Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-28 / 100. szám

/ BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOP BACSK IS K UN MEG Y El PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA ; IX. ÉVFOLYAM, 100. szám. ______Ära 50 filier 1954 ÁPRILIS 38. SZERDA A MAI SZÁMBAN A À Pravda különtudósítása a genfi értekezlet megnyit tásáról. — A nép jólét emelésének feltétele az állam- polgári kötelezettségek teljesítése. — Lelkesen készü­lődnek városaink, falvaink dolgozói május 1. meg­ünneplésére. — A falu életének fontos kérdései. — Gyorslista a II. Békekölcsön IV, sorsolásának második napjáról. J A járási kultúr verseny ek befejezése előtt A járási művészeti verseny 1953 novemberében kezdődött. Célja volt, hogy a csoportok művészi színvonalának emelé­sét elősegítse azáltal, hogy a versenyben részvevők rendsze­resen készülnek a bemutatókra, elmélyültebb szakmai munkát végeznek, s a bemutatókon ka­pott bírálatok segítséget nyújta­nak nekik gyengeségeik kiküszö­böléséhez. Célja volt, hogy cso­portjainkat alkalmassá tegye né­pünk kulturális nevelésére és szórakozási igényeinek kielégí­tésére. Célja volt továbbá a fel- szabadulásunk 10. évfordulója alkalmával rendezendő orszá­gos kultúrversenyre és kulturá­lis ünnepségekre előkészíteni csoportjainkat. A versenyre nagy szükség volt. Ezt bizonyítják a verseny alkalmával szerzett tapasztalatok is. A csoportok eleinte nem nagy érdeklődést tanúsítottak iránta. A benevezések tehát lassan in­dultak meg. A helyi bemutatókat, amelyen a versenyen részvevő csoportok községükben, vagy üzemükben mutatták be tudásukat, a leg­több helyen szintén nem tartot­ták fontosnak. Pedig a helyi űemutatók utáni vitán alkalma nyílt volna a csoportnak a többi dolgozók, a többi hozzáértők se­gítségét is kérni, amit bizonnyal meg is kapott volna a csoport, A körzeti bemutatókon a cso­portok már komoly felkészülés­ről tettek bizonyságot. E bemu­tatók többnyire egy estét be­töltő kultúrelőadásnak feleltek meg, v" 'tozatos műsorszámaik­kal. Itt már erősen észlelhető volt egy-egy vidék kulturális életének egyoldalúsága. A drág- széli körzeti bemutató például uatalmas közönségsikert hozott. Amit ott láthatott az ember, az a tavalyi kultúrversenyek já­rási bemutatóinak színvonalán mozgott. Az együttesek nagyon érdekes, magávalragadó számai mellett azonban a többi művé­szeti ág műsorszámaiban nem igen gyönyörködhettünk. A járási bemutatók most fog­nak befejezést nyerni május hó ■2-án a kunszentmiklósival. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy egyes járási bemutatók műsor­számai színvonalban elérték a tavalyi kultúrverseny megyei bemutatóján látott műsorok színvonalát. Ilyen bemutató volt Kalocsán és Baján. E bemuta­tóknak azonban volt egy hibá­ja; az egyoldalúság. Helyzeti adottságánál, és a népi hagyo­mányok felkarolásánál fogva egy-két járás nagyon jó népi együttesekkel rendelkezik. Mi­vel a járási bemutatóra a szín­vonalas csoportok kerülhettek s azok többségét a népi együttesek ás tánccsoportok képezték, csak ezek szerepeltek a járási bemu­tatón. így adódott, hogy Kalocsán isupán egy színjátszó csoport szerepelt, de az is megdöbben­tően gyengén. Baján nem lát­tunk gyenge színjátszó csopor­tot, mert ott a verseny színvo­nalának megóvása érdekében egyetlen színjátszó csoportot sem szerepeltettek. Ez is súlyos hiba. E két eset döntő bizonyíték ar­ra, hogy a jövőben sokkal na­gyobb gondot kell az illetéke­seknek fordítani színjátszó cso­portok munkájára. Zenei életünk elhanyagoltsá­gát bizonyítja, hogy csak kevés zenekarral találkoztunk. Azok között is csak nagyon ritkán akadt olyan, amely igényesebb művek előadására alkalmas. A verseny eredménye tehát, hogy látjuk, hol kell segítem, hogy az aludni készülő kultúr- csoportok is feleszméltek, hogy csoportjaink ma már rengeteg értékes népi hagyomány feltárá­sával járultak hozzá népünk nemzeti kultúrájának fejleszté­séhez, az emberek neveléséhez és a szórakozási igények kielé­gítéséhez. A verseny fő problémaként hozta felszínre a művészi szín­vonal nem kielégítő voltát, ami abból adódik, hogy a csoportok szakmai felkészültsége hiányos. Ezen pedig a hiányzó ismeretek megszerzése, a szakmai tovább­képzés segíthet csupán. A nép­művelési szervek éppen ezért azon igyekeznek, hogy a cso­portok oktatóinak szakmai to­vábbképzését lehetővé tegyék. A Népművészeti Intézet a nyár folyamán egyhónapos színjátszó-, bábos-, táncos-, zenei- és nép­rajzi szaktanfolyamokat rendez. E tanfolyamokon, mivel a nyári iskolai szünet alkalmával tart­ják, a falusi kultúrmunka fő erősségei, a pedagógusok részt tudnak venni. A kiskőrösi és a bajai járásban a színjátszó cso­portok vezetői részére -járási színjátszó továbbképzőt indíta­nak a járási népművelési szer­vek. A megye tánctanítói pedig egyhetes szakmai továbbképző­ben részesülnek Kecskeméten. Hogyan dolgozzanak csoport­jaink a verseny befejezése után? — vetődik fel a kérdés, ügy, hogy az ősszel induló országos versenyen jól felkészülve indul­janak. Színvonalas műsorokkal álljanak elő. Ha egy kultúrott­hon csoportja ilyen műsorral rendelkezik, azt nemcsak oda­haza adhatja elő, hanem elme­het vele a szomszéd községekbe is. Egészséges műsorcsere ala­kulhat ki, biztosítva ezzel a köz­ség lakosságának, változatos és művészi kulturális ellátását. Jól készüljenek fel tehát a csoportok műsoraikkal, hogy el­mélyült művészi teljesítményt nyújthassanak. Az ilyen felké­szülés több időt vesz ugyan igénybe, de amit elvesztenek a réven, visszakapják a vámon. Többször adhatják elő műsoru­kat, több helyre mehetnek sze­repelni, megbecsülés és dicső­ség lesz az igényes felkészülés jutalma. URBAN PAL, G. M. Malenkov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának • • I r r ülésén G. ki. Malenkov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa ülésszakának ezév április ho 26-i ülésén beszédet mondott. Beszédét az alábbiakban ismer­tetjük, A kormány által megbízatás céljából a Szovjetunió Legfelső jesztett, állami költségvetéster­vezet teljes mértékben tükrözi a kommunista pártnak a szovjet gazdaság további felvirágozta­tására és nép jólétének további emelésére, az ország védelmé­nek biztosítására és hazánk ha­talmának megszilárdítására irá­nyuló politikáját — kezdte be­szédét Malenkov elvtárs. A továbbiakban Malenkov elvtárs a termelékenység kérdé­seinek egyes hibáiról és felada­tairól beszélt. Beszédének továb­bi részében a szakképzés, a mun­ka megszervezése, a munkaerő- tartalékok helyes elosztása és a munkafegyelem problémáit tár­ta fed. Még erélyesebben kell harcol­nunk a munkatermelékenység emelésért, a termékek önköltsé­gének csökkentéséért, a szigorú takarékoskodásért, minden fe­lesleges kiadás megszüntetésé­ért, az igazi rubel-ellenőrzésért, — jelentette ki többek között. — Minden gazdasági káderünk­nek, a termelés parancsnokainak kötelessége, hogy megtaláljak a tartalékokat a népgazdaság min­den ágában, mozgósítsák azokat, törekedjenek maximális eredmé­nyekre a legkisebb költségek mellett. Annak érdekében, hogy a legteljesebb mértékben ki­használjuk azokat a hatalmas lehetőségeket, melyekkel szocia­lista gazdaságunk rendelkezik, állandóan tökéletesíteni kell az állam és gazdasági szervek, az államapparátus minden láncsze­mének munkáját. Az államap­parátus feladatai után a minisz­tériumok felelősségéről beszélt Malenkov elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a párt központi bizottsága és a kormány azt követeli, hogy a szovjet államapparátus min­den láncszeme, minden tisztség­gel megbízott személy a törvé­nyesség szigorú megtartása alap­ján folytassa tevékenységét, véd­je a szovjet emberek jogait. —• Azokat a tisztséggel megbízott személyeket pedig — mondotta —, akik önkényességet és tör­vényellenességet engednek meg maguknak 4 szovjet állampol­gárokkal szemben, továbbra is szigorúan meg fogjuk büntetni, személyre és rangra való tekin­tet nélkül, A nemzetközi kérdések Tanácsának ülésszaka elé ter­ri Szovjetunió 1954. évi költségvetéséről Az 'iLlami költségvetés jelen­tős növekedése országunk gaz­dasági fellendülésének mutatója. Az 1954. évi állami költségve­tési bevételek az 1950. évihez viszonyítva 149 milliárd rubel­lel emelkedtek és több mint há­romszorosan felülmúlják a há­borúelőtti, 1940. évi költségvetés bevételeit. Emellett figyelembe kell venni, hogy a költségvetés növekedése annak a politikának a feltételei között megy végbe, amelyet a párt és a kormány következetesen folytat az élel­miszerek és az iparcikkek kis­kereskedelmi árainak csökken­tése terén, A népgazdaság fejlesztésére az idén — jelentette ki többek kö­zött Malenkov elvtárs — csak­nem 327 milliárd rubelt irány­zónk elő. A szovjet nép szociá­lis és kulturális szükségleteinek finanszírozásával kapcsolatos kiadásokat az 1954. esztendőben több mint 141 milliárd rubelben irányoztuk elő, ami csaknem egyenlő az 1939. évi állami költ­ségvetés összes kiadásaival. Az ötödik ötéves terv eddigi eredményeiről szólva, kiemelte, hogy az eddig eltelt évek alatt az ipari termelés 45 százalék­kal növekedett, ezen belül a ter­melőeszközök termelése 46 szá­zalékkal, a fogyasztási eszközö­ké 43 százalékkal nőtt. Hang­súlyozta, hogy a párt központi bizottsága és a. kormány min­den módon szélesíti a békés al­kotó építés frontját és lankadat­lanul gondot fordít a Szovjet­unió védelmi képességének to­vábbi erősítésére. Â szovjet fegyveres erők — mondotta — rendelkeznek és rendelkezni fognak minden szük­ségessel, nemes küldetésük tel­jesítéséhez, a haza védelméhez, állandóan készek megsemmisítő visszacsapást mérni az agresz- szorra, aki fejébe venné, hogy megzavarja országunk népeinek békés munkáját! Az ötéves terv feladatai a közszükségleti cik­kek termelése és az áruforgalom terén határidő előtt, azaz 4 év alatt teljesíti — mondotta ez­után, majd kifejtette, hogy a kormány komoly intézkedéseket tett a mezőgazdaság továbbfej­lesztése érdekében. Részletesen foglalkozott a vetésterületek nö­velésének, főképpen a szűzföldek és parlagon hagyott földek be­vetésének, a traktorok és a me­zőgazdasági gépek gyártásának kérdésével és a mezőgazdasági termelést ösztönző rendszer lé­nyeges vonásaivá!« Malenkov elv társ a nemzet­közi kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben némileg enyhült a fe­szültség. Az enyhülés kétségkí­vül annak az aktív harcnak az eredménye, amelyet a békesze­rető erők az Amerikai Egyesült Államok befolyásos köreinek és segítőtársainak agresszív politi­kája ellen vívnak. A népek bé­ketörekvése valóban a jelenkor hatalmas mozgatóerejévé vált — állapította meg. Kiemelte, hogy a Szovjetuniónak a béke meg­szilárdítására irányuló politiká­ja Iáérdemelte a békeszerető né­pek mélységes bizalmát. Nekünk nagyon drága ez a bizalom — mondotta. — Tudjuk, hogy ez a mi egyik legértékesebb erkölcsi tőkénk. Beszéde további részé­ben a nemzetközi helyzetre ha­tást gyakorló tényezőkről emlé­kezett meg. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a kül­kereskedelmi és gazdasági kap­csolatok fejlődésének. Ezen a téren jelentős bővülés mutatko­zik. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalma 1948-tól 1953-ig csaknem két és egynegyedsze­resére növekedett. Akadályozza a tőkés országokkal folytatott kereskedelem kibontakozását az amerikai uralkodó körök nyo­mása következtében folytatott megkülönböztetési politika. Ez a politika azonban igen rövidlátó és komoly károkat okozott azok­nak az országoknak, amelyek követték az amerikai diktátu­mot. A megkülönböztetési poli­tika kudarca nyilvánvaló, bár egyes amerikai körök továbbra is görcsösen ragaszkodnak hoz­zá. Ezen csak az Amerikai Egye­sült Államok veszíthet. Az amerikai háborús törek­véseket taglalva, megállapította, boss' az agresszív körök mester­ségesen tartják fenn a háború* hisztéria légkörét, hidrogénbom- bával fenyegetik a világot. Hang-» súlyozta, hogy a szovjet nép kö­vetkezetesen a béke és a nem-» zetközi együttműködés megérő-» sítésének politikáját folytatja. — Ha azonban az agresszív körök — mondotta — az atom­bombában reménykedve, elszán­nák magukat az esztelenségre és próbára akarnák tenni a Szov­jetunió erejét és hatalmát, ne legyen kétségük afelől, hogy az agresszorra ugyanaz a fegyver fog lesújtani, és hogy az ilyen kaland elkerülhetetlenül a ka­pitalista társadalmi rendszer ösz- szeomlásához vezet. Beszéde befejező részében Ma­lenkov összefoglalta a békesze- rető erők íőíeladatait. Hangsú­lyozta, hogy minden béke har­cosnak kötelessége harcolni az agresszív erők ellen, a nemzet­közi helyzet további enyhülésé­ért, az államok békés együttmű­ködéséért, az atomenergia békés célokra való felhasználásáért, a Kínai Népköztársaság elleni megkülönböztetési politika ellen» az európai kollektív biztonság megteremtéséért. Ismét hangsú­lyozta, hogy a szovjet kormány kész tárgyalásokat folytatni ar. Északatlanti Szerződés Szerve­zetében való részvételről meg­felelő feltételek között. A béke minden barátja és híve bízhat abban — mondotta befejezésül —, hogy a Szovjet­unió továbbra is a béke és a népek közötti barátság erősíté­sének politikáját fogja folytatni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom