Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-24 / 70. szám
A M Al S Z A M ü A N Aru SO fillér 19-54 MÁRCIUS 24. SZERDA IX. ÉVFOLYAM. 70. szám Vállalásaik teljesítésével ünne-plik postásaink a III. pártkongresszust. — Beszélgetés Tóth Lászlóval, a szocialista munka hősével. — A kecskeméti járás vezet a. tavaszi vetésben. — Kétéves a Kalocsai Vas-'és Fémipari KTSZ Fulvciinkjobb Akár vasúton, akár gépkocsin járjuk a megyét, mindenütt láthatjuk, hogy ekék hasítják a szántóföldeket, prüszkölő lovak húzzák a vetőgépeket. Falvaink- , ban megindult a tavaszi munka. A földművelő nép megkezdte a harcot a mindennapi kenyérért, iparunk nyersanyagáért. Megteremti boldogabb életének alapját. Népünk nap-nap után vívja harcát a földdel. Annál eredményesebb ez a harc, minél jobb szerszám, minél több gép áll földművelő népünk rendelkezésére. A szántó-vető ember most előszedi ekéjét, boronáját, vetőgépét. A gyümölcsösben dolgozó ágfűrésszel, fakéreg-kefével, ásóval kezdi meg munkáját. A szőlősgazda előszedi nyitókapáját, metszőollóját és permetezőgépét. A mezőgazdaságban is áll az a megállapítás, hogy jó szerszám .— fél munka. Ezért igán sok dolgozó paraszt most tavaszkor •kiegészíti szerszámait, egyéb kézieszközeit. De nemcsak a földeken dolgozóknál nőtt a szerszámok iránti kereslet. Az asszonyok is ilyenkor fazekat, lábost, bögrét vásárolnak, hiszen ezek- oen hordják az élelmet a .mezőkön dolgozóknak. A kormány különböző kedvezményeinek nyomán megköny- nyebbült az élet a falvakban. Nőtt a dolgozó p. -asztság vásárlási ereje. Az igények rnárany- nyira megnőttek, hogy kereskedelmünk csak , nehezen tudja kielégíteni. Megyénkben nincsen olyan földművesszövetkezet, nép- bolt, ahol az utóbbi hetekben dolgozó parasztságunk ne vásárolt volna ekét, boronát, vetőgépet, metszőollót. De olyan i'öld- művesszövetkezet sincs, ahol az ügyvezető ne rendelt volna az idén több árut, mint'tavaly. Es mégis, az emelkedő életszínvonal miatt nem elegendő a megren- Je-lt áru. A szükségletkielégítésnél azért állnak elő zavarok, mert egyrészt iparunk sok esetben nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, másrészt hibákat követtünk el az áruelosztásban. Az országos elosztószervek nem mindig a való helyzetet tartották szem előtt. Ezért fordult elő az, hogy egyes megyéknek többet juttattak, mint amennyi ott a szükséglet. Ezt bizonyítja az a tény, hogy kiskereskedelmi vállalataink több olyan cikket szereztek be az északi megyékben, amelyek nálunk már hosszabb idő óta nem kaphatók. Ebből az következik, hogy a nagykereskedelmi szervek nem eléggé mozgékonyak, fürgék, N agy-kereskedelmi vállalatai nk előszeretettel csak Pesten szerelik árucikkeiket beszerezni. Nem keresik fel a vidéki testvérvállalatokat. Ilyen hibába esett mind a műszaki, mind a textil- nagykereskedelmi vállalat. Hogy nem eléggé mozgékonyak, azt áruellátásáért bizonyítja az is, nem tudják eléggé kihasználni a helyi ipar segítségét. Megyénkben az ipari vállalatok pár hónappal ezelőtt különböző közszükségleti cikkek gyártására vállalást tettek. —; Nagykereskedelmi vállalataink nem eléggé fogták meg ezeknek az üzemeknek segítő kezét. Abból, hogy dolgozó népünknek nagymértékben nő az élet- színvonala és ezzel párhuzamosan gyarapodnak az igényei is, az is következik, hogy nemcsak jobban, hanem gyorsabban is el kell látni a falut áruval. Gyorsul az áruk forgalma, ha a nagykereskedelmi vállalat vezetői nagyobb körültekintéssel, előrelátással járnak el, ha nem »felülről« vezetik vállalataikat, nem az íróasztal mellől intézik, az áruelosztást, hanem szem előtt tartják a való életet és figyelembe veszik dolgozóink helyzetét, kívánságát és igényét. Na gépiesen osszák szét az árut, mert így elhanyagolják- a dolgozó nép növekvő igényeinek kielégítését. Vegyék még jobban igénybe a helyi ipari lehetőségeket. De ne csak a gyártással törődjenek, hanem helyi ipari vállalataink anyagellátásában is segítsenek. Azért megy nehezen a permetezőgépek gyártása, az ekék készítése, mert anyag-nehézségekkel küzd a'tiszskécskei üzem és a kecskeméti mezőgazdasági ktsz. A falu jobb áruellátása érdekében az is fontos, hogy nagykereskedelmi vállalataink idejében adják le rendeléseiket az üzemeknek, idejében figyelmeztessék gyárainkat a növekvő és előrelátható szükségletre. Fontos az is, hogy a megyei nagykereskedelmi vállalatoknál ne heverjenek hetekig a falusi népboltok és földművesszövetkezetek megrendelései. Igen gyakran előfordul, hogy a megyei műszaki nagykereskedelmi vállalat csak hetek múlva szállítja le a megrendelt cikkeket. Hasonló esetek fordultak elő a textilnagykereskedelmi vállalatnál is. Ez a vállalat sem készült fel jól a tavaszra. Itt is nagyobb mozgékonyságra lenne szükség. Sokan ennél a vállalatnál nem mint kereskedők, hanem inkább mint hivatalnokok intézik az áruellátást. Ezért igen hiányos a raktárkészletük, nem folyamatos az áruszállításuk es gyakran rossz a cikkek terítése. Nagykereskedelmi vállalataink hozzák közelebb a termelést a fogyasztáshoz, használják ki jobban a helyi ipar lehetőségeit. Ne csak biztosítsák az új árufajták elhelyezését, de továbbítsák a gyárak felé a jelentkező új fogyasztási igényeket. Ha szorosabbá fonják a kapcsolatot a gyár és a fogyasztó között, akkor megjavítják, jobbá teszik falvaink áruellátását. A BAJAI JÁRÁSBAN a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok nagy lendülettel fogtak hozzá a tavaszi munkához. A nagybaracskai Petőfi 140 hold tavaszi szántással végzett. Eddig elvetettek 17 hold tavaszi búzát, 30 hold zabot. Vállalták nyolc hold új telepítésű gyümölcsös létesítését. 420 facsemetét már ki ültettek. A Vörös Szikra tagjai sem tétlenkadnek. 7 hold borsó, 6 hold zab, 13 hold bükköny, 4 hold cukorrépa vetésével végeztek. A BÁCSBOKODI Vörös Csillagban megkezdték a zabvetést. A csávolyi Uj Életben a tavaszibúza, zab vetéséhez hozzáfogtak. Csátalján x Budai Nagy Antal termelő- szövetkezetben 5 hold borsó vetését már befejezték. Vaskúton a Dózsa a borsót veti, a Kossuth a tavaszi szántást végzi, a Sza■* badsúg I. típusú termelőcsoporO 5 holdon már a cukorrépát is elvetette. A BAJAI JÁRÁS községeinek határai benépesültek. Az egyénileg dolgozók is mindenütt megkezdték a szántás-vetést, hogy mielőbb földbe juttassanak minden vetőmagot. Ssá nia il a k - vein ek a bajai járásban Túlteljesítjük az üzemtervben szereplő termésátlagokat AZ ELMÚLT ÉV ŐSZÉN gabonáinkat idejében elvetettük. Ha úgy látjuk ' szükségesnek, a fej trágyázást megismételj ük. A TAVASZI MUNKA jól folyik termelőszövetkezetünkben. A tavasziárpa-, zab- és borsóvetésünket elvégeztük. Állatállományunkat elhullás nélkül teleltettük át, hozamuk állandóan emelkedik. SZÖVETKEZETÜNK tagsága a többtermés elérése érdekében Kongresszusi verseny Dunuegyhásán Dunaegyházán is számos dolgozó paraszt teljesítette a párt- kongresszusra tett vállalását. Tönkő Pál 11 holdas dolgozó paraszt egészévi vágómarhabeadását teljesítette és félévi baromfibeadását túlteljesítette. Boldóczki Sándor 3 holdas dolgozó paraszt egész- évi kövérbaromíibeadásának eleget tett. Krizsán Sámuel 3 holdas dolgozó paraszt évi baromfi- és félévi tojásbeadását, Berégyi Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt egészévi soványbaromfi- és félévi tojásbeadását, Csorba Sándor 6 holdas dolgozó paraszt első félévi tojásbeadási kötelezettségét teljesítette. Elfogadtuk Halta község versenykihívását. A legutóbbi tanácsülésen ismertettük azt, mire négy egyénileg dolgozó paraszt egymással versenyre lépett, (Milus Pálnc, Dunaegyháza.) elhatározta, hogy az üzemtervben szereplő termésátlagokat szorgalmas munkájával 10 százalékkal túlteljesíti. Szövetkezetünk kommunistái élenjárnak a munkában és lelkes kezdeményezéseikkel maguk köré sorakoztatták a pártonkívülieket, TUDJUK, hogy pártunk eddigi segítsége és támogatása he« gyan mozdította elő gazdagodásunkat és felemelkedésünket, —» Kongresszusi vállalásaink sözötf ezért szerepel, hogy saját erőből május 15-re megépítünk egy 60 férőhelyes tehénistállót és egy 500 férőhelyes baromfneve- lőt. Pálinkás György, bajai Micsurin tsz elnöke, A minisztertanács rendelete a nyugdíjak emeléséről A minisztertanács a legutóbbi ülésén rendeietet fogadott cl egyes nyugdíjak 1954 április l-i hatállyal történő felemeléséről. Az 1952-ben batálybalépett nyugdíjtörvény egységesen rendezte az addig nagyon bonyolult és különösen a munkásokra nézve hátrányos nyugdíjrendszert. A korábban nyugdíjazott munkások és alkalmazottak ellátási ösz- szege jelentősen emelkedett, de a régi nyugdíjrendszer hátrányos hatását nem lehetett azonnal, teljes egészében kiküszöbölni. A minisztertanács mostani rendeleté két évvel a társadalombiztosítási járadékok emelése után, ismét 20—15 százalékkal növeli a járadékokat. Fokozza a többszázezer nyugdíjast érintő emelés jelentőségét, hogy az időközben végrehajtott árleszállítások is növelik a nyugdíjak vásárlóerejét. Az egyes járadékok emelésének kulcsa különböző. Elsősorban a 65 évnél idősebb munkások és bányanyugbéresek járadéka emelkedik 40—45 százalékkal, a hatvanötödik évet be nem töltött járadékosoké pedig 20— 33 százalékkal. Emelkednek továbbá az özvegyi, mezőgazda- sági és baleseti járadékok is. A minisztertanács rendelete alapján a következő ellátások emelkednek: Az 1952. évi január hó 1. napja előtt hatályos jogszabályok szerint megállapitolt társadalom- biztosítási ellátásban részesülök közül a 65 évnél idősebb férfi és a 60 évnél idősebb női öregségi és rokkantsági járadékosok az I—VIII. járadékcsoportokban nyolc—ötven százalékkal, a 65 évet be nem töltött férfi öregségi és rokkantsági járadékosok, valamint a 6i> évet be nem töltött női rokkantsági járadékosok az I-r-VITI. járadékcsoportokban négy—huszonöt százalékkal, a 65 évnél idősebb bányanyugbéresek negyven százalékkal, a 65 éven aluli bányanyugbéresek húsz százalékkal, a mezőgazdasági öregségi járadékosok húsz százalékkal, a mezőgazdasági özvegyi járadékosok huszonöt százalékkal stb. kapnak többet. Megfelelő összegekkel emelkedik a tehetetlenségi járadékosok, a II—VIII. csoportba tartozó özvegyi járadékosok és a bánya- nyugbéres özvegyek ellátása. Azok a járadékosok, akiknek több jogcímen jár ellátás, ugyancsak megkapják az emelést a számukra legkedvezőbb ellátás után. A közszolgálati és vállalati nyugdíjpénztári nyugdíjasok közül azoknak jár emelés, akiknek az ellátása a havi 200 forintot, illetve özvegyeknél a havi 100 forintot nem haladja meg. Az 1952 január elsején hatály- balépett új nyugdíjtörvény szerint megállapított ellátások közül azok emelkednek, amelyek 1954 elsó felében négy alkalommal rendez államköicsön-snrso- lást. Az ötéves TervkiÜcsón VIII. sorsolását, mint már köztudomású, március 27-től 30-ig Budapesten tartják meg. Ezen a sorsoláson, nyereménnyel vagy névértékben körülbelül 830.000 kötvény kerül kihúzásra 105 5 millió forint összegben. a nyugdíjminimumra (legkisebb uyugdijértékre) vonatkozó szabályok szerint nyertek megállapítást. A legkisebb nyugdíj ősz- szege az öregségi nyugdíjaknál 33 százalékkal, a rokkantsági és felemelt öregségi nyugdijaknál 59 százalékkal emelkedik. Az új nyugdíjtörvény hatályát a minisztertanács kiterjesztette a szilikózis betegségben szenvedő baleseti járadékosokra. Ha a dolgozó nyugdíjast munkaközben baleset éri, nyugdíja a baleseti sérülésnek megfelelő mértékben emelkedik. A járadékok és nyugdíjak eme« lését a folyósító szervek a március végén folyósításra kerülő áprilisi kifizetéseknél már hozzászámítják az ellátási összegekhez, úgy, hogy ezen a módon mindenki értesül az öt megillető új ellátási összegről. A minisztertanács rendelete .pártunk és kormányunk gondoskodása az öreg cs rokkant dolgozókról bizonyítja, bogy a dolgozókkal való törődés népi demokratikus államunk legfőbb törvénye. méten kerül sor a II. Békekői« csőn negyedik sorsolására, Május 27—30 között új, szc« cialista városunk, Sztálinváros lesz a színhelye az I. Békekölcsön VI. sorsolásának. Június 29-én Kaposvárott sor« sóiják másodízben a III. Béke« kölcsönt. Apri lisban Kecskeméten, májusban Sztálinvárosban, júniusban Kaposvárott lesz államkölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár Április 26—29 között Kecske-
