Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-08 / 108. szám
r AZ MOPBACSKISKUNMEGYEIP4RTBIZ0TTSA6ANAK LAPJA , IX. ÉVFOLYAM, 108. szám. Ára SO fillér 1954 MÁJUS 8. SZOMBAT A MAI SZÁMBAN À genfi értekezlet újabb sajtóvisszhangja. — Dien Bien Phu erődje elesett. — Jókai kiállítás Kecskeméten. — Hogyan valósul meg a helyi kormányprogramm a kunszentmiklósi járásban? — Antal Imréné házatája. — Jobbminőségű kenyeret. — Köztisztaság Baján. Iparunk fő feladata: az önköltségcsökkentés Több, mint. 52 milliárd dollár volt az USA tőkéseinek tiszta nyeresége a második világháborúban. Ezt a rekordnyereséget is túlhaladták a háborút követő első két évében. Ez azt jelenti, hogy az amerikai tőkések a kizsákmányolás nagymérvű fokozásával jelentősen növelték a nemzeti jövedelemből való részesedésüket, Nálunk az üzemek jövedelme nem a tőkések pénztárcáit duz- zasztják, hanem növelik a dolgozók anyagi jólétét, Mi sem természetesebb, hogy a dolgozók mind nagyobb tömegei segítik erőfeszítéseinket abban az irányban, hogy termelésünket gazdaságosabbá tegyük. A gazdaságos termeléstől elválaszthatatlan az árutermelésre fordított munkaerő- és anyagfogyasztás csökkentése. A jólét előfeltétele, ha rendszeresen csökkentjük ipari termelésünk önköltségeit, mert 'ez teszi lehetővé, hogy vele párhuzamosan csökkenthetjük gyártmányaink árát is, így válik az önköltségcsökkentés iparunk fő feladatává, Megyénkben az önköltség- csökkentésre irányuló mozgalomnak végre már ki kell lépnie a gyerekcipőből. A termelés racionalizálására, a tartalékok feltárására már jelentős lépések történtek, de ezek a feladatok igen sok üzemnél elvonták a vezetők figyelmét az ômcôltség- csökkentésről. Igen kevés azoknak az üzemeknek a száma, ahol a kongresszusi munkaverseny célkitűzései között megfelelő súllyal szerepel az önköltségcsökkentés. Ha az elmúlt negyedév ipari termelését vizsgáljuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy csak igen kevesen értek el sikert az önköltség- csökkentés területén. Az önköltségcsökkentés még nem vált a termelés tervszerű folyamatává. Miért termelünk drágán, miért nem tudtuk csökkenteni az önköltséget? Sok üzemben a szervezetlenség drágítja meg a termelést, Ebből eied az, hogy az élelmiszeriparban a szükségesnél több embert foglalkoztatunk, az építő- és vasiparban egyeseknek többet kell dolgozni, mert kevés a munkás. A szervezetlenséget, mint az árnyék, kíséri a fegyelmezetlenség, a béralap romlása, a béralap indokolatlan túllépése, A városföldi állami gazdaságban folyó építkezésnél igen kevés a szakmunkás, ezért a sok segédmunkás nem tud dolgozni, mert általában a segédmunkás, szakmunkás után dolgozik. Az alacsony termelékenység melegágya a drága építkezésnek. A szervezetlenség ellen már a tervek készítésénél kell felvenni a harcot. Nem egy esetben már a tervek készítésénél lebecsüljük a termelés gazdaságosságát. Több gépállomás i építkezésnél fordult ez elő. A többletmunka pedig munkába és pénzbe kerül. A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában gondatlanul készítették az egyik fúrótorony pincéjének összeszerelési tervét. Cseh János főművezető irány í- tásával ezért kétszer kellett ösz- szeszerelni a szerkezetet. Ez többszáz munkaórát vett igénybe. A Kecskeméti Epuletiaka- tosipari Vállalatnál a rossz tervezés miatt 18.7 százalékkal túllépték az anyagfelhasználási tervet. A Kecskeméti Gépgyárban is 20 százalékkal lépték túl az anyagfelhasználást. Itt mindenáron akarták terjesítem a tervet. Ez a törekvés növelte a se- lejtet, lazította a bérfegyelmet. A Kecskeméti Cipőgyárban, a 8.5 százalékos anyagtúllépcs azt eredményezte, hogy egy pár gyermekcipőt 3.80 forinttal drágábban állítottak elő. Itt a műszaki anyagnormákra tervezlek helytelenül. Ezekből a példákból következik, hogy az önköltség csökkentését már a tervezésnél meg kell kezdeni, A takarékosság az anyaggal, az idővel, szerszámmal, pénzzel nemcsak a kis egyéni háztartás gyarapításának a törvénye, hanem az egész népgazdaságé is. A közmondás is azt tartja, hogy késő a takarékosság, mikor üres a szekrény. Mi nem üres szekrényt akarunk, hanem olyant, amely zsúfolva van a szükségletek kielégítésére szolgáló olcsó árucikkekkel. Azt akarjuk, hogy bőség legyen szekrényünkben és a bőségből mindenkinek jusson. Erre pedig az szükséges, hogy javítsuk, fejlesszük ipari vezetésünk módszerét. Az újtípusú vezetést, a műszaki és gazdasági vezetés egysége jellemzi, olyan vezetés, amely egyszerre biztosítja a termelési, műszaki tervek teljesítését és az önköltség csökkentését. De nemcsak a vállalatvezetők, mérnökök dolga az önköltség csökkentése, hanem mindenekelőtt az ipari munkásoké, Az önköltség csökkentésére vonatkozó terveket csak a dolgozók együttes erőfeszítésével lehet végrehajtani. Több, olcsóbb és jobb termeléssel erősítjük iparunkat, lehetővé tesszük a dolgozó tömegek életszínvonalának további emelését, gazdaságilag erőssé és szilárddá tesszük hazánkat. Kongresssusi vers enyh ira dó A kedvező időjárás ellenére a mezőgazdasági munkák végrehajtásában lényegesebb javulás A kunszentmiklósi járás és Baja város május 1-re teljesítették a tavaszi vetéstervüket. A járások nagyrésze fej-fej mellett harcol az utolsó százalékok teljesítéséért. A begyűjtésben elért eredmények alapján a megyei begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint a járásaink rangsora a következő: 1. Bajai járás, 2. bácsalmási járás, 3. kunszentmiklósi járás, A gyapoUermcltctő cs feldolgozó vállalat közli: Felhívjuk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni gyapottcrmeltclők figyelmét, a talajhőmérséklet 14 celzius fok fölé emelkedett és a gyapot vetést haladéktalanul meg kell kezdeni. A vetés melysége 3—4 cenlicsak az utolsó napokban következett be. A megyei tanács legutóbb a nyolc főtermény alapján értéMezőgazdasági osztályvezető: Bánhidi István Márton Vilmos Csányi Imre Király Lajos Pinczel Lajos Szili János Sütz Mihály Oláh Pál Kiss Ferenc Fülöp Mihály Körös Gábor 4. kiskunfélegyházi járás, 5. kiskunhalasi járás, 6. dunavecsei járás, 7. kecskeméti járás, 8. kiskőrösi járás, 9. kalocsai járás. A megyei pártbizottság vándorzászlajáért folyó versenyben a községeink közül a legjobb eredményt érték el: Lajosmizse, Drágszél, Csiké- ria, Bácsszentgyörgy, Kunbaja, Gátér. méter, sortávolsága 60—65 centiméter. A kivetésre kerülő magmennyiség méterenként 40 —45 mag. A vetés után magtakarót. vagy boronálást alkalmazzunk a talaj nedvességének megőrzésére. Kiskunfélegyházán Udvari Sándor egyéni termelő 1 holdon a gyapotvelést már elvégezte. kelte a tavaszi vetések állását, Ennek figyelembevételével a járások és városok sorrendje a következő: Járási íöagronómus: Szenti Pál Lukács Béla Szántó Tibor Szécsei Teréz Tompa László Vida Simon Berta Balázs Farkas Vilmos Deák József Farkas Lajos Skorbár M.-né Élenjáró termelőszövetkezetek: Fajszi Vörös Csillag, garai Vörös Csillag, öregcsertői Béke, jászszentlászlói Uj Barázda. Gépállomásaink versenyében továbbra is vezet a császár tő W tési gépállomás. A második he-* lyen a tompái gépállomás van, A harmadik helyet a tiszakécs- kei gépállomás foglalja el, A vasgyüjfésben a bajai, a fémgyűjtésben a kecskeméti járás vezet A íémgyüjtő-hónap vége felé tartunk. Sok telep és úttörő felkészült a vasárnapi fémgyűjtésre, hogy elősegítse az előirányzatok teljesítését. A járások egymásközti versenyében a vssgyüj- tésben a bajai halad az élén. A fémgyűjtésben a kecskeméti járás. Míg a fémgyűjtésben csak a Kiskőrös, Kalocsa és Solt még nem teljesítette tervét, addig a vasgyüjtésben minden járásunk el van maradva. A vasgyüjtés hajrájában mindent el kell követni, hogy elmaradásunkat pótolhassuk. Különösen hátul kullog Solt, Kiskunfélegyháza, Kalocsa és Kecskemét, Emelkedik a zöldfőzclckck felhozatala a bajai piacra A Bajai MEZÖKER mind több konyhakerti veteménnyel látja el az árudákat. A zöldhagyma és saláta után megjelent a spenót és a sóska is. Van is nagy kelete a korai főzelékféléknek. Naponta 1500—2000 csomó zöldhagyma, 2200—2500 fej saláta, 8 mázsa spenót, 4 mázsa sóska fogy el. Az áruellátás egyre emelkedik. Az érsekcsa- nádi célgazdaság 10 holdas zöldhagyma termesztése a fővárosba való szállítást is biztosítja. Naponta 6 mázsát indítanak a fővárosba. 1. Kunszentmiklósi járás 2. Baja város 3. Kiskunfélegyházi járás 4. Kecskemét város 5. Kecskeméti járás 6. Kiskunhalasi járás 7. Bácsalmási járás 8. Dunavecsei járás 9. Bajai járás 10. Kalocsai járás 11, Kiskőrösi járás Megkezdődött a gyapot vetés Nők a garai Vörös lraktor állami gazdaság tehenészetében A garai Vörös Traktor állami gazdaság tehenészetében mind több nő foglalkozik az állattenyésztéssel, a borjúneveléssel. A garai üzemegység 3, a bácsborsódi üzemegység egy borjúneveldé- jében ma már asszonyok és lányok végzik a növendékek gondozását, A borjúnevelőben egy-egy nőre 20—25 borjú nevelése van bízva. Munkájuk eredményes. Bácsborsódon Kovács Mihályné, Ga- rán K. Imre Etel, Sereg Rozália és Antal Rozália neveit a farmokon úgy emlegetik, mint akiknek példamutató munkája bizonyitja: a nők megállják a helyüket, a munkájuk megbecsülésre tarthat számot. Faller Józsefné a borjúnevelők közölt folyó versen:,-ben - jelentős eredményt ért el a borjúk súlygyarapodásában. Munkájuk fokozott gondot, figyelmet és állatszeretet követel. Tudásukat és gyakorlati munkájukat szakmai továbbképzéssel növelik. A borjúnevelésnél az elmúlt évoktóberében tértek át a mesterséges borjú- nevelésre. Gyorsan elsajátították a nevelésüket, nagy gondot fordítanak arra, hogy a tartályokból a gumiszívón keresztül történő mesterséges szoptatáskor a tejet megfelelő hőmérsékletben juttassák az állatoknak. A súlygyarapodás fokozására pontosan végzik a mesterséges szoptatás mellett az abrakolást. Naponta háromszori etetéshez fél kiló abrakot, borsó-, korpa- és kukori- cadara keveréket juttatnak a borjúknak és ugyancsak háromszori etetésre 2 kiló szénát és egy kiló takarmány- répát. Büszkék is az asszonyok és lányok eredményeikre. Az átlagos 20—25 kiló havi súly- gyarapodást 28—29 kilóra emelték. Az elmúlt év október hónapja előtti elhullások és kényszervágások számát pedig, gondos és lelkiismeretes munkájukkal minimumra csökkentették. 1953 októbertől április végéig mindössze egyetlen kényszervágás fordult elő. Azt mondja K. Imre Etel: Az állatok is érzik a szeretetet, a megkülönböztetett gondoskodást, a féltő ápolást, mely növekedésüket biztosítja. A borsodi borjúnevelőben, ahol Szögi Dániel az üzemegység állattenyésztési munkacsapat vezetője, 12 borjú van egy karámszerűen elkerített részen. Minden borjúnak nevet adtak) A nevelőben, mikor megkezdik a mesterséges szoptatást, névsze- rint szólítják elő m borjúkat, amelyek » tejmennyiség elfogyasztása után a karám egyik sarkába húzódnak és türelmesen várakoznak az esetleges »második porcióra-, A borjúknak hetenként csökkentik a tejfejadagjukat és ezzel arányosan emelik az abraktakarmányt: Fontos munkát vé-* geznek a nők a gazdaság borjúnevelőiben) Szeretik hivatásukat és a legnagyobb örörrt a számukra a borjúi« szemlátomást megmu« tatkozó gyarapodásai növekedése;
