Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-17 / 91. szám

TJÜK BUGACON A BUGACI ÄLLAMI GAZDASÄG vezetősége jelentést ké­szített az első negyedévi tervteljesítésről. Olyan szűkszavú és szerény ez a jelentés, hogy először kézbevéve semmitmondónak tűnik. De már az első sorok elolvasása után felszisszen az em­ber. Mert a tervteljesítés szürke számai mögül olyan szép ered­mény kerekedik ki, hogy díszére válnék bármelyik élenjáró, i bugacinál jobban ismert és népszerűsített gazdaságnak is. Sze rény emberek a bugaci dolgozók. Annakidején szépen csendben ők is megtették felajánlásaikat a pártkongresszus tiszteletére és derekasan dolgozni kezdtek. Nem verték nagydobra az ered­ményeket, csak rövid heti jelentések vitték hírét a jó munká­nak. Hamarosan táviratot is kaptak Budapestről: »Forró üdvözletemet küldöm abból az alkalomból, hogy a Kongresszusi verscnyvátlalást diadalra vitték és befejezték a ta­vaszi vetéseket. Elért eredményük szolgáljon buzdításul a további munkák során a többtermelés érdekében.« Dugár Sándor igazgató, A negyedévi tervjelentés nyomán látogassunk el mi is a bugaci állami gazdaságba és nézzünk a számok mögé. 14.it literes fejési átlag A üO DÁKABBÓL ÁLLÓ TEHENÉSZETBEN a legutóbbi napon 14.8 literre ugrott a l'e- jési átlag. Az istá'llóátlag elérte a 12.6 litert. Ebben a negyed­évben a tervezett 40.200 liter helyett 46.130 liter tejet ter­melt a tehenészet. Emellett sz első negyedévben világra segí­tettek és felneveltek 38 borjút is.— napi 1.14 kilogrammos súlygyarapodással — holott egészévi marhaszaporulati ter­vük csak 49 dai'abot ír elő. A pirostarka tehenészet mel­lett az ősszel alföldi magyar gu­lyát létesítettek. Kalmár János gondozza ezeket a címeresszarvú szép állatokat, aki úgy mondja: »Bugac olyan a magyar marha nélkül, mint a .csikóslegény ka­lapja árvalányhaj nélkül« „Csirke-gyár“ ORSZAGOSIIIRÜ ma már a bugaci állami gazdaság baromfi­tenyészete. Idén tovább növeke­di jó hírneve. A gazdaság éves keltetési terve 41.220 darab, március végéig 37.784 csibét keltettek ki. A terv szerint jú­lius végéig 25.200 darabot kell elszállítaniuk termelőszövetke­zeteknek — eddig már 11.460-at , ndítottak útnak az apró ba­romfiakból. De van is miből keltetni, — ontják a tojást a remek, jólgondozott rhode- island és magyar-fehér tojótyú­kok. A tojástermelés az előírt 67.200 darabbal szemben elérte a 204.406 darabot. Saját kelte­tésre 41.500 helyett 75.840 dara­bot fordítottuk, míg az előírt 23.300-zal szemben 71.401 dara bot szállítottak el 'társgazdasá­gokba, Híres a bugáéi ménes RÉGI BUGACI CSIKÓSOK óhaja teljesült, amikor a gazda­ságban megszületett a magyar- félvér kancatenyészet. Eddig csak növendékeket nevelteK társgazdaságokból, — de ina már törzskancaállomány robog a közel ezerholdas legelőn. A csikószaporulat éves terve 20 darabot ír elő a gazdaságnak, de már az első negyedévben 13 gyönyörű kis jószág született a ménesben. Vérbeli csikósok szakértő keze alatt nevelked­nek ezek a sötét.pej, a ló min­den jótulajdonságát megtestesí­tő állatok, erősek, szívósak, ki­tartóak és a szemnek is szépek. Kecskeméti József ménesmes- tér Mezőhegyesen szerzett tudá­sát hasznosítja itt. Nyers Fe­renc régi pásztorcsaládból örö­költe a jószág szeretetét. Filus Dezső pedig, aki 12 éves korá­tól csíkóskodik — most van oda idomáriskolán Bábolnán. A gazdaság az idén új, 100 férőhelyes csikóistállót épít fel a gyorsan növekvő szaporulat számára. .4 sertéstenyészet JELENTŐS HELYET KAP a gazdaság állattenyésztésében sertés is. A szépen gondozott cornwall-anyák »teljesítménye« is egyik legszebb pontja a terv­jelentésnek. A 3500 darabos éves malacszaporulati tervvel szemben már az első negyed­évben világrajött 2460 kisma.ae. A fiatal Filus Sarolta, aki mint nő, elsőnek került a sertésfarm­ra — a legkisebb elhullással neveli a fiatal állatokat. Olya­nok is a malacok — ahogyan ő mondja: »mint a fában a csomó« — erősek, edzettek. Varga Eszter sem hiába kapott beutalást kéthetes üdülésre Galyatetőre, — neki is nagy része van a sertéstenyészet eredményeiben. Elismerő oklevelek serege függ a gazdaság irodájának fa­lán. Tavaly a megyei kiállítá­son valamennyi bemutatott ál­latuk díjat nyert, az első ki­tüntetést vitte el Csillag r.evű kancájuk, Alma nevű üszőjük és a Cornwall anyakocák. Tavaszi vetés 12 nappal a határidő előtt A BUGACI GAZDASÄG a növénytermesztést is az állat­tartás szolgálatába állította. — Főleg takarmányfélét termeszt, kalászost csak annyit, hogy a bőséges almot biztosítsa a jó­szágoknak. 12 nappal a határ­idő előtt elvetettek 100 hold za­bot, 50 hold borsót, 50 hóid ta­karmányrépát. Zöld futószalag­ból és pillangósokból terven fe­lül 44 holdat vetettek. Barorn- fitrágyával felültrágyáztak 47 hold őszi vetést és 97 hold lu­cernát is. Az állami gazdaság jelenléte átalakítja ezt a hasznavehetetlen homoktengernek ismert pusztát. Tervszerűen telepített és egyre sokasodó erdősávok szelídítik a szeleket és védik a vetést. Fel­épül az idén egy 60 vagonos magtár és szárnyat építenek a Kecs­kemét—Kiskőrös közötti kisvasútról a gazdaság központjába. Németh Mihály példamutató középparaszt Dávodon Németh Mihály újmajori középparaszt minden láto­gatójának büszkén újságolja, hogy kongresszusi vállalását túltel­jesítette. Most újabb ígéretet tett: úgy kezeli szőlőjét, hogy hol­danként elérje a 100 hektoliteres termést. A szép, új tanya körül már bevetve terülnek a földek. Már csírázik a kukorica és fél hold cukorrépán megkezdte az első kapálást. Két holdas gyümölcsösében kész a permetezés, szőlőjében a metszés. A szőlőt télre jól letrágyázta és betakarta. Egyetlen vessző sem fagyott meg és szálvesszőznl is tudott. Jócskán vett réagállcot is, mert az idén sokszor akar permetezni. Mint jó gazda, az állattenyésztésről sem feledkezik meg. Két ló, szarvasmarha, három mövendékbika, három anyakoca, hét malac és két süldő a jószágállománya. Egészévi sertésbeadását a második negyedévben teljesíti, hogy a kormányrendelet által biztosított kukoricabeadási kedvezményben részesülhessen. Egész­évi baromfibeadását már teljesítette, tojástartozását is rendezi e hónapban. PETIKÉ JANOS VB.-elnök, Dávod. SZAKEMBEREK ÉRTEKEZLETE a bajai járásban A BAJAI JÁRÁS agronómu sai, az állami gazdaságok veze­tői, a gépállomások igazgatói ér­tekezletre gyűltek össze. A fel szólalok ismeretették az elért eredményeket, de nem takargat­ták a még megmutatkozó hibá­kat sem. Értékes javaslatok hangzottak el, másrészt feltárták a felsőbb szervek segítségnyújtá­sának hiányosságait és azt megnemértést, amellyel a leér­kezett szakemberek egyes közsó gekben még mindig találkoznak. AZ ÉRTEKEZLETEN elhang­zott felszólalásokból egyértel­műen kitűnt, hogy a tavaszi munka még egyetlen évben sem volt annyira lendületes, mint az idén. A tavaszi szántás a járás egész területén befejezéshez kö­zeledik, a tavaszi vetéssel nagy­részben már mindenütt végeztek, Az őszi kalászosok döntő többsé ge fejtrágyázást kapott. A ku­korica az idén az elmúlt évhez viszonyítva kétszer akkora terű létén kerül négyzetesen a földbe GOMBOR ISTVÁN, a csátaljai gépállomás vezető agronómusa elsőnek tettek szóvá a szakem­berek problémáit. Egyes közsé­gekben nem biztosítanak számukra lakást. A dávodi Sza­badság és a nagybaracskai Vö­rös Szikra tsz nem adott háztáji földterületet a traktorosok és szakemberek részére. BAJCSI GYŐZŐ, a vaskúti gépállomás agronómusa a több termés első alapfeltételéről: í vetésforgó jelentőségéről be­szélt. Az agronómusok részére nagyobb jogkör biztosítását kér­fárgovány hosszú idő úti az utolsók között küllő gott a begyűjtésben a kecskéméi járásban. A legutóbbi járási ér­tékelés szerint azonban javított a helyzetén és a 17. helyről a 12- re került. Ennek ellenére lassan halad a beadás a községben. Hiányzik a tanácstagok példa- mutatása. A beadásra kötelezett 46 tanácstag közül hat teljesí­tette kötelezettségét. 278 dol­gozó paraszt nem adta be a vá­gás után járó zsírt. Sok olyan termelő van, aki még ebben az évben nem szállított be egyetlen liter tejet sem. A legutóbbi tanácsülésen az egyik élenjáró dolgozó paraszt: Pallagi Lajos elmondotta, hogy paraszttársai többször arra hi­vatkoznak a kísgyűléseken, ha a begyűjtésről esik szó: — ha a ta­nácstagok, a mi választottalak nem teljesítik a beadást, akkor a kívülállóktól hogyan követel­hetik azt? — Pedig ha én tudtam teljesíteni beadásomat, akkor paraszttársaim, elsősorban a ta­nácstagok is tudják. Különösen az idén, amikor államunk csök­kentette a kötelezettségeket — hangoztatta. A dolgozó parasztok valóban figyelemmel kísérik a tanácsta­gok beadását és az ö példamuta­tásuk nyomán meggyorsulna a begyűjtés Orgoványon. Ezen túlmenően azonban c felvilágo­sító munkára is nagyobb gondot kell fordítani, tíiszén tudvalévő, hogy a mezőgazdaság fejleszté­sének egyik legfőbb eszköze: a nép jólétének emelése, hogy aki többeti jobban termel, annak fi •• «• *. í worongyok a kormcmyprogramm megvalósulásának útján Orgoványon te. Szükségesnek látja a gépál­lomásokon minél előbb bevezet­ni a laboratóriumi talajvizsgála­tokat. Mint a Dózsa tsz agronó­musa, a szövetkezet állatállomá­nyának nagyfokú fejlesztéséről is számot adott. A sertésállo­mány év végére százzal növek­szik, a baromfifarm 3000 aprií baromfival bővül, 600 csibe már ki is kelt. Schmidt Oszkár, a csátaljai gépállomás agronómu­sa ugyancsak a talajviszonyok laboratóriumi vizsgálatát sür­gette. Ez lehetővé tenné a mai műtrágyaszórás ötletszerű alkal­mazásának felszámolását és a helyes adagolás bevezetését. Rá­mutatott arra, hogy szüksége» volna akár a járáson, vagy a me­gyén belül egy olyan közvetítő szerv felállítása, amely számba- venné az egyes szövetkezetei« szükségleteit, ugyanakkor szám- bavenné azokat a szövetkezete­ket is, amelyekben talán éppen ezekben a cikkekben, vagy ál­latfajtákban felesleg mutatko­zik. NÉMET IMRE, a garai Vö­rös Traktor állami gazdaság igazgatója felhívta a szakembe­rek figyelmét, hogy mindenütt el kell végezni az ősziek henge- rezését, láncboronálását. A fo­gasolást nem ajánlja. A felszóla­lás élénk vitát váltott ki, aa agronómusok egyrésze nem ér­tett egyet ezzel az állásponttal.- Agócs Imre, a bácsbokodi gép­állomás vezető agronómusa pél­dát is hozott fel. A bácsbokodi Uj Otthon tsz-ben, ahol az ősz­szel jó talajmünkát végeztek* kísérletképpen egy holdat meg- fogasoltak a tavasszal. Pár nap múlva úgy látták, hogy az elve­tett mag szépen fejlődik. így a fogasolást a szövetkezet egész őszi vetésterületén elvégezték; Több hozzászólás is megvitatta fogasolást és a kialakult vé­lemények alapján megállapítot­ták, hogy a körülményektől és adottságoktól függ a fogasolás alkalmazása, vagy annak ké­sőbbre halasztása. JUHÁSZ LAJOS, a bácsboko­di gépállomás igazgatók! több segítséget kért a felsőbb szer­vektől, különösen a megyei igazgatóságtól. Megemlítette, hogy 1953 augusztusa óta a me­gyei igazgatóság vezetőjét niég nem látta gépállomásukon. Kör­zetükben szintén nem biztosíta­nak kelőszámú lakást a szak­emberek részére, de a megyei igazgatóság sem gondoskodik ezek számára járművekről. Fel­szólalt még Márton Ferenc, 3 bajai gépállomás igazgatója, Eichárdt Ernő, a vaskúti Kos­suth tsz agronómusa. Szőnyt Gábor, a csátaljai tanács me­zőgazdasági előadója megemlí­tette, hogy a dolgozó paraszt­ság több fogast és láncboronát kér. Időíárásielentés Várható időjárás szombat es­tig: Nappali felhőképződés, né­hány helyen futóesővel, a hegye­ken futóhavazással. Még élénk északi-északkeleti szél. Többfólé lesz éjszakai fagy. A nappali hő­mérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: s20mbát reggel —i, 4-2, délben 10--13 fok között. (MTH lássa is a hasznát. A jólét azon­ban nem hull az ölünkbe. A , jólét terveit pártunk és kormá- ' nyunk a nép munkájára és kö- ] telességtudására építi. A falu * nemcsak kaphat több és jobb ' árucikket, hanem adnia is kell. , Ez nemcsak becsület és köteles- ' ség, de a falu nagy érdeke is. Ha a példamutatás mellett ; mindezeket megmagyarázzák az ■ orgoványi népnevelők, tanácsta- I gok és a begyűjtési állandó bi- . eottság tagjai elmaradt paraszt- i társaiknak, — akkor meggyorsul . a begyűjtés. * áirgoványon az utóbbi idő- ben nehéz összehozni a tanácsülést. A legutóbbi al­kalommal is a 10 órára hirdetett ' tanácsülésre csak háromnegyed ■ 12-re jöttek össze a tanácstagok. Vannak olyan tanácstagok, akik 1 hónapról-hónapra nem jelennek meg a tanácsülésen. Pedig nekik kellene a dolgozóinak ügyét kép­viselni, azok elintézésében tevé­kenyen résztvenni. Az a tanács­tag, aki nem jelenik meg tanács­ülésen, visszaél választói bizal­mával. Persze, hogy a tanácstagok a végrehajtó bizottság rendezvé­nyein nem jelennek meg ponto­san, azért a VB tagjai is felelő­sek. Elhanyagolták a tanácsta­gokkal való foglalkozást, azok szakmai és politikai nevelését. Más oka is van annak, hogy u tanácstagok nem szívesen jön- nek a tanácsülésre. — Több olyan ügy van, amely majdnem minden tanácsülésen szerepel és még mindig nem in­téződött el — hangoztatja Csikós Imre, az egyik tanácstag. Mindjárt példákat is említ: — Régóta húzódik az orvos ügye. Egy rokkant orvosunk van, aki nem tudja ellátni a feladatát. Már hónapok óta ígérik a ta­nácsüléseken, hogy intézkednek ebben az ügyben, de még min­dig nem tudunk semmit. Szó volt arról, hogy a régi orvosunk: Varga József visszatér, de ér­demlegesen nem intézkedett sem a helyi tanács, sem a felsőbb szer­vek. Végh József, az Alkotmány ter­melőszövetkezetből azt veti fél, hogy már egy év óta húzódik egy földművesszövetkezeti bolt léte­sítése a tanyavilágban. —■ Ha az ember akármilyen csekély meiiy- nyiségű árut akar vásárolni, gyalogolhat 3—4 kilométert és fél napja elmegy. Ezek olyan panaszok, amelye­ket sürgősen orvoéolni kell. Csak akkor képviselheti a községi ta­nács igazán a dolgozók érdekeit-, ha kérelmeiknek, panaszaiknak minden esetben helyt ad és sür­gősen intézkedik. Ezzel hozzájá­rul a szorosabb tömcakaixso­latok kiépítéséhez. Ebben n munkában aktivizálni kell a ta­nácstagokat, hogy jobban érez­zék a felelősséget megtisztelő feladatuk végrehajtásában. * Az áruellátásra nagyobb gondot kellene fordíta­nia a járási MESZÖV-nek és a helyi földművesszövetkezetnek. Csikós Imre panaszkodik, hogy hónapokig nem lehet vasreszelőt kapni. Néhány héttel ezelőtt volt, de csak fűrészlappal összekap­csolva adták az árusítók. — Nagyon mérges voltam — hangoztatja, — minek nekem a fűrész, amikor van otthon, mondtam az elárusítónak. De az erősködött, hogy reszelőt csak fűrésszel ad. Kénytelen voltam Kecskemétre utazni reszelőért. Lgyanígy ritkán lehet falvédő­papírt kapni, ezért is Kecskemét­re utaztam nemrég. Vannak olya­nok, akik ezt kihasználják. Vesznek több vasreszelőt és két­szeres áron eladják. Például a 3.50 forintos reszelőt 7 forintért. r * ¥ Jgy gondoljuk: ha ezeket a hibákat sürgősen ki­javítják Orgoványon a község vezetői a felsőbb Szervekkel együttműködve, megjavul a be­gyűjtés és tovább növekedik a termelési kedv a dolgozók, kö­zött. Hiszen az orgoványi dolgo­zó parasztok már eddig is él­tek a párt- és kor mánynyűjtóttá lehetőségekkel. 46 lérmélő kért 37 hold szőlő telepítésére enge­délyt. Alig két hónap alatt 94 mázsa műtrágyát vásárolták üz egyénileg dolgozó páráSZtok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom