Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-09 / 109. szám
Çjás zLZt nilúydô i Falusi asszonyaink munkája gy 1939 december 4-i feljegyzés hever előttünk a jászszentlászlói ianácsháza elnöki szobájának asztalán. Szabó András főjegyző írta alá, akiről a mellettünk álló Lódri Ferenc bácsi, községi kézbesítő, csak annyit jegyez meg röviden: »rettenetesen utálatos, gőgös ember volt«. Szóval Szabó András írt egy feljegyzést az előbb említett időpontban a járási főjegyzői hivatalhoz, amelyben jellemzi a községet. »Régi jásztelepülés — írja. r- A község keletkezésének időpontjára adatok nem állnak rendelkezésre. A török hódoltság alatt elpusztult. Az első községi képviselőtestületi közgyűlést 1881. év február 3-án tartottak. A község keletkezése tehát erre az időpontra tehető.« Nem hosszú ez a feljegyzés, alig egy gépelt oldal, mégis sok mindent elmond. Az egyik pársoros bekezdés így szól: »A lakosság áldozatkész hozzájárulásából, majd a község adományaiból a múlt évben lőtér épült». (Ezt a lőteret leventegyakorlatokra használták.) A feljegyzés végén ez áll: »Szükség volna egy állami elemi iskolára, egy iskola bővítésére, egy óvodára, egy kultúrházra.« Végül hozzáteszi keserű beismeréssel: »Községünk szegény, saját erejéből csak nagyon lassan fejlődhet.« 1939 óta nagyot fordult a világ. A háborúval együtt a főjegyzőt és a lőteret is elsöpörte az idők szele. És most, 1954 májusában már valóság az, ami akkor csak óhaj volt és megvalósíthatatlan álomnak tűnt. A községnek kultúrháza, napköziotthonos óvodája van. Kapott új iskolát, kibővítették az egyik meglévőt, két mélyfuratú kút is létesült. Mostmár nemcsak a saját erejére van utalva a község. A nép állama sokoldalúan segíti Jász- szentlászló dolgozó parasztságát is. Megváltozott tehát az élet az elmúlt 15 év alatt. Mi most azonban nem a múlttal foglalkozunk, hanem a közvetlen jelennel. Nézzünk csak körül egy kicsit, hogy lássuk, hogy mit takargatnak a pirostetős házak, a barna és a zöld mezők. • községben jól működik a termelési bizottság. — Ezt a felvilágosítást kapjuk Ku- rucz Andrástól, a mezőgazdasági előadótól. A bizottságon belül egy szakkör működik, amely 15 tagból áll. A szakkör minden tagja kísérleteket végez azirány- ban, hogyan lehetne növelni a terméshozamot. Juhász Károly 1300 négyszögöl árpáját felerészben szuperfoszfáttal műtrágyázta, a másik felét műtrágya nélkül hagyta. Majd a termés- eredményekben látszik meg a műtrágya termésfokozó hatása. Juhász Károly így bizonyítja majd be a falu dolgozó parasztjai előtt, hogy milyen hasznos a műtrágya alkalmazása. Bera Sándor 800 négyszögöl árpán és másfél hold zabon végez hasonló kísérletet. Kovács Péter, aki az egész faluban elismert szaktekintély a szőlő- és gyümölcstermelés terén, elhatározta, hogy megtanítja dolgozó paraszttársait a mészkénlé permetezés helyes alkalmazására. Tapai Gyula érdekes kísérletbe fogott. Burgonyáját fészektrágyázással ültette, úgy hogy minden ötödik sort fészektrágyázott, a többit pedig régi módon helyezte « földbe. A burgonya ültetésénél segédkeztek a szakkör tagjai is és számos kíváncsi szomszéd is résztvett a »kísérleti bemutatón«. Egész tömeg vette körül Pápai Gyulát és társait munka közben. — Többen fogadkoztak, ha beválik, jövőre ők is így vetik a burgonyát. A termelési bizottság a községi tanács vezetőivel közösen a napokban határszemlét tartott. Alig találtak műveletlen területet. Van ugyan a községben egy mintegy 70—80 holdnyi terület, amit »hideg lapos«-nak hívnak a jászszentlászlóiak, ide főként paprikát, káposztát, kukoricát szoktak vetni. E terület kivételével mindenütt befejeződött már a kukoricavetés is a községben. A munka gyors befejezését elősegítette a termelési bizottság tagjainak példamutatása. Van azonban egy árnyoldala is a termelési bizottság működésének. Az, hogy nincs köztük termelőszövetkezeti tag. A megalakuláskor több termelőszövetkezeti tagot beválasztottak ugyan a bizottság tagjai közé, később azonban arra hivatkozva, hogy a községben három termelőszövetkezet van — tehát külön bizottságot kell alakítani — kiváltak a termelési bizottságból a termelőszövetkezeti tagok. A vége az lett, hogy a kiválás után sem alakítottak külön a termelőszövetkezeti tagokból termelési bizottságot. Ebből következik, hogy kissé elhamarkodott lépés volt a szövetkezeti tagokat leválasztani. Ezen még lehet segíteni, ha ismét beválasztják a szövetkezeti tagokat. Ezzel nemcsak a munka javulna meg, de megerősödne a szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között is a kapcsolat. » napokban a Szabad Nép közölte, hogy a jász- szentlászlói Uj Barázda termelőszövetkezet ötödik az országos begyűjtési versenyben a teimelő- szövetkezetek között. Egészévi tojásbeadását teljesítette már. Évi baromfibeadásából, amely 85 kiló, 52 kilót beszállított a be- gyüjtőhelyre. A sertésbeadásnak is félévre eleget tett a szövetkezet. Sajnos az Uj Barázda példáját nem követi a többi termelő- szövetkezet és számos egyénileg dolgozó paraszt sem. A tojásból 31, a baromfiból 47 százalékra teljesítették a négy hónap előirányzatát. Hasonlóképpen nagy az elmaradás a többi cikkeknél is. Sok dolgozó paraszt adósa az államnak. Keveset magyarázzák még a jászszentlászlói népnevelők a hátralékos dolgozó parasztoknak, hogy a beadott cikk áruvá válik és nemcsak az ország érdeke a beadás, hanem a falué is. Hiszen mérgelődnek a jászszentlászlói dolgozó parasztok, ha nem kapnak fűrészlapot a boltokban, de vájjon az a városi munkás nem mérgelődik-e, ha például nincs elegendő hús a mészárszékekben. Kölcsönösen kell tehát egymást segíteni. Mindenki tudja, hogy van elegendő tojás a községben és legtöbb dolgozó paraszt könnyűszerrel tudná most teljesíteni beadását. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyik nap 29 ezer tojást gyűjtött be a Barnevál felvásárlója szabadáron. Persze egyes dolgozó parasztok úgy gondolkoznak, hogy így többet kapnak érte. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a hátralékosoknak 10 százalékkal felemelik beadási kötelezettségét, tehát ha nem teljesíti beadását, végeredményben nem nyer, hanem veszít. * ('llgyanez a helyzet az adófi' 1Æ,- zetésnél is. A község csak csekély százalékát teljesíA felszabadulás előtt a bölcsődei gondozás kérdése igen elhanyagolt volt. Az elmúlt 10 évben ezen a téren is sokat tettünk. Megyénkben jelenleg már 12 állandó bölcsőde működik, összesen 392 férőhellyel. A 1ava- szi, nyári mezőgazdasági munkák idejére idénybölcsődéket állítottunk fel. Harminc már eddig is működött ilyen idénybölcsűde május 3-án nyitott kaput. Egy-egy idénybölcsőde férőhelyeinek száma húsz. 1954-ben 6 újabb idénybölcsőde fog nyílni. Felsőszentiván, Kerekegyháza, Szánk, Akasztó, Kisszállás és Fülöpszállás kap idénybölcsődét. Mindegyik községben típusbölcsődét építünk. Fülöpszálláson már igen előrehaladott állapotban vannak az átalakítási munkák. Előreláthatólag már május 10-én elkészülnek a munkával, Kerekegyházán és tette az adóbevételi tervnek. Pedig volna miből fizetnie sok késlekedőnek — hangoztatja Czagány elvtárs, a pénzügyi állandó bizottság elnöke. — A szélesebb gazdálkodási lehetőségek nyomán több a pénz is dolgozó paraszttársaimnál. Például a három szövetkezeti bolt az egyik piaci nap 15 ezer forintot forgalmazott. Sok dolgozó paraszt megfeledkezik arról, hogy államunknak is pénzbe kerül a kút, a kultúr- ház, az iskola építése. Szabó Ferenc a 7 hold Joldje mellé még 7 holdat vásárolt. De ugyanakkor 5400 forint adóhátraléka van. Lantos Gyula három és fél hold földet vett, de 3000 forinttal adós az államnak. Horváth István házat vásárolt, de 3046 forint adóhátralékát még nem rendezte, Bizony ezek a dolgozó parasztok szégyenkezhetnek elmaradásuk miatt annál is inkább, mert lehetőségük van ra, hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Nemcsak az államnak okoznak kárt ezek a dolgozó parasztok, hanem önmaguknak is. Kevesebb pénzből az állam is kevesebb beruházást tud végrehajtani a községben és az országban. Mindebből az a tanulság, hogy a jászszentlászlói népnevelőknek többet kell foglalkozni a dolgozó parasztokkal. Ha többször és többet magyarázzák paraszttársaiknak a felvilágosító szó erejével ezeket az összefüggéseket, akkor megszilárdul az állami fegyelem J ászszentlászlón. lebeszéljünk egy olyan pro- blémáról is, amely látszólag nem nagy ügy, de sok baj származhat belőle. Van a községben egy Kulik János nevű dolgozó paraszt, akinek 16 birkáig van. A 16 birka sok kárt tett a tehénlegelőn. Ez elsősorban azt a 40 dolgozó parasztot érinti, aki legelőre akarja hajtani jószágát. Bosszankodnak a dolgozó parasztok és joggal. A gulyás már le is mondott, arra hivatkozva, hogy a birkák után »nem lesz egyetlen fia tehén sem, amely hajlandó lenne a legelőre menni.« Még lehetne ezen segíteni, ha Kulik János is hozzájárulna. De ö többszöri figyelmeztetésre sem hajlandó a birkáit a birkalegelőre hajtani. A községi tanácsnál erélyesebben kell fellépni az ilyen rendbontókkal szemben. Kulik János birkái máris komoly kárt okoztak a legelőben. Joggal vetik fel tehát a dolgozó parasztok, hogy miért nem vonják felelősségre Kulik Jánost. Bízik a község vezetőiben az a 40 dolgozó paraszt, akiket ez az ügy érint. Velük együtt reméljük, hogy a községi tanács elintézi a dolgozó parasztok panaszát. Annái is inkább, mert ez az ügy a beadással is összefügg. Ha legelőre mennek a tehenek, több tejet adnak és a dolgozó parasztok is könnyebben teljesítik beadásukat. Szánkon nem eléggé erélyes a tanács, így késik a nyitás. A megyei tanács egészségügyi osztálya gondoskodik a bölcsődék rendszeres orvosi ellenőrzéséről. Segítséget nyújt az étrend összeállításánál is. Több helyen értékes támogatást nyújtanak a tömegszervezeteknek. Hajóson, Császártöltésen kapott segítséget a tanács, míg Alpáron, Jánoshalmán, Lakiteleken és Ke- lebián a tanács nélkülözi a tömegszervezetek segítő kezét. Idénybölcsődéinknél a kapunyitás azt jelenti, hogy az édesanyák a munkák ideje alatt jó kezek gondozására bízhatják gyermekeiket. Fokozottabban kapcsolódhatnak a mezőgazda- sági munkákba, tevékenyebben küzdhetnek a magasabb - termésért, mely saját boldogulásuk alapját is megteremti! EZEKBEN a napokban kemény feladatok szólítják zászló ala a falun élő dolgozókat. Ebben az évben többet és jobbat ke., termelnünk. Ha elmaradunk a termelésben, elmaradunk élet- színvonalunk emelésével is. A sikeres termelésért áll most csatasorba községeink népe, SOK KÉZ könnyebbíti a munkát — tartja a közmondás. Földjeinken most minden munkabíró kézre szükség van. Asszonyaink munkájára is, hiszen ők tudják legjobban, hogy munka nélkül nincs aratás, félhet a téltől az, aki tavaszkor nem művelte meg jól földjét. Az asszonyok bevonásával a bugaci Béke tsz-ben már kora tavasszal sikereket értek el. A talfái Törekvés tsz-nél a mezőgazdasági munkában túlnyomóan nők dolgoznak. A női-brigád egyetlen tagjának sem volt 100 munkaegységnél kevesebb. A csólyos- pálosi Lenin tsz-ben öt asszony segített a műtrágya szórásában. Az asszonyok legtöbbje tehát tudja, hogy azzal szolgálja legjobban a haza, családjuk, szeretteik boldogulását, egyszersmind azzal veszi ki részét legméltóbban a békéért, a szabadságért, a szebb, emberibb életért folyó harcból, ha minden erejével elősegíti a párt- és kormányhatározatok megvalósítását. Hiszen ezeknek éppen az a céljuk, hogy gyorsan megjavítsák népünk anyagi és kulturális helyzetét. ASSZONYAINK a munkában való helytállással adnak választ azoknak, akik újból lángba akarják borítani a világot, akik hidrogénbomba és bak téri umháborűk tervein dolgoznak. Megállj-t kiáltanak azoknak, akik el akarják rabolni édesapjukat, férjeiket, testvéreiket, akik a háború mészárszékébe kívánják hurcolni ismét szeretteiket. A hősi halottak fakeresztjei nem vádolnak-e, nem kiáltják-e: elég ebből! ASSZONYAINKNAK ott kell lenniök mindenütt, ahol sürget a munka, ahoi szjaseg van a fürge asszonyi kézre. Legyenek ott, ahol az idén jobban megadják a földnek a magáét, ahol ez adófizetésben, a beadásban példát kell mutatni. Példamutatásukkal magukkal ragadhatják a többieket is. Számos asszony van mar megyénkben, aki jogosan büszkélkedhet ezen a téren. TÖBB termelőszövetkezetben az asszonyok azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy á nagy munkák idejére egy-egy idősebb asz- szony gondozására bízzák gyermekeiket, hogy1 ők nyugodtan dolgozhassanak. Másutt szélesítik azt a mozgalmat, hogy a termelőszövetkezetben ne maradjon olyan munkabíró lány, aki távol tartja magát a munkától, Kisszálláson a termelőszövetkezeti asszonyok közül mar 17-en megfogadták, hogy elérik a 250 munkaegységet. Több termelőszövetkezetben, — mint a bajai Micsurinban — az asszonyok úgy segítenek a jövedelmezőség emeléséért folyó harcban, hogy aprójószágot nevelnek. MEGYÉNK számos községében igen elmaradtak a begyűjtésben, az adófizetésben. Itt a2 asszonyokra az a feladat is hárul, hogy segítsenek a tanácsnak, a begyűjtési és adóügyi állandó bizottságnak meggyőzni azokat az asszonyokat, akik nemtörődömségből, vagy hanyagságból elmaradnak mind a beadással, mind az adófizetéssel EZEKET a feladatokat végrehajtva, megyénk asszonyai nemcsak családjuk, hanem egész népünk háziasszonyaivá válhatnak. Ha így látják feladataikat, ha így indulnak neki azok végrehajtásának, életük szebbé, jobbá lesz és munkájuk eredménye a falu felvirágoztatásához, a ragyogó holnaphoz vezet, A hajósi gombatelepen Ki ne ismerné és szeretné a gombát, az esős, meleg tavaszoknak ezt az ízletes és igen tápláló mezei, erdei vendégét? Csak éppen az a baj, hogy amint a forró, száraz nyár beköszönt, hiába keresi a háziasszony a piacon, mert a gomba az esős napok idényeikké csupán. Azaz, hogy mégsem. Amióta a gomba termelési vállalat »nagy- üzemileg« tenyészti, — télen-nyáron friss gomba kerül a dolgoeók asztalára. , ¥,.. ; Hajóson működik, már 1952 decembere óta, a vállalat egyik és egyetlen megyei üzemegysége. 75 pincét, egy egész sort foglal el a régi borpincékből a telep és éven át mintegy 30 vagon gombát szállít el a budapesti piacokra az igen keresett csiperkegombából. Késmárszki Ede, az üzemegység vezetője elmondja és meg is mutatja: hogyan folyik a gomba tenyésztés, ö maga 32 éve a tenyésztés szakembere. Mi kell a gombatenyésztéshez? Lótrágya, homok, vfz csíráztatott gombaspóra — és igen gondos munka. A trágya a tenyésztés alapja. Hosszadalmas munkába, sok forgatásba, kezelésbe kerül, amíg a lótrágya annyira fermentálódik, megérik, hogy alkalmas lesz a telepítésre, a kezet nem piszkolja és csípős szagát is elveszti. Most már megfelelő hőmérsékleten becsírázzák a? ágyakat és 2—3 hét múlva letakarják homokkal, Késmárszki Ede elmondja, hogy pár éve még Franciaországból. Bordeauxból hozatták a csírát. A vállalat ma már saját laboratóriumában állítja elő a szabadszemmel szinte nem látható gombaspórákból a csírát. Ha a hőmérséklet 14 fokon van állandóan, 6 hét múlva már jelentkezik a gomba és ettől számítva 8—10 napon belül már lehet szedni. A hajósi telepen tavaly egy mázsa trágyát véve alapul, 5 kg volt a szedési eredmény, ami valamennyi más telepéi meghaladta. ' Aprólékos, kényes munka a gombatenyésztés, mert igen kényes jószág maga a gomba is. Állandóan figyelni kell az ágyakat, a romlott darabokat eltavoiítaní, a homokot megfelelő ned- vességi fokon tartani, stb. A pincék előkészítése meg éppenséggel gondos tennivaló, alapos fertőtlenítést, tisztogatást követei. Hajóson ma már a legtöbb pince be van csírázva. Korábban nem lehetett, ugyanis a vékonyfödémű pincékben alacsony volt a hőmérséklet. De Késmárszki Ede üzemegységvezető szerint pár hét múlva megindul a szedés. A telepen nevelt gomba erős ve- télytársa lesz a mezeinek, — hiszen nagyobb tömeget ad s ebbe bizonyosan nem kerülhet mérges. S a vállalat telepein termeit csiperke nemcsak a magyar városokban keresett csemege, — de még külföldre, a szomszédos népi demokratikus országokba is exportáljuk. Május első napjaiban megyénkben »30 idénybölcsőde nyitotta meg kapuját