Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-08 / 108. szám

r AZ MOPBACSKISKUNMEGYEIP4RTBIZ0TTSA6ANAK LAPJA , IX. ÉVFOLYAM, 108. szám. Ára SO fillér 1954 MÁJUS 8. SZOMBAT A MAI SZÁMBAN À genfi értekezlet újabb sajtóvisszhangja. — Dien Bien Phu erődje elesett. — Jókai kiállítás Kecskeméten. — Hogyan valósul meg a helyi kormányprogramm a kunszentmiklósi járásban? — Antal Imréné házatája. — Jobbminőségű kenyeret. — Köztisztaság Baján. Iparunk fő feladata: az önköltségcsökkentés Több, mint. 52 milliárd dollár volt az USA tőkéseinek tiszta nyeresége a második világhábo­rúban. Ezt a rekordnyereséget is túlhaladták a háborút követő első két évében. Ez azt jelenti, hogy az amerikai tőkések a ki­zsákmányolás nagymérvű foko­zásával jelentősen növelték a nemzeti jövedelemből való ré­szesedésüket, Nálunk az üzemek jövedelme nem a tőkések pénztárcáit duz- zasztják, hanem növelik a dol­gozók anyagi jólétét, Mi sem ter­mészetesebb, hogy a dolgozók mind nagyobb tömegei segítik erőfeszítéseinket abban az irányban, hogy termelésünket gazdaságosabbá tegyük. A gaz­daságos termeléstől elválasztha­tatlan az árutermelésre fordított munkaerő- és anyagfogyasztás csökkentése. A jólét előfeltétele, ha rendszeresen csökkentjük ipari termelésünk önköltségeit, mert 'ez teszi lehetővé, hogy vele párhuzamosan csökkenthet­jük gyártmányaink árát is, így válik az önköltségcsökkentés iparunk fő feladatává, Megyénkben az önköltség- csökkentésre irányuló mozga­lomnak végre már ki kell lép­nie a gyerekcipőből. A termelés racionalizálására, a tartalékok feltárására már jelentős lépések történtek, de ezek a feladatok igen sok üzemnél elvonták a vezetők figyelmét az ômcôltség- csökkentésről. Igen kevés azok­nak az üzemeknek a száma, ahol a kongresszusi munkaver­seny célkitűzései között megfe­lelő súllyal szerepel az önkölt­ségcsökkentés. Ha az elmúlt ne­gyedév ipari termelését vizsgál­juk, akkor meg kell állapíta­nunk, hogy csak igen kevesen értek el sikert az önköltség- csökkentés területén. Az ön­költségcsökkentés még nem vált a termelés tervszerű folyamatává. Miért termelünk drágán, mi­ért nem tudtuk csökkenteni az önköltséget? Sok üzemben a szervezetlen­ség drágítja meg a termelést, Ebből eied az, hogy az élelmi­szeriparban a szükségesnél több embert foglalkoztatunk, az épí­tő- és vasiparban egyeseknek többet kell dolgozni, mert ke­vés a munkás. A szervezetlensé­get, mint az árnyék, kíséri a fegyelmezetlenség, a béralap romlása, a béralap indokolatlan túllépése, A városföldi állami gazdaságban folyó építkezésnél igen kevés a szakmunkás, ezért a sok segédmunkás nem tud dolgozni, mert általában a se­gédmunkás, szakmunkás után dolgozik. Az alacsony termelé­kenység melegágya a drága épít­kezésnek. A szervezetlenség ellen már a tervek készítésénél kell fel­venni a harcot. Nem egy eset­ben már a tervek készítésénél lebecsüljük a termelés gazdasá­gosságát. Több gépállomás i építkezésnél fordult ez elő. A többletmunka pedig munkába és pénzbe kerül. A Kiskunfél­egyházi Bányászati Berendezé­sek Gyárában gondatlanul ké­szítették az egyik fúrótorony pincéjének összeszerelési tervét. Cseh János főművezető irány í- tásával ezért kétszer kellett ösz- szeszerelni a szerkezetet. Ez többszáz munkaórát vett igény­be. A Kecskeméti Epuletiaka- tosipari Vállalatnál a rossz ter­vezés miatt 18.7 százalékkal túl­lépték az anyagfelhasználási ter­vet. A Kecskeméti Gépgyárban is 20 százalékkal lépték túl az anyagfelhasználást. Itt minden­áron akarták terjesítem a ter­vet. Ez a törekvés növelte a se- lejtet, lazította a bérfegyelmet. A Kecskeméti Cipőgyárban, a 8.5 százalékos anyagtúllépcs azt eredményezte, hogy egy pár gyermekcipőt 3.80 forinttal drá­gábban állítottak elő. Itt a mű­szaki anyagnormákra