Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

HAJÓSI KÉPEK I KINCSEK SÜKÖSDÖN À külön falut képező pince- jw magas dombjáról nézve úgy .•erűinek el a völgyben Hajós lázai, mint legelésző, kicsit zétszé'edt birkanyáj a mező cözepén, A széles határ minden xmtján szorgoskodó emberek mozognak. Nincs olyan földda- ab, amelyen ne dolgoznék va- aki. Behemót ökrök kukorica tiá szántanak. Amott vetőgép .izórja az árpát, zabot. A har­madik táblán fogas porhanyítja j. tavaszi vetés ágyát. 156 hold tavaszibúzát is vetet­ek a hajósiak. A legtöbbet: 50 holdat — a Vörös Csillag ter­melőszövetkezet, 19 holdat az egyéni gazdák. Földben van már 80 hold tavasziárpa és majd­nem ugyanannyi zab is. A járás többi községének sze­ne most Hajóson Van, A be­gyűjtésben a járás legjobbja, de negyeiieg is a legjobbak között .an. A begyűjtött tojás meny- nyisége esetről-esetre emelke­dik. A legutóbbi két átvételi na­pon 3.5 mázsa tojást vettek át a begyüjtőhelyen, Meggyorsult a sertésbéadás is. „Rántás csizmám térdig sáros...“ ereszkedjünk le a pincedomb­ról és ismerkedjünk meg köze­lebbről a faluval., Szembetűnő látvány a hajósi .nők viselete: a mamusz._ Vastag gyapjúfonálból kötött lábravaló íz, s az ötéves kislánytól az .(regasszonyokig mindenki ezt /iseli télen-nyáron. A színe az életkor szerint Változik, A fia­talok fűzöld, rózsaszín, kék ma- nuszban járnak, áz idősebbek nár feketéből, vagy sötétbarná­tól kötik, Kényelmes, szép vi-‘ elet, — nyilván ez teszi olyan dinnyéddé, szinte táncolóvá a hajósi asszonyok lépteit, Csakhát.., ilyen tavaszi idő­ben mindennap tiszta mamuszt kell húzni Hajóson. . Aki nem tudja elképzelni: miiyen az a feneketlen sár, — látogasson el ide. A P’ácános-utca lakói már összefogtak a sár ellen: a ta­nács által hozatott salakkal fel­töltöttek a járdákat. De ez csak sgy utca. És Hajósnak vala­mennyi utcája ragad a vendég- marasztaló sártól. Salak pedig jutna ezekre is. «, Ha már a sárnál és a falu kül­ső képénél tartunk, megemlí­tünk mást is. A tanácsháza felé kanyarodó kövesút torkolatában áll egy magas faalkotmány. Dia­dalkapunak készült annakidején, — ma azonban már úgy fest, mint valami szégyenfa, A festék rég lepattogzott róla, a szelek kicsit el is csámpásították, — egyszóval igen szomorú látványt njnijt éppen a falu szívében. — Vagy ki kellene onnan ásni, vágy újrafesteni., , A szövetkezeti boltban gyenge az árúk minősége Azám, festeni. Ezt a szót nem jó most kimondani a hajósi asz- .ízónyők előtt, mert megmérge­sednek. És jogosan. Az 5-ös számú földművésszövetkézeti áruda vezetője elpanaszoija, hogy a házak meszeléséhez szük­séges festéket jó régen megren­delté, de ma sem kapta meg. • S ha csak ez hiányoznék. De az áruelosztó szervék jóvoltából égy hónapja nincs az üzletben fekete varrócérna, fclórméáz és egyéb mosószer.., A földművesszövetkezet főüz­letében pedig még cifrább dol­gokat mesélnek — és mutatnak is. Az egyes áruk, iparcikkek minősége igen-igen kifogásol­ható. Példák: A télen egy asszonyka zsíros- bödönt vásárolt. Amikor disznó­vágás után ’beleöntötte a kioi- vaszbott zsírt, — a bödönnek egyszerűen kiesett a feneke. 100 darab horganyzott vöd­röt kapott legutóbb a szövetke­zet. Ebből harmincegynéhányat eladás előtt ki kellett javíttat­va mert .valamennyi lyukas volt. A minap egyik dolgozó pa­raszt kapát vásárolt, Egy óra múlva visszahozta. Amikor a nyélre akarta szerelni, eltört a vadonatúj kapa nyaka, — mert a gyárban öntvényből készült s köztudomású, hogy kapanyakat ilyenből nem lehet készítem, Ugyancsak nemrég új kerék­párt adott el a szövetkezet. Gaz­dája 50 méterre jutott a géppel — és máris elszakadt benne a menet. öt darab mákdaráíót nem tud­nak eladni, mert teljesen rosz- szak. A rádiók hasztalan kínál­ják magukat a kirakatban — nem merik már a hajósiak meg­venni, mert az új rádiók leg­hosszabb élettartama egy hó­nap s máris kiégnek a lámpái. Ha egy varrógépet akarnak el­adni, — előbb összehívják a falu tudós asszonyait, akik hasz­nálhatóvá állítják össze a gépet, mert az eredeti állapotában ott forog, ahol nem kellene és ott szorul, ahol forognia kellene, , Bölcsőde — vezető nélkül Más bosszúság is akad Hajó­son. Az egyiknek a tanács volt a szenvedő alanya. Szokás sze­rint, ez év májusában is meg­nyílnék az ídénybölcsőde. A községi tanács fel is tüntette ezt 'a létszám- és béralapkimu­tatásban. A járás jóváhagyta, de a megyei létszám-feiügyelőség kihúzta. Minden indokolás nél­kül. A második felterjesztésből ismét csak kiradírozta, s megint mindenfajta megokolás nélkül. Hajóson tehát van bölcsőde, a költségvetésben keret is van rá, szükség pedig igen nagy van rá ekkora községben — csak éppen vezetője nem lehet a megyei létszám-felügyelőség szigorúan titkos indokolása szerint, Széna ? Szalma ? A monda szerint Bálám sza­mara azért döglött éhen, mert az eléje tett két szénacsomóból nem tudott választani. A hajósi méntelep csődöreit csak egy­fajta széna miatt fenyegeti az éhenpusztulás veszélye. Ha ugyan szénának lehet nevezni azt a hetedosztályú gazíélét, amit a kalocsai terményforgalmi telepről kapott a ménistálló. — Válasszon az elvtárs — mondot­ták a kocsisnak és odavezették —, egyetlen talponálló szénaka­zalhoz, 24 mázsa van belőle Ha­jóson, Kiss István telepvezető minden etetéskor káromkodik, mert a két jószándékú csődöt' alig tud kiválogatni egy-két be­csületes szálat a nyalábnyi ta­karmányból. Ilyen szénát még egy rendesebb tehén sem fo­gyasztana el, — a ló pedig két­szeresen igényesebb a szénára. Kiss István másért is mérge­lődik. A faluban helyben egy egyénileg dolgozó paraszttól ki­tűnő, elsőosztályú hereszénát tudtak volna vásárolni s még a borsos fuvardíjat sem kellett volna megfizetni — s a lovak nem éheznének a teli jászol mei- lett, mint így, a csupa csődé, tápértéknélküii gazon. A falu humora Az állattenyésztés fejlesztése pedig szívügyük a hajósi gaz­dáknak. Szembetűnő a sertésál­lomány gyarapodása. S itt me­séljük el, min nevet ina egész Hajós. Sete Miklós bácsi, a József Attila tsz. kitűnő lakatosa nem­rég vett> egy malacot. Nem kö­zönséges malac ez. Nyilván tá­volabbi céljai vannak, mint kö­zönséges hízottdisznóként ki­múlni a világból, — mert egyre sikeresebben gyakorolja a ma­gasugrást. Sete bácsi naponta emeli a kerítés magasságát, de a malac játszi könnyedséggel tör a rekord feié, Nemrég történt, hogy Sete bácsi az ablakon kipillantva ma­lacöt látott az utcán végigszá- guldani. — Ejnye, elszökött va­lamelyik szomszéd malaca — kiáltotta s már szaladt is, hogy jószándékúan figyelmeztesse a károsultat. Az egész Deák-utcát végigriasztotta, — de minden házban megvolt a disznó. Ami­kor hoitfáradtan hazaért, a fele­sége rosszat sejtve nézett rá: — Te, nem a mi malacunk volt? De bizony az volt... S Sete bácsi most azon töpreng: miért is nem rendeznek az állatok ré­szére is olimpiai játékokat? Az ö malaca magasugrásban és fu­tásban holtbiztosán első díjat nyerne,,, Mit csinál a hajósi fiatalság ? Hogyan ünnepli április 4-ét Hajós? Biztosan úgy, mint a leg­több község: kultúrműsorral, a fiatalok rendezésében.., Sajnos nem. Hajóson az egyet­len mozi jelenti a kulturális életet. Vegyük sorra, miért. — Elsősorban negyedik éve ígér­nek ennek a 8000 lakosú község­nek kultúrházat — ami még ma sincs. A fiatalok kezdetben hol itt, hol ott próbáltak helyiséget kérni összejövetelek, müsorpró- bák céljára, de mivel a legtöbb helyen elutasították őket, el­ment a kedvük. Annyira elment, hogy a DISZ-szervezet is telje­sen széthullott, a vezetőség le­mondott, s ma sem uruk, sem gazdájuk a hajósi fiataloknak. A járási DISZ-bizottság már harmadszor ígéri, hogy elláto­gat. és újjászervezi a DlSZ-t, de máig sem történt semmi. Ezért van az, hogyha a ha­jósiak nagyon ráéheznek vala­mi kulturális eseményre, — hát a szomszédos községek kultúr- csoportjait hívják meg olykor- olykor. Pedig — s ez magától- értetődő — Hajósnak is van fejlesztésre alkalmas népi kul­túrája, amelynek felkarolása elsősorban a fiatalság ieladata lenne. Néhány, éve megyeszferte híres volt a hajósi fúvószene­kar. A községben mindén máso­dik fiatal kitünően játszik tan­góharmonikán. Az. már szóba is került, hogy ezekből összehoz­nak egy csoportot, — de vájjon mennyi víz folyik még le a Du­nán, amíg a javaslatból valóság lesz? S bizony nagy szégyen a já­rási DlSZ-bizottságra. de a nép­művelési osztályra nézve is, — hogy a hajósi ünnepnapok ilyen szegényesek, hogy a fiatalság hosszú idő óta nem mutatja meg magát, — s ma sem szó­lalhat meg színpadon .a hajósi nóta,' a trombita. „Elment a szeretőm idegen országba...“ Székely Zsuzsanna már nem lesz a fiatalok között, ha mégis megalakul a DISZ-szerVezet. — Nagy útra indul: Csehszlovákiá­ba. Ott várja a vőlegénye: Sza- niszló Lajos, derék, fiatal mun­kás. —- Hat éve vagyunk egymás­tól távol — meséli a komolysze­mű, szép szőke lány. — Gyerek­korunk. óta ismerjük egymást, még 1948-ban jegyet váltottunk. Most elhatároztuk, hogy össze­esküszünk végre, eleget vártunk egymásra. Most kaptam tőle le­velet, amelyben sürgeti az uta­zást, s hogy minél hamarabb szerezzem meg az útlevelet... A ' tanácsházán egyszerre ket­ten is ugranak a telefonhoz, amikor Székely Zsuzsánna elő­adja kérését és tanácsot kér. A járás és a megye majd útba­igazítást ad az útlevél beszerzé­sének módjáról... Hadd indul­jon el minél hamarabb a boldog menyasszony, hadd jusson el mielőbb a megérdemelt boldog­sághoz Szaniszló Lajos ott mesz- sze Csehszlovákiában. Gáspár Klar*, l-JLVr VALAMI HOSSZÚ KÍGYÓ nyúlik el Sükösd « Dunától nem messze, a nagy folyóval párhuzamosan. Ilyenkor tavasszal kellemes levegőt hoz a játékoskedvű szél rf szé­les folyj irányából, amely méltóságteljes, kényelmes hÔmpôlyÿês- sel tör dél felé. Van azonban egy másik, ennél jóval keskenyebb vízkigyó is Sükösdön, amely közelebb is van a községhez. Középe kori neve van ennek a csatornának: Átok-csatorna. Pedig ez n csatorna nem a középkorban született meg, hanem alig 25 évvel ezelőtt. Nemsokkal Pest alól indult el és keresztültört a megyén, lefutott egészen Bajáig. Útközben összeszedi a mélyfekvésü földek, tocsogók vizét. Joggal nevezte el Átok-csatornának a nép, a Kis­kunság népe ezért szidja máig is. Tönkrementek a kövér legelők és még a csatornaadót is kivetették a népre. Hej, azóta nagyot fordult a világ. Zsilipek épülnek a Duna- cölgyi Főcsatornán, halastavakat táplál a vize. Rövidesen isme kövér fű terem majd a legelőkön és gazdagon virul ismét az ál­lattenyésztés a Kiskunságon. De nézzük csak meg, hogy Sükösdön hogyan szolgálja jelenleg és hogyan fogja szolgálni a'jövőben az áldást az átok helyett? /Ê CSATORNA MELLETT nem messze tőzegkitermelés folyik. Gazdag leletre bukkantak még egy évvel ezelőtt, és az azonnal megkezdett előmunkálatok után hozzáfogtak a tő­zegtelep feltárásához. Olyan mennyiségű tőzeget találtak, amelynek kitermelése hosszú évekig munkát ad. Tőzegszúrással folyik o termelés, hosszúnyelű lapátokkal emelik ki a tőzeget. Iparvágá­nyon szállítják a teregetésre. — Egyelőre kétféle tőzeget termelünk — hangoztatja a telep­vezető: Pusztai Mihály, — mezőgazdaságit, és tüzelőt. — A mező- gazdasági tőzeget megfelelő szárítás után átveszik a szervestrágya■ feldolgozó üzemek. A tőzeg ugyanis szivacsszerű összetételénél fogva felszívja a növények táplálásához szükséges anyagokat, léhát kiváló trágyát ad. Olyan a tőzegtelep felülete, mintha gumin járna az ember, Valamikor, talán többezer évvel ezelőtt itt mocsárvidék volt. « geológusok megállapítása szerint. Ennek az ősi ingoványbák el­pusztult, gazdag tövény Világa adja most a tőzeget. — A középső rétegek már kiváló minőségű tőzeget adnak, amelyet tüzelésre lehet használni — mondja a telepvezető. — Meg­felelő kokszosítási eljárással 5.500 fűtőkalóriaértékű tüzelőt kapunk. Nehéz munkát végeznek a tőzegtermelők. Lucsokban, sárban dolgoznak. A termelt tőzeg nyomán ugyanis feltör a víz. Napi 40 köbméter a norma egy-egy brigádban. Ezt legtöbb eléri. Radier Mihály és Bajai Péter brigádja ennél többet is termel Az éténjáré brigádok tágjainak havi keresete 11Ó0 forint körül van. Jelenleg ti tőzegtelep összes brigádjának napi teljesítménye 200—210 köbmé­ter között van. A vizet kél 7.5 lóerős Mla-motor szivattyúzza. Azonban alig győzi. A telep munkásainak az a kérése, hogy egy nagyobb Inotori állítsanak be, mert ez megkönnyítené munkájukat. A tàlepvezëtÔ hosszú ideje sürgeti már a nagyobbteljesítményíí motort, de eddig még csak ígéretet kapott. A kitermelt tőzeg helyén másfél-kétméteres mélyedések tálon- ganák. Es most jön a csatorna szerepe. A terület vízbősége lehetővé teszt, hogy a tőzeg kitermelése után az egész területen halastavai létesítsenek. Ahogy az évek folyamán a tőzeg terme lés továbbfolyik, úgy bővülne majd a halastó. A tó vizét pçdig a csatorna táplálná és frissítené. Erről már többször írtunk, de még mindig nem történt semmi intézkedés. Pusztai Mihály elmondja, hogy jártak itt az ősszel szak­emberek, arról is volt szó, hogy tavasszal megkezdik a haltenyész­tést. — Pedig gazdag halastavat lehetne itt létesíteni — állítja a telepvezető. — Most a tavasz folyamán, ahogy a vizet szivattyúz­tuk, 30—40 cm-es csukák jöttek a felszínre. Valamit tenni kellene már. Gazdag lehetőség van itt a halte­nyésztésre. Sükösd gazdag kincse: a tőzegtelep. A sükösdiek most azt várják a vízügyi igazgatóságtól, hogy segítsék őket egy másik kincshez: a halastóhoz. 4 CSATORNA MENTEN épült a víziszárnyastelep. Ro- manükus helyen fekszik, fás, bokros dombocska mélyé­ben. 1952-ben kezdte meg működését. Kirch Tibor telepvezető na­ponta többször végigjárja a telepet, mindenre ügyel, legyen a jószá­goknak mindig friss bíz, élelem, stb. Most is est teszi, csak azzal a különbséggel, hogy Szőregi Andor állatorvos is a társaságában van. Csatlakozzunk mi is hozzájuk és nézzük végig a telepet, Először a libaólak felé vezet az út. Hatalmas zajjal fogadnak bennünket a fehér jószágok. Micsoda rend és tisztaság honol az ólakban! Egy-egy libacsalád egy gúnárból és három-négy tojóból álL Minden tojónak meg van jelölve gyűrűvel a lába, a gyűrűn szám szerepel. így mindig ellenőrizni tudják, hogy melyik tojás melyik állattól származik. A libatojásokat jórészt a lúdmamák költik ki> amelyek közül legtöbb a 15—17 darab tojáshozamot is eléri. Tudva­levő, hogy ez jó eredmény a libáknál, mert ezek általában 12—15 tojásnál megállnak. Cél: a nagytestű és jó tojáshozamú fehér, magyar lúd kitenyész­tése. Ugyanez a cél a kacsáknál is. Belőlük is többezer van a tele­pen, de év végére a létszámuk eléri a SOOO-et. Az apró jószágokat három-négy napig villannyal melegített ba- tériában nevelik, majd a. nevelőkbe kerülnek 5—6 hetes korukig■ Angolkór éllen csukarnájolajat kapnak, azonkívül Á+D vitaminnal oltják őket. A nevelőben most is a kiskacsák százai hápognak. — Bizony, itt alig van elhullás a telepen — mondja a körzeti állatorvos. — A jó gondozásnak meg van a gyümölcse: Nagy KINCS EZ A TELEP nemcsak Süskösdnek, hanem az egész környéknek. Többezer kis pihés jószágot adtak el a dolgozó parasztoknak már eddig is, alig győzik kielégíteni az egyre foko­zódó szükségletei. Sétánk végén a telepvezető elmondja, hogy versenyre hívták a megye, sőt az egész ország víziszárnyas telepeit. A versenypontok között szerepel a tojáshozam liövelése, a keltetést százalék emelései síbt

Next

/
Oldalképek
Tartalom