Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

Sokan a cikk eimet zsurnalisz­ta cselfogásnak hinnék, amit az író az olvasók kíváncsiságának íelcsigázására szánt. Pedig nem! A cím eredete egyszerű. így ne­vezte több általános iskolai ta­nuló a rézgálicot, amikor kémia- órán a rézgálic képletéről volt szó. A cusónégy tehát a rézgálic kémiai képletéből, a CuS04-bő! ered. De lépjünk ki a kémia- könyvből és tekintetünk terjed­jen szét megyénk tájain. A Duna-Tiszaköze homok- lankáirták szélhordta löszbuckái­nak szőlőültetvényei nagyobb részben megyénk területén fek­szenek, így Bács-Kiskun megyét nevezhetjük a magyar homoki borok hazájának. 4 sxőlöridék dolgozói ilyenkor, koratavasszal gondoskodnak a növényápolás és növényvédelem eszközeiről, sze­reiről. A gondos és jó talajmun­ka mellett nélkülözhetetlen té­nyező a rézgálic és a mész a ter­més sikeres biztosításához. Nagy megnyugvást keltett országszerte kormányunknak az az intézke­dése, hogy behozatallal biztosí­totta a rézgálieszükségletet. '-Vanni van, drágának nem drá­ga, most már csak attól függ, hogy milyen lesz?» — mondogat­ták községünk dolgozó paraszt­jai. Sokan már szedegették elő u bicskákat, melyek hivatva lesz­nek elhessegetni az utolsó ké- elyt is: jó-e a gálic, vagy nem! És itt szól bele a tévhitbe a kémikus, mert bele kell szólnia! Azt, hogy a rézgálic jó, vagy ossz, eldönteni egy bicskával vem lehet! Való az, hogy régi módszer ez, amit nagyapáink al­kalmaztak, mert a bicsak bere- íesedése előttük ismeretlen ter­mészeti jelenség volt. Kétségte­len, hogy ezzel à módszerrel azt meg lehet állapítani, hogy a «gálic« rézgálic-e, de a ma dol­gozója nem elégszik meg azzal, hogy van-e réz a gátiéban, hanem pontosabban az érdekli, hogy mennyi a réz benne? Úgy gondolom, nem lesz ha­szontalan néhány sorban erről elmélkedni, CUSÓNÉGY! Mi a gátié? Gáliénak nevezzük azokat a sókat, amelyek úgy jönnek' létre, hogy valamilyen nehéz fémet kénsavban feloldunk. így lehet rézgálic akkor, ha rezet oldot­tunk. A gálicok közül a szőlő megvédésére a rézgálic a legal­kalmasabb. A rézgálic sajátosan sötélkék és kristályos. A rézgálic más fémek gálicaival, így a vas-, cink gálicával is összekristályosítható, de ezáltal .a szép sötétkék színe is megváltozik. így tehát a kris­tályokról már eldönthető, hogy valódi tiszta rézgáliccal van-e dolgunk. Más az eset a darált gáliccal. Ez világosabb színű. Helytelen tehát a darált rézgá- licra a színe alapján rámondani, hogy «nem tiszta«, vagy rossz.- A rézgálic színét a kristályokban lévő víz mennyisége határozza meg. Ha előttünk tisztának tar­tott rézgálic kristályt mozsárban megtörünk, elveszti a színét, megfehéredik és éppen olyan lesz, mint a színe miatt rossznak mondott darált gálic. Sokan a »késelés» mellett még egy másik próbát is alkalmaznak a rézgálic minőségének megállapítására. Tűzhelyre szórják és figyelik az elszíntelenedését. Ha «kifehér- szik», akkor nem valódi — mondják. De szórjunk yalódi gá- licot a tűzhelyre, az is megfehé­redik. így tehát nem válhat be ez a próba sem és kénytelenek vagyunk ezeket a régi módszere­ket elvetni. Dehát van-e más mód, hogy bizonyságot szerezzünk a rézgá- lic rejtélyei felől? Sajnos olyan nincs, amelyet a dolgozók ottho­nukban is elvégezhetnének. A tudományos kémiai intézetek, laboratóriumok rendelkeznek csak olyan felszereléssel, aijiely- lyel a szükséges méréseket., szét­választásokat el lehet végezni. Éppen ezért bízhatunk abban, hogy kormányunk a külföldtől vásárolt árut alaposan megvizs­gáltatja ezekkel a tudományos intézetekkel, mielőtt azt a hatá­ron átvennék. Kormányzatunk megteszi ezt azért is, mert tuda­tában van annak, hogy si­lány minőségű növényvédő sze­rekkel nem lehetne a jó termést biztosítani. Ha azonban arról szeretnénk meggyőződni, hogy niéeis mennyi a fém n gálieunkbnii. akkor próbaként végezzük el az alábbi kísérletet: Igen pontos mérés kell hozzá. Kerítsünk egy olyan máztalan kisebb vasedényt, amelyet elő­zőleg pirosra tüzesíthetünk. Ha ezt megtettük, akkor az edényt kihűlése után tegyük mérlegre és pontosan mérjünk bele 250 gramm rézgálicot. Ezután ezt törjük lisztté. Ha ez is megvan, a lábossal együtt tegyük tűzre és melegítsük addig, míg a lábo­sunk ki nem pirosodik. Jó, ha közben kevergetjük is. Amikor a rézgálicpor annyira elszíntele- nedik, hogy piszkos mészpor- nak, vagy piszkos krétapornak látszik, akkor vegyük le a tűz­ről és várjuk meg, míg kihűl. Tegyük így lábossal együtt a mérlegre. Bizonyára könnyebb lesz, inert a rézgálicból a kris­tályvíz elpárolgott. Mi maradt vissza? A gálic fémtartalma es a kénsav részei. Ha az így kiszárí­tott súlyból levonunk 61 gram­mot, akkor megkapjuk, hogy körülbelül hány százalékos volt a gálicunk. (Nem teljesen pon­tos!) Ez az eljárás csak arra jó, hogy hozzávetőleg tájékozódjunk, hogy a gálicnak hány százalékos a iémtartalma. Ez a cikk tehát azt kívánta szolgálni, hogy ne alkos­sunk magunknak a régi, nem megfelelő vizsgálatok útján szer­zett eredmények alapján helyte­len véleményt. Legyen az itt .vá­zolt néhány ismeret a «Cusóiól» az eddigi tudásunk gyarapítása. i\agy Sándor tanító, Kecel. Vállalatunk dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére fel­ajánlották, hogy elkészítenek 2000 darab boronát és 6200 darab fürgedarálót. Vállalatunk dolgozói felajánlásunk egy részét már teljesítették. Március 24-ig 2000 darab boronát küldtünk el Sza­bolcs, Csongrád, Békés és a mi megyénk dolgozó parasztjainak. Hátra van még 1000 darab legyártása és ehhez mi még .100 dara­bot vállaltunk. A boronák összeszerelésénél a Balogh- és a Gácsi-brigád ál) egymással párosversenyben. Hol a Balogh-brigád 214, hol pedig a Gácsi-brigád 220 borona szerelésével vezet. Az egyéniek között is kiváló eredmények születnek. Dobák János, Gulyás István egy műszak alatt 50 boronát, a Balogh-brigádból Tarjányi István, Máté István, Tajti Lajos és Kovács János végeznek jó munkát. 40—50 boronát szerelnek össze. A fürgedarálóból eddig elkészítettünk 2500 darabot. Itt is ko­moly verseny folyik a brigádok között. Naponta 3—400 darabot készítenek el. Szép eredményeket értek el itt: Kanyó Mihály. Németh László, Bori Péter, Petróczi István és Sipka József. A fürgedarálók legyártásánál komoly hiányosságok vannak mert az angyalföldi öntöde nem küld kellő mennyiségben önt­vényt. Ez vállalatunknak eddig is négy napi kiesést jelentett. NÉMEDI IMRE, Kiskunfélegyházi Gépgyár. A lakosság ellátásának szolgálatában Hercegszántón u földműeessxövetkezet fő iisemága « dolgosok igényeinek kielégítésére törekszik TAVALY óta a falu igényei megnőttek. De megyénkben sok földmüvesszövetkezet vezetője nem tartott lépést a falu igé­nyének fejlődésével. Nem érték utói az életet. Nem ez történt Hercegszántón, ahol a földmű­vesszövetkezet nemcsak 124 százalékra teljesítette tavalyi tervét, hanem minden üzemág arra törekszik, hogy eleget te­gyen a falu dolgozói kiválóságá­nak. A szövetkezetre nagy fel­adat hárult, hiszen a 3850 la­kosú községben 1210 dolgozó mar tagsági jeggyel rendelkezik. Vagyis a lakosság közel egyhar- tnada a földművesszövetkezettől várja mindenfajta igényének ki­elégítését. A többiek pedig szin­tén igénybe veszik a földműves- szövetkezet szolgáltatásait. A SZÖVETKEZET vezetősé­ge Idejében gondoskodott arról, hogy minden üzenoágát a lakos­ság szolgálatába állítsa. A ve­zetőségben jól dolgoztak együtt a választott szervek. Legjobb munkát fejtett ki Jankovicf Máté, Száméi János és Kova- tyity Vitályos. Gality György boltkezelő tervét 110 százalék­ra teljesítette. A vezetőség min­denegyes tagja szívügyének te­kinti a lakosság igényeinek ki­elégítését. A parasztemberek a2 idén háromszor annyi rézgáli- cot és egyéb növényvédelmi szert vásároltak, mint tavaly. Korodi László ügyvezető jól fog­ja össze az üzemágakat. így el­érték, hogy közel 40.000 forintéi fordíthattak, részesedés vissza­fizetésére. A földmüvesszövet­kezet jól teljesíti Hercegszántón rendeltetését. Miről írtak levelezőink az elmúlt héten Kunszálláson az udvaron szomorkodik másfél ér óta több mázsa műtrágya Az elmúlt héten 74 levél ér­kezett szerkesztőségünkhöz, munkás-paraszt levelezőinktől. A levelekben hírt adtak a kon­gresszusi vállalások teljesítésé­ről, a tavaszi munkák sikereiről és különböző közérdekű pana­szokat vetettek fel, amelyek ér­demleges elintézése folyamat­ban van. HEREING JÁNOS, a keceli tanács mezőgazdasági előadója írja: »Kecel községben úgy az egyéni dolgozó parasztok, mint a termelőcsoportok igyekeznek a paraszti munkákat elvégezni. A tsz-ek 113 holdon, az egyé­rJ~izenöt évvel ezelőtt, 1939 április 1-én ragadta el váratlanul, alkotó tevékenysége teljében a halál Anton Szemjo­novics Makarenkot, a szovjet pedagógia kimagasló egyénisé­gét, ezt a kivételes tehetségű, nagyszerű embert. A. Sz. Makarenko 1888-ban született; vasúti pályamunkás fia volt. Tanítóképző intézetet vég­zett és fiatalabb éveiben tani- tóskodolt. 1920-ban különleges megbízatást kapott: meg kellett szerveznie a szülői felügyelet nél­kül maradt utcagyerekek, az úgynevezett «bezprizoinyikok» munkatelepét. A polgárháború és a 14 külföldi állam katonai intervenciója következtében a huszas évek elején rengeteg volt Szovjet-Oroszországbán az apát- lanul-anyátlanul maradt kis csa­vargó. Ezek sokhelyütt komoly gondokat okoztak a hatóságok­nak. Nehéz dolog volt a munká­hoz és fegyelemhez nem szokott uleagyerekek telepének megszer­vezése. Makarenko nem min­dennapi adottságainak köszön­hette, hogy a komoly felkészült­séget igénylő és olykor élet­veszéllyel járó feladatokkal meg­birkózott, Makarenko kitartóan képezte magát az elméleti vedoaóoia le­niek 60 holdon vetették el a ta- vasziárpát. Ezzel a vetések 60 százalékát teljesítették. Számos egyénileg dolgozó paraszt telje­sítette kongresszusi vállalását. Ezek közé tartozik például Gei­ger Sándor, aki összes szántó- területén a szántást elvégezte s burgonya-, napraforgó-vetését befejezte. Most a szőlőjében vég­zi a tavaszi munkákat.« ERDÉLYT BÊLA, a bugac- pusztai állami gazdaság igazga­tója a következőket írja: »A Városföldi Állami Gazdaságról megjelent cikkükre felfigyeltek dolgozóink. Amíg Városföldön akad olyan előhasi üsző, amely rén is és olyan műveket alkotott, amelyek páratlanul állnak a pe­dagógiai irodalom történetében. Megírta a rábízott munkatelepek történetét, sikereinek és kudar­cainak tapasztalatait továbbad­ta a jövendő pedagógus-nemze­dékeknek. Magyarul is megjelent kötetei: «Az új ember kovácsa» és az «Igor és társai». Mindkettő értékes szépirodalmi mű, ér­dekfeszítő olvasmány és amellett értékes kútfő a gyakorlati peda­gógusok számára. Hasonlókép­pen gyakorlati példák alapján fejtette ki nézeteit Makarenko a családi nevelés kérdéseiről «A szülők könyve» című köteté­ben. ll/fakarenko világosan meg­' x látta és kidolgozta a szovjet nevelési elmélet és gya­korlat számos tételét. Hangsú­lyozta a kollektíva szerepét az ember nevelésében: kimondta, hogy az új embert, a szovjet em­bert a kollektívában, a kollektí­ván keresztül és a kollektíva számára kell nevelni. Neveltjeihez való viszonyára jellemzésül álljon itt néhány részlet a gyászbeszédéböl, amc­12 liter tejet ad naponta, addig nálunk 8 darab eiöhasi üsző ta­lálható, amelyek napi 15—18 li­ter tejet adnak. A bugaci fejő- gulyások üzenik, hogy márciusi tejtermelésüket az állatok jó takarmányozásával 1000 Illene emelik.« ZSÄN KLUCSÖ ZOLTÁN kiskőrösi tanító írja: »Március 16-án Kiskőrösön békagy.ilést rendeztek, amelynek ért voltam az előadója. Az úttörőcsapat és a felcebei DlSZ-szervezet mű­sorszámaikkal emelték a béke- gyűlés színvonalát. A hozzászó­lásokban számos értékes fel­ajánlás hangzott el, lyet egyik növendéke Makarenko sírjánál mondott: «Ma apámat vesztettem el. Meg fogják érteni, hogy nehe­zemre esik a beszéd, ha meggon­dolják, milyen súlyos dolog apá­mat fiatalon elveszíteni. Mindösz- sze 51 éves volt. Szülőapám el­hagyta anyámat, mikor alig vol­tam négyesztendös. Nem emlék­szem rá, megszoktam, hogy gyűlölöm. Igazi apám Anton Szemjonovics volt, aki soha egyetlenegyszer sem dicsért meg, inkább mindig dorgált, még a könyvében, «Az új ember ko­vácsában» is. Megértik ugye, hogy nehéz nekem erről beszélni. De éppen ezért lett belőlem mérnök, mert ö mindig korholt. Miután elhagytam a kommunát és végig olvastam könyvét, sza­vai tovább hatották rám, javí­tották magatartásomat, egész életemet. ... Makarenko ezernyi kitűnő szovjet polgárt nevel fel; növen­dékei dolgoznak a nagy építke­zéseknél és a tudományos intéz­ményekben, harcoltak Haszan- nál a japán szamurájok ellen. Közülük többen kaptak érdem­rendet. többel tartoznak a szov­Kimszálláson a löldniűvesszö- vetkezetnek három boltja van. Az utóbbi időben sok panasz hangzott el, hogy nem lehet ru­házati cikket, textíliákat cs kon­fekcionált árut kapni. A pana­szok kivizsgálására a napokban cllenórzö-brigád szállt ki Kun­szállásra és megállapította, bogy a volt főboltvezető nem sokat törődött az áruellátással. De még a v ezetőségnek sem tűnt fel, hogy másfél év óta az ud­varon hever liât mázsa műtrá­gya. Olyan cikk, amely a mező­jét állam legjelesebb polgárai közé. Tudják, milyen tisztelet és megbecsülés övezi Korobovot, aki fiaiból a munka hőseit nevelte ki... Mit mondjunk ak­kor Anton Szemjonovics Maka- renkóról, aki többezer kiváló pol­gárt, sok hőst adott az ország­nak .., akarenko a kommunista nevelés mindent legyőző erejébe vetett hitével a szocialis­ta optimizmust tartja a nevelői munka alapkövének. -Az élet nehéz, de megörvendezteti azo­kat, akik a nehézségeket el tud­ják hárítani» — tanítja, a peda­gógus munkája nehéz, de -bol­dogsággal teli» munka. Ezt a boldogsággal teli munkát az ó példája nyomán sokan válasz­tották hivatásukul, az ő tanításai­val gazdagodva végzi munkáját a szovjet haza és a népi demo­kráciák, köztük hazánk sokezer pedagógusa is. Pedagógiai ha­gyatékának tanulmányozására intézet alakult a Szovjetunióban, művei tucatnyi nyelven szolgál­ják az új ember nevelésének nagyszerű ügyét. Abban, hogy az «ember» szó új, gyönyörű értelmet kapott — nem csekély része van Anion Szemjonovics Makarenkónak, gazdaság fejlesztésében nagy szerepet játszik. A boltokba» áruhiánykönyvet nem vezetnek, így nem is tudják, mire van szüksége a lakosságnak. Olyan holtkezelő is akadt, aki nem is­merte sem az áru minőségét sem az árát. A vasboltot olyar szűk helyiségbe szorították, bőgj készlete az utcán rozsdásodik Még a főüzlctbcn sem lehet do­hányárut kapni. A könyvelés sincs naprakész állapotban és így a vezetőség nem tud a szö­vetkezet helyzetéről reális képei kapni. Kunszálláson hónapok óta egyhelyben topognak az áruellátás területén, ezért ko­moly felelősség terheli a kun- szállási földművesszövetkezet vezetőségét, de a járási szövet­séget is. Hiányos az áruellátás ('sávolyon Tavaly egyesült a csávoiyi és a íelsőszentiváni íöldművesszö- vetkezet. De a vezetőségben még mindig nem tudtak össz­hangot teremteni. Ezt megsínyli az egész község, mert az áru­ellátás nem kielégítő. Pedig » szövetkezetnek kisáruháza is van, amelynek árukészlete 800 ezer forint értékű. A baj az is: hogy Juries István volt boltke­zelő nem kurrens cikkeket szer­zett be, ezzel nagyobb összeget »befagyasztott«. De a vezetőség sem eléggé mozgékony. Közel vannak Bajához és sok cikket még sem szereztek be. A föld- müvesszövetkezetnek minden adottsága megvan, hogy a faiu népének szolgálatában jó mun­kát végezhessen. Legjobban működik felvásárlási üzemága amelynek vezetőié, Mándity Ist­ván, Anion Szemjonovics Makarenko Sorolták készítésed segítjük a «igaztól dolgozóit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom