Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
Eredményes munkaverseny a Kiskunhalasi tíarneválban A KISKUNHALASI Baromfi* feldolgozó Vállalat első negyedévi tervét 100 százalékra teljesítette. Márciusban 127.4 százalékos eredményt értek el. Az üzem dolgozóinak több, mint Kétharmada kongresszusi versenyben végzi munkáját, 60 munkás párosversenyre lépett egymással. A VERSENY már eddig is szép sikereket eredményezett a vállalatnál Márciusban a tojás feldolgozásánál 296.500 forint megtakarítást értek el. A ba- fomfihízlalásnál az elhullás csökkentésével megtakarítottak 1894 forintot, a telepen pedig 982 forintot. A KONGRESSZUSI verseny* ben kimagasló eredményt ért el a lámpázásnál Szimon Lajosné, Latki Sándomé, Horti Ilona és Dobokai Mihályné. Mind 190 százalékkal dolgoztak. A tojáscsomagolásnál Gyugél Zoltánná, Német Ferencné és Farkas Júlia dicsekedhet szép sikerrel. A ládakészítésnél Banári József és Bajzáth János 200 százalékon felüli eredményt ért el. Pocsai Károly teljesítménye 195, ifj. Varga Józsefé pedig 190 százaIFJ. VARGA JÖZSEF a íáda- készítőüzem egyik legjobb ifjúmunkása. A kongresszus tiszteletére vállalta, hogy teljesítményét 158 százalékról 165 százalékra felemeli. Teljesítése ez- ideig átlagosan már 190 százalék. (Képünkön.) A Sütőipari Tröszt versenycélja! le II sütemény, hanem 20 jusson eey emberre ! A Sütőipari Tröszt kongresszusi versenyéten vállalta, hogy annyi süteményt süttet megyénkben, hogy hárommal több jusson emberenként, mint eddig. Vagyis a 17 sütemény helyett egy-egy főre 20 sütemény jusson. A Sütőipari Tröszt hét vállalata is csatlakozott a kongresszusi versenymozgalomhoz. A Fel- egyházi Sütőipari Vállalat 12.000 forintos több- tcrmelcst vállalt. Teljesítménye már 28.000 forint. Anyagtakarékosság vonalán 2000 forintot vállaltak. Megtakarítottak már 3000 forintot. — Március hónapban ugyan 102.9 százalékra teljesítették tervüket, de a liszt fajlagos felhasználásánál nem értek el eredményt. A Kiskőrösi Sütőipari Vállalat február és március hónapra 14.000 forintos többtermelést vállalt. Vállalásukat 16.000 forintra teljesítették. A kiskőrösi vállalatnak jobb a tervtcljesítése, mint a félegyházinak. Elértek 115.5 százalékos eredményt. Azonban a műszaki vezetés vonalán, a költségek csökkentésénél, a minőség javításánál nem értek el olyan eredményeket, mint a félegyháziak. Fiataljaink a kongresszusi versenyben Üzemeinkben a fiatalok lelkesen csatlakoztak a kongresszusi versenymozgalomhoz. A Bajai Gyapjúszövőgyárban, a Kecskeméti Cipőgyárban, a Kecskeméti Gyufagyárban, a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban és a Kiskunfélegyházi Gépgyárban a DISZ-tagság 100 százaléka tett felajánlást. A felajánlások többsége a tervek teljesítésére, túlteljesítésére és a minőségi munka megjavításálra irányul. A Kecskeméti Gyufagyárban a DISZ-fiatalok vállalták, hogy a 92 százalékos minőséget 95 százalékra emelik. A Bajai Gyapjúszövőgyár kikészítőjében a 93 százalékos minőséget a fiatalok kezdeményezésére már 99.4 százalékra emelték, Vannak üzemek, ahol a fiatalok a tervek teljesítésénél elértek már szép eredményeket, A Kiskunfélegyházi Gépgyárban Csuka Imre és Budai Sándor 20 éves DISZ-fiatai a kongresz- szusi versenyben már befejezte első ötéves tervét. Mindketten az 1955 júniusi tervükön dolgoznak. A két fiatal egymással páros verseny ben harcol a többtermelésért. Hasonló példamutató munkát végez Kocsis János, az alapszervezet DISZ-titkára, aki felajánlotta, hogy a kongresz- szus tiszteletére szintén befejezi első ötéves tervét. Jelenleg már az 1954 decemberi tervén dolgozik. TATAROZÁS, VAGY ROMBOLÁS? KI NE ISMERNÉ a kiskőrösi Szarvas-fogadót. Az átutazó autók gyakran állnak meg előtte. Szeretik a vendéglőt, mert jó a kiszolgálás és bőséges a menü. Még az átutazóknak a figyelmét sem kerülheti el azonban az, hogy a Szarvas-szálló melletti udvarban már jó idő óta kőművesállványok, építési anyagok, eldobált téglák, földkupacok hevernek. Az élesszemű utas, ha többször járt Kiskőrösön, azt is észrevehette, hogy a Szarvas melletti kis épület új tornácot kapott. A kiskőrösiek arról is felvilágosíthatják, hogy a Szarvas egykori bálterme az épülő, most szerveződő járási kultúrház birtokába ment át, Az építkezések, a belső ta- tarozási munkák is ezért vannak, EDDIG minden rendben van. A kiskőrösi járás nagyszerű, új kulturális létesítménnyel gazdagodik. Igen ám, de van egy olyan szerv is, amelyiknek, bár nagy része van a kultúrház megteremtésében, mégis inkább hátráltatja a kapunyitást, mintsem, hogy elősegítené. A Kalocsai Tatarozási Vállalat végzi ugyanis a kiskőrösi járási kultúrház átépítési munkálatait. Szinte rémregénybe illő események és visszaélések húzódnak meg munkája mögött. Csak egykét momentumot említünk fel. Az átépítés első határideje december 31 volt. A munkálatok azonban még most sem fejeződtek be. Az átépítés a derekánál tart. Azt csak a vállalat vezetői tudhatnák megmondani, mikor fejeződik már be végre ez az egész építkezési komédia, A másik érdekesség az, hogy a színházterem építése során, csak a teljes átfestés után jutott eszükbe a villanyvezetékeket és a vízvezetékcsöveket elhelyezni a falakba. Mellesleg szólva, a színpadhoz tartozó öltöző felújítását ki is feledték a tervből. Az erős- idegzetű szereplőknek — ha át akarnak öltözni ■— előbb bele kell ugraniok egy sötét, kútsze- eü mélyedésbe, melynek falán kitöredezett fokú lépcsők jelzik, hogy itt valamikor lejárat volt. Ha az ugrástól nyakukat nem törték, akkor széttekinthetnek a középkori várak kazamatáihoz hasonló, szemetes és elhanyagolt folyosón, amely a kéménynélküli, — tehát nem fűthető — és vedlett vakolatú öltözőkbe vezet, A SZÍNHÁZTEREM újjáépítése után derült ki az is, hogy a karzat felépítése nem engedi meg a szükséges terhelést, Most építették azokat a támasztóoszlopokat, melyek a karzatot tartják, A Szarvas melletti sarokházat szakkörök céljaira alakították át, Uj ajtókat kaptak a szobák és az egész épület elé folyo- sút húztak. A rémregény további részletei ebbe a házba való belépés után bontakoznak ki. — Először is az új ajtók pár héttel a beépítés után, olyan állapotban vannak, hogy azokat egy óvodáskorú gyermek is kiemelheti a falból tokkal együtt. A parkettnek nevezett, toldozott- foldozott deszkából készült padlón vagy orrafoukik a látogató, mert a padló deszkái nincsenek egyszintűén, — vagy pedig nyugodtan hintázhat rajta, mert a párnafák sehogy sem tudnak összeöleikezni a padló deszkáival, A takarékosságnak ez a súlyos megcsúfolása «-szerencsére« nem mutatkozik meg teljes következetességében az átépített épületrészeken. A folyosó külső falát ugyanis nem kevesebb, mint egy méter mély és 38 cm. széles téglaalapzattal látták el a vállalat dolgozói. Tekintve, hogy az épület van vagy 20 méter hosszú, el lehet képzelni, milyen hatalmas tömegű téglát építettek be teljesen feleslegesen. A gyönyörűen újrafestett falakról nem nagy, erőfeszítéssel le lehet fújni a festéket. Az a boldogtalan halandó pedig, aki a ruhájával a faihoz támaszkodik, akár az egész falat elvi- hetné emlékbe. A KULTÜROTTHON igazgatóiának közlése szerint, építés közben a színpadi világítás vezetékeit teljesen összetépték. Egyrészüket a kultúrotthon aktívái javították ki. De ember legyen az, aki majd el tud igazodni a szétvagdalt vezetékeknek ebben a dzsungeljében, ÉS MINDEZ a dolgozók pénzéből történik! Államunk ugyanis hatalmas összeget bocsátott a járási kultúrotthon rendelkezésére, az újjáépítésre. Ezek az összegek így folydogálnak el. — Közben telik az idő. A tavaly ősszel kijavított falakat újra kell festeni és csak a hosszas magyarázkodással lehetett megakadályozni, hogy a festők az épület külső falán necsak az újonnan vakolt részeket fessék be, hanem lássák el friss, új színnel az egész falat. Egyébként úgy nézne ki a szakkön épület külső fala, mint egy ka- nyarós beteg arca, sárga és világosabb színű foltokkal tarkítva. SZERETNÉNK MEGKÉRDEZNI a tatarozó vállalat fölöt- tes szerveit és a vállalat vezetőit, miért fecsérelik ilyen bűnös nemtörődömséggel dolgozó népünk vagyonát és miért akadályozzák, hogy ez a &zép kulturális intézmény mielőbb megnyíljék? IX/fessze tőlünk, ott, ahol a Himalája az ég jelé emeli háta* ■ír-1 kart bérceit, a hegyóriás tövében, a dardzsilingi temető egy kis virágos sírdombja alatt pihen a zarándok, hosszú vándor* lása után. A sírfelirat ezt hirdeti: »Itt fekszik Körösi Csorna Sándor magyar születésű, aki philológiai kutatások végett Keletre jött, s évek folytán, melyeket oly nélkülözések között töltött, aminőket ember ritkán szenvedett és a tudomány ügyében való fáradhatatlan munkálkodás után a tibeti nyelvnek szótárát és nyelvtanát készi* tette el — ezek legszebb és valódi emlékei. Munkálkodásának foly-> tatása végett Lhasza felé való útjában meghalálozott e helyen, 1842. évi április 11-én, életének 58. évében.« 170 évvel ezelőtt, 1784 április 4-én született Erdélyben, rt háromszéki Körösön, a magyar keletkutatás legnagyobb alakjai Köröst Csorna Sándor. Egy ember indult el ezen a napon küzdelmes, szép életútján* Hosszú volt ez az út a háromszéki székely falucskától a darázsi* lingi temetőig, s ez az út, melyen Körösi haladt nem népszerűség« hez, vagy haszonhoz vezetett. Az ö fáradhatatlan, lelkes munkája a magyar tudomány, a magyar nép becsületét növeli a haladó emberisép szemében, s világraszóló eredményei bennünket is lelke» sítenek, V isgyermekkoráról keveset tudunk, pedig érdekes volna forrásáig követni azt az életet, mely olyan dicsőén folyt, s oly tisztán végződött. Becsületes, szegény szülők gyermeke, né* pünknek abból az osztályából, amelyből nemzetünk sok kiváló alakja származott, kik, mint a fa, hallgató évek leforgása alatt észrevétlenül nőnek, fejlődnek. Tizenötéves korában a nagyenyedi ref. kollégium diákja. Ez a kollégium fontos szellemi góca az akkori Erdélynek, itt tanított Apáczai Cseri János, Geleji Katona István, Páriz Ferenc s a kor legjobb tudományos színvonalán álló oktatása nem maradt hatás nélkül a kis székely diákra. 1815-ben a göttingai (Németország) egyetem hallgatója s itt Eichhorn professzor vezetése alatt a keleti nyelvek tanulására vetette magát. Göttingai tanulmányai sorsdöntőek egész tudományos működése szempontjából. Tanulmányai közben született meg benne az a gondolat, melynek aztán egész életét lekötelezi: felderíteni a magyar nép eredetét, rokonságát, megtudni nemzetünk dicsőséges régmúltját, felkutatni az elfeledett évszázadok emlékeit. 1820 tavasz kezdetén útnak indult a Maros partjáról, van- dorbottal a kezében, nekivágott az ismeretlen világnak s a magyar föld nem látta többé hű fiát. Útja három világrészen keresztül ve- zetett. Anyagi támogatás nélkül, szegényen, pusztákon, hegyóriásokon keresztül, forróságban, vagy dermesztő hidegben vitte a vágy, vezette a lángoló hazaszeretet, kemény, férfias akarat: megkeresni rokonainkat s itthonmaradt testvéreinknek köszöntést hozni egy évezred előtt elszakadt véreitől. luftja közben hónapokat volt kénytelen egy-egy helyen időzni, vesztegelni, vagy pestis-járvány, vagy akkori háború* okok miatt. Miközben egy ilyen alkalommal Indiában vesztegelt» William Moorcroft, az angol kormány megbízottja rábírta arra, hogy a tibeti nyelvet tanulmányozza s a tudós nekivág az isme-* rétién birodalomnak. A tibeti láma-kolostorokban megtanulja et nyelvet s hihetetlen kitartással tanulmányozza a rendkívül gazdag tibeti buddhista és történelmi irodalmat, s gyűjti a nyelv szókész* leiére és nyelvtani rendszerére vonatkozó adatokat. 1834-ben jelenik meg tudományos főműve, a tibeti nyelv szó* tára és nyelvtana, ezzel a címlappal: Készítette Körösi Csorna Sándor erdélyi székely magyar Kanumban, a Himalája hegységben való tartózkodása idején India és Tibet határán, 1827—1830, lZörösi Csorna Sándor igazi célját nem tudta megvalósítanit de végzett munkája világjelentőségű, olyan ismeretfor* fásokat tárt fel a tudomány számára, melyek nélkül Ázsia törté* nelmének felderítése lehetetlen lett volna. Egy gyermek merész álma volt az, ami őt útjára indította, » egy angol kutató így ír róla: »Csorna dicsősége, hogy egy álmot kergetve, valóságos eredményt ért el.« Mindezekhez az erőt mélységes hazaszeretete adtai 1842 április 6-án Dardzsilingban kitört rajta az akkor mén gyógyíthatatlan betegség, a trópusok réme, a malária. 11-én meg« halt. 'T ávol a hazától alussza örök álmát, de él minden ma* gyárnak lelkében« — írta Csornáról Széchenyi István, Valóban: Körösi Csorna Sándor nemzeti büszkeségünk. Életműve nem csupán a magyarság, de az egyetemes emberiség haladása* nak halhatatlan mozzanata. Felszabadult népünk tudósai büszkén vállalják és tovább is fejlesztik nagy haladó elődei, köztük Körösi Csorna Sándor értékes örökségét. Körösi emléke itt él közöttünk, Életének példája állhatatosságra és kitartásra serkentsen minden magyar embert. Neve, nemzetünk emlékkönyvének egyik legszebb lapján áll, s minél többeket intsen arra, hogy a jövő nemzedék csak ahhoz hű, ki híven és állandóan meg tud maradni azon az úton, melyet munkásságának választott. DR. DUNSZT FERENCNt, az. Áll. Óvónőképző tanára. diizonyaink Hetéből KECSKEMÉT MNDSZ-szervezet alakult a Lakatosipari Vállalatnál, a Tatarozási Vállalatnál és a Törekvés tsz-nél. A megalakult új szervezetek munkáját gátolja, hogy még nem alakultak meg a bizottságok. Az V. kerületi szervezetnél játékkészítő tanfolyam indult. Hetente 15—20 részvevő jön össze két alkalommal. Az elmúlt napokban megalakult az MNDSZ színjátszó- és tánccsc- portja is. Hegyes Gyuláné. KISKUNHALAS A nőnap óta több asszony csat* lakozott az MNDSZ-hez. Uj szervezet alakult a Vörös Szikra tsz- ben. Az elmúlt hetekben komo* lyan munkába lendültek az iskolabizottságok, amelyek a szülői munkaközösséggel együtt ellenőrzik az iskolai hiányzásokat. Munkájuk nyomán az igazolatlanul hiányzók száma a minimumra csökkent. Ai üzemi szervezetek közül szépen működik a Barnevál és a Kisker- nél nemrég alakult kultúrbizott- ság. A Kenyérgyárban lévő egészségügyi bizottság kiharcolta, hogy a női dolgozóknak ktt* lön mosdójuk legyen. Söregi Jánosié. * BAJA A Micsurin tsz-ben megalakult az MNDSZ-szervezet. Az új szervezet első munkája volt, hogy megszervezze a kultúrgárdát. Ar asszonyok a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy előkészítik a vetőmagvakat, átválogatják * dughagymát és segítenek a ku- koricamorzsolásban. A Bajai Ruhaüzemben az asszonyok a* áramtakarékosság vonalán értek el szép eredményeket. Lehoczki Jánosát*
