Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-08 / 108. szám
Hogyan valósul meg a liclyi kormány programul a kunszcntmiklósi járásban? csemetékre hivatkozva még most sem tettek semmit a terv végrehajtásáért, TOVÁBB IS LEHETNE még sorolni azokat a terveket, amelyeket — bár határidejük lejárt — mégsem valósítottak meg. Többek között ezek közé tartozik a pulykatelep létesítése. A járás területének csaknem egynegyede hászhálhatatlán, termelésre nem alkalmas, szikes terület. Ez lett volna a hazája több mint 6UOO bronzpulykánaK, amely az ilyen kietlen és sivár legelőkön is nagyszerűen felne- velödik. Régebben már írtunk arról, hogy ezen a vidéken a dolgozó parasztok is szívesen foglalkoznak pulykatenyésztéssel, ami nemcsak nekik kifizető, hanem államunknak is. Ez a telep tehát arra is hivatott lett volna, hogy a dolgozó parasztoknak napos pulykákat szállítson. Mindez azonban azért maradt el, mert a járási tanács egyedül és tanácstalanul állt a probléma megoldása előtt. Kéréssel fordultak a megyei tanácshoz és a földművelésügyi minisztériumhoz is, hogy adjanak tanácsot a keltetéshez szükséges tojások beszerzésére, azonban mind a két helyről azt a válásit kapták, hogy támaszkodjanak a helyi lehetősegekre. Mivel a helyi lehetőségek elég szűk »keresztmetszetet« mutattak, lemondtak a pulykate'ep létesítésének tervéről is. MÁSIK JELLEMZŐ PÉLDÁJA a túlfeszített tervezésnek (vagy talán a nemtörődöm munkának) a halastavak létesítése is. A járás 16 termelőszövetkezete közül, 11 csoport jelentette be igényét halastó építésére. Eddig egyetlen termelőszövetkezetben sem valósították meg ezt a tervet. A tervek között, bár utoljára említjük az öntözőcsatornák kiépítését, öntözéses legelők létesítését, mégis talán ez az egyetlen fejezete a kitűzött programúinak, amely a megvalósulás útjára lépett. Szabadszálláson már 412 holdon készült el a csatornahálózat a legelők öntözésére. Kunszent- míklóson a KunpeSzér felé vezető úton a »Bak-éren« már épül a zsilip, amely rövidesen bőséges vizet bocsát a kunpe- széri rizstermelő szakcsoport vizsföldjeire is. ITT VAN HAT A TEBV — és így halad a megvalósulás útján. Es ez az út göröngyös — és az ütem lassú. Az értékes tervből, ha továbbra is Ilyen »lendülettel« valósítják meg, csak több ev múlva lesz valóság. A kunszenimikíósi Járás az elsők között volt a terv, a Programm elkészítése idején, mutasson hát most is jó példát a megvalósításban. Az ütem azért ilyen lassú, mert a járási tanács nem számol azzal, hogy nem egyedül van hivatva a terv végrehajtására. Mögöttük áll az egész járás ' dolgozó parasztsága, csak nem veszik igénybe azok segítségét. Kunszentmlklóson például a 400 méter hosszú összekötő-csatorna megépítésében szívesen segítenének a dolgozó parasztok is. Hiba az is, hogy a tervben kitűzött feladatok megvalósításáért nem felelős serfki. A szakemberekből álló bizottságok még most Is megvannak, de egyik bizottság sincs megbízva konkrét feladattal, aminek megvalósításáért harcolhatna. Még nincs késő. Ha a járási tanács vezetői nagyobb felelősséget éleznek e terv iránt, az elmaradást még pótolni lehet, Citromfa az ablakban Megj e g y z é s Több figyelmességet körünk A tanácsok dolgozóinak megbecsülése örvendetesen fokozó-» dik. A megbecsülés mellett azonban vannak még olyan fogyaté* kórságok, melyek nagyon aláértékelni látszanak ezt a megbecsülést. El szeretném mondani okulásul egy kecskeméti megyei ősz- szevont tanácselnöki értekezletre vezető út minden részletét, Mi, itt a bajai járás községi tanácsainak vezetői, jóval több, mint 100 kilométerre vagyunk a megyeközponttól. Az elmúlt hónap 23-ára értekezletre hívtak meg bennünket. Maga az értekezlet hasznos és eredményes volt valamennyiőnk részére. Nem is erről akarok írni, hanem az útról, az értekezletre való eljutásról. Az időben való odaér kezes néhányunkat arra kényszerűéit, hogy már előző este 6 órakor vonatra üljünk. Fél kilencre ériünk be Bajára. Baján sem szállás, de még csak egy vendégszoba sem volt fellelhető. Részben sétálással, részben a váróteremben való tartózkodással kellett időnket tölteni a vonatindulásig, hajnali 2 óráig. A váróterem is zsúfolásig volt. Nemhogy ülőhely, de jóformán még állóhely Is alig akadt. Kifáradva, elcsigázott testtel másnap reggel fél nyolckor érkeztünk Kecskemétre. Az értekezlet mindjárt e! is kezdődött. Ahogy végignéztem sarainkon, bizony sokan elszenderedtek, bóbiskoltak, Az értekezlet végeztével jól ki kellett lépni, hogy elérhessük a délután Bajára induló Vonatot. Tíz óra volt este, mikor Bajára érkeztünk. Ugyanaz a kép, mint indulás előtt. Hajnali fél négy órakor indult a vonatunk. Két álmatlan éjszaka után elgyötörtén foghattunk a munkához. Nem hinném, hogy ezen ne lehetne változtatni. Nem hinném, hogy ezen a téren is ne járna nagyobb figyelmesség a tanács Vezetőinek. Itt akarom szóvátenni utunkat, mely a megyei pártválasztmány értekezletére vezetett. Nekünk, küldötteknek a járási pártbizottság egy teherautót biztosítót. Éjjel 11 órára értünk vissza Bajára és hajnalig ugyancsak az utcán kellett várakoznunk a vonat indulásáig, mert hazaszállító jármű nem állott rendelkezésünkre. Mi a megbecsülés mellett fokozottabb figyelmet is kérünk, felsőbb szerveinktől. PÉTIKÉ JANOS tanácselnök, Dávcd Készüljütik 1‘ei az őszi Országos Mezőgazdasági Kiállításra • 1953 DECEMBER 23-AN öszszeültek a kunszentmiklósi járás legjobb szakemberei, hogy megtárgyalják és részletesen kidolgozzák megyénk járásai közül másodiknak a járás helyi Kornlányprogrammját, A tervekkel részletesebben foglalkoztunk december 2Ö-i számunk vezércikkében is. Most újra ellátogattunk a járásba — a helÿi kormányprogramm kidolgozása után immár négy és fél hónapra, — hogy megnézzük: nőt ;alósitottak meg azokból a nagyszerű tervekből? BANHIDI ISTVÁN elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, egy kicsit izégyenkezve veszi elő a kidolgozott Programm egy példányát. Pontról-pontra haladva vizsgálgatjuk: hogyan valósultak meg a tervek, vagy mik voltak a végrehajtás akadályai. A szakemberek tervet dolgoztak ki a gabonafélék terméshozamának emelésére, az agrotechnikai módszérek széleskörű bevezetésere, a gépállomás minőség' munkájának megjavítására, az elöhántós eke használatara. Állandóan ellenőrizték a járás gépállomásainak munkáját. Így sikerült elérni, hogy a tavasz folyamán a járás egyetlen gépállomása ellen sem merült fel panasz a munka minősegére. A TERVBEN fontos kérdésként szerepelt a járás gyümölcskultúrájának fejlesztése. A tervek szerint az 1954-es és 55-ös években a járás területén 374 hold szőlő telepítését kívánók elvégezni. A teljesítés ha- árideje nem járt ugyan le, de tem árt, ha a tanács mar most ieifigyel arra a kiesésre, ami nár eddig is megmutatkozik. Az eddig telepített szőlők terű- .ets ugyanis még a 20 holdat, jem éri le. Bár az időjárás a .avasz folyamán nem volt alkalmas szőlőtelepítésre, különösen azért, nlert a kemény tei megtizedelte a telepítésre alkalmas szölővesszők számát. Éppen ezért nem árt már most gondoskodni arról, hogyan pótoljak az időjárás okozta kiesést ezen a téren. Erre viszont még nincsenek elgondolásai a járási tanácsnak. Szerepelt a tervben egy 40 kilométer hosszúságban húzódó útnak megfelelő útfásítási terv is. Erre a célra 4000 darab gyümölcsfacsemetét terveztek be. Jóllehet a fásítás ideje már elmúlt, de a beszerezhetetlem íaKiskörösön Gáspár Endre fogász házának ablaka előtt mostanában több ember megáll és néz valamit. En is kiváncsi voltam: mit nézhetnek nap, mint nap az emberek az ablakban? Egy gyönyörű citromfát láttam, tele soksok sárga gyümölccsel. Megkértem a tulajdonost: mondja el citromfája történetét. Hogyan nevelte és mit csinál a termett citrommal? Gáspár Endre a kővetkezőket mondta el: Huszonkét éve kapta ajándékba a fácskát egy cserépben. Ettől kezdve neveli, gondozza és ezen idő alatt nőtt, fejlődött hatalmas fává. Jelenleg a rendelőben tartja, de amikor az idő engedi, kiteszi a szabadba. A telet állandóan megfelelő hőmérsékletű szobában éli át. 164 citrom termett a fán. Hogy mit csinál a terméssel? Kiskőrösön az üzletekben kevés citrom kapható. Gáspár Endre a betegeknek adja, amit saját szükségletére nem használ fel. A citromfa étről-évre több termést hozott, idén hálálta meg legtöbb gyümölccsel a gondozást. VÁMOS JÓZSEF. 1834 szeptemberében Budapesten rendezendő Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vasár legfőbb célkitűzése, hogy országszerte minél több kimagasló teljesítmény elérésére mozgósítsa a mezőgazdaságban dolgozókat. A kiállításon bemutatják a mezőgazdaság országos viszonylatban kiemelkedő termelési és tenyésztési eredményeit, amelyeket az alapvető és fejlett agrotechnikai és zoótechnlkai módszerek alkalmazásával értek él. Megyénkben már több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt jelentette be részvételét az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon. Ilyenek a páni Uj Tavasz termelőszövetkezet, amely gyümölcstermelésben elért kimagasló eredményeit mutatja be. A kunbajai Rózsa Ferenc termelőszövetkezet 2 darab növendékbikának bemutatásával képviseli megyénk területén lévő kimagasló állattenyésztési eredményeket. Józsa Ferenc kecskeméti dolgozó paraszt a baracktermelésben elért kiváló eredményeivel képviseli a híres kecskeméti barackot. Községi és járási tanácsaink széles körben ismertessék az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron való részvétel feltételeit. Azoknak a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak, akik már bejelentették részvételüket, adjanak meg minden támogatást, hogy megfelelően elő tudják készíteni termel vényeiket es állataikat a kiállításra. Bene András megyei agrópropagandista A kisebbfajta majornak is beillő 4'-*- Antal-portára lépve igencsak nehezen dönti el az ember: hova nézzen, miben gyönyörködjék először? A szép kert virágzó orgona- és gyümölcsfáira-e, a veteményesben bokrosodó korai salátara, a ház mögötti szántóföld kapálást váró bürgonyavétéséré, az állatokkal teli istállóra, baromf iáira inkább? Vagy a ház asszonyának pergő szavát hallgassa, akiről ez a ház, ez a majorság hitelesebb fényképet ad, mint a fotográfus. Meri a fénykép csak azt mutatja, hogy Antal Imréné barnahajú, barnaszemü asszony, akit 50 éves kora ellenére is nehéz néninek szólítani, mert ehhez túlfiátal a külseje. De ez az udvar, ez a gazdaság azt is elárulja: miért kapott ez az ordasi dolgozó parasztasszony annyi oklevelet már és most március 8-án, a nemzetközi nőnapon kormánykitünte- tést? Osszuk meg hát figyelmünket a nézelődés és Antal Imréné szavai között. — Hogy szép ez a ház? Hát szép. Kopott is érte a körmünk. Amikor összeházasodtunk, 5 klsliold földet jussoltunk az apámtól. Ázzál egy fakanalat, egy vaslábost és 52 darab törlesztő- cédulát. 600 korona volt a birtok leltárszerinti értéke, de csüic Kalocsán 800 korona adósság volt rátáblázva. Mert a szegény embernek szegény volt régen a szerencséje is, s ha egyszer adósságba keveredett, ki nem lábolt belőle életében. Mi fizettük ki apránkínt a ránkhagyott tartozást. Az 5 hold mellett bérlősködtiink. Hej, sok kukoricát felhordtunk másnak a padlásáral Aztán ANTAL IMRÉMÉ IHIÁZATÁM minden évben ragasztottunk egy-egy kis darab földel a régihez, tíz év alatt eppen 10 holdat, így mostmár 15 van. Solcat, kell benne dolgozni, mert az egyetlen fiam katona, ketten vagyunk hozzá. Meg ésszel is kell gazdálkodni. Még jó, hogy életemben olyan garasos voltam. Mindig azon fundálódtam: egy fillérből hogyan lehet forintot, a forintból meg tízest kikerekíteni... zt, a szorgalommal párosult eszességet hirdeti az Antal- porta minden zuga. Az istállóban két szép ló. Az egyik kanca: Gyöngyi törzskönyvezett állat, csikója után két évig nem fizetnek adót. Antalné elmondja: jó haszon a lótartás. A pengős világban három lovat 19.000-ért adtak el. Tavaly is jó pénzen vittek el tőlük két lovat: egyiket egy kecskeméti vállalathoz igásnak, a másikat Hildpusztára anyakancának. A lovak három marhával osztják meg az istállót. A Bárány májusban élük, az otöhasl Zsemle októberben. A harmadik borjií adómentes, saját tenyésztés, ebből lesz a harmadik fejőstehén. — Áprilisban a beadáson felül 56 liter tejet adtam be szabadon. Az egészévi baromfit még valamikor januárban beadtam. Április 4-re 12 kiló tojásbeadást is teljesítettem. No meg ai adóba is befizettünk már 2000 forintot, 500 újra elő van készítve. A többi kikerül a baromfiból. Egy tyúkólja csibéin ahol szalad-e a kertben, két kótlós még ül... A disznóólban négy gyönyörű Inanga- licasüldő követeli fülhasogató hangon a vacsorát. Darabja túl van a 60 kilón. Antalhé a jövő héten hármat hízóba fog. Ügyet a beadásba, keltőt eladásra. A negyedik lesz a téli vágó. — Augusztusra be akarom adni a hízót is, ezért a kUkoHcabeadásumbol írnak le. A hizlalás meg jó nyereség. Tavaly eladtunk a napközi otthonnak egy 150 kilósat, magunknak is levágtunk egy kétmázsásat. A szántás-vetés inkább a férfi dolga: beszélje?i erről Antal Imre. Most húzttt- ta be a vetögépet, csalamádét vetett. Még lesz egy kis mohar. azután a vetés gondját — aratás utánig — eldobta. __ /Vein dicsekvésből mondom, de ■*-' rossz föld nincs, csak rossz gazda. Ujján sorolja: — Tavaly 515 ölön száz mázsa répánk lett. 400 öl paprika 45 múzsát adott. 300 öl krumplivetés ától kereken 31 mázsát szedtünk. De a répánk már most is kétujjnyi, a krumplit holnap kezdem ekézni. A kukoricavetést én már el is felejtettem, mire más a szántáshoz fogott. S a rozsunk sem azért egyméteres már, mert jobb a földünk, mint másé. Hanem mert az egy hold éppen egy mázsa pétisót kapott a tavaszon. Baj, bosszúság is akad persze. Az ősziárpának kétharmadát ki kellett szántani, mert a szomszédos parlagföldről ellepte a futrinka. Az időjárás is lehelne melegebb, nevetőbb ... — De amíg mozogni tudunk, nem dobjuk el a gyeplöszárat — mondja Antalné. — Mert nagy művész volt, aki a rádiót, meg egyebeket kigondolta. De még nagyobb művész a paraszt- ember, mert az állandóan az időjárással küzd. Persze, ha. ésszel, okossággal harcol ellene az ember, meg is van a látszatja. Meg az okos gazda szerintem nem a mának él, hanem folyton a holnapra gondot, tartalékol. Akkor nem vághatja agyon egy rossz esztendő. A terveikről is beszélnek Antalék: a nyáron egy új színt építenek, örülnek annak is, hogy nemsokára hazajön az Imre gyerek, könnyebb lesz a munka, — De lassan azt is ki kell házasítani, — No, menyecskét könnyebben kap az ember, mintha most egy új csikót kellene venni — nevet Antalné. ___ í''sak békesség legyen már a vl-> lá gon! — ezzel búcsúzik a kapu-» ban. — Meft a madár fészket is lg lehet verni egy perc alatt, de milyen hosszú és keserves szálankint újra ösz- szehordanl. Mi már egyszer megpróbáltuk ... Ha én most Genfben lehetnék, megmondanám: úgy egyezkedjenek, hogy he legyen háború. Mi sok búzáti kukoricát akarunk termeszteni. Sok borjút, malacot nevelni. Az unokáimban is gyönyörködni akarok. Ehhez pedig langyos eső kelt és nem bombazápor, nyugodt élet, reménykedés a jövendőben és nem rettegés.
