Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-03 / 130. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOP BtíCSKIS K UN MEG YEIPÂRT8110T TSXGMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Jra SO fillér 1954 JUNIUS 3. CSÜTÖRTÖK A csengődi állami gazdaság két sztahanovista traktorosa; Bcniczki Sándor és Bckes Antal válaszol a kongresszus szavára; tovább folytatják a versenyt. Gépükre eső évi terv 660 normálhold. Kettő- ezret vállaltak. Eddig több, mint 1000 holdat teljesítettek. Az olcsóbb termelés felé Egy hétig tanácskozott a párt legfelsőbb vezető testületé, a kongresszus. Az országban milliók és milliók olvasták, hallgatták a beszámolókat, a hozzászólásokat. Ezek nyomán dolgozóinkban kibontakozott eddigi nagyszerű fejlődésünk, továbbhaladásunk távlata. Mert nincs az országnak, anyagi és kulturális életünknek egyetlen olyan fontos kérdése sem, amely ne került volna szóba a tanácskozások vitájában. A megtett út mélyreható elemzése alapján a kongresszus meghatározta népgazdaságunk fejlesztésében, államunk erősítésében előttünk álló feladatokat. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kongresszus megjelölte nagy célok áldozatos munka nélkül hullanak ölünkbe. Az életszínvonal rendszeres és következetes emelése csak akkor lehetséges, ha a jelenlegihez képest fordulatot érünk el a munka termelékenységének emelésében, az önköltség csökkentésében, a minőség javításában és <l takarékosságban. Ki ne látná azt be, hogy csak a termelési költségek rendszeres csökkentésével lehet mind olcsóbbá tenni az árukat. A magas önköltség formájában elherdált milliók megkárosítják az egész államot és megrövidítik minden egyes dolgozó háztartását is. Az öntudatos dolgozók megértik ezt. Megyénk üzemeiben ez év első negyedében a termelési költségek között különösen az anyagig bérköltségek alakultak igen kedvezőtlenül. A béralaptúllépés és a sok anyagfelhasználás smelte az önköltséget, drágította a termelést. Az elmúlt negyedévben megyénk üzemeiben * béralaptúllépés 9.7 százalék volt. Ez közel jár az egymillió forinthoz. Ennyivel drágítottuk meg a termelést. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban, ha elemezzük a tervteljesítést és a termelési költségek alakulását, akkor igen rossz képet kapunk. Ez az üzem ugyanis 125.1 százalékos tervteljesítés mellett 151.8 százalékos termelési költséggel dolgozott. Nem sokkal jobb a helyzet a Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalatnál és a Kecskeméti Gépgyárban sem. Az Épületlakatosipari Vállalatnál a tervteljesítés 85.4 százalék volt. Emellett a termelési költségek 114.2 százalékra emelkedtek. A Gépgyárban a 70.5 százalékos tervteljesítést 87 százalékos termelési költséggel érték el. Az Épületlakatosipari Vállalat különösen sok anyagot használt fel. Az anyagnormatúllépés két forrásból táplálkozik. Egyrészt a felsőbb szervek nem megfelelő anyagot utalnak ki, másrészt az üzemekben nagy az anyagpazarlás. Az Épületlakatosipari Vállalatnál a megengedettnél 487.000 forint értékkel több anyagot használtak eL A Kiskunfélegyházi Gépgyárban az anyagfelhasználásnál a túllépés 947.000 forint, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban közel 3 millió forint. A Bajai Gyapjúszövetgyárban az első negyedévben 133.000 forint önköltségcsökkentést terveztek. Ezzel szemben az önköltség 315.000 forintra emelkedett. Ennél az üzemnél igen magas a béralaptúllépés is. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban pedig ennek több, mint kétszerese, Ezek az adatok bizonyítják és jelzik, hogy üzemeinkben az elmúlt negyedévben a pazarlás, a munka- és bérfegyelem lazaságai, a magas önköltség következtében mekkora összegekkel károsítottuk meg népgazdaságunkat, saját háztartásunkat. Egyedül csak a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál és a Kecskeméti Gyufagyárban értek el eredményt az önköltség csökkentésénél. A kongresszus utat mutatott, hogyan lehet az önköltségcsökkentés területén eredményt elérni. Üzemeink vezetői támaszkodjanak bátrabban a dolgozók lelkesedésére, kezdeményezésére, javaslataira. A szakszervezetek, az üzemi bizottságok, az üzemi pártszervezetek csan; akkor érnek el sikert a munkások mozgósításában, ha gondosan tanulmányozzák a gazdaságos termelés kérdéseit. Csak így felvértezve tudnak segítséget adni a gazdasági vezetőknek. A gazdaságos termeléshez az üt szabad. Most rajtunk a sor, hogy ezen sikerrel járjunk. Ehhez azonban szükséges, hogy harcoljunk a magas sclejt, a béralaptúllépés, a normalazítás ellen. A kongresszusi verseny hatalmas sikereire támaszkodva fejlesszük tovább az újító-mozgalmat. Az eredményes munka legbiztosabb alapja továbbá az, hogy pontosan teljesítsük terveinket. Nemcsak havi, hanem dekád- és napi terveinket. Vegyünk példát a Kecskeméti Gyufagyár dolgozóitól, akik ebben az évben még mindennap teljesítették tervüket. A gazdaságos termelés céljai világosak. Rajtunk a sor, amit a kongresszus elhatározott, tettekre is váltsuk. Rajtunk a sor, hogy gondosan tanulmányozzuk a kongresszusi beszámolókat, a vitát, mindazt a sok hasznos útmutatást és segítséget, amelynek elsajátítása megkönnyíti további erőfeszítéseinket a gazdaságos termelés eléréséhez, az önköltség csökkentéséhez. Rajtunk a sor, hogy üzemeinkben a technológiai fegyelem betartásával minden nap teljesítsük tervünket. Rajtunk a sor, hogy a kongresszusi útmutatások közkinccsé váljanak és a világos cél biztos iránytűjével haladjunk «lőre az olcsóbb termelés felé. Valóraváltjuk pártunk célkitűzéseit A Kecskeméti Gyufagyárban tovább folytatják a kongresszusi hét munkáját a minőségért, az önköltségcsökkentésért és a termelékenység emeléséért Aki mostanában meglátogatja a Kecskeméti Gyufagyárat, az tapasztalhatja, hogy a jókedv és a bizakodás valósággal elárasztja az üzemet. Mindenütt derűs arcok fogadják: a kongresszusi verseny sikeréről visszhangzik az egész gyár. Ezt az örömöt még tetézi, hogy a kongresszusi verseny időtartama alatt érték el ebben az évben a legjobb minőségű munkát. Emellett a legalacsonyabb százalékra csökkentették a selejtet, valamint a hulladékot és így az önköltségcsökkentésnél is jelentős a siker. Májusban sikerült elérni továbbá a legjobb fajlagos faanyagfelhasználást is. Az anyagfelhasználás mutatószáma az országos norma alatt van. Az üzemi tervezetnél pedig 1.5 százalékkal jobbat mutat. A kongresszusi versenyben nem egy „nap hősének“ munkájáról számolt be a versenytábla, így teljesíthette az üzem kettős kongresszusi felajánlását. A lelkes verseny eredményezte, hogy májusban érték el az év legjobb eredményét. Az üzem dolgozói beváltották a kongresszusnak adott szavukat. Most pedig elhatározták, hogy haladéktalanul hozzáfognak a párt célkitűzéseinek valóravál- tásához. Zöldi István DISZ- titkár az üzem mártógépeinek gyujtópép kezelője. Munkáján múlik a gyújtószál fejének, tehát a gyufa égésének jó minősége. A kongresszusi héten elérte a 137 százalékot. Három mártógépen dolgozott. Jó minőségi munkát végzett. Most megfogadta, hogy a gyártásközi hulladék csökkentésével hozzájárul az önköltség csökkentéséhez. Zöldi István Forgó Ilona sztahanovista, DISZ vezetőségi tag az üzem beldobozgépes dolgozója. A Csikós-brigád legfiatalabb tagja. Csikós Jánosné kongresszusi küldött helyén ő dolgozott. Büszke volt arra, hogy a kiválóan dolgozó Csikósné brigádjában segíthet. Lelkes munkájával megközelítette a többi begyakorolt brigádtag eredményét. Elérte a 134 százalékot. A versenyben jó minőségű árut állított elő. Most arra törekszik, hogy a selejtet a megengedettnél alacsonyabbra szorítsa le. Forgó Hona Miskolczi Anna sztahanovista a töltőgépnél dolgozik. Ó egyúttal kultúrfelelős is. Már a kongresszusi versenyben arra törekedett, hogy jól használja ki gépének teljesítőképességét. A 100 százalékos minőségi munka mellett 99 százalékos gépkapacitást ért el. Most minden tudásával azon van, hogy elősegítse a termelékenység emeléséért folyó harcot. Miskolczi Anna Szabó Ferencné sztahanovistát a háncsosztógép mellett találjuk, A kongresszusi héten elérte a 147 százalékot. Minőségi munkájától nagyban függ a gyártásközi hulladék alakulása, ö is tovább folytatja a kongresszusi hét jó munkáját a minőségért, az önköltségcsökkentésért. Szabó Ferencnc A harc, a nemes vetélkedés tovább folyik a gyárban. A dolgozók jó munkájukkal, vállalásaik teljesítésével bebizonyították, hogy legyőznek minden nehézséget, hogy szeretik a pártot, a népet, hazájukat. S az eredmények nem rekedtek meg a gyár kapui mögött. Sikereiket számontartja az egész megye, az egész ország. A megyei üzemek versenyében az elsők közé küzdöttek fel magukat. Ök is, mint a többiek, várják az eredményről szóló értékelést. Tartják a versenyszakasz lendületét..: A EEESÓSZEATIVAAT VÓB5ÓS OKTÓBER A TERRÉS ÁTLAGOK ÁRVETÉSÉÉRT A FELSÖSZENTIVÄNI Vörös Október termelőszövetkezetben arra törekednek a tagok, hogy az üzemtervben szereplő 8 mázsa holdankénti búzatermés helyett 10 mázsát, a 25 mázsás kukoricatermés helyett 30 mázsát, a 160 mázsás holdankénti cukorrépatermés helyett pedig 200 mázsát érjenek el. Ennek érdekében lelkes munkát végeztek tavasszal. Korán befejezték a búza és a cukorrépa fejtrágyázását. Csibri Péter agronómus tanácsára egyénekre osztották fel a területet. Egy-egv tagra 5 hold kaDásnövény gondozása lut, Az egyéni felelősség érvényre jutása a versenyleridület forrása lett. Az egyénekre való felosztás azt eredményezte, hogy a családtagjaikat és munkaképes hozzátartozóikat is bevonták a növényápolásba. Répássi János együtt dolgozik a feleségével és fiával. Pető János fogatos is bejelentette, hogy a felesége részére terület kijelölését kéri. A szövetkezet növénytermelési munkacsapataiban 37 tag van, mégis van olyan nap, amikor közel 45-en végzik a növényápolást. A VÖRÖts OKTOBER tagjai közösen hallgatták a kongreszszusi beszámolókat, amelyek újabb munkasikerek elérésére sarkalják őket. Blesity János ennek az igyekezetnek szellemében már elvégezte a cukorrépa kétszeri kapálását és egyelését, Répássi János pedig a cukorrá-* pa kétszeri kapálása mellett végzett a napraforgó és a búr* gonya kapálásával is. A szövetkezet tagjai kiszámították azt is, hogy mit jelent számukra, ha túlteljesítik a már említett mennyiségben az üzem-i tervben megállapított termésátlagokat. Kiderült, hogy összesen több, mint 316.000 forinttal lesz több a jövedelműk.
