Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPBXCSKISKUNMEG YEIPXRTBIZOTTSA6ANAK LÁPJA ix. évfolyam, 89. szám. Ara 50 fillér 1954 Április iő. csütörtök-------------------------------------------------------------------------­A MAI SZÁMBAN À tavasz üldözői. — Az osztályharc kérdései Izsákon. — Hogyan tehetjük jövedelmezővé termelőszövetKeze- teinket? — Fiataljaink az elsők között. — Látogatás a Bajai Ruhaüzemben. — A Bajai Gyapjúszövetgyár levelezőinek megbeszéléséről. Gépállomásaink feladata A kongresszusi verseny eredményei a kunfehértói áltatni gasflaságban Az idén egészségesebbek a traktorok, mint az elmúlt évek bármelyikében. Érthető, hogy gondosabban javították ki, mint tavaly, hiszen szakértő fővárosi munkáskezek is segítettek min­den csavart a helyére illeszteni. Köztudomású, hogy a jól javí­tott, szépen ápolt traktorban nagyobb áz erő, mint az elha­nyagolt gépben. Ez a nagyobb erő több gép­állomásunkon ott szunnyad a traktor acél testében, nem kél életre az ember teremtő keze alatt. Megyénk több gépállomá­sán azt mondják a vezetők, nagy már elfogyott a terület, jelenleg nincs munkájuk és ezért nem dolgozhatnak minden géppel állandóan. Igaz, több gépállomásunk körzetében ta­valy ősszel becsülettel elvégez­ték az őszi szántást és kevesebb tennivaló maradt az idei tavasz- :a. Ez azonban nem jelenti azt, .rogy nincs munka a határban. A jakabszállási gépállomáson 2 raktár nem dolgozik, a kiskő- •ösi gépállomáson is több trak- or vesztegel. A vezetők arra li va tkoznak, hogy nincs szán- tini való. Ez onnan ered, hogy nem fordítanak gondot a meg­gyengült termelőszövetkezetek fokozott segítésére, hogy a gép­állomás kevés egyénileg dolgo­zó paraszttal kötött szerződést. Hasonló a helyzet megyénk több gépállomásán. Komoly hiá­nyosság, hogy nem magyaráz­zák meg az egyénileg dolgozó parasztoknak a gépi munka ter- mésnövelö hasznát. Sok helyen el lehetne magyarázni a dolgo- ió parasztoknak, hogy mennyi­re nem érdemes tehénnel szán­tani, hiszen a tehén nem arra való, hogy ekébe fogják/ hanem arra, hogy tejet adjon. Nagyobb haszonnal jár, ha traktorral szántatnak, mert így több takar­mány terem, több tejet adnak a tehenek, tehát jól jár az egyénileg dolgozó paraszt, de gyarapodik az ország is. Tehát azokon a gépállomáso­kon, ahol kevés a munka, csak­is újabb és újabb megmunká­landó terület felkutatásával se­gíthetnek a bajon. Ez szükséges ahhoz, hogy minden traktor ál­landóan dolgozzék. Szükség van a pártszervezetek és tanácsok, a tömegszervezetek, elsősorban a járási pártbizottságok és járá­si tanácsok segítségére. Ahol traktorok vesztegelnek a gépál­lomásokon, ott mozgósítani kell a népnevelőket. Ez a járási párt- bizottságoknak nemcsak fel­adata, hanem kötelessége is. A politikai osztályok megszűnése óta ők a gépállomások pártszer­vezetének irányítói, gazdái. Rendkívül nagy tehát felelőssé­gük a gépállomások munkájá­ért. Nemcsak azért, hogy min­den munkát idejében és jól el­végezzenek, hanem azért is, hogy megszilárduljon a gépállo­mások és a termelőszövetkeze­tek, illetve az egyénileg dolgo­zó parasztók közötti kapcsolat. A gépál lomások és a terme lö- szövei'.zezetek, valamint a dol­gozó parasztok közötti kapcsola­tot az is erősíti, lia a traktoro­sok minőségi munkát végeznek. Az olyan esetek is megingatják a dolgozó parasztok bizalmát, mint ami a kerekegyházi gépál­lomáson történt. Még tavaly ősszel szerződtek egy dolgozó paraszttal szántásra. Azonban a gépállomás a szerződést nem hajtotta végre még tavasszal sem, ezért a dolgozó paraszt kénytelen volt mással felszán­tani a területet. A kifizetett szántási díjat visszaadta ugyan a gépállomás, de ez az eset erő­sen rontotta hitelét a dolgozó parasztok előtt. Fontos teendő a két műszak következetes megvalósítása. Ta­valy megyénk több gépállomá­sának vezetője pai.—Zkodott, hogy nem tud minden kor­mánykerék mellé éjjel-nappal embert ültetni, kevés a trakto­rosa, ezért nem dolgozhatnák két műszakban. Az idén sok szakember ment a gépállomá­sokra, akik mesterei a szerelés­nek, a javításnak és kiválóan dolgoznak a műhelyekben is. A munkaerőprobléma megyénk gépállomásain is lényegében megoldódott. Az utóbbi hóna­pokban sok új traktoros jelent­kezett munkára. A vezetők fel­adata, hogy munkát adjanak mindegyik kezébe. Gépállomásaink traktoristáira újabb fontos feladat vár a ka­pások vetésének meggyorsítása terén. A vetési munkák első szakaszán túljutottunk és most nem kisebb feladat, hogy a bur­gonya, kukorica és a kései kapá­sok idejében földbe kerüljenek. Nagy szükség van az agronó- musok segítségére is. A vetés­nél rakjuk le a gépi munka alapjait. Ha négyzetesen ve­tünk, lehetővé válik a kereszt- ben-hosszában való talajműve­lés. A gépállomások dolgozóinak, vezetőinek most a legfontosabb feladata tehát, hogy minél több szerződéskötéssel, minőségi mun­kával, a két műszak megvalósí­tásával segítsék mezőgazdasá­gunk fellendítését. Sok tenni­valójuk van még megyénk gép­állomásainak. Tavaszi idényter­vét egyedül a császártöltési gép­állomás teljesítette. A talaj- munkatervet megyénk gépállo­másai az összesített eredmények alapján a legutóbbi értékelés szerint 54.7 százalékban teljesí­tették. A kongresszusi versenyt hasz­nálják fel vezetőink és trakto­ristáink az eredmények növelé­sére. Népszerűsítsék a legjobba­kat, vonjanak be a munka ver­senybe minden traktorost* A HOSSZANTARTÓ tél miatt gazdaságunkban is csak március 6-án > kezdhettünk a tavaszi munkákhoz. Az eltelt egy hó­nap alatt pótoltuk az'elmara­dást és a tervszerinti rendes me­derben folytatódik munkánk, A növénytermesztési Liszenko- brigád 870 holdon befejezte az ősziek felül- és fej trágyázását. 102 hold helyett 222 holdon fe­jezte be a vetést a tervszerinti időpont előtt. Szervestrágyázás! tervét 150 százalékban teljesítet­te a brigád. Radvánszki Erzsé­bet munkacsapata a burgonya­ültetésben 170 százalékot ért el. MÁRCIUS 31-IG befejeztük 269 hold szőlő nyitását is. Első­nek a pírtól I. számú brigád végzett 75 holdon ezzel a mun­kával, Gyenizse Sándor vezetésé­vel. Ez a brigád végezte el első­nek a gyümölcsfák télvégi per­metezését is, több, mint másfél­ezer gyümölcsfán. Kimagasló egyéni teljesítmények is szület­tek. Patyi Judit és Sebők Erzsé­bet 136, Hirsch Gyula és Maj- sai Imre 149, a. Micsurin-brigád- ban Sinkár Imre és Körmendi Imre 172, Pastrovics Benő 182, Kovács Margit 180 százalékos teljesítménnyel dolgozik. A Vörös Csillag-brigád a legna­gyobb területen dolgozik. 88 hóid termő és 91 hold újtelepítésű szőlő tartozik hozzá. Ez a bri­gád rendelkezett a legkevesebb szerződtetett munkaerővel. Nagy András agronómus helyes szer­vezéssel látott munkához, s ma már ez a brigád is az élenjárók között van. Vállalták, hogy a termőszőlő metszését a határ­idő előtt 2 nappal, április 23-ra befejezik, kifogástalan minőségi munkával. GAZDASÁGUNK gépcsoportja a téli gépjavításban első helyen végzett, 25 gépcsoport közül. A tavaszi talajmunkában is élen­járnak a traktorosok. Ifj. Fehér László és Nemes János lánctal­pas traktorral 82 normál hold at szántott fel 43 helyett. Farkas Sándor, Simon József, ifj. Laj- kó István, Juhász Benő, Gyűrűs József és Rácz Istvánná is ma­gasan 100 százalék fölött teljesí­tették a műszaknormát. A mezőgazdasági munkák üteme az elmúlt öt napban lassú volt. Különösen a tavaszi kalá­szosok vetésében mutatkozik el­maradás, leginkább a bajai já­rásban és a város határában. — Kecskemét és járása ugyanak­kor már túlteljesítette a tava­szi kalászosok vetéstervét. Ha­sonlóan jól dolgozott a kunszent- miklósi járás is. A tavaszi szán­tásban ugyancsak a bajai és 3 kiskőrösi járás dolgozik leglas­sabban. Mindkét járásban az a helytelen nézet uralkodik, hogy csak közvetlen a kukorica ve­tése előtt végzik el a szántást. JÁRÁSOK RANGSORA tavaszi kalászosok vetésében: 1. Kecskeméti járás 2. Kecskemét város 3. Kunszentmiklósi járás 4. Kiskunfélegyházi járás 5. Kiskunhalasi járás 6. Kiskőrösi járás 7. Kalocsai járás az allattenyesztesben is kimagasló eredmények van­nak. A tehenészet első negyed-* évi tejtermelési tervét 107, be-* adási tervét pedig 130 százalék-* ra teljesítette. Piller Imre ^te­héntől 67 literről 120-ra, Faded Lajos 98 literről ugyancsak 120- ra emelte a napi tejhozamot. A gazdaság sertésfairmja az évi szaporulati tervet már az első negyévben 70 százalékra, hízott-* sertésbeadási tervét 102 száza­lékra teljesítette. Kurányi István, igazgató* 8. Bácsalmási járás 9. Dunavecsei járás 10. Bajai járás 11. Baja város. Tavaszi szántásban: 1. Dunavecsei járás 2. Bácsalmási járás 3. Baja város 4. Kecskemét város 5. Kecskeméti járás 6. Kiskunhalasi járás 7. Kiskunfélegyházi járás 8. Kunszentmiklósi járás 9. Kalocsai járás 10. Bajai járás 11. Kiskőrösi járás. Meg *kell gyorsítani a napra-*) forgó és burgonya vetését is. Ai napraforgóvetésben erősen el­maradt a kiskőrösi járás. De hasonlóan gyenge az eredmény a kiskunhalasi járásban is. E két járásban leggyengébb a bur­gonyavetés üteme is, míg a bácsalmási járás és Baja jó eredménnyel vezet az ültetés­ben, (Ailipáuók, rózsák, páros qafamhok... A kecskeméti múzeumban sokan gyönyörköd­tek a megnyitás napja óta a megyei népművé­szeti és háziipari kiállítás kincseiben. »Különösen megragadják a néző figyelmét a szép szőttesek« — írja egyik levelezőnk, özvegy Balogh Józsefné Kecskemétről, a kiállítás megtekintése után. Valóban a sok színpompás ruhadarab, hímzés, népművészeti tárgy között azonnal szemébe ötlik a látogatónak a piros-fehér-feketecsikos szeremlei szőttes. »Szeremlei szőttest« kell hangsúlyoznunk, mert amióta, párszáz évvel ezelőtt a rakoncátlan Duna, meg az urak Magyarországának úgyneve­zett »árvízvédelme« átűzte a szeremleiek déd- és üknagyapáit az innenső part buckáira, sokat vál­tozott, sajátos ízt kapott a sárközi szőttes a sze- lemlei művészkedö asszonyok kezében. A moti- vumkincs átformálódott. Különbözővé alakult az eredetitől. Ma már alig találhatók a csillagalakú négyes tulipánok másutt. Kis és nagy szívek, szegfűs sorok, az egymással szembenéző páros- galambok, no meg a makkos díszítősor, vagy a cserebogár, sajátosan szeremlei. Mindenképpen figyelemre méltó és tegyük hozzá felkarolandó tehát a szeremlei szőttes, me­gyénk népművészetének ez a Sárközből átplántá- lódott hajtása. A jelek azonban mást mutatnak. Amikor 1938 táján a szeremlei szőttes szerelme­sei összeszámlálták a szövőszékeket, 500 háznál 350-et találtak. Ma még fellelhető a községben a helyiek becslése szerint is, 300. Jelenleg azonban mindössze 3 szövőszék dolgozik. Az egyiken a falu népszerű Éva nénije: Porkoláb Jánosné, a másikon Sallai Orján Lajosné, a harmadikon pe­dig Kovács Jánosné dolgozik. Porkoláb néni emlékezete szerint az utóbbi esztendőben legalább 25-ször voltak fent Pesten, hogy közbe­járjanak a falu szőnitudó asszonyai nevében a szeremlei szőttes feltámasztása érdekében. Ren­geteg ígéretet kaptak, de csak egy év múlva vált lehetővé az is, hogy ez a három asszony munkát* illetve anyagot kapjon. A pestiek hozzá csapták a decsi háziipari szövetkezethez és jelenleg úgy­látszik, mintha nem volna mód a foglalkoztatás* a háziipar kiszélesítésére. El sem képzelhető, hogy ez így van. Nem is lehetne ebbe belenyugodni. Hiszen a szeremleiek - nek mindenki úgy nyilatkozott a szőttesükről* hogy nagyon szép, sokkal művészibb, egyénibb* mint a dunántúli szőttesek és van is kelete munkáiknak nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Úgy hírlik, hogy még a messzi Java-szigete is a telvevő piacok közé tartozik. A baj máshol van. Hallatlan nemtörődömség­gel tért napirendre a szeremlei szőttes sorsa fölött a legilletékesebb megyei szerv: a megyei tanács VB népművelési osztálya is. Jobbanmond- va még nem is jutott el a szeremleiek kívánsága és fájdalma idáig. A szeremlei asszonyok a maguk számlájára csatároznak elismertetésük és foglalkoztatásuk érdekében. A helyi tanácstól eddig csak annyit kaptak, hogy velük együtt drukkol, vájjon a közeljövőben hány szövőszék! indulhat meg Szeremlén. A megyei tanácshoz fordulni eszükbe sem jut a szeremleieknek. Ugyhisszük az lenne az első lépés az élő, de magárahagyott szeremlei szőttes fellendítése ér­dekében, ha az illetékesek tudomásul vennék, hogy Szeremlén van egy különleges helyi kérdés, amelyik létfontosságú ügye ennek a községnek és megyénk népi művészetének. Ezt a lépést pedig gyorsan meg kell lenni* .Szántásban a dunavecsei* a kalászosok vetésében a kecskeméti járás vezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom