Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI

ebbe—ImasmBMnmm

IX. CVFOUTAM. 74. wim.

Ara SO filler

1954 MÁRCIUS 28. VASARNAP- N

A MAI SZÁMBAN

Gyorslista az ötéves Tervkölcsön nyolcadik húzásának első napjáról; —> A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez. — Nemzetközi szemle. — öregek között. —; j

Egyre bővül a kecskeméti vízvezetékhálózat. — Kiskő- ' rösi képeskönyv. — Begyűjtési versenyhíradó.

_____________J

I

NDOKÍNA harca

“■Szent a mi ősi földünk!« Ezzel a jelszóval harcolnak In» dokina népei a gyarmatosító francia tőkések és zsoldos seregeik ellen, A három ország közül Vietnamban és Patet- Laóban alapasan megrázkódtattak Párizs urait és szertefosz- latták katonai illúzióikat. Úgy képzelték a francia gyarmatosítók, hogy könnyű és villámgyors győzelmet arathatnak a fasiszta fajelmélet, Amerikában újjáéledt elképzelései szerint -aiacsonyabhrendű«, színesberű gyarmati rabszolgák felett. Súlyosan csalódtak! Immár kilencedik éve dúl a harc, A francia kormánykörök keserves erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a “szennyes háború« létjogosultságát bebizonyítsák saját népük, és a világ haladó közvéleményének egyre növekvő felháborodása láttán. A zsoldos hadsereg katonát azonban ezerszámra pusztulnak el a titokzatos őserdők mélyén és a Mekong vizét vörösre festi azoknak a szerencsétlen, megtévesztett francia fiataloknak a vére, 'kik az expedíciós hadsereg katonáiként Indokína partjaira léptek,

Az «erő« politikája, melyet az amerikaiak olyan szívesen hangoztatnak, lám itt is kudarcot vallott, Molotov elvtárs a berlini értekezlet eredményeiről mondott nyilatkozatában világosan megfogalmazta a haladó, európai közvélemény meggyőződését: “Indokmában ugyancsak semmi jóra sem vezetett az »erő« politikája, hiába nyújt az Egyesült Államok akármekkora segítséget Franciaországnak. Vereséget, vereség után szenved Franciaország gyarmatosító politikája és vele együtt az Amerikai Egyesült Államoknak “kolonializmust« támogató politikája. Az egyre húzódó háború Indokína szabadságáért harcoló népe ellen az erő politikájának nem a győzelmét, hanem hitelének teljes elveszítést hozta meg.«

A távoli indokínai félszigeten,

1 vietnami földön, még mindig nem hallgatott el az ágyúdörej. Vietnam kék egén francia repülők keringenek és az amerikai repülőgépekből napalm- és robbanóbombákat dobnak a gyermekekre, öregekre, asszonyokra. A francia költségvetésben erre a célra fordított szédítő összeg mocsárbafulladt tankok, felrobbant katonai támaszpontok, elvesztett ágyúk, hadianyagok, lezuhant repülőgépek formájában egyre félelmetesebb méretekben válik semmivé. Amilyen mértékben a nagytőke álmai fogyatkoznak, olyan erővel emelkedik az ég celé Távol-Kelet harcban álló népeinek lobogója. Ezt a lebogót a nemzeti szabadságért és függetlenségért vívott harc lengeti. Az a harc, melyet Vietnam, Patct-Laó népének erős, fegyvert forgató keze tart magasra»

A Vietnami Dolgozók Pártja a patetlaói kommunisták a népmozgalom élén pusztítják a nép ellenségeit. “A vietnami nép bizonyos végső győzelmére« — mondotta Fam-Van Dong elvtárs, a Vietnami Dolgozó Párt bizottságának titkára.

Az Egyesült Államok ennek ellenére egyre inkább ösztönzi Párizs urait a beavatkozás fokozására, Maga az USA is tevékenyen részt vesz ennek a kalandnak a támogatásában, A Bao-Daj-féle bábkormány, a patetlaói és khmeri bábállamok “függetlenségének« megígérése is ezt a célt szolgálja. A látszólagos függetlenség mögött azonban amerikai tankok és amerikai profitlovagok állnak.

A hidrogén- és napalmbombák gyártói és irányítói azonban még mindig nem számolnak két dologgal. Az egyik az indokínai szabadságharcosok egyre növekvő ereje, valamint az ázsiai haladó közvélemény egyre szélesedő és egyre nagyobb hullámokat verő rosszallása. Maga Nehru is kifakadt az amerikai politika mesterkedései láttán, Szavai bizonyos fokig az egész ázsiai véleményt is tükrözik. — “Ázsiában óriási erjedés ment végbe — mondotta, — Különös, hogy Európában és Amerikában nem értik meg ezeket a változásokat.«

A másik dolog, amivel nem számolnak a szennyes háború mozgatói és amerikai tanácsadóik az, hogy maga a francia nép is egyre növekvő elkeseredéssel fogadja a nem titkolható indokínai kudarc eseményeit. “Kevés azoknak a franciáknak a száma — írja a Combat —, akik beleegyeznek abba, hogy továbbra is hulljon a fiatalság vére és miiliárdokat emésszen fel« a kilátástalan háború. — Egyre nő azoknak a tömege, akik követelik, hogy azonnal vessenek véget ennek a képtelen és értelmetlen háborúnak.

Békét a világnak! — Ezeket a szavakat ismétli minden békeszerető ember, minden család. Ezt követeli Franciaország munkásosztálya és demokratikus erői. Ennek a követelésnek a szava száll a geníi értekezletre készülődő nagyhatalmak felé is. A Szovjetunió következetes békepolitikája és harca a gyarmati és szabadságáért harcoló távolkeleti ncpek igazáért, tárgyaláshoz kényszerítette a nyugati imperialista hatalmakat Berlinben. A szovjet diplomácia Igazságot és kölcsönös megértést hangsúlyozó külpolilikusai ezért szállnak síkra majd Genf ben. Harcuk az egész magyar nép együttérzésével, rokonszenvével is találkozik. Szerte az országban, szerte a megyében béke- beszélgetéseken békeharcosok ajkárói elhangzott szavak, népünk szocializmust építő tettei ennek a békeakaratnak a jegyében szállnak Genf ísúe.

A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása

A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak félévvel ezelőtt megtartott III. országos tanácskozása azt a feladatot tűzte a termelőszövetkezetek elé, hogy magas jövedelmet és életszínvonalat biztosítsanak tagjaiknak. Az azóta eltelt időben a szövetkezeti mozgalom beigazolta életrevalóságát. A termelőszövetkezetek további megszilárdításának és a termelőszövetkezeti gazdálkodás jövedelmezősége növelésének kérdéseit tárgyalja a termelőszövetkezeti dolgozók mostani országos tanácskozása, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szombatra hívott össze.

Az országos tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő és Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettesei, Farkas Mihály és Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkárai, Hidas István, Zsofinyecz Mihály és Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Bata István honvédelmi miniszter, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Olt Károly pénzügyminiszter, Tisza József begyűjtési miniszter, Nagy Dániel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Dögéi Imre, a SZÖVOSZ elnöke.

Ács Lajos megnyitó szavai után Dobi István mondott beszámolót.

Dobi István besséde

— A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak félévvel ezelőtt lezajlott III. országos tanácskozása — mondotta többek között Dobi István

— központi feladatként tűzte ki termelőszövetkezeteink elé, hogy tagjaik számára magas, az egyénileg dolgozó parasztokat túlszárnyaló jövedelmet és élet- színvonalat biztosítsanak.

— A termelőszövetkezeti mozgalmunk jelenlegi helyzetéből kiindulva az időszerű feladatok közül elsősorban négy alapvető kérdésre kell felhívnunk egész termelőszövetkezeti tagságunk és mostani tanácskozásunk részvevőinek érdeklődését.

A termelőszövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségének növelésének érdekében nagy figyelmet kell fordítani először a tavaszi szántás-vetcs időben és jóminőségben való elvégzésére, másodszor: a növényápolási

munkákra való jó felkészülésre, harmadszor: az állattenyésztés fejlesztésére elsősorban a takarmányozás megjavításával, a zöldtakarmányok fokozott fel- használásával, negyedszer: a termelőszövetkezeti gazdaságok sokoldalú fejlesztésére.

E feladatok sikeres megoldásához termelőszövetkezeteinkben a szükséges előfeltételek részben megvannak, részben pedig rövid időn belül megteremthetők. Ezt mutatja az az út, amelyet termelőszövetkezeteink az elmúlt félév során megtettek. Nagy erőpróbát jelentett az egész szövetkezeti mozgalom számára a legutóbbi félesztendő, amelyet az ellenség minden támadásával szemben beigazolta a szövetkezeti mozgalom életrevalóságát hazánkban.

— Termelőszövetkezeteink megszilárdítására kedvező listása van annak, hogy lehetővé vált a közös gazdaság kerékkötőinek, az ingadozó elemek kiválása a szövetkezetből, megnőtt a szövetkezetben bentmaradt tagok önbizalma és munkakedve. Látni kell azt is, hogy a kilépettek között természetesen vannak becsületes, jól dolgozó szövetkezeti tagok,is, akik közül nem egy magas részesedést kapnak a szövetkezettől. Sokan közülük meg is mondják, hogy nem a szövetkezeti gazdálkodás ellen van kifogásuk, hanem helytelenítik egyes szövetkezeti vezetők kiskirálykodását, a tsz-be megmutatkozott szervezetlenséget és egyéb hibákat;

— Szövetkezeti tagságunk egy része tanult az elkövetett hibákból és komoly elhatározással ki akarja javítani azokat. Ezt bizonyítja az, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak megnőtt az aktivitása. A legutóbbi évek néhány termelőszövetkezetben a falu többi dolgozóitól való elkülönülési szándék káros jelei mutatkoznak. Igen sok helyen esküdt ellenségeiknek tekintik a szövetkezetből kilépett dolgozó parasztokat, nem ápolják a kapcsolatot velük és elzárkóznak az esetleges érdeklődésüktől — sőt helyenként megnyilvánuló visz- szalépési szándékuk elől — hangsúlyozta Dobi István. A termelőszövetkezetek és a kilépett tagok közötti viszony megjavítása egyik fontos feltétele a termelőszövetkezeteink megszilárdítása és további fejlődésének. Ezután beszélt a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok egymásközötti baráti viszonyának kiépítésének fontosságáról, amelyekre különös lehetőséget- nyújtanak a télen megalakult termelési bizottságok. Itt kicserélhetik egymással tapasztalataikat, sőt összefoghatnak a község egész termelését elősegítő feladatok közös megoldására — hangsúlyozta Dobi István.

— A szocialista építésünk jelenlegi szakaszában a termelőszövetkezeti mozgalom terén központi feladatként a meglévő termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági és politikai erősítése áll előttünk. Ezután hangsúlyozta azt a felbecsülhetetlen értékű segítséget, amelyet a párt és a kormány nyújtott és a jövőben nyújtani fog termelőszövetkezeteinknek. Emellett hansúlyozta munkásosztályunk hathatós segítségét is. Majd így folytatta:

— A termelőszövetkezetek öntudatos dolgozói gondosabb és lelkiismeretesebb munkával válaszoltak arra a támogatásra amelyben őket az elmúlt félév során kormányunk és ipari műn- Kásságunk részesítette. A jobb munkának nem maradt el az eredménye. Az 1953. évi zárszámadás adataiból kitűnik, hogy a közös vagyon jelentős növelésével együtt termelőszövetkezetek tagjai részére kétszer annyi termény- és készpénz részesedést tudnak kiosztani, mint egy évvel ezelőtt.

Dobi István beszéde további részében részletesen foglalkozott a termelőszövetkezetek előtt állő jelenlegi gazdasági feladatokkal; Részletesen foglalkozott az idei tervkészítésben megmutatkozott fogyatékosságokkal. RIa.i-.'l hangsúlyozta — termelőszövetkezeteink megszilárdítása terén jelenleg egyik legfontosabb feladatunk, hogy minél előbb kijavítsuk a tervkészítés során elkövetett hibákat. Helyezzenek termelőszövetkezeteink a tervkészítésben megmutatkozottnál nagyobb gondot a jól jövedelmező üzemágak fejlesztésére, hizlaljanak és értékesítsenek szabadpiacon is minél több sertést, termeljenek a helyi adottságoknak és a piaci lehetőségeknek megfelelően minél több zöldség- és gyümölcsfélét, állati termékeket: Munkaerőhelyzetük lehetőségén belül kössenek szerződést munkaigényes ipari növények — cukorrépa, dohány, kender — termelésére, mert ezek termelése nagy jövedelemmel jár, vagyis a rájuk fordított munka bőségesen meghozza a maga gyümölcsét;

A tervkészítés során megnyilvánuló hibák és fogyatékosságok kiküszöbölését a tavaszi munkák sikeres elvégzésével kel! megoldani. A szántás-vetés, valamint a növényápolás időben és megfelelő minőségben való elvégzésétől függ jórészt a jelenlegi gazdasági év egész munkájának eredményessége!

A tavaszi munkákról szólva Dobi István hangsúlyozta, hogy a sürgető tavaszi munkák gyors elvégzésében az idén különösen nagy feladatok várnak a gépállomásók dolgozóira. Fel keil hívni a termelőszövetkezeti vezetőket arra. hogy ne vegyenek át a gépállomástól olyan munkát,- amely nem felel meg a minőségi követelményeknek, éljenek a szerződésadta jogaikkal. A továbbiakban hangsúlyozta, a munkaerő biztosításának, a családtagoknak a közös munkába való bevonásának fontosságát: Majd így folytatta: — A termelő- szövetkezetek vezetői és tagjai kövessenek el mindent, hogy az összes gyengén telelt őszi vetéseiket a tavasz folyamait fejtrágyázással segítsék megi Különös figyelmet fordítsunk arra, hogy az őszi és a tavaszi kenyérgabonából magas termés- eredményeket érhessünk el és ezzel előmozdítsuk népünk jövőévi bőséges kenyérellátását.

Majd ezután különösen felhív-* ta a figyelmet az idei növényápolási munkák fontosságára, majd hangsúlyozta — érjék el, hogy a traktorosok és a termelő(Folytatása » 2. oldalon.!