettek minta-trágyatelepet, ifjúsági munkacsapatokat szerveztek a szőlő munkáinak áiatáridöre való elvégzésére. A DÍSZ-fiatalok ezen a tavaszon 300 darab fát ültettek el és a napokban megkezdik a gabona pótbeporzását is. A fiatalok mintegy 530 holdon akarják elvégezni ezt e, fontos munkát. Ezen kívül felajánlották, hogy a burgonyát és a kukoricát négyszer megkapáljak. Adott szavuknak etéren eddig kivétel nélkül eleget tettek és az első kapálást időben és jó- minőségű munkával végezték el. Méltó versenytársuk a tiszakécskeieknek az égasegyházi állami gazdaság DISZ-szervezetének fiataljai. 1000 darab gyümölcsfacsemetét ültette* el a tavasszal, de a munkák egy percig sem szünetelnek. A DÍSZ-fiatalok a legjobb eredményt érték el a szőlőmunkákban már eddig is. Ezeknek a szervezeteknek a fiataljai munkájuk jó elvégzésével egyidőben harcoltak párt- megbizatásuk teljesítéséért is. A céljuk ugyanis az volt, hogy jó munkájukkal minél magasabb terméseredményeket érjenek el, és ezzel részeseivé váljanak annak a nagy harcnak, annak a nagy munkának, amely a dolgozó nép életszínvonalának további emeléséért folyik. Arra törekednek, hogy jobb munkájuk nyomán minél több gyümölcs, s az ízletes ételek mellé több bor kerüljön a dolgozók asztalára. Eddigi eredményei két értékelte a járási DISZ-bizottság és a jó munkát hirdető versenyzászló a tiszakécskei állami gazdaság DISZ-szervezetéhez került. Az alap szervezet vezetősége boldogan vette át a versenyzászlót, amely újabb eredmények elérésére lelkesíti, serkenti őket. Vezsenyi István, DISZ jb. -titkár. cJt kis piros zászló HERCZEG JÓZSEF, Kecel, közepcsábori dolgozó parasztot csak úgy hívják a határban, hogy a »pávas Herczeg«. Ugyanis már évek óta díszíu az udvarát a színes, széptollú madár. Hol lehet ilyenkor megtalálni a szorgalmas gazdát? Kint a mezőn! Mi is a szőlőben bukkantunk rá, amint a fiával, ifj- Herczeg Józseffel a szőlőt sarából ják. BARÁTSÁGOS mosoly terűi a két férfi arcára, ahogy meglátnak bennünket. Közben előkerül az idősebb és az ifjabb Herczegné is. Könnyen észreveszik a vendéget, hiszen a tanya körül van a 14 hold föld, meg az egy hold szőlő, amit művelnek. Mindenütt takaros rend a ház körül. Mutatja, hogy példamutató gazdánál járunk. És mintha csak kitalálta volna gondolatainkat id. Herczegné, ez a kellemes, mosolygósarcú parasztasszony, — míg a férfiakkal beszélgetünk a várható időjárásról, meg a terméskilátásokról, kihoz a szobából egy kis piros versenyzászlót. Mint féltve őrzött ereklyét, tartja a kezében és büszkén mutatja. _ Nézzék csak, mi van nekünk! M egnézzük a feliratot, amely ígv szól: »A községi tanács ajándéka az élenjáró dolgozónak!« Az egész család szemében büszke öröm csillog. Idősebb Herczeg József megjegyzi: — Már negyedszer ítélték nekünk a községi versenyzászlót. A kongresszus idején is nálunk maradt. Ez a mi büszkeségünk! BIZONY VAN IS mire büsz- kélkedniök Herczegéknek.v A beadásban és a mezei munkában egyaránt élenjárnak a községben. A Herczeg-család mestere a földnek. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy a keceli határban az egyik legszebb búzatábla most is az ő tanyájuk körül van. Tavaly is 10 mázsán felül termett búzájuk holdanként, nem is a legjobb földön. Burgonyából a 250 négyszögölön elvetett egy zsák 17-szeresét hozta. Nem sok burgonyát szoktak vetni, de holdra átszámítva, 80—100 mázsa termés szinte állandó a Herczeg-féle földeken. — Tudják — mondja a gazda mindig a könyveket bújjuk a fiiammal együtt, ______ — Nézzék — folytatja egészen belemelegedve a beszélgetésbe — ezeket olvassuk. Egész halom könyvet rak elénk. Köztük van a »Mező- gazdasági Kiskönyvtár« néhány száma, a »Mezőgazdasági növényvédelem« című, a »Mezőgazdasági enciklopédia«, a «Zöldségtermeléstan« című könyvek és így tovább. — Sokszor mérges vagyok rájuk — mondia kedves zsör- tölődéssel az idősebbik Herczegné. — Este későig ég a lámpa. Nem egyszer, rgég vacsorázni is elfeledkeznek. — Ugyan mit zsörtölődsz — felel az ember. — Ezeknek a könyveknek köszönhetjük a több termést, hogy könnyebben teljesítettük a beadást tavaly. Ezekből tanultuk meg, hogyan lehet védekezni a zöldségfélék kártevői ellen. El is határoztam, hogy mint a termelési bizottság tagja, előadást tartok paraszt- társaimnak a zöldségtermelésről. Jól jövedelmez egy kis- darab kertészet is. minden dolgozó parasztnak. Nemcsak arra jó, hogy a háziasszonyt segíti a főzési gondokban, hanem pénzt is jelent és a városi lakosság ellátásához is hozzájárul. — Az igaz — szól közbe az asszony, — de a zöldségeskert jövedelmének jórészét műtrágyára költöttük. — Md?* megint — csóválja a fejét kissé rosszalólag a gazda. — A műtrágya ára sokszorosan bejön a jó termésben. Ezt nemcsak a könyvek bizonyítják, de saját tapasztalataink is. Még hozzáteszi, mintegy csak nekünk szólva: — Most zsörtölődik, de ősszel örül a nagyobb termésnek. Mostmár az asszony is mosolyra derül. — Ha már itt vannak, sze retnék bemutatni valamit — szór most a beszélgetésben ifjú Herczeg József, aki eddig csendben hallgatta a vitát. KIVEZET bennünket a szin alá. — Nézzék meg, ez az én sa ját készítményű vetőgépem. Egy egyszerűnek látszó, mégis rendkívül szellemesen elkészített gépet hoz elő. Magyarázni kezd: — Be lehet állítani sűrűbb, vagy ritkább szórásra. Ezzel vetettem el a kertben az összes zöldségféléket. 800 öl cukorrépát négy óra alatt tettem földbe. Gyorsan és gazdaságosan lehet vele vetni. A mákot például olyan ritkán vetettem, hogy nem is kellett jóformán egyelni és sokkal szebb, mint a kézzel ve tett. El is határoztam, hogy felküldöm a rajzát az Országos Találmányi Hivatalnak, hátha tudják hasznosítani. A szomszá daim állandóan jönnek és fcé- regetik kölcsön. BE IS MUTATJA, hogyan működik a gép. Valóban ügyes szerkezet. A magot és a műtrágyát egyszerre szórja a földbe, tetszés szerinti sűrűségben. A kongresszuson arról volt sző, hogy emelni kell a mezőgazda- sági növények termésátlagát. Mi ezt a saját gazdaságunkban is meg akarjuk valósítani. Ezzel nemcsak nekünk jut több, hanem a városnak is búcsúzik tőlünk Kecel egyik legjobb gazdája. — Még csak annyit: azt sem akarjuk, hogy a zászlót valaki elhódítsa tőlünk — teszi hozzá hamiskásan; Élenjárók tapasztalatcseréje A burgonyatermelés mestere BÁLLÁ JÄNOS a bácsborsódi termelési bizottság tagja. Évek óta a legmagasabb termésátlaga van kalászosokban, kapásokban. Évek tapasztalatai során tanulta meg azt is: hogyan tehet szert gazdag burgonyatermésre? — Legfontosabb a helyes vetésforgó. Ahol az idén burgonyát termesztek, ott tavaly kukorica volt. ttnkôltsêg'csôkkentéssel az életszínvonal további emeléséért ! A Bajai Ruhaüzem dolgozói (nagy érdeklődéssel olvasták az Újságokban, hallgatták a rádión keresztül a kongresszuson elhangzott beszédeket, felszólalá- eokat. Különösen nagy érdeklődéssel olvasták Rákosi elvtárs szavait a munkatermelékenység (növeléséről és az önköltség csökkentéséről, mint az életszínvona1 emelésének feltételéről. Megmutatták az üzem dolgozóinak Rákosi elvtárs szavai az utat, melyen keresztül ezt el Is érhetik. A mennyiségi tervek teljesítése mellett az anyaggal vaió fokozottabb takarékoskodás. Az önköltségcsökkentés érdekében dolgozóink jelentős elhatározásra jutottak. Ezzel akarják követni a beszámoló szavait: »Az árakat azonban csak akkor lehet lautáiutani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az Önköltség.« Anyagmegtakarításunk termelési költségünknek az RTV anyaghányadához viszonyítva 34 százalékát teszi ki, mely nem kevesebb, mint 11.256 méter anyagmegtakarításban jelentkezik. Az így megtakarított anyagból 7025 gyermekírget tuduná gyártani és forgalomba hozni, ami a megtakarítás pénzértékében 314.380 forintot jelent. Felhívjuk ruhaüzemeinket, kövessék példánkat és harcoljanak velünk együtt a további önköltségcsökkentés sikeréért. Forka R. igazgató, Scherer Géza, üzemi párttitkár, Pólyák Ilona "iB-elnök. AZ ELMÚLT évben 60 mázsánál jóval magasabb burgonyatermést takarítok be. A vetést mélyszántásba végezte. — Szántás előtt 100 négyszögölenként egy kocsi sertéstrágyát szórt ei. Tapasztalatai azt. bizonyítják, hogy a burgonyatermesztésben a sertéstrágya jobban beválik, mint az istállótrágya. A BURGONYA ápolásával kapcsolatban azt mondja Balia János: . — Nem szabad azt hinni, hogy a kapálás, töltögetés csak úgy, tetszés szerint végezhető, ahogyan éppen eszembe jut. A kapálást már abban a pillanatban el kell kezdeni, ahogyan a gyomok jelentkeznek. A töltögetés- hez pedig ki kell lesni az esőt, amikor a burgonyaszár keiiő vízmennyiséghez jut. A szárhoz tömörített föld a lehullott csapadékot eljuttatja a gumókhoz. Azt szokták mondani, hegy a burgonyának elegendő a kétszeri kapálás, kétszeri töltögetes. Én magam ellentmondók ennek. Ha a föld megkívánja, a kapálást többször is meg keil ismételni. A minőségi munka minőségi termést eredményez, Bállá János példáját sokan követik a borsódi határban. Lai- di József, Horváth János és több gazda minden esztendőben mass burgonyatermést takarít be. Kitüntették a helyi tanácsok kiváló dolgozóit A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette a helyi tanácsok kiváló dolgozóit. A kitüntetéseket pénteken délután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Országházban. A kitüntetések átadásánál jelen volt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügyminiszter, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és a minisztertanács több tagja. Az Elnöki Tanács a következő bácskiskunmegyei tanácsi dolgozókat tüntette ki: Kővári Péter, Harta községi tanács vb. elnök, Földes Lajos, Gara községi tanács vb. elnök, Hajdú Béla, Mélykút községi tanács vb. titkára, Varjú Pál, bajai járási tanács vb. elnök, Valcsik János, Baja városi tanács mg. áll. biz. elnök, Németh József, kalocsai járási tanács adófelügyelő, Berényi István, megyei tanács csoportvezető, Vidéki Mátyás, megyei tanács csoportvezető, Szabó József, megyei tanács csoportvezető, Peták János, megyei tanács előadó, Dózsa József, megyei tanács előadó, Molnár János, megyei tanács előadó, Bogárdi János, bajai járási tanács tsz-szervező. Több nyersanyagot- az iparnak! Pártunk 111. kongresszusa felhívta a figyelmet arra is, hogy fejlődő mezőgazdaságunk több nyersanyagot szolgáltasson az iparnak. Pártunk és kormányzatunk a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törekvéseit és intézkedéseit megértve, elhatároztuk, hogy az általános jólét és életszínvonal növelése érdekében mezőgazdasági téren olyan munkát végzünk, amellyel az eddigieknél magasabb átlagtermést tudunk biztosítani. Az ipart elsősorban rostkenderből kívánjuk nagyobb meny- nyiséggel ellátni és ezért az 1954-es gazdasági évben rostkenderből 40 mázsás átlagtermés elérését tűztük ki célul. Az eddigi kedvező időjárás és a megfelelő agrotechnika alkalmazása biztos alapot nyújt a magas termés eléréséhez. Tekintettel arra, hogy az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal való ellátása nemcsak a mi gazdaságunk, hanem minden rostkendert termelő állami gazdaság feladata is, versenyre hívjuk Báes-Kis- kun megye összes rostkender- termelő állami gazdaságát a 40 mázsás átlagtermés elérésére. Kelemen József igazgató, Réz György ÜB-elnök, hildpusztai áll. gazdaság. A rostkender termeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek közül a hercegszántói Dózsa Gy.- tsz tett versenykihívást a 35 mázsás termelőszövetkezeti átlagtermés elérésére. Versenyre hivs ták megyénk valamennyi termelőszövetkezeti csoportját. A bajai dolgozó parasztok kezdeményezései június 1-től 8-ig tartsunk gyomirtó hetet A bajai mezőgazdasági állandó bizottság, a termelési bizottság, a város dolgozó parasztjai versenyre hívják a megye dolgozó parasztságát gyomirtó hét tartására, a szálastakarmányok időben való lekaszlásáia és a széna minőségi kezelésére az alábbi szempontok szerint: 1. A gyomirtó hét június 1-én kezdődik és június 8-án ér véget. Az állandó- és termelési bizottság tagjai, az élenjáró gazdák mozgósítják lakókörzetük dolgozóit és az egész határban nem marad egyetlen talpalatnyi föld kapálatlan. A termelési bizottság tagjai ellenőrzik a kárt- okozó rovarok megjelenését és a veszélyre felhívják paraszttársaik figyelmét. 2 A hét folyamán elvégezzük a szőlők és gyümölcsösök permetezését, kacsolását. Az almamoly megjelenése esetén a védekezést azonnal megkezdjük. 3. Minden szálastakarmányt időben lekaszálunk. Különösen vonatkozik ez a lucernára, hogy a levélhullás a legkisebb legyen. A takarmányokat száradás után úgy tároljuk, hogy azok vitamintartalmát megőrizzük. A füvek kaszálását a virágzás kezdetén végezzük. VALCSIK JÁNOS, a mezőgazd. állandó biz. elnöke; MÁRTON VILMOS, mezőgazd. oszt. vez, A császártöltési gépállomás az elsőség megszilárdításáért A császártöltési gépállomás hosszú idő óta első a gépállomások megyei versenyében. Az országos sajtó is sokszor közölte nevét a legjobbak között. A gépállomás dolgozói a kongresszusi hét versenylendületét töretlenül továbbvive harcolnak az elsőség megszilárdításáért Ezen a héten befejeződik az erőgépek karbantartása. Teljes erővel folyik a cséplőgépek és kombájnok javítása. az aratás- cséplés szervezési előkészítése. A gépállomás dolgozói figyelemmel kísérték a pártkongresz- szust, áttanulmányozták annak határozatait. Megértették: a mezőgazdaság termelékenységének emelésében döntő feladat vár rájuk továbbra is. Ennek a feladatnak jelenlegi láncszeme: segítséget adni a nő* vényápolásban. Fuszenecker Menyhért mintegy 200 hold növényápolást végzett eddig a császártöltési Felszabadulás termelő szövetkezetben, az imrehegyi egyéni gazdáknál és az erdő- gazdaságban. A* géf>- állomás még e héten újabb két gépet állíl a növényápolásba. Jutalmak a begyűjtési verseny legjobb dolgozóinak A begyűjtési versenyben eddig legjobb eredményt elért begyűjtési szervek és felvásárló vállalatok dolgozóit, eddig végzett munkájuk elismeréseként a begyűjtési minisztérium pénzjutalomban részesítette. Jutalmat kaptak azok a begyűjtési dolgozók, akik a verseny szervezése, a dolgozó parasztok mozgósítása terén, valamint begyűjtési tervek teljesítésének érdekében a legjobb munkát végezték. A megjutalmazottak között vannak Hajós, Gátér községi funkcionáriusai. Az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat bajai megbízottja: Tomasits László, bácsalmási megbízottja: Horváth Imre, kiskunfélegyházi megbízottja: Révész Ferenc kapott jutalmat. Jutalmat kapott még » Tojás- és Baromfibegyüjtő Vállalat, továbbá a Tejipari Egyesülés több dolgozója,