Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
Hidas István elvtárs beszéde Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elvtársak és Elvtárs- nők • A programmot, amelyet partunk zászlajára tűzött, dolgofö népünk egyhangúan helyesli, Mindnyájunk előtt világos azQ"- ban, hogy az új szakasz kitűzései nem valósuknak meg rpa güktől. Ha nehezen is, ha mpes- rpl-lépésre is, de előre jutnaa. Nagyszerű céljainkat a párt vezetésével, egész dolgozó népünk részvételével megvalósítjuk. — Népgazdaságunknak az uj szakasz politikájára való áttérését _ mintahogy a Központi Vezetőség októberi határozata megállapította — igen sok termeten megnemértés, sot ellena.-as akadályozta. A Központi séK e tekintetből különösen az Országos Tervhivatalt, a kohó- és gépipari miuiszteii- II,not, a nehézipari minisztériumot, ‘valamint a központi vezetőség terv- és pénzügyi osztályát bírálta, tz a oitalát helyes és igazságos volt Vizsgáljuk meg az új szakaszra való áttéréssel kapcsolatos feladatokat és nehézségeket az ipar területén. . A hibák egyik alapvető oka kétségtelenül a kolyó- és gépipari, valamint a nehézipari minisztérium egyes vezetőinek az évek folyamán kialakult szemléletében gyökerezik. Ez abban is megnyilvánult, hogy a nehézipar fejlesztési ütemének lassítását és ennek konkrét beruházási követelményeit mindkét minisztérium, a másik minisztérium területén tartotta szükségesnek. Ez a megállapítás a Központi Vezetőség bíralataban érintett ipari szervek vezetőire egyaránt vonatkozik. Ipari vezetőink téves nézeteit partunk bírálata és útmutatása joieszt eloszlatta, amit az átcsoportosítás eddigi eredményei is igazol. * Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos nehézségek másik oka kétségtelenül az volt, hogy a part határozatát megelőző években a nehézipar nagyarányú mennyiségi fejlesztése sok tekintetben háttérbe szorította az ipar u°y- nevezett gazdaságossági mutatóival való gondos foglalkozást: nem törődtünk eléggé a termelékenységgel, az önköltség csökkentésével és a minőség megjavításával. Annak pedig, hogy az új szakasz gazdaságpolitíKájara való áttérést megvalósíthassuk, alapvető feltétele, hogy azipar gazdaságosságának kérdései az ipar vezetőinek, az egész műszaki apparátusnak központi feladatává váljanak. Ez a folyamat napjainkban bontakozik ki teljes egészében és már a közeljövőben bizonyára igen erősen érezteli hatását. , . Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kam csolatos nehézségek további oka az is, hogy az utóbbi években az iparvezet es — de sok vonatkozásban az ailam- vezetés is - egeszsegtelen módon centraUzaloilott. r^z a nagyfokú központosítás oda- vezetett, hogy a naponként jelentkező problémákat nem azon a szinten oldottak meg, ahol a gazdasági politikai es műszaki feltételek biztosítva voltak, hanem rendszerint egy-két. lépcsőfokkal feljebb. A vezetésnek ilyen ..módszere“ azt eredményezte■ hogy vállalali igazgatóink zomel szinte leszoktattuk az önállóságról. Emellett azt is magával hozta, hogy a vezető szervek létszámát a mesterségesen központosított problémák megoldására erősen fel kellett duzzasztani, lágyrészben ez okozta a minisz térimnek és az országos hivatalok nagyarányú létszám növekedését, és az ebből adódó; sokszor tűrhetetlen büroAz új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítása térén nehézséget jelent az a tény is, hoev bérezési rendszerünk bár alapjában szocialista herezes _ módszerében az uj szakasz politikáiénak nem minden vonatkozásában felel meg. Bérezési és premizálási rendszerünk ma még nem eléggé segíti elq a termelékenység növekedését, az önköltség psökkentését, az anyaggal való takarékoskodást, a termékek minőségének megjavítását, hanem inkább a termelés mennyiségi teljesítését szolgálja. Egyes fontos területeken — részlétkérdésekben — a minisztériumok saját kezdeményezésük alapján már változtattak is bérezési és premizálási rendszerükön. Ez azonban csak részleteredményeket hozhatott. A feladat az, hogy a kormányzat az elkövetkezendő időben az új szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően tovább javítsa bérezési és premizálási rendszerünket, hogy ezzel is elősegítsük iparunk átállásának további egészséges kibontakozását, első - sorban a gazdaságosság vonalán. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttérést igen nagymértékben elü fogja segíteni a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának keretebén a baráti államokkal való még szélesebb gazdasági együttműködés. A nemzetközi együttműködés _ lehetővé teszi az iparfejlesztés terén a gazdaságosság fokozottabb figyelembevételét és helyesebb módon határozza meg az ipar egyes szektorainak a népgazdaságban elioglalt szerepét. . Utoljára, de nem ntolso sorban foglalkozni kívánok az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos akadályuk egyik döntő okával: a népgazdasági tervezésünkben mutatkozó hiányosságokkal■ Népgazdasági, terveink nem vették figyelembe a tervszerű, arányos fejlődés objektív törvényét. Ennek következtében aránytalanságok jelentkeztek nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között, hanem az iparon belül is, , .. . Népgazdasági tervezésünk megjavítását gátolja az a körülmény, hogy az Országos Tervhivatal a tervek legfontosabb összefüggéseinek es mutatóinak alapos, körültekintő kidolgozása helyett minden legapróbb részletre is kiterjedő tervezést vese- tett be• ! Ahhoz, hogy a munkát megjavítsuk, az szükséges, hogy az Országos Tervhivatal a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődési törvényének figyelembeve- telével a népgazdasági tervek döntő összefüggéseit, arányait dolgozza ki és ellenőrizze. Ezen túlmenően a részletes tervezessek illetve jóváhagyással a minisztériumok foglalkozzanak. Iparunk vezetői a Központi Vezetőség határozatai nyomán igyekeztek a felsorolt hibákat a saját területükön kijavítani. Ami a nehezipai vezetőit illeti, komoly erőfeszítéseket tesznek a vart helyes politikájának maradéktalan meg valósítására. A kezdeti eredmények, amelyeket 1954 első négy hónapjában elértünk, elsősorban, ennek tudhatok he. .................. Az eredmények ki vívásában hatalmas segítséget jelentett pártunk III■ kongresszusára indított munkaverseny lendülete. Munkások és műszaki dolgozók hősi munkával, ragyogó munkasikerekkel köszöntötték a kongresszust. Szénbányásza lunk szóm unton, május 22-én — « kon- aresszus előeste.ten — fennállása óta a leghatalmasabb teljesítményt érte el és lé.1.3 százalékra teljesítette napi tervét. (Taps.) Külön ki ken emelni a Munka V áros Aasxr híreiddel kitüntetett tatabányai Szénbányászati 1 roszi ragyogó teljesítményét, ahol hősi bányászaink 1j'> százalékra teljesítették napi tervüket. (Hosszantartó taps,) A Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs megmutatta, hogy a II. kongresszus óta nehéziparunk milyen nagy Íánéspkkel haladt előre. A Szovjetunió baráti segítségével, a párt vezetésével, a munkások és mérnökök hősi erőfeszítésével a nehézipar terén figyelemreméltó eredményeket értünk el. így a széntermelésünk 1954-ben 1948-hez képest 11,84 millió tonnáról 22.65 millió tonnára emelkedik. Az elmúlt évek során bányáink jelentékeny részét újjáépítettük és hozzáfogtunk a kezdetleges módszerekkel dolgozó szénbányászat modernizálásához, így pl. a munkahelyi szállítás 50.5 százaléka gépesítve van. — Jelenleg a bányákból kikerülő szén 39 százalékát frontfejtésen termelik. 1954-ben közel 100 százalékkal több fúrólyukat mélyítettünk le, mint 1949-ben. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít munkásaink és műszaki kádereink életkörülményeire is. Az ötéves terv során csak a bányászaink és azok családja számára 6102 lakást építettünk. A bányászok megbecsülését mutatja, hogy 1953-ban 67.5 millip forint hűségjutalmat adott kormányunk és 1692 bányász kapott kormánykitüntetést. A nehézipari minisztériumhoz tartozó egyéb iparágakban is van előrehaladás. 1949 és 1954 között a villamosenergiatermelés 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowattórára emel- kedet. Ugyanezen idő alatt vegyiparunk termelése kereken 200 százalékkal fejlődött, ezen belül a foszforműtrágya-gyártás több mint kétszeresére növekedett. Az ásványolajtermelés kerek félmillió tonnáról 1,118.000 tonnára, az aluminiumtermelés 14.4 ezer tonnáról 32.000 tonnára emelkedett. Pártunk II. kongresszusa óta eltelt három esztendő alatt a nehézipar olyan fejlődést ért el, amely elképzelhetetlen egy kapitalista országban. Ilyen fejlődést csak egy szabad ország szabad dolgozói tudnak megvalósítani■ A nehézipar fejlődésének számai a nehézipar dolgozóinak hősi, kemény munkáját szemléltetik. A párt csatasorba szólította hős bányászainkat, a nehézipar dolgozóit és ők a hívó szóra tettekkel, terveik teljesítésével és túlszárnyalásával válaszoltak. A nehézipar dolgozói is teljes szívvel és akarattal támogatják az új szakasz politikáját és azt magukénak tartják. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a nehézipari minisztériumhoz tartozó vállalatok 1953. évi teljes termelési tervüket 102,5 százalékra teljesítették. Á téli nehézségek miatt előállott első negyedévi lemaradást április hónapban a kongresszusi munkavérseny hatalmas lendületével nemcsak behozták, hanem április 30-ig a nehézipari minisztérium üzemei 15 millió forint értékű árut adtak terven felül dolgozó népünknek. így teljesítik elvtársak a nehézipar dolgozói a pártnak adott szavukat. így harcolnak vállvetve a munkások és a műszakiak a kongresszusi zászló elnyeréséért. A nehézipari minisztériumra az új szakasz politikájának megvalósítása terén igen nagy feladatok hárulnak. Ezek közül csak egynébánvra kívánok rámutatni. A nehézipar feladata, hogy az ipart, a lakosságot, a vasutat elegendő mennyiségű és jó minőségű szénnel ellássa, Biztosítsa az ország szükségletét villamosenergiával és folyékony tüzelőanyaggal. A mezőgazdasági Programm megynlósításához. a falu és a város kapcsolatainak további megszilárdításához, a terméshozamok növeléséhez lássa el a parasztságot műtrágyával és növénvvédőszerekkel. A nehéziparnak az új szakasz politikájának megvalósításánál döntő feladatai vannak. Most kell megmutatnunk. hogy az a sok áldozat. amelyet népünk hozott a nehézipar fejlesztéséért, nem volt hiábavaló. A nehézipar felsorolt eredményei nem homál.yosíthat.ink el a meglévő hibákat. A nehézipar méa nanyobb eredményeket is elérhetett volna, ha nem követünk el számos komoly hibát.. Ma még a nehézipar nem tudja az ország szükségletét jó minőségű szénnel, víllamosener- aiával biztonságosan ellátni. Híhák vannak » minisztérium irányító munkájában is. Még nem tudtuk megteremteni az egyenletes munkát, nem kielégítő a dolgozókkal való törődés, különösen a szénbányászatban még rendszeres a hóvégi rohammunka. Laza a béralapgazdálkodás, a termelékenység nem emelkedik kielégítő mértékben, az önköltség nem csökken, hanem növekszik. A geológiai kutatómunka elmaradt, a szénbányászat pem kapja meg a tervében szereplő valamennyi anyagot és gépet. A szénbányászat 1953. évi tervét nem teljesítette és 203 ezer tonna szénnel maradt adósa az országnak. Ez a körülmény az elmúlt télen igen sok nehézséget okozott, az ipar, a vasút és a lakosság szénellátásában. Nem kielégítő a meglévő gépek kihasználása sem, például a jövesz- tő- és rakodógépek kihasználása a trösztök nél csak 10 és 30 százalék között van. Emellett nincsenek kidolgozva a szénbányászat gépesítésének irányelvei sem. A szénbányászat számos területén a szervezés és a műszaki vezetés gyenge. Nem teszik meg a szükséges intézkedéseket és nem kielégítően harcolnak a szén minőségének megjavításáért. A szénbányászat a laza bérfegyelem miatt csak 1954-ben 33 millió forinttal lépte túl a béralapját. A dolgozók szociális, kulturális igényeinek nem megfelelő kielégítése és a rossz lakásviszonyok következtében nagy a munkaerővándorlás. Az elmondottak mutatják, hogy a szénbányászat rpa iparunk egyik legelmaradottabb területe. Az elkövetkezendő évek során igen nagy figyelmet kell fordítani a szénbányászat fejlesztésére, hogy az ország szén- szükségletét kellő biztonsággal ki tudjuk elégíteni. E feladat megvalósításához emelni kell a termelékenységet a fejteljesítmény növelésével. Meg kell javítani a minőséget a kalóriaérték növelésével s csökkenteni kell az önköltséget. A villamosenergia-ipar hatalmas fejlődése ellenére sem tudja kielégíteni az ország villamosenergia szükségletét. Ismeretes, hogy az elmúlt télen jelentős fogyasztáskorlátozásra került sor, amely komoly kárt okozott népgazdaságunknak. A tervszerű villamosenergia- gazdálkodás sokat javított a helyzeten, de ez nem jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos problémák véglegesen megoldódtak. A villamosenergia iparra az a feladat hárul, hogy az ország villamosenergiaszükségletét biztonsággal ellássa s a rendszeres fogyasztási korlátozásoknak elejét vegye. Jelentős feladatokat kell megoldani vegyiparunknak a műtrágya és növényvédőszer gyártás biztosításán felül a szerves- és a műanyagipar területén is. A szerves alapanyagipar megteremtésével kell megerősíteni gyógyszeriparunk nyersanyag- bázisát és biztosítani műanyagSzerdán 9.02 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A délelőtti ülést Hegedűs András elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Folytatódott a vita ->A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója és a Magyar Dolgozók Pártja feladatai« című napirendi pönt felett. A vitában elsőnek Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Kliment Jefreniovics Vorosilov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. A beszédet Non György elvtárs tolmácsolta. Ezután Rusznyák István elvtárs. a Magyar Tudományos A mezőgazdaság gépesítésének jelentős fokozása kőolajiparunktól azt követeli meg, hogy elsősorban a jelenleg ismert nyersolaj kincsünkre támaszkodva növelje a feldolgozó kapacitást. Hazai bauxitkincsünk észszerű és gazdaságos hasznosítása megköveteli, hogy a timföldgyártás fejlesztéséhez szükséges szódaipar megteremtésével timföldkivitelünket egyre gazdaságosabb és egyre szélesebb méretűvé tegyük; Igen jelentősek a vegyipar feladatai — a hazai szükségletek biztosításán kívül — a kivitel területén is. A termelés gazdaságosabbá tételével, a technológiai fegyelem megszilárdításával, a minőség megjavításával a vegyiparnak — elsősorban gyógyszeriparunknak — egyre nagyobb részt kell vállalnia az ország importszükségletének fedezését szolgáló ellenérték kitermelésében. Elvtársak! Ahhoz, hpgy pártunk politikáját megvalósítsuk, termelési terveink minden mutatójának teljesítése nélkülözhetetlenül szükséges. A termelés parancsnokai mi vagyunk. A tervek mennyiségi teljesítése során gyakran szemelől tévesztjük a termelékenységi és önköltségi mutatókat. Elfelejtjük, hogy nem mindegy az országnak, 3 népnek: a termékeket olcsóbban vagy drágábban, jobb, vagy rosszabb minőségben állítjuk elő. Az életszínvonal fokozott emelésének biztos aranyalapja-' a munka termelékenységének, állandó emelése, az önköltség fokozott csökkentése. E feladatok megoldása nélkül lehetetlen at Új szakasz programmját megvalósítani. A Központi Vezetőség beszámolója rámutatott arra, hogy az ipar 1953-ban sem a termelékenységi, sem az önköltség) tervét nem teljesítette. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a helyzet 1954 I. negyedében sem változott lényegesen. Pl.: a nehézipari minisztérium egy munkásra eső forinttermelési előirányzatát csak 92.1 százalékban teljesítette. E téren kemény rendszabályokra van szükség. Ha mérnökeink, műszaki embereink kidolgozzák és megvalósítják a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez szükséges műszaki előfeltételeket, s ha a vártszervezetek, a szakszervezetek felvilágosító, mozgósító munkája ezzel párosul az eredmény az eddiginél lényegesen nagyobb lesz. Pártunk 111. kongresszusa új lendületet ad munkánkhoz, Dolgozó népünk még jobb munkával viszi győzelemre az új szakasz célkitűzéseit, mert világosan látja, hogy azok a még jobbi még boldogabb életet segítik elő. Ez az alapja pártunk és népünk egybeforrottsagának, ezért sorakozik fel dolgozó népünk szilárd egységben pártunk mögé, ezért harcol a munka frontján a párt- és kormányprogramm teljesítéséért. (Nagy taps.) Ezzel a kongresszus tanácskozásának második napja véget ért. Akadémia elnöke szólalt fel* majd az elnöklő Hegedűs András elvtárs felfüggesztette a tanácskozást. A szünet 10.59 órától 11.18 óráig tartott. Szünet után Gerő Ernő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Huan Cen elvtárs, a Kínai Kommunista Párt küldötte, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete üdvözölte a kongresszust. Beszéde után a kongresszus tagjai lelkesen éltették a Kínai Kommunista Pártot. A beszédet Csa-Su-Min, hazánkban tanuló kínai ösztöndíjas tolmácsolta. A délelőtti ülésen felszólalt még Békési László elvtárs, a X. kerületi pártbizottság titkára. Egy órakor a kongresszus délelőtti t-nácskozása befejeződött. gyártásunk fejlesztései. A Magyar Dolgozók Pártja I. kongresszusának harmadik napja
