Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-27 / 49. szám

Vikit Cservenkov beszámolója a Bolgár Kommunista Fárt f yL kongresszusán A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának február 2ő-i délelőtti ülésén Vlko Cservenkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára beter­jesztette a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak beszámoló jelentését. A beszámoló első része a iiemzetközi helyzettel és Bul­gária külpolitikájával foglal­kozott. Vlko Cserve iikov Bul­gária külpolitikájáról szólva hangsúlyozza: A népi demokratikus Bul­gária elválaszthatatlanul összefügg a Szovjetunió ve­zette demokratikus és szo­cialista táborral. A párt és a kormány min­den lehető módon támogatja és továbbra is sajátjaként tá­mogatni fogja a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját, a Szovjetuniónak a nemzetkö­zi feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítéseit. A továbbiak folyamán a következőket mondotta: elen­gedhetetlen itt mégegyszer kiemelni kormányunknak azt a készségét — hogy megja­vítsa Délen és Nyugaton velünk szomszédos államok­kal való kapcsolatokat. Vlko Cservenkov rámuta­tott a Görögországgal és Jugoszláviával való kapcso­latokban az utóbbi időben beállt javulásra, majd ki­jelentette, hogy a közeljövő­ben várható a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Bulgária és Görögország kö­zött. Vlko Cservenkov ezután áttérve Bulgária belső hely­zetére és a kommunista párt feladataira a többi között ezekót mondta: Az ország belső gazdasági fejlődésében a beszámolóban érintett időszak egyedülálló jelentőségű. Ez az időszak országunk történetében pél­dátlanul álló ugrást jelent a 1er meló erők fejlődésében, ug­rást a szocializmus felé. Mint az előadó rámutatott, a bolgár ipar bruttó termelé­sének a bolgár mezőgazdaság bruttó termeléséhez való vi­szonya 19Ö9-ben 33.8 százalék volt a (i6.2-hez, 1948-ban 50.7 volt 49.3-hez, 1952-ben pe­dig 66.6 volt 33.4-hez. Á mezőgazdaságban olyan változások mentek végbe, amelyek gyökeres fordulatot eredményeztek a mezőgazda­ság szövetkezeti # elveken alapuló átszervezésében. A szegényparasztok ée közép- parasztok zöme. különösen az ország gabonatermő viclé­kein, belépett a mezőgazda- sági termelőszöszövetkeze- u:K.be. 1952-ben a szövetkezeti földek területe elérte az ösz- szes szántóföldek 50.5 szá­zalékát, a szövetkezetekbe belépett parasztgazdaságok száma pedig elérte az összes parasztgazdaságok 52.3 szá­zalékát A szövetkezeti rend­szer (mezőgazdasági termelő- szövetkezetek) uralkodó lett a falun­Pártunk VI. kongresszusán kijelentheti, hogy az első ötéves terv népgazdasági tervben általa kitűzött felada­tokat teljesítették — mon­dotta. — E feladatok többsé­gét négy év alatt megoldották. Mindez a Szovjetunió állandó, önzetlen segítségének, a bol­gár munkások, parasztok és az értelmiség lankadatlan munkájának, a párt és az állam helyes politikájának ég óriási szervező tevékenységé­nek köszönhető. Vlko Cservenkov ezután a párt főfeladataival foglalko­zott belpolitikai téren, ame­lyeket a többi között a követ­kezőkben határozott meg: Szervezzük és irányítsuk népünk békés alkotó munká­ját a második ötéves nép- gazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére, valamint központi feladatának sikeres megoldására, — a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nalának rohamos emelésére. A munkások, alkalmazottak1 és parasztok reáljövedelmé­nek növelésével, fokozott la­kásépítkezéssel, a népoktatás, az egészségvédelem, a szo­cialista tudomány, kultúra és művészet továbbfejleszté­sével. Biztosítsuk a mezőgazda­ság további fellendülését, felszámolva elmaradását _ az ipari fejlődés színvonalától. Különösen az állattenyésztés., ben mutatkozó elmaradást, oldjuk meg e óéiból a takar- niáuyproblérnát, biztosítsuk a mezőgazdaság fő feladatai­nak teljesítését - - a növény- termelésből és állattenyész­tésből eredő jövedelem állan­dó növelését, a jószágállo­mány gyarapítását abból a célból, hogy a lakosságnak elegendő mennyiségű, élelmi­szer. a könnyűiparnak elegen­dő mennyiségű nyersanyag álljon rendelkezésére, min­den erőnkkel szilárdítsuk a termelőszövetkezeteket, az ál­lami gazdaságokat, valamint a gép- és traktorállomásokat, emeljük a termelőszövetkeze­tekben dolgozó parasztok anyagi és kulturális színvo­nalát és tegyük őket jó­mód úak ka­Rendíthetetlenül követve Marx—Engels—Kmin—Sztá­lin mindent legyőző tanítá­sait — fejezte be beszámoló­ját ^ Vlko Cservenkov — hűségesen kitartva Georgi Dimitrov végakarata mellett, előre újabb győzelmek felé! Ebben az évben kilenc áilamkölcsőn-kőlvény sorsolás lesz — közel 600 millió forintot fizetnek vissza a kötvénytulajdonosoknak Ebben az évben kilenc alkalommal sorsolják az államkölesönkötvényeket s közel 600 millió forintot fi­zetnek ki a kötvénytulajdo­nosoknak. Ez az összeg mint­egy 120 millió forinttal na­gyobb, mint az elmúlt évi sorsolások alkalmával kifi­zetett összeg. Idén körülbelül 3,325.000 kötvényt sorsolnak ki nye­reménