Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-05 / 54. szám
Helyes-e, hogy a kisszállási Petőfi tsz parlagon hagyja az idén. nagy munkával beállított kertészetét? A kisszállási i vtőfl termelőszövetkezetben is elkészült az idei gazdasági év iizomterveA terv jó. A kenyérgabona, a jövedelmezőség, a nuniKu- erő gondos figyelembevételével készítette a tagság. A 6115 bold szántóból 325 a kalászos vetemény, az alábbi megoszlás szériát: Idő bold őszibúza, 70 hold rozs, 85 hold árpa, 20 hold zabosbiiUköny magí'ogásra. Tavaly 3-13 hu kenyérgabona jutott munkaegységenként. Idén — csak a multúvi 8.5 mázsa búsa termésátlagot számítva is — ennek Jutkáját- Izeit osztani, hiszen a tavalyi 8 vagonnyi beadással szemben idén jóval kevesebb a beadási kötele seü ség. A nagyobb gabona- vetésterület azonban azt is eredményezi, hogy a szántóterület. több mint fele jóformán semmi kézierőt nem igényel. A tavaszi fogasolást, iiengerezést ugyanis a gépállomás végzi, valamint az aratást is. Helyesen, állította tervbe a szövetkezet olyas szerződéses növények termesztését is, amelyek igen szép jövedelmet hoznak: a 15 hold-gyapotot, a 10 hold cukorrépát, a 3 hold dohányt, 30 hold fran- ciaporjét. stb. A szerződéssel lekötött .113 hold terület ugyanakkor 270 holdat mindenfajta beadási kötelezettség alól is mentesít. A cukorrépa, gyapot ^ tagadhatatlanul munkaigényes növény, az a 84 holdra tervezett kukorica is. De ezek művelésében ismét csak nagy segítséget nyújt a gépállomás. hiszen 200 hold növényápolást vállalt a csoport részére. Miért szükséges számba- venni és bebizonyítani, hogy a fenti munkák nem kötik le kozelsem teljesen a tagadhatatlanul kisíétszámü csoport, erejét? Azért, mert a Petőfi tsz üzerritervében mégis Van egy homályos pont, A termelőszövetkezet tavaly nyáron sok és fáradságos munkával, komoly beruházással létesített egy 13 holdas Öntözhető kertészeiét. Motort, víztartályt vásároltak, felemelték a gátat, kiásták az öntözőcsatornákat, stb. Most pedig ez a kertészet, nem. szerepel a tervben. A tagság kijelentette: idén nem foglalkozik a kertészettel, mert tavaly sem tudták megmunkálni,.a gaz elnyomta a yeteményt és mindössze 4000 főién tot jövedelmezett. Kiss elvtárs, a gépállomás agronómusa; aki a tervkészítésben segédkezett, hasztalan próbálta meggyőzni a tagságot: mennyire helytelen ez a szándék. Pedig valóban helytelen. Vegyük csak sorra: miért? Elsősorban ez a kertészet már megvan. A tagság beleölt egy sereg munkát, fáradságot, egy csomó pénzt. Olyan ez, mint amikor valaki vesz egy új ruhát és nem használja, hanem, kidob- ja az ablakon, vagy sárbata- passa. Ez a kertészet az idén már olyan lenne, mint a termőre fordult gyümölcsfa: gondos munkával, az öntözés segítségével ontaná a pénzt.1 Véletlen talán, hogy amíg l.rM!)-bún mindössze 280 holdat öntöztek a termelőszövetkezetek, addig tavaly már 1757 holdon folyt megyeszerte öntözéscs kertészeti termesztés? Nem okos ötlet-e, hogy a kiskunfélegyházi Vörös Október tsz idén 15 hold dinnyét, 15 hold zöldborsót és 5 hold paradicsomot akar ültetni? Nem éri-o meg a ráfordított fáradságot a kertészet, amikor tavaly a gátéri Vorosilov tsz 20 holdról 160:000 forint jövedelemhez jutott? De vegyük csak a Kisszállás szomszédságéiban működő tompái Szabadság tsz-t a legbeszédesebb példának. A Petőfi tsz minden tagja tudja, hogy a tompáink a kertészet által virágoztak fei. nemcsak a megyét látták el állandóan zöldfőzelékkel, do árusítottak Budapesten is. S a kertészet nemcsak gazdag, de állandóan elérhető pénzforrás is. Miből akar a kisszállást szövetkezet havi készpénz- előleget adni a tagoknak* Hiszen pénzhez csak őségéi Jut, amikor a terményeket értékesíti■ De a kertészetből kora tavasziól — a borsótól kezdve pénzelhetnek késő őszig. ,S milyen érv szól a kertészet ellen? Az, hogy kevés a munkaerő és a kertészet valóban munkaigényes foglalkozás. Be rniért nem juthat elegendő kéz a kertészetbe, amikor a sok kalászost és a gépállomás segítségét figyelembevevő alig kell kézi növényápolást végezni a tagságnak? Nem lenne-e tehát helyes, lm a termelőszövetkezet tagsága mégegyszer meggondolná elhatározását s az idén parlaglerülettó ítélt területen mégiscsak megvalósítaná a bőséges jövedelmet csak úgy kínáló kertészetet? 7Cárúm üers-xzakasz pxAzúhnn Irta: Illyés Gyula ül A mikor vában Moszk- jártarn — meg ezerkilenc- százharmincnégyben — szerettem volna Sztálint is látni. — Voltaképpen ismern l szeretném : hogy hazatérve róla is beszámolhassak — mondtam egy ráncosamét, de vén ráncai közül fiatalos, okos tekintetet huny or gató orosz írónak. — Akkor üljön rögtön vonatra — mondta. — Miért? Hói lát- halomi — Az egész országban- Mindenütt, ahol munka folyik. Ott mindenütt van vbe- lőle valami. — Vagyis althoz: hogy öt megismerjem, járjam be az egész Szovjeuniót? — Es még akkor sem ismerné egészen. Mert az ő gondja azon is túlterjed. 1 •» Az ember ' mint az több, arca. Több a leikénél, a szelleménél is. A tetteinél is több. De mérni mégis csak azzal lehet, amit magából másoknak álad. Jól mondják, hogy aki másoktól elvonul, az elevenen cltemetkezik. Ami, megfordítva, annyit, jelent, hogy — bár tudtad nélkül is — annyiszor élsz, ahány emberért élsz. Megfogadtam annak az én öreg tanácsadómnak a szavát: akinek tekintete olyan gyík-elevenséggel szaladgált a szem ráncai közt: de mégsem mondtam le az élményről, hogy Sztálint láthassam. A szovjet írók első nagy kongresszusára voltam meghíva — olyanféle vendégként, amilyen vendég lakodalomban az ember: ülhetlem, hallhattam, figyelhettem az örvendező- két. Abban reménykedtem, megjelenik ott tatán Sztálin is. De aztán az történt, hogy mihelyt az országot járhattam, én magam nem igyekeztem nagyon arra « kongresszusra, visz- sza Moszkvába. írók helyett gyárakat láthattam. ezerholdas búzatáblákat. A mű ■mindig jobban érdekelt. mint az alkotó. Ht utaztómban pedig vem is az írók müveit láthattam, hanem azokat a műveket, amelyekről ók készített ék alkotásaikat. Ilosztovot láttam, Gorkijt, dnyep- ro geszi duzzasztótelepet. Tízezer kilométert utaztam, A El 'ifi. felén járhattam ennek a tízezer kilométeres útnak, amikor az Azo- vi-tenger mellékén egy kisebb városba ju toltam. M egn ézfem a gyárat, színházat, az új könyvtárat, a gyermekotthonokat. Megnéztem egy közeli faival, amelyben azelőtt csuk sár kunyhók voltak, ahol most új házak sorakoztak- itt is megnéztem a könyvtárat, a kultúr házat. Vinni akartak a gyermekotthonba- . _ Gyermekotthoni már eddig is annyit láttam, hogy előadási tarthattam volna akár a dadáknak is. — De menjünk csak: megígértük! Az én gyermekotthon-ismeretemnek már ez sem mondhatott újat. Tiszta volt, rendben volt. A gyermekek zöme öthatéves volt. De akadt köztük tíz-li- senkét éves is. Az lepett meg, hogy igen büszkék voltak: valami miatt nagyon adtak magukra. Ve- ' jülc fönt volt, szemük csillogott. Vették le ruhájukról a pillét is. S figyelmezték egy-egy pillantással egymást. Némán és oly láthatóan várták az alkalmat a szóra, hogy ’meg keltett kérdeznem, mivel vannak úgy tele. — Itt járt Sztálin elvtársi S ettől még jobban kigyultak. A z embernek az Æ volt a képzelnie. mintha annak a tekintetnek, amely oly boldoggá tette őket, azóta is magukon éreznék fényét. Ez ragyogott a személyzet tagjainak arcán is. Nos, gondoltam, ha szemtől-szembe nem is, do most mégis láthatom Sztálint: olyanformán» mint mikor oldalsó tükörből lát meg valakit az ember. Es ez a látás lesz az igazi. Mert az ember arca és lelliiilete nem halott anyagként vetül ki az ilyen tükörből; megméri az, hogy mit sugároz tovább. — Mikor járt iit'i Kiderült, hogy már három éve járt ott Közvetlenül az otthon megnyitása után. Eszerint a kisebbek jószerivel nem is emlékezhetnek rá. Különös, az első pillanatra za varbaej- tő érzés fogott el. Bizonyosnak, valóságnak éreztem,- hogy ezek a kisgyerekek emlékeziiek Sztálirira. Azt éreztem, hogy ill mindenki azt érzi. hogy tegnap suhant végig rajtuk Sztálin tekintete. Hogy ez a tekintet most is rajtuk van s ez kitüntetést ad s kötelességet ró rájuk. Ili fkán tapasztalhattam így szemtől- szenibe, mi a rajongás: ennek heve csapolt meg. lyjem voltam kotn1 * munista: tán éppen ezért, mérhettem rejtelmes erejét, Ezért is érzem ezt az élményt versbe- valönak. Nem terhelem azzal, hogy rímet aggatok rá• (■ Felszabadítónk Sztálin.* Megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában. 1933.4 Két műszakban végzik a fejtrágyázást a városföldi állami gazdaságban A hosszú, kitartó tél után nehezen várják a tavaszt a városföldi állami gazdaság dolgozói. A napokban beállt enyhe idő után az erő- és munkagépeket kivontatták a brigádszállásokra. A növénytermelő brigád tagjai elkészítették a vetőmagot, a hét végére végeznek 200 hold elvetésére szánt tavaszibúza vetőmag jarovizálásával is. Ezzel a módszerrel megrövidítik a növény tenyészidejét. Virág Lajos, a növénytermelési brigád vezetője 100 tagú brigádjával együtt vállalást tett a magasabb terméshozam elérésére. Gondos növényápolással a kalászosoknál betervezett hol- dankénti átlagot 1 mázsával, burgonyánál 20 mázsával növelik. A brigád tagjai már az elmúlt napokban a megfagyott komposztrágyát kukoricaszárté- pőgéppel szemcsésre darálták, így a gyengébb kelésű őszieken elvégezték a felültrágyázást. — Ezt a munkát nagyban elősegítette a traktorosok lelkiismeretes jó munkája. Kalmár .Ferenc kétszeres sztahanovista traktoros a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy 410 holdon április 18-ig elvégzi a tavaszi munkát. A vállalásához, csatlakozott a gazdaság hét sztahanovista traktorosa. Március hó 2-ig már végeztek 160 hold fűmag fejtrágyázásával. A lucerna és a kalászosok fejtrágyázását már két műszakban végzik. Megyénkben mór az év első két hónapjában közel 11.000 haszonállatot törzskönyveztek MEGYÉNKBEN az elmúlt években kevés gondot fordítottak az állatok törzskönyvez! eté- sére. Ezt bizonyítja az is, hogy a törzskönyveztetési ellenőrzés alatt tartott állatok száma alig haladta meg az ezer darabot. A gondatlan kezelés és a rossz takarmányozás következtében ebből az állatállományból alig 40 darab szarvasmarha felelt meg a törzskönyvi feltételeknek, AZ IDÉN az állattenyésztő állomások szakemberei, a tenyészállatok számának növelése érdekében, megkezdték a tenyésztésre alkalmas egyedek felkutatását. Eddig már közel 11.000 darab haszonállatot vettek törzskönyvi nyilvántartásba. Ez év végéig még további 230 helyen, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és községekben jelölnek ki tenyészeteket. Figyelembe veszik, hogy az egyes fajták az adott körülmények között milyen eredménnyel tenyészthetők. AZ ÁLLAMI gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett nagyszámú egyénileg gazdálkodó paraszt is törzskönyvezteti az erre alkalmas állatokat Vaskú- ton, Bátyán és a megye többi községeiben is többen felkeresik naponta a tanácsot, hogy törzskönyvi nyilvántartásba vétessék állataikat. Az állattenyésztési szakemberek nagy segítséget nyújtanak a tenyészállatok szakszerű neveléséhez. Különös figyelemmel kísérik a már törzskönyvezett állatok szaporulatának fejlődését. Már most biztosítsuk tavaszi búza vetőmagszükségletünket! Kormányzatunk annak érdekében, hogy a vetésterv teljesítéséhez szükséges vetőmag időben és jóminőségben a termelők rendelkezésére álljon, a központi készletből tavaszibúza vetőmagot biztosít. Ez a vetőmag tisztított cs csíraképesség szempontjából felülvizsgált, jóváhagyott minőségű. A tavaszibúza vetőmagért azonos mennyiségű szokvány őszi- búzát kell beadni. Ha a termelő őszibúza csercferménnyel nem rendelkezik, akkor más kenyér-, illetve takarmánygabonát adhat cserébe. 100 kilogramm tavaszi- búzáért beadható: 100 kilogramm őszibúza, vagy 112 kilogramm rozs, vagy 118 kilogramm árpa, ugyanannyi zab. vagy tigyanany- nyi kukorica (ez utóbbi májusi morzsoltban értendő). A tavaszibúza vetőmag Igényüket a termelőszövetkezetek a járási tanács mezőgazdasági osztályánál, az egyéni termelők h községi tanácsnál jelenthetik be. A vetőmagot a termelőszövetkezetek közvetlenül címükre szállítva, az egyéni termelők pedig a földmüvesszövetkezeteh útján kapják meg. A tavaszibúza vetőmag, tisztítási, szállítási r- kiosztási költségeit az állam viseli. A jő tavaszibúza termés előfeltétele az idejekorán végzett vetés. Ennek érdekében haladéktalanul biztosítsuk a vetőmagszükségletünket. Kecskemét város és Kiskunfélegyháza járás már nagyobb tételeket cserélt. A kecskeméti Szabad Nép termelőszövetkezet 19 mázsa. 80 kilót, a borbási Vörös Csillag 18 mázsát már hazaszállított. — Kecskemét városában Kis György Belsőnyír 48. szám alatti lakos 70 kilogramm búzát, Vince László Urrét 142. szám alatti lakos 150 kiló búzát cserélt be Minden termelőnek saját érdeke, hogy idejében tudja elvégezni a vetést. Ehhez «egitséget kell adni a községi tanácsoknak is azzal, hogy megfelelő propagandát fejtsenek ki a csere érdekében. HAVASI JÁNOS. MT agropropagandista. 4 1 ^hálózatunkban l*Jt ittiitta*zukaszt létesítenek A Kecskeméti Útfenntartó Vállalat dolgozói legutóbbi termelési értekezletükön a szakaszfelelősök a pártkongresszus tiszteletére kihívták egymást párosversenyre. A verseny célja, hogy jó állapotban tartsák a megyei utak kőpályáját, a patkókat és oldal- árkokat, az árkon kívüli iákat, illetve élő sövényeket, az úttesttartozékokat és műtárgyakat. A vállalat dolgozói megfogadták, hogy az első negyedévre ütemezett hengerlés! munkát 25 százalékban túlteljesítik, vagyis 12.400 négyzetméter helyett 15.500 négyzetmétert hengereznek. —• Vállalták továbbá, hogy' első negyedévi tervüket 103 százalékra teljesítik. A verseny lehetőséget nyújt arra, hogy 12 mintaszaikaszt létesíthessenek. Ezt. úgy tudják elérni, hogy a sztahanovisták patro- nálására a műszaki vezetők vállaltak kötelezettséget. Az úthálózat minőségi javítása érdekében március 1 és 10~e között kátyúzási ütemtervet készítenek és március 15-től 18-ig minőségi kátyúzási kampányt indítanak. A vállalat vezetői megfogadták, hogy sürgősen rendbehozatják az öltözőket és mosdókat és megteremtik az előfeltételeket hogy minél előbb felépüljön a 16 férőhelyes munkásszállás.
