Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-20 / 118. szám

A G K IFI E fii E » É X Y E K Hétfőn a genfi értekezlet a negyedik hetébe lépett. Ez egy­ben új szakaszt is jelent, mert a részvevők áttértek a zártkörű tárgyalásokra, amelyeken csak a küldöttségek vezetői és legköze­lebbi munkatársaik jelennek meg Az első zártkörű ülésen Eden elnökölt és ezen az indokinai hadműveletek megszüntetésének és az Indokínai béke helyreállí­tásának kérdésével foglalkoztak. Molotov legutóbbi javaslatai határozottan előbbrevitték az indokínai kérdés békés rendezé­sének lehetőségét. Ezt a New York Herald Tribune is elismeri, amikor azt írja, hogy Molotov terve haladást jelent a »tüzet szüntess« felé. Ká kell azonban mutatni arra is, hogy ezzel egyidőben foko­zódtak az értekezlet meghiúsí­tását célzó amerikai diplomáciai lépések. Az amerikai diplomá­ciai manőverek abban foglalha­tók össze, hogy azok közvet­len amerikai katonai beavatko­zás előkészítésére, a délkelet- ázsiai agresszív katonai tömb létrehozására és a koreai kér­dés kudarcbafullasztására irá­nyulnák. Az amerikai tervek végrehaj­tása azonban egyáltalán nem megy olyan könnyen, ahogy azt Washingtonban szeretnék. En­nek első oka. hogy a béketábor országainak Géniben lévő kép­viselői kétségkívül hatásos erő­feszítéseket tesznek a békés ren­dezés elérése érdekében. A Prav­da genfi kulöntudósítói Molotov legutóbbi javaslatával kapcsolat­ban a következőket állapítják meg: »Mindenki egyetért abban, nogy ezek a javaslatok reális utat nyitnak egy megegyezésre a legfontosabb kérdésben, az in­dokínai hadműveletek megszün- .etesében és az egyezmény be­tartásának ellenőrzésében.« A tudósító kiemeli Csou En-lajnak azt a javaslatát, amely arra irá­nyul, hogy egyesítsék az ázsiai népek erőfeszítéseit a béke biz­tosítására. Az amerikai tervek végrehaj­tásának van még egy akadálya: az amerikai közvélemény ellen­állása az új háborús kalanddal szemben. A Pravda newyorki tudósítója felhívja a figyelmet azokra a támadásokra, amelyért Dulles külpolitikáját érték az utóbbi napokban a Demokrata Párt oldaláról. Az amerikai nép széles rétegei — írja Filippov, a lap washingtoni tudósítója — ál­lást foglaltak Dullesnak az in­dokínai háború kilerjesztésere irányuló kalandortervei eilen. A demokraták nyilvánvalóan a dullesi külpolitika ellen intézett támadásaikkal politikai tőkét akarnak kovácsolni az őszi kon­gresszusi választások előtt. Genfben kedden ismét zárt ülésen folytatták az indokínai kérdés vitáját. Az ülésen Molo­tov szovjet külügyminiszter el­nökölt. Az AFP genfi tudósítója szerint a hétfői zártkörű ülés nem bizonyult eredménytelen­nek, »megváltozott a légkör és az volt az érzés, hogy az állás­pontokat közelebb lehet hozni.« Bidault francia külügyminisz­ter a hétfői zárt ülés után fel­kereste Bao Dajt es a kiszivár­gott hírek szerint szemrehányá­sokkal illette, hogy előbb tár­gyalt az Egyesült Államok genfi képviselőjével, mint a francia küldöttség vezetőjével. Az Uj Kína genfi különtudo- sítója helyzetelemzésében ki­fejti, hogy a zárt üléseken volta- kép két fontos kérdés vár meg­oldásra. Az első a vietnami és a francia javaslat közötti ama különbség, hogy míg a vietnami javaslat az indokínai probléma katonai és politikai vonatkozá­sait öleli fel, addig a francia ja­vaslat csupán a katonai kérdé­sekre korlátozódik. A francia sajtó bizonyos része ebben azt látja, hogy Bidault nem óhajt megoldásra törekedni és még ha a közvélemény nyomása alatt kénytelen is hozzájárulni a tűz­szünethez, ezt csak azért teszi, hogy lélekzetvételhez jusson. E lélekzetvételnyi idő alatt pedig lehetővé akarja tenni, hogy Dut­ies előkészíthesse az amerikai közvéleményt a közvetlen kato­nai beavatkozásra. A másik fontos kérdés a meg­egyezések nemzetközi ellenőrzé­sének problémája. Fám Van Dong nyolc pontból álló javas­lata lehetővé teszi a mindkét fél szamára tisztességes fegy­verszünetet. Molotov szovjet kül­ügyminiszter javaslata értelmé­ben az ellenségeskedések meg­szüntetésére vonatkozó egyez­mény végrehajtását egy semle­ges felügyelőbizottság megalakí­tásával biztosítanák. A koreai fegyverszünet tapasztalatai azt mutatják, hogy a semleges nem­zetek képviselőiből álló fel- ügyeiőbizottság alkalmas a vál­lalt szerep betöltésére. E javas­lathoz más hatalmaknak még állást kell í'oglalniok. Ugyancsak szükséges tisztázni az egyes kül­döttségek nézetét azzal a francia javaslattal kapcsolatban, hogy a létrejövő egyezményeket a genfi értekezleten részvevő országos szavatolják. A szovjet küldött­ség elvben elfogadta ezt a ja­vaslatot, de hangsúlyozta, hogy a szavatosságot vállalóknak egy­másközt tanácskozást kell foly- tutniok kollektív intézkedések foganatosítására az egyezmények megszegése esetén. A „Pravda" tudósítói a genfi értekezlet zárt üléseiről szóló nyugati sajtójelentésekről Moszkva (TASZSZ) A Pravda genfi tudósítói rámutatnak, hogy amikor a külügyminiszterek el­határozták a szűkkörű zárt ülé­sek tartását, megállapodás jött létre, hogy az ilyen ülésekről nem tesznek közzé részletes je­lentéseket a sajtóban. Május hó 17-én azonban, alig hagyták el a külügyminiszterek a zárt ülést, máris világgá röppentek minden telefon és távíró-vona­lon, valamint rádión a burzsoá hírügynökségeknek az ülés fej­leményeit széltében-hosszában Kommentáló jelentései. összehasonlítva a különböző forrásokból eredő értesüléseket ás kiemelve a szemenszedett ko­holmányokat — írják a tudósí­tók — hivatkozhatunk és kell is hivatkoznunk az igazságra a szóbanforgó zárt ülés munkájá­ra vonatkozóan. Mint közük, a külügyminiszterek május 17-i ülésén megállapodás jött létre, a francia küldöttség és a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttsége közötti kétoldalú érintkezés megteremtéséről a Dien Bien Phuban lévő sebesül­tek elszállításának megszervezé­sével kapcsolatos kérdések ren­dezése érdekében. Feltétlenül ki kell emelni, hogy az amerikai hírügynökségek elhallgatják ezt a megállapodást. Ezután a mi­niszterek az indokínai béke meg­teremtése kérdésének megvita­tás! rendjét tárgyalták meg. Az értekezlet elfogadta a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország küldöttsége által előterjesztett tervezeteket vegyék »a kérdés megvitatásának alapjául«. A szovjet küldöttségnek ez a javaslata lényegében abban fog­lalható össze, hogy pontonként tárgyalják meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldött­sége és a francia küldöttség ál­tal előterjesztett tervezetekben foglalt javaslatokat, minthogy azonban mindkét tervezet tar­talmaz pontokat a hadlhelyzet- ről, az indokínai kérdés megvi­tatását e pontok megtárgyalásá­val kezdjék. A szovjet javaslat indítványozza továbbá, hogy a kérdés megvitatása során tár­gyalják meg az Eden állal fel­vetett kérdéseket és a .-zovjel küldöttség javaslatait. Feltétlenül ki kell emelni — folytatódik a cikk — hogy a szóbanforgó ülésről beszámoló »AFP« francia hírügynökség el­ferdítette az igazságot, amikor közölte, hogy a két terv megvi­tatása során állítólag »előny­ben részesítik« a katonai kérdé­seket. Az »AFP« a tények durva eltorzítására ragadtatta magát az indokínai kérdés megtárgyalása sorrendjének kérdésével kapcso­latos jelentésében is. A hírügy­nökség ugyanis azt közölte, hogy V. M. Molotov, a szovjet kül­döttség vezetője állítólag »felve­tette Laosz és Kambodzsa kérdé­se elkülönítésének problémáját a vietnami kérdéstől«. A valóság­ban köztudomású, hogy Laosz és Kambodzsa kérdésének a vietna­mi kérdéstől való mesterséges elkülönítésére irányuló kísérle­tekkel a francia küldöttség pró­bálkozik az Egyesült Államok küldöttségének támogatásával. A szovjet küldöttség arra az állás­pontra helyezkedik, hogy Laosz és Kambodzsa kérdése nem tár­gyalható a vietnami kérdéstől elkülönítve. Kína és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­döttsége szintén azt a nézetet vallja, hogy Laosz és Kambod­zsa kérdését nem lehet a viet­nami kérdéstől elkülönítve meg­vitatni. Ilyenformán könnyen felismerhető, hogy a tények szemlátomást ellentmondanak az »AFP« hamis jelentéseinek. A nyugati hatalmak bizonyos köreinek arra ü’ányuló kísérle­tei, hogy a burzsoá hírügynök­ségek célzatos jelentéseivel fél­revezessék a közvéleményt, csak károsíthatják a külügyminisz­teri értekezlet munkáját. Való­színű, hogy azoknak, akik su­galmazzák az ilyen jelentéseket, éppen ez az érdekük — állapít­ják meg a »Pravda« tudósítói. (MTI) KCr.röi.iH Hiueií London (TASZSZ) A »Man­chester Guardian« közölte bonni tudósítójának cikkét, amely bál kitűnik, hogy Nyugat-Németor- szág mostanában az amerikaiak és franciák indokínai kalandjá­nak fő ágyútölteiékszálütója. A tudósító nyugatnémet források;- ból szerzett adatai azt bizonyít­ják, hogy a francia idegenlégió Indokínában tartózkodó katonái­nak 80 százalékát Nyugat-Ne- metországban toborozták. Indo­kínában körülbelül 35.000 német pusztult el, csupán az elmü't evben pedig 7000. (Ezekben az adatokban nem szerepelnek a Dien Bien Phunál elesettek, va­lamint azok, akik az elmúlt két hónapban a Vörös-íolyó deltájá­ban estek el.)- , A bonni hatóságok szemet- húnynak afeiett, hogy Nvugat- Németországban a francia ide­genlégióba toboroznak. Delhi (TASZSZ) Indiában mindenütt tömeggyúléseket tar­tanak, amelyeken az Egyesült Államok ázsiai politikáját el­ítélő és a barbár tömegpusztító fegyverek betiltását követelő határozatokat fogadnak el. A gyűlések részvevői azt a kíván­ságukat fejezik ki, hogy a genfi értekezlet érje el a koreai és indokínai probléma békés rende­zését. A Delhiben tartott gyűlés ha­tározatában ez áll: »Követeljük, hogy az öt nagy­hatalom konkrét határozatokat fogadjon el Genfben az indo­kínai kérdés békés rendezésé­ről, nyilatkozzék a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-felvétele mel­lett, törekedjék a nemzetközi fe- 1 szültség enyhítésére « A dunavecsei járás * termelési bizottságai a pártkongresszusért Nem olyan régen adott hírt a sajtó a sárbogárdi Vörös Hajnal tsz kezdeményezéséről, akik vál­lalták, hogy holdanként 30 má­zsa kukoricát termelnek az idén. Megyénkben elsőnek a duna­vecsei járás Harta községében csatlakoztak a sárbogárdi Vörös Hajnal tsz kezdeményezéséhez, a Béke és az Uj Barázda II. típusú termelöcsoportok és több egyé­nileg dolgozó paraszt is. Nem sokkal utána Dunapatájról és Szaikszentmártonról több egyé­nileg dolgozó paraszt jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. A járási pártbizottság helye­sen karolta fel ezt a kezdemé­nyezést, mint nz erős állatte­nyésztés legfontosabb alapjat. Egyetértésben a járási tanács­csal, a kongresszusi hét kezde­tén megbeszélésre hívták össze a járás valamennyi termelési bi­zottságának elnökét. Az értekez­leten megbeszélték a 30 mázsás kukorica-mozgalom kiszélesíté­sének lehetőségeit, ugyanakkor megtárgyalták a 200 mázsás cu­korrépa és 100 mázsás burgonya­termeié« elterjesztésének felada­tait is. Alföldi Lajos, az apostagi ter­melési oizottság elnöke új ered­ményről számolt be hozzászólá­sában. Elmondotta, hogy Apos- tag község termelési bizottsága egyöntetűen elfogadta a 30 má­zsás kukoricatermelési felhívást és ezenkívül csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépatermelési moz­galomhoz is. — Ahogy végigjártuk a határt, megállapítottuk — mondotta Alföldi elvtárs —, hogy a hét végén, vagy a jövő hét elején hozzáfoghatunk a kukoricák megmunkálásához. Tapasztala­tunk, hogy igen sokat jelent a kukoricának, ha kelés után mindjárt magtakaróval fogasol- juk s akkor végezzük az első kapálást, amikor a kukorica még csak három-négy levelű. • Tóth V. Imre, a hartai terme­lési bizottság elnöke a kapálás terményfçkozô hatásáról beszélt. — A kukoricát ahányszor megkapáljuk, annyiszor meg is öntözzük, mert minden kapálás felér egy esővel. Nekünk már volt 33 mázsás kukoricatermé­sünk is. Nem ritka a 30 mázsa sem, csak jó növényápolás kell hozzá. Én megtettem, hogy 3—4 kapálás után meg is ekéztem a kukoricát. Ugyanezt mondhatom a burgonyáról és a cukorrépáról is. Minél többször kapáljuk, an­nál többet terem. Tavaly 1OT mázsa burgonyát szedtünk egy holdról. Cukorrépa is mindig jó­val 200 mázsa felett van. Több hozzászóló a pótbepor- Zás termésnövelö hatását hang­súlyozta. Elmondták, hogy nem egy példa volt a dunavecsei já­rásban, amikor a pótbeporzás 3-4 mázsa kukoricával növelte a ter­méshozamot. Legtöbb szó mégis a növényápolás, a minél több­szöri kapálás fontosságát húztr alá. Az értekezlet helyesen álla­pította meg, hogy kiemelkedő kukorica terméseredményt, bur­gonya- és cukorrépatermelésí csak a szorgalmas és szakszerű növényápolási munka biztosít­hatja. Ez nem könnyű feladat, azonban tudják, hogy milyen munkát vállaltak, de azt is tud­ják, hogy mi lesz ennek az ered­ménye. A termelési bizottságok elnö­kei az értekezlet végén az aláb­bi határozatot hozták; Mi, a dunavecsei járás terme­lési bizottságainak elnökei el­határoztuk, hogy a Magyai' Dol­gozók Pártja III. kongresszusa tiszteletere csatlakozunk a sár­bogárdi Vörös Hajnal tsz kez­deményezéséhez, a 30 mázsa* kukoricatermelési mozgalomhoz. Ezenkívül elhatároztuk, hogy holdanként 200 mázsa cukorré­pát és holdanként 100 mázsa? burgonyatermelési eredményt fogunk elérni. Azért csatlakozunk a sárbo­gárdiak versenykihívásához és azért tettük meg a versenyvália- lásainkat, mert tudjuk, hogy a magas kukoricatermés, burgo­nya- és cukorrépatermés igen fontos feltétele erős állattenyész­tésünknek, jólétünk, gazdasá­gunk további emelésének. Meg­győződésünk, hogy 30 mázsás kukoricatermés, 100 mázsás bur­gonyatermés és 200 mázsás cu­korrépatermés mindenhol elér­hető abban az esetben, ha eze­ket elvetésüktől a betakarításu­kig gondosan művelik a gazdák. Azon leszünk, hogy minden termelési bizottsági tag csatla­kozzon ezekhez a mozgalmak­hoz és járásunk gazdái minél többen kövessenek bennünket. A minél magasabb termelési ered­mények elérése és az állatte­nyésztés fejlesztése mindnyájunk ügye. Ezért felhívjuk megyénk összes termelési bizottságának elnökeit, hogy kövessék példán­kat és ők is csatlakozzanak ezekhez a mozgalmakhoz, Balzac 155 éve született, 1760 május 20-án a realista irodalmi ábra- tolás nagy mestere, Honoré de Balzac. Vidéki polgári család sarja bolt. Nem volt leszármazási kapcsolata a nemességgel. A nemest szátmazást jelző »de« szócskát önkényesen ragasztotta neve elé. Sikertelen nyomdai és kiadói vállalkozásai után, adósságokkal terhelve, fogott hozzá a regényíráshoz. Napi 14 órát dolgozott és 20 éven keresztül ezt a munkatempót tartotta. Eredménye, szer­vezetének teljes leromlása. Adósságai törlesztésének évét közel 1X hónappal élte csak túl. A megfeszített munka furcsa hősiessé­gének emléke mellett azonban megajándékozta az emberiséget olyan irodalmi értékekkel, amelyek méltán sorolják Balzac-ot a legnagyobb regényírók közé a világirodalomban. Korának írói. közül ő volt az, aki legélesebben és legvilágo­sabban látta a pénz uralmának embertelenségét, a burzsoá tár­sadalom erkölcstelenségét. Engels így nyilatkozott művészetéről: »Többet tanultam belőle, mint a kor valamennyi hivatásos törté­nészétől, közgazdászától és statisztikusától együttvéve.« Pedig Balzac-nak a politikai nézetei inkább az uralkodó osztályokkal állottak kapcsolatban. Művei lényegében e társadalom hanyatlá­sáról szólnak, mégis regényeinek 40. köteteiben, az »Emberi szmjáték-'-ban a francia társadalom kitünően megrajzolt, kriti­kailag ábrázolt típusait teremtette meg. A kisemmizett értelmiség, a romlott arisztokrácia, a profitra vadászó nagypolgár, a gondok­kal küzdő kisember, a kizsarolt parasztság sorsának őszinte kró­nikása ő. Klasszikus regénysorozatában a kritikai realizmus nagy példá­ját adja. Ennek a sorozatnak legnagyobb regényei: »Grandet Eugénia-, a »Vesztett illúziók«, a »Parasztok«, a »Goriot apó«, a francia irodalom legremekebb alkotásai között foglalnak helyet, A haladó emberiség szerte a világon mindenütt tisztelettel Cs a francia szellem iránti megbecsüléssel emlékezik meg Balzac- ról. Engels-szel együtt úgy ismerik életművét, mint a »realizmus egyik legnagyobb diadalát.« V. M. Molotov fogadta Kadzskuniari Amrit Kaur asszony, indiai egészségügyi minisztert Genf (TASZSZ) V. M. Molo-I tov, a Szovjetunió külügyminisz- I (ere május 18-án fogadta Radis- i I kumari Amrit Kaur asszony, indiai egészségügyi minisztert, aki Genfban UrtóKkodik, (MTI»

Next

/
Oldalképek
Tartalom