Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-05 / 105. szám
Az „erő-politika” bajnokainak elszigetelődése Sürgős teendők a határban Moszkva (TASZSZ) Zsukov, Plisevszkij és Rasszagyin, a »■Pravda« genfi tudósítói az »erő-politika« bajnokainak elszigetelődése« címmel közölnek cikket. A cikkírók többi között rámutatnak, hogy a béke ellenségeinek intrikái ellenére végülis megegyezésre jutottak az indokínai " kérdés megvitatásának részvevőit illetően, továbbá, hogy Washingtonból különrepülögé- pen megérkezett Bedell Smith, az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese, aki helyettesíti majd az Egyesült Államokba sietősen eltávozott Dullest. A cikkírók a fentiekkel kapcsolatban azt írják, hogy a Genfben tartózkodó szemLeírók megállapították e két esemény közötti közvetlen kapcsolatot. Az indokínai kérdés megvitatásának részvevői kérdésében elért megegyezést, valamint Dulles eltávozását — amely egyes vélemények szerint meglutamodás — az amerikai »erö-politika« új vereségeként könyvelték el. A sajtó szintén így értékelte ezeket az eseményeket. Jelenleg — írják a továbbiakban — a genfi tárgyalások alakulását figyelő újságírók az indokína i kérdés megtárgyalásának kilátásait latolgatják. Magát azt a tényt, hogy megegyezésre jutottak az indokínai kérdésnek a genfi értekezleten való megvitatása rendjére vonatkozóan, a nemzetközi vitás kérdések bék* rendezése mellett fellépő erők bizonyos sikerének tekintik Genfben. Helytelen lenne azonban figyelmen kívül hagyni a Genfben tartózkodó amerikai tudósítók olyan nyilatkozatait, amelyek Dulles sietős elutazását e politika folytatóinak bizonyos manővereivel hozzák kapcsolatba. Rámutatnak, hogy Dulies Genfből eltávozva szigorúan meghagyta az értekezlet egyes, az Egyesült Államoktól függő helyzetben lévő részvevőinek, hogy szilárdan tartsanak ki azon javaslatok mellett, amelyek eddig lehetetlenné tették az indokínai hadműveletek megszűnését. ■ Ilymódon — írják befejezésül a »Pravda« tudósítói — a világ közvéleményének éberen kell követnie a tárgyalások menetét, amelynek sikerét csupán a nemzetközi feszültség csökkentésében és a béke megszilárdításában érdekelt valamennyi nép közös erőfeszítésévé] lehet és kell biztosítani. (MTI) A francia parlament ülésszakának megnyitása előtt Újabb fr n/in'n-iiv h « « I n é met megbeszélések a Saar-kértlésröl A nyugatnémet szövetségi számvevőszék megállapítása szerint a bonni kormány 1949—50-ben 57 millió márkát pazarolt el Maurice Schumann külügyi államtitkár és Laniel miniszterelnök szembefordult Reynaud álláspontjával. (MTI) A londoni rádió értesülése szerint Nyugat-Németország a megbeszélésen újabb javaslatot tett a Saar-kérdés megoldáséra. A francia kormány most tanulmányozza a javaslatot, s azután folytatják majd a tanácskozásokat. (MTI). PÁRIZS (TASZSZ) A francia parlament május 4-én ismét megkezdi munkáját. Eddig _ a nemzetgyűlés elnökségéhez négy interpellációt nyújtottak be az indokínai kérdéssel kapcsolatban. A május 3-i esti lapok megerősítik, hogy a kedden megnyíló parlamenti ülésszak Indokína és az »európai hadsereg« kérdésének megvitatása jegyében folyik majd ie. A »Le Monde« című lap rámutat, hogy az indokínai kérdést illetően Laniel kormányában nézeteltérések támadtak. Ezek a nézeteltérések már korábban is megmutatkoztak és a miniszter- tanács április 30-án este tartott ülésén ismét megnyilvánultak. A »Le Monde« kiemeli, hogy ízen az ülésen Paul Reynaud miniszterelnökhelyettes Jacqui- notnak, a tengerentúli területek miniszterének támogatásával »merészebb politika« folytatását javasolta. Reynaud véleménye szerint az indokínai kérdés vitájának megkezdése után követelni kell, hogy egy harmadik fiatalom közvetítésével haladéktalanul kössenek tűzszünetet Indokínában. Reynaud amellett is állást foglalt, hogy késedelem nélkül kapcsolatot teremtsenek Ho Si Minh kormányának képviselőivel. Az »AFP« jelentése szerint Maurice Schumann francia külügyi államtitkár és Hallstein nyugatnémet külügyi államtitkár hétfőn zártkörű megbeszélést tartott Párizsban a Saar-vidék kérdéséről. Bonn (ADN) A nyugatnémet szövetségi számvevőszék a bonni minisztériumok 1949. és 1950. évi kiadásainak felülvizsgálata során megállapította, hogy a bonni kormány a két év alatt »tisztességtelen mesterkedésekkel« 57 millió márkát elpazarolt a befolyt adóösszegből. A számvevőszék emlékiratából kiderült, hogy a kormány és a megszálló hatóságok építkezéseinél számos vesztegetési ügyet lepleztek ie. így például telkeket vásároltak, amelyek nem voltak alkalmasak a kitűzött célokra. Kisegítő épületeket emeltek, amelyek többe kerültek, mint a tartós építkezések. Ezenkívül fennáll az a gyanú, hogy egyes vállalkozók meg nem engedett ■ juttatások árán kaptak megbízásokat. (MTI) Moszkva, Pravda-utca 24. Milliók. ismerik ezt a címet. Milliók gondolnak rá a bolsevik sajtó napján. A hatalmas palotába, amelynek oromzatán messzire világítanak a Pravda szó betűi, véget nem érő áradatban érkeznek a levelek a nagy Szovjetország minden részéből, a világ legtávolabbi pontjairól. A szovjet emberek akkor írnak erre a címre, amikor az egesz néppel meg akarják osztani örömeiket, sikereiket. amikor nyilvánosságra akarják hozni alkotó terveiket, amikor bírálják a fogyatékosságokat, amikor tanácsot kérnek, vagy egyszerűen szeretelüket fejezik ki a kommunista párt és a szovjet nép iránt. Ma, május 5-én bizonyára szokatlanul nagy levélcsomagot kézbesít a posta a Pravda-utca 24-be, hiszen a széles szovjet hazában, de a szovjet határokon túl is, a baráti országokban ezen a napon emlékeznek meg a szovjet sajtóról. Vegyük kezünkbe a Pravda bármelyik számát. Első oldalán mindig megtaláljuk a legidőszerűbb, legfontosabb témáról szóló vezércikket. A vezércikk mellett rendszerint három kis hasábot foglal el a „Hazánk egy napja“ című rovat. A Pravda tudósítói a Szovjetunió valamennyi köztársaságából és területéről sürgönyileg, telefonon, rádión és repiilöpostával közlik a nap eseményeit, a szovjet emberek újabb és újabb munkagyözélmeit. Nincs olyan esemény az országban, amelyről a Pravda ne tudósítana. De lapozzunk csak egyet. Az újság második oldala rendszerint a pártszervezetek életével, a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének kérdéseivel foglalkozik. Munkáslevelezők, falusi levelezők, tudósok, orvosok. MOSZKVA, PRAVDA U. 21. mérnökök, háziasszonyok és diákok írnak a Pravdában. Ismertetik tapasztalataikat, eredményeiket, bírálják a párt- és gazdasági szervezetek, kulturális intézmények munkáját. A Pravda a hibákkal szembeni kéHelhetetlenségre, az állami érdekek védelmére, kötelességeik maradéktalan teljesítésére neveli a szovjet embereket. A Pravda széleskörű propaganda, agitációs es szervező munkát végez. Hasábjain rendszeresen megjelennek a szövetségi köztársaságok, határterületek pártmunkásainak, a szovjetek dolgozóinak írásai. A Pravda rendszeresen kozol sajtószemlét, foglalkozik a többi újság és a folyóiratok munkájával, helyet ad legjobb anyagaiknak. A harmadik és negyedik oldalt a külföldi tudósítások foglalják le. Tartalmas, érdekes cikkekből értesülhetünk, hogyan virágoznak az európai népi demokratikus országok. Sikeresen építi az új életet a népi Kína. Elmélyülnek az ellentétek az imperializmus táborában. Mindjobban terebélyesedik és erősödik a népek harca a békéért és demokráciáért. A negyedik oldal alján apró- betűs szedéssel megtaláljuk a lap ,‘átlandó rovatainak elnevezéseit. E rovatok munkatársai sokrétű munkával járulnak hozzá, hogy a lap idejében tájékoztassa olvasóit a legfontosabb és legérdekesebb eseményekről. Most pedig lépjünk be a hatalmas üvegpalotába és látogassunk el a nyomdába A szerkesztőségi kollektíva mellett a nyomda dolgozói is nagyszerű munkával járulnák hozzá az SZKP Központi Bizottsága lapjának elkészítéséhez. A szerkesztőségből. csöpostán keresztül jutnak a kéziratokat tartalmazó tokok a szedöterem- be. A korszerű szedőgépek egész sorokat szednek ki egyszerre. A tárcák, cikkek és sürgönyök, szedők, korrektorok és lektorok kezéből kerülnek a földelők asztalára. Éjfélre befejeződik a tördelés. A nyers papírlapra nyomott újságoldalakat a szerkesztőségbe küldik, ott újra elolvassák az anyagot, majd az egészet visszaküldik a nyomdába. A tördelt oldalakat matricázzák. A kész matricák ezután az öntödébe kerülnek. Itt „elválnak“ a matricák útjai. Egy részüket különleges tokokba csomagolva a repülőtérre küldik. A gépmadarak az ország minden részébe elviszik a Pravda matricáit. A helyi nyomdákban azután a matricák felhasználásával kiöntik az oldalakat és a helyi hírekkel kiegészítve kinyomtatják a Pravda megfelelő mutációját. A Pravda moszkvai nyomdája számára előkészített matrica rögtön az öntödébe kerül. Az untöautomatákból percek alatt kerülnek elő a félhengeralakú öntvények, az oldalak. Az újság egy-egy számának példányaihoz többszáz oldalt kell kiönteni. Ae öntött oldalakat azután futószalagra helyezik... ... A rotációs gép megtelik papírtekercsekkel. A 80 méter hosszú gépóriás óránként több- százezer példányt nyomtat ki. Ha egyetlen szalagban fognánk össze a papírmennyiséget, amely egy év alatt keresztülmegy a gépen. tíznél is többször átfóvhatnánk. vele az egyenlítőnél a jöldteket, A május meghozta a Kedvező Időjárást. Az elmúlt napokban sokan- mondták, hogy »arany esik«. Valóban, az őszi és tavaszi vetések e három-négy nap alatt többet fejlődtek, mint ezelőtt 3—4 hét alatt. De nem bízhatunk mindent az Időjárásra. Emellett mégis az emberi munka a legfontosabb, illetve a kettőnek jó össze.i.in- golása. A még hátralévő vetéseket nem is napokon, hanem órákon belül el kel! végezni. Földbe kell most már kerülnie a gyapotnak is, mert a talaj nedvessége és hőmérséklete most a legkedvezőbb a gyapot csírázására. Ajánlatos a vetőmagot vetes előtt legalább 5—8 órán át napon melegíteni. Az elvetett növényekkel együtt — sőt jobban — , fejlődnek a nemkívánatos gyomok is. ' Jelenleg a gyomirtás még nagyszerűen végezhető fogasoíással. Kalászosokon, ahol a fejlettségi állapot lehetővé teszi, napokon belül végezzük el a fogasolást. Ezzel nemcsak a gyomokat irtjuk, hanem a talajnedvesség elpárolgását is megakadályozzuk. A fogasoíással elkerülhetjük a kölöttebb talajokon a cserepesedést, levegőt juttatunk a gyökér- zethez, ami méginkább meggyorsítja a kalászosok növekedését. igen jó hatással van most a növények fejlődésére a íogaso lássál egyidőben végzett fejtrágyázás. Az őszi vetésekre, ahol Ugyan az első fejtrágyázást elvégezték, de a vetés fejlődése nem kielégítő, ajánlatos holdankéns; 25—30 kilogramm pétisót kiszór« ni fogasoiás előtt/ Tavaszi kalászosokra 40—50 kilogrammot szórjunk ki. A kapásoknál hasonlóan hasz- nos az eső utáni fogasoiás, ami sok esetben felér egy kapálással. Kukoricánál kötött talajon keles* előtt és kelés után, két-hái’pm leveles fejlettségnél pedig az egyéb talajokon is végezzük el a fogasolást. A burgonyavetések, fogasolását — ha nem túl ülepedett a talaj — akkor végezzük, Ha annak legalább 5—6 százaléka már kikelt. A koránvelett kapásokon, a réJ' pán, a borsón, a mákon el kell végezni a sarabolást. Ezeknél azért is fontos a fejlődés elősegítése, hogy a várható melegebb időjárással fellépő kártevők minél kisebb kárt tehessenek. Az idei terméseredmény most már főképpen attól függ, hogy dolgozó parasztságunk azt milyennek akarja. Aki idejében elvégzi a soronlévő növértyápolást munkákat, bátran és derűsen tekinthet a jövőbe. Bízhat ab« ban, hogy boldog lesz az aralas, a betakarítás. Várhelyi Pál, m. agronómus. Bidault francia külügyminiszter sürgeti az indokínai kérdés vitájának megkezdését , Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának.elnöke vasárnap Genfben megbeszélést tartott Bidault külügyminiszterrel, majd hétfőn visszatért Párizsba. A genfi értekezlet hétfői ülésének szünetében Bidault külügyminiszter az indokínai kérdés vitájának mielőbbi megkezdéséről tanácskozott Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettessel. Genfben biztosra veszik, hogy az indokínai problémával kapcsolatos vitát a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének megérkezése után nyom-* ban megkezdik. A Journal de Geneve értesülése szerint Eden angol külügy- miniszter a brit kormány Utasítására közvetítő szerepet vállal az indokínai kérdéssel kapcsolatban. Mint a lap hangsúlyozza, Eden a genfi értekezlet második napirendi pontjának megvitatása során javasolni fogja, hogy a béke helyreállítása érdekében osszák fel Indokínát a két fél között. Az angol külügyminiszter ugyanakkor tanácsolni fogja, hogy a küzdőfeiek kössenek megállapodást azonnali tűzszünet életbeléptetéséről. Miért,nem akarja kivonni az Egyesült Államok csapatait Koreából? Moszkva (TASZSZ) Sz. Zikov, a »Krasznaja Zvjezda« genfi kü- löntudósítója azzal kapcsolatban, miért nem akarja kivonni az Egyesült Államok csapatait Koreából, a következőket írja: Az ország demokratikus alapon történő békés egyesítésének egyik legfontosabb teltétele a külföldi csapatok kivonása Koreából. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének e szempontját a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság képviselője támogatta felszólalásában. A tudósító elemzi az ellentétes amerikai állásfoglalást ebben a kérdésben és rámutat: Az Egyesült Államok kormánykörei rendkívül aggódnak a délkoreai bábkormány sorsa miatt. Washingtonban tisztában vannak ázzál, hogy a. gyökeréig rothadt, népellenes Li Szín Man-rendszer csupán a megszálló csapatok szuronyaira támaszkodik. Az amerikai sajtóban is sok olyan beismerés van, mely rámutat, hogy az amerikai csapatok kivonása a Li Szin Mariklikk terrorista kormányzatának végét jelentené. Ez pedig sehogy sincs Washington ínyére. Dulles beismerte, hogy az Egyesült A1- lamok nem hajlandó megengedni a valóban szabad összkoreaj választásokat külföldi beavatkozás nélkül. Az amerikai küldöttek Genfben — írja Zikov —1 ahelyett, hogy utat keresnének? a kölcsönösen elfogadható határozatok számára, minden erejüket latbavetik annak érdekében, hogy ha nem is örökre, de mindenképpen hosszú évekre fenntartsák a megszállást Dél- Koreában. Zikov befejezésül azt a meggyőződését fejezi ki,, hogy a népeknek azok a követelései, hogy a koreai nép és az egyetemes béke érdekében gyorsítsák nies a koreai kérdés békés megoldását, pozitív szerepet játszanak Géniben is. (MTI) linowlam! szenátor újabb fenyegetőzése Angliával és Franeiaurszággal szemben Knowland szenátor, az amerikai szenátus köztársaságpárti többségének vezetője hétfőn újabb nyomást próbált gyakorolni Franciaországra és Angliára. Knowland Franciaországnak és Angliának a genfi értekezleten tanúsított magatartását bírálva úgy nyilatkozott, hogy az említett országok »engedni készülnek a kommunista nyomásnak«. A szenátor elítélte mindazokát az erőket, amelyek a békés rendezés pártján vannak, s éppen ezért magasztalta Dulíes genfi szereplését. »Ez a misszió — mondotta — igen értékes volt. Lehetővé tette számunkra, hogy felismerjük, kik azok, akikre a szövetségesek közül számítani lehet.« Knowland végül nyilt agresz- szív kijelentést tett: »A legteljesebb mértékben támogatni fogom Eisenhowert, ha bármi olyan javaslatot tesz, amely arra irányul, hogy csapatokat küldjünk Indokínába. Kész vagyok harcot vívni a kongresszusban, hogy jóváhagyják az elnök minden ilyenirányú kérését.« (MTI)