tervezlek helytelenül. Ezekből a példák­ból következik, hogy az önkölt­ség csökkentését már a terve­zésnél meg kell kezdeni, A takarékosság az anyaggal, az idővel, szerszámmal, pénzzel nemcsak a kis egyéni háztartás gyarapításának a törvénye, ha­nem az egész népgazdaságé is. A közmondás is azt tartja, hogy késő a takarékosság, mikor üres a szekrény. Mi nem üres szek­rényt akarunk, hanem olyant, amely zsúfolva van a szükségle­tek kielégítésére szolgáló olcsó árucikkekkel. Azt akarjuk, hogy bőség legyen szekrényünkben és a bőségből mindenkinek jusson. Erre pedig az szükséges, hogy javítsuk, fejlesszük ipari veze­tésünk módszerét. Az újtípusú vezetést, a műszaki és gazdasági vezetés egysége jellemzi, olyan vezetés, amely egyszerre bizto­sítja a termelési, műszaki ter­vek teljesítését és az önköltség csökkentését. De nemcsak a vállalatvezetők, mérnökök dolga az önköltség csökkentése, ha­nem mindenekelőtt az ipari munkásoké, Az önköltség csök­kentésére vonatkozó terveket csak a dolgozók együttes erőfe­szítésével lehet végrehajtani. Több, olcsóbb és jobb termelés­sel erősítjük iparunkat, lehető­vé tesszük a dolgozó tömegek életszínvonalának további eme­lését, gazdaságilag erőssé és szi­lárddá tesszük hazánkat. Kongresssusi vers enyh ira dó A kedvező időjárás ellenére a mezőgazdasági munkák végre­hajtásában lényegesebb javulás A kunszentmiklósi járás és Baja város május 1-re teljesítet­ték a tavaszi vetéstervüket. A járások nagyrésze fej-fej mellett harcol az utolsó százalékok tel­jesítéséért. A begyűjtésben elért eredmények alapján a me­gyei begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint a járásaink rangsora a következő: 1. Bajai járás, 2. bácsalmási járás, 3. kunszentmiklósi járás, A gyapoUermcltctő cs feldol­gozó vállalat közli: Felhívjuk az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek, egyé­ni gyapottcrmeltclők figyelmét, a talajhőmérséklet 14 celzius fok fölé emelkedett és a gyapot ve­tést haladéktalanul meg kell kezdeni. A vetés melysége 3—4 cenli­csak az utolsó napokban követ­kezett be. A megyei tanács legutóbb a nyolc főtermény alapján érté­Mezőgazdasági osztályvezető: Bánhidi István Márton Vilmos Csányi Imre Király Lajos Pinczel Lajos Szili János Sütz Mihály Oláh Pál Kiss Ferenc Fülöp Mihály Körös Gábor 4. kiskunfélegyházi járás, 5. kis­kunhalasi járás, 6. dunavecsei járás, 7. kecskeméti járás, 8. kiskőrösi járás, 9. kalocsai járás. A megyei pártbizottság vándorzászlajáért folyó versenyben a községeink közül a legjobb eredményt ér­ték el: Lajosmizse, Drágszél, Csiké- ria, Bácsszentgyörgy, Kunbaja, Gátér. méter, sortávolsága 60—65 cen­timéter. A kivetésre kerülő magmennyiség méterenként 40 —45 mag. A vetés után magta­karót. vagy boronálást alkal­mazzunk a talaj nedvességének megőrzésére. Kiskunfélegyházán Udvari Sándor egyéni termelő 1 holdon a gyapotvelést már elvégezte. kelte a tavaszi vetések állását, Ennek figyelembevételével a járások és városok sorrendje a következő: Járási íöagronómus: Szenti Pál Lukács Béla Szántó Tibor Szécsei Teréz Tompa László Vida Simon Berta Balázs Farkas Vilmos Deák József Farkas Lajos Skorbár M.-né Élenjáró termelőszövetkezetek: Fajszi Vörös Csillag, garai Vörös Csillag, öregcsertői Béke, jászszentlászlói Uj Barázda. Gépállomásaink versenyében továbbra is vezet a császár tő W tési gépállomás. A második he-* lyen a tompái gépállomás van, A harmadik helyet a tiszakécs- kei gépállomás foglalja el, A vasgyüjfésben a bajai, a fémgyűjtésben a kecskeméti járás vezet A íémgyüjtő-hónap vége felé tartunk. Sok telep és úttörő fel­készült a vasárnapi fémgyűjtés­re, hogy elősegítse az előirány­zatok teljesítését. A járások egy­másközti versenyében a vssgyüj- tésben a bajai halad az élén. A fémgyűjtésben a kecskeméti já­rás. Míg a fémgyűjtésben csak a Kiskőrös, Kalocsa és Solt még nem teljesítette tervét, addig a vasgyüjtésben minden járásunk el van maradva. A vasgyüjtés hajrájában mindent el kell kö­vetni, hogy elmaradásunkat pó­tolhassuk. Különösen hátul kul­log Solt, Kiskunfélegyháza, Ka­locsa és Kecskemét, Emelkedik a zöldfőzclckck felhozatala a bajai piacra A Bajai MEZÖKER mind több konyhakerti veteménnyel látja el az árudákat. A zöld­hagyma és saláta után megje­lent a spenót és a sóska is. Van is nagy kelete a korai főzelék­féléknek. Naponta 1500—2000 csomó zöldhagyma, 2200—2500 fej saláta, 8 mázsa spenót, 4 má­zsa sóska fogy el. Az áruellátás egyre emelkedik. Az érsekcsa- nádi célgazdaság 10 holdas zöld­hagyma termesztése a fővárosba való szállítást is biztosítja. Na­ponta 6 mázsát indítanak a fő­városba. 1. Kunszentmiklósi járás 2. Baja város 3. Kiskunfélegyházi járás 4. Kecskemét város 5. Kecskeméti járás 6. Kiskunhalasi járás 7. Bácsalmási járás 8. Dunavecsei járás 9. Bajai járás 10. Kalocsai járás 11, Kiskőrösi járás Megkezdődött a gyapot vetés Nők a garai Vörös lraktor állami gazdaság tehenészetében A garai Vörös Trak­tor állami gazdaság tehenészetében mind több nő foglalkozik az állattenyésztéssel, a borjúneveléssel. A ga­rai üzemegység 3, a bácsborsódi üzemegy­ség egy borjúneveldé- jében ma már asszo­nyok és lányok végzik a növendékek gondo­zását, A borjúnevelőben egy-egy nőre 20—25 borjú nevelése van bízva. Munkájuk ered­ményes. Bácsborsódon Kovács Mihályné, Ga- rán K. Imre Etel, Se­reg Rozália és Antal Rozália neveit a farmokon úgy emle­getik, mint akiknek példamutató munkája bizonyitja: a nők meg­állják a helyüket, a munkájuk megbecsü­lésre tarthat számot. Faller Józsefné a bor­júnevelők közölt folyó versen:,-ben - jelentős eredményt ért el a borjúk súlygyarapodá­sában. Munkájuk fokozott gondot, figyelmet és állatszeretet követel. Tudásukat és gyakor­lati munkájukat szak­mai továbbképzéssel növelik. A borjúneve­lésnél az elmúlt év­októberében tértek át a mesterséges borjú- nevelésre. Gyorsan el­sajátították a nevelé­süket, nagy gondot for­dítanak arra, hogy a tartályokból a gumi­szívón keresztül tör­ténő mesterséges szop­tatáskor a tejet meg­felelő hőmérsékletben juttassák az állatok­nak. A súlygyarapodás fokozására pontosan végzik a mesterséges szoptatás mellett az abrakolást. Naponta háromszori etetéshez fél kiló abrakot, bor­só-, korpa- és kukori- cadara keveréket jut­tatnak a borjúknak és ugyancsak háromszori etetésre 2 kiló szénát és egy kiló takarmány- répát. Büszkék is az asszo­nyok és lányok ered­ményeikre. Az átlagos 20—25 kiló havi súly- gyarapodást 28—29 ki­lóra emelték. Az el­múlt év október hó­napja előtti elhullások és kényszervágások számát pedig, gondos és lelkiismeretes mun­kájukkal minimumra csökkentették. 1953 októbertől április vé­géig mindössze egyet­len kényszervágás for­dult elő. Azt mondja K. Imre Etel: Az állatok is ér­zik a szeretetet, a meg­különböztetett gondos­kodást, a féltő ápolást, mely növekedésüket biztosítja. A borsodi borjúnevelőben, ahol Szögi Dániel az üzem­egység állattenyészté­si munkacsapat veze­tője, 12 borjú van egy karámszerűen elkerí­tett részen. Minden borjúnak nevet adtak) A nevelőben, mikor megkezdik a mestersé­ges szoptatást, névsze- rint szólítják elő m borjúkat, amelyek » tejmennyiség elfo­gyasztása után a ka­rám egyik sarkába húzódnak és türelme­sen várakoznak az esetleges »második por­cióra-, A borjúknak heten­ként csökkentik a tej­fejadagjukat és ezzel arányosan emelik az abraktakarmányt: Fontos munkát vé-* geznek a nők a gazda­ság borjúnevelőiben) Szeretik hivatásukat és a legnagyobb örörrt a számukra a borjúi« szemlátomást megmu« tatkozó gyarapodásai növekedése;

Next

/
Oldalképek
Tartalom