Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-25 / 149. szám
Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár önköltségének egynéhány súlyos tényezője (5, folytatás,) A KECSKEMÉTI Kinizsi Kon- scervgyár az év első negyedében 61 százalékkal légte túl önköit- ség előirányzatát. Csupán a m unkabéralap túllépése a kolt- ségek egyötöde. Érdekes, hogy bár sok az állpóra, a túlórák felduzzadtak. A munkabérszámla elemzésénél kitűnik, hogy az Összmunkabér 74 százalékát olyan dolgozók kapták, akik a termelésben közvetlenül nem vettek részt. A termelőmunkában részvevők az összmunkabérnek körülbelül csak egyharma- dát kereshették meg. AZ ÖNKÖLTSÉG igen sok tényezőtől függ. A Kinizsi Konzervgyárban már az első pillanatban megállapította a brigád, hogy a gyártmányok önköltsége igen magas. Az önköltség alakulását tételesen ellenőrizni a brigád nem tudta, mert nem készült e! gyártmányonként a zártciklusok utókalkuláció.ja. Ami pedig elkészült, az csak kezdeti formában van. Az utókalkuláció nem gyártmányonként készül, hanem üzemegységenként globálisan. Az utókalkulációt azonkívül nem állították össze önelszámoló egységenként, és ezen belül gyártmányonként, költségnemenkent tételesen, hanem összevontan, globális pótlékolással. A BRIGÁD ezért kénytelen volt a gyártmányok önköltségének vizsgálata helyett az összevont termelési költségvetést ele me2ni. A vizsgálat során kiderült, hogy az első negyedévben az anyagköltségeket 13 százalékkal lépték túl. Ez azért következett be, mert az anyagterv nincs lebontva gyártmányokra és üzemegységekre. A felhasználást így ennek alapján nem is lehet mérni. A konzervgyárban Ismeretlen fogalom az anyagiimit. Ezzel a közvetett anyagfelhasználást nemcsak ellenőrizni, hanem befolyásolni is lehet. A gyártás- tervezés által elkészített terve tt nem jutnak el a műhelyek, üzemrészek vezetőihez. Az üzemrészek emiatt nem is tudhatják azt, hogy melyik anyagból milyen mennyiséget használhatnak fel a megtervezett és ténylegesen gyártott árucikkek előállításához, A közvetlen anyag a gyártástervben ugyan szerepel, de senki sem értékeli, hogy a közvetlen anyagfelhasználás milyen mértékű. Végeznek ellenőrző méréseket, amelyek alapján megállapítják a kihozatali százalékot, azonban a gyártásra beadott meny- nyíséget a gyártás megindulása előtt nem mérlegelik, mint ahogy nem mérlegelik a keletkezett hulladékot sem, hanem a megállapított normál- veszteséggel csökkentik a beérkezett mennyiséget és ezt adják tovább a termelő üzemnek. Ezáltal az a veszély áll fenn, hogy a borsónál például, ahol a megállapított száradás 2 százalék, alacsonyabb vagy magasabb víztartalmú nyersanyagnál az adminisztratív úton kiadott nyersanyag, vagy több, vagy kevesebb. Ha feltesszük, hogy a borsó magasabb víztartalmú és száradása 4 százalék, ebben az esetben 25 vagonos beérkezett nyergáru helyett egy vagonnal kevesebbet kap a szárítóüzem, mert csak fél vagont írnak ja vára, míg a hiányzó fél vagont mint kihozatali veszteséget szá molják el az üzem terhére. Miután nem mérik a keletke zett hulladékot, — ebben az esetben a borsóhéj súlyát, ha, nem csak a nettó kifejtett bor sót, — így a kihozatal-százalék növelésére a szárítóüzemnek le hetősége nincs. A kihozatali szá zalék mérése ugyanis a szárítóüzemtől függetlenül, papírforma szerint történik. Az Üzem nem is tudhatja azt emiatt, hogy a napi kihozatali százalék mennyi és nem tud versenyt indítani — csak névlegesen — az önköltség csökkentéséért. A mérlegelést a szárítóüzem egyik dolgozója végzi el. Ennek alapján történik a szárítóüzem dolgozóinak munkabórelszámo- lása. Hol a MEO, aki ellenőrzi a fejtés minőségét és mennyiségét? A mérés úgy történik, hogy ládában tárolt mennyiséget lemérik, ebből Levonják a láda elméleti súlyát. Az üzem vezetősége arra nem gondol, hogy ládát vízben állítva tárolják, ennek következtében ládánként 1—2 kilóval megnehezedhetik az elméleti súly. Ilyen esetben vjz súlyáért is fizetnek munkabért. A SZÁRÍTÓBÓL kézi kocsira kerül a ládákba rakott borsó. Majd elszállítják a szomszédos üzemrész legtávolabbi részére Ezáltal növekszik az anyagmozgatási költség, a bérhányad. Az év első negyedében a bérhányadot közel 20 százalékkal lépték túl. A bérhányad vizsgálatánál gyártmányonként nem lehetett megállapítani a felhasznált tényleges munkabért, mert az Üzem munkásainak csak 28 százaléka közvetlenül termelő. így csak ennek a 26 százalékának a bére mutatkozik az üzemrészek globális kalkulációjában. _A hiányzó 74 százalék, az egyéb állománycsoportokkal együtt, mint igazgatási költség, pótié- kolással kerül a gyártmánynak negyedévenként elkészült költ- ■ségvetés-elemzésére. Ha a közvetlenül termelők munkabérét megvizsgáljuk, akkor az egész munkásállomány bérének csak 18 százaléka mutatható ki, mint teljesítmény után elszámolt munkabér. Ha pedig a béralaphoz viszonyítjuk a teljesítmény után kifizetett munkabéreket, akkor ez csak lO.ő százalék. Bármennyire is élelmiszeripari vállalat a Kinizsi Konzervgyá ez igen kis százalék ahhoz, hogy egyáltalán munkabéralapot tervezni lehessen, vagy a munkabéralapot ellenőrizhessük. AZ ANYAGMOZGATÁSSAL májusban foglalkoztatott munkások száma több, mint 90 százaléka a közvetlenül termeléssel foglalkoztatottak számának. Az anyagmozgatási költségekéi vizsgálva, figyelembe véve, hogy a konzervgyár Kecskeméten 33 raktárhelyiséggel rendelkezik a város különböző pontjain, megállapítható, hogy az anyagmozNövényápolási hét a bajai járásban Közeledik az aratás. A bajai járásban Sükösd és Csávoly községekben az ősziárpa — főleg a homokosabb területeken — hamarosan beérik. A még hátralévő növényápolási munka elvégzésének meggyorsítására a járásban növényápolási hetet tartanak, hogy az aratás megkezdéséig ezzel a munkával végezzenek. A járási tanács nagy segítséget nyújt a helyi tanácsoknak a növényápolási hét megszervezésére. Az MNDSZ és a DISZ is mozgósította tagjait a növényápolás gyors és sikeres befejezésére. A termelőszövetkezetekben is igyekeznek ezt a munkát elvégezni, ezért fokozottabban veszik igénybe a gépállomások nö- vényápolő gépelt. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozói, ugyanis vasárnapig minden növényápolási munkát be akarnak fejezni. gatásl költségek magasabbak az előállítási költségeknél. Hogyan raktároznak, hogy qly magasak a költségek? A sok fuvar nyomja elsősorban a költséghányadot. De a készáru-raktár megoldása sem szerencsés, mert csak egyetlen egy ajtón keresztül történik az áru be- és kimozgatása. Ez azt. eredményezi, hogy a nem keresett készáru, mint jelenleg a lecsó és egyéb zöldáru, már huzamosabb ideje a raktár első, vagy középső részén tárol. Ezért a friss árut mindig a raktárhelyiség legtávolabbi helyére kell ki- és behordatni. Ez is növeli az önköltséget. Ez nem más, mint kisipari módszerrel történő raktározás. A raktári dolgozók létszáma igen magas. Mivel a teljesítményük mérhető, megállapítható a napi teljesítőképességük is. 74 dolgozó végez közvetlen rakodási munkát. Az egy órára eső normájuk 220 darab. Tehát a napi 8 órai munkaidő mellett, a 74 fő, 130,240 darab konzerv raktározását tudja elvégezni. Ha a haladónormák szerint tervezik meg a raktári dolgozók létszámát és figyelembe vesszük, hogy a raktárba nemcsak be, hanem értékesítésre Is kell mozgatni a készárut, akkor megállapíthatjuk, hogy a raktári dolgozók létszáma háromszor nagyobb, mint amennyit a vizsgálat időpontjában a termelés megkövetel. A vezetőség feladata tehát az, hogy a termelésnek megfelelően, az érvényben lévő normák alapján, állapítsa meg a raktári dolgozók létszámát. A készáru-tárolás igen nagy selejtveszélyt rejt magában. A gúlákba rakott üveges árunál, különösen az előző évi termelt árunál láttuk ezt, ahol nagyon sok a törött üveg. A selejtezés nem a selejteződéssel egyidőben történik. A selejtet összegyűjtik és az elkövetkezendő időben végzik a selejtezést. Akkor veszik fel a selejt jegyzőkönyvet. A tárolás miatt történő selejtnövekedés azért következik be, mert a Konzervgyárnak sem a tervszáma, sem a programmja megrendelésekkel terhelve nincs és így kénytelenek a beérkezett nyersanyagmennyiséget rendelés nélkül a raktárra gyártani. EZEKET a hiányosságokat fedte fel 4 napos üzemlátogatása során a termelékenységet vizsgáló brigád. A feladat az, hogy vezetőség a felszínre hozott hiányosságokat a dolgozókkal megtárgyalja és együttes erővel azokat kiküszöböljék. Csak így termelhet a gyár gazdaságosan, csak így vehetik fel sikeresen a harcot az önköltség csökkentéséért, a termelékenység fokozásáért és ezzel sikeresebben járulhatnak hozzá az olcsó termeléshez — a népjólét emeléséhez. A 30 mázsás kukorica és a 200 mázsás cukorrépatermésért Mi, az öregcsertői Béke termelőszövetkezet tagjai is csat- lakoztunk a 30 mázsás kukoricatermés és a 200 mázsás cukorrépatermés eléréséért folyó mozgalomhoz. Tudjuk, hogy a magasabb terméseredmény nem jön magától. Keményen meg kell érte dolgozni. Ezt is teszi a növénytermelési-brigád valamennyi tagja. Minden családból az asszonyok is dolgoznak. 60 tagunk van, annak több mint fele asszony. A növénytermelésben 32 nő dolgozik. Példás munkát végeznek nőtagjaink. Nemcsak az 56 hold kukoricaterületet, amelyből 20 hold heterózis, hanem a 12 hold napraforgót, a 7 hold cukorrépát, az 5 hold takarmányrépát, a 7 hold paprikát és a 2 hold dinnyét is a növénytermelési-brigád műveli, mert nincs külön kertészeti munkacsapatunk. A munkát meggyorsította, hogy egyénekre bontottuk fel a területet. Egy tagra két hold kukorica, 400 négyszögöl cukorrépa, 600 négyszögöl napraforgó és 400 négyszögöl paprika megművelése jut. A nők szorgalmas munkája is hozzájárul, hogy a kukorica második kapálása befejezéshez közeledik. Most folyik a tengeri harmadszori ekézése. A harmadik kézikapálást is el akarjuk végezni aratás előtt. Bizony, ha az idei munkamenetet a tavalyival összehasonlítjuk, sok változást tapasztalhatunk. Tavaly az aratás közben és aratás után kapáltuk a kukoricát másodszor, mikor mára csöveket hányta. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy 6 mázsás volt az átlagtermésünk. Az idén el akarjuk érni a 30 mázsás termésátlagot holdanként. Jó minőségű földbe vetettük a tengerit, jól is halad a növényápolás, Hiba, hogy nem négyzetesen vetettük a tengerit, mert több darabban van a terület és a földek is keskenyek. A tervezésnél követtük el a hibát, Jövőre egy területen vetjük az összes tengerit. A négyzetes vetés elmulasztása miatt termés- kiesésünk lesz, de ezt póíbepor- zással igyekezünk némileg pótolni. A cukorrépánál tavaly ugyanaz volt a helyzet, mint a kukoricánál. Jórészt csak egyszer kapáltuk meg, hagytuk a gazban. Ezért csak 98 mázsa átlagtermést takarítottunk be holdanként. Ahol kétszer kapáltunk, a termés elérte a 136 mázsát. Ez is bizonyítja, hogy egy kapálás milyen sokat jelent. Ebből tanulva, az idén már kétszer megkapáltuk eddig a cukorrépát. Aratásig még egyszer akarjuk gyomtalanítani. Szinte biztosra vesszük a 200 mázsás termést, mert nagyon szép a növény. Igaz, idejében egyeltük és fejtrágyáztuk. A lelkes munkát az idén az :s ösztönzi, hogy eddig 8 forint előleget biztosítottunk a tagoknak minden hónapban, munkaegységenként. 60.000 forint készpénzclőle- get osztottunk ki ebben a gazdasági évben. A napokban nagy kitüntetés ért bennünket. A földművelésügyi minisztériumtól díszoklevelet és 3000 forint készpénzjutalmat kaptunk, mert a kongresszusi versenyben országos viszonylatban a 21. helyen voltunk. A megyei tanács vándorzászlaját is megkaptuk. Ez a kitüntetés tagjainkat még jobb munkára ösztönzi. Elhatároztuk, hogy az aratás előtt valamennyi növény háromszori kapálását elvégezzük, Elmondotta: MOLNÁR JÓZSEF, az öregcsertől Béke termelőszövetkezet elnöke. A Kecskeméti Építőgépkarbantartó Vállalat dolgozói eredményesen fejezték be a szakmai-minimum vizsgát A KECSKEMÉTI Építőgépkarbantartó Vállalat dolgozói június 11-én tették le a szakmai-minimum vizsgát» Az oktatás teljesen díjtalan volt. A vállalat biztosította az íróeszközöket és füzeteket is. A dolgozók becsületesen vettek részt a tanulásban. Június 11-én huszonketten kapták meg a bizonyítványt. A technikai minimum vizsgái bizonyítványok kiosztásánál került sor a sztahanovista oklevél átadására is. Az okleveles sztahanovistáknak 3 hónapi átlaguk meghaladta a sztahanovista szintet. Oklevelet kapott többek között: B. Kovács János lakatos, H. Tóth Lajos lakatos, Villám István motorszerelő és Bukovszkí Imre kazánlakatos, A VÁLLALATON belül a régi vezetőség nem törődött a segédmunkásokkal, akik szakmunkát végeztek.- Szakmunkás könyvet sem kaptak. A legtöbb Ilyen munkatársnak már több mint 12 éves szakmai gyakorlata van. Most a vállalat vezetősége az arra alkalmas munkásokat átképzősnek szerződtette le, és a minimum-vizsga letétele után szakmai-vizsgára bocsátotta őket. A szakmai vizsgán az átképzősök munkadarabjait is .ellenőrizték. Ezek megfeleltek a követelményeknek. így a vállalat vezetősége 8 dolgozót szakmunkássá nevezett ki. Balogh László párttitkár. KARSAI JAKAB FELKÉSZÜLT AZ Vaskúton, a Fő-utca 141. sz. házban lakik Karsai Jakab, egyénileg dolgozó paraszt, tanácstag. A kapu nyitva, könnyű a házba bejutni, de annál nehezebb a gazdát megtalálni. A padlásról kerül elő. Nagy munkában van. Készül az aratásra és ehhez hozzátartozik az is, hogy padlását, ahová gabonáját hordani fogja, frissen letapassza, kitisztítsa. Karsai Jakab 5 és fél holdon gazdálkodik. Az idén két holdon termelt búzát. A magas- baszökött szárakon dús kalászok érlelődnek. A jó és gondos gazda előrelátó. Időben felkészül a legnagyobb munkára, a termés betakarítására, az aratásra. Az ősszel elsőnek vetett, elsőnek szökött kalászba búzája. Elsőnek akarja megkezdeni az aratást is. Már napok óta erre a nagy munkára készül. Kaszáját kiélesítette, a kaszanyelet is előkészítette. Kamrájában egy kis ládában van kikészítve a kaszakő és a tok- mány. Naponta megtekinti a búzavetést. Felmérte már azt a részt is, melyet az eső megdöntött. Nemsok az egész — mondja, — alig több 300 négyszögölnél. De jó előre tudni, mennyi időt vesz majd igénybe az aratás. A dőlt búza aratása a leglassúbb, hiszen mindenkor a fekvés irányába kell vinni a kaszát. Ki is számította, hogy az aratást 3 nap alatt végzi el. Felesége a marokszedő és a kévekötő. Karsainé már befejezte a zsákok átvizsgálását, kifoltozását. Karsai Jakab saját tapasztalatából tudja már, hogy az aratást viaszérésben kell végezni. így menthet meg minden szem gabonát. Az idén magasabb termést fog betakarítani, mint tavaly. Átlagosan meglesz a 8—10 mó.zsa. Ha késlekedik, könnyen megeshetne, hogy egy mázsa is veszteségbe menne. Egy mázsa gabonából pedig sokszor lehet kenyeret sütni. Már elkészült a maga aratási tervével, hogy első lehessen a közös szérűn. Ha végez, másoknak is fog segíteni a behordásban. Kinn a folyosón tömött zsákok állnak. Búza van bennük. Karsai Jakab olvasta a kormányrendeletet, hogy tavalyi búzából is folyamatosan lehet már előre teljesíteni a gabonabeadást. Nos, a zsákokban lévő búza is ezért lett kikészítve. Ami hátramarad, azt a cséplőgéptől közvetlenül szállítja majd a begyüjtőhelyre, Karsai gazda készen várja az aratást, mert tudja, hogy az időben való felkészülés gyors, szemveszteség nélküli betakarítást biztosit.
