Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-15 / 89. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPBXCSKISKUNMEG YEIPXRTBIZOTTSA6ANAK LÁPJA ix. évfolyam, 89. szám. Ara 50 fillér 1954 Április iő. csütörtök-------------------------------------------------------------------------A MAI SZÁMBAN À tavasz üldözői. — Az osztályharc kérdései Izsákon. — Hogyan tehetjük jövedelmezővé termelőszövetKeze- teinket? — Fiataljaink az elsők között. — Látogatás a Bajai Ruhaüzemben. — A Bajai Gyapjúszövetgyár levelezőinek megbeszéléséről. Gépállomásaink feladata A kongresszusi verseny eredményei a kunfehértói áltatni gasflaságban Az idén egészségesebbek a traktorok, mint az elmúlt évek bármelyikében. Érthető, hogy gondosabban javították ki, mint tavaly, hiszen szakértő fővárosi munkáskezek is segítettek minden csavart a helyére illeszteni. Köztudomású, hogy a jól javított, szépen ápolt traktorban nagyobb áz erő, mint az elhanyagolt gépben. Ez a nagyobb erő több gépállomásunkon ott szunnyad a traktor acél testében, nem kél életre az ember teremtő keze alatt. Megyénk több gépállomásán azt mondják a vezetők, nagy már elfogyott a terület, jelenleg nincs munkájuk és ezért nem dolgozhatnak minden géppel állandóan. Igaz, több gépállomásunk körzetében tavaly ősszel becsülettel elvégezték az őszi szántást és kevesebb tennivaló maradt az idei tavasz- :a. Ez azonban nem jelenti azt, .rogy nincs munka a határban. A jakabszállási gépállomáson 2 raktár nem dolgozik, a kiskő- •ösi gépállomáson is több trak- or vesztegel. A vezetők arra li va tkoznak, hogy nincs szán- tini való. Ez onnan ered, hogy nem fordítanak gondot a meggyengült termelőszövetkezetek fokozott segítésére, hogy a gépállomás kevés egyénileg dolgozó paraszttal kötött szerződést. Hasonló a helyzet megyénk több gépállomásán. Komoly hiányosság, hogy nem magyarázzák meg az egyénileg dolgozó parasztoknak a gépi munka ter- mésnövelö hasznát. Sok helyen el lehetne magyarázni a dolgo- ió parasztoknak, hogy mennyire nem érdemes tehénnel szántani, hiszen a tehén nem arra való, hogy ekébe fogják/ hanem arra, hogy tejet adjon. Nagyobb haszonnal jár, ha traktorral szántatnak, mert így több takarmány terem, több tejet adnak a tehenek, tehát jól jár az egyénileg dolgozó paraszt, de gyarapodik az ország is. Tehát azokon a gépállomásokon, ahol kevés a munka, csakis újabb és újabb megmunkálandó terület felkutatásával segíthetnek a bajon. Ez szükséges ahhoz, hogy minden traktor állandóan dolgozzék. Szükség van a pártszervezetek és tanácsok, a tömegszervezetek, elsősorban a járási pártbizottságok és járási tanácsok segítségére. Ahol traktorok vesztegelnek a gépállomásokon, ott mozgósítani kell a népnevelőket. Ez a járási párt- bizottságoknak nemcsak feladata, hanem kötelessége is. A politikai osztályok megszűnése óta ők a gépállomások pártszervezetének irányítói, gazdái. Rendkívül nagy tehát felelősségük a gépállomások munkájáért. Nemcsak azért, hogy minden munkát idejében és jól elvégezzenek, hanem azért is, hogy megszilárduljon a gépállomások és a termelőszövetkezetek, illetve az egyénileg dolgozó parasztók közötti kapcsolat. A gépál lomások és a terme lö- szövei'.zezetek, valamint a dolgozó parasztok közötti kapcsolatot az is erősíti, lia a traktorosok minőségi munkát végeznek. Az olyan esetek is megingatják a dolgozó parasztok bizalmát, mint ami a kerekegyházi gépállomáson történt. Még tavaly ősszel szerződtek egy dolgozó paraszttal szántásra. Azonban a gépállomás a szerződést nem hajtotta végre még tavasszal sem, ezért a dolgozó paraszt kénytelen volt mással felszántani a területet. A kifizetett szántási díjat visszaadta ugyan a gépállomás, de ez az eset erősen rontotta hitelét a dolgozó parasztok előtt. Fontos teendő a két műszak következetes megvalósítása. Tavaly megyénk több gépállomásának vezetője pai.—Zkodott, hogy nem tud minden kormánykerék mellé éjjel-nappal embert ültetni, kevés a traktorosa, ezért nem dolgozhatnák két műszakban. Az idén sok szakember ment a gépállomásokra, akik mesterei a szerelésnek, a javításnak és kiválóan dolgoznak a műhelyekben is. A munkaerőprobléma megyénk gépállomásain is lényegében megoldódott. Az utóbbi hónapokban sok új traktoros jelentkezett munkára. A vezetők feladata, hogy munkát adjanak mindegyik kezébe. Gépállomásaink traktoristáira újabb fontos feladat vár a kapások vetésének meggyorsítása terén. A vetési munkák első szakaszán túljutottunk és most nem kisebb feladat, hogy a burgonya, kukorica és a kései kapások idejében földbe kerüljenek. Nagy szükség van az agronó- musok segítségére is. A vetésnél rakjuk le a gépi munka alapjait. Ha négyzetesen vetünk, lehetővé válik a kereszt- ben-hosszában való talajművelés. A gépállomások dolgozóinak, vezetőinek most a legfontosabb feladata tehát, hogy minél több szerződéskötéssel, minőségi munkával, a két műszak megvalósításával segítsék mezőgazdaságunk fellendítését. Sok tennivalójuk van még megyénk gépállomásainak. Tavaszi idénytervét egyedül a császártöltési gépállomás teljesítette. A talaj- munkatervet megyénk gépállomásai az összesített eredmények alapján a legutóbbi értékelés szerint 54.7 százalékban teljesítették. A kongresszusi versenyt használják fel vezetőink és traktoristáink az eredmények növelésére. Népszerűsítsék a legjobbakat, vonjanak be a munka versenybe minden traktorost* A HOSSZANTARTÓ tél miatt gazdaságunkban is csak március 6-án > kezdhettünk a tavaszi munkákhoz. Az eltelt egy hónap alatt pótoltuk az'elmaradást és a tervszerinti rendes mederben folytatódik munkánk, A növénytermesztési Liszenko- brigád 870 holdon befejezte az ősziek felül- és fej trágyázását. 102 hold helyett 222 holdon fejezte be a vetést a tervszerinti időpont előtt. Szervestrágyázás! tervét 150 százalékban teljesítette a brigád. Radvánszki Erzsébet munkacsapata a burgonyaültetésben 170 százalékot ért el. MÁRCIUS 31-IG befejeztük 269 hold szőlő nyitását is. Elsőnek a pírtól I. számú brigád végzett 75 holdon ezzel a munkával, Gyenizse Sándor vezetésével. Ez a brigád végezte el elsőnek a gyümölcsfák télvégi permetezését is, több, mint másfélezer gyümölcsfán. Kimagasló egyéni teljesítmények is születtek. Patyi Judit és Sebők Erzsébet 136, Hirsch Gyula és Maj- sai Imre 149, a. Micsurin-brigád- ban Sinkár Imre és Körmendi Imre 172, Pastrovics Benő 182, Kovács Margit 180 százalékos teljesítménnyel dolgozik. A Vörös Csillag-brigád a legnagyobb területen dolgozik. 88 hóid termő és 91 hold újtelepítésű szőlő tartozik hozzá. Ez a brigád rendelkezett a legkevesebb szerződtetett munkaerővel. Nagy András agronómus helyes szervezéssel látott munkához, s ma már ez a brigád is az élenjárók között van. Vállalták, hogy a termőszőlő metszését a határidő előtt 2 nappal, április 23-ra befejezik, kifogástalan minőségi munkával. GAZDASÁGUNK gépcsoportja a téli gépjavításban első helyen végzett, 25 gépcsoport közül. A tavaszi talajmunkában is élenjárnak a traktorosok. Ifj. Fehér László és Nemes János lánctalpas traktorral 82 normál hold at szántott fel 43 helyett. Farkas Sándor, Simon József, ifj. Laj- kó István, Juhász Benő, Gyűrűs József és Rácz Istvánná is magasan 100 százalék fölött teljesítették a műszaknormát. A mezőgazdasági munkák üteme az elmúlt öt napban lassú volt. Különösen a tavaszi kalászosok vetésében mutatkozik elmaradás, leginkább a bajai járásban és a város határában. — Kecskemét és járása ugyanakkor már túlteljesítette a tavaszi kalászosok vetéstervét. Hasonlóan jól dolgozott a kunszent- miklósi járás is. A tavaszi szántásban ugyancsak a bajai és 3 kiskőrösi járás dolgozik leglassabban. Mindkét járásban az a helytelen nézet uralkodik, hogy csak közvetlen a kukorica vetése előtt végzik el a szántást. JÁRÁSOK RANGSORA tavaszi kalászosok vetésében: 1. Kecskeméti járás 2. Kecskemét város 3. Kunszentmiklósi járás 4. Kiskunfélegyházi járás 5. Kiskunhalasi járás 6. Kiskőrösi járás 7. Kalocsai járás az allattenyesztesben is kimagasló eredmények vannak. A tehenészet első negyed-* évi tejtermelési tervét 107, be-* adási tervét pedig 130 százalék-* ra teljesítette. Piller Imre ^tehéntől 67 literről 120-ra, Faded Lajos 98 literről ugyancsak 120- ra emelte a napi tejhozamot. A gazdaság sertésfairmja az évi szaporulati tervet már az első negyévben 70 százalékra, hízott-* sertésbeadási tervét 102 százalékra teljesítette. Kurányi István, igazgató* 8. Bácsalmási járás 9. Dunavecsei járás 10. Bajai járás 11. Baja város. Tavaszi szántásban: 1. Dunavecsei járás 2. Bácsalmási járás 3. Baja város 4. Kecskemét város 5. Kecskeméti járás 6. Kiskunhalasi járás 7. Kiskunfélegyházi járás 8. Kunszentmiklósi járás 9. Kalocsai járás 10. Bajai járás 11. Kiskőrösi járás. Meg *kell gyorsítani a napra-*) forgó és burgonya vetését is. Ai napraforgóvetésben erősen elmaradt a kiskőrösi járás. De hasonlóan gyenge az eredmény a kiskunhalasi járásban is. E két járásban leggyengébb a burgonyavetés üteme is, míg a bácsalmási járás és Baja jó eredménnyel vezet az ültetésben, (Ailipáuók, rózsák, páros qafamhok... A kecskeméti múzeumban sokan gyönyörködtek a megnyitás napja óta a megyei népművészeti és háziipari kiállítás kincseiben. »Különösen megragadják a néző figyelmét a szép szőttesek« — írja egyik levelezőnk, özvegy Balogh Józsefné Kecskemétről, a kiállítás megtekintése után. Valóban a sok színpompás ruhadarab, hímzés, népművészeti tárgy között azonnal szemébe ötlik a látogatónak a piros-fehér-feketecsikos szeremlei szőttes. »Szeremlei szőttest« kell hangsúlyoznunk, mert amióta, párszáz évvel ezelőtt a rakoncátlan Duna, meg az urak Magyarországának úgynevezett »árvízvédelme« átűzte a szeremleiek déd- és üknagyapáit az innenső part buckáira, sokat változott, sajátos ízt kapott a sárközi szőttes a sze- lemlei művészkedö asszonyok kezében. A moti- vumkincs átformálódott. Különbözővé alakult az eredetitől. Ma már alig találhatók a csillagalakú négyes tulipánok másutt. Kis és nagy szívek, szegfűs sorok, az egymással szembenéző páros- galambok, no meg a makkos díszítősor, vagy a cserebogár, sajátosan szeremlei. Mindenképpen figyelemre méltó és tegyük hozzá felkarolandó tehát a szeremlei szőttes, megyénk népművészetének ez a Sárközből átplántá- lódott hajtása. A jelek azonban mást mutatnak. Amikor 1938 táján a szeremlei szőttes szerelmesei összeszámlálták a szövőszékeket, 500 háznál 350-et találtak. Ma még fellelhető a községben a helyiek becslése szerint is, 300. Jelenleg azonban mindössze 3 szövőszék dolgozik. Az egyiken a falu népszerű Éva nénije: Porkoláb Jánosné, a másikon Sallai Orján Lajosné, a harmadikon pedig Kovács Jánosné dolgozik. Porkoláb néni emlékezete szerint az utóbbi esztendőben legalább 25-ször voltak fent Pesten, hogy közbejárjanak a falu szőnitudó asszonyai nevében a szeremlei szőttes feltámasztása érdekében. Rengeteg ígéretet kaptak, de csak egy év múlva vált lehetővé az is, hogy ez a három asszony munkát* illetve anyagot kapjon. A pestiek hozzá csapták a decsi háziipari szövetkezethez és jelenleg úgylátszik, mintha nem volna mód a foglalkoztatás* a háziipar kiszélesítésére. El sem képzelhető, hogy ez így van. Nem is lehetne ebbe belenyugodni. Hiszen a szeremleiek - nek mindenki úgy nyilatkozott a szőttesükről* hogy nagyon szép, sokkal művészibb, egyénibb* mint a dunántúli szőttesek és van is kelete munkáiknak nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Úgy hírlik, hogy még a messzi Java-szigete is a telvevő piacok közé tartozik. A baj máshol van. Hallatlan nemtörődömséggel tért napirendre a szeremlei szőttes sorsa fölött a legilletékesebb megyei szerv: a megyei tanács VB népművelési osztálya is. Jobbanmond- va még nem is jutott el a szeremleiek kívánsága és fájdalma idáig. A szeremlei asszonyok a maguk számlájára csatároznak elismertetésük és foglalkoztatásuk érdekében. A helyi tanácstól eddig csak annyit kaptak, hogy velük együtt drukkol, vájjon a közeljövőben hány szövőszék! indulhat meg Szeremlén. A megyei tanácshoz fordulni eszükbe sem jut a szeremleieknek. Ugyhisszük az lenne az első lépés az élő, de magárahagyott szeremlei szőttes fellendítése érdekében, ha az illetékesek tudomásul vennék, hogy Szeremlén van egy különleges helyi kérdés, amelyik létfontosságú ügye ennek a községnek és megyénk népi művészetének. Ezt a lépést pedig gyorsan meg kell lenni* .Szántásban a dunavecsei* a kalászosok vetésében a kecskeméti járás vezet