Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-26 / 72. szám

Ta náesiiiés ív isii un halason A napokban tanácsülésre jöt­tek össze Kiskunhalas város ta­nácstagjai és élenjáró dolgozó parasztjai. A Fáklya-mozi Helyi­sége jóformán megtelt a részve­vőkkel. Több mint 200 ember je­lent meg, pedig a tanácstagok száma csak a hatvanat éri el. Nagy esemény egy tanácsülés. Ezt a tanácsülést pedig különö­sen érdeklődve várták a kiskun- halasi dolgozó parasztok, mert egyetlen napirendi pontja: a ne­gyedévi tervek teljesítéséről szóló elnöki beszámoló volt. A tanácsülés megkezdése után néhány kedves jelenet tanúi le­hettek a részvevők. A tanyai is­kolák úttörői üdvözölték a tanács­tagokat, a város élenjáró dolgo­zó parasztjait. Egy kis csöppség a Vörös Szikra tsz úttörői nevé­ben megköszönte az új iskolát a tanácstagoknak, de arra kérte eket, hogy segítsenek a hiányzó bútorok beszerzésében. Zseni Aranka úttörő így jellemezte a tanácsot: olyan, mint egy szív, amelyből felénk árad a szeretet és gondoskodás, A tanácselnök beszámolója E rövid epizód után Papp Adám tanácselnök tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a végrehajtó bizottság mennyire becsülte a fő növényeknél a termésátlago­kat. Azután két-három mondat­ban foglalkozott a tavaszi mun­kákkal, rámutatott az állampol­gári kötelezettségek teljesítésé­ben mutatkozó elmaradásra. Sertésből az első negyedévi ter­vet 63, a marhabeadási ter­vet 6i százalékra teljesítették. Ennél is nagyobb az elmaradás a tejnél, amelyet 32 százalékban, a baromfinál, amelyet 21 száza­lékban s a tojásnál, amelyet csak 4 százalékban teljesített a város. Lassan halad az adófizetés is. A negj,pedévi tervet csak 26.3 szá­zalékban teljesítették. Szóvátet- te, hogy gyengén működnek az állandó bizottságok, laza a ta­nács tömegkapcsolata. A leg­utóbbi tanácsülés határozatot hozott arra, hogy március 24-ig minden iskolában parasztgyűlést tartanak, ahol megbeszélik az időszerű tennivalókat és rövid szakelőadásokkal bővítik a dol­gozó parasztok szakmai tudását Ezt a határozatot csak részben hajtották végre. Pedig a dolgozó parasztok érdeklődnek az ilyen gyűlések után. Ezt bizonyítja, hogy a rekettye! iskolánál leg­utóbb kb. négyszázan jelentek meg. Végül felhívta a figyelmet az állampolgári kötelezettségek pon­tosabb teljesítésére. Az állam eddig is sok segítséget adott a városnak. 2.5 millió forintot ka­pott kulturális, egészségvédelmi, közlekedési és különböző tataro­zást építkezési célokra. A kórház fejlesztése 4 millió, az SZTK ki­bővítése félmillió forintba kerül- mindezen kívül. A beszámoló, a fanács munkájának tükre A beszámoló elhangzása után kissé csalódott arcokat lehetett látni a padsorokban. Valóban, a beszámoló elég gyenge volt. Ter­jengősen foglalkozott a külpoli­tikai kérdésekkel, de felszínesen és keveset a helyi problémák­kal. Látszott, hogy a tanácselnök nem beszélte meg előzőleg a végrehajtó bizottság tagjaival, hogy mit is vegyen sorra a be­számolóban. Nem elemezte elég mélyen és közvetlenül a pro­blémákat. A tavaszibúza gyors elvetésének fontosságáról, a fej­trágyázás jelentőségéről a beszá­molóban egy szó sem esett. Nem mutatott rá a tanácselnök, hogy miért halad lassan a fejtrágyá­zás. Csupán arra hivatkozott: az ellenség azt híreszteli, hogy »rá­érünk még a tavaszi munkák­kal«, de nem cáfolta meg az el­lenségnek ezt a híresztelését. A begyűjtéssel kapcsolatban is csak általános megállapításokra szo­rítkozott a beszámoló. Nem 'ele­mezte eléggé az állampolgári kö­telezettségek teljesítésének fon­tosságát. A munkásosztály erőfe­szítéseket tesz, hogy a dolgozó parasztság jóléte emelkedjék. Több műtrágya, gép kerül a falvakba, a mezőgazdasági vá­rosokba. A különböző gépekhez, textilkészítményekhez egy sor olyan nyersanyag szükséges, amelyet külföldről kell behoz­nunk. Értük gyakran élelmicik­keket kell adnunk. Tehát ahhoz, hogy a parasztság fokozódó szükségletét és igényeit kielégít­sük. szükséges, hogy a dolgozó parasztok is teljesítsék állam­polgári kötelességüket. Erről beszéltek a dolgozók A hozzászólások némileg ki­egészítették a beszámolót, /vo­uées István, a Vörös Szikra tsz elnöke rámutatott, hogy kevés a tanács által megállapított 5.5 mázsa átlagtermés az őszibúzá­ból. Az igaz, hogy Halas város határának jórésze homokos te­rület, de megfelelő ápolással könnyen akár egy mázsával is emelni lehet a terméshozamokat. — Mi 225 hold őszi vetésünket fej trágyáztuk, de a hátralévő néhány holdat is beszórjuk pétisóval — hangoztatta. — Javaslom, hogy legalább 6.5 mázsa termésátlagot ütemezze­nek be. Egyben felhívom a fi­gyelmet a tavaszibúza gyors el­vetésének fontosságára. Mi a tervezett 3 holdat már elvetet­tük. Elmondotta, hogy az első félévi sertésbeadásukat 48 százalékban, a tejbeadást 100 százalékban teljesítették, a tojásbeadásnak is eleget tesznek a héten, Radó Antal, a mezőgazdasági technikum igazgatója arra hívta í'el a figyelmet, hogy szakszerű gazdálkodással jelentősen nö­velni lehet a terméshozamot, ho­mokos talajon is. — Helyes az a kezdeményezés — mondotta, — hogy a dolgozó parasztok szaktudásának bőví­tésére felkérték a tanács részé­ről szaktanárainkat. Vélemé­nyem szerint ezeket a szakelő­adásokat a jövőben is folytatni kell. Szerinte kevés takarmányter- mő terület szerepel a tanács ter­vében, pedig fejlett állattenyész; tést csak fejlett takarmányter­mesztés mellett lehet elérni. Felhívta a figyelmet a somkóró termesztésére, amely ízletes ta­karmányt ad, amit szívesen fo­gyaszt a jószág. Azonkívül zöld- trágya, javítja a homokos talajt. A gazdaságban az elmúlt évben egy hold somkóróról 45 mázsa szénatermést kaszáltak le. Javaslatok és vállalások Hasznos javaslatok is hang­zottak el a dogozó parasztok ré­széről. vili József bodoglári egyénileg dolgozó paraszt java­solta, hogy a termelési bizottság tagjai gyakrabban üljenek össze és beszéljék meg a konkrét fel­adatokat. Egy-egy termelési bi­zottsági tag legyen felelős a vá­ros határának egy-egy terüle­téért, ahol szorgalmazza a tava­szi munkákat és a begyűjtést. Szóvátette: helyteleníti, hogy a mezőőrök nem kapnak esőkö­penyt, pedig télen-nyáron, eső- ben-sárban sokat kell gyalogol­niuk. Segesvári Károly, az áram- szolgáltató vállalat vezetője a gőzfürdő helyreállítását sürgette. Hangzottak el lelkes válla­lások is. Szalai Benő inokai dol­gozó paraszt elmondotta, hogy elmaradt társai nevében is szé- gyenli magát, amiért a város e-ny- nyire hátulkullog a begyűjtés­ben. Ö már teljesítette az első negyedévi tojás- és báromí'ibe- adást, sőt vállalta, hogy a hízott- sertést a harmadik negyedévben beadja. Ezzel 220 kg kukorica­beadási kedvezményben ré­szesül, ami jóformán az egész kukoricabeadósát teszi ki. Ver­senyre hívta ki a város va­lamennyi dolgozó parasztját a begyűjtési tervek időelőtt való teljesítésére. Nagy Antal rekety- tyei dolgozó paraszt kijelentette, hogy minden hónap 20-ig 100 százalékig eleget tesz tejbeadási kötelezettségének. — Nagyon rosszul esik nekem — hangoz­tatta, — hogy ennyire elmarad­tunk a tej begyűjtésben. Szeret­ném, ha valamennyi dolgozó pa­raszttársam követné példámat, hogy pótoljuk az elmaradást. A hibáktól eltekintve, a ta­nácsülés hasznos volt. Az el­hangzott javaslatok megvalósí­tásával, a tömegkapcsolatok ki- szélesítésével elérheti a kiskun- halasi tanács, hogy megjavul a begyűjtés üteme, pótolják az el­maradást a tavaszi munkákban és az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésében egyaránt, Idojárásjeleutés Várható időjárás péntek estig: Felhőátvonulások, több helyen futó záporeső, ma még élénk nyu­gati-északnyugati, holnap mér­séklődő nyugati-délnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Vár­ható hőmérsékleti értékek pénte­ken reggel 2—5, délben 10—13 fok között, A fű|és alapjául szolgáló vár­ható kozéphőmérséklet pénteken 4 fok felett lesz. (MTI) h vári bu rgony a termesztés a^rotee Imi kaja TERMÉSÁTLAGAINK rend­kívüli aiacsonysága parancsolóan követeli burgonyatermesztésűnk új alapokra vaió helyezését. Általában a rossz termést se időjárás kedvezőtlen körülmé­nyeivel és a sokat hangoztatott »leromlás-« tényével magyaráz­zuk. Az időjárás (kétségtelenül fontos szerepet tölt be a termés alakulásában. De a szovjet ta­pasztalattal?, valamint kísérleti eredményeink alkalmazásával rövid időn belül lényegesen emelhet j ük termésátlagain kát. Ezt igazolja sok kísérleti intéz­mény, állami gazdaság, termelő- szövetkezet példája és elért jó eredménye. LISZENKO szovjet alkadé- mikus bebizonyította: aszályos vidékeken a burgonya leromlá­sának oka az, hogy a vízpárá­ban szegény levegő és a forró ta­laj kedvezőtlenül hat a gumó­képződésre. Ennek a káros há­lásnál? elkerülése végett azt ja­vasolta, hogy a vetőgumónak szánt burgonyát ne tavasszal, ha­nem nyáron ültessük. A nyáron ültetett burgonya gumóképző­dése a nyár második felére esik, amikor már mind a levegő, mind a talaj hőmérséklete hűvösebb és több a csapadék. így életerö- sebb, egészséges rügyekkel ren­delkező gumók fejlődnek, ame­lyek biztosítják a következő évi bu rgony a téri nesz lés alapját, az elsőrendű vetőgumót. A KECSKEMÉTI Kísérleti Gazdaságban 1950 óta foglalko­zunk nyári ültetésű burgonyakí- sérletekkel. Minden évben ösz- szehasonlítást végeztünk a ta­vaszi és nyári ültetésből szár­mazó vetőgumókkal. 1951-ben például az Ackersegen-fajta 31 százalékkal, 1952-ben a iVlajstic- fajta tavaszi ültetés esetében 38, nyári ültetés esetében 41 száza­lékkal, 1953-ban pedig a Mittel­frühe (Sem)-fajta 34 százalékkal termett többet a nyári ültetés­ből, — mint a tavaszi ültetésből — származó vetőgumói? alkal­mazásával. Az eredmények meg­bízhatóságát fokozza még az is, hogy a nyári ültetésű vetőgumók használata nemcsak a tavaszi, de ismételt nyári ültetésben is ter­méstöbbletet eredményezett. —• Ugyanakkor már az ültetés évé­ben a június 18—július 2-án tör­tént üdültetéssel 1951-ben 56 szá­zalékkal, 1952-ben pedig 14 szá­zalékkal termett több, a szoká­sos április elején végzett ültetés­hez viszonyítva. A FELSOROLT eredmények beszédesen igazolják, hogy ter­mésátlagaink növelése érdekében a következő évi vetőgumót fel­tétlenül nyári termesztésből biz­tosítsuk. Kövessünk ed mindent A P L A márciusi nap alig tudja áttörni a vastag felhőket, de az enyhe déli szél kicsalja a határba a falu apraját-nagyját. Lázas sietséggel folyik a tavaszi munka. Az út baloldalán traktor után ha­sítja az eke a zsíros, fekete barázdát. Mellette vetik a tavasziárpát. Beljebb a?. úttól egy gyen­gébb búzatáblára pétisót szórnak. Olyan a határ, mint egy megbolygatott méhkas, — de a faluban is serény munka folyik. Messziről olyanok a kis kertek, mintha máris virágbaborultak volna, — pedig színesruhás asszonyok szorgoskodnak ben­nük, « A tanácstitkár elmondja, hogy 27 dolgozó pa­raszt tett vállalást a faluban a pártkongresszus tiszteletére s jónéhany már teljesítette is. Hogy csak egyet említsünk: Körmöczi György 400 öl borsót elvetett, amit április 4-re vállalt. Aztán a begyűjtésre és adófizetésre terelődik a szó. A járási értékelés szerint a község a legelső. De bizony az első negyedévi adókivetést Gátér csak 23.7 százalékra teljesítette s a negyedévből már egy hét van hátra. Úgy látszik, kevés köve­tője van az élenjáróknak: Buják! Antal és Deák Ferencné tanácstagoknak, Kaposi Istvánná, ifj, Bajáki Ágoston, Pintér Ferenc dolgozó parasz­toknak. Még a tanácstagok között is akad néhány, aki az utosók között kullog. Ezek közt van Szabó Jánosné, Óvári István, Körmöczi Mátyás, akik eddig semmit sem fizettek. Amikor arról beszél­getünk: hogyan lehetne ezen segíteni, a tanács- titkár azon a véleményen van, hogy majd a zálo­golás segít, A mi véleményünk az, hogy a tör­vényes szankciók alkalmazásával nem lehet he­lyettesíteni a népnevelő munkát. Mert hogyan is áll a népnevelő munka? Sem a tanács, sem a pártszervezet népnevelői nem folytatnak kellő harcot az adó és begyűjtés teljesítéséért. Csak a begyűjtési és pénzügyi állandó bizottság tagjai dolgoznak valamennyien. S ezért — bár Gátér első a begyűjtésben — a tojásbeadás 18, a tej 34, a baromfi 38 százalékra áll csak. A gátóri asz- szonyok joggal büszkék arra, hogy községük első a járás begyűjtési versenyében. De mostmár nemcsak büszkeségre, hanem több tej, tojás és baromfi beadására van szükség, mert másképp az eddigi büszkeségből szégyen is lehet. Hisz- szük, hogy ez a 18 százalék nem sokáig szerepel az eredmények között. * De beszéljünk arról is, ami a gátérieket igen bosszantja. A földművesszövetkezet boltjában már hónapok óta nincs lámpaüveg. Másik ilyen jogos bosszúság, hogy alig egy félkilométerre ve­zet a villanyvezeték a község mellett, de Gátért még mindig nem kapcsolták be az áramszolgál­tatásba. A gátéri dolgozó parasztok igen bosszan­kodnak, amikor a szántáskor kerülgetniük kell a villanyoszlopokat, de a faluban még mindig pet­róleummal kell világítani. Pedig az illetékesek egyszer már tettek ígéretet, — igaz, még 1951-ben 1— hogy december 21-én kigyullad a villany Gátéren. Azóta sok víz lefolyt a Gát-éren, a vil­lany el is jutott a faluig, csak éppen be kel­lene kötni. Mikor lesz az ígéretből villany? — ezt kérdezgetik a gátériek, Kurucz József. annak sikeres termesztése érdé» kében. A NYÁRI ÜLTETÉSÜ burgo­nya talaj igénye azonos a tava­sziéval. Legjobban kedveli a barna homoktalajt, majd a laza vályog-, vagy lösztalajokat. A nehéz, kötött agyagtalajökat a burgonya nem szereti. Az ilyen talajokon termett gumók rend­szerint vizenyősek, könnyen rot­hadok, sokszor rosszízűek, A VETÉSFORGÓBAN a leg­jobb istállótrágyázott őszi kalá­szos után ültetni. Nagy termést ad a burgonya füveshere után is, azonban — mivel rontja a talaj szerkezetét — ezt inkább a második évben használjuk a burgonya termesztésére. A hü­velyesek után is nagyon jól te­rem, különösen akkor, ha káli- és íőszíorműtrágyát adunk. Ál­talában minden növénynek na­gyon jó előveteménye. Ügyeljünk azonban aura, hogy ourgonya ne következzék burgonya vagy paradicsom után. KÖZISMERTEN trágyaigényes növény.. A közvetlenül alájs adott istállófrágyát azonban csak akkor tudja jó! hasznosíta­ni, ha azt már ősszel, lehetőleg előhántolós ekével, 25—30 cm, mélyen juttatjuk a talajba. A felületesen . leszántott trágya nagymértékben szárítja a talajt és különböző férgek (drótféreg, mocskospajor) melegágyává vá­lik. Általában a homok- és laza vályogtalajokon 150—200 mázsa istállótrágya kiszórása — a jc termés elérése érdekében — el­engedhetetlenül szükséges. A? őszi istáMótrágyázás alapelve, hogy sokkal több téli csapadékéi képes tárolni a talaj és a nyár: ültetés számára is elegendő víz-' készléttel rendelkezik. JÓMINÖSÉGÜ istálló trágya mellett 100 mázsa burgonyater­més eléréséhez még ősszel k kell szórnunk 100—120 kg. szu- perfoszfátot, tavasszal pedig 80- 100 kg. 40 százalékos kálisót é- ugyamnnyi pétisót. Tavasszal amint a műtrágyát kiszórtai, (legkésőbb márciusban) nehé: fogassal a talajba keverjük. H; a téli csapadék nagyon összetö mörítette a talajt, inár a tava szí ültetés előtt Is 25—30 cm mély kultivátorozást kell végez nünk. A NYÁRI ÜLTETÉS számára fenntartott területet a kiül tele­sig gondos talajművelőében ré­szesítjük, gyommentesen tartjuk. A terméseredményhez nagyban hozzájárul, ha a talaj gyomossá­gától függetlenül, minden ká- adósabb eső után, de legalább 2—3 hetenként megkultivátoroz- zuk. Ennek hiányában lókapáz- zuk, majd azonnal elfogasoljuk a talajt. A FELSZIJCI PRIZMÁKBAN átteleltetett vetőburgonyát ta­vasszal gondosan átválogatjuk majd a nyári ültetésre szánt ve­tőgumót további tárolás céljábó magasabb fekvésű helyen azon­nal verembe homokkal elrétegc/- zülc. A vermeket általában 1 mé­ter széles, 1 méter mélyre készít­jük, a szükséges hosszúságban. Egy légköbméteres verembe kb. 5—6 mázsa vetőgumó rétegez- hető el. Itt a burgonya alacso­nyabb és egyenletesebb hőmér­sékleten marad május végéig, amikor is a jarovizálást meg­kezdjük. A jarovizálás, kiültetés, nö­vényápolás, valamint felszedés és tárolás teendőit ugyanezen a helyen, idejében fogom közölni. Vér Róbert, Kecskeméti Kísérleti Gazd. Felavatták az úf kolozsvári rádióadót Bukarest. (MTI) Március 15-én felavatták az új kolozsvári rádió- állomást. A kolozsvári adó Ko­lozsvár, Nagybánya, Nagyvára# tartomány és a magyar autonóm terület dolgozóinak sugároz mű­sort román és magyar nyelven minden nap délután 4—6 óra kö­zött, a 261 métei-es hullámhosz- szon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom