Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

Çjás zLZt nilúydô i Falusi asszonyaink munkája gy 1939 december 4-i feljegyzés hever előttünk a jászszentlászlói ianácsháza elnöki szobájának asztalán. Sza­bó András főjegyző írta alá, aki­ről a mellettünk álló Lódri Fe­renc bácsi, községi kézbesítő, csak annyit jegyez meg röviden: »rettenetesen utálatos, gőgös em­ber volt«. Szóval Szabó András írt egy feljegyzést az előbb említett idő­pontban a járási főjegyzői hiva­talhoz, amelyben jellemzi a köz­séget. »Régi jásztelepülés — írja. r- A község keletkezésének idő­pontjára adatok nem állnak ren­delkezésre. A török hódoltság alatt elpusztult. Az első községi képviselőtestületi közgyűlést 1881. év február 3-án tartottak. A község keletkezése tehát erre az időpontra tehető.« Nem hosszú ez a feljegyzés, alig egy gépelt oldal, mégis sok mindent elmond. Az egyik pársoros bekezdés így szól: »A lakosság áldozatkész hozzájárulásából, majd a község adományaiból a múlt évben lőtér épült». (Ezt a lőteret leventegya­korlatokra használták.) A feljegyzés végén ez áll: »Szükség volna egy állami elemi iskolára, egy iskola bővítésére, egy óvodára, egy kultúrházra.« Végül hozzáteszi keserű beisme­réssel: »Községünk szegény, sa­ját erejéből csak nagyon lassan fejlődhet.« 1939 óta nagyot fordult a vi­lág. A háborúval együtt a főjegy­zőt és a lőteret is elsöpörte az idők szele. És most, 1954 májusá­ban már valóság az, ami akkor csak óhaj volt és megvalósítha­tatlan álomnak tűnt. A község­nek kultúrháza, napköziotthonos óvodája van. Kapott új iskolát, kibővítették az egyik meglévőt, két mélyfuratú kút is létesült. Mostmár nemcsak a saját erejé­re van utalva a község. A nép állama sokoldalúan segíti Jász- szentlászló dolgozó parasztságát is. Megváltozott tehát az élet az elmúlt 15 év alatt. Mi most azon­ban nem a múlttal foglalkozunk, hanem a közvetlen jelennel. Néz­zünk csak körül egy kicsit, hogy lássuk, hogy mit takargatnak a pirostetős házak, a barna és a zöld mezők. • községben jól működik a termelési bizottság. — Ezt a felvilágosítást kapjuk Ku- rucz Andrástól, a mezőgazdasági előadótól. A bizottságon belül egy szakkör működik, amely 15 tagból áll. A szakkör minden tagja kísérleteket végez azirány- ban, hogyan lehetne növelni a terméshozamot. Juhász Károly 1300 négyszögöl árpáját fele­részben szuperfoszfáttal műtrá­gyázta, a másik felét műtrágya nélkül hagyta. Majd a termés- eredményekben látszik meg a műtrágya termésfokozó hatása. Juhász Károly így bizonyítja majd be a falu dolgozó paraszt­jai előtt, hogy milyen hasznos a műtrágya alkalmazása. Bera Sándor 800 négyszögöl árpán és másfél hold zabon végez ha­sonló kísérletet. Kovács Péter, aki az egész faluban elismert szaktekintély a szőlő- és gyü­mölcstermelés terén, elhatároz­ta, hogy megtanítja dolgozó pa­raszttársait a mészkénlé perme­tezés helyes alkalmazására. Ta­pai Gyula érdekes kísérletbe fo­gott. Burgonyáját fészektrágyá­zással ültette, úgy hogy minden ötödik sort fészektrágyázott, a többit pedig régi módon helyezte « földbe. A burgonya ültetésénél segédkeztek a szakkör tagjai is és számos kíváncsi szomszéd is résztvett a »kísérleti bemu­tatón«. Egész tömeg vette körül Pápai Gyulát és társait munka közben. — Többen fogadkoztak, ha beválik, jövőre ők is így vetik a burgonyát. A termelési bizottság a közsé­gi tanács vezetőivel közösen a napokban határszemlét tartott. Alig találtak műveletlen terü­letet. Van ugyan a községben egy mintegy 70—80 holdnyi terü­let, amit »hideg lapos«-nak hív­nak a jászszentlászlóiak, ide fő­ként paprikát, káposztát, kukori­cát szoktak vetni. E terület ki­vételével mindenütt befejező­dött már a kukoricavetés is a községben. A munka gyors befe­jezését elősegítette a termelési bizottság tagjainak példamuta­tása. Van azonban egy árnyoldala is a termelési bizottság működé­sének. Az, hogy nincs köztük termelőszövetkezeti tag. A meg­alakuláskor több termelőszövet­kezeti tagot beválasztottak ugyan a bizottság tagjai közé, később azonban arra hivatkozva, hogy a községben három ter­melőszövetkezet van — tehát kü­lön bizottságot kell alakítani — kiváltak a termelési bizottság­ból a termelőszövetkezeti tagok. A vége az lett, hogy a kiválás után sem alakítottak külön a termelőszövetkezeti tagokból termelési bizottságot. Ebből következik, hogy kissé elhamar­kodott lépés volt a szövetkezeti tagokat leválasztani. Ezen még lehet segíteni, ha ismét bevá­lasztják a szövetkezeti tagokat. Ezzel nemcsak a munka javulna meg, de megerősödne a szövet­kezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között is a kapcsolat. » napokban a Szabad Nép közölte, hogy a jász- szentlászlói Uj Barázda termelő­szövetkezet ötödik az országos begyűjtési versenyben a teimelő- szövetkezetek között. Egészévi tojásbeadását teljesítette már. Évi baromfibeadásából, amely 85 kiló, 52 kilót beszállított a be- gyüjtőhelyre. A sertésbeadásnak is félévre eleget tett a szövetkezet. Sajnos az Uj Barázda példáját nem követi a többi termelő- szövetkezet és számos egyénileg dolgozó paraszt sem. A tojásból 31, a baromfiból 47 százalékra teljesítették a négy hónap elő­irányzatát. Hasonlóképpen nagy az elmaradás a többi cikkeknél is. Sok dolgozó paraszt adósa az államnak. Keveset magyarázzák még a jászszentlászlói nép­nevelők a hátralékos dolgozó pa­rasztoknak, hogy a beadott cikk áruvá válik és nemcsak az or­szág érdeke a beadás, hanem a falué is. Hiszen mérgelődnek a jászszentlászlói dolgozó parasz­tok, ha nem kapnak fűrészlapot a boltokban, de vájjon az a váro­si munkás nem mérgelődik-e, ha például nincs elegendő hús a mészárszékekben. Kölcsönösen kell tehát egymást segíteni. Min­denki tudja, hogy van elegendő tojás a községben és legtöbb dolgozó paraszt könnyűszerrel tudná most teljesíteni beadását. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyik nap 29 ezer tojást gyűj­tött be a Barnevál felvásárlója szabadáron. Persze egyes dolgo­zó parasztok úgy gondolkoznak, hogy így többet kapnak érte. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a hátralékosoknak 10 szá­zalékkal felemelik beadási kö­telezettségét, tehát ha nem telje­síti beadását, végeredményben nem nyer, hanem veszít. * ('llgyanez a helyzet az adófi­' 1Æ,- zetésnél is. A község csak csekély százalékát teljesí­A felszabadulás előtt a böl­csődei gondozás kérdése igen el­hanyagolt volt. Az elmúlt 10 év­ben ezen a téren is sokat tet­tünk. Megyénkben jelenleg már 12 állandó bölcsőde működik, összesen 392 férőhellyel. A 1ava- szi, nyári mezőgazdasági munkák idejére idénybölcsődéket állí­tottunk fel. Harminc már eddig is működött ilyen idénybölcsűde május 3-án nyitott kaput. Egy-egy idénybölcsőde férőhe­lyeinek száma húsz. 1954-ben 6 újabb idénybölcsőde fog nyílni. Felsőszentiván, Kerekegyháza, Szánk, Akasztó, Kisszállás és Fülöpszállás kap idénybölcsődét. Mindegyik községben típusböl­csődét építünk. Fülöpszálláson már igen előrehaladott állapot­ban vannak az átalakítási munkák. Előreláthatólag már május 10-én elkészülnek a munkával, Kerekegyházán és tette az adóbevételi tervnek. Pe­dig volna miből fizetnie sok késlekedőnek — hangoztatja Czagány elvtárs, a pénzügyi ál­landó bizottság elnöke. — A szélesebb gazdálkodási lehetősé­gek nyomán több a pénz is dol­gozó paraszttársaimnál. Például a három szövetkezeti bolt az egyik piaci nap 15 ezer forintot forgalmazott. Sok dolgozó paraszt megfeled­kezik arról, hogy államunknak is pénzbe kerül a kút, a kultúr- ház, az iskola építése. Szabó Ferenc a 7 hold Joldje mellé még 7 holdat vásárolt. De ugyan­akkor 5400 forint adóhátraléka van. Lantos Gyula három és fél hold földet vett, de 3000 fo­rinttal adós az államnak. Hor­váth István házat vásárolt, de 3046 forint adóhátralékát még nem rendezte, Bizony ezek a dolgozó parasz­tok szégyenkezhetnek elmaradá­suk miatt annál is inkább, mert lehetőségük van ra, hogy ele­get tegyenek kötelezettségeik­nek. Nemcsak az államnak okoznak kárt ezek a dolgozó pa­rasztok, hanem önmaguknak is. Kevesebb pénzből az állam is kevesebb beruházást tud vég­rehajtani a községben és az or­szágban. Mindebből az a tanulság, hogy a jászszentlászlói népnevelőknek többet kell foglalkozni a dolgo­zó parasztokkal. Ha többször és többet magyarázzák paraszttár­saiknak a felvilágosító szó erejé­vel ezeket az összefüggéseket, akkor megszilárdul az állami fe­gyelem J ászszentlászlón. lebeszéljünk egy olyan pro- blémáról is, amely lát­szólag nem nagy ügy, de sok baj származhat belőle. Van a köz­ségben egy Kulik János nevű dolgozó paraszt, akinek 16 birká­ig van. A 16 birka sok kárt tett a tehénlegelőn. Ez elsősorban azt a 40 dolgozó parasztot érinti, aki legelőre akarja hajtani jószá­gát. Bosszankodnak a dolgozó parasztok és joggal. A gulyás már le is mondott, arra hivatkoz­va, hogy a birkák után »nem lesz egyetlen fia tehén sem, amely hajlandó lenne a legelőre men­ni.« Még lehetne ezen segíteni, ha Kulik János is hozzájárulna. De ö többszöri figyelmeztetés­re sem hajlandó a birkáit a bir­kalegelőre hajtani. A községi ta­nácsnál erélyesebben kell fel­lépni az ilyen rendbontókkal szemben. Kulik János birkái máris komoly kárt okoztak a le­gelőben. Joggal vetik fel tehát a dolgozó parasztok, hogy miért nem vonják felelősségre Kulik Jánost. Bízik a község vezetői­ben az a 40 dolgozó paraszt, akiket ez az ügy érint. Velük együtt reméljük, hogy a községi tanács elintézi a dolgozó parasz­tok panaszát. Annái is inkább, mert ez az ügy a beadással is összefügg. Ha legelőre mennek a tehenek, több tejet adnak és a dolgozó parasztok is könnyeb­ben teljesítik beadásukat. Szánkon nem eléggé erélyes a ta­nács, így késik a nyitás. A megyei tanács egészségügyi osztálya gondoskodik a bölcső­dék rendszeres orvosi ellenőrzé­séről. Segítséget nyújt az étrend összeállításánál is. Több helyen értékes támogatást nyújtanak a tömegszervezeteknek. Hajóson, Császártöltésen kapott segítsé­get a tanács, míg Alpáron, Já­noshalmán, Lakiteleken és Ke- lebián a tanács nélkülözi a tö­megszervezetek segítő kezét. Idénybölcsődéinknél a kapu­nyitás azt jelenti, hogy az édes­anyák a munkák ideje alatt jó kezek gondozására bízhatják gyermekeiket. Fokozottabban kapcsolódhatnak a mezőgazda- sági munkákba, tevékenyebben küzdhetnek a magasabb - ter­mésért, mely saját boldogulá­suk alapját is megteremti! EZEKBEN a napokban ke­mény feladatok szólítják zászló ala a falun élő dolgozókat. Eb­ben az évben többet és jobbat ke., termelnünk. Ha elmaradunk a termelésben, elmaradunk élet- színvonalunk emelésével is. A sikeres termelésért áll most csa­tasorba községeink népe, SOK KÉZ könnyebbíti a mun­kát — tartja a közmondás. Föld­jeinken most minden munkabí­ró kézre szükség van. Asszo­nyaink munkájára is, hiszen ők tudják legjobban, hogy munka nélkül nincs aratás, félhet a tél­től az, aki tavaszkor nem mű­velte meg jól földjét. Az asszo­nyok bevonásával a bugaci Béke tsz-ben már kora tavasszal si­kereket értek el. A talfái Törek­vés tsz-nél a mezőgazdasági munkában túlnyomóan nők dol­goznak. A női-brigád egyetlen tagjának sem volt 100 munka­egységnél kevesebb. A csólyos- pálosi Lenin tsz-ben öt asszony segített a műtrágya szórásában. Az asszonyok legtöbbje tehát tudja, hogy azzal szolgálja leg­jobban a haza, családjuk, sze­retteik boldogulását, egyszers­mind azzal veszi ki részét leg­méltóbban a békéért, a szabad­ságért, a szebb, emberibb élet­ért folyó harcból, ha minden erejével elősegíti a párt- és kor­mányhatározatok megvalósítá­sát. Hiszen ezeknek éppen az a céljuk, hogy gyorsan megjavít­sák népünk anyagi és kulturális helyzetét. ASSZONYAINK a munkában való helytállással adnak választ azoknak, akik újból lángba akar­ják borítani a világot, akik hidro­génbomba és bak téri umháborűk tervein dolgoznak. Megállj-t ki­áltanak azoknak, akik el akar­ják rabolni édesapjukat, férjei­ket, testvéreiket, akik a háború mészárszékébe kívánják hurcol­ni ismét szeretteiket. A hősi halottak fakeresztjei nem vádol­nak-e, nem kiáltják-e: elég ebből! ASSZONYAINKNAK ott kell lenniök mindenütt, ahol sürget a munka, ahoi szjaseg van a für­ge asszonyi kézre. Legyenek ott, ahol az idén jobban megadják a földnek a magáét, ahol ez adó­fizetésben, a beadásban példát kell mutatni. Példamutatásukkal magukkal ragadhatják a többie­ket is. Számos asszony van mar megyénkben, aki jogosan büsz­kélkedhet ezen a téren. TÖBB termelőszövetkezetben az asszonyok azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy á nagy mun­kák idejére egy-egy idősebb asz- szony gondozására bízzák gyer­mekeiket, hogy1 ők nyugodtan dolgozhassanak. Másutt szélesí­tik azt a mozgalmat, hogy a ter­melőszövetkezetben ne marad­jon olyan munkabíró lány, aki távol tartja magát a munkától, Kisszálláson a termelőszövetke­zeti asszonyok közül mar 17-en megfogadták, hogy elérik a 250 munkaegységet. Több termelő­szövetkezetben, — mint a bajai Micsurinban — az asszonyok úgy segítenek a jövedelmezőség eme­léséért folyó harcban, hogy apró­jószágot nevelnek. MEGYÉNK számos községé­ben igen elmaradtak a begyűj­tésben, az adófizetésben. Itt a2 asszonyokra az a feladat is há­rul, hogy segítsenek a tanács­nak, a begyűjtési és adóügyi ál­landó bizottságnak meggyőzni azokat az asszonyokat, akik nem­törődömségből, vagy hanyagság­ból elmaradnak mind a beadás­sal, mind az adófizetéssel EZEKET a feladatokat végre­hajtva, megyénk asszonyai nem­csak családjuk, hanem egész népünk háziasszonyaivá vál­hatnak. Ha így látják feladatai­kat, ha így indulnak neki azok végrehajtásának, életük szebbé, jobbá lesz és munkájuk ered­ménye a falu felvirágoztatásá­hoz, a ragyogó holnaphoz vezet, A hajósi gombatelepen Ki ne ismerné és szeretné a gombát, az esős, meleg tava­szoknak ezt az ízletes és igen tápláló mezei, erdei vendégét? Csak éppen az a baj, hogy amint a forró, száraz nyár beköszönt, hiába keresi a háziasszony a piacon, mert a gomba az esős napok idény­eikké csupán. Azaz, hogy mégsem. Amióta a gomba termelési vállalat »nagy- üzemileg« tenyészti, — télen-nyáron friss gomba kerül a dolgoeók asztalára. , ¥,.. ; Hajóson működik, már 1952 decembere óta, a vállalat egyik és egyetlen megyei üzemegysége. 75 pincét, egy egész sort foglal el a régi borpincékből a telep és éven át mintegy 30 vagon gom­bát szállít el a budapesti piacokra az igen keresett csiperke­gombából. Késmárszki Ede, az üzemegység vezetője elmondja és meg is mutatja: hogyan folyik a gomba tenyésztés, ö maga 32 éve a tenyésztés szakembere. Mi kell a gombatenyésztéshez? Lótrágya, homok, vfz csíráz­tatott gombaspóra — és igen gondos munka. A trágya a tenyész­tés alapja. Hosszadalmas munkába, sok forgatásba, kezelésbe ke­rül, amíg a lótrágya annyira fermentálódik, megérik, hogy alkal­mas lesz a telepítésre, a kezet nem piszkolja és csípős szagát is elveszti. Most már megfelelő hőmérsékleten becsírázzák a? ágyakat és 2—3 hét múlva letakarják homokkal, Késmárszki Ede elmondja, hogy pár éve még Franciaország­ból. Bordeauxból hozatták a csírát. A vállalat ma már saját laboratóriumában állítja elő a szabadszemmel szinte nem látható gombaspórákból a csírát. Ha a hőmérséklet 14 fokon van állandóan, 6 hét múlva már jelentkezik a gomba és ettől számítva 8—10 napon belül már lehet szedni. A hajósi telepen tavaly egy mázsa trágyát véve ala­pul, 5 kg volt a szedési eredmény, ami valamennyi más telepéi meghaladta. ' Aprólékos, kényes munka a gombatenyésztés, mert igen ké­nyes jószág maga a gomba is. Állandóan figyelni kell az ágya­kat, a romlott darabokat eltavoiítaní, a homokot megfelelő ned- vességi fokon tartani, stb. A pincék előkészítése meg éppenség­gel gondos tennivaló, alapos fertőtlenítést, tisztogatást követei. Hajóson ma már a legtöbb pince be van csírázva. Korábban nem lehetett, ugyanis a vékonyfödémű pincékben alacsony volt a hőmérséklet. De Késmárszki Ede üzemegységvezető szerint pár hét múlva megindul a szedés. A telepen nevelt gomba erős ve- télytársa lesz a mezeinek, — hiszen nagyobb tömeget ad s ebbe bizonyosan nem kerülhet mérges. S a vállalat telepein termeit csiperke nemcsak a magyar városokban keresett csemege, — de még külföldre, a szomszédos népi demokratikus országokba is exportáljuk. Május első napjaiban megyénkben »30 idénybölcsőde nyitotta meg kapuját

Next

/
Oldalképek
Tartalom