Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

A megyei tanács nagyaktíva értekezlete Pénteken a megyei tanács kultúrtermében nagyaktíva érte­kezletet tartottak, melyet Sze- lepcsényi Imre elnökhelyettes nyitott meg. Miután vázolta az értekezlet célját, felkérte Dallos Ferencet, a végrehajtó bizottság elnökét, hogy tartsa meg beszá­molóját. — Az új szakasz poli­tikájának feltétele — kezdte meg beszámolóját Dallos elvlárs, — a mezőgazdasági termelés nagy­arányú fejlesztése. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás anyagi, kulturális és szociális téren. Feltétele továbbá a tör­vényesség helyreállítása, az ál­lami és állampolgári fegyelem megszilárdítása, a tömegek széleskörű mozgósítása pártunk és kormányunk politikájának végerhajtása mellett; Dallos elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott azzal, íiogy milyen szerep hárul ebből a tanácsokra és eddig ezen a té­ren milyen eredményeket ér­tünk el. Majd rámutatot arra, hogy különösen az adófizetés és begyűjtés vonalán súlyosan el­maradtunk a ránk eső kötelezett­ségek teljesítésében. Az első ne- gyedévben az előirányzott adó­nak valamivel több mint egy- harmada folyt csak be. Hasonló kép tárul elénk a begyűjtésnél w. A hiányos munka okait keres­ve az előadó ezeket három cso­portba osztotta. Az elmaradás egyik oka az, hogy gyengült a tanácsok politikai munkája. La­zultak a tömegkapcsolatok, ta­nácsaink jórésze nem támasz­kodik az állandó bizottságokra. Jelentős hiba, hogy meglazult tanácsainknál az állami fegye­lem. Ez egyrészt a felsőbb szer­vek határozatainak végrehajtá­sának elmulasztásánál, másrészt a törvényekben előírt szankciók alkalmazásának elmulasztásá- oan jut kifejezésre. A tanácsok munkájának hiányossága az is, hogy hiányzik a harcos hozzáál­lás. Például a begyűjtés, az adó beszedése munkájának elhanya­golása azt igazolja, hogy tanácsi funkcionáriusaink nincsenek meggyőződve a feladatok hatal­mas politikai és népgazdasági jelentőségéről; Tanácsaink munkájában' ezek a hibák azért keletkezhettek, mert egyrészt még mindig észlel­hető elméleti zűrzavar, tájéko­zatlanság a párt politikájá­val kapcsolatban, másrészt hiá­nyosak munkamódszereik, A tanácsok jó munkája szem­pontjából feltétlenül szükséges, hogy tisztában legyünk a mun­kás-paraszt szövetségnek, — mint az állam politikai alapja, bázisának — jelentőségével. Eddig tanácsaink tisztán egy óldalúan értelmezték ezt a I a tanácselnök szobája falán bekeretezett írás függ, szép rajzolt betűkkel: „Mi, a Weiss Manfréd-gyar preskovács osztálya nevében há­lás szívvel köszönjük Kunbaja község lakosságának azt a nemes ajándékot, amelyet az éhező cse­peli munkásságnak küldött,. ; lia elérjük azt, hogy a föld népét ábrázoló sarló és a munkásságot ábrázoló kalapács úgy összeforr, mint felszabadítóinknál, — ránk is jobb jövő vár...« A gyár mun­kásai azt is megígérik a levélben, hogyha a községnek bármilyen áltáluk gyártott iparcikkre szük­ségük lesz, forduljanak hoz­zájuk: A levél Csepelen íródott 19iá március 20-án. Kilenc év alatt még az üvegkeret mögött is megfakult a dátum, i j Kilenc íve, hogy a kunbajai kommu­nisták. kezdeményezésére a köz­ség zsírt, szalonnát és lisztet kül­dött a pesti munkásoknak, A köszönőlevél első dokumen­tuma a munkás-paraszt szövet­ségnek. Érdemes megnézni: hogyan szaporodott kilenc év óta ezek­nek a dokumentumoknak száma? Mivel építette tovább Csepel: a munkásosztály a kapcsolatot a faluval — és a falu mivel járul hozzá a szövetség további szilár­dításához? szövetséget, ügy, hogy a mun­kásosztály viseli a szocializmus jelen szakaszában is a terhe­ket. De tanácsaink nem értették meg a törvényesség jelentősé­gét sem. Csak a kedvezménye­ket tudatosítottuk parasztsá­gunknak, a kötelezettségekről hallgattunk- Ennek következ­ménye az állampolgári fegyelem lazulása, a kötelezettségek tel­jesítésének elmaradása. Miután Dallos elvtárs még fejtegette az oszíályharc kérdé­sét, az úgynevezett »objektív nehézségeket«, az éberség fon­tosságát, a hiányosságokat a ta­nácsok munkamódszereiben, rá­tért a tanácsok előtt álló tenni­valók ismertetésére. Kiemelte, hogy meg kell javítani a kollek­tív vezetést, meg kell szilárdítani az állami fegyelmet, meg kell szüntetni a piacokon uralkodó üzérkedést, rendet kell terem­teni a sertésvágási engedélyek kiadása körül, támogatni kell a termelőszövetkezeteinket. Elő­térbe kell helyezni a politikai munkát. A beszámoló után megindult a vita. Több felszólaló alátámasz­totta Dallos Ferenc elvtárs meg­állapításait, hogy a falun van pénz és mégsem folyik az adófi­zetés. Erről beszélt Beros Fe­renc (Drágszél) és Görög István (Kecskemét). Több felszólalásból kicsendült, hogy tanácsainknál nincsenek tisztában a munkás­paraszt szövetség . lényegével, mint erről Dallos elvtárs referá­tumában is rámutatott. Erre en­gedett következtetni Rada Mi­hály (Kecskemét) és Pásztor Sándor (Kunadacs) hozzászólása. A hozzászólók megbítálva a be­számolót, megállapították, hogy Dallos elvtárs nem mél­tatta eléggé a kongresszusi versenyt, majd arról is folyt szó, hogy több önállóságot kellene adni a tanácsoknak. Nánási Gé­za (Borota) taglalta a tanácsok és a tömegek viszonyát, majd Magú Béla (Helvécia) hangoztat­ta, községeink azért maradtak el a begyűjtésben, mért ' nem mű­ködnek az állandó bizottságok. Lénárt Lajos minisztériumi fő­osztályvezető beszélt arról, ho­gyan érhető el, hogy a begyűj­tésben döntő fordulatot teremt­sünk. Vázolta mind a sertés-, mind a marhabegyüjtés vonalán a legfontosabb feladatokat, majd megvilágította a tanácsok és a begyűjtési hivatal együttműkö­désének feltételeit. Kerti Rózsa (Dunapataj) fel­szólalása után Németi József elvtárs. a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólás­ra. Párhuzamot vont a párt június előtti és utáni politikája között, hogy a jelenlévők élesen lássák a különbséget; Június előtt szűkítettük a piaci segítsé­get, ma tágítjuk, június előtt a gépállomások nem sok területet szántottak az egyénileg dolgozó parasztoknak, műtrágyához, nö­vényvédelmi szerekhez alig jut­hattak. Ma más a helyzet; A munkásosztály — a munkás-pa­raszt szövetség egyik szerződő fele — becsülettel teljesíti azt, amit vállalt, ez látható, hogy rézgálie, szerszám, gépi segítség van a falun. Megyénkben a falu dolgozói azonban elmaradtak a rájuk háruló kötelezettségek tel­jesítésében. Ennek okát a megyei pártértekezlet abban állapította meg, hogy június óta egy­oldalúan ismertettük a párt po­litikáját, csak a kedvezménye­ket ismertettük, a kötelezettsé­gekről nem beszéltünk; Németi elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy több hoz­zászólásból arra a következtetés­re jut, hogy nem értik pártunk politikáját. Akik azt hangoztat­ják, hogy nincs helyi érv, azt, hogy előbb építsen az állam böl­csődét, útat, stb., aztán fizet­nek adót, azok megfeledkeznek arról, hogy az állam mi vagyunk. Németi elvtárs befejező szavai­ban megállapította, hogy a fel­szólalók kérése, hogy a párt ad­jon több segítséget a politikai felvilágosító munkában, indokolt és jogos. Ezt pótolni fogják. Kö­zös erőfeszítéssel el kell érnünk, hogy a kongresszus napjáig tel­jesítsük vállalásainkat. Varga András, a miniszterta­nács megyei tanácsok titkársá­gának vezetője, hozzászólásában, miután több felszólaló kérdései­re válaszolt, három problémáról beszélt: az állami fegyelemről, a vezetők megbecsüléséről és a végrehajtó bizottságok és a be­gyűjtési hivatal kapcsolat---.. Varga elvtárs hozzászólása után Szelepcsényi Imre bere- kesztette a tanácskozást. liizskouibújii készül A mezőgépszerkesztő iroda mérnökei a napokban fejez­ték be a rizskombájn tervezé­sét. A lánctalpas rizskombájnból szeptemberig két példányt ké­szítenek és ezeket már az idei rizsaratásnál kipróbálják. Az így szerzett tapasztalatok alap­ján jövőre 50 darabot gyártanak ebből az értékes gépből. A szá­mítások szerint egy-egy rizs- kombájn naponta 10 holdon mintegy 200 mázsa rizst arat, csépel és tisztit. Ezzel több mint 70 ember munkáját végzi el. Széttéphetetlen szövetség I felsorolni: mit és Sok tenne mennyit válto­..............- . — 1 zott ennek a m indössze 3000 lakosú községnek élete a felszabadulás óta. Vegyük csak rövid utalásokban: A lakosság 96 százaléka földet kapott. Megépült a kisvasút a község és Bácsalmás között. Uj mélyfuratú kút készült. A tágas szövetkezeti bolt tele áruval. A napközi otthonban közel félszáz gyereket gondoznak. A bácsalmási ■gépállomás hat traktora egész éven át munkát talál Kunbaján. Tavaly 500 házba bevezették a vezetékes rádiót. A közeli állami gazdaság, a termelőszövetkezetek biztos meg­élhetést adnak tagjaiknak. A kormányprogramm óta kit' lönösen sok segítség irányul a faluba. Tolókapák, szántóekék, tűzhelyek, kerékpárok százai érkeznek a vasúton. Hat vagon műtrágya, rézgálie fogyott el csak ezen a tavaszon a faluban. Kunbaja tudja, hogy Csepel­nek ma is arra van szüksége cserébe, mint kilenc évvel ezelőtt: kenyérre, húsra, tejre, élelemre... s Kunbaja a járás begyűjtési versenyében az első. szerepel a megye legjobb tiz községe kozott is. A tavaszi mezőgazdasági munkákban pedig mint az ország harmadik legjobb községét adta hírül legutóbb a Szabad Nép, I paraszt kon- 123 dolgozó gresszusi ' versenyválla­lást tett. Hetvenkettőn már telje­sítették is ígéretüket. Füri And­rásáé egészévi baromfi és tojás­beadását teljesítet te, félévi adó­ját rendezte. Szabó András ta­nácstag április 4-1 e beadta ugyancsak egészévi tojás- és baromfikötelezettségét. A Béke termelőszövetkezet 27 sertést ál­lított hízóba, hatot már a jö­vő hónapban elszállít tartozása rendezésére — kukoi icabeadási kedvezményt kap érte. A kis köz­ség eddig 30 mázsán felüli hí­zottsertést indított útnak a váro­sok felé. A kunbajai gazdák házaiban már dolgukvégezetten pihennek a vetőgépek, mostmár a kapák ideje következik. A község 145 százalékra teljesítette a tavaszi búzavetés tervét, \112-re az árpáét, 111-re a zabét, 391-re a lucernáét. A napraforgót, cukor­répái lassan sarabolni kell. De kész a kukoricavetés is a terve­zett 900 hold 9? százalékán. Mar csak a Petőfi tsz ás néhány Keresztrejtvényünk VÍZSZINTES: 1. Az államnak adott kölcsön tu­lajdonképpen ez — névelővel. (Folytatása a függőleges 9.) 10. Egyedül ő. 11. Marosmenti város. 12. Árunak van, 13. Fogyassza! (Középső kockában kettős betű.) 15. Atom részed) 16. Ásványt fűszer, 17. Szűrésre is használt háztartási eszköz 19. Azon a helyen. (A második kockában kettőzött betű.) 20. A kihúzott nyeremény teljes összegének felvételére jogosít az ilyen kötvény. 22. Azonos mássalhangzók. 23. Lángoló. 24. ők fogják holnaptól Kecskemé­ten is a nyerő számokat kihúzni. 28. Körülbelül. 30. Holnapi esemény a kecskeméti színházban. SÍ. Rece közepe. 32. Negyvennyolcas tábornok. 34, Taszít. 35. Kilós mássalhangzói 86. Lét. 88. Már nincs rá idő. 39. L. Függőleges 1. Egvre több a A kedvezőtlen időjárás ellené­re is egyre több primőrzöldséget vásárolnak fel a MEZÖKER- telepek. Azok a termelők, akik szakszerűen előkészítették a por­hanyó melegágyat, idejekorán ve­tettek, majd fejtrágyáztak, már learatják fáradozásuk gyümöl­csét. Kiskunfélegyházán a híres »félegyházi kispiros« retek hazá­jában Márton Sándor 4 holdas dolgozó paraszt a napokban egy- tételben 1000 csomó retket adott át a helybeli telepnek, »Négy­száz négyszögöl területű retek- vetésemet, ma négy hete pétisó­val műtrágyáztam — mondotta egyéni gazda van hátra ezzel. A termelőszövetkezetek négyze­tesen vetették: a Rózsa Ferenc tsz 65-ből 60 holdon alkalmazta a többtermésnek ezt a biztos módszerét. 1 a kunbajai határ. A barackfák már teljes díszben pom­páznak, fehér ruhát bontogat a meggy és cseresznye — de duz­zad a rügy a mintásán kikapált és megmetszett szőlőkön is. Északról néha komor felhőket hajt a szél, aggasztóan meghűvö- södnek az éjszakák. De va­lamennyi termelőcsoportban idő­jelző szolgálat működik. A Rú­zsa Ferenc tsz tagsága felkészült a fagy elleni füstölésre is, •— példáját sokan követték. Csepelnek ma hízottsertóst, baromfit, tojást küld Kunbaja. Júniusban aranyló sárgabarack, gyümölcsfélék sokasága, azután pirosló búza, ősszel ízes szőlő és tüzes bor viszi vagonokban a falu üdvözletét. Egyre erősebb szálak forrasztják össze a sarlót és kalapácsot..-, I kunbajaink is számí­tanak arra a bizonyos 1945-beli Ígéretre. Ke­veslik a faluba érkező mező- gazdasági kisgépek ■— főként permetező és egyéb szőlőművelő eszközök, valamint kerékpárok számát, — több, jobbminőségű darabokat- kérnek ezekből. GÁSPÁR KLÁRA­FÜGGŐLEGES: 1. A nyerteseken kívül mindany- nyian nyertünk ezen is. (Folyta­tása a vízszintes 89 ) 2. Sav jelzője. 3. Török rang. 4. Gallium vegyjele. 5. Az egyik határozott számig. 6. Indulatszó. 7. Menyasszony. 8. Leánynév. (Ékezethíány.) 9. L. vízszintes 1. 13. Mostantól fogva. 14. Kártevése — fordítva 17. Kettős mássalhangzó 18. Arzén vegyjele. 20. Kártyában ütőlap. 21. Fordított végtag. 25. Magyarul t-nek hangzik. 26. Rengeteg — főleg vízből. (VS* gén fölösleges c.) 27. Előd, 29. A közepébe. 31. Mindent megelőz. 33. Kecske mondja. 35. Gombaírtó anyag. 37. Növényi rész. , 38 Kemény anyag. primőrzöldség — és meg is látszik az ereimé* nye, mert a MEZÖKER-től ki< vitt félmázsányi műtrágya «-* még a hűvös idő ellenére is —* a tavalyihoz képest dupla jőve* delmet biztosít,« Márton Sándor 712 forintot ka* pott, azonkívül 5 százalék fel-* árat. Alsógalamboson, a I7-es számú házban lakik Sárkány Imre dől* gozó paraszt, aki 300 négyszög­ölön termel retket az idén, 309 csomó retket vitt be eddig a fel­vásárló telepre. Kifogástalan minőségű, elsőrendű termést adott a városi dolgozók asztalára, — 4500—5000 csomóra számítok 300 négyszögölről. Legalább 2000 fo­rint pénzjövedelmet jelent ez szá* momra. Úgy nő most a kispiros* mint a gomba! — Említette Ki­rály Imre telepvezetőnek. A dunavecsei járás területéről naponta 25—30 mázsa zöldség- és főzelékfélét szállítanak fel a budapesti nagyvásártelepre, er» ipari központokba és a bánya­városokba. Dunapataj és Sza­badszállás különösen nagy meny- nyiségű spenótot és sóskát szál­lít. Horváth Imre kecskeméti alsó- széktói dolgozó paraszt 200 négyszögöl zöldhagymára szer­ződött az idén; — Alig, hogy eltűnt a hó —* újságolja, — máiis klduggattam a hagymákat. Kétízben meg* kapáltam. Az első 310 csomót már bevittem. Sokat segített Ná­das János agronómus szakirányi* tása is. Gál István szintén kecskeméti; Szolnoki-hegy 56. szám alatti lakos 400 négyszögölön terme! zöldhagymát. Április 22-ig 2300 csomót szállított be. Majdnem 2000 forint készpénzt kapott értet Elhatározta, hogy jövőre már fél holdon termel zöldhagymái» és már október végén kiülteti* hogy előbb induljanak fejlődés­nek. A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár kertészete 500 fej pri-í mőrsalátát és 1200 csomó kispiros retket juttatott a MEZÖKER ál­tal a dolgozók asztalára. Fekete János, termeltetési os?t- vezetőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom