Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-15 / 114. szám

t

A fejlett állatállomány gazdag jövedelmet biztosít a solti Petőfi termelőszövetkezet tagjainak

A DUNA PARTJÁN festői vidéken van a solti Petőfi termelő- szövetkezet. Területének nagyságát, vagy taglétszámát számítva nem tartozik a nagy termelőszövetkezetek közé. Földjeik alig tesznek ki többet 180 holdnál, a csoportban pedig összesen 24 család dolgozik. Ez a kis csoport mégis fényes példáját adja a közös gazdálkodás eredményének, lehetőségeinek;

A csoportnak fejlett; nagyszámú állatállománya van. A régi uradalmi istállót juhok, sertések százai népesítik be, míg a ..■söpört szarvasmarhaállománya a Duna solti szigetének 58 holdas legelőjén van elhelyezve,

—- Régen ezt a szigetet a község semmire nem tudta felhasználni — mondja Jobbágy elvtárs, a csoport elnöke. — Az idén először támadt az ötletünk, hogy kihasználjuk ezt a szigetet, hisz vétek volna nem hasznosítani a csaknem derékig érő füvet,

így a csoport elvetette a gondját a szarvasmarhák nyári takarmány biztosításának. A sertéseknek közvetlen a Duna mellett vannak legelőterületek, míg a juhlegelők pedig a védgátolda- lon terülnek el.

A CSOPORT állatállománya 24 szarvasmarhából, 72 sertésből, 335 juhból és 108 darab törzsbaromfiból áll jelenleg, hozzászámítva még a nyolc lovat is. Ez az állatállomány biztosítja a csoport jövedelmének oroszlán- részét. Erről tanúskodik a csoport jövedelmezőségi terve, melyet Vajda Gyula könyvelő így jellemez:-—Ha a jövedelmezőségi tervet áttanulmányozzuk, azt látjuk, hogy az évi jövedelem, illetve tiszta bevétel kétharmad részét az állatállomány adja. Például szabadpiaci eladásra az idén 30 darab sertést hizlalunk. A terv szerint ez 67.000 forinttal növeli a csoport bevételét. 200 hízott liba értékesítéséből 26.250 forintra számítunk. De nem kis jövedelmet jelent a »gyapjúpénz«

sem. A 335 darabos merinói juhállomány egyévi gyapjúhozama 35—40 ezer forint körül mozog. Ezenkívül 400 kiló juhgomolya is szabadpiaci értékesítésre kerül, ami újabb 8000 forinttal emeli a jövedelmet.

A CSOPORT TÁGJAI örömmel is tekintenek az idei év eredményei elé. Ugyanis a kis csoport állatállománya az idén fejlődött ennyire. Nemcsak pénzbeli, hanem természetbeni jövedelmet is bőségesen biztosít a tagok számára. Az idén már kétízben osztottak pénzelőleget, egyszer pedig választási malacokat osztottak ki a tagok között, így kapott Kiss Antal eddig szerzett 290 munkaegysége után 5 kis malacot.

A PETŐFI termelőszövetkezet tagjai azonban nemcsak azt tervezgetik, hogy mennyi jövedelmet hoz az állatállomány, hanem már most gondoskodnak a téli takarmánybázisról, az állatok átteleltetéséről.

= Nemcsak arra törekszünk — mondja Jobbágy elvtárs, •—

hogy csak a téli takarmányt biztosítsuk, hanem már az idén úgy termelünk takarmányt, hogy a jövő évre is jusson belőle tartaléknak. Erre most már meg van a lehetőség, hisz termelőszövetkezetünk önállóan gazdálkodhat, nem szól bele senki, hogy miből mennyit vessünk. Tavaly például a mustármagtól a gyapotig mindent termeltünk. A sok szerződéses növény elvette a területet a takarmánytermesztés elől. Nem is csoda hát, ha nem tudtuk úgy fejleszteni az állatállományunkat, mint amilyen mértékben szerettük volna. Pedig területeink és adottságaink lehetővé teszik azt, hogy főként állattenyésztéssel foglalkozzunk,

A takarmánynövények már kivétel nélkül a földbe kerültek. 5 holdon zabosbükkönyt is vetettek és az idén először vetettek 7 hold magnak való zabosbükkönyt, 3 holdon cukorrépát is vetett a csoport, amelynek másodszori sarabolását éppen most fejezték be. Azért gondozzák, ápolják különösen a cukorrépát, mert bár az nem takarmánynövény, de a szerződés teljesítése után a leszállított cukorrépa- mennyiségtől függően ezután is kapnak takarmányt;

ÍGY GAZDÁLKODNAK a solti Petőfi termelőszövetkezet tagjai. És szorgalmas munkájuk nyomán egyre gazdagabb lesz a csoport, gyarapodik a tagság és a Duna melletti kis csoportból hónapról-hónapra több hús és mezőgazdasági termék kerül a városi dolgozók asztalára.

Levelek — hírek termelőszövetkezeteinkből

NÖGYÜLÉS HARTÄN

Csoportunkban, a hartai Lenin tsz-ben nőgyülást hívtunk ösz- sze. Asszonytagjaink felajánlották, hogy nemcsak maguk ■veszik ki részüket a nyár folyamán a növényápolási munkákból, hanem bevonják családtagjaikat is. Számos vetsenyfelaján- lás is elhangzott a nögyülésen. Katkó Borbála a minőségi munkában párosversenyre hívta ki Bodó Jánosáét, Majd a 65 éves Karakó Andrásáé hívta ki versenytársul a nálánál 20 évvel fiatalabb Katkó Borbálát.

így indulnak harcba termelő- szövetkezetünk asszonyai a minél magasabb terméseredmények betakarításáért.

BAYER FERENCIVÉ,

SOLTVADKERTEN MAR A KUKORICÁT FOGASOLJAK

iskolán, de máris folyton hazagondolok szövetkezetembe. Érzem: nem volt hiába az iskolán töltött idő — dúsan fog kamatozni munkámban.

Szabó G. Andrisáé.

ELŐLEGET OSZTOTT A KISKŐRÖSI JÓZSEF ATTILA TSZ

A kiskőrösi József Attila tsz vezetősége előleget osztott a tagságnak, pénzben és terményben. Egy munkaegységre 70 dkg. búza jutott.

A csoportban lelkes munka folyik. Valamennyi asszony részt- vesz a 200 munkaegységért folyó mozgalomban. Mindenütt ott vannak, ahol szorgos kezekre van szükség. Lomjánszki Ist- vánnénak ezidáig 102, Patyi Ist- vánnénak 96 munkaegységet írtak könyvébe. A tavaszi vetéseket nagyrészben az asszonyok

végezték. így került földbe 12 hold cirok, amely az elmúlt évben is komoly hasznot hozott. Holdanként 22 mázsás átlagtermést takarítottak be és mázsáját 200 forintért értékesítették.

Az állattenyésztésben is szép eredmények vannak. Rigó Mihály tehenész lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy a fejési átlag az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva megduplázódott. Öröm nézni a tsz 10 lovát, amit a 65 éves Pajtli János ápol. Serfőzö András, akinek több mint 220 munkaegysége van már, sertéseket hizlal. A szövetkezet ebben a negyedévben egészévi sertésbeadását teljesíti. Az elmúlt hetekben két sertést szállítottak el, az egyik súlya meghaladta a 270 kg-ot.

Fogd meg-et kiált a tolvaj

«- Nagygyűlés lesz, te Sándor, Mezőőröket választanak a gaz» dák, Elmegyünk?

— El bizony! Nem is eshet meg ilyesmi nálunk nélkül. Ha kulákok vagyunk is, méginkább beleszólásunk van a dologba. Nekünk nagyobb földet őriz a csősz, — már csak megnézzük: miféle emberre bízzuk!

S ezzel Faddi Sándor és Nagy A. Gyula dunapataji kulákok elballagtak a nagygyűlésre.,,

Faddi Sándornak a feje is majd leesett a nyakáról, úgy bólon- gatott, amikor a panaszos gazdák sorolták: sok az enyveskezü ember a faluban. Elharapództak a lopások. Itt is, ott is lábakéi a szedetlen terménynek, az erdőből a fának.

— Majd én megmondom, kik lopnak! A kommunisták! A piroskönyvesek! — rikoltotta a gyűlésbe Faddi Sándor,

Döbbent csend fogadta a megjegyzést, Aztán az egyik dolgozó paraszt felállt:

— Javasolom, hogy ezután húzzuk el a tolvajok nótáját. Akit a jövőben lopáson érünk, ilyen nagygyűlésen, nyilvánosan ítélje el a bíróság!

— Helyes, mi is így akarjuk! — zengte kórusban a nagygyűlés közönsége. Maga Faddi Sándor is pirosra tapsolta tenyerét, úgy helyeselte a határozatot.

Ez történt május 9-én, vasárnap,

Másnap hétfőn kora reggel Vörös János sógorával a határba igyekezett. Kovács Sándor dolgozó paraszt erdejéhez érve látják ám, hogy egy jókora szálfa dől ki. Odamennek. Egy jó, 30 cm-es átmérőjű fa hever a földön, tuskójától vagy 80 centire elfűré- szelve. Két ember szorgoskodik körülötte baltával.

Vörös Sándor kétszer is megdörzsöli a szemét. Becsukja, kinyitja — de csak Faddi Sándort látja az egyik emberben.

— Miért bántják a más erdejét? <— már csak megkérdi Vör^c Sándor,

Hát.. : az enyém is elhordta valaki — nyögi Faddi Sándor és érzi, hogy az erdő fái közül kikandikáló ég úgy forog vele, mint a ringlispil.

Ej, ej, Faddi Sándor! Kár volt a kommunistákat megrágalmazni, rájuk kenni a becstelenséget.

Nagy A. Gyula esetében is bevált a régi jó közmondás: »Hazug embert hamarabb utólérik, mint a sánta kutyát,«

Ez a »jó ember« két darab fára kitermelési engedélyt kért a tanácstól. Meg is kapta. Néhány napra siránkozva ment a tanács- házára: »Valaki meglopta az erdejét.« A tanács és a rendőrség nyomozást indított s betévedtek a Nagy portára is. Furcsa dolgot láttak. Csodálatos fadarabok lehettek, amiket Nagy A. Gyula engedéllyel kitermelt: jócskán megszaporodtak. Mert a kulák udvarán megtaláltak 8 szál 3 méteres törzset és 2 ürméter összehasított fát. Tóth Károly felesénél és egy másik jó szomszédnál is elrejtett összesen 32 darab 3 méteres szálfát tuskóval együtt; A történethez nem is kell magyarázat,

Védjük a termést un esetleges májusi fagyok ellen

Az Országos Meteorológiai Intézet jelentése szerint a közeli napokban erősebb éjszakai lehűlések várhatók. Ezért a földművelésügyi minisztérium utasította a megyei tanácsok mező- gazdasági osztályvezetőit, hogy szervezzék meg az esetleges fagyok elleni védekezést. Mivel a fagy elsősorban a szőlőket és a zöldségkertészeteket, valamint a

virágzásban lévő gyümölcsösöket veszélyezteti, ezekre a helyekre elegendő füstölőanyagot (trágyát, lombot, hulladékot stb.) keil szállítani és meg kell szervezni az éjszakai figyelőszolgálatot. Ha a hőmérséklet a nulla fok közelébe süllyed, meg kell kezdeni a füstölést, ami a tapasztalat szerint a májusi fagyok esetében kellő védelmet nyújt a növényzetnek, (MTI)

A soltvadkerti Uj Alkotmány termelőszövetkezetben május 13-án befejezték 17 hold napraforgó kapálását, Megfogasoiták a négyzetesén vetett 50 hold kukoricát is. Kész az első kapálás a 24 hold szőlőben is, valamint a 7 hold cukorrépa sarabolása.

A csoport tagjai most a belső munkákat végzik, rend behozzák a műhelyeket. Egy asztalosműhely nyitását is tervbevették, amely többek között bútorokat is készít rendelésre;

A fülöpszállási Vörös Csillag termelőszövetkezet 16 hold tavalyi vetésű lucernán elvégezte a gyomtalanítást, megfogasolta 50 hold kukoricaVetését és 5 hold cukorrépát sarabolt meg. A növényápolási munka következő szakaszáig itt is építkezésre fordítják az időt, 15 tagnak épül kislakás,

DÚSAN KAMATOZIK A TANULÁS MUNKÁMBAN

Július elsején térek vissza szövetkezetembe, a kelebiai Vö- tös Csillag tsz-be a zsámbéki elnökképző iskoláról: Az itt eltöltött 6 hónap gyorsan elrepült. Sokat, sokat tanultam. És számos olyan helyen jártam, ahová azelőtt, a reakció éveiben a dolgozók nem juthattak el; Múzeumokban, gyárakban, Sztá- linvárosban voltunk. Jártam a Népstadionban, most Bábolnára készülünk. Gyakran látogatjuk a budapesti színházakat. Az iskola ideje alatt úgy éreztem, hogy napról-napra fiatalabb vagyok és új erő van bennem. Még másfél hónap van hátra az

Bacsó Károly

Bacsó Károly orvossal, a kecskeméti kórház szülészeti osztályának. vezetőjével gyakran találkozom Különösen reggel, mikor kerékpárján siet a kórházba. Tudtam, hogy 1951 októberében került Pécsről Kecskemétre, Azelőtt a pécsi klinikán volt adjunktus. Értesültem arról is, hogy nagy tervekkel jött Kecskemétre.

Tegnap kezembe ad tak egy meghívót, amely arról ad hírt, hogy Bacsó Károly a rák gyógyításáról tart előadást. Erről az oldalról még nem ismertem a főorvost, kíváncsian vettem fel a telefonkagylót, hogy mvgérdeklödjem, előadása csak szakembereknek szól-e, vagy a közönség számára is. Magamban arra is gondoltam, hátha

egyet-mást megtudok kecskeméti munkájáról.

Másfél óráig nem sikerült vonalhoz jutnom. A postánál tájékoztattak, hogy a kór. háznak csak két vonala van, az egyik « gazdasági hivatalé, a másik pedig tulajdonképpen a kórházé. Vagyis egy vonal áll rendelkezésre az orvosoknak és a sokszáz betegnek. Ez a vonal pedig állandóan foglalt, hiszen természetes, hogy érdeklődnek hozzátartozójuk állapota felöl , . .

Kerékpárra ültem és kihajtottam a kórházba. Ez gyorsabb módszer, mint bosszankodva várni, a vonalra. A kórházban csodálkozásomra egy telefonfülkére bukkantam. — Ez lenne a központunk — sóhajtottak. Tavaly volt pénz, de nem készítették el az automataközpont részére a fülkét, az idén ez meglenne, de a költségvetésben nem biztosítottak beruházási összeget. Íme a bürokrácia egy morzsája.

Míg Bacsó Károlyt osztályán kerestem, más „morzsákba" is ütköztem. Azt tapasztaltam, hogy a kórtermekben valóságos közelharc folyik az ágyak

osztályán a kecskeméti kórházban

elhelyezéséért. Majd minden kórteremben kétszer annyi ágy áll, mint a megengedett. Láttam olyan beteget is, aki betegszállító- kocsin fekve várta, míg kibocsátáskor felszabadul az egyik ágy. Reggelenként megfeszített munkát végeznek az orvosok és az ápolószemélyzet, hogy a kibocsátások gyors lebonyolításával az éjjel érkezetteknek ágyat, helyet biztosíthassanak.

Bacsó Károly szép tervekkel jött városunkba. A kormány egészségügyi politikájának szellemében arra törekedett, hogy minél több asszony kórházban, intézetben hozza világra gyermekét. És a kórházi szülések számai azt bizonyítják, hogy fáradozása sikerrel járt. Ma már kétszer annyi nö szül a kórházban, mint azelőtt.

4 bürokraták nagyon megnehezítik Bacsó Károly munkáját, Azov megfeledkeznek arról, hogy itt emberi életről van szó, minden gáncsolás, akadálygör- dltés más ember été lébe kerülhet, A minisztertanácsnak van egy határozata, hogy a volt egészségügyi épületeket vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek. Kecskeméten azok, akik ilyen épületben vannak, turn törik fejüket, hogyan bújhatnak ki a minisztertanácsi határozat alól. Húzzdk-halassljak a rendelet végrehajtását, igen gyakran valamelyik minisztérium háta mögé bújva, és ezek a minisztériumok ahelyett, hogy segítenék a tanácsot a Kít- mdny rendelkezésének végrehajtásában, inkább előidézik a:t, hogy egyesek Kecskeméten kiskirálykitl- hatnak, fittyet hányhassanak a miniszler- tanács határozatára. Esek nehezítik meg nemcsak Bacsó Károly, hanem a kórház valamennyi orvosának munkáját. A kórházi túlzsúfoltság szülöany- ja sok egyéb bajnak, hiányosságnak, melyek mind visszahat e.a-i

a betegek gyógyítására.

Bacsó Károly azonban nemcsak az intézeti szülések szagot o- dásival ért el eredményt. Azzal is, hogy ma már csaknem megkétszereződött azoknak a terhes nőknek a száma, akik igénybeveszik a terhesvédelmet, a terhesség gondozását. Ezen a területén megint helyiség- probléma nehezíti a munkát. Ugyanabban a helyiségben, ahol a terhes nőket gondozzák, rendelnek a nőgyógyászati intézeti betegeknek is, Így egyik orvos akaratlanul is kényszerítve van arra, hogy a másik munkáját korlátozza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakran a terhesasszonyok megvizsgálására azért nem kerülhet sor, mert letelt az idő.

Megyénkben talán nincs még egy olya/n város, ahol a bürokraták igy mernének packázni a dolgozó ember egészségvédelmével, mint Kecskeméten.

A sok nehézség ellenére Becsó Károly tudományos kutató munkát is végez. Igen sokat foglalkozik a rákkal. Különösen a korai rák felismerésében és gyógyításában irt el szép eredményt. Osztályán elvégzik a kecskeméti járásban felfedett rákgyanús méhet változásokon a próba- kimetsziseket. Így igen sok rákot sikerült felfedni és gyógyítani. Előadása éppen erről szól.

Bacsó Károly és « kórház többi orvosa még nagyobb eredményeket érhetnének el, ha minél előbb megteremtenénk azokat a feltételeket, amelyek sikeres működésükhöz szükségesek. A kecskeméti kórház falat között hősi küzdelem folyik az emberért, szépülő hazánk legfőbb értékéért. Támogassuk ezt a hősi küzdelmét, adjunk segítséget, hogy minél több ember gyógyultan hagyhassa el a kórház kapuját ...

FÓTI JÓZSEF,