Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

Fontos í’olmlai a tanács pártellenőrzése

SOLTVAÜXER I EN IS

.V Szovjetunió Kommunista Cárija központi bizottságának tájékoztató közleménye

A PART ÉS KORMÁNY

mezőguzdasági határozata nagy feladatokat ró megyénk tanácsaira. A megyei pártértekezlet határozata, a megyei és .járási bizottságaink, valamint községi alapszervezeteink fontos feladataként jelölte meg a tanácsok pártirányításának megjavítását.

»Világosan kell látnunk, hogy ha megjavítjuk a tanácsok párt- irányítását, ellenőrzését, ha szin- vonalasabb segítséget adunk munkájukhoz, minden jeltétele megvan annak, hogy tanácsaink rövid időn belül a lakosság megbecsült, köztiszteletben álló szerveivé váljanak. Ezt tekintsék pártszervezeteink egyik nagyon fontos Jeladatuknak«- szögezi le a megyei pártértekezlet határozata.

MEGYÉNK TKRÜLETKN sokat javult tanácsaink pártirányítása, ellenőrzése. Nem így van ez azonban Soltvadkerten. Taskovics János, a községi alapszervezet titkára, nem vesz részt rendszeresen a tanács végrehajtó bizottságának ülésein, ugyanígy a havonta rendszeresen tartott tanácsüléseken sem. Taskovics elvtárs hivatkozik arra, hogy a íöldművesszövetkezetnél, mint felvásárló dolgozik, ami idejét teljesen leköti. Ez a helyzet a többi vezetőségi tagoknál is, akik csak a vezetőségi üléseken vesznek részt. A vezetőségi üléseken nem számoltatják be a tanács vezetőit. Tóth József tanácselnökhelyettes és Kovács Miklós tanácstitkár ugyan átmegy a vezetőségi ülésekre, feltárja a tanács problémáit, de segítséget eddig még nem kaptak a pártszervezettől, ellenőrzést sem. Pedig, ha megnézzük a község begyűjtését, igen sok tennivaló akad. A község lakói 26 mázsa vágásutáni zsírbeadással adósak az államnak. Sertésből !6, szarvasmarhából 40, tojásból .25, baromfiból 52, tejbeadás- ból 33 százalékra állanak. A megyei pártértekezlet határozata szerint pártunk III. kongresszusáig az állat- és állati termékek, különösen a tej-, tojás-, baromxi- begyüjtés terén meg kell javítanunk a munkát és biztosítanunk a tervek ezen időszakára eső részének 100 százalékig való teljesítését.

A HATÁROZAT végre- IIA.ITASA érdekében a so’.tvadkerti pártszervezetnek gyökeresen javítania kell eddigi munkáján. A pártcsoportbizalmi- hálózattal nem foglalkoztak kellőképpen. Ezért a taggyűlésekre a tagság az utóbbi időben, csak igen hiányosan jött össze. A népnevelők névsora nincs nyilvántartva. Népnevelőértekezlet január óta nem volt. Ezeket a mulasztásokat sürgősen pótolni kell. A tanács apparátusában lévő kommunistákkal és a tanácstagok között lévő kommunistákkal meg kell beszélni a begyűjtésben lévő lemaradás felszámolására a teendőket;

Taskovics elvtárs bármennyire is le van kötve munkájával, nem feledkezhet meg arról, hogy a községi alapszervezet titkára.

Meg kell, hogy találja a módot

MOSZKVA. (TASZSZ) G. I'. Alekszandrov akadémikus, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere április 13-án fogadást rendezett a Comédie Française francia nemzeti színház Szovjetunióban vendégszereplő művészeinek tiszteletére.

G. F. Alekszandrov miniszter üdvözlő beszédet intézett a

a reáháruló feladatok elvégzésére.

Instruktor jelenleg nincs a községben, mivel azt öthónapos pártiskolára küldték. Ezt figyelembe kell vennie a járási párt- bizottságnak is. Tapasztalhatták kintlétük alkalmával, hogy Taskovics elvtárssal nem igen tudnak tárgyalni, elfoglaltsága miatt. Tehát a járási pártbizottságnak komoly segítséget kell adni a soltvadkerti pártszervezet munkájának megjavításához.

A TANÁCS IRÁNYÍTÁSA

igen sokrétű feladatot ró a soltvadkerti pártszervezetre. E feladat sikeres megoldása azonban lényeges javulást eredményez a tanács munkájában. Ezen múlik, hogy jobban haladjon a begyűjtés, sikeresen folyjon az időszerű mezőgazdasági munka, emelkedjék a község lakosságának jóléte.

francia vendégekhez, amelyben kiemelte, hogy a Comédie Fx-an- caise színészeinek művészete mély hatással volt a szovjet nézőkre.

A fogadáson — mely meleg baráti légkörbeír folyt le — szovjet művészek hangversenyt adtak. (MTI)

MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága abból a célból, hogy biztosítsa az új gabo- naszovhozok megszervezését es [elépítését a kormány által meghatározott időpontra Kazahsztán, Nyugat-Szibéria, az Ural- és a Volga-mellék szűz- és ugarföldjein, továbbá, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a helyi párt- szerveknek es a szovjetek szerveinek ebben a munkában, kiválasztotta és a megművelendő területekre küldte a Szovjetunió Kommunista Pártja központi biPÂRIZS (MTI) André Stil a »l’Humanité« vezércikkében válaszol arra a hírhedt amerikai naptárra, amely lerögzítette a bonni és a párizsi szerződés ratifikálásának idejét. Válaszul most új naptárt tudunk adni erre — írja Stil,

Március 3. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága kéri a kormányt, szálljon szembe a Bundestag alkotmánymódosításaival, amelyek lehetővé teszik Nyu- gat-Németország újrafelfegyvérzését.

Március 12., 13., 14. Egész Franciaországban hazafias tüntetések a német újrafelfegyvcr- zés ellen.

Március 13., 14. A radikálisok kongresszusán Edouard Herrtot és Daladier újra megei'ősíti szembenállását az »európai védelmi közösséggel«.

Március 19. Joinvilleben a tanulóifjúság visszautasítja, hogy bármilyen felvonuláson résztve- gyen Diem német tábornok előtt.

Március 20., 21. Konferencia a Palais D‘Orsayban az európai védelmi közösség érdekelt országai jelentős személyiségeinek részvételével az európai védelmi közösség eilen.

Március 24. A külügyi bizottságban Jules Moch megtámadja Bidaultnak az »európai védelmi közösség« mellett hangoztatott érveit.

■Március 28. Fontos békegyűlés 12 megyében. Ugyanezen a napon Auxerreben Juin tábornagy tiltakozik az »európai védelmi közösség« felállítása ellen.

Mái'cius 31. Ötvenkilenc szocialista képviselő brosúrát oszt szét a szocialista pártban a bonzottságának megbízottait, akiknek a hatásköre ncgy-öt új g'i- bonaszovhozra terjed ki — hangzik a többi között a közlemény.

A Szovjetunió országos mezőgazdasági kiállításának gépest tési pavilonjában a Szovjetunió Kommunista Pártja központ» bizottsága megbízottainak bemutatták az új mezőgazdasági gépeket, azokat a traktorokat, talajmcgmunkáló, vető- és termésbetakarító gépeket, amelyeket a szűz- és ugarí'öldek megművelésére küldenek. (MTI)

ni és a párizsi szerződés éden. j

Április 4. Béke-gyűlés nyolc nagyvárosban.

Április 6. Volt frontharcosok levelet intéznek a képviselőkhöz, ne ratifikálják a szerződéseket.

Április 7. De Gaulle tábornok újból állástföglal a bonni és a párizsi szerződés ellen, majd a nemzetközi feszültség enyhülése és az indokínai háború befejezése mellett.

André Stíl megjegyzi, hogy ezek az adatok az elmúlt rövid «időszak legjelentősebb eseményei, majd így folytatja;

Semilyen fenyegetés és a népek megfélemlítésének semilyen eszköze sem semmisítheti meg ezeket a gyors és sokatígérö ei’edményeket. Ellenkezőleg, ilyen helyzetben Lanielnek. és Bidaultnak még jobban kell tud- niok, mint Foster Dullesnek: a francia nemzet visszautasítja Washington nyomását, amellyel kényszeríteni akurnák bennünket a bonni és a párizsi szerződés ratifikálására.

A Szovjetuniónak kollektív európai biztonsági szervezet felállítására vonatkozó legutóbbi javaslata megmutatja békés szándékait és azt, hogy más ut is van, mint a háború és a re- vasiszta, Németország üjrafel- fegyverzése.

André Stíl így fejezi be cikkét:

Biztosítani kell a genfi értekezlet jó eredményeit. Meg keli akadályozni a bonni és a párizsi szerződés ratifikálását, tevékenyen elő kell készíteni ebben az évben a június 12—13-i nagy nemzeti tüntetést, amely a fel- szabadulás 10. évfordulója.

Büszkén veik át az áj MKDSZ tagsági könyvet

Az elmúlt napokban nagy öröm ért bennünket. Három hónappal ezelőtt alakítottuk meg itt a városi tanácson dolgozó asszonyok között az MNDSZ-szervezetet. Most meghívtak bennünket a tanácsháza kistanácstermébe, ahol képviseltette magát a párt- szervezet, a szakszervezet és a tanács küldöttei által. 60 fizikai és szellemi nődolgozó foglalt helyet a teremben.

Dancsónú asszonytársunk ismertette összejövetelünk célját és elmondotta, hogy a-lapszervezetünk az első a városban, melynek tagjai átveszik új tagsági könyveiket. Rácz elvtárs, a pártvezetőség tagja is köszöntött bennünket ebből az alkalomból.

Ezután következett az ünnepélyes pillanat. Vii'ág Józsefné vb.-elnök vette át elsőnek az új tagsági könyvet és ígéretet tett az asszonyok további jó munkájára. Ezek a szavak mindany- nyiunk fogadalmát közvetítették.

Büszkén hagytuk el a termet, azzal az elhatározással, hogy mi asszonyok ezután még jobban igyekezünk élenjárni a munkában, mely szebbé és gondtalanabbá teszi életünket.

Baja városi tanács MNDSZ-asszonyai.

Fogadás a Szovjetunió Kulturális Ügyeinek Minisztériumában a Comédie Française művészeinek tiszteletére

André Stil válasza a iiiihedt amerikai naptárra

KATONA KECSKEMÉTEN

„Ha a MADÁR LÁTJA, hogy

hasztalan esik jütyiirézése, élelméről gondolkozik — és elhallgat.“ Így vonta le 1820 őszén készült cikkében drámaírói pályája tanulságait Katona. Mintán Bánk bánjának sorsán gyakorlatban lemérhette, ebben a cikkben elméletileg is tisztázta, -mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni.« Nincs színházunk, mert a színészeket, a színjátszást nem becsülik a magyarok, a drámától nem művészetet, hanem dicsekvést, a nemesi önelégültség tömjénezését várják, nem akad kiadó a drámai művek kinyomtatására, a cenzúra minden merészebb, őszintébb hangot elfojt, teljesen hiányzik irodalmunkból a kritika, s hiányzik az alkotóvágyat serkentő jutalom is — sorolja a drámaírókat elkedvetlenítő okokat. Ilyen körülmények között tényleg nem maradt számára más út, mint felhagyni az irodalommal, s a polgári foglalkozás terén keresni érvényesülését.

Ekkor tért haza szülővárosába, Kecskemétre. 1820 november 3-án választotta meg a városi tanácsülés vicefiskálissá, városi alügyésszé, s Katona november 22-én jelent meg a városi tanács előtt, hogy hivatalát elfoglalja. Nemcsak mint hivatalnok, hanem mint író is jelentkezett, s a városi tanács dicséretére szolgál, hogy méltányolni tudta az új alügyész író-voltát. A tanács november 22-i jegyzőkönyve így tudósít erről:

,,Katona József Vicefiskális úr ezen tanácshoz vonzó tiszteletének jeléül, és annak is bizonyságául, hogy ezen városi közönséget, melyben származását vette, mely érzékeny indulattal kedveié, egy általa készített drámát, melynek címje Bánk Bán, ezen város föbtrájának és tanácsának ajánlva kinyomtatta és egy nvomlatráwt ezennel a tanácsnak bemutatóit. A maga szíves tiszteletét bemutatott munkájával is kinyilatkoztatni kívánó hazafi úrnak ajánlását a tanács nemcsak jóindulattal elfogadja, hanem az auktor úrnál a magyar nyelv pallérozhatására törekedő dicséretes igyekezetiért honorárium fejében a város kasszájából löd forintokat kifizettetni rendelt!«

KÚTON A JÓZSEF jó hivatalnok tett, kifogástalanul végezte teendőit. Hat év múlva, 1828 november 1-én főügyésszé választották. Hivatala mellett igen jelentős ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Sikerült »élelméről«, megélhetéséről gondoskodnia, sőt szüleit és testvéreit is tudta támogatni, A »madár« azonban mégsem hallgatott el teljesen. Ha régebben írt müveivel is, igyekezett belekapcsolódni az irodalmi éleibe. Röviddel hazatérte után verseket küldött Kisfaludy Aurórájának (csak egy jelent meg közülük), 1823-ban pedig Kecskemét történetére vonatkozó jegyzeteiből állított össze egy cikket a Tudományos Gyűjtemény számára. Valószínű, hogy a 20-as években Kecskeméten járt színtársulatok egyik-másik régi drámáját — talán az eddig még nem játszott Monostori Veronkát és Ziskát is — előadták. Az ő nevéhez fűződik az első kecskeméti színházépítési terv is: az akkori városi mészárszék épülete helyén, a mai Arany Já- nos-utca elején akart színházat építeni. Még a terveket is elkészítette, a kivitelezésből azonban nem lett semmi. Mint a tanácsi jegyzőkönyv írja: »a j&tszószín fundusának kimutatása és építtetése kedvezőbb időkre elbalnsz- tatik.«

Hivatali munkája után, üres óráiban folytatta Katona már 1818-ban megkezdett művét, Kecskemét történetét is. A történelem mindig szenvedélyesen érdekelte, történeti drámái feladatának is a történelem életrekeltését tekintette. Kecskemét történetét azonban nem fejezhette be. Korai halála után apja próbáit jegyzeteiből egységes művet alkotni, de nem sok sikerrel.

KECSKEMÉTI EVEINEK egyéb-** irodalmi munkássága nem lépi tál a társaság szórakoztatásának igényét. Tréfás vadásztársasági jegyzőkönyvének (A Vacsi Vadászi Társaság Csötörtökölhetetlen Protocolluma) személyes célzásai a kívülálló olvasó számára gyakran érthetetlenek, savuk-borsuk- vesztettek. A vadásznaplóhoz hasonló társasági élménykörböl fakadt >*Kiáltó szó a kecskeméti szüzek és leányokhoz« című szatirikus verse is.

Mindez azonban csak külső kerete Katona kecskeméti életének. Egy önmagát jól fegyelmező ember alkalmazkodik ezek szerint az adatok szerint a körülményekhez. Katona valóban ilyen önmagát jól fegyelmező egyéniség volt. Hivatali főnöke, Csányi János így jellemezte: »Sokat beszélni épért nem szeretett, hanem beszéde s valamely tárgy iránti nyilatkozása élénk, szabatos rövldsógű elannyira, hogy e szokásában szenvedélyesnek látszaták.« Időnként azonban ki-kicsaptak a fegyelmezett felszín alól a banki, pcturl indulatok. Nem lángként ugyan, hanem fanyar, kesernyés füstként, önmagái gúnyoló, önmagán humorizáló nyilatkozatok formájában. .16 példa erre a Tudományos Gyűjteményben megjelent cikkének bevezetése.

1830-ban, 39 éves korában halt meg Már két éve készült halálára: nem volt ugyan beteg, de céltalannak érezhette alkotások nélküli életét. Vadásznaplóját —• még 1829-ben — ezekkel a szavakkal zárta: »tisztelettel jelentetik> hogy a szerencsétlen tarisznyája nótárius a társaságnak minden kincseivel elszökött és többé nincsen, hagyván maga után egy megszomorodott és több siránkozó — semmit.«

A RR1L1S 16-án délután 5 óra tájt, amikor az úriszék szünetéből tartott közebédről tért vissza hivatalába, a városház kapuja előtt érié utói a halál. Gyors szívszélhüdés végzett vele. Váratlan halála — biztosan különös, hallgatag egyénisége miatt is — sokáig foglalkoztatta s különös. következtetésre indította a nép képzeletét. Azt suttogták felőle, hogy valamelyik vádlottja családjának átkai fogtak rajta. A későbbi történetírót Hornyik szerint pedig a gyakori mulatozások ásták alá egészségét. Ha nem is helytálló ez a beállítás, van benne valami. jelképszerti: a vágyait, nyugtalanságát mámorba fojtó útszélre került Zseni képe bontakozik ki belőle.

Katona kecskeméti tíz évének beisä története, a késői Katona szellemi arcának rajza Hajnóczy Iván gondosan megirt, sok adatot feltáró könyve (Katona József Kecskeméten, Kecskemét; 1926) ellenére sem készült még el megnyugtató módon. Sok Katona-emlék váf kiadásra, feldolgozásra. Kecskemét irodalomtörténészeit halálának mostani évfordulója is figyelmezteti, hogy rájuk vár ennek d feladatnak elvég- izésCi

OROSZ LÁSZLÓ,