Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBXCSKISKUNMCGYEI PfRTßlZOTTSXGAMAK LAPJA i.\. Évfolyam, ss. szám. Jra so filter 1954 április 14. szerda- ^ A MAI SZAMBAÍN A kunszentmiklósi járási pártbizottság segíti az alap- ; szervezetek munkáját. — A minisztertanács határozata j a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának megszi- * lárdításáról. — A jakabszállási gépállomáson tapasztal­tuk. — Ipari növényeket is lehet szabadon termelni. —■ A bajai vásár. A FALUGYŰLÉSEK Termelosfcövetkezeteliik eleiéből Pártunk életének döntő jelentő­ségű eseménye volt megyénkben a megyei pártválasztmány ülése. Az ülésen elhangzott beszámoló, az azt követő vita és a vita nyo­mán kikristályosodott határozat lényegében összefoglalta eddig elért eredményeinket és jövőbe mutató erővel meghatározta me­gyénk minden pártszervezetének es dolgozóinak teendőit. A vá­lasztmány határozata felölelte a megye sajátos arculatát tükröző cél k i tűzéseke t. Meghatározta, hogy megyénk dolgozói életszín­vonala emelésének legfontosabb feltétele a mezőgazdasági ferme­tés gyorsütemű fejlesztése. «Megyénk nagy kiterjedése, kedvező éghajlati és lalajadottsá- gi viszonyainál jogva számottevő nelyet foglal el népünk élelmezé­sében — szögezi le a határozat. — Qabonateriileteink több mint ÜOO.OOO katasztrális holdon az or­szág kenyérellátásának csaknem 10 százalékát jelentik. A bácskai területek sertéstenyésztése, sziki­ek homoki legelőink juh-, zarvasmarha- és pulykaállomá­nya az ország jelentős hús-, zsír- és tejbázisát képezi. 100.000 hold- nyi szőlőterületünk, híres gyü­mölcsállományunk, az ország ^zöldterületének negyedrészét, bortermésünk egyharmadát ké­pezi. A világpiacon ismert kajszi- barack exportunk 60 százalékát adja.« — Világos tehát, hogy me­gyénk minden dolgozójának munkaprogrammját befolyásoló erővel határozza meg a me­gyei pártválasztmány határozata. Nem lehet szebb feladat me­gyénk kommunistái számára, mint ezt a határozatot ismer- 'etni megyénk dolgozói kö­zött és harcolni maradéktalan végrehajtásáért; Szerte községeinkben ennek a nagyjelentőségű határozatnak az ismertetése és a sajátos helyi vi­szonyoknak megfelelő megtár­gyalása falugyűléseken történik. Sokan nem ismerik még teljes részletességében ezt a határoza­tot. A végrehajtás terén is, még nem egy helyen bizonytalanság, tétovázás mutatkozik. Pedig nagyjelentőségű célkitűzéseink megvalósítása egy percnyi ha­lasztást sem tűr. A tavaszi mun­ka tennivalói is sürgetnek. Ha a határozatot valóban megyénk dol­gozói jobb élete, növekvő jóléte megteremtésének alapjává akar­ják tenni megyénk kommunistái, nem dönthetnek egyedül. Csak akkor lesz eredményes munkánk, ha a funkcionáriusaink, párttag­jaink a határozat megtárgyalá­sába, a helyi feladatok meghatá­rozásába a legszélesebb falusi dolgozó tömegek aktivitását be­kapcsolják. Rengeteg jó javaslat, helyes kezdeményezés születik nap, mint nap falun. A termelési kedv megnövekedése felszínre hozta a termelési tapasztalatok egész kincsesházát. Érthető, lia funkcionáriusaink, párttagjaink a falugyűlésektől elsősorban a tö­megek kezdeményező erejének fellendülését, a vezetők és a dol­gozók tapasztalatainak nagy ta­lálkozását várják. A falu életi­nek jelentős eseményévé kell tenni tehát ezeket a gyűléseket, olyan eseménnyé, melyről hosszú ideig beszélnek a faluban és ame­lyet mindennapi tettek követnek. A megyei pártválasztmány ha­tározatának megtárgyalása a falugyűléseken azonban nem te­kinthető kampányfeladatnak. Nem egyszeri találkozásáról van itt szó a pártfunkcionáriusoknak és a falu dolgozóinak. A kor­mányprogramra meghirdetése óta megindult folyamat egyik dön­tő láncszemeként; a felfrissült falusi élet további, felfelé ívelő fejlődésének, pártunk és a dol­gozó nép közötti kapcsolat elmélyülésének újabb állomása­ként jelentkezik a falu életében, — és hozzá kell tennünk, váro­saink életében is — ez a határo­zat, ezek a falugyűlések. A falusi parasztság tehát meg­ismeri pártunk megyei politiká­ját, újból meggyőződhet arról, hogy nincs olyan mozzanata éle­tének, melyben nem tapasztal­hatná nap, mint nap saját érde­keinek védelmét, a dolgozó em­berért folyó harc egy-egy meg­nyilvánulását. Ezt a harcot a kommunisták vezetik falun és városon egyaránt. Ezt a harcot csak megyénk minden dolgozó­jának tevékeny közreműködésé­vel lehet győzelemre vinni. A határozat egész megyénk életét viszi előbbre. Mégsem mondható általánosnak, mert megvalósítás részleteinek színét, arányait, fontossági sorrendjét egy-egy falu, egy-egy város sa­játos adottságai adják meg. Csakis ezek kelthetik fel dolgo­zó parasztságunk érdeklődését. Csakis akkor válhatnak a falu­gyűlések a további munka alap­jaivá, ha funkcionáriusaink a j-vasiatokat, a terveket, az egyéni elképzeléseket egységbe fogják és olymódon elemzik u falugyűlések tapasztalatai alap­ján, hogy a felszólalásokból le­mérik intézkedéseik értékét, munkájuk eredményeit és hibáit. A jelentéktelennek látszó meg­jegyzések is értékesek. Egyrészt, mert félreérthetetlenül megmu­tatják a dolgozó parasztság lel­kesedését pártunk célkitűzései iránt, másrészt, mert pótolha­tatlanul belevilágítanak a meg­valósítás pozitív, vagy negatív részleteibe. A falugyűléseknek tehát me­gyénk felvirágzása újabb lépcső­fokává, a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat megszilárdító ere­jévé kell válniok. Á minisztertanács határozata az 1953—54. évi fűtési idény befejezéséről 1. Az 1953—54. évi fűtési idény 1954 április 15-én befeje­ződik. 2. Kórházaik, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint az Állami Balettinié- cet. az Állatai Qmalláz és az Operaház Erkel Színháza helyi­ségeiben április 15-e után —- a külső hőmérséklettől függetlenül — fűteni lehet akkor, ha a he­lyiségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alatt van. 3. 1954 május 1-e után a kf- sö hőmérséklettől függetlenül — a fűtést a második pontban fel­sorolt szerveknél is még kell szüntetni.. (MTI) A hajai Vörös Vény termelőszövetkezetben előleget osztottak A SZÖVETKEZET vezetősége már az üzemtervek elkészítésé­nél nagy gondot fordított arra, hogy tagjait a megszerzett mun­kaegységek után évközben is készpénzelőlegben részesítse. A kormányprogramm szellemében így kívánta elősegíteni a veze­tőség tagjainak további jólétét, gondtalan életük biztosítását. A kisszállás! Petőfi termelő­szövetkezet tagjainak szorgalmát kettős eredmény dicséri. Az egyik az, hogy a kukorica kivé­telével az összes tavaszi növé­nyeket időhen elvetették. A ku­korica vetőmagot is előkészítet­ték, és már csak a talaj szük­séges felmelegedését várják, hogy megkezdhessék a vetést. üüszkék lehetnek a termelő- szövetkezet tagjai arra is, hogy már félévi tojás- és baromfibe­JELENTÖS ANYAGI FEDE­ZETET biztosított erre a célra a szövetkezet állati termékek eladásából, a süldőállomány egy részének értékesítéséből. Az értékesítések révén most mun­kaegységenként 6 forint kész­pénzelőleg kifizetésére kerülhe­tett sor, adási tervüket is teljesítették. A napokban pedig 31.80 mázsa hí­zottsertést adtak át az állam­nak s ezzel egészévi sertésbe­adási tervüket teljesítették. A beadási kötelezettség telje­sítésén felüt még 10 darab ser­tést hizlalnak s jelenleg úgy tervezik, hogy ezeknek értéke­sítése után bőven futja majd előlegre a tagoknak a vetés és növényápolás idején szerzett munkaegységeikre. NAGY VOLT AZ ÜRÖM a szövetkezeti tagok soraiban, amikor megkapták az előleget, Klopcsik István eddig megszer­zett 323 munkaegysége után 1938 forintot, Hummermayer Antal 255 munkaegysége után 1530, Liptai István 182 munkaegysége után 1092, Pál József 210 mun­kaegysége után 1260, Pálfi Já­nos 190 munkaegysége után 1140, Szili Péter 186 munkaegy­sége után 1116, Szabadi István­ná 112 munkaegysége után 672, Budai Antal 131 munkaegysége után 786 forint készpénzelőlege J kapott. I kisírni EK Imiszöifceleiii A JÁNOSHALMI Uj Alkot­mány termelőszövetkezetben sz elmúlt héten fejezték be a ka­lászosók vetését és a növények fejtrágyázását. Emellett mar ÍJ hold franciaperjéjüiket is meg­kapálták. 20 holdon elvetették a burgonyát is és a későbbi veté­sű növények talaját most készí­tik elő szakszerűen, hogy azok vetését is idejében el tudják vé­gezni. * A KUNFEHÉRTÓI Vörös Haj­nal termelőszövetkezet 5 hold franciaperjén 4—5 mázsás átlag­termést akar elérni. Ezért siet­tek már elvégezni az első kapá­lást és holdanként 40 kiló péti­sót is kiszórtak, hogy a növeke­dést meggyorsítsák. A többi ta­vaszi munkák is gyors ütemben haladnak a csoportban. A vetés befejezése után hozzáláttak 15 holdas baltacintábiájuk megfoga- solásához. 20 hold maghozó som- kóron kataszteri holdanként 4 mázsa termést akarnak betaka­rítani, \ Eredményesen dolgoznak a tompái Szabadság termelőszövetkezet tagjai Szorgalmasan dolgoznak a tompái Szabadság termelőszövet­kezet tagjai. Csoportjukban már a földbe került valamennyi ka­lászos, elvetették a zabosbükkönyt és 20 hold burgonyát is. Ai ősziborsó és a pannonbükköny vetéseik is szépen zöldüinek már. Az idén 20 holdon létesítenek öntözéses kertészetet, ami majd nagy jövedelmet biztosít a csoport tagságának. Ezért már most nagy gonddal készítik elő a palántákat. A palánták nagy részét már kiültették a biokkházakba, közöttük kipalántázták már a korai káposztát is. A csoport tagjai szorgalmas munkájuk nyomán szép jövede­lemre számíthatnak az idén. Már eddig is minden munkaegységre 5 forint készpénzelőleget osztottak és úgy tervezik, hogy ezután minden hónapban, vagy minden másfél hónapban újabb kész- pénzelőleget osztanak szét a csoport tagjai között. À kisszállási Petőfi termelőszövetkezet a tavaszi munkák elvégzése mellett egészévi sertésbeadási kötelezettségét teljesítette Az első retek szállítmányt Kiskunfélegyháza küldi a városi dolgozóknak Megkezdődött a ME- ZŰKER Vállalatnál is a tavaszi idény. Váro­sunk dolgozói is nap, mint nap örömmel ve­szik ezt tudomásul, amikor kiskereskedel­mi árudákban; a pia­con, az üzletekben meg­jelennek a tavaszi új­donságok; a sáláta, a sóska, a spenót. Bállá Józseffel, az áruforgrlmi előadóval beszélgetünk arról, ho­gyan készült fel a vál­lalat a tavaszi idény­re; — A legfontosabb feladatunk, hogy váro­saink, közöttük a fővá­ros s jelentős ipari vá­rosok számára naponta friss zöldségfélét biz­tosítsunk a lehető leg­nagyobb mennyiségben. Vállalatunk már meg is kezdte a korai és primőr áruk szállítását. Naponta 30, de nem­ritkán 50 mázsát is el­őállítunk,. sóskából és spenótból nagyvárosa­ink piacaira, ahol már várják a háziasszo­nyok. Mint érdekességről számol be, hogy ezen a héten már megjele­nik a piacon a retek is, amelyből megyénk területéről Félegyháza fogja a legnagyobb mennyiséget leszállíta­ni. A vállalat gondos­kodott a göngyölegek, ládák kiszállításáról. A mai napig mintegy 40 ezer hűtősláda került a kiskunfélegyházi te­lepre. Megyénknek eb­ből az egyetlen városá­ból 100 vagon retek ke­rül az. ország különbö­ző részében a dolgozók asztalára. Az első 5—6 ezer csomó szállít­mányt péntekre vár­ják. De nemrégen jelent meg a piacon a zöld­hagyma és a saláta is, melyből nap, mint nap nagyobb a felhozatal. Ezen a héten jelent meg a piacon és a kis­kereskedelmi üzletek­ben kisebb mennyiség­ben a melegágy; k.ara- láb is. A vállalat gondosko­dik a dolgozók növek­vő szükségleteiről és a hét folyamán nagy- mennyiségű citromot hoz forgalomba a kecs­keméti üzletekben. Nemcsak az árufor­galmi osztály készült fel jól a tavaszi idény­re, hanem ezt megelő­zően a termeltetési osztály, amely a dol­gozó parasztok szerző­déskötéseit intézi. A zöldségediátásl a válla­lat tervén felül bizto­sítja a többezer hald leszerződött terület után. A zöldségterme­lési szerződéskötések­nél az országos ver­senyben a harmadik helyre került a válla­lat és eddig zöldségter­melésre 3812 egyéni termelővel és 96 terme­lőszövetkezettel kötött tek szerződést. A vállalat különböző termelési hitelekkel segíti a termelőket a minél jobb termés el­érésében és emellett tanácsokkal is ellátják a dolgozó parasztokat. Azoknak a dolgozó pa­rasztoknak és termelő­szövetkezeteknek pe­dig, alti a termelésben és a szállításban az el­múlt évben jó munkát) végeztek és a legjobb minőségű árut szállítot­ták, 15 ezer forint ér­tékű jutalmat oszt kJ a vállalat. így készült fel me­gyénk MEZÖKER Vál­lalata, hogy dolgozóink asztalára minél több és jobb minőségű gyü­mölcs- és zöldségféle kerüljön és ezzel is emelkedjék dolgozó né­pünk életszínvonala*

Next

/
Oldalképek
Tartalom