Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

Nagyobb megbecsülést a/, új szakembereknek a kecskeméti gépállomáson EEEKUÁlt lö-EN ifjabb szakemberek érkeztek; a kecs­keméti gépállomásra és ím- a$ idén már 15 taggal növekedett a. gépállomás ag- fonóni^saijiak; vezető szak; embereinek száma. Az új szakemberek .jórészt a a ipar bél, más vállalatoktólvagy egyenesen az iskolából jöt­tek. Valamennyien örömmel hagyták ol volt munkahelyü­ket, mert, tudták, hogy itt meg nagyobb feladatok, erot- próbáló munka vár rájuk- Er­re voltak felkészülve, erre számítottak. A gépállomáson lenne is munka bőségesen, hisz a téli gépjavítási terv teljesítését is a patronáló vállalatok és a patronáló ka­tonai brigádok segítségének köszönheti, akik mintegy 30 százalékkal segítették elő. a. tervteljesítést. A (IfiPÁLLÜMÁS jelenle­gi helyzete is indokolttá te­szi, hogy ide a legtöbb és leg­nagyobb tudású szakembe­rek kerültek. A gépállomás körzete 97 ezer hóidra temed ki és 16 termelőszövetkezet tartozik hozzá- Ezeknek à csoportoknak eredményesebb íiazdálkodúsdcrí, de népiké évibbé a gcpáUomás körzeté­be tartózó egy érnie a dolgozo parasztik gazdaságosabb, ész­szerűbb, termeléséért is fe­lelős a gépállomás. Ezért nemcsak hibátlanul kijaví­tott gépeket, munkaeszközö­ket kell a rendelkezésükre bo­csátani majd, hanem abban is segíteni kell, hogyan ter­melhetnek többet, jobbat mint eddig, hogyan védekez: zenek a növények ezernyi kártevői ellep, m'k'ÚU agro­technikai módszereket al­kalmazzanak a nagyobb ter­més érdekében. EZ LEbjNE nagy körvona- lakban a gépállomásra érke­zett szakemberek feladata, de ezek elvégzésének , meg­vannak a feltételei is... Ahhoz, hogy tavasszal helytálljanak ezek az emberek, ismerni kell a területet, az adottságokat ahol dolgozni fognak. Már most terveket kellene kidol­gozni arra vonatkozólag> hogy láp is kell temúök a tavaszi munkák előkészíté­sére, vcfO.lt PHIs muiikák el vég zésére. Ez gzanban a te­rülőt ismerete nélkül lehetet­len, Ha a gépállomás vezető­sége már most nem biztosít- ja új szakembereinek a meg­felelő, jó munkafeltételeket, — hiába is vár tőlük eredmé­nyeket. HELYTELEX' A,% _ hogy még mindig tennivalók n<H- put hagyja k például az ag- ronómúsqkat, arra hivatkoz­va, hogy ez az időszak az ő pihenési idejük- Hogy meny­nyire nem az — bizonyítja az Új ag'ronómusok véleménye, asik már most dolgozni sze­retnének- hisz számos kér­dés vár feleletre, mint példá­ul a fagykármegállapítás, vagy a talajvizsgálat. Á gépállomás vezetősége azonban sem a véleményüket nem kéri e kérdésekben, sem a segítséget nem adja meg ahhoz, hogy ezeket a munká­kat elvégezzék Rényei (Jvuk* például felveti, hogy .igen időszerű lenne megnézni p szőlőknél a fagykárt és elő- készülni. a szakszerű metszés­re. Már most kellene intéz­kedni olyan segédeszközök beszerzése érdekében, melyek eimnlasztliatatlanul szüksé­gesek egy agroaiómusnak, NEMEID A K, hogy ezekről nem gondoskodik már idő­ben a gépállomás vezetősége, de nem gondol az új szakem­berek szakmai tudásának el­mélyítésére sem. Nincsenek megfelelő szakkönyyek, sem folyóiratok, pedig print, Laczi •János, a gépállomás új kuta­tója is mondta: — Az újdon­ságok nem itt nálunk szület­nek — és ezeket meg kell itt is ismernünk. A könyv a fej­lődés rugója, ha, nem olva­sunk szakkönyveket, nem vi­tatkozunk egyes vitás kérdé­sek fölött — megállunk a fej­lődésben, Ez pedig nemcsak a gépállomás, hanem az em­berek, a társadalom kárára iátyk­EGY ÚJABB KÉRDÉS az­után a bizalom kérdése. .Vem vártunk valami különleges fogadtatást — mondja Idé­nyei Gyula, — de arra szá­mítottunk, hogy azért küld­tek ide, mert itt szükség van ránk. Egyrészt szervezetlen ség, de inkább bizalmatlan ság kérdése az, hogy a gép­állomás vezetősége egyáltu kín nem törődik azzal, hogy megismerje az új emberek képességeit, megtudja, hogy kitől mit várhat, kire milyen feladatokat bízhat. —■ így esett meg azután, hogy Sza­bó Imre elvtárs közölte ve­lem, hogy én leszek a Micsu­rin termelőszövetkezet körze­ti agronómnsa. Szőlészet szakember vagyok, a Borfor galmi Vállalatnál 110 ezer hold szőlőterületnek voltam, szölöszakfelügyelöje és ta­nácsadója. Most olyan 1er melőszövetkezeli csoportba kaptam a beosztásom, ahol mindössze 3-i kataszteri hold szőlő van. Nem lebecsülendő annak a ‘il holdnak sem munkája, de én úgy érzem hogy többre lennék képes t ugyanakkor azt is látnom kell, hogy a város határában hatalmas szőlőterületek van uak szakirányítás nélkül- EZEN TÚLMENŐEN nein harcol a gépállomás követ kezetcsen azért sem, hogy új szakembereinek megfelelő la­kást biztosítson. A 60 éves Encsi János kutató villany- nélküli, földes szobában la­kik. ahová még egy aszta se fér be. Ha hazamegy, nem tud dolgozni és munka után henni sem rendesen. Ezt minél előbb el kellene már intézni az illetékeseknek. TÖBB GONDDAL és na­gyobb szeretettel, megbecsü­léssel támogassák hát az ú‘ szakembereket a kecskeméti gépállomáson, hisz ők azért vannak itt, hogy a régi hiba kát kijavíthassák és a ma­guk tapasztalatával, tudásá­val segítsék sikerre a mun­kát. M e g j e g y s é s----mmm---­P énzbe kerül az emberiesség ? Még mindig hibák varrnak a bajai állami gazdaságban A BAJAI állami gazdaságban dolgozókról való gondoskodás még mindig nem elfogadható. Téli ruhát ugyan kaptak a mun­Szakelőadások indulnak a halasi tanpiláglian Kiskunhalason alig pár napja alakult meg az 56 tagból áüő termeűási bizottság. Elnöki tiszt-: seggel Vida Simon föagronó- must bízták meg. A termelési bizottság tagjai a megalakuló ülésen elkészítették a város to­vábbfejlesztésének gazdasági ter- vét. Hogy'a vápás dolgozó pa­rasztjai megismerjék ezeket, kör­zetekre osztották a várost és a termelési bizottság tagjai sorrp felkeresik a hozzájuk tartozókat, beszélgetnek velük a tervről, ismertetik azt is, hogyan és mimodon kell harcolni a terv megvalósításáért. S hogy ‘a ter­melési bizottságnak még szóró* sabb kapcsolata legyen a dol­gozó parasztokkal, ezért minden héten parasztgyűlést tartanak. A gyűléseken szakemberek tarta­nak előadást, a tavaszi munkák megkezdéséről, vetőmagok cseré­lésének jelentőségéről és a tej­hozam fejlesztéséről. A termelési bizottság felada­tául tűzte, hogy megbeszéli a dplgozó parasztokkal a trágyá­zás jelentőségét, Ezenkívül rész­letesen ismerteti a mezőgazda­sági értesítőben megjelent ren- deleteket. A szakelőadások március 1-én indultak meg Beketyen, Tájon. Bodogjáron és AlsószáUáspnf Mi újság az asszonyok között ? A FAIáJSl M XDSiJ-szervezetek többbelyiitt olvasókörö­ket szervezlek. Kiskunmajsán legutóbb, Komócsin YpHáu: „A’ dolgozó nők neveléséért, szebb életéért“ című cikkét beszélték meg az asszonyok, Alpáron is szívesen járnak az asszonyok az olvasókörbe. Egyik alkalommal a baromfi­tenyésztésről esett szó. Az asszonyok elhatározták, hogy kétszeresére emelik baromfiállományukat. Jászszeutlász- lán a tanya világban is tartanak olvasóköröket, ezeken be­szélik inog a párt- és kormányhatározatokat. Martán és Kiskunfélegyházán is igen látogatottak az olvasókörük, szervezésükben a pártszervezet is hathatós segítséget nynip. BAJA* előadássorozatot tart az MXDSnZ. Az első elő­adást dv. Nagymihály Sándor, a; járásbirdság-.elnöke tar­totta a család- ás gyermekvédelemről, à munkatörvény- ' koiiyvuök a fiatalok foglalkoztatású'édUszóló .rendelkezé­seiről. Az előadást; tartalmas vita követte,: HsányiPálné, a Gyapjú szövő tgy ár dolgozója, a fiafetkúrúák védelmének kérdését 'fejtegette. Mohai Józsefné árról" a" tűi'vénysértós- röl szólt, hogy a nők egyenjogúsága ellenére a íizetésren- dezést nem mindenütt hajtották végre helyesén.' Glapszki Béláné az idősehb asszonyok problémáiról beszélt, Gok olyan hely- volna szántukra, ajl0j nja Jn|g. férfi munka­erőt vésznek igénybe. kásák, de gehol nincs egy meie- gedő hely, ahol szabadidejüket eltölthetnek. Az étkezőhelyiség kéményét is rendbehozták, de a kályha még jó tüzelőanyag ese­tén sem képes a helyiséget mer léggé, otthonossá tenni. A DOLGOZÓK joggal pana­szolják a heti étl-ap egyhangúsá­gát is. Egy héten átlagosan négyszer van sárgaborsó, elvét­ve hab, de burgonyát hatétól nem látnak. A konyha tisztáta- la-nságára is fel kellett volna már figyelnie a vezetőségnek. Egymás mellett sorakozik p konyhaasztalon a kifőtt csont- halmaz a száraz kenyérhéjjui és a fazékba kerülő főzelékfélével, Tisztátalanok a gyúródeszkák, mint amilyen tisztátalan az egész konyha környéke. A kam­rában egyrakáson hever a meg­fagyott krumpli az ugyancsak fagyos vöröshagymával. A TÖBBSZÖRI bírálat nyo­mán tányérukról ugyan gon­doskodott a gazdaság vezetősége, de evőeszközökről már nem. A tányérok sem kerülnek azonban forgalomba, mert úgy vélik: mindenkinek megvan a maga edénye, amit magával hoz. Az evőeszközök beszerzését is nyíl­ván ez a vélemény késlelteti. Alaposabb ellenőrzéssel és lel­kiismeretesebb gondoskodással ezek a panaszok is megszüntet­hetek sorra, Időjárásjelentés Várható időjárás kedd es­tig: felhőátvonulások, többfé­le eső, a magasabb hegyein havaseső. Mérsékelt, időnként, plénkehb délnyugati, déli, majd északnyugatig szél. A' hőmérséklet, álij? változik, Várható hőmérsékleti érté­kek: kedd reggel 0—3. délben nyugaton 7—10. máshol 4—7 fok közqtt. A fűtés alapjául szolgáló középhőmérséklet (1 plusz 3 között. (MTI). TÖBB PANASZ hangzik el, hogy a tanácsok egyes dolgozói ridegen, bürokra­tikusán intézik a dolgozók ügyeit. Erről tanúskodik egy, a közelmúltban megtörtént eset- Szabó József né, nuit hói lakos kérvényt írt, hogy 107 forintos adótúlfizetését át­utaltassa a Helvéciái tanács­hoz- Mivel semmi intézkedés nem történi, személyesen uta­zóit be Kecskemétre, Leind- 1er Gyula adófelügyelő az­zal utasította él: menjen ha­za, írjon egy újabb kérvényt és abban a hivatkozási szá­mot világosan tüntesse fal, mert (is előbbi kérvényéből az hiányzott. Az idős asszony kér(e: segítsenek neki ebben, hiszen nem ismeri a kérvény* írás formaságát. Leindler Gyula ezt is ridegen elutasí­totta. Szabó Józsefné erre-t szerkesztőségünkhöz fordul!j i panaszával, Mi irtuk meg <* szükséges kérvényt, amelyi mindössze hat sorból áll,ott ê» két perc alatt elkészült- 0 qz> ügy csattanója az, hogy Sza­bó Jenő, a megyei tanáé» pénzügyi osztályának küH előtte megállapította: a váj rosi tanács hivatalból is el­tud la volna intézni az átuta­lást, mindenfajta kérvény nélkül. ­APRÓSÁG és talán nem is általános eset. De ma már tűrhetetlen, hogy egyetlen ilyen is előfordulhasson. Ezt láttuk — szovátesszük A GYORS OLVADÁS Kecske­mét számos útvonalát is szinte járhatatlanná tette. Nem kis do­log gyalogszerrel átkelni az ör­vénylő tócsákon, ’ vastag latya­kon, lia az ember az utca egyik feléről a másikra akar eljutni, Ezt az amúgy sent kellemes köz­lekedést még bosszantóbbá teszi egy jelenség: az egyes gépkocsi- vezetők lelkiismerptlensege. Nem arról van szó, bogy lépésben hajtsanak a tengerré vált útvo­nalakon. Bár a ritka ellenőrzés miatt egyes gépkocsivezetők már fütyülnek arra a szabályra, hogy városi útvonalon jóval kisebb a megengedett sebesség, mint nyilt országúton. De azt mégis meg lehet kívánni tőjük, hogy legye­nek tekintettel szerencsétlen gya­logos embertársaik ruházatára. A Tatai-téren amely pedig tudva­lévőén széles utca egy robogó te­herautó az egész gyalogjárót el­árasztotta sárral, egy idős asz- „zonynak félvödörnyi latyakot zúdítva egyenesen az arcába. Vannak gépkocsivezetők, akik egyenesen műkedvelő módjára fröcskölnek. Áldozataikat főleg a jobban öltözött nők közül sze­ntelik ki. Egy merész csavarás a kormányrúdon — s utána elé­gedett, széles nevetés a gépkocsi­vezető arcán: a »megtisztelte gyalogos lány vagy asszony nagymosásba adhatja egész öl­tözetét a kabáttól kezdve a ha­risnyáig. AKINEK NEM INGE, ne ve­gye magára. De több figyelmes­séget, emberiességet várunk » gépkocsivezetőktől. Csupán em­bernek kell lenni. Ezt nem ta­nítják gépkocsivezető iskolán, erre talán nem tartalmaz írás­beli utasítást a KRESZ, egy sár­ral elborított járókelőnek nincs joga, hogy elvegye a betétlapot. A helyes magatartást minden gépkocsivezetőnek a lelkiisme­rete. parancsolja. Erre apellálnak Kecskemét járókelői, araikor a fentieket szóváteszik. Fejteit állattenyésztésért Megyénk dolgozó parasztjai csuk akkor tudják életszínvona­lukat jelentős mértékben emel­ni, ha a növény termelés fejlesz­tése mellett nagyobb gondot fordítanak állattenyésztésükre, igen soie dolgozó paraszt me­gyénkben még mindig nem ér­tette meg az álílattenyésztés je­lentőségét és ennek következté­ben a múltévi bőséges talrar- mánytermés ellenére som fejlő­dik megfelelő piértékben állat­állományunk. Egyes helyeken tapasztalunk ugyan ugrásszerű emelkedést, — ahol megértették a kormányprogram m szellemét másutt egyhelyben topognak vannak községek, ahol a visz- szafejlödés jeűei tapasztalhatók. Szarvasmarhatenyésztésünk kisebb mértékű fejlődést mutat. Azonban még mindig súlyos a lemaradás a teheneknél. A kor­mányprogramra óta a tenyész­tési kedv ezen a vonalon hatá­rozottabban észrevehető. Ez biz-, tata a további fejlődésre. I sertéstenyésztés ugyancsak fejlődő képet mutat, azonban itt több termelőszövet­kezet eléggé el van maradva. A nagy iaesés oka, hogy többhe- lyütt csak egyszeri fialásra lehet számítani a tavaszi rossz kon­díció miatt: Több helyen ezt úgy próbálták áthidalni, hogy olyan kocasüidőt bugattak be, amelyet hizlalásra kellett volna beállí­tani. Másutt a kukarjcahiányt nmlacozássa! használják ki 82 Új termés megjelenéséig. Sertéste­nyésztésünknek gátat vet, lrogy nem kielégítő a malacok felne­velése. A malacok felnevelése nem egy községben, egyénileg dolgozó parasztoknál, termelő- szövetkezetnél veszteséggel jár, A baromfitenyésztés területén meg lehet áilapítani, hogy mind az egyéniek, mind a termelőszövetkezetek udvarait vizsgálva, lényegek ba-rpmfitöbb- letet észlelhetünk. Több helyréi már olyan jelentések futottak be, hogy nagyban fokozódott dolgozóink tenyésztési kedve, — Éppen azért a szükségletek ki­elégítése céljából kibővítették a 1 megye keltetőállomásainak mát. Juhállományunkat eirben az évben százezerrel akar­juk emelni. A cél az, hogy- a termelőszövetkezetek vonalán I Q-f katasztrális holdra 52—53. juh jusson, ami a jelenlegi földtei-n- letnpl 32.500 darab juhnak felel meg. Az átlagos gyapjú hozamot terorelőszövetkezetemlknél §,3. ki­logrammra, megyei átlagban , pe­dig 3.2 kilogrammra szándéko­zunk felemelni. A minőség meg­javítása érdekében még ebben az évben 5000 juhot törzgkönyvi' ellenőrzés alá vonnak, Ä gzaík- szentmártoni ko^telep létszámát még ebben az évben 1000 d«1" rabra felemelik, A juhtenyésztés jelentős tényezője a legelő biz­tosítása. Szükséges, hogy a taüá- csok a közös Jegelőből arányos részt biztosítsanak » juhők ré­szére. Emellett minden juhászai­tól rendelkező termelőszövetke­zet már ebben az évben mes­terséges téli juhle-gelőt létesít. , Kijelölik a júütenyésztés te- nyészkörzeteit. A cigájá tenyész- körzete a bajai, bácsalmási, kis­kunhalasi járás, valamint a kalocsai járás déli része, a ma­gyar fésűsnek a megye többi te­rülete, Augol lap az amerikai válságjelenségekről Loudon. (TASZSZ) A Bir­mingham Post’4 newyorki tu­dósítója írja: „Az amerikai ipari terme­lés most, tíz százalékkal ala­csonyabb az 1053 júliusában elért tetőpontnál... minden alap megvan annak feltéte­lezésére, hogy a csökkenés fokozódik, mert a kormány- kiadásokat csökkentik; b, a farmerek jövedelmei meg­csappannak ... Ezúttal srtöu- ban semmi jele sinés ah na kJ hogy az 1950. évi koreai k<nt- fliktus által előidézettekhez hasonló erőfeszítések támo­gatják majd a gyengülő gaz­dásági életet... Igv a megél­hetési költségek a jövőben nyilvánvalóan cm eil-ej ni fog-, aak," (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom