Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

Becsületet szereznek a szövetkezeti gazdálkodásnak

az orgovAnyi alkotmány termelőszövetkezeti csuport a legjobb úton halad afelé, hogy. olyan gazdaságuk legyen, amelyben a tagok legalább úgy élnék, mint a jól dolgozó kÖ- zéppárasztok, sót még jobban. Ezért a célért dolgozni és küzdeni elsősorban a termelőszövetkezeti párttagság feladata.

Az Alkotmány tsz párttagsága már eddigi eredményeiért is megérdemli, hogy példaképül állítsuk őket megyénk termelő- szövetkezeteinek párttagjai elé.

Hogyan fejlődött idáig ez a csoport? Úgy, hogy a párttagok i legjobb munkások a csoportján, s példamutató munkájuk mind nagyobb termelési eredmények elérésére serkenti a tsz valamennyi tagját. Ami pedig áll a párttagság és a pártonkí- vüliek viszonyára, az elmondható a pártvezetőség és -a csoport vezetőiről is. Nem kis dolog, ha maga a csoportelnök jelenti ki:-A pártszervezet jó működésének köszönheti csoportunk eddig elért szép eredményeit.«

Az Alkotmány termelőszövetkezetben minden tervnek, feladatnak, vagy kezdeményezésnek kiinduló pontja a pártveze* tőségl ülés. Nézzük meg, mit eredményez a kollektív vezetés, a párttagság kezdeményező tevékenysége a csoport gyakorlati munkájában! Elmondhatnánk mi is, de inkább beszéljenek helyettünk a tények: a csoport eredményei és további tervei.

AZ 1953-AS termelési év zárszámadásakor munkaegységenként 20.23 forintot osztottak ki a csoport tagjai között. Ez a szám önmagáért beszél. Kevés :ermelőcsőport mondhat magáénak megyénkben ilyen szép eredményt. Amikor a csoport tízévi tervét elkészítette, a zárszámadáskor kiosztandó készpénz összegét munkaegységenként 27 forintra tervezték. De H. Szabó István párttitkárnak és Deák elvtársnak, a csoport elnökének már most az a véleménye,-hogy ez az összeg alacsony. A pártvezetőség ezért megtárgyalta a csoport ezévi lehetőségeit és tervüket, felülvizsgálva megállapították, mindamellett, hogy a csoport komoly beruházásokat vett tervbe, úgy iátják, hogy év végén egy-egy munkaegységre 37 forint fog jutni.

Határozatot hoztak arra, — jelenlegi adottságaikat fej mérve, hogy

minden hónapban K forint előleget osztanak ki a tagság közöl t mun kacgy sége ültéül. Ez, igen jó hangulatot teremtett a tagolt között.

— A márciusi előleget már megkaptuk — mondotta Vidáman Vég József oivtárs, a csoport egyik tagja. — Kifizették volna az áprilisit is, de egy nádpalló szállítmányunkért még nem kaptunk meg. 40, vagy 50.0110 forintot. Sebaj, egy pár nap múlva újból pénz áll majd a házhoz. így mindenki jobb kedvvel végzi munkáját. Van pénz- zünk sóra, cukorra, paprikára, mindennapos szükségleteinkre.

Miből tudja az Alkotmány vezetősége mindezt biztosítani tagjainak? A válasz: a melléküzemágakból.

Ez pedig megszívlelendő megyénk minden termelőszövetkezeti csoportja számára.

Csak nádpalló gyártásból évi 3—400.000 forint bevétele van a csoportnak. Most kezdik meg a melegágyl-takaró fonást. Tervbe vették a melegágy! kereten gyártását is nádból. A mintát már el is készítették. A meginduló folyamatos gyártás újabb, közel félmillió forinttal fogja növelni a csoport vagyonát. A tagságnak kedve volna és szeretnék megoldani a kerítésháló fonást is drótból. De ehhez még hiányzik az anyag. — Nem lesz baj itt sem — mondják —, mert a megyei nagyaktíva értekezleten maga Erdei Ferenc miniszter elvtárs ígérte meg, hogy a szükséges drótmennyiséget megkapjuk,

MOST KEZDIK MEG az építését egy 30 férőhelyes téhénis- tállónak, melyet, ha üzembe helyeznek, újabb két-hárumszáz- ezer forint bevételhez jutnak. A csoport halastava már most is híres, de ennek kibővítését :s tervbe vették. Ha sikerül, szintén százezrekkel fogfe gazdagítani a csoportot. Itt azonban komoly nehézséget okoz a kútfúrás. Ez az ügy már tavaly óta húzódik. A kalocsai vízügyi igazgatóság artézikút helyett csak 120 méter mély kutat akar fúrni, de a vízmennyiségért nem felelnek. Pedig artézikút fúrására már tavaly is rendelkezésükre állt 200.000 forint.

Megjegyezzük ennél a kezdeményezésnél, hogy a megyei tanácsnak nem olyan ' segítséget kell nyújtani ennek megoldásánál, mint amit Papp elvtárs, a tervcsoport vezetője adott, amikor a fentiekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a kutat 120 méteren meg kell fúrni, de azért, hogy lesz-e víz,, ó sem telel. Az ilyen segítség szerintünk fából Vaskarika.

DE VIZSGÁLJUK TOVÁBB

a csoport építkezéseit, terveitl Elhatározták, hogy 20 holdas zöldségeskertet létesítenek. Jövedelme vetekedni fog bármelyik melléküzemág bevételével. Ezenkívül 600 férőhelyes tyúkfarm építését kezdik meg a közeljövőben. A csoport halastavának egyik oldalán két kacsa-, a másik oldalán pedig két libatelepet létesítenek.

Mindezeket az eredményeket és terveket a kívülállók is látják, s így nem csoda* hogy a környék dolgozó parasztjai közöl többen foglalkoznak a csoportba való belépés gondolatával.

Az Alkotmány tsz példája azt bizonyítja, hogy ahol jó a vezetőség és a tagság együttműködése és a kommunisták jól dolgoznak, ott az egész tagság mind a termelő munkában, mind a gazdaság irányításában olyan eredmények elérésére képes, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok előtt becsületet szereznek a szövetkezeti gazdálkodásnak.

S. G.

Egyszerű számiam művelet

Nemrégiben 200 johannesburgi lakos (Délafrikai Unió) előadást hallgatott meg a Szovjetunióról. Az előadó jóformán még az utolsó szavakat sem mondta el, amikor a terembe behatolt a rendőrség. Húsz rendőr gyorsan összeírta a nevét és a címét mind a kétszáz »bűnösnek«, aki meg merte hallgatni az igazságot arról az országról, ahol megszűnt az ember ember által való kizsákmányolása, s ahol nincs faji megkülönböztetés. Eltartott az egész vagy 2 óra hosszat.

Az »Advance« című haladó délafrikai lap az esetről írva, kis számítást végzett az olvasók, de különösen a rendőrség okulására, Kiszámította, hogy ha ez a húsz rendőr összeírja a fasiszta faji terrort ellenző mind a 10 millió délafrikai áliampolgár adatait (abban az esetben, ha kizárólag ezzel foglalkozik és a rendes 42 órát dolgozza le hetente) — nem több, nem kevesebb, mint... fél évszázad szükségest

Nem ártana, ha Maian fasiszta kormánya is elgondolkozna ezen a kis számtani műveleten.

A Második Békekölcsön negyedik sorsolásán egymilliárd 123.3 millióra emelkedik a köícsönjegyzők visszafizetett összege

'Az 1050 szeptembere óta megtartott eddigi 17 sorsoláson államunk összesen egymilliárd 50.2 millió forintot fizetett vissza a kölcsönjegyzóknek nyeremény és törlesztés formájában.

A Második Békekölcsön kecskeméti sorsolásán újabb 64.1

millió forint kerül kisorsolásra, 47.7 millió nyereménnyel és 16.4 millió törlesztéssel. Ezzel egymilliárd és 123,3 millióra emelkedik az államkölcsönökre visszafizetett nyeremények és törlesztések összege. (MTI)

lítlJOMII Iliit UH

MOSZKVA (TASZSZ) Ápri’is 18-án a kohóipari munkások szakszervezetének megrovására Luxemburgból 12 tagú kohászküldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttség vezetője Frapo- tier, a luxemburgi szabad munkás szövetség titkára.

A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának meghívására ugyancsak április 18-án ll

Dien líicn Phu-nál a franciák további állásokat adtak tel

Párizs. (MTI) A Iránéin expe- diciós hadtestnek Dien Bien Phu-nál bekerített erői további állásokat voltak k inytelehek feladni. Vasárnap ki kellett üríteniük az egyik északnyugati támaszpontot, hétfőn pedig egy további támaszpontot kellett el- hagyniok a megerősített tábor északi részén. A repülőtér északi részét a néphadsereg egységei szilárdan kezükben tartják és ez rendkívül megnehezíti a franciáknak szánt utánpótlás ejtőernyőn való iedobását. A franciák

déli támaszpontja már három hét óta teljesen el von szigetelve. A hétfőn este kiadott francia hivatalos jelentés szerint Dien Bien Phu-nál hosszú időre használhatatlanná vált mind a kél repülőtér.

A tonkini Delta-vidéken Hanoi és Haiphong közölt a néphadsereg csapatai rajtaütésszerű támadást intéztek egy francia hadoszlop ellen, amely — mint a hivatalos francia szóvivő kijelentette — jelentős veszteségeket szenvedett.

tagú finn szakszervezeti Küldöttség érkezett Leningrádba. A küldöttség vezetője Kaarlo Olavi Jaervelae, a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségének titkára.-*

PÁRIZS (TÀSZSZ) A », Humanité« közlése szerint a marokkói francia hatóságok intézkedései még jobban Kiélezik a helyzetet az országban. Giullau- me tábornok, Franciaország marokkói főhelytartója, •‘■rendkívüli intézkedéseket« jelentett be. A »l‘Humanité« jelenti, hogy Casablancába »kiegészítő- fegyveres erők érkeztek és a varosban voltaképpen ostromállapot uralkodik. A marokkóiak lakta negyedeket csapatok szállták meg, ezek tömeges arányú razziákat tartanak.

A lap rámutat arra, hogy a2 ilyesféle gyarmati terrorrendsza- bályok csupán a francia «.var- mattartók rettegését bizonyítják, amikor egyre fokozódik a marokkói nép nemzeti felszabadító mozgalma.

(^Oaján, az Április 4-tér szegletén ■ » hatalmas földgömbön férfiak/ k all, kezében Vándorbot. Alig van járókelő, aki arra jártában ne vetne eg g tekintetet Jelky Andrásnak, a város hírneves szülöttének szobrára. Világ- barangolása, élettörténetének izgalmas fordulatai hírnevet szereztek szülővárosának, honnan 1754-ben, 22 éves korában kelt útjára,

Itt született Baján. Apja Jelky János György szabó, tizenkét évi katonáskodása alatt vég/gszolgáíta Lipót, József és Károly császárokat. Három fiúgyermekét, akik közül a középső volt András, szintén szabónak nevelte.

— Az ilyen gyereknek tanulni és látni kell, — határozta el a család, Az elhatározás a fiatal legényben annál is nagyobb örömet keltett, mert esténként sokat olvasott távoli országokról, a nagy és végtelen tengerekről. Batyja Becsben, a császári udvar szabómiihelyében dolgozik. Első útja idevezet. A fiatal szabólegényben a szabadság utáni vágyakozás él. A latifundiumok, a földesurak fényűző élete mellett meglé/tta családja és a maga életének kilátástalanságát. Ezért kapott az első bíztató szón. Nem mintha a császári udvar fénye és pompája hívogatta volna. Érezte, hogy innen szabadabb lesz számára az út.

Valóban alig melegedett meg bátyjánál, máris útra kelt. Párizsba Vágyakozott. Útja Németországon keresztül vezetett. A német militarizmus, a porosz csizma, mely azóta is annyiszor indult 'a kelet és nyugat leigázására, ezúttal Aschaffenburg városában ,.Burkas“ ki- tály verbuválói közé sodorta. Kalandjainak sorozata üt kezdődik, amikor egy kandalló kürtőjén keresztül sikerül menekülnie. Hanau városában azonban csöbörből vödörbe esik. Itt is soroznak. De ez a sorozás másfajta »legényfogásAz amerikai, éledő kapitalizmus rabszolgákat keres a maya profitjának fokozására és az emberi kizsákmányolás leggaládahb módszeréhez foáfáról indult el...

lyamodik, a rabszolgavásárhoz. Elfogják és 40 ezüsttallérért amerikai gyarmatra akarják eladni.

flqy óvatlan pillanat innen is O egérútat biztosít számára. Bonn- ba kerül. Meggyűlő!/ a várost, mint ahogyan most a szabadság, a béke után tágyó németek millióinak gyűlölete árasztja el a nyugatnémet fasiszták városát. , Az első rajnai hajóval útnak indul Rotterdamba, Itt látja meg először almainak vágyát, a tengert, a sok árbocos, tengert járó hajókat. Megtekinteni felkéredzkedik egyre.

Lángoló öröme nem veszi észre azt az alakoskodó nyájasságot, mely a hajón végigkíséri. Csak akkor eszmél a valóságra, mikor a hajó mélyére lökik és az ajtó bezárul mögötte. Sorstársaitól, akik már itt sínylődnek, tudja meg, hogy ismét emberkereskedők kezébe került. A hajó mélyének sötétségében ébred fel először benne a gondolat: miért van az, hogy nem minden ember egyforma, hogy vannak urak és kiszolgáltatottak. Hogy emberek millióinak egy törpe kisebbséget kell szolgálnia.

Ha nem is ilyen világosan, ha nem is ilyen tudatosan lódultak agyába a gondolatok, de már érzi. ez nem az a szabadság, mely után vágyakozott. A hajó elindul. Az út maga tetszene neki, ha a maga jószántából tehetné, ha vágyait követhetné. A hajófenék bús csoportjában mellette szorong egyik társa. Megbarátkoznak, elhatározzák a szökést. Ezúttal Jelkynek újra kedvez a szerencse. Villámcsapás éri a hajót. Kigyullad a vitorlás. A hajófenék rabjai egymásután a tenger vizébe ugranak. Úszni kezd, hiszen itt tanulta meg az úszást a bajai Duna vízében. Aztán rákapaszkodik az elmerült hajó egyik á/bócroncsára. Napokon keresztül

gubbaszt rajta, míg egy arra haladó ke- reskedelmi hajó meg nem menti.

Jelky András Lisszabonba érkezik. Egy-kettőre megtanulja a nyelvet és elszegődik egy portugál hajóra. Ebben az időben nagy hajós nemzet a portugál, kereskedelmi forgalma az egész világra kiterjed. A hajó. amelyre elszegődött Kína felé vette útját. Az út azonban nem sikerül. Kalózok támadnak rájuk. Így elhajóznak a Jóreméuység- foka körül, megismeri a Maláji-szigel- tengert, Háísó-Ázsiát és példátlan élmények sorozata után megérkezik Jáva szigetére, annak fővárosába... Batáviába.

/ Jtt kezdődik aztán története a

Cr- szegény bajai szabólegénynek.

Batáviából kormányozták annakidején Hollandia keletind/ai gyarmatait. A szemfüles Jelky András megbarátkozik a helytartóval és, hogy elnyerje kegyeit, díszes, szép egyem uhát varr számára. Udvari szabó lesz és megnősül, Egy írásban megmaradt parancs szerint azonban kinevezik hadnaggyá és rábízzák a feladatot: járja végig a »Banda, Amboina és Termata szigeteket« és az ottani lázongásokat csendesítse le.

Jelky András útnak inául. Ceylon nagy ünnepséggel fogadja. Határozott fellépése nem a harc, a vér útját választja, hanem a kölcsönös megegyezést keresi. Küldetését mindaddig siker u koronázza, v íg el nem ér az emberelők szigetére. Itt elfogják és, mert elfogyasztásra túl soványnak tartják, kalitkába zárják és hizlalni kezdik. Magas fán lóg a kalitka, a messzire szakadt szabóle- góny vizsgálhatja a tájat, a szökés eshetőségeit.

Fellángol a szerelem ott messze idegenben. A törzsfőnök lánya maga szabadítja meg Jelkyt. Egy lakatlan szigetre menekül, ahol Roblnson-életet ék Végül is egy vitorlás menti meg életét,

Visszatér Ciylonba. Ünnepélyesen fogadják. Pénzzel, kitüntetésekkel árasztják el. A holland kormány titkos tanácsossá nevezi ki és meleg szíve, az elesettek iránti részvéte és irántuk megnyilvánuló gondoskodása arra készteti a város polgárságát, felkérjék, vállalja el a mohamedán és pogány árvák feletti gyámságot.

Harminc éves mindössze Jelky András, amikor kinevezik a japán császári udvarba követnek. Az első ember, az első európai, akit a .zárkózott japán udvar elfogad. Kitűnő diplomatának bizonyul. Megérzi, hogy minden ellenségeskedésnél többet hasznaihatnak az országok egymásnak, ha elmélyítik ' kapcsolataiakat kereskedelmi szerződésekkel. Meg is köti Hollandia és Japán között az első kereskedelmi szerződést. Minden diplomáciai munkáját siker koronázza és hatalma olyan nagyra nő, hogy maga löki le a trónról a fejedelmeket, akik nem a béke, a kölcsönös megegyezés, hanem az ellenségeskedés, a háború, a vér útját akarják választani.

A hatalom tetőpontján állt és még sem tudott elszakadni hazai emlékeitől» szülővárosától, Bajától. Hazavágyott és hazatért. Élete aztán belevesz az itthoni szürkeségbe.

1778-ban tért vissza Bajára és 1783- ban halt meg.

ffelky András, az egyszerű ba- z/ jai szabólegény a nép fia volU Lelke a szabadság után vágyott, melyet alig talált meg. De megmutatta, hogy a nép ereje nagy és hatalmas. Kalandos történetének tanulsága: lehet, csakakarni kell az országok barátságát, ha az építő munkát, kölcsönös kereskedelmi szerződésekkel biztosítják.

Dulles úr és az amerikai imperialistái vedig éppen ezt nem akarják ; ; ;