Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

'Pap p ß. Sein dar, a d o h du tjkeriéiz

SZORGALMAS, jó gazda

Papp B. Sándor, a híres dohánykertész, aki uradalmi- és kulák- birtokokon keservesen nehéz

munka közben szedegette össze tapasztalatainak nagyrészét, melyek most is megbecsült emberré avatják a kisszállási paraszt- smberek szemében.

Nem volt soha módos ember

— csak a mások kiszolgálója, cselédje. Most azonban 7 hold földön gazdálkodik. De hogyan! Másnak 10 holdból, vagy egyszer annyiból nincs olyan haszna, mint neki ebből a hétből. Különben, hogy is lenne az istállójában 3 tehén, 2 ló, meg a többi jószág, amit így egyszerre sok lenne elsorolni.

Aprócska kis ember — akinek kemény kezemunkáján takaros kis tanya nőtt ki a földből. Régen csak a módosabb parasztok építettek ilyen házat, és többnyire azt is csak a faluban.

PAPPNÉ mondta is sokszor, hogy? »mi a csudának kellett ilyen mutatós tanyát építeni, még majd azt hiszik, hogy milyen nagyravágyó emberek is vagyunk mi.« Csak sokára nyugodott bele, ahogy az ura mondta: ez már nekünk így dukál —i A földosztáskor azért adták ezt a hét hold földecskét, hogy példásan gazdálkodjunk rajta, és megmutassuk, mit tud az ember a maga két kezével szépíteni a földön.

Mikor meglátjuk Pappék tanyáját, Tyihonov szavai jutnak eszünkbe:

»Nemcsak a hasznos, hanem a szép is fontos az ember életében!«

Mintha ez sokkal jobban vonatkoztatható lenne a mi mostani parasztságunkra, mint a régire. Szerette ugyan a szegény ember módfelett régen is a szépet, de soha olyan fontos szerepet nem játszott az életében, mint ma. Ez meglátszik abban, hogy igényesebb lett a lakása, a házatája, de méginkább a munkájával szemben, mint például Papp B. Sándor is;

SOKAT LEHETNE mesélni az ö régi és mostani életéről, meg hát különösen a munkájáról, de inkább beszéljen ő maga arról, amit a legfontosabbnak tart:

— Mint ahogy minden szakmának megvan a mestere, úgy a paraszti életnek is. Erre is születni kell! De talán — mondja

elgondolkozva, — ez nehezebb, mint a többi, már csak azért is, mert a »műhely« az ég alatt van. Nemcsak a földdel kell hát megbirkóznunk, hanem az időjárással is.

ANNÁL NAGYOBB ÖRÖM azután azt látni, hogy jól fizet a föld. Bár a szőlő után a legnagyobb gondozást és legtöbb munkát a dohány igényli — talán mégis azt szeretem a legjobban. De a szőlő után ez is jövedelmez a legtöbbet —; mondja huncutkás mosollyal.

— Én általában 800 négyszögölön termelek, mert a legkevesebb, a négyes vetésforgót feltétlenül be kell tartani. Ennek a 800 négyszögölnek a fele kapa-, a másik fele szabolcsi dohánnyal van minden évben beültetve. Tavaly 387 kiló kapadohányt és 187 kiló szabolcsit szállítottam be, amiért a termelési előlegek levonása után 1650 forintot és több mint 3000 darab cigarettát kaptam.

— AZ IDÉN MÉG jövedelmezőbb a dohánytermelés. A tavalyihoz képest sokat emelkedtek a beváltási árak is. Egyetlen példát említve: a legjobb minőségű szabolcsi dohány beváltási ára tavaly 1180 forint volt, ezzel szemben az idén 1680 forint.

Ugyancsak emelkedett a kapadohány beváltási ára is.

— A dohánytermelés azonban nem olyan egyszerű munka. Ezért lenne egy-két jótanácsom a dohánytermelők számára.

— Egyetlen dohánytermelőnek sem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb munka ilyeniájban a talaj jó előkészítése és a kovái vetés.

— A KORAI VETÉS azért fontos, mert viszonylag igen rövid idő alatt —: május 1-től augusztus elejéig — a dohánypalántának nagy testet és sok levelet kell fejleszteni. A növény fejlődésében nagy szerepe van a műtrágyázásnak. Ezért minden dolgozó paraszttársamnak ajánlom, aki dohánytermeléssel foglalkozik, hogy a hevesi dohányfajtánál 60 kiló klórsavas káliumot szórjon egy holdra, és 40 kiló pétisót. Különösen a meszes talajoknál ajánlatos klórsavas káliumot használni.

: ; ; és ki tudná még elsorolni mennyi hasznos tapasztalat van Papp B. Sándor fejében, amelyekkel jövedelmezőbbé teszi a maga kis gazdaságát, és mint a község termelési bizottságának elnöke, és dohánytermelési felelőse, sok paraszttársának ad segítséget.

Tagságunk soha úgy nem érezte magáénak a szövetkezetei, mint az idén

Termelőszövetkezetünk, a nagybaracskai Petőfi 1949-ben alakult. De még egyetlen esztendőben sem mutatkozott meg, hogy tagságunk annyira magáénak érezte volna a szövetkezetét, mint az idén.

Elvégeztük az ösz- szes tavaszi szántást 160 holdon. A trágyázás! tervet is teljesítettük. Csernák István indította el a versenyt: naponta ki hord több trágyát a földekre ? Fogatosaink mind csatlakoztak a versenyhez. Tavaszi vetésünk 60 hold volt, ezt is befejeztük. A növénytermesztő-brigád lófogattal végezte a vetést, mert a felázott laza talaj a gépet nem bírta

volna. De úgy gondoltuk, fiogy minden késlekedés csak kárt okozhat, várakozásra nincs idő, Szlavikov Demeter dolgozott legfürgébben a vetésben, pedig közel jár már a 70. évhez. Lasszingcr Péter, Balogh Ferenc is igen jó munkát végeztek.

A növény termeszto- brigád tagjai másban is kitűntek. Elhatároztuk, hogy 10 holdon új gyümölcsöst telepítünk. Ezt a munkát a gödörásással együtt 5 napra ütemeztük. A brigád vállalta, hogy 3 nap alatt elvégzi.

Meg is tette és az így megtakarított két nap alatt 80 hold évelő növényünk fejtrágyázását végezte el. Példamutató brigádtagok: Jámbor Dezső, Matacz Péter, Szántosi István.

Elvégeztük a fejtrágyázást is az őszi kalászosokon. Iparkodtunk, hogy amíg nedves a föld felülete, készen legyünk. A tavaszi simítózást csak a magasabban fekvő földeken tudtuk megvalósítani. Fogatosaink azonban vállalták, hogy a hátralévő területeket még márciusban megjáratják a simttőval. A nüvénytermesztö-bri- gád pedig azzal csatlakozott a vállaláshoz, hogy a simltózás előtt elvégzi a mütrágyaszó- rást.

Bllinsskt István tss-elnök,

Nagybaracska.

Ha az éjszakai fagyok erős nappali felmelegedéssel váltakoznak, a déli napsütés hatására a talaj felső rétege kitágul, az éjjeli fagyra pedig összehú- zódjk. A többszöri kitágulás és összehúzódás következménye az, hogy az őszi vetések hajszálgyökerei a talajból felhúzódnak és sok esetben el is szakadnak. Ilyenkor azt mondják, hogy »felfagyott a vetés«. Felfagyás ellen legeredményesebben úgy védekezhetünk, ha többtagú sima hengerrel nyomjuk vissza a talajt és vele együtt a gyökérzetet a régi helyére. A felfagyás elleni hengerezést, amint a talajra rá lehet menni, azonnal végezzük el,

*

Ne késlekedjünk a cukorrépa vetésével. Répa alá gondosan készítsük elő a talajt. Az őszi mélyszántást kuitivátorral igazítsuk fel, utána hengert, fogast járassunk, míg aprómorzsás magágyat kapunk. A mag vetésével egyidőben kombinált vetőgéppel, vagy ha ez nincs, külön műtrágyaszóróval vessük el a műtrágyát is. A vetés mélysége 2—3 centi legyen. A vetőgép után járassunk hengert, nyomjuk hozzá a talajt az elvetett maghoz. így biztosítjuk csírázáshoz s a későbbi kelés»

liez szükséges nedvességet,

*

A legelőkön hozzuk rendbe af kutakat, s osszuk fel szakaszok« ra a legelőt A szakaszok ható» iát úgy vonjuk meg, hogy egy« egy szakaszon 2—2 hétig bősége» legelőt találjon a jószág. A sza« kaszos legeltetéssel elérjük, hogy egész késő őszig jó legelőt találnak állataink. A szakaszhatárokat megvonhatjuk egy szál vastagabb drótból készült kordonnal, vagy egymástól 15—> 20 méterre letüzött gallyakkal is,

Ahogy a korai vetésű mák, borsó és egyéb vetemény kiso- rol, nyomban saraboljuk a sor« közöket, hogy a talaj cserepese« dését megakadályozzuk s a föl« det levegőssé, porhanyóssá vál« toztassuk. A sarabplást végezhetjük kuitivátorral, tolókapáva! vágy kézikapával. A kapát ne eresszük egészen a sorokig, mert a gyengén kapaszkodó nővé« nyék könnyen megsérülnek A sarabolás mélysége ne legyen több 2—4 centiméternél. Ha a talaj felázott és erősen ragad, a sarabolást kézikapával hátrafelé haladva végezzük el,

Építkezik a madarast Kossuth tsz

A inadarasi Kossuth tsz tagsága is versenyt indított a növénytermelés, begyűjtés és építkezés terén. Vállalják, hogy az első negyedévben teljesítik egész évi liízóbcadási kötelezettségüket, valamint a félévi baromfi- és tojáskivetést. Növénytermelésben túlszárnyalják a tervezett termésátlagokat. Kukoricából például 15.5 mázsa helyett 19-et, árpából 11.5 helyett 13-at, burgonyából 60 helyett 120 mázsát termelnek. Egy száz. férőhelyes tchénistállót június 1-rc. egy 30 férőhelyes sertésfiaztatót július 1-re felépítenek, augusztus 15-re pedig befejezik az ez et férőhelyes baromfiól építését.

Bírálatunk nyomán

Beszéljünk

A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat nevében szeretném a városi tanács figyelmét felhívni arra, hogy nagyobb gondot fordítson az aluljáró rendbentar- tására. Ugyanis a téli piszok, sár, víz és sötétség fogadja a naponta arra járó sokszáz dolgozót.

Helyeselnénk, ha a munkába jövő és menő dolgozóknak nem a feltöredezett beton helyén tátongó gödrökben kellene bukni ég- erről !

dácsolni, hanem villanyláinpa» fény világítaná meg az aluljárót,

Csak rontott az eredeti helyzeten, hogy a villanyhálózat javítását végző villanyszerelők a drótokat otthagylak és habár a villany nem ég, a bukdácsolás és botorkálás mellett legalább drótakadály-versenyt í* lehet rendezni,

Kiss János, ÜB-elnok.

AZ ÖDÖN KASTÉLY park- “ jában már zsendül a fű, rügyeket bontogat az orgonáiig. Kölyökkutya ugrabugrál, kaffeg- va ijeszgeti a buzgón kapirgáló baromfit. Csak a sötét, büszke fenyősor alatt alszik még a föld élete, amely önzőén, féltékenyen nyeli el lombjával a nap simogató melegét. A kastély déli oldalán öregek üldögélnek. Ráncos arcukat a nap felé fordítják. Az asszonyok hosszú, ősz haját meg-meglibbenti egy friss szellő, (linele csak, hallgatnak, gondolkodnak magukban, az öregek szokása szerint, Hatvan-hetven év emlékeinek tengeréből nem nehéz felszínre hozni valami régit, szépet, vagy szomorút.,,

Ez a kép fogadja a látogatót elsőnek a bácsborsódi szociális otthon kapuján belépve. 1949- ben alakult. Hatvanegy elhagyatott öreg talált otthont, — igazi otthont! — az egykori urasági kastély sárga falai között. A szélrózsa minden irányából jöttek. Sok sebet, keservet, szenvedést hoztak magukkal. Egyiknek a családja hált el. A másikat a családja dbbta el. A harmadik f.át-statamii járta mindvégig az életet. Itt találkoztak össze, itt alkotnák békés, szép családot már ötödik éve.

Kezdjük meg az ismerkedést az otthonnal

Tágas előcsarnokból nyílnak a földszinti hálószobák. Ragyogó tisztaság, rend, kényelem mindenütt. Az ablakban virágok, a padlón szőnyeg. A színes, szőttes ágytakarók alól habfehéren duzzadnak a nárnák.

ŐREGEK KŐ Z Ő TI

(Látogatás a l

AZ EBÉDLŐBŐL zeneszű- ™ rődik. Rádió szól s hangja elnyomja az evőeszközök zaját. Éppen ebédidő van. Az ebéd ma: paradicsomieves, sertéspörkölt savanyú uborkával.

Szem Dezsőné gondnokhelyettes, -— magas, melegszemű, barna asszony — elmondja: hogyan folyik az élet az otthonban. Az öregek többsége, aki egészséges, eldolgozgat a majorságban. Halász János bácsi például a »IÖ- kanász«. Mert az otthonnak saját hizlaldája van, havonta kétszer is vágnak disznót. Vannak házinyulak, baromfiak is, — ezeket is az otthon lakói gondozzák. Ilyenkor tavasszal meg előkerülnek a kis kapák, gereblyék és a ráncos, reszkető kezek virágágyakat varázsolnak a kastély köré. Az ősszel meg gyümölcsfákkal ültették be a nagy park egyrészét. De bizony inkább csak pihenés itt az élet. Pihenés, — de nem unatkozás, tétlenség. Mert van rádió, dominó, kártya, könyv, — kinek mi tetszik.

A »család« a társalgóban gyűlik össze ebéd után.

Az ablak mellett széparcú né-' níke ül. Ujjai boszorkányos gyorsasággal kötnek egy hófehér gyapjú puUovert. — Aj, fonni, meg kötni nagyon szeretek. Már majd mindenkinek csináltam kesztyűt, mamuszt, kabátot, harisnyát

__

F

urcsa, éneklősen ejtett szavai legalább olyan gyorsan pe» úesborsódi saoeiá

regnek, mint a kötőtű ujjai között. Matatsz Eleknének hívják, Bácsbokodról jöttek az urával.

— Mert az is itt van — mutat a sarokba egy csupabajúsz emberke felé, aki a férfiak csoportjában üldögél. Két fiuk volt. Mindkettő eltűnt a háború első hónapjaiban. — Éppen tíz éve lesz — sóhajt mélyet az asszony és a csontkeretes szemüveg szélére egy könnycsep szalad. — Úgy maradtunk a párommal, mint a szedett fa. Betegeskedtünk, koplaltunk. Itt jó. Mert mi kell már az öregnek más, mint hogy meglegyen a napi betevő falat, a meleg ruha, nyugodt éjszaka?. . a

A SZOMSZÉDOS asztal vé^ gén dúshajú aggastyán szórakozik: magában kártyázik.

— így nem veszünk össze a nyereményen — nevet, amikor csodálkozunk a furcsa játékon. Gulyás Gergely a neve, 81 éves. Táncmester volt, Zentárói menekült annakidején. Rokonairól nem tud semmit, felesége, családja soha nem volt. Talán ennek a társtalan, magános élet- hek emléke teszi szomorúvá a szemét. Hogyan is ííta Gárdonyi Géza: «-... mert az egyédüLvaló- ság nem is nézhet másképpen, mint szomorúan. Az egyedülva- lóságnak hosszú az árhyéka. Az egyedülvalóságnak árnyéka az a gondolat, hogy nem fogunk soha az életben találkozni azzal, akivel álmainkban mindig találko« zunk,,,« Gulyás Gergely sem

lis otthonban)

találkozott. 1, Végigharcolta az első világháborút, meg is rokkant a kezén. S azután is tanított mindaddig, amíg fáradt lábai egyszer csak azt nem mondták: elég! S azóta — három éve — itt él,

Távolabb, a többiektől elhúzódva alacsony vénember görnyed az asztal fölé. Fakó szeme kibámul az ablakon. Csak néha mozdul, amikor a pipát a szájához visz). A gondnokhelyettes elmondja sorsát:

— Barnoki Mátyásnak hívják. Névéltlányuk — mert saját gyerekük nem volt — csak addig kedveskedett nekik, amíg ráíratták házukat, kis földjüket. Aztán a fiatalok kirakták őket az istállóba... tetvesen, rongyosan kerültek ide... Az asszony, Örzse néni, most is betegen fekszik. Ezért a legszomorúbb az öregek között Barnokí bácsi..,

Igen. Nincs kegyetlenebb fegyvert, mint a hálátlanság, szívtelenség. Milyen jó lenne, ha egyszer Barrtöki Mátyás neveltlányának: is eszébe jutna: valamikor ő is megvénül. S az élet nem siet, de nem is felejt.,,

A Z EMELETI SZOBÁKBAN ^ a férfiak laknak. Leiterma n Istváh bácsi az első, aki ebéd után bizony felkocorog és mindig szundít egy kicsit. Jól is eshet neki, mert olyan fürge, mint egy ezüstösfejű egérke, no meg vidám is. Csalt altkor mérgesedik meg, amikor túlhango- san kiabálnak a fülébe, — Azt

mondják, hogy nagyot hallok! Ki beszélhet ilyen butaságot? — Inkább az a baj, hogy egy kicsit keveset hallok.

Sebarac • Máté bácsi éjjeli- szekrénye olyan, mint egy tudó* diáké: tele könyvvel, újsággal, A szabadságharc története, egy elemiiskolás olvasókönyv — talán valamelyik unokától, meg a képes Uj Világ több száma,

A konyhában a másnapi ebédhez tisztítja a zöldséget néhány asszony. Keresztes Imréné, egy fürgemozgású, testes asszony nagy halom v&salnivaló ágynemű, fehérnemű mögött szorgoskodik. Laczi Ferencné, a szakács megmutatja a ház »legfontosabb részét«: az éléskamrát, Sonka, kolbász, szalonna garmadával. befőttes, lekváros üvegek százai a polcokon. Itt nem gond elhatározni, hogy mi legyen az ebéd,

*

DOLDOG, elégedett, meg»

*•' békéit emberek otthon» ez a kastély itt Bácsbon:ódon. S aki közöttük jár, megerősödik abban a hitben, hogy az élet minden korszakának meg van a maga öröme, értelme. Az ősz is van Olyan szép, mint a tavasz, r— boldog lehet az öregség is. Csak szív és szeretet kell hozzá, hogy ilyenné tegyük ezeket az elaggott) sok szenvedést megért életeket. S hogy a bácsborsódi szociális otthon --ezeiői nem fukarkodnak sem a szívvel, sem a szeretettel, arra nemcsak a minisztériumi elismerés a bizonyíték, hanem elsősorban maga ez az otthon, a hatvanegy derűsarcú gondozottal,