Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-26 / 150. szám

8ACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG mmsmmmmmsmEsmm ~\ A MAI SZÁMBAN Válságjelek az Egyesült Államok gazdaságában, ss A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok ^or­mányához. — Közgyűlés a jánoshalmi Petőfi termelő­szövetkezetben. — Két szövetkezeti jószággondozó. — Képek a Szovjetunióból. IX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Ara SO fillér 1954 JUNIUS 26. SZOMBAT Á „franciaországi változások” Aratás előtt a bajai járásban Jean Paul Sartre híres francia békeharcos íróval különös eset történt a közelmúltban. Ponto­san a Szovjetunióba való uta­zása előtt volt alkalma meggyő­ződni arról, hogy mit jelent iga­zában a mostani francia »-sajtó- szabadság«. Az egyik francia fo­lyóirat áprilisi számában ugyan­is hiába keresték az olvasók a híres nyugati filozófus és író vezércikkét. A cikk címe a lapban megjelent tartalmi ki­vonatban még szerepel. A cik­ket magát azonban az első ol­dalról törölték. Nem volt vélet­len eset ez, hiszen a vezércikk­ben Sartre az indokínai háború megszüntetéséért szállt volna síkra. Az eset jellemző tanulsága az, hogy még az olyan szélsősége­sen reakciós filozófiai irányzat­hoz tartozó író, mint Sartre sem vonhatott le más következményt az indokínai »szennyes háború« tanulságaiból, mint azt, hogy bé­két kell teremteni a Távol-Ke­letnek ezen a véres harcterén. Azóta egyéb érdekességek is történtek a francia politikában. Pierre Mendes-France — ez a kevéssé ismert francia politikus •— azzal nyert többséget a fran­cia parlamentben, hogy kijelen­tette; »Kormányunk legfőbb cél­kitűzése békét teremteni Indo­kínában.« Kijelentésének fon­tosságát azzal is igyekezett alá­támasztani, hogy politikai köte­lezettséget vállait terve megvaló­sítására és kilátásba ■ helyezte, hogy a francia közvélemény nyilvánossága előtt számol majd be a békéért folytatott harca si­keréről. Rendkívül jellemző, hogy Mendes-France azt a poli­tikai álláspontot vallotta magáé­nak, melyet éveken keresztül egyetlen párt hangoztatott kö­vetkezetesen- Franciaországban; a Francia Kommunista Párt. A francia közvélemény, a francia politikai élet különböző, de igen jellemző pólusainak ez a találkozása és félreérthetetlen politikai kifejeződése a világ közvéleménye előtt, a 900 mil­liós béketábor hatalmas győzel­me és a washingtoni politika hosszú évek óta legnagyobb eu­rópai veresége. Mert hiszen mi­vel magyarázható másként a francia hivatalos politikának ez az amerikaiak számára meglepő önállósulása, ha nem a béke erőinek hatalmas előretörésével Franciaországban. A francia nép legjobb fiai, élükön a kommunistákkal, eddig «5 kérlelhetetlen következetesség­gel hangoztatták, hogy a francia nép egészének igazi érdeke, az igazi nemzeti politika a béke megteremtése. Hiába próbálták a csúfosan megbukott Lamel-kor- mány újságírói és hivatalos nyi­latkozatai azt állítani, hogy pél­dául az a 95.300 ifjú francia, aki a távolkeleti harctereken pusz-' tűit el, a »becsület mezején« ál­dozta fel életét. Minden francia apa és anya, akinek a: gyermeke, hozzátartozója ennek a gyászos jelentésnek a listáin szerepelt, másként vélekedett. Maga a francia nép nevezte el az indo­kínai rablóhadjáratot »szennyes háború«-nak. A francia nép, amelynek évezredes történelme folyamán az apák, az ősök sok­szor emelték fel Európa szemei előtt a szabadság, a haladás for­radalmi zászlaját, különbséget tud tenni az igazi nemzeti érde­kekért való hősi halál és a szé­gyenletes, az egész nemzetet megbélyegző, igazságtalan rabló- háború között. Franciaország népe tehát is­mét Európa érdeklődése közép­pontjában áll. Ez az érdeklődés nem indokolatlan, hiszen a francia nép béketörekvéseinek nagyszerű kifejezése és eredmé­nye ma — az indokínai kérdés­ről tárgyaló genfi értekezlet idő­szakában — Mendes-France po­litikai állásfoglalása a béke mellett. Íme a francia burzsoá­ziának ez a fiatal képviselője kénytelen magáévá tenni a nép békepolitikáját, kénytelen azt kormánya programmjául elis­merni. Hozzá kell tennünk, Men­des-France elveit nem annyira világnézeti ellentétek választják el Washingtontól, hanem inkább az, hogy a francia burzsoázia egyes körei inkább szeretnének az amerikai tőkések egyenrangú partnerjaivá lenni, mint a Wall­street járszalagján megkötözött kézzel várni a gazdasági kilátás- talanság és az éhes amerikai monopolista erőszak újabb meg­lepetéseit. Mendes-France a napokban Genfbe utazott és találkozott Csou En-laj elv társsal, a Kínai Népköztársaság genfi küldöttsé­gének vezetőjével. A találkozás­ról mondott nyilatkozatában a francia miniszterelnök és kül­ügyminiszter megismételte nem­zeti méretekben tett állásfogla­lásának lényegét, most a nem­zetközi diplomácia fórumai je­lenlétében is. — Azt mondotta nyilatkozatában: »Remélem, hogy megbeszélésünk az indokínai bé­ke helyreállítására vezet majd.« Az amerikai diplomácia vere­ségének majdnem minden olda­la világosan kirajzolódik ezek­ből az eseményekből. Először is kitűnik az, hogy Washington akarata ellenére olyan minisz­terelnöke lett hosszú évek óta elsőízben Franciaországnak, aki kormányprogrammként hangoz­tatja a béke megteremtését. Ve­reségnek számítanak ezek az események azért is, mert mind­ezek a francia események a genfi értekezlet közben zajlanak le. Gertiben tudvalevőleg az in­dokínai kérdésről folyik a vita, holott Amerika az egész genfi értekezletet réges-régen igyek­szik meghiúsítani. Minden békeharcos, Európa jövőjének minden igaz híve örömmel üdvözölte a franciaor­szági változásokat, mért bennük a béke és haladás-erőinek újabb győzelmet látjaj Aratásra készülnek a garai Vörös Traktor állami gazdaságban »Állami gazdaságaink, ame­lyek jelenleg az ország szántó- területének 12.5 százalékán gazdálkodnak, többségükben még nem használják fel meg­felelően a szocialista nagyüzem­ben rejlő hatalmas lehetősége­ket;«— olvasták a garai Vö­rös Traktor állami gazdaság dol­gozói a Központi Vezetőség kongresszusi beszámolójában. El is határozták, hogy feladatuk­nak minden vonatkozásban meg­felelnek azzal, hogy munkájuk­ban újabb eredmények elérésé­re törekszenek. Ezeknek az eredményeknek az eléréséért egymással versengve küzdenek. A munkaerőhiányt úgy küzdötték le, hogy növelték a gépi munka arányát a nö­vényápolásban. Dinnyés, Perbí­ró, Wittini brigádvezetők brigád­jai segítséget nyújtottak a nö­vényápolásban lemaradt Szálé brigádnak. A gazdaság táblái gazdag ter­mést ígérnek. A jó talajelőkészi- lés, az időben végzett vetés, a gondos növényápolás, mindazo­kat az előfeltételeket biztosítot­ta, amelyek a magasabb termés- eredmények eléréséhez szüksé­gesek. Az idén az elmúlt 6 év át­lagával összehasonlítva, előrelát­hatólag kalászosokból 2—3, bur­gonyából 20—25 mázsával ta­karítanak be több termést hol­danként. A jelenlegi sürgős munkák mellett minden előkészület meg­történt az aratás-cséplés gyors elvégzésére is. A kombájnveze­tők és az aratógépkezelők arra törekszenek, hogy a gazdaságban 79%-ra tervezett gépi aratást túlteljesítsék. A kombájnosok megfogadták, hogy az egy kom­bájnra jutó 200 holdas vállalásu­kat nemcsak teljesítik, hanem túl is haladják. A gazdaság az aratás-cséplés jó minőségű mun­kával való elvégzésére céljutal­makat tűzött ki. A légjobb csép­lőgépbrigád 2000, a legjobb kombájnos 1000, a legjobb arató­gép-brigád 500, a legjobb szalma- asztagozó-brigád 500 és a leg­jobb szénakazaló-brigád 1000 forint jutalmat kap. Nem kis feladat a gazdaság gabonatermésének betakarítá­sa, mert körülbelül annyi ke­nyérgabona betakarításáról van szó, amellyel Baja dolgozóinak egyévi kenyérellátását tudnánk biztosítani. Ezért van szükség ar­ra, hogy már előre, jól megszer­vezzék az aratás és cséplés mun­káit. A kongresszusi verseny során a jólvégzett munka eredményei a gazdaság 110 dolgozóját juttat­ták megérdemelt kitüntetéshez, Ez arra lelkesíti a dolgozókat, hogy még jobb eredményeket ér­jenek el. A traktorosok közötti verseny mind szélesebb mérete­ket ölt. Antal Vilmos és vál­tótársa, Strigl Péter G. 35-ös gé­pükkel 474 normálholdat telje­sítettek eddig. Szorosan az élen­járók nyomába szegődött Má­tyás Pius és váltótársa 410, Probajkó Károly és váltótársa 404 normálhold teljesítésével. A zetorosok versenyében Mándity István egymaga 313, Strigl Fe­renc 246, Nagy Károly váltótár­sával pedig 431 normálholdon végzett növényápolási munkát. A gazdaság vezetősége nagy gondot fordít a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fellendíté­sére. A gazdaság üzemi párt» szervezete a kommunisták moz­gósításával buzdítja a feladatok végrehajtására a gazdaság min­den dolgozóját. Nagy népszerű­ségnek örvendő Üzemi Híradó mellé új híradó sorakozott: a Fényszóró. Szerkesztésébe már a dolgozók is bekapcsolódtak és a hibák feltárásával maguk mu­tatnak azok kijavításához ve­zető útra, a helyes módszerekre Készenléti műszak a bajai gépjavítóban az aratás-cséplés idejére A BAJAI Mezőgazdasági Gép­javító telepéről naponta gépek gördülnek ki. A megye gépállo­másaira, állami gazdaságaiba ve­zet útjuk, hogy felsorakozzanak az aratás, cséplés munkájára. Két kijavított kombájn már ott van a csátaljai gépállomáson. 12 aratógép a munkábaindulást várja a garai Vörös Traktor ál­lami gazdaság gépszíneiben. Az üzemrészlegekben 35 erőgép ja­vítása folyik most gyors ütem­ben. Ezek fogják szolgálni a cséplőgépek meghajtását. A gépjavító dolgozói saját hi­bájukon kívül késedelmeskedtek az erőgépek időbeni kijavításá­val. Késlekedett a kooperá'ó üzem a szabályzók legyártásával. De már megérkeztek, azokat szerelik, hogy július 5-re az utolsó erőgép is elfoglalja he­lyét. öt erőgép már útnak is in­dult, közülük kettő a jakabszál- lási, egy a dusnoki gépállomás­ra. Latyák szerelő, Kozma eszter­gályos-brigádja naponta két erő­gép szerelésével végez. Nagy go-ndot fordítanak a minőségi munkára, mert tudatában van­nak a jól kijavított gépek jelen­tőségének az idei gazdag termés betakarításában. a gépjavító felkészült az aratás-cséplés idején a mind erőteljesebb segítségnyújtásra. Az aratás megkezdésének első napjától kezdve a dolgozók ké­szenléti műszakot, tartanak. A készenléti műszak éjjel-nappal rendelkezésre fog állni, hogy motorkerékpárokon egyszerű te­lefonhívásra az üzemképtelenné vált gép kijavítására induljon. A' gépjavító állandó telefonügye­letet létesített erre a célra. A telefonszolgálat a segélykérő? után értesíti az ügyeletes ké­szenléti műszak beosztottjait Elkészültek már a szerszámlá­dák, melyeket a műszakiak ma­gukkal visznek. Nagyobb és a helyszínen nem orvosolható hi­bák elhárítására is gondoltak, Ilyen esetekben a készenléti műszak motorkerékpáron a ja» vitásra váró alkatrészt azonnal beszállítja a javítótelepre és ki» javítása után azonnal visszain­dul vele. a gépjavítóban az arató» gépekhez, cséplő- és erőgépek» hez kellő mennyiségű tartalék» alkatrész áll rendelkezésre. A» időben való gondoskodás nagy segítséget fog jelenteni a gépi» erő mind teljesebb kihasználó» sára, az aratás-cséplés gyors és mielőbbi elvégzésére. A (vsíUiiljai pall omits $cg*íísc%e a lőrincioszövclkczcIckiiek 4 csátaljai gépállomás fo- kozta segítségnyújtását a körzetébe tartozó termelő- szövetkezeteknek. A kihelyezett agronómusok szakmai tanács­adása, az agrotechnikai eljárások fokozottabb alkalmazása érleli eredményeit. A gépállomás most a növényápolás idején maga is erőfeszítéseket tett, hogy a hiányzó alkatrészek miatt kény­szerű állásra ítélt Zetorjai he­lyett, más megoldással minél több gépi segítséget nyújthas­son. G. 35-ös traktorokat szerel­tek át gumikerékre, a vontató­kat sorakoztatták fel, hogy ezzel is meggyorsíthassák a növény- ápolást. 4 gépállomás kihelyezett agronómusai mindenütt a terület egyénekre való felosz­tásáért harcoltak. Síkért is ér­tek el. Maguk a szövetkezetek tagjai győződtek meg a munka fokozódó lendületéről, melyet az egyéni felelősség tudata vál­tott ki. A hercegszántói Uj Élet tsz az agronómus kezdeménye­zése ellenére sem osztotta fel azonban területét. Itt még min­dig bandában folyik a munka. Ez fékezi a szövetkezetben a pre­mizálásra való törekvést és elzár­ja a tagokat a termelékenység emelésétől. A csátaljai Budai Nagy Antal a gépállomás körzetébe tartozó termelőszövetkezetek élenjáró­ja. Schmidt Oszkár kihelyezett agronómus nemcsak szakmai ta­nácsadással segíti a szövetkeze­tei, de a helyes munkaszervezés­ben, a verseny mind erőtel­jesebb kialakításában is tevéke­nyen részt vesz. Ez a példaadás vonzza a többi termelőszövetke­zetet is/ '4 z aratás-cséplésre való ■í*- felkészülését a gépállo­más már befejezte. A cséplő­gépek kivontatása megkezdő­dött. Az aratógépek és kombáj­nok, ■— ez utóbbiak kettő kivéte­lével, — már munkára készen állnak. A traktorosok és gép­kezelők gépeiket szocialista meg­őrzésre átvették. A csátaljai gépállomás nyúj­totta fokozott segítség nemcsak a szövetkezeti tagok munkáját könnyítette, de az eredményeket is növeli. A dolgozó parasztság széles sorai győződnek meg er­ről. A gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetek felé fpkozódik is az. érdeklődés és a csátaljai Budai Nagy’ Antal, * hódunai Dózsa termelőszövetke­zetbe már nem egy kívülálló jelentette be belépését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom