Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

ÚT AZ ÉLÜZEM-TEIVÉNY ELÉRÉSÉHEZ Ä Kecskeméti. Útfenntartó Vállalat-az elmúlt év végén el­nyerte a közlekedésügyi minisz­térium és az építők szakszerve­zetének vándorzászUiját, vala­mint a kitüntető élüzem-jei- vényt. Milyen, volt az út az éliizem- jelvény eléréséért? A mélyponton A vállalatnak sok nehézséget és akadályt kellett léküzdenie, hiszen 1953-ban a második és harmadik negyedévben nem voltak az élenjárók között. Ak­kor még Igen döcögött a munka, nehézségek voltak az anyag kö­rül, géphiánnyal is küzdöttek. A iegsúlyosabb hiányosság a veze­tésben jelentkezett. Akkor ki­cserélték a vállalati igazgatót, a tervosztályvezetőt, az ÜB-elnö- köt, a személyzeti vezetőt és egy jzakaszmérnököt. Ezek mind lu­dasok voltak az elmaradásban, de a műszaki munkatársak is előre beletörődtek a terv telje­sít he tétlenségébe. Álarc a csorba kiküszöbölésére Az. új vezetőség nekilátott a csorba kiküszöbölésére. Feladat- Ként látták azt, hogy a vállalat­ául új légkört kelt kialakítani.; Termelési értekezleten beszélték, meg a dolgozókkal a tennivaló­dat. Ezen az értekezleten , már felajánlásszerű ígéretek hang­zottak el a lemaradások behozá­sára. A vezetők a munka jobb megszervezésére s az anyag biz­tosítására tettek ígéretet. A dol­gozók pedig kérték, hogy a ve- setőség pontosan jelölje meg a feladatokat, így menetközben mind ok, mind a vezetők állan­dóan tudják hol és melyik mun- «aterüieten kell jobban dolgoz­ni. A tervosztály ezért kidolgozta a lemaradások felszámolására a pontos terveket. A dolgozok trfe donvására hozták a napi felada­tokat is. A tervíelbontásnál Tas* sy Gergely és Bárányi Albert tervtechnikusok végeztek jó műm «át. Fokozzák a termelés lendületét Augusztusban megindult a harc a terv túlteljesítéséért. A túlteljesítés még nem völt ugyan nagymérvű, de már elérték a kitűzött feladatok elvégzését. — Szeptemberben még nagyobb súlyt helyeztek a tervszerű munkára. Hatalmas léptekkel haladt a kalocsai és dusnoki sza­kasz átépítése és korszerűsítése, valamint a dunápataji kísérleti­szakasz építése. E munkák vég­rehajtásánál sok akadály me­rült fel. Deli János brigádja a felületi burkolatok javításánál, Samu József brigádja pedig a korszerűsítéseknél győzött le minden nehézséget. A kísérleti szakasz munkájának sikeréért Buzl'Ttvadar szakaszmérnököt is illeti dicséret. Az augusztusi és szeptemberi eredmények azonban még nem voltak kielégitőek a vállalat har­madik negyedéves tervének tel­jesítéséhez.. Tovább kellett fo­kozni a termelés lendületét, hogy a lemaradást az év végéig be­hozhassák. A műszaki dolgozok ágy segítettek a fizikai dolgozók­nak, hogy biztosították az anyag- és szerszámellátast, va­lamint a szükséges szállítóesz­közöket; Küzdelem az anvag folyamatos biztosításáért Nagy harcot kellett folytatni az anyag folyamatos biztosításá­ra. Nem egy esetben személye­sen mentek el a dolgozók a kő­bányákba és ott a helyszínen, a bánya dolgozóival történt meg­beszélés alapján biztosították a szükséges kőanyagot. Ugyan­ilyen helyszínre történő utazás­sal biztosították u szállítóeszkö­züket és a hengergépeket is. Súlyos probléma voit a szál­lítóeszközök biztosítása. De a körzetvezetőknek sok nehézsé­gek árán sikerült ez a feladatot —- nem egy alkalommal a helyi- tanácsok segítségével — mego.- dantok. Előfordult az is. hogy a gépállomások vontatói siettek a vállalat segítségére. Fontos feladat vpit, hogy nö­veljék a naponta beheijgereit pályák hosszát. Komoly eredmé­nyeket értek el a pároshenger­lés széleskörű alkalmazásával. Ezzel egyúttal az önköltséget is csökkentették. Észszerű munkabeosztás A teljesítmény növekedését az is elősegítette, hogy szakosí­tották a munka egy-egy részét. Úgy szakosították a hengerlö- bngádot, hogy annak tagjai ál­landóan csak terítéssel, vagy patkarandezéssel fog’. ,;k. így az egyféle munkán foglal­koztatott dolgozók nagyobb szak­mai gyakorlatra teltek szert és ezáltal növekedett a teljesítmé­nyük is, A hengerléseknél ki­emelkedő teljesítményt ért el Király Gy. Benő és sztahanovis­ta brigádja. A szállítási munkák végrehaj ­tásánál, a gépkocsik jó kihasz­nálásánál Rencsár István körzet- vezető, valamint Keserű János és Hárfás László útmunkásOK végeztek példaadó munkát. Az útfenntartási munkáknál kiváló minőségi munkát végzett Sepsl Sándor, Rék Péter és Rék Jó­zsef jeivényes sztahanovisták. így érte el a vállalat azt, hogy az ev végén homlokára tűzhette az éiüzem büszke jelvényét. Ebben az évben hasonlóan nagy feladatok várnak megoldás­ra. Útszélesítések, kanyarkiiga- zítások, korszerűsítések, nagyobb községek átkelési szakaszainak portalanításai szerepelnek a fel­adatok között. A vállalat első negyedéves tervteljesítése azon­ban veszélyben forog. Az útszé­lesítéseket a . kőanyagszállitási nehézségei miatt nem tudják tervszerűen végrehajtani. A vál­lalat dolgozói azonban bíznak abban, hogy most is m,nden ne­hézségeket legyőznek és így biz­tosítják az első negyedév tervé­nek a sikeres végrehajtását. Akik a kongresszusi vérseny vállalások teljesítésében élenjárnak A garai Vörös Traktor állami gazdaság dolgozói kongresszusi vállalásaik teljesítéséért harcolnak. Megkezdték a tavaszi műn* kákát. A gépcsoport tagjai közül Antal Vilmos traktoros 12 műn* kaóra alatt 10 normálhold középmélyszántással végzett, míg a csátaljai üzemegység gépcsoportja 200 holdas vállalásából 53 holdon teljesítette a fejtrágyázást. Az állattenyésztési farmok és a tehenészetek versenye is egyre élénkebbé válik. Az I. számú farm borjúnevelői vállalási»-« kát már túlteljesítették. A felajánlott 10 dekás napi súlygyara- podás helyett napi 20 dekát értek el. A legjobb eredményiül Fai- 1er József és Sereg Rozália számolhatnak be. Havi 26 kiló súly- gyarapodást értek el a gondjaikra bízott borjuknál. A mestersé­ges borjúnevelők a súlygyarapodást' napi 30 dekára emelték. -A farm tehenészei is becsülettel teljesítik vállalásaikat. Négy és fél literről 5 literre emelték a farm fejési átlagát. Mínd.annyiukon túltett azonban Nagy Sándor kiváló eredményével, aki 7,3 liter- fői 12.8 .literre emelte fejési átlagát. A III. számú farm tehenészei vállalták, hogy a kongresszus napjáig 3.9 literes fejési átlagukat 5 literre emelik. Már a 4 lite­ren túl vannak és hamarosan .elérik vállalásuk szintjét. A farmok közötti versenyben a II. számú farm állatgondozói azonban lemaradtak. Vállalásuk teljesítésében az. utolsónak kul­lognak. Ezt az elmaradást a farm állatgondozói pótolhatják. Csak gondosabb adatkezelésre kell törekedni és mindenesetre nagyobb gondot kell fordítani az állatok etetésére, itatására és tisztán­tartására. • ' Az állami gazdaságok vezető agronómusainak értekezlete a bajai nagygazdaságban A tavaszi munka sajátos és időszerű föladatainak meg­beszélésére a. j negye állami gazdaságainak vezető- és se- gédagronómusaí, brigád ve­zetői, a gazdaságok legjobb dolgozói megbeszélésre jöt­tek össze a bajai nagygazda- ságj)an. Állami gazdasagaink ,)ol felkészültek a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzésére. A vezetőagronóinusok hozzá­szólásai bizonyítják, hogy az idei évben az eddigieknél fo­koz o I ta b ban a 1 ka]mázzák gazdaságaink az agfoteehni- kai eljárásokat­Babies Antal, a báesalmási állami gazdaság vozetőagro- nómusa elmondta, hogy a eukof-, a takarmányrépa és a borsó gyors elvetését, sor- Jiengeres vetügéppel végzik el. Szécsi József, a ba jai nagy- gazdaság Hl. számú brigád­jának* vezetője beszámolt av- réíl, hogy brigádja hogyan készült fel a tavaszi munkák­ra. A brigádterület valamim y- nyi őszi vetését, felülvizsgál­ták és a vetések megerősíté­sére már megtették a szüksé­gen intézkedéseket. Gyengén készült fel a. tájéi állami gazdaság a tavaszi munkákra. A tavaszi munkak már megkezdődtek, és a gazdaságban még mindig nem történt meg a terv fel- bontás. A brigádok még ma sem ismerik területeiket, feladataikat. Az őszi búza ve- lés egy részét felültrágyáz­ták, holdanként 40 mázsa tő- zeges szervestrágyá, szórtak a hótakaróra. A dohányme- legágyak is készülnek. A ter­vek Ismerete nélkül azonban még som megy úgy a mun­ka. mint ahogy arra az idő előrehaladottságától szükség tenne. A tompái állami gazdaság vezetöágronómusa is számot adott a Tavaszi szántás 'meg. indulásáról gazdaságukban. (intha tovább enyhült volna az _ idő. Végteienül jó érzés beszívai azt a keilemes tavaszi levegőt. A bacs- • óorsódi határ is megelevenedett az eny­he szellők nyomán. A bácsborsódi Uj Élet termelőszövet­kezetben vagyunk. Andriska Andrást, i sertésgondozót keressük. Hogy miért? Erre nem nehéz feleletet adni. A bác.s- oorsódi Uj Élet termelőszövetkezet már január 7-én teljesítette évi sertésbeada- sát. 46 hízót adtak be. A gyorsbeadá­sért, 108 mázsa kukoricabeadás alól mentesül a termelőszövetkezet. Most ' azért keressük a sertésgondozót, hogy milyen tervei vannak a termelőszövet­kezetnek a sertéstenyésztés továbbfej­lesztése terén, hogyan akarnák jövedel­mezni a sertésállományból? Halk zene szűrődik ki a kis házból, ahol Andriska András lakik feleségével és három apró gyermekével. Az egész családot otthon találjuk. Kedvesen fo­gadnak bennünket. — Hallgattam a zenét — kezdi a be­szélgetést a fiatalember — de már át >s öltöztem, mert nemsokára kezdődik az etetés. A felesége, egy csinos, barna asszony- ta zavartan mondja: — Kissé széjjel vagyunk, de most. csi­náltatjuk meg az ajtókat, rendbe akar­juk hozni a házat. A fiatalember elzárja a világvevő szu­per készüléket. Elhallgat a zenei Együtt indulunk az ólak felé, amelyek a ház-, tói nem messze sorakoznak egymás mel­lett. — Mielőtt megnéznénk a sertéseket, jöjjenek, látogassuk meg a -Mancit«. Mikor csodálkozva tekintünk, rá, így válaszol a ki nem mondott kérdésre: — A Manci a mi büszkeségünk, a ház­táji tehén. A múlt év decemberében vettük Dunántúlon. Háromszor fejjük naponta, 15 liter tejet ad. A tejbeadas- óól a legutóbbi lü nap alatt 300 forintot árultunk. . A liosy benéztünk, &y. istállóban a Manci vígan ropogtatja a száraz abrakot. Az alig kétéves Andriska Gyurka szintén elkísért bennünket a .Mancinoz. Az istállóban bájosan gügyö­gi: — Ez a mi tehenünk, elviszem legel­tetni.. ■ ’-— Az . még egy kicsit korán Tesz — mosolyog az apja. Elballagunk, hogy megtekintsük And­riska András, meg a termelőszövetkezet nagy" büszkeségét; a sertésállományt. A termelőszövetkezetnek berksir tenyé­szető van. Tiszta, rendos helyen vannak az apaállatok, a süldők és az anyakocák egyaránt, Látszik, hogy nagy gondot for­dítanak rájuk. Andriska András nem egyedül látja el a sertésgondozast, van neki egy -segédje« — ahogyan ü nevezi -7- Rubint János, egy fiatal fiú, aki szin­tén lelkiismeretes munkása a csoport­nak. — Saját törzsállományunk van. Ez 13 kocából áll— mutatja a sertésgondozó. — Ezenkívül még mintegy 40 kocánk van. Egy ivarzás alatti-kétszeri fedezte­tést alkalmazzuk. 45 kocát fedeztettünk be ilyen módon. Útközben csatlakozik hozzánk ifj. Pa- latinszki Gyula, az állattenyésztési fele­lős. ö nem sokat szól, csak hallgatja a sertésgondozó lelkes beszámolóját. Most a íiaztatóbaiT vagyunk, 'Apró, gömbölyű, tarka és fekete malacok visi- toznak, türelmetlenül lökdüsve anyju­kat, figyelmeztetve, őt., hogy éhesek. — Van egy-két elkésett »malacgyerek is«. Ezek az udvaron poroszkáltak és most mintegy jeladásra vacsorázni jönnének anyjukhoz. Nem mernek azonban be­jönni „az istállóba, mert megláttak ben­nünket, kíváncsian és bizalmatlanul né­zik mindéin mozdulatunkat. — Hát nem helyesek? — mondja a sertésgondozó. és végtelen szeretettel néz: az apró jószágokat. — Néha ked­vem volna összecsókolrti azt a kis updok képüket — teszi hozzá tréfásán. • — Látják — folytatja — ezeket a. malacokat, milyen virgoncok. A kon­gresszusra vállaltam, hogy e.érik a 15 kilós átlaesúlvt. jóst a csendes Palatmszki Gyu.J kutatni kezd táskájában. Előveszi azt a feliéi’ papírlapot, ameíyte feltün­tették a kongresszusi válailást. Ezt vállaltuk, — olvasni kezdi: A'ko­cáknál alkalmazzuk az egy ivárzas -alatti kétszeri, fedeztetést, ezenkívül az e ven - ' kénti kétszeri fialást. Az a tervünk; hogy a meglévő kocaállomány mellett - .726 darab malac-szaporulatot érünk él. Sebtiben kiszámítjuk, hogy èz. ha a mérsékelt szabadpiaci árat vesszük ala­pul és hathetes malacokat számítva, 283 ezer forintot jelent a termelőszövetkeze, - net. Természetes ennél jóval több lesz a jövedelem, hiszen Hízókat is adnak e: még az idén a-meglévő süldőkből- és a malacokat sem hathetes korukban ad- ' jak el. — Do ezekből a malacokból a jövó- évi beadási a is kerül. Erre már mcst. kell gondolnunk — hangoztatja az állat- felelős, — A többi a tagoknak jut. meg a szabadpiacra. Már az idén kapott va­lamennyi tag a tavalyi, munkaegység arányában egy*vagy két süldői. Aziden azt akarjuk, hegy még jövedelmez3bb legyen az', állatállomány. hogy pénzben is többet tudjunk osztani- a tagosnak, mint tavaly. Most a takarmánykonyhához vezet az útunk. Bizony ez egy kicsit szűknek bi­zonyul a növekvő jószágállományhoz képest. Már melegítik a vizet -az esti etetéshez. Darás grumpiit kapnak a ser­tések. A ndriska . András egy marék silót vesz fel sz egyik sarokból és kellemes fintorral szagolgatja. ; —- Jó szaga, van — mondja — szere- ' fik a'disznók. Nemrég a környező 'te?; hieieszövűtkezetek elnökéi jöttek hozzá- tapasztalatcserére és csodálkoztak, hogy 'milyen élvezettel eszik ezt az állatok.. Valóban: kellemes szaga -ván a siló­nak Somkóróbóf készítettük — teszi hozzá magyarázóiag. — Higyjék el.— folytatja —, olyan ■ gonddal keverem a jószágoknak az ételi mintha magamnak készíteném .a .regge­lit, ebédet, vagy vacsorát. T . Lelkesen és mégis szerényen mondja el • mindezeket. Az , új ember hangja -■csendül ki minden -szavából. Az olyan embere, aki a csoport vagyonát, a cso­port jószágait a magáénak érzi és úgy dolgozik annak gyarapításáért, mintha a magáéban dolgozna. Tudja, hogy a? ü jó munkája, a nagy család: a szövet­kezet erősödését szolgálja. Mondják is a tagok, hogy amióta Andriska Andris kezeli a sertéseket, szebbén fejlődnek, jobban néznek ki. tisztábbak az ólak. Ö mindig arra töre­kedik, hogy a jószágok jó környezetben legyenek, mert — ahogyan "ö mondja — a jószágoknak éppúgy szükségük var, erre, mint az embernek. Ez a lelkes, kellemes, kedves fiatal­ember társával együtt szívét, leikét be­leadja a jószágok gondozásába. Csak egy baj van még, amelyen azon­ban ‘rövidesen segítenek a termelőszö­vetkezetben. A fiaztató magas, ezért télen nagyon hideg. Az idén is előfor­dult, hogy megfáztak a malacok. Ezen úgy segítenek, hogy alacsonyabbra épí­tik át a fiaztatót A szövetkezetben egyéb építkezés is folyik. Raktárt építenek, amelynek egy- része takarmány konyha lesz. Uj gólé épül. Az újonnan épített borjúnevelő falait felhúzták már, a tetőn folyik a munka. Forr, pezseg az élet. A télen át is a tagság legnagyobb része dolgozott, ki az építkezésen, ki a trágyahordásnál. mások a szerszámok javításában segéd­keztek. ,e közben elérkezett az etetés ide­je. Andriska András búcsúzik tőlünk,-mert rá most nagy munka var. Ódéin t társának,.-Rubint Jánosnak;. - . — Na, kezdjük meg a munkát. Nemsokára - a sertésfalkák visítva, morogva is, csámcsogva, törnek a Vá­lyúkra. . Kereskedő Sándor. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom