Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

Apró Antal elvtárs a továb biakban méltatta a hároméve terv eredményeire támaszkodva ötéves tervünk eredményeit. Aláhúzta, hogy sikereinkhez je lentösen hozzájárult a paráií or szágok, különösen a Szovjetunó adandó, önzetlen segítsége. A elmúlt években olyan nagyje sentúségü léte.sítéményéket al kötött a magyar nép, mint Sztá- iinváros, Inota, Komló, Tisza iök és más új létesítménye egész sora, .a tömeges lakásépít­kezés, az új iskolák, kultúrál! us szociális intézmények nagy száma bizonyítja hazánk, fejlő­dését, gazdagodását. Fejlődésünk nagyszerű ered menyeinek méltatása után i-átá az előadó pártunk Központi Ve­zetősége júniusi határozatának taglalására.- — Kormányunk jú nius óta számos nagyjelentősé gu intézkedéssel könnyített falusi és város! dolgozók anyai helyzetén — folytatta Apró elv- társ. — Az alacsony keresetű dolgozók bérének felemelése, ; szükségleti cikkek árának leszál Mása, az adókedvezmények, és a-mezőgazdaságnak juttatott sok másfajta kedvezmény már 1953 második felében több, mint milliárd forintot juttatott a la­kosságnak. 1954-ben szátíio, iparágban történt újabb béreme­lés. Ez és a zsír- és húsárak le­szállítása, a nyugdíjak felemelése es egy sor más könnyítés Í994- oen több, mi.nt 8 milliárd forin- ot juttat a dolgozóknak. — A mezőgazdáság fejleszté­séről szóló párt- és kormártyha- .ározat döntő íorttősságú egész fejlődésünk szempontjából. A iolgozó nép életszínvonalának .ovábbi emelése érdekében a t -i világos feladatot áhította a magyar- mezőgazdaság, a cermé- íőszovetkezetek, #az állami gaz­■ Jaságok és egyénileg dolgozó parasztok elé,- hogy a közeli esz­tendőkben lényegesen növeljék á -ermelést, adjanak több gabonát, mist, zsírt, cukrot, gyümölcsöt, oort és ipari nyersanyagot áz Or­szágnak. A mezőgazdaság fejlesztése nein csak egyszerűen gazdasági kérdés: ez döntő, mondhatnánk •egyik alapvető politikai kérdése népi demokráciánknak. A hatá­rozat jó végrehajtása tovább erősíti a város és falu kapcsola­tát, a munkásosztály és a . dol­gozó parasztság szövétségét. Miután Apró elvtárs a továb­biakban rátért a2 elmúlt kilenc iónap alatt hozott kormány in­tézkedések méltatására, így folytatta: — Idén, május 24-én ül össze tanácskozásra a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusra. A pártkongresszus hazánk je­lentős politikai eseménye lesz. Nemcsak a párt tagjai, hanem a pártönkívüli dolgozók is nagy figyelemmel kísérik a pártkon­gresszus előkészületeit. A párt régi, kipróbált vezetője a magyar népnek, 33 éve áll a magyar munkásosztály élén és állhatatosan harcolt a legsöté­tebb elnyomás ideje alatt is a dolgozó nép követeléseiért, a szocializmus győzelméért. A párt szervezte, tanította, foymál- a egységes erővé munkásusztá- . y unkát, a nép, a Szovjetunió iránti hűségre nevelte a kom­1 munistákat. Nagy áldozatokkal ] de mindig magasra tartotta a part a magyar szabadság zászla­ját. Munkásosztályunkat Marx- Engels-Lenin-Sztálin tanítása alapján szocialista hazaflságra, proletárnemzetköziségre nevelte, A párt az elrnúit évek eredmé­nyes harcai nyomán kiérdemel­te a magyar nép bizalmát, me, Décsüléset. Most a párt «kon­gresszusának tiszteletére töme­ges szocialista verseny bontako­zik ki, több és jobb munkával ítészülnek a magyar dolgozók szeretett vezetőjük, a párt kon­gresszusára. Apró elvtárs beszédének kö­vetkező részében a nemzetközi helyzettel foglalkozott. A berlini értekezlet eredményének vázo­lása után rátért a Szovjetunió nak az összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötésé­re vonatkozó javaslatának a tag­lalására. A szovjet kormány jegyzékével foglalkozva megál­lapította, hogy a magyar nép és a magyar kormány teljes mér­tékben osztja a Szovjetunió kor hiányának állásfoglalását, túlíró gatja a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására, az európai kollektív biztonság megteremté­sére Irányuló lépéséit es maga is aktívan ki akarja venni ré­szét a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tartós béke biz­tosítására irányuló sekből. Majd így fejezte be ünnepi beszédét: Most, amikor a Szovjetunió legutóbbi kezdeményezesei üj utakat nyitnak meg a bé-kesZe- rető népek összefogásához, á béke érdèkéBèn, az eddiginél is hangosabban íeiehieijük szavun­kat az egész világ békeszerető közvéleményé előle amiak érde­kében, hogy a Magyar Népköz- társaság végre elfoglalhassa áz őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A magyar nép tanúit a tör­ténelemből, tanult évszázados elnyomatásából, elbukott sza­badságharcaiból, ezért a jövő­ben még állhatatosa’oban építi, édi szabad hazáját, még szilár­dabban zárkózik fel a Szovjet­unió mellé a béke és a demo­krácia hatalmas táborához, azo­kért a célokért, amelyekért ma az emberiség nagy többségé har­col, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen. Éljen a dolgozó magyar nép egysége, virágozzék tovább sza­bad és független népköztársasá­gunk! Éljén a munkás-paraszt szíj­ét ség! Éljenek a kapitalista és gyar­mati elnyomatás ellen harcoló testvérnépek! Éljen munkásosztályunk él­csapata, népünk vezető ereje, a Magyar Dolgozók Pártja! . Éljen a magyar nép és a szov­jet nép örök barátsága! Apró Antal beszéde után a je lenlévők hosszantartó. forró tapssal ünnepelték a felszaba­dító szovjet népet, a megbont­hatatlan magyar-szovjet barát­ságot. A díszünnepség első része aZ Internacionálé hangjaival zá- ult. Ezután ünnepi műsor követ­kezett. Megyei díszünnepség felszabadulásunk kilencedik évfordulójának tiszte Jetére . * « kecskeméti Katona József Színházban Szombaton este 7 órakor tartották meg a megyei pártbizottság és a megyei tanács rendezésében a disziinnepséget hazánk felsza­badulása kilencedik évfordulója alkalmából a kecskeméti Ka tona József Színházban. A díszelnökségben helyet foglalt Németi József elvtárs és Zárai Károly elvtárs, az MDP bácskiskunmegyei bizottságának képviseletében, Dallos Ferenc elvtárs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Szelepcsényi Imre elvlárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Halanda István elvtárs, a kecskeméti városi pártbizottság részé­ről, a Szovjet Hadsereg és néphadseregünk képviselői, valamint a tömegszervezetek megyei vezetői, üzemeink élenjáró munkásai, sztahanovistái, dolgozó parasztságunk kiváló tagjai. A disziinnepséget Szelepcsényi Imre elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg. Megnyitója után átadta a szót Halanda István elvtársnak, ki ünnepi beszé­dében méltatta felszabadulásunk 9. évfordulójának jelentőségét. Ilulandu István ünnepi beszéde Hírek a baráti országokból MOSZKVA. (TASZSZ) A Li- yeraturnaja Gazeta a Comé iie Française társulatának ápri­lis eleji szovjetunióbeli ventlég- zerepiésével kapcsolatban azt ,-ja, hogy a szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel várja a ven­dégek érkezését. A vendégszereplés alkalmával a Comédie Frahcaies 20 előadást ad: 14-et Moszkvában, G-ot Leningrádban. VARSÓ. (TASZSZ) A Lengyel NérJfcöztársaság kormányának el-nöusége a napokban rendeletet fogadott el a gép- és tfaktörál- lomások dolgozói munkakörül­ményeinek megjavításáról és olyan rendszér bevezetéséről, amely nagyobb teljesítményre serkenti a gép- és traktörál- íómásók dolgozóit. TIRANA. (TASZSZ) Tiraná­ban véget ért az albán állami pu /ria-iá'mir ás gép- traktor­állomások dolgozóinak érlekéz lete. Az értekezlet en beszédet mondott Enver Itodzsa, a minisz­tertanács elnöke. Enver Hodzsa rámutatott a mezőgazdaság fejlesztésének nagy belső lehetőségeire, va­lamint a szovjet kormány részé­ről megnyilvánuló óriási segít­ségre, így a többi között arra a ségit.ségi'e, umélyét az albán me­zőgazdaság fejlesztése érdekében nyújt. Enver Hddzsá kiemelte, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a múlt évben ho­zott intézkedések már meg­hozták gyümölcseikét: fokozó­dott a mezőgazdasági növények terméshozama, megjavult à lakosság áruellátása. Az állam minden erőt mozgósít a lecsapoló, talajjavító és más munkák ter­veinek időben történő teljesíté­sére. Kilenc esztendeje kezdődött Magyarország új történelme — kezdte, beszédét Halailda elvtárs. Olyan kilenc esztendő volt éz,. amely új életet hozott minden­egyes magyar falu és város, mindenegyes magyar dolgozó számára. Ma mar bizony ne­héz elképzelni, hogy Magyarof- erói'eszite- | szág 3 millió koldus országa volt, ahol sokezer férfi és nő, öreg és fiatal éhezett és pusztult el a munkanélküliség mialt. Emlékeztetett az úri Magyar- ország népének szenvedéseire, melyben csak Kecskeméten a harmincas években 8000 mun­kanélküli és 4000 alkalmi mun­kás állolt kenyér, biztos jövő nél­kül. Ebbeh a világban csak néhányszázezer pengőt fordított az állam szociális és egészség- ügyi célokra és milliókat köl­tött korhadt rendszere nlegvé- deimezésére. A kalocsai érsek 63.000 holdján, József főherceg 200.000 holdján Hercegszántó környékén, báró Podmuniczky tönipai uradalmában burjánzóit a népbetegség, a nyomor. Ma már mindez a limité — folytatta beszédét. — A Szov­jetunió soha el hefn múló törté­nelmi érdeme, hogy a hazai és német fasiszta csapatok szétve­résével megnyitotta népünk előtt a szabadság útját. Hangsúlyoz­ta, hogy nem jöhetett volna létre a Szovjetunió hősies felszabadító harca és szakadatlan jóindulatú támogatása nélkül, és a Magyar Kommunista Párt áldozatos munkája, harcai nélkül ez az ország, melyben a nép van hatal­mon, s intézi a maga sorsát. Vázolta az ünnepi beszéd kilencéves új történelmünk nagy­szerű győzelmeit, harcait. Visz- szaemlékezett megyerik fejlődé sének nagyszerű fényeire is. Falcainkban 70 kultúrotthon létesült, bölcsődék, napköziott- hortök, bekötőutak kilométerei, vasútvonal, autóbuszhálózat, ú gyáraink, kibővült üzemeink és dolgozó népünk egyre növekvő óléte jelzi népünk harcainak eredményét, melyeket hagy pártunk zászlaja alatt vívott ki. Kitért pártunk júniust határoza­tának nyomán bekövetkezett új szakasz jelentőségére, népünk, megyénk gazdasági, kulturális és politikái fejlődésében. “Azok a határozatok — mondotta, ame­lyeket pártunk és kormányunk június óta hozott, nagymérték­ben hozzájárultak a tömegekkel való kapcsolat elmélyítéséhez, a munkás-paraszt szövetség meg­erősítéséhez, a dolgozó nép és elsősorban a munkásosztály élet- színvonalának emeléséhez.« Sorravette Halanda elvtárs, a Központi Vezetőség határozatai után bekövetkezett fejlődés té­nyeit és megemlékezett megyénk munkásosztályának termelő­szövetkezeti és egyénileg dolgo­zó parasztságának győzelmes munkáét élményéiről, megélén­kült lendületéről. A mUhkâs* paraszt szövetség megerősödését jelenti, hogy például az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár 114 szá­zalékra teljesítette március 27-i’é első negyedévi tervét, A Kecs­keméti Cipőgyár már március 29-én jelentette negyedéves ter­vének befejezését. A Kecskeméti Gépgyár 108 százalékra teljesí­tette túl elsőnegyedéves előirány­zatát. Hasonló eredmények eléré­sével bizonyította be termelő­szövetkezeti és egyénileg termelő dolgozó parasztságunk a mun­kás-paraszt szövetséghez való hűségét. Az elkövetkezendő időkben — folytatta Halanda elvtárs — íőffeladatunk a mezőgazdaság fejlesztése, mert több kenyeret, Húst, szalonnát, bort, tejet, vajat akdrühlc adni a dolgozók aszta­lára. Ezért harcol most minden kommunista és pártönkívüli dol­gozónk megyénkben a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezéséért. — Ë nagy munkák mellett azon­ban" dolgozó parasztságunknak setn szabad elfeledkezni állampol­gári kötelezettségétől sem. Telje­sítenie kell a várossal és faluhal szembeni tartozását, hiszen a munkás-paraszt szövetséget csak) egyféleképpen lehet helyesen ér­telmezni. És pedig úgy, hogv hős munkásosztályunk " mellett szövetségesünk, fegyvertársunk, a parasztság is teljesíti köteles­ségét. Beszélt az előadó békeharcunféi nagyszerű tényeiről. Hangsúlyoz-' ta, hogy mi is szívvel-lélekkel csatlakozunk az európai kollek­tiv biztonságra vonatkozó szer-* ződés megkötéséhez, melyet sw Szovjetunió javasolt Berlinben*. — E nagy ünnepen — fe­jezte be beszédét Halanda elvtárs — kegyelettel emlékezik népűn ki azokra, a szovjet hősökre, akik) életüket, vérüket adták hazánk felszabadításáért. Népünk műn-* bájával tett tanúbizonyságot ar­ról, hogy a hősök drága véré* nem folyt hiába, hogy népünk a< "elszabadulás tizedik esztende­jébe lépve még több öntudattal, lelkesedéssel, erővel küzd nagy feladata megvalósításáért. Az ünnepi beszéd után vál-' tozatos és gazdag ünnepi kultúr­műsor következett. A műsorban megyénk legjobb népi együt­tesei, kul túrcsoportjai, a Ka­tona József Színház eloac.óJ művészei és a színházi zenekar szerepeltek, Drágszéi, Katymár, Érsekcsanád és Nemesnád­udvar népi táncosai és éne ­kesei hozták el a díszünnepség­re legszebb dalaikat, táncaikat, hogy ezzel is adózzanak hazánk felszabadulása ünnepének. NEMZETKCTZJ •s* SZEMLE 1 Amerikai hidrogén-őrület Amikor a fentiekben említett szovjet jegyzéket nyilvánosságra hozták, egy független francia képviselő kijelentette: »ez egy­ben válasz a hidrogénbombák robbanására«. Ugyanakkor, amikor a moszk­vai külügyminisztériumban a béke érdekét szolgáin újabb szovjet jegyzéket szovegezték, Washington urai azzal voltak elfoglalva, hogy a Bikini-szige­teken hidrogénbomba-Uiscrlele- ket folytassanak. Március else­jén robbant az első bomba: a világ megdöbbenve értesült ai- rol. hogy a kísérleteknek gya­nútlan japán halászok estek ál­dozatául. Radioaktiv, mérgező hamti esett több halászliárkára, életveszélyes sebekkel borítva sok egyszerű japán halás/emberl és tengerészt. A fertőző sugár­zás inegmérgcztc a halakat is. Nem számított azonban a japán -kísérleti alanyok« szenvedése, nem számított a japán, ausztrá­liai, újzélandi kormánykörök hi­vatalosan kifejezett aggodalma, seni a világ közvéleményének teiháborodott tiltakozása: »az amerikai hidrogénőrület meg­szállottja!« — így nevezte őket egy angol lap — tovább csörtet­ték fegyvereiket cs március hó 26-án még egy bombát robban­tottak. Ezek a »modern« tömeg­pusztító fegyverek azonban ez- alkatommal egy kezdetleges és elavult fegyverre hasonlítottak: a bumerángra. Ez az ausztráliai ősi hajítófegyver, ha nem ér célt, visszavág arra. aki elhají­totta. A bumeráng most is vis­szavágott; alig győzik kapkodni a fejüket Washingtonban. A fel­háborodás, a tiltakozás, a tőkés országokon is végig vibarzott. Nehru. India , miniszterelnöke emlékeztette a világot a palack­ból kiszabadult romboló szeltem meséjére és követelte, addig szelídítsék meg az atomeröt, amíg nem késő. Nehru félhívta az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba a hidrogénfegj vér­rel folytatott kísérleteket, ran­dit asazoiiy, az ENSZ közgyűlé­sének elnöke felhívta a nagy*“ hatalmakat, hogy baladékUla- UUl szüntessék meg a tömegű tó atomfegyverek gyártását és', használják fel békés célokra art atomerőt. Az angol közvélemény nyomására a munkáspárt tölb. mint száz tagja határozati ja­vaslatban sürgette a kormányt^ tegyen meg minden tanácsosnak» vélt kezdeményező lépést a to­vábbi hidrogénbomba robbantá­sok megakadályozására és a* atomfegyverek eltiltására irá- hyuló vllágcgyezmény létrehozá­sára. Churchill kénytelen volt — a Daily Mirror szavai szerint —* ■»meghajolni a vihar előtt« és bejelenteni, hogy az alsóbáz hétfőn megvitatja a hidrogén- bomba-kísértetek ügyét. Rárrnlh* is foglaljon állást holnap áz an­gol miniszterelnök, a világ uéppl egy akaraton vannak; követelik a tömegpusztító fegyverek eltil­tását. A Bikini robbanások célja a népek megfélemlítése volt. A bumeráng azonban visszaüt: » népek nem riadt rettegéssel, ha­nem még elszántaim bekekövc- telessel felelnek, tudják, hogy —« amint a Béke-Világtanáes Irodá­jának a BVT rendkívüli ülés« szakát összehívó határozata mondja — »a közvélemény kö­vetelheti és kivívhatja az atom­fegyver betiltását«. VASKÚT. A községi tanács, a pártkongresszus tiszteletére ki­hívta az ország valamennyi köz­ségét takarékossági versenyre. A vaskútiak vállalták, hogy közsé­gükben a takarékhetéikÖnyvees* kék számát 1008-re felemelik e* annak átlagos betétösszege 11)0 forint lesz. Vaskúhm tclíát any- nyi betétkönyv lösz, ahány la­kóháza van a községnek és az átlagos betétösszeggel elérik * 100.000 íoriniös betétet. HelyrélgaíltáS. Április 2-1 szá­munk; első oldalának 9. sorába.« A Homáré Iván neve után a he Íves szöveg: -élelmiszeri r miniszter«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom