Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

DlSZ-szervezetek versenye a kecskeméti járásban A kecskeméti járás falusi DlSZ-szervezetei között a munkában példát mutattak, szép ered­ményeket értek el a tiszakécskei állami gazda­ság, a bugaci Béke termelőszövetkezet és az agasegyliázi állami gazdaság DISZ-szervezetének fiataljai. A tiszakécskei állami gazdaságban két he­lyen létesítettek minta-trágyatelepet, ifjúsági munkacsapatokat szerveztek a szőlő munkáinak áiatáridöre való elvégzésére. A DÍSZ-fiatalok ezen a tavaszon 300 darab fát ültettek el és a napok­ban megkezdik a gabona pótbeporzását is. A fia­talok mintegy 530 holdon akarják elvégezni ezt e, fontos munkát. Ezen kívül felajánlották, hogy a burgonyát és a kukoricát négyszer megkapál­jak. Adott szavuknak etéren eddig kivétel nélkül eleget tettek és az első kapálást időben és jó- minőségű munkával végezték el. Méltó versenytársuk a tiszakécskeieknek az égasegyházi állami gazdaság DISZ-szervezetének fiataljai. 1000 darab gyümölcsfacsemetét ültette* el a tavasszal, de a munkák egy percig sem szü­netelnek. A DÍSZ-fiatalok a legjobb eredményt érték el a szőlőmunkákban már eddig is. Ezeknek a szervezeteknek a fiataljai mun­kájuk jó elvégzésével egyidőben harcoltak párt- megbizatásuk teljesítéséért is. A céljuk ugyanis az volt, hogy jó munkájukkal minél magasabb terméseredményeket érjenek el, és ezzel része­seivé váljanak annak a nagy harcnak, annak a nagy munkának, amely a dolgozó nép életszín­vonalának további emeléséért folyik. Arra töre­kednek, hogy jobb munkájuk nyomán minél több gyümölcs, s az ízletes ételek mellé több bor ke­rüljön a dolgozók asztalára. Eddigi eredményei két értékelte a járási DISZ-bizottság és a jó mun­kát hirdető versenyzászló a tiszakécskei állami gazdaság DISZ-szervezetéhez került. Az alap szervezet vezetősége boldogan vette át a ver­senyzászlót, amely újabb eredmények elérésére lelkesíti, serkenti őket. Vezsenyi István, DISZ jb. -titkár. cJt kis piros zászló HERCZEG JÓZSEF, Kecel, közepcsábori dolgozó parasztot csak úgy hívják a határban, hogy a »pávas Herczeg«. Ugyan­is már évek óta díszíu az udva­rát a színes, széptollú madár. Hol lehet ilyenkor megtalálni a szorgalmas gazdát? Kint a me­zőn! Mi is a szőlőben bukkan­tunk rá, amint a fiával, ifj- Herczeg Józseffel a szőlőt sará­ból ják. BARÁTSÁGOS mosoly terűi a két férfi arcára, ahogy meg­látnak bennünket. Közben elő­kerül az idősebb és az ifjabb Herczegné is. Könnyen észreve­szik a vendéget, hiszen a tanya körül van a 14 hold föld, meg az egy hold szőlő, amit művelnek. Mindenütt takaros rend a ház körül. Mutatja, hogy példamu­tató gazdánál járunk. És mintha csak kitalálta volna gondola­tainkat id. Herczegné, ez a kel­lemes, mosolygósarcú paraszt­asszony, — míg a férfiakkal be­szélgetünk a várható időjárás­ról, meg a terméskilátásokról, kihoz a szobából egy kis piros versenyzászlót. Mint féltve őr­zött ereklyét, tartja a kezében és büszkén mutatja. _ Nézzék csak, mi van ne­künk! M egnézzük a feliratot, amely ígv szól: »A községi tanács aján­déka az élenjáró dolgozónak!« Az egész család szemében büszke öröm csillog. Idősebb Herczeg József megjegyzi: — Már negyedszer ítélték ne­künk a községi versenyzászlót. A kongresszus idején is nálunk maradt. Ez a mi büszkeségünk! BIZONY VAN IS mire büsz- kélkedniök Herczegéknek.v A beadásban és a mezei munká­ban egyaránt élenjárnak a köz­ségben. A Herczeg-család mes­tere a földnek. Nem is lehet cso­dálkozni azon, hogy a keceli határban az egyik legszebb búzatábla most is az ő tanyájuk körül van. Tavaly is 10 mázsán felül termett búzájuk holdan­ként, nem is a legjobb földön. Burgonyából a 250 négyszögölön elvetett egy zsák 17-szeresét hozta. Nem sok burgonyát szok­tak vetni, de holdra átszámítva, 80—100 mázsa termés szinte állandó a Herczeg-féle földeken. — Tudják — mondja a gazda mindig a könyveket bújjuk a fiiammal együtt, ______ — Nézzék — folytatja egészen belemelegedve a beszélgetésbe — ezeket olvassuk. Egész halom könyvet rak elénk. Köztük van a »Mező- gazdasági Kiskönyvtár« néhány száma, a »Mezőgazdasági nö­vényvédelem« című, a »Mező­gazdasági enciklopédia«, a «Zöldségtermeléstan« című köny­vek és így tovább. — Sokszor mérges vagyok rájuk — mondia kedves zsör- tölődéssel az idősebbik Her­czegné. — Este későig ég a lám­pa. Nem egyszer, rgég vacsoráz­ni is elfeledkeznek. — Ugyan mit zsörtölődsz — felel az ember. — Ezeknek a könyveknek köszönhetjük a több termést, hogy könnyebben tel­jesítettük a beadást tavaly. Ezekből tanultuk meg, hogyan lehet védekezni a zöldségfélék kártevői ellen. El is határoztam, hogy mint a termelési bizottság tagja, előadást tartok paraszt- társaimnak a zöldségtermelés­ről. Jól jövedelmez egy kis- darab kertészet is. minden dol­gozó parasztnak. Nemcsak arra jó, hogy a háziasszonyt segíti a főzési gondokban, hanem pénzt is jelent és a városi lakosság ellátásához is hozzájárul. — Az igaz — szól közbe az asszony, — de a zöldségeskert jövedelmének jórészét műtrá­gyára költöttük. — Md?* megint — csóválja a fejét kissé rosszalólag a gazda. — A műtrágya ára sokszorosan bejön a jó termésben. Ezt nemcsak a könyvek bizonyít­ják, de saját tapasztalataink is. Még hozzáteszi, mintegy csak nekünk szólva: — Most zsör­tölődik, de ősszel örül a na­gyobb termésnek. Mostmár az asszony is mo­solyra derül. — Ha már itt vannak, sze retnék bemutatni valamit — szór most a beszélgetésben ifjú Herczeg József, aki eddig csend­ben hallgatta a vitát. KIVEZET bennünket a szin alá. — Nézzék meg, ez az én sa ját készítményű vetőgépem. Egy egyszerűnek látszó, még­is rendkívül szellemesen elké­szített gépet hoz elő. Magyarázni kezd: — Be lehet állítani sűrűbb, vagy ritkább szórásra. Ezzel vetettem el a kertben az összes zöldségféléket. 800 öl cukorrépát négy óra alatt tettem földbe. Gyorsan és gazdaságosan lehet vele vetni. A mákot például olyan ritkán vetettem, hogy nem is kellett jóformán egyelni és sokkal szebb, mint a kézzel ve tett. El is határoztam, hogy felküldöm a rajzát az Országos Találmányi Hivatalnak, hátha tudják hasznosítani. A szomszá daim állandóan jönnek és fcé- regetik kölcsön. BE IS MUTATJA, hogyan működik a gép. Valóban ügyes szerkezet. A magot és a műtrá­gyát egyszerre szórja a földbe, tetszés szerinti sűrűségben. A kongresszuson arról volt sző, hogy emelni kell a mezőgazda- sági növények termésátlagát. Mi ezt a saját gazdaságunkban is meg akarjuk valósítani. Ez­zel nemcsak nekünk jut több, hanem a városnak is búcsúzik tőlünk Kecel egyik legjobb gazdája. — Még csak annyit: azt sem akarjuk, hogy a zászlót valaki elhódítsa tőlünk — teszi hozzá hamiskásan; Élenjárók tapasztalatcseréje A burgonyatermelés mestere BÁLLÁ JÄNOS a bácsborsódi termelési bizottság tagja. Évek óta a legmagasabb termésátlaga van kalászosokban, kapásokban. Évek tapasztalatai során tanulta meg azt is: hogyan tehet szert gazdag burgonyatermésre? — Legfontosabb a helyes ve­tésforgó. Ahol az idén burgo­nyát termesztek, ott tavaly ku­korica volt. ttnkôltsêg'csôkkentéssel az életszínvonal további emeléséért ! A Bajai Ruhaüzem dolgozói (nagy érdeklődéssel olvasták az Újságokban, hallgatták a rádión keresztül a kongresszuson el­hangzott beszédeket, felszólalá- eokat. Különösen nagy érdeklő­déssel olvasták Rákosi elvtárs szavait a munkatermelékenység (növeléséről és az önköltség csök­kentéséről, mint az életszínvona1 emelésének feltételéről. Megmu­tatták az üzem dolgozóinak Rá­kosi elvtárs szavai az utat, me­lyen keresztül ezt el Is érhetik. A mennyiségi tervek teljesítése mellett az anyaggal vaió foko­zottabb takarékoskodás. Az önköltségcsökkentés érde­kében dolgozóink jelentős elha­tározásra jutottak. Ezzel akarják követni a beszámoló szavait: »Az árakat azonban csak akkor le­het lautáiutani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az Önköltség.« Anyagmegtakarításunk terme­lési költségünknek az RTV anyaghányadához viszonyítva 34 százalékát teszi ki, mely nem kevesebb, mint 11.256 méter anyagmegtakarításban jelentke­zik. Az így megtakarított anyag­ból 7025 gyermekírget tuduná gyártani és forgalomba hozni, ami a megtakarítás pénzértéké­ben 314.380 forintot jelent. Felhívjuk ruhaüzemeinket, kö­vessék példánkat és harcoljanak velünk együtt a további önkölt­ségcsökkentés sikeréért. Forka R. igazgató, Scherer Géza, üzemi párttitkár, Pólyák Ilona "iB-elnök. AZ ELMÚLT évben 60 má­zsánál jóval magasabb burgo­nyatermést takarítok be. A ve­tést mélyszántásba végezte. — Szántás előtt 100 négyszögölen­ként egy kocsi sertéstrágyát szórt ei. Tapasztalatai azt. bizo­nyítják, hogy a burgonyater­mesztésben a sertéstrágya job­ban beválik, mint az istállótrá­gya. A BURGONYA ápolásával kapcsolatban azt mondja Balia János: . — Nem szabad azt hinni, hogy a kapálás, töltögetés csak úgy, tetszés szerint végezhető, aho­gyan éppen eszembe jut. A ka­pálást már abban a pillanatban el kell kezdeni, ahogyan a gyo­mok jelentkeznek. A töltögetés- hez pedig ki kell lesni az esőt, amikor a burgonyaszár keiiő vízmennyiséghez jut. A szárhoz tömörített föld a lehullott csa­padékot eljuttatja a gumókhoz. Azt szokták mondani, hegy a burgonyának elegendő a két­szeri kapálás, kétszeri töltögetes. Én magam ellentmondók ennek. Ha a föld megkívánja, a kapá­lást többször is meg keil ismé­telni. A minőségi munka minő­ségi termést eredményez, Bállá János példáját sokan követik a borsódi határban. Lai- di József, Horváth János és több gazda minden esztendőben ma­ss burgonyatermést takarít be. Kitüntették a helyi tanácsok kiváló dolgozóit A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette a helyi tanácsok kiváló dolgozóit. A kitüntetéseket pénteken délután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Országházban. A kitüntetések átadásánál jelen volt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügyminiszter, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és a minisztertanács több tagja. Az Elnöki Tanács a következő bácskiskunmegyei tanácsi dol­gozókat tüntette ki: Kővári Péter, Harta községi tanács vb. elnök, Földes Lajos, Gara községi tanács vb. elnök, Hajdú Béla, Mélykút községi tanács vb. titkára, Varjú Pál, bajai járási tanács vb. elnök, Valcsik János, Baja városi tanács mg. áll. biz. elnök, Németh József, kalocsai járási tanács adófelügyelő, Berényi István, megyei tanács csoportvezető, Vidéki Mátyás, megyei tanács csoportvezető, Szabó József, megyei tanács csoportvezető, Peták János, megyei tanács előadó, Dózsa József, megyei tanács előadó, Molnár János, megyei tanács előadó, Bogárdi János, bajai járási tanács tsz-szervező. Több nyersanyagot- az iparnak! Pártunk 111. kongresszusa fel­hívta a figyelmet arra is, hogy fejlődő mezőgazdaságunk több nyersanyagot szolgáltasson az iparnak. Pártunk és kormány­zatunk a mezőgazdaság fejlesz­tésére irányuló törekvéseit és intézkedéseit megértve, elhatá­roztuk, hogy az általános jólét és életszínvonal növelése érde­kében mezőgazdasági téren olyan munkát végzünk, amellyel az eddigieknél magasabb átlagter­mést tudunk biztosítani. Az ipart elsősorban rostken­derből kívánjuk nagyobb meny- nyiséggel ellátni és ezért az 1954-es gazdasági évben rost­kenderből 40 mázsás átlagter­més elérését tűztük ki célul. Az eddigi kedvező időjárás és a megfelelő agrotechnika alkalma­zása biztos alapot nyújt a magas termés eléréséhez. Tekintettel arra, hogy az ipar mezőgazdasá­gi nyersanyaggal való ellátása nemcsak a mi gazdaságunk, ha­nem minden rostkendert ter­melő állami gazdaság feladata is, versenyre hívjuk Báes-Kis- kun megye összes rostkender- termelő állami gazdaságát a 40 mázsás átlagtermés elérésére. Kelemen József igazgató, Réz György ÜB-elnök, hildpusztai áll. gazdaság. A rostkender termeléssel fog­lalkozó termelőszövetkezetek kö­zül a hercegszántói Dózsa Gy.- tsz tett versenykihívást a 35 má­zsás termelőszövetkezeti átlag­termés elérésére. Versenyre hivs ták megyénk valamennyi terme­lőszövetkezeti csoportját. A bajai dolgozó parasztok kezdeményezései június 1-től 8-ig tartsunk gyomirtó hetet A bajai mezőgazdasági állan­dó bizottság, a termelési bizott­ság, a város dolgozó parasztjai versenyre hívják a megye dol­gozó parasztságát gyomirtó hét tartására, a szálastakarmányok időben való lekaszlásáia és a széna minőségi kezelésére az alábbi szempontok szerint: 1. A gyomirtó hét június 1-én kezdődik és június 8-án ér vé­get. Az állandó- és termelési bi­zottság tagjai, az élenjáró gazdák mozgósítják lakókörzetük dol­gozóit és az egész határban nem marad egyetlen talpalatnyi föld kapálatlan. A termelési bi­zottság tagjai ellenőrzik a kárt- okozó rovarok megjelenését és a veszélyre felhívják paraszttár­saik figyelmét. 2 A hét folyamán elvégezzük a szőlők és gyümölcsösök perme­tezését, kacsolását. Az almamoly megjelenése esetén a védekezést azonnal megkezdjük. 3. Minden szálastakarmányt időben lekaszálunk. Különösen vonatkozik ez a lucernára, hogy a levélhullás a legkisebb legyen. A takarmányokat száradás után úgy tároljuk, hogy azok vita­mintartalmát megőrizzük. A füvek kaszálását a virágzás kez­detén végezzük. VALCSIK JÁNOS, a mezőgazd. állandó biz. elnöke; MÁRTON VILMOS, mezőgazd. oszt. vez, A császártöltési gépállomás az elsőség megszilárdításáért A császártöltési gép­állomás hosszú idő óta első a gépállomások megyei versenyében. Az országos sajtó is sokszor közölte nevét a legjobbak között. A gépállomás dolgozói a kongresszusi hét versenylendületét tö­retlenül továbbvive harcolnak az elsőség megszilárdításáért Ezen a héten befe­jeződik az erőgépek karbantartása. Teljes erővel folyik a cséplő­gépek és kombájnok javítása. az aratás- cséplés szervezési elő­készítése. A gépállomás dolgo­zói figyelemmel kísér­ték a pártkongresz- szust, áttanulmányoz­ták annak határoza­tait. Megértették: a mezőgazdaság termelé­kenységének emelésé­ben döntő feladat vár rájuk továbbra is. En­nek a feladatnak je­lenlegi láncszeme: se­gítséget adni a nő* vényápolásban. Fuszenecker Meny­hért mintegy 200 hold növényápolást végzett eddig a császártöltési Felszabadulás termelő szövetkezetben, az imrehegyi egyéni gazdáknál és az erdő- gazdaságban. A* géf>- állomás még e héten újabb két gépet állíl a növényápolásba. Jutalmak a begyűjtési verseny legjobb dolgozóinak A begyűjtési versenyben ed­dig legjobb eredményt elért be­gyűjtési szervek és felvásárló vállalatok dolgozóit, eddig vég­zett munkájuk elismeréseként a begyűjtési minisztérium pénz­jutalomban részesítette. Jutal­mat kaptak azok a begyűjtési dolgozók, akik a verseny szer­vezése, a dolgozó parasztok moz­gósítása terén, valamint begyűj­tési tervek teljesítésének érde­kében a legjobb munkát végez­ték. A megjutalmazottak között vannak Hajós, Gátér községi funkcionáriusai. Az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat bajai meg­bízottja: Tomasits László, bács­almási megbízottja: Horváth Im­re, kiskunfélegyházi megbízott­ja: Révész Ferenc kapott jutal­mat. Jutalmat kapott még » Tojás- és Baromfibegyüjtő Vál­lalat, továbbá a Tejipari Egye­sülés több dolgozója,

Next

/
Oldalképek
Tartalom