Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

Becsületet szereznek a szövetkezeti gazdálkodásnak az orgovAnyi alkot­mány termelőszövetkezeti csu­port a legjobb úton halad afelé, hogy. olyan gazdaságuk legyen, amelyben a tagok legalább úgy élnék, mint a jól dolgozó kÖ- zéppárasztok, sót még jobban. Ezért a célért dolgozni és küz­deni elsősorban a termelőszövet­kezeti párttagság feladata. Az Alkotmány tsz párttagsága már eddigi eredményeiért is megérdemli, hogy példaképül állítsuk őket megyénk termelő- szövetkezeteinek párttagjai elé. Hogyan fejlődött idáig ez a csoport? Úgy, hogy a párttagok i legjobb munkások a csoport­ján, s példamutató munkájuk mind nagyobb termelési eredmé­nyek elérésére serkenti a tsz valamennyi tagját. Ami pedig áll a párttagság és a pártonkí- vüliek viszonyára, az elmond­ható a pártvezetőség és -a cso­port vezetőiről is. Nem kis do­log, ha maga a csoportelnök je­lenti ki:-A pártszervezet jó műkö­désének köszönheti csopor­tunk eddig elért szép ered­ményeit.« Az Alkotmány termelőszövet­kezetben minden tervnek, fel­adatnak, vagy kezdeményezés­nek kiinduló pontja a pártveze* tőségl ülés. Nézzük meg, mit eredményez a kollektív vezetés, a párttagság kezdeményező tevé­kenysége a csoport gyakorlati munkájában! Elmondhatnánk mi is, de inkább beszéljenek helyet­tünk a tények: a csoport ered­ményei és további tervei. AZ 1953-AS termelési év zár­számadásakor munkaegységen­ként 20.23 forintot osztottak ki a csoport tagjai között. Ez a szám önmagáért beszél. Kevés :ermelőcsőport mondhat magáé­nak megyénkben ilyen szép eredményt. Amikor a csoport tízévi tervét elkészítette, a zár­számadáskor kiosztandó kész­pénz összegét munkaegységen­ként 27 forintra tervezték. De H. Szabó István párttitkárnak és Deák elvtársnak, a csoport elnö­kének már most az a vélemé­nye,-hogy ez az összeg alacsony. A pártvezetőség ezért megtár­gyalta a csoport ezévi lehetősé­geit és tervüket, felülvizsgálva megállapították, mindamellett, hogy a csoport komoly beruhá­zásokat vett tervbe, úgy iátják, hogy év végén egy-egy munka­egységre 37 forint fog jutni. Határozatot hoztak arra, — je­lenlegi adottságaikat fej mérve, hogy minden hónapban K forint előleget osztanak ki a tagság közöl t mun kacgy sége ültéül. Ez, igen jó hangulatot terem­tett a tagolt között. — A márciusi előleget már megkaptuk — mondotta Vidá­man Vég József oivtárs, a cso­port egyik tagja. — Kifizették volna az áprilisit is, de egy nád­palló szállítmányunkért még nem kaptunk meg. 40, vagy 50.0110 forintot. Sebaj, egy pár nap múlva újból pénz áll majd a házhoz. így mindenki jobb kedv­vel végzi munkáját. Van pénz- zünk sóra, cukorra, paprikára, mindennapos szükségleteinkre. Miből tudja az Alkotmány vezetősége mindezt biztosí­tani tagjainak? A válasz: a melléküzemágakból. Ez pedig megszívlelendő me­gyénk minden termelőszövetke­zeti csoportja számára. Csak nádpalló gyártásból évi 3—400.000 forint bevétele van a csoportnak. Most kezdik meg a melegágyl-takaró fonást. Tervbe vették a melegágy! kereten gyártását is nádból. A mintát már el is készítették. A megin­duló folyamatos gyártás újabb, közel félmillió forinttal fogja növelni a csoport vagyonát. A tagságnak kedve volna és sze­retnék megoldani a kerítésháló fonást is drótból. De ehhez még hiányzik az anyag. — Nem lesz baj itt sem — mondják —, mert a megyei nagyaktíva értekezle­ten maga Erdei Ferenc minisz­ter elvtárs ígérte meg, hogy a szükséges drótmennyiséget meg­kapjuk, MOST KEZDIK MEG az épí­tését egy 30 férőhelyes téhénis- tállónak, melyet, ha üzembe he­lyeznek, újabb két-hárumszáz- ezer forint bevételhez jutnak. A csoport halastava már most is híres, de ennek kibővítését :s tervbe vették. Ha sikerül, szin­tén százezrekkel fogfe gazdagí­tani a csoportot. Itt azonban ko­moly nehézséget okoz a kútfú­rás. Ez az ügy már tavaly óta húzódik. A kalocsai vízügyi igaz­gatóság artézikút helyett csak 120 méter mély kutat akar fúr­ni, de a vízmennyiségért nem felelnek. Pedig artézikút fúrásá­ra már tavaly is rendelkezésük­re állt 200.000 forint. Megjegyezzük ennél a kezde­ményezésnél, hogy a megyei ta­nácsnak nem olyan ' segítséget kell nyújtani ennek megoldásá­nál, mint amit Papp elvtárs, a tervcsoport vezetője adott, ami­kor a fentiekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a kutat 120 méteren meg kell fúrni, de azért, hogy lesz-e víz,, ó sem te­lel. Az ilyen segítség szerintünk fából Vaskarika. DE VIZSGÁLJUK TOVÁBB a csoport építkezéseit, terveitl Elhatározták, hogy 20 holdas zöldségeskertet létesítenek. Jö­vedelme vetekedni fog bárme­lyik melléküzemág bevételével. Ezenkívül 600 férőhelyes tyúk­farm építését kezdik meg a kö­zeljövőben. A csoport halastavá­nak egyik oldalán két kacsa-, a másik oldalán pedig két liba­telepet létesítenek. Mindezeket az eredményeket és terveket a kívülállók is lát­ják, s így nem csoda* hogy a környék dolgozó parasztjai közöl többen foglalkoznak a csoportba való belépés gon­dolatával. Az Alkotmány tsz példája azt bizonyítja, hogy ahol jó a veze­tőség és a tagság együttműkö­dése és a kommunisták jól dol­goznak, ott az egész tagság mind a termelő munkában, mind a gazdaság irányításában olyan eredmények elérésére képes, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok előtt becsületet sze­reznek a szövetkezeti gazdálko­dásnak. S. G. Egyszerű számiam művelet Nemrégiben 200 johannesburgi lakos (Délafrikai Unió) elő­adást hallgatott meg a Szovjetunióról. Az előadó jóformán még az utolsó szavakat sem mondta el, amikor a terembe behatolt a rendőrség. Húsz rendőr gyorsan összeírta a nevét és a címét mind a kétszáz »bűnösnek«, aki meg merte hallgatni az igazságot arról az országról, ahol megszűnt az ember ember által való kizsákmá­nyolása, s ahol nincs faji megkülönböztetés. Eltartott az egész vagy 2 óra hosszat. Az »Advance« című haladó délafrikai lap az esetről írva, kis számítást végzett az olvasók, de különösen a rendőrség okulására, Kiszámította, hogy ha ez a húsz rendőr összeírja a fasiszta faji terrort ellenző mind a 10 millió délafrikai áliampolgár adatait (abban az esetben, ha kizárólag ezzel foglalkozik és a rendes 42 órát dolgozza le hetente) — nem több, nem kevesebb, mint... fél évszázad szükségest Nem ártana, ha Maian fasiszta kormánya is elgondolkozna ezen a kis számtani műveleten. A Második Békekölcsön negyedik sorsolásán egymilliárd 123.3 millióra emelkedik a köícsönjegyzők visszafizetett összege 'Az 1050 szeptembere óta meg­tartott eddigi 17 sorsoláson álla­munk összesen egymilliárd 50.2 millió forintot fizetett vissza a kölcsönjegyzóknek nyeremény és törlesztés formájában. A Második Békekölcsön kecs­keméti sorsolásán újabb 64.1 millió forint kerül kisorsolásra, 47.7 millió nyereménnyel és 16.4 millió törlesztéssel. Ezzel egymilliárd és 123,3 millióra emelkedik az államkölcsönökre visszafizetett nyeremények és törlesztések összege. (MTI) lítlJOMII Iliit UH MOSZKVA (TASZSZ) Ápri’is 18-án a kohóipari munkások szakszervezetének megrovására Luxemburgból 12 tagú kohász­küldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttség vezetője Frapo- tier, a luxemburgi szabad mun­kás szövetség titkára. A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának meghívá­sára ugyancsak április 18-án ll Dien líicn Phu-nál a franciák további állásokat adtak tel Párizs. (MTI) A Iránéin expe- diciós hadtestnek Dien Bien Phu-nál bekerített erői további állásokat voltak k inytelehek fel­adni. Vasárnap ki kellett üríte­niük az egyik északnyugati tá­maszpontot, hétfőn pedig egy to­vábbi támaszpontot kellett el- hagyniok a megerősített tábor északi részén. A repülőtér északi részét a néphadsereg egységei szilárdan kezükben tartják és ez rendkívül megnehezíti a fran­ciáknak szánt utánpótlás ejtőer­nyőn való iedobását. A franciák déli támaszpontja már három hét óta teljesen el von szigetelve. A hétfőn este kiadott francia hivatalos jelentés szerint Dien Bien Phu-nál hosszú időre hasz­nálhatatlanná vált mind a kél repülőtér. A tonkini Delta-vidéken Hanoi és Haiphong közölt a néphadse­reg csapatai rajtaütésszerű táma­dást intéztek egy francia had­oszlop ellen, amely — mint a hi­vatalos francia szóvivő kijelen­tette — jelentős veszteségeket szenvedett. tagú finn szakszervezeti Küldött­ség érkezett Leningrádba. A kül­döttség vezetője Kaarlo Olavi Jaervelae, a Finn Szakszerveze­tek Központi Szövetségének tit­kára.-* PÁRIZS (TÀSZSZ) A », Hu­manité« közlése szerint a ma­rokkói francia hatóságok intéz­kedései még jobban Kiélezik a helyzetet az országban. Giullau- me tábornok, Franciaország ma­rokkói főhelytartója, •‘■rendkí­vüli intézkedéseket« jelentett be. A »l‘Humanité« jelenti, hogy Casablancába »kiegészítő- fegy­veres erők érkeztek és a varos­ban voltaképpen ostromállapot uralkodik. A marokkóiak lakta negyedeket csapatok szállták meg, ezek tömeges arányú raz­ziákat tartanak. A lap rámutat arra, hogy a2 ilyesféle gyarmati terrorrendsza- bályok csupán a francia «.var- mattartók rettegését bizonyítják, amikor egyre fokozódik a ma­rokkói nép nemzeti felszabadító mozgalma. (^Oaján, az Április 4-tér szegletén ■ » hatalmas földgömbön férfiak/ k all, kezében Vándorbot. Alig van járó­kelő, aki arra jártában ne vetne eg g tekintetet Jelky Andrásnak, a város hírneves szülöttének szobrára. Világ- barangolása, élettörténetének izgalmas fordulatai hírnevet szereztek szülőváro­sának, honnan 1754-ben, 22 éves korá­ban kelt útjára, Itt született Baján. Apja Jelky Já­nos György szabó, tizenkét évi katonás­kodása alatt vég/gszolgáíta Lipót, Jó­zsef és Károly császárokat. Három fiú­gyermekét, akik közül a középső volt András, szintén szabónak nevelte. — Az ilyen gyereknek tanulni és lát­ni kell, — határozta el a család, Az el­határozás a fiatal legényben annál is nagyobb örömet keltett, mert esténként sokat olvasott távoli országokról, a nagy és végtelen tengerekről. Batyja Becsben, a császári udvar szabómiihelyében dol­gozik. Első útja idevezet. A fiatal szabó­legényben a szabadság utáni vágyako­zás él. A latifundiumok, a földesurak fényűző élete mellett meglé/tta családja és a maga életének kilátástalanságát. Ezért kapott az első bíztató szón. Nem mintha a császári udvar fénye és pompája hívogatta volna. Érezte, hogy innen szabadabb lesz számára az út. Valóban alig melegedett meg bátyjá­nál, máris útra kelt. Párizsba Vágyako­zott. Útja Németországon keresztül ve­zetett. A német militarizmus, a porosz csizma, mely azóta is annyiszor indult 'a kelet és nyugat leigázására, ezúttal Aschaffenburg városában ,.Burkas“ ki- tály verbuválói közé sodorta. Kaland­jainak sorozata üt kezdődik, amikor egy kandalló kürtőjén keresztül sikerül menekülnie. Hanau városában azon­ban csöbörből vödörbe esik. Itt is so­roznak. De ez a sorozás másfajta »le­gényfogásAz amerikai, éledő kapita­lizmus rabszolgákat keres a maya pro­fitjának fokozására és az emberi kizsák­mányolás leggaládahb módszeréhez fo­áfáról indult el... lyamodik, a rabszolgavásárhoz. Elfog­ják és 40 ezüsttallérért amerikai gyar­matra akarják eladni. flqy óvatlan pillanat innen is O egérútat biztosít számára. Bonn- ba kerül. Meggyűlő!/ a várost, mint ahogyan most a szabadság, a béke után tágyó németek millióinak gyűlölete árasztja el a nyugatnémet fasiszták vá­rosát. , Az első rajnai hajóval útnak indul Rotterdamba, Itt látja meg először almainak vágyát, a tengert, a sok árbo­cos, tengert járó hajókat. Megtekinteni felkéredzkedik egyre. Lángoló öröme nem veszi észre azt az alakoskodó nyájasságot, mely a hajón végigkíséri. Csak akkor eszmél a való­ságra, mikor a hajó mélyére lökik és az ajtó bezárul mögötte. Sorstársaitól, akik már itt sínylődnek, tudja meg, hogy ismét emberkereskedők kezébe került. A hajó mélyének sötétségében ébred fel először benne a gondolat: miért van az, hogy nem minden ember egyforma, hogy vannak urak és kiszolgáltatottak. Hogy emberek millióinak egy törpe ki­sebbséget kell szolgálnia. Ha nem is ilyen világosan, ha nem is ilyen tudatosan lódultak agyába a gon­dolatok, de már érzi. ez nem az a sza­badság, mely után vágyakozott. A hajó elindul. Az út maga tetszene neki, ha a maga jószántából tehetné, ha vágyait követhetné. A hajófenék bús csoportjá­ban mellette szorong egyik társa. Meg­barátkoznak, elhatározzák a szökést. Ezúttal Jelkynek újra kedvez a sze­rencse. Villámcsapás éri a hajót. Ki­gyullad a vitorlás. A hajófenék rabjai egymásután a tenger vizébe ugranak. Úszni kezd, hiszen itt tanulta meg az úszást a bajai Duna vízében. Aztán rá­kapaszkodik az elmerült hajó egyik á/bócroncsára. Napokon keresztül gubbaszt rajta, míg egy arra haladó ke- reskedelmi hajó meg nem menti. Jelky András Lisszabonba érkezik. Egy-kettőre megtanulja a nyelvet és elszegődik egy portugál hajóra. Ebben az időben nagy hajós nemzet a portu­gál, kereskedelmi forgalma az egész vi­lágra kiterjed. A hajó. amelyre elszegő­dött Kína felé vette útját. Az út azon­ban nem sikerül. Kalózok támadnak rájuk. Így elhajóznak a Jóreméuység- foka körül, megismeri a Maláji-szigel- tengert, Háísó-Ázsiát és példátlan él­mények sorozata után megérkezik Jáva szigetére, annak fővárosába... Batá­viába. / Jtt kezdődik aztán története a Cr- szegény bajai szabólegénynek. Batáviából kormányozták annakide­jén Hollandia keletind/ai gyarmatait. A szemfüles Jelky András megbarátkozik a helytartóval és, hogy elnyerje ke­gyeit, díszes, szép egyem uhát varr számára. Udvari szabó lesz és meg­nősül, Egy írásban megmaradt parancs szerint azonban kinevezik hadnaggyá és rábízzák a feladatot: járja végig a »Banda, Amboina és Termata szigete­ket« és az ottani lázongásokat csende­sítse le. Jelky András útnak inául. Ceylon nagy ünnepséggel fogadja. Határozott fellépése nem a harc, a vér útját vá­lasztja, hanem a kölcsönös megegyezést keresi. Küldetését mindaddig siker u koronázza, v íg el nem ér az emberelők szigetére. Itt elfogják és, mert elfogyasz­tásra túl soványnak tartják, kalitkába zárják és hizlalni kezdik. Magas fán lóg a kalitka, a messzire szakadt szabóle- góny vizsgálhatja a tájat, a szökés es­hetőségeit. Fellángol a szerelem ott messze ide­genben. A törzsfőnök lánya maga sza­badítja meg Jelkyt. Egy lakatlan szi­getre menekül, ahol Roblnson-életet ék Végül is egy vitorlás menti meg életét, Visszatér Ciylonba. Ünnepélyesen fo­gadják. Pénzzel, kitüntetésekkel áraszt­ják el. A holland kormány titkos taná­csossá nevezi ki és meleg szíve, az el­esettek iránti részvéte és irántuk meg­nyilvánuló gondoskodása arra készteti a város polgárságát, felkérjék, vállal­ja el a mohamedán és pogány árvák feletti gyámságot. Harminc éves mindössze Jelky And­rás, amikor kinevezik a japán császári udvarba követnek. Az első ember, az első európai, akit a .zárkózott japán udvar elfogad. Kitűnő diplomatának bi­zonyul. Megérzi, hogy minden ellensé­geskedésnél többet hasznaihatnak az országok egymásnak, ha elmélyítik ' kapcsolataiakat kereskedelmi szerző­désekkel. Meg is köti Hollandia és Ja­pán között az első kereskedelmi szerző­dést. Minden diplomáciai munkáját si­ker koronázza és hatalma olyan nagy­ra nő, hogy maga löki le a trónról a fe­jedelmeket, akik nem a béke, a köl­csönös megegyezés, hanem az ellensé­geskedés, a háború, a vér útját akarják választani. A hatalom tetőpontján állt és még sem tudott elszakadni hazai emlékeitől» szülővárosától, Bajától. Hazavágyott és hazatért. Élete aztán belevesz az itthoni szürkeségbe. 1778-ban tért vissza Bajára és 1783- ban halt meg. ffelky András, az egyszerű ba- z/ jai szabólegény a nép fia volU Lelke a szabadság után vágyott, melyet alig talált meg. De megmutatta, hogy a nép ereje nagy és hatalmas. Kalan­dos történetének tanulsága: lehet, csak­akarni kell az országok barátságát, ha az építő munkát, kölcsönös kereske­delmi szerződésekkel biztosítják. Dulles úr és az amerikai imperialistái vedig éppen ezt nem akarják ; ; ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom