Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

TAVASZI BESZELGETES

NYEMECZ FERENCET az udvaron találjuk. A vetőgéppel bíbelődik. A márciusi szél néha mc-gborzolja ezüstös hajszálait, amelyek a birkabőrsüveg alól kikandíkálnak a munka heveken.

— Kiszórom belőle a cukorrépa magját, mert azt vetettem az előbb — kezdi a beszélgetést, — de még ma félhold árpát is földbe akarok tenni.

Megigazítja a süveget, tnélyen- ülő, apró, kék szemeivel rám tekint.

— Tavaly vettem ezt a gépet. Gondoltam, nem kínlódok én időgép nélkül. Tudjak, tavaly nyár óta én is szívesen járom törül a hét hold földemet. Ennek a gépnek köszönhetem, hogy még ma egy füst alatt végzet, a tavasziak vetésével.

Farkas Istvánnal, a lajosmi- zsei tanács mezőgazdasági osztályának adminisztrátoiával nagyikat bólintunk Nyemecz bátyánk szavaira.

— Ejnye mán — mérgelődik, mikor az egyik csavar megmakacsolja magát. — Tavaly kölcsönadtam a gépet, és az egyik •savarfejet letörték. Bár szíveden adom kölcsön, de nem szerelem, ha nem becsülik még, mert én bizony megbecsülöm.

BIZONY JÓ GAZDA Nye- :necz Ferenc, Tudja ezt az egész íatár. Mindig első a munkában. Nem előzheti meg őt senki. Most is alig lehetett ránienni a földre, máris megkezdte a munkát.

— Az elmúlt héten Pesten voltam — folytatja. — Értekezleten. Nem mondom hasznos volt ez az összejövetel, de engem majd a nyavalya tört ki. Álig vártam, hogy hazajöjjek szombaton. Vasárnáp már kiszórtam s pétisót az őszi gabonára, egy és háromnegyed holdon. Két hold őszi gabonavetésem van, ele negyedholdat feliiltrágyáz- lam. Ezt én már alkalmaztam egyszer, még pelyhesállú legénykoromban. Későn vetett rozsra szórtunk birkatrágyát. Olyan teimés lett, hogy csak tátottuk a szánkat, ötven kilót adott egy csomó. Pedig előzőleg ugyancsak szomorúan nézett ki a vetés.

Nyemecz bácsi ugyancsak

szép termést takarít be minden é\ ben gabonából. Elmondja, hogy még az 1952-es aszályos évben is 16 mázsa búzája termett holdanként, míg Lami András, akinek a földje szomszédos az övével, még 10 mázsát sem takarított be. Tavaly pedig majdnem 20 mázsa volt a termése holdanként Nyemecz bácsi gabonatáblájának.

— Nekünk is tanulnunk kell. Nem elégedhejiínk meg azzal, amit nagyapáink tudtak. Vannak olyan módszerek, amelyekkel növelni lehet a termést. Kezünkben van a lehetőség és én élek is vele.

KISIDEIG CSENDBEN babra! a vetőgépen. Most Farkas István kérdése akasztja meg.

— Aztán mit tanult az értekezleten Ferenc bátyám?

— Sokmindent. Az idén már nemcsak a kukoricát vetem négyzetesen, mint tavaly, hanem a burgonyát is kísérletképpen.

A csőfogóval hadonászva tovább magyaráz.

— Szó volt a versenyről is. De nem,olyan versenyről ám, mint amilyen a mi községünkben van — emeli fel a szavát. — Én is tavaly vagy háromszor voltam tetsenyben. Emlékszem rá, az egyik alkalommal a Sedl Jóska hívott ki. én pedig rákontráztam ér Bató Lacival léptem versenyre. De ezután a kutya sem törődött velünk. Hiába vártuk, hogy mikor értékeli a tanács az eredményeket. Még ma sem tudjuk, hogy ki volt az első. Ezért az idén én még nem is hívtam ki senkit.

Farkas István nagyokat nyel és szaporákat pislog a „bírálatír“.

— Az igaz. hogy ezt elhanyagoltuk. A jövőben tényleg nagyobb gonddal kell értékelnünk a versenyt, mert máskülönben elvesszük a dolgozó parasztok kedvét a nemes vetélkedéstől.

Közben kész lett: a vetőgép. A gazda int a nagyobbik lányának.

— Hozd már az árpát, aztán induljunk csak szaporán.

AZ IFJABB NYEMECZ közben elővezeti a két lovat, a szürkét, meg a pejt.

— Van itt segítség — mondja Farkas.

— Hát az van. Nyolc gyereket neveltem fel. Szigorúan fogtam őket, de nem is vallottam szégyent velük. A Pista Inótán van, sztahanovista vasbetonszel elő, az Ica lányom Pesten iparitanuló, esztergályos lesz. Jól tanul. Az elmúlt őszön dicsérő levelet küldött a tanára, meg a DlSZ-szer- vezet is. ,

A szülői büszkeség csillan meg a szemében.

Zörögnek a szerszámok. Megindul a vetőgép.

— Tudják azért sietek, mert nemcsak magamnak dolgozok. Minden őszön meg tavasszal felszántok, elvetek 25—30 hold földet. Segítek a szomszédoknak. Olyan vagyok én, mint a gépállomás —r teszi hozzá tréfásan.

Már indulnánk, de megállít bennünket.

— Még mielőtt elmennének, nézzenek be az istállóba.

BEVEZET BENNÜNKET. Bent két jószág ropogtatja a száraz abrakot. Az egyik üsző, a másik egy szép bikaborjú. Az utóbbira Nyemecz gazda szerződött. Gy önyörű jószág.

— Négy mázsára szerződtem, jócskán kapok pénzt érle. Hanem nézzek meg ezt a másikat. Látják ezt a szegény állatot; hogy vérzik a szeme alatt. Valami daganat lehet belül.

Valóban a szegény , jószág szemgolyója alól csepeg a vér.

— El is apasztott. Megadta a

18—19 litert is ezelőtt, most alig fej tőle az asszony. Az állatorvos volt itt, azt mondta, ha megjavul az idő, majd megoperálja. Az idő azóta megenyhült.. Az állat mind több vért veszít. Az orvos azonban húzza-halasztja az időt.

— Majd segítünk ezen Nyemecz bácsi — mondja a tanács embere. — Beszélünk majd dz orvossal, hogy intézkedjék a tehén felől'.

BÚCSÚZUNK. Néhány perc múlva már halljuk, hogy a két ió kivontatja a vetőgépet. Nemsokára a zsíros, fekete rögök szomjasan nyelik a vetőmagot.

KERESKEDŐ SÁNDOR.

Időiárásíelentés

Várható időjárás csütörtök .estig: felhős, párás, helyenként ködös idő. Több helyen köd vagy esöszítálás, mérsékelt északkeleti-keleti légáramlás. A? éjszakai lehűlés keleten kissé erősödik, a nappali hőmérséklet országszerte alig változik.

Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel keleten —2, +1, máshol 1—4, délben országszerte 6—9 fok között.

B

aján, az Arany János- utca torkolatánál fekvő teret egy szép, harmonikus stílusú épület szegélyezi. Talán sokan nem is tudják, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának védelme alatt áll. Nemrégiben tábla került az egykori Latinovics-kúria falára.- A táblán ez a felirat áll: A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja 2. számú művész- telepe. Itt talált otthonra a világhírű magyar mester: Rudnay Gyula tanítványainak kis serege. Itt dolgozik Rudnay mester ezetésével ’Mikii Ferenc, Kun istván és Bak János festőművész.

Ennek a dunaparti városnak nem egy szülöttét találhatjuk meg képzőművészetünk nagy nevei között. Innen származott el Teles Ede szobrászművész, a kecskeméti Kossuth- s7obor hírneves alkotója. Itt alkották legkiválóbb műveiket Nagy Ferenc, id. Éber Sándor és Ágoston Vencel. A dunai táj, a vidék lankás, szelíd hangulata, az erdőkoszorúzta dunai parték megragadó bensósége, a színpompás mezők számtalan, ragyogót tájkép ihletői voltak.

A küzdelmes mult, a filléres napi gondok azonban felőrölték az alkotó kedvet. Művészetünk csak a felszabadulás után foglalhatta el méltó helyét népünk kulturális életében. Csak a felszabadulás után találtak igazi otthonra a magyar táj, a magyar élet szerelmesei: művészeink.-A képzőművészetnek ebben a szép, bajai otthonában 1 most nagy átalakítási munka folyikj

BAJAI KÉPESLAP

c 4 mester tanítványai

Bővül a telep. Lakas es műterem épül az alkotásra vágyó művészek számára. Valóban a művészeti alkotás házává válik vi. egykori földesúri kúria. Hatalmas nyeresége ez megyénk kulturális életének. Lehetővé válik képzőművészetünk megyei színekkel való gyarapodása, gazdagodása. A művésztelep Inven íogja továbbjárni azt az úi.al, melyet Rudnay Gyula művészete tárt tel és amelyen máris tehetséges fiatalok egész sora halad.

Áprilisban nyílik meg az -r*- alkotók háza. Benépesül az otthon. Erről beszélgetünk és u művészeti alkotásról Kun István festőművésszel, az egykori Rudnay-festőiskola régi tagjával a művésztelep udvarán.

— Kossuth-díjas mesterünket visszavárjuk —_ mondja mosolyogva Kun István. Nagy hiányát érezzük útmutatásainak. A festészet iránti határtalan rajongása itt él a falak közölt. Boldogok vagyunk, amikor telepünk szépülő, újjáépülő falait nézzük. Tudjuk, hogy népi demokráciánkban minden támogatást megkapunk alkotó munkánk számára. Egy-egy kiállításunk már eddig is azt. bizonyította, hogy élni tudtunk ezzel a segítséggel. Örömmel látjuk, hogyan gyönyörködnek festményeinkben azok, akiknek minden ecsétvónásunk, alkotómunkák minden mozzanata szól Baján élő művészeink nemcsak

saját alkotásaik tüzével élesztgetik a szocialista realista képzőművészet kohóját, hanem azzal is, hogy fiatal növendékek egész sorát nevelik. A fiatal tehetségek felkarolására nyitották meg a bajai képzőművészeti kert. A kör fiatal tehetségei máris eredményekkel dicsekedhetnek — mondja büszkén,Kun István. — 1952-ben az ország 120 képzőművészeti Körének versenyében növendékeink a hat első helyezett között foglalnak helyet alkotásaikkal. Az ugyanebben az évben rendezett propaganda- és plakátkiállításon képzőművészeti körünk Kitüntető oklevelet kapott.

Illa-csak az eredményeket soroljuk, úgy gondolhatnánk, hogy nincsenek is ennek a fényes jelennek árnyékosabb részei. Pedig vannak. Kun István nehezen, kissé vonakodva beszél erről. Nem azért, mintha takargatni akarná a hiányokat, egyszerűen nem tudja, hogy' hol is kezdje.

— Talán ott kezdeném, ami a legégetőbb számunkra — mondja. — A műterem kérdése. A művésztelepen kívül Baján és a környező községekben annyi a tehetséges fiatal! De amikor nem tudunk számukra műtermet biztosítani! Szinte látom, amint emlékezetében kutatva, sok fiatal bajakörnyéki ismerős arcát idézi emlékezetébe. Látszik rajta, hogy - legszívesebben maga fogna hozzá

Mikor rendezik már az illetékesek

a kecskeméti gépállomás ügyét?

A KECSKEMÉTI gépállomás vezetősége gyakran kapott bírálatot, amiért nem szervezik meg jól a munkát, vagy elmaradtak az aratásban, az őszi szántásban. Valóban annak ellenére, hogy megyénk legnagyobb gépállomásainak egyike, az elmúlt évek során csaknem minden munkában az utolsók között volt. Elhangzott néhány bírálat és ígéret a munkák megjavítására — eredmény azonban nem mutatkozott. A gépállomás késve, vagy hiányosan teljesítette terveit, lemaradt a minőségi munkában.

De nézzünk csak körül- és vizsgáljuk meg, hogy vájjon a gépállomáson megvannak-e a feltételek, amelyek a nyugodj:, zavartalan munkát biztosítják.

MINDEGY, hogy hol kezdjük a szemlét. Talán induljunk ki abból, hogy milyen munkakörülmények között dolgoznák maguk a vezetők. Már máskor is írtunk arról, hogy a gépállomás új, tehetséges szakemberekkel, szakképzett főmérnökkel erősödött. A gépállomás vezető szaK- embereinek gárdája 18 szakemberrel lett gazdagabb. Ezután joggal várhatnánk, hogy a gépállomás munkája jelentősen megjavuljon.

Ennek azonban még ma is vannak gátló körülményei, melyeket semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni.

AHHOZ, hogy az ember elmélyült, jó munkát végezhessen, legelőször is kell egy arra alkalmas, nyugodt hely, másodszor megfelelő eszközökre lenne szükség. Ezek közül a feltételek közül azonban egyikre sem akadunk rá a gépállomáson. A mezőgazdászok, akik számsze- rint 16-an vannak és a gépállomás kutatója, Laczi János egyetlen kis helyiségbe összezsúfolva dolgoznak. Amellett, nagy a helyiség sötét és egészségtelen, lehetetlen együtt dolgozni ennyi embernek, akiknek vállán nagy felelősség nyugszik, hisz személyenként csaknem 8000 holdas körzetben felelősek a földek terméséért, jó megmunkálásáért.

AZONKÍVÜL nincsenek meg a legszükségesebb télszerelések

sem. Nincsenek például talajvizsgálati eszközök, vagy mondjuk egy mikroszkóp, amit még

nagy, tágas, szellős műtermek építéséhez. De mar mondja is tovább: — A másik fájó pont a/ állandó kiállítási helyiség kóidése. Nincs, hely számunkra. Azaz tulajdonképpen tenne. A járási kultúrotthonban volna itt akár műteremnek való, vagy állandó kiállítás céljáia alkalmas hely is. A kultúrotthon vezetői kész örömmel bocsátanak rendelkezésünkre. A járási tanács is támogatja ezt a tervet. Valahol azonban megakadt az intézkedés. Csak tudnám, hogy hel!

Szorgalmasan jegyzem szavait. Szeretném, ha semmi nem maradna ki belőle. Mert ezek a sorok rádöbbenthetnek valakit, — akinek a kezét megbénította a bürokrácia — arra, hogy nyissa ki az asztalfiókját és tegye meg a döntő lépést.

___ EV. eddig panasz volt —

m

ondja Kun István. Szinte furcsán hat, hogy az átalakuló művésztelepen ilyesmiről is szó esik. Pedig még van mondanivalónk nekünk, művészeknek saját munkánkról is. Városainkban, községeinkben egymásután nyíltak meg kultúr- házaink. De alig találni bennük egyetlen művészi alkotást. Állami gazdaságaink, üzemeink, vállalataink, hivatali szerveink, tömegszervezeteink sem igen törekednek arra. hogy az igazi szocialista-realista művészet alkotásaival ékesítsék szobáik falát. Pedig ez jelentené többek .között a művészet, a néppel együttélés, a népért alkotó művészet igazi találkozását lhletöjéve', kiapadhatatlan forrásával : a dolgozó emberrel. Bíró László.

egy közepesen felszerelt iskolában is megtalálni. A gépállomásnak már csaknem minden gépe kiment a földekre szántani. A körzeti szerelőknek azonban még mindig nincsenek közlekedési eszközeik.

NÉZZÜNK KI az udvarra ŰS, ahol ponyvákkal letakart cséplők sorakoznak. 60 darab cséplőgép — amely a telet a szabad ég alatt vészelte át. Amellett, hogy a ponyvák néni fedték tökéletesen a gépeket, melyekbe 3 beszivárgott víz jelentős károkat okozott, a ponyvák jórésze is úgy tönkrement, hogy nem bír ki még egy telét. Hacsak a cséplőgépeiénél becsüljük fel, mekkora az így okozott kár, már az is többezer forintot jelentene. Számításba kell venni azt is, hogy a gépállomásnak a cséplőgépeken kívül niég csaknem 300 darab munkagépe, ekéje, tárcsája telelt a szabad ég alatt.

Egyszerű számítások alapján abból az értékből, ami így kár- baveszett, egy akkora gépszínt építhetnénk a kecskeméti gépállomáson, amely alatt a gépállomás összes gépei elférnének.

DE MIÉRT kellene ide gépszínt építeni, vagy új, tágas, kényelmes irodákát — vetődik fel a kérdés —, hisz hamarosan elköltözik. innen a gépállomás uj helyére — és akkor mindezek s problémák rendeződnek. Komoly, nyugodt munkát végezhe: Láczi bácsi, a fáradhatatlan kutató, Bényei Gyula szőlészszakember és a gépállomás minder vezetője és dolgozója. Megváltozik az egész gépállomás munkája is.

Ez azonban még úgylátszik,

igen távoli jövő és távoli ábránd. Az új gépállomás építéséről ugyanis különböző álláspontok, vélemények alakultak ki és különböző hírek terjengenék.

A LEGÉRDEKESEBB talán az, hogy a gépállomás előtt lévő tejüzemet, még az idén hatalmas tejkombináttá építik ki. A kombinát beruházásait az élelmiszeripari minisztérium irányítja és már hamarosan megkezdődnek az építkezések. A. tervek szerint az újonnan épül’’ tejüzem a gépállomás felőli részén lesz megnagyobbítva, am szószexint azt jelenti, hogy őszszel beépítik az amúgyis szűk gépállomás! udvar negyedrészéi. Amikor a terv készült ez nem mutatkozott hibának, mert ezzel hasonló tervek szerint a gépállomás ezidőre új helyre költözik. Az építkezés megkezdésére már ki is mértek 40 he.-. ■ tár területet.

AZ ÉPÍTKEZÉS azonban még most sem kezdődött meg sőt a megyei beruházási igazgatóság tervei szerint ebben az évben nem is kezdődhet meg, amiatt, hogy nincs tervbevévc — Az illetékes minisztériun erre vonatkozólag semmiféle intézkedést nem adott ki. A tejüzem bővítésére azonban már megvan a jóváhagyás, a keret s mint a fentiekből is tudjuk, rövidesen megindul az építkezés.

VÁJJON az illetékesek nem gondoltak arra, hogy ezzel s helytelen és felületes tervezéssel szinte lehetetlenné teszik a gépállomás munkáját? Nerc gondoltak arra, hogy több mint 3 ezer hold megművelése íoroe kockán? Jó lenne már valóban eldönteni, hogy mi lesz a gépállomás fejlesztésével, hisz ilyen körülmények között nehézen várhatunk jobb munkát a gépállomástól, amely megyénk egyik legjelentősebb területén fekszik. •

Egy héttel késöbo tartják a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozását Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács közli, hogy a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozását március 19—20 helyett március 27-rf.

I hívja össze. (MTI1