Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
Pontos adófizetéssel a kormányprogramm megvalósításáért A JÁRÁSI ÉS VÁROSI tanácsok pénzügyi osztályai az 1954. évi általános jövedelemadó kivetését áprilisban elvégezték. Május első telében az adótizetök zöme kézhez kapja az évi együttesadója összegéröl szóló adóívet. Kormányunk ez evben is több kedvezményt biztosit a dolgozó parasztságnak. A 65 évet betöltött adózó például egyéb teltételek fennállása esetén általános jövedelemadójának csak 50 százalékát köteles fizetni. Az állattenyésztés fokozottabb elősegítése érdekében a törzskönyvezett kancák után két évig, egyéb kancák után egy évig nem kell jövedelemadót lizetni, amennyiben 1954 január 1-től ezek életképes csikószaporulatot hoznak. Továbbá az egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb tenyésztésre, vagy hizlalásra tartott növendékmarhák után 400 forint adótörlést engedélyez kormányzatunk akkor is, ha azt az állattartó 90 naposnál iiatalabb korban vásárolta meg. AZ ADÓZÁSNÁL további változást jelent, hogy a méhészetből származó jövedelem adómentes, a katonai szolgálatmentessé- 4i adó megszűnt, a gyermekte- lenségi adó 22 évtől kezdődik és az állami tartalékterület után 1954-ben nem kell adót fizetni. Mindez arra serkentse dolgozó parasztságunkat, hogy még pontosabban teljesítse adófizetési kötelezettségét. Számosán vannak, akik a pártkongresszus tiszteletére vállalást tettek adójuk pontos befizetésére. Weisz János madaras! dolgozó paraszt félévi, vagyis 3200 forint adójának befizetését vállalta és már teljesítette is. Hovány István mélykúti lakos 800 forintot kitevő félévi adóját ugyancsak befizette, Balázsics Jakab bácsalmási lakos 1450 forinttal lendezte félévi adóját. Gyöngyi Pál dunatetétleni dolgozó paraszt április 27-én 700 forinttal befizette félévi adóját. Sümegi Imre bátmonostori dolgozó paraszt vállalta, hogy a pártkongresszusig egészévi adóját rendezi. A hercegszántói Felszabadulás tsz vállalta, hogy 5000 forint befizetésével a szövetkezet első félévi jövedelemadóját kifizeti. Államunk a következő három év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, ami éppen dolgozó parasztságunkat érinti legközvetlenebbül. Ennek egyik döntő előfeltétele, hogy parasztságunk is eleget tegyen adófizetési kötelezettségének. Az adóba befizetett minden forint a dolgozó nép jólétét szolgálja, mert teljes egészében visszatérül a falu gazdasági és kulturális fejlesztésén keresztül. Az adófizetés törvény és mindenki számára kötelező. Ezt hangsúlyozni kell azért is, mert vannak, akik csak azokat a törvényeket tekintik sajátjuknak, amelyek a dolgozók jogairól közvetlenül szólnak. Ilyen magatartást tanúsít államunkkal szemben Bácsbokodon Bánóczki Antal 9 holdas dolgozó paraszt, aki házat vásárolt, de 2908 forint adóhátralékát még nem rendezte. Bízó La jos dávodi 7 holdas dolgozó paraszt szőlőt vásárolt, de 1903 forint adóval tartozik. Ifj. Csorba Ferenc Fülöpházán 18 holdón gazdálkodik, jelentős állatállománnyal rendelkező, jómódú gazda, de tavalyi 3860 forint adóhátralékát, valamint ez- évi esedékes adóját még nem fizette ki. EZEK AZ ADÓZOK és még jónéhányan ilyenek a jogok mellett megfeledkeznek az állam iránti kötelezettségről. Ezek az adózók az államtól csak kapni akarnak. Az ilyen magatartás felháborítja a becsületes adózókat is, hiszen az egész dolgozó néppel együtt ők is megrövidül* nek miatta. AZ ADÓFIZETÉS megjavítása érdekében a községi tanácsszervek, pénzügyi dolgozók bátran támaszkodjanak a becsületes, adójukat rendszeresen fizető dolgozó parasztokra, akik elítélik a hanyagokat. A tanácstagok és egyéb funkcionáriusok személyes példamutatással vigyék előre területükön az adóbevételek biztosításával a pártós kormányhatározatok végrehajtását. fyukos Béla. Kéleshalom, Rém, Kelebia as első — Tompa és Zsanaereszfő az utolsó járásunk begyűjtési versenyében Mi, a járási begyűjtési hivatal dolgozói rendszeresen látogatjuk a községeket és a begyűjtési megbizottakkal, valamint a termelőkkel szoros kapcsolatban igyekszünk a beadási kötelezettség önkéntes teljesítésére nevelni a dolgozókat. Mindemelett a késlekedőkkel szemben alkalmazzuk a törvény szigorát. Különösen az oszlályellenségre, a kupecekre, üzérkedőkre csapunk le, akik spekulációval, felvásárlással akarják gátolni a begyűjtést. Jánoshalmán, Zsanaeresztőn, Balotaszálláson és Kisszálláson alkalmaztuk a törvényes .szankciókat azoknál a termelőknél, akiknek bár meg volt a lehetőségük, mégis elfekctézték terményeiket a beadas Höl. Jánoshalmán Kárász Antal, Bulszki András, Komáromi János, Faddi József, Horváth Imre és Kasziba Péter nem teljesítették sertésbeadási kötelezettségüket. Ugyanakkor sertéseiket, de a kukoricájukat is eladták. Ezeknél a pénzügyi szervek közadók módjára fogják behajtani az állami szabadárat. Ugyancsak Jánoshalmán Radvánszki Antal beadási kötelezettségét nem teljesítette, de egy növendékmarhát feketén vágott le, amiért a rendőrhatóság felelősségre vonta és rövidesen megkapta méltó büntetését. A kongresszusi versenyben a legutóbbi értékelés szerint Kéleshalom, Rém és Kelebia jár az élen. Ezekben a községekben jól működik a begyűjtési állandó bizottság, állandó kapcsolatot tart a dolgozó parasztokkal. Leginkább elmaradt a begyűjtésben Tompa és Zsanaeresztö. Ezekben a községekben is ugyanolyan szorgalmas dolgozó parasztok laknak, mint Kéleshalmán, vagy Kelebián, sőt termelési adottságuk, a talaj minősége is legalább olyan jó. Mégis hátul kullognak. Ennek fö oka, hogy a tanács és a begyűjtési állandó bizottság nem foglalkozik kellően az egyéni termelőkkel. Gyenge a felvilágosító munka, a dolgozó parasztok nem ismerik eléggé a kedvezményeket. (Például a korai sertésbeaúással járó kedvezményt, a szociális engedményeket.) Kern magyarázzák meg, hogy a beadott termények és állati termékek hogyan térülnek vissza különböző ipari cikkekben és kulturális juttatásokon keresztül a faluba. A járás termelőszövetkezetei közül a jánoshalmi Uj Alkotmány teljesítette példásan versenyvállalását. Első félévi baromfibeadási terve 60 kg, ehelyett 188 kg-ot adott be. Tojásból 232 kg helyett — ami a félévi beadás — 275 kg-ot teljesített. A szövetkezet tagjai kivétel nélkül vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére háztáji területük után is teljesítik az első félévi baromfi- és tojásbeadást. Nagyobb részük már eleget is lett ennek. Járásunkban 27 termelőszövetkezet telt vállalást, — 26 teljesítette, 1025 egyéni termelő közül 944 váltotta valóra adott szavát. UR1CSKA ISTVÁN, kiskunhalasi járás begyűjtési hivatala. Gyorsan és bürokráciamentesen intézzük a dolgozók panaszait PÄR hónappal ezelőtt tanácsainknál sűrűn találkozhattunk olyan dolgozókkal, akiket ide-oda küldözgettek panaszaik kivizsgálásáért. A tanácsok egyik-másik vezetője tehernek érezte a panaszok kivizsgálását. A minisztertanács határozata véget vetett ennek az állapotnak. Tanácsainknál panaszirodát szerveztek és azokat a nép szolgálatába állították. Ezek az irodák összegyűjtik a dolgozók panaszait, irányítják azok kivizsgálását, ellenőrzik, az elintézést. A panaszirodák működésével kapcsolatban legelső követelménv, hogy minél gyorsabban és bürok- ráciamentesebben intézkedjenek. AKI VÉGIGOLVASTA a megyei panasziroda beszámolóját az egyik legutóbbi végrenajtóbizon- sági ülésén, annak nem nehéz megállapítania, hogy tanácsaink a panaszok elintézését hosszabb- rövidebb ideig tologatták. Erre enged következietni, hogy tanácsainknál április elején kkizei 12 ezer elintezellen panaszlevéi porosodott különböző előadók fiókjaiban. Nem egy helyen még mindig lebecsülik a panaszlevelek jelentőségét. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán előfordult, hogy nem vezettek nyilvántartást a beérkezett panaszlevelekről, hanem azokat egy-egy előadó magához vette. Az elintézésről gyakran még az osztályvezető sem tudott. Ilyen esetek fordultak elő Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán is. A PÉNZÜGYI OSZTÁLYON sem ismerték fel a panaszlevelek jelentőségét. Ahhoz, hogy megyénkben olyan rosszul hajtottuk végre a pénzügyi terveket, az is hozzájárult, hogy pénzügyi vezetőink nem vették észre a panaszlevelekben megírt jelzéseket. Az előzetes adókivetésnél igen sok helyen hibákat követtek el a pénzügyi dolgozók. Ezekkel szemben a dolgozók panasszal fordultak a felsőbb pénzügyi szervekhez és sérelmük orvoslását kérték.. Ha időben felismerték volna a panaszlevelek jelentőségét, akkor rájöttek volna arra. hogy igen sokan azért nem fizetnek adót, mert panaszaikra választ várnak. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy amíg ügyükben nem döntenek, amíg választ nem kapnak, addig nem fizetnek adót. Ez a »várakozási álláspont« végeredményben hozzájárult ahhoz, hogy igen elmaradtunk az adófizetéssel. AZ ELMÚLT IDŐBEN a megyei tanácshoz mintegy 2000 panaszlevél érkezett. Ezek a levelek azt bizonyítják, hogy a kormányprogramul elhangzása óta mennyire nőtt meg népünk bizalma a tanácsok iránt. Sok levélben hasznos javaslattal fordultak a tanácshoz. Nemcsak a maguk, hanem környéküknek, községüknek, városuknak egy- egy fontos problémáját tártak fel, jelezve annak megoldását is. Úszód, Dunaszentbenedek, Bács- szöllős, Kunszentmiklós lakó) villanyhálózatuk bővítését kérték. A megyei tanácsnál mérlegelték ezeket a kérelmeket és még ebben az évben helyt adnak. Értékes javaslatok érkeztek Jánoshalmáról és Bajáról is. Mindkét helyen probléma az 1946-ban kiosztott házhelyek hasznosítása. Erre vonatkozóan több dolgozó hasznos javaslattal fordult a megyei tanácshoz. Jánoshalmán ennek következtében, hamarosan rendezik ezt a kérdést. Mészáros Ferencné nyar- .őrinci lakos tereprendezési kérdésekre hívta fel a megyei tanács figyelmét. A tanács a javaslat alapján máris végrehajtott tereprendezést. FONTOS; hogy dolgozóink minél bátrabban, minél gyakrabban forduljanak panaszaikkal a tanácsok panaszügyintézőihev.. Panaszirodáink pedig gyorsan, bürokráciamentesen intézzék el a dolgozókat ért sérelmeket. A panaszirodák dolgozói ért sós meg, hogy a dolgozók ügyeivel való foglalkozás nem teher, az a tanács és a tömegek közötti kapcsolat erősítését, a tanácsok munkájának megjavítását eredményezi. Hosszú vita eredménye a liartai Lenin tsz-ben a négyzetesen vetett kukorica. Tavaly a 140 holdat egysorosán vetettek. Megmunkálni nem tudták, s így egy munkaegységre elég kevés jutott. À tagság egy része most is idegenkedett a négyzetes vetéstől. Például id. Köller János másfélórát vitatkozott, mire maga is elismerte a négyzetes vetés előnyeit. A vita nem volt hiábavaló. Kéri elvtárs brigádyezető és Deák elvtárs körzeti agronómn* jól megmagyarázták a tagoknak) milyen terméstöbbletre számíthatnak a négyzetes vetés utáni Április 29-én a növénytermelési brigád 32 tagja kapával látott a tábla bevetéséhez. A fekete talajt az elmúlt napok esőzése ragadóssá tette, de a brigád pár napon belül befejezi a vetést. * Megjegyzés Szorosabb kupcsoiaiot a gépállomás és a termelőszövetkezet között A közelmúltban, de napjainkban is sok szó esik a gépállomások jó és rossz munkájáról. Termelőszövetkezetünkben, a hercegszántói Uj Életben a gépi munkát megalakulásunk Óta, a csátaljai gépállomás végzi. Az elmúlt évben a gépállomás végezte a cscp- lést is, nem valami kifogástalanul. A cséplőgép alig dolgozott 4— 5 óránál többet naponta, a többi idő javításra kellett. De javítás után sem volt kifogástalan. Joggal vethetik fel egyesek a kérdést, lehet, hogy maga a gépállomás is: ezek idejétmúlt hibák már, az ilyenekkel nem érdemes foglalkozni. Igaz is, nem is. A hiba felvetése mindig célszerű, hiszen abból tanulhatunk és a következő évre jobban felkészülhetünk: No az a lényeg. Szövetkezetünk azt szeretné, ha az idén jól kijavított cséplőgéphez jutna. Az őszi munkát a gépállomás dicséretesen végezte, a tavaszi szántásban sincs hiba. Tagságunk meg is van elégedve. Nagy József és váltótársa, Kapitány János minőségi munkát végeztek. De az örömbe üröm is vegyül. Az a gép, amelyik a tagok háztáji földjeit szántja, nem végez minőségi munkát. Amikor figyeltük munkáját, 15—18 centiméteres szántást végzett, mikor ott hagytuk őket, felemelték az ekét és 5—6 centiméter mélységre szántottak. Elnökünk az ellenőrzés során lel is hívta erre figyelmüket. Szántásuk után, mikor fogasolni indultunk, hat olyan holdra bukkantunk, melyet újra kellett volna szán- taniok. Be is jelentettük. ezt a munkát nem vesszük át. A gépállomás nem jött, a tagok maguk álltak a szántáshoz, mert az idő sürgetett és egyikünknek sem közöm bős, hogy több, vagy kevesebb termése lesz-e. A napokban aztán a gépállomás vezető- agronómusa, Gombor elvtárs felhívott bennünket telefonon. Azt kérdezte tölünk, miért nem akarjuk átvenni a munkát. Talán ingyen munkához akarunk jutni? Elnökünk ragaszkodott álláspontjához. A vita telefonon közel negyedóráig tartott. Gombor elvtárs ne higyje, hogy ez csak elnökünk állás-, pontja, vagyunk vagy tizen, akik hasonló álláspontot foglalunk el. Ez az eset is azt bizonyítja, a gépállomás nagyobb gondot fordítson tz ellenőrzésre. Nem ártana szorosabbra vonni a gépállomás és a termelőszövetke*. zet közötti kapcsolatot. Akkor nem fordulhatna elő olyasmi is, ami a tárcsázásnál történt, hogy a balfelőli első tárcsarész nem akart a tőidbe hatolni, pedig a traktoros szerint a négy tárcsa közül ez volt a legjobb. Most tessék elképezni, milyen lehetett a többi. Itt is van nézeteltérésünk a gépállomással. Az elmúlt évben, amit tárcsa utáni íogasolás- sai végeztek, kapcsolt íogasolásnak számolták el, az idén viszont külön akarják elszámolni. Úgy érzem, a szorosabb kapcsolat eredményesebb volna számunkra, a jobb gépek több termést biztosíthatnának és az időben elvégzett minőségi gépjavítások az elmúlt év hibáit még időben kiküszöbölhetik. Nagy András brigádveze lő. Bosszantó a próságok... Április 30-án reggel fél 10 órakor telefonon táviratot adtam fel Kiskunhalasra. A címzett ugyan külterületen lakik, de a város központjához 20 perc jaiásra, és állandó postai kézbesítője van ennek a területnek. Eltelt a péntek, a szombat, sőt a vasárnap is — de a távirat csak nem érkezett meg... A távirat eltűnése azonban nem az egyetlen eset. A kiskunhalasi Felsööregszőlők postai kézbesítőjének régóta rendszeresített szokása, hogy a bármikor érkező levelet is összegyűjti s a szerdai és szombati hetipiaci napokon a városban igyekszik megkeresni.a címzettet. Amennyiben azt nem találja meg — minden teketória nélkül megkéri valamelyik szomszédot, vagy ismerőst, hogy juttassa el a címzettnek. Megesik, hogy az ember fontos és sürgős ügyet szeretne levélben elintézni az otthoniakkal — ilyenkor jogosan bosszankodik, hogy pénteken feladott levele, vagy távirata legfeljebb a következő hét szerdáján jut el a címzetthez. S hangsúlyozom: olyan külterületre, amely közelebb van a város központjához, mint számos lakott városperem. A kiskunhalasi postahivataltól szeretnék választ kapni) szabályos-e az ilyen szolgálat? * Akik május 5-én, szerdán a Kalocsai Vendéglátóipari Vállalat éttermében ebédeltek, joggal megállapíthatták, hogy rossz napjuk volt. A bosszankodás akkor kezdődött, amikor az ember kezébe* vette az étlapot, amely teljesen olvashatatlan volt, — mind az öt* vagy hat példányon, ami csak az étteremben található volt. A pincér persze szolgálatkészen pótolta az étlapot, — de minek akkor időt és papírt pazarolni ilyen étlap megírására? A bosszúság később csak növekedett. A felszolgált sertéspörkölt inkább csontszi- ianiíhalmaz, mint eledel volt, a sertéssültet pedig nyugodtan össze lehetett teveszteni az agyonsózott heringgel. Az egyetlen pincér pedig, aki egyedül végezte az ételek és az ital felszolgálását is —» nyilván fogadalmat tett, hogy türelemre tanítja a vendégeket ea egyszer, — mert a felszolgálás lassúsága miatt másfél-két órát igénybe vett az ebédelés. Lehet, hogy ez nem általános eset Kalocsán, de kerülni kell az ilyen »véletlen eseteket« is; G. Kj.
