Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
HAJÓSI KÉPEK I KINCSEK SÜKÖSDÖN À külön falut képező pince- jw magas dombjáról nézve úgy .•erűinek el a völgyben Hajós lázai, mint legelésző, kicsit zétszé'edt birkanyáj a mező cözepén, A széles határ minden xmtján szorgoskodó emberek mozognak. Nincs olyan földda- ab, amelyen ne dolgoznék va- aki. Behemót ökrök kukorica tiá szántanak. Amott vetőgép .izórja az árpát, zabot. A harmadik táblán fogas porhanyítja j. tavaszi vetés ágyát. 156 hold tavaszibúzát is vetetek a hajósiak. A legtöbbet: 50 holdat — a Vörös Csillag termelőszövetkezet, 19 holdat az egyéni gazdák. Földben van már 80 hold tavasziárpa és majdnem ugyanannyi zab is. A járás többi községének szene most Hajóson Van, A begyűjtésben a járás legjobbja, de negyeiieg is a legjobbak között .an. A begyűjtött tojás meny- nyisége esetről-esetre emelkedik. A legutóbbi két átvételi napon 3.5 mázsa tojást vettek át a begyüjtőhelyen, Meggyorsult a sertésbéadás is. „Rántás csizmám térdig sáros...“ ereszkedjünk le a pincedombról és ismerkedjünk meg közelebbről a faluval., Szembetűnő látvány a hajósi .nők viselete: a mamusz._ Vastag gyapjúfonálból kötött lábravaló íz, s az ötéves kislánytól az .(regasszonyokig mindenki ezt /iseli télen-nyáron. A színe az életkor szerint Változik, A fiatalok fűzöld, rózsaszín, kék ma- nuszban járnak, áz idősebbek nár feketéből, vagy sötétbarnától kötik, Kényelmes, szép vi-‘ elet, — nyilván ez teszi olyan dinnyéddé, szinte táncolóvá a hajósi asszonyok lépteit, Csakhát.., ilyen tavaszi időben mindennap tiszta mamuszt kell húzni Hajóson. . Aki nem tudja elképzelni: miiyen az a feneketlen sár, — látogasson el ide. A P’ácános-utca lakói már összefogtak a sár ellen: a tanács által hozatott salakkal feltöltöttek a járdákat. De ez csak sgy utca. És Hajósnak valamennyi utcája ragad a vendég- marasztaló sártól. Salak pedig jutna ezekre is. «, Ha már a sárnál és a falu külső képénél tartunk, megemlítünk mást is. A tanácsháza felé kanyarodó kövesút torkolatában áll egy magas faalkotmány. Diadalkapunak készült annakidején, — ma azonban már úgy fest, mint valami szégyenfa, A festék rég lepattogzott róla, a szelek kicsit el is csámpásították, — egyszóval igen szomorú látványt njnijt éppen a falu szívében. — Vagy ki kellene onnan ásni, vágy újrafesteni., , A szövetkezeti boltban gyenge az árúk minősége Azám, festeni. Ezt a szót nem jó most kimondani a hajósi asz- .ízónyők előtt, mert megmérgesednek. És jogosan. Az 5-ös számú földművésszövetkézeti áruda vezetője elpanaszoija, hogy a házak meszeléséhez szükséges festéket jó régen megrendelté, de ma sem kapta meg. • S ha csak ez hiányoznék. De az áruelosztó szervék jóvoltából égy hónapja nincs az üzletben fekete varrócérna, fclórméáz és egyéb mosószer.., A földművesszövetkezet főüzletében pedig még cifrább dolgokat mesélnek — és mutatnak is. Az egyes áruk, iparcikkek minősége igen-igen kifogásolható. Példák: A télen egy asszonyka zsíros- bödönt vásárolt. Amikor disznóvágás után ’beleöntötte a kioi- vaszbott zsírt, — a bödönnek egyszerűen kiesett a feneke. 100 darab horganyzott vödröt kapott legutóbb a szövetkezet. Ebből harmincegynéhányat eladás előtt ki kellett javíttatva mert .valamennyi lyukas volt. A minap egyik dolgozó paraszt kapát vásárolt, Egy óra múlva visszahozta. Amikor a nyélre akarta szerelni, eltört a vadonatúj kapa nyaka, — mert a gyárban öntvényből készült s köztudomású, hogy kapanyakat ilyenből nem lehet készítem, Ugyancsak nemrég új kerékpárt adott el a szövetkezet. Gazdája 50 méterre jutott a géppel — és máris elszakadt benne a menet. öt darab mákdaráíót nem tudnak eladni, mert teljesen rosz- szak. A rádiók hasztalan kínálják magukat a kirakatban — nem merik már a hajósiak megvenni, mert az új rádiók leghosszabb élettartama egy hónap s máris kiégnek a lámpái. Ha egy varrógépet akarnak eladni, — előbb összehívják a falu tudós asszonyait, akik használhatóvá állítják össze a gépet, mert az eredeti állapotában ott forog, ahol nem kellene és ott szorul, ahol forognia kellene, , Bölcsőde — vezető nélkül Más bosszúság is akad Hajóson. Az egyiknek a tanács volt a szenvedő alanya. Szokás szerint, ez év májusában is megnyílnék az ídénybölcsőde. A községi tanács fel is tüntette ezt 'a létszám- és béralapkimutatásban. A járás jóváhagyta, de a megyei létszám-feiügyelőség kihúzta. Minden indokolás nélkül. A második felterjesztésből ismét csak kiradírozta, s megint mindenfajta megokolás nélkül. Hajóson tehát van bölcsőde, a költségvetésben keret is van rá, szükség pedig igen nagy van rá ekkora községben — csak éppen vezetője nem lehet a megyei létszám-felügyelőség szigorúan titkos indokolása szerint, Széna ? Szalma ? A monda szerint Bálám szamara azért döglött éhen, mert az eléje tett két szénacsomóból nem tudott választani. A hajósi méntelep csődöreit csak egyfajta széna miatt fenyegeti az éhenpusztulás veszélye. Ha ugyan szénának lehet nevezni azt a hetedosztályú gazíélét, amit a kalocsai terményforgalmi telepről kapott a ménistálló. — Válasszon az elvtárs — mondották a kocsisnak és odavezették —, egyetlen talponálló szénakazalhoz, 24 mázsa van belőle Hajóson, Kiss István telepvezető minden etetéskor káromkodik, mert a két jószándékú csődöt' alig tud kiválogatni egy-két becsületes szálat a nyalábnyi takarmányból. Ilyen szénát még egy rendesebb tehén sem fogyasztana el, — a ló pedig kétszeresen igényesebb a szénára. Kiss István másért is mérgelődik. A faluban helyben egy egyénileg dolgozó paraszttól kitűnő, elsőosztályú hereszénát tudtak volna vásárolni s még a borsos fuvardíjat sem kellett volna megfizetni — s a lovak nem éheznének a teli jászol mei- lett, mint így, a csupa csődé, tápértéknélküii gazon. A falu humora Az állattenyésztés fejlesztése pedig szívügyük a hajósi gazdáknak. Szembetűnő a sertésállomány gyarapodása. S itt meséljük el, min nevet ina egész Hajós. Sete Miklós bácsi, a József Attila tsz. kitűnő lakatosa nemrég vett> egy malacot. Nem közönséges malac ez. Nyilván távolabbi céljai vannak, mint közönséges hízottdisznóként kimúlni a világból, — mert egyre sikeresebben gyakorolja a magasugrást. Sete bácsi naponta emeli a kerítés magasságát, de a malac játszi könnyedséggel tör a rekord feié, Nemrég történt, hogy Sete bácsi az ablakon kipillantva malacöt látott az utcán végigszá- guldani. — Ejnye, elszökött valamelyik szomszéd malaca — kiáltotta s már szaladt is, hogy jószándékúan figyelmeztesse a károsultat. Az egész Deák-utcát végigriasztotta, — de minden házban megvolt a disznó. Amikor hoitfáradtan hazaért, a felesége rosszat sejtve nézett rá: — Te, nem a mi malacunk volt? De bizony az volt... S Sete bácsi most azon töpreng: miért is nem rendeznek az állatok részére is olimpiai játékokat? Az ö malaca magasugrásban és futásban holtbiztosán első díjat nyerne,,, Mit csinál a hajósi fiatalság ? Hogyan ünnepli április 4-ét Hajós? Biztosan úgy, mint a legtöbb község: kultúrműsorral, a fiatalok rendezésében.., Sajnos nem. Hajóson az egyetlen mozi jelenti a kulturális életet. Vegyük sorra, miért. — Elsősorban negyedik éve ígérnek ennek a 8000 lakosú községnek kultúrházat — ami még ma sincs. A fiatalok kezdetben hol itt, hol ott próbáltak helyiséget kérni összejövetelek, müsorpró- bák céljára, de mivel a legtöbb helyen elutasították őket, elment a kedvük. Annyira elment, hogy a DISZ-szervezet is teljesen széthullott, a vezetőség lemondott, s ma sem uruk, sem gazdájuk a hajósi fiataloknak. A járási DISZ-bizottság már harmadszor ígéri, hogy ellátogat. és újjászervezi a DlSZ-t, de máig sem történt semmi. Ezért van az, hogyha a hajósiak nagyon ráéheznek valami kulturális eseményre, — hát a szomszédos községek kultúr- csoportjait hívják meg olykor- olykor. Pedig — s ez magától- értetődő — Hajósnak is van fejlesztésre alkalmas népi kultúrája, amelynek felkarolása elsősorban a fiatalság ieladata lenne. Néhány, éve megyeszferte híres volt a hajósi fúvószenekar. A községben mindén második fiatal kitünően játszik tangóharmonikán. Az. már szóba is került, hogy ezekből összehoznak egy csoportot, — de vájjon mennyi víz folyik még le a Dunán, amíg a javaslatból valóság lesz? S bizony nagy szégyen a járási DlSZ-bizottságra. de a népművelési osztályra nézve is, — hogy a hajósi ünnepnapok ilyen szegényesek, hogy a fiatalság hosszú idő óta nem mutatja meg magát, — s ma sem szólalhat meg színpadon .a hajósi nóta,' a trombita. „Elment a szeretőm idegen országba...“ Székely Zsuzsanna már nem lesz a fiatalok között, ha mégis megalakul a DISZ-szerVezet. — Nagy útra indul: Csehszlovákiába. Ott várja a vőlegénye: Sza- niszló Lajos, derék, fiatal munkás. —- Hat éve vagyunk egymástól távol — meséli a komolyszemű, szép szőke lány. — Gyerekkorunk. óta ismerjük egymást, még 1948-ban jegyet váltottunk. Most elhatároztuk, hogy összeesküszünk végre, eleget vártunk egymásra. Most kaptam tőle levelet, amelyben sürgeti az utazást, s hogy minél hamarabb szerezzem meg az útlevelet... A ' tanácsházán egyszerre ketten is ugranak a telefonhoz, amikor Székely Zsuzsánna előadja kérését és tanácsot kér. A járás és a megye majd útbaigazítást ad az útlevél beszerzésének módjáról... Hadd induljon el minél hamarabb a boldog menyasszony, hadd jusson el mielőbb a megérdemelt boldogsághoz Szaniszló Lajos ott mesz- sze Csehszlovákiában. Gáspár Klar*, l-JLVr VALAMI HOSSZÚ KÍGYÓ nyúlik el Sükösd « Dunától nem messze, a nagy folyóval párhuzamosan. Ilyenkor tavasszal kellemes levegőt hoz a játékoskedvű szél rf széles folyj irányából, amely méltóságteljes, kényelmes hÔmpôlyÿês- sel tör dél felé. Van azonban egy másik, ennél jóval keskenyebb vízkigyó is Sükösdön, amely közelebb is van a községhez. Középe kori neve van ennek a csatornának: Átok-csatorna. Pedig ez n csatorna nem a középkorban született meg, hanem alig 25 évvel ezelőtt. Nemsokkal Pest alól indult el és keresztültört a megyén, lefutott egészen Bajáig. Útközben összeszedi a mélyfekvésü földek, tocsogók vizét. Joggal nevezte el Átok-csatornának a nép, a Kiskunság népe ezért szidja máig is. Tönkrementek a kövér legelők és még a csatornaadót is kivetették a népre. Hej, azóta nagyot fordult a világ. Zsilipek épülnek a Duna- cölgyi Főcsatornán, halastavakat táplál a vize. Rövidesen isme kövér fű terem majd a legelőkön és gazdagon virul ismét az állattenyésztés a Kiskunságon. De nézzük csak meg, hogy Sükösdön hogyan szolgálja jelenleg és hogyan fogja szolgálni a'jövőben az áldást az átok helyett? /Ê CSATORNA MELLETT nem messze tőzegkitermelés folyik. Gazdag leletre bukkantak még egy évvel ezelőtt, és az azonnal megkezdett előmunkálatok után hozzáfogtak a tőzegtelep feltárásához. Olyan mennyiségű tőzeget találtak, amelynek kitermelése hosszú évekig munkát ad. Tőzegszúrással folyik o termelés, hosszúnyelű lapátokkal emelik ki a tőzeget. Iparvágányon szállítják a teregetésre. — Egyelőre kétféle tőzeget termelünk — hangoztatja a telepvezető: Pusztai Mihály, — mezőgazdaságit, és tüzelőt. — A mező- gazdasági tőzeget megfelelő szárítás után átveszik a szervestrágya■ feldolgozó üzemek. A tőzeg ugyanis szivacsszerű összetételénél fogva felszívja a növények táplálásához szükséges anyagokat, léhát kiváló trágyát ad. Olyan a tőzegtelep felülete, mintha gumin járna az ember, Valamikor, talán többezer évvel ezelőtt itt mocsárvidék volt. « geológusok megállapítása szerint. Ennek az ősi ingoványbák elpusztult, gazdag tövény Világa adja most a tőzeget. — A középső rétegek már kiváló minőségű tőzeget adnak, amelyet tüzelésre lehet használni — mondja a telepvezető. — Megfelelő kokszosítási eljárással 5.500 fűtőkalóriaértékű tüzelőt kapunk. Nehéz munkát végeznek a tőzegtermelők. Lucsokban, sárban dolgoznak. A termelt tőzeg nyomán ugyanis feltör a víz. Napi 40 köbméter a norma egy-egy brigádban. Ezt legtöbb eléri. Radier Mihály és Bajai Péter brigádja ennél többet is termel Az éténjáré brigádok tágjainak havi keresete 11Ó0 forint körül van. Jelenleg ti tőzegtelep összes brigádjának napi teljesítménye 200—210 köbméter között van. A vizet kél 7.5 lóerős Mla-motor szivattyúzza. Azonban alig győzi. A telep munkásainak az a kérése, hogy egy nagyobb Inotori állítsanak be, mert ez megkönnyítené munkájukat. A tàlepvezëtÔ hosszú ideje sürgeti már a nagyobbteljesítményíí motort, de eddig még csak ígéretet kapott. A kitermelt tőzeg helyén másfél-kétméteres mélyedések tálon- ganák. Es most jön a csatorna szerepe. A terület vízbősége lehetővé teszt, hogy a tőzeg kitermelése után az egész területen halastavai létesítsenek. Ahogy az évek folyamán a tőzeg terme lés továbbfolyik, úgy bővülne majd a halastó. A tó vizét pçdig a csatorna táplálná és frissítené. Erről már többször írtunk, de még mindig nem történt semmi intézkedés. Pusztai Mihály elmondja, hogy jártak itt az ősszel szakemberek, arról is volt szó, hogy tavasszal megkezdik a haltenyésztést. — Pedig gazdag halastavat lehetne itt létesíteni — állítja a telepvezető. — Most a tavasz folyamán, ahogy a vizet szivattyúztuk, 30—40 cm-es csukák jöttek a felszínre. Valamit tenni kellene már. Gazdag lehetőség van itt a haltenyésztésre. Sükösd gazdag kincse: a tőzegtelep. A sükösdiek most azt várják a vízügyi igazgatóságtól, hogy segítsék őket egy másik kincshez: a halastóhoz. 4 CSATORNA MENTEN épült a víziszárnyastelep. Ro- manükus helyen fekszik, fás, bokros dombocska mélyében. 1952-ben kezdte meg működését. Kirch Tibor telepvezető naponta többször végigjárja a telepet, mindenre ügyel, legyen a jószágoknak mindig friss bíz, élelem, stb. Most is est teszi, csak azzal a különbséggel, hogy Szőregi Andor állatorvos is a társaságában van. Csatlakozzunk mi is hozzájuk és nézzük végig a telepet, Először a libaólak felé vezet az út. Hatalmas zajjal fogadnak bennünket a fehér jószágok. Micsoda rend és tisztaság honol az ólakban! Egy-egy libacsalád egy gúnárból és három-négy tojóból álL Minden tojónak meg van jelölve gyűrűvel a lába, a gyűrűn szám szerepel. így mindig ellenőrizni tudják, hogy melyik tojás melyik állattól származik. A libatojásokat jórészt a lúdmamák költik ki> amelyek közül legtöbb a 15—17 darab tojáshozamot is eléri. Tudvalevő, hogy ez jó eredmény a libáknál, mert ezek általában 12—15 tojásnál megállnak. Cél: a nagytestű és jó tojáshozamú fehér, magyar lúd kitenyésztése. Ugyanez a cél a kacsáknál is. Belőlük is többezer van a telepen, de év végére a létszámuk eléri a SOOO-et. Az apró jószágokat három-négy napig villannyal melegített ba- tériában nevelik, majd a. nevelőkbe kerülnek 5—6 hetes korukig■ Angolkór éllen csukarnájolajat kapnak, azonkívül Á+D vitaminnal oltják őket. A nevelőben most is a kiskacsák százai hápognak. — Bizony, itt alig van elhullás a telepen — mondja a körzeti állatorvos. — A jó gondozásnak meg van a gyümölcse: Nagy KINCS EZ A TELEP nemcsak Süskösdnek, hanem az egész környéknek. Többezer kis pihés jószágot adtak el a dolgozó parasztoknak már eddig is, alig győzik kielégíteni az egyre fokozódó szükségletei. Sétánk végén a telepvezető elmondja, hogy versenyre hívták a megye, sőt az egész ország víziszárnyas telepeit. A versenypontok között szerepel a tojáshozam liövelése, a keltetést százalék emelései síbt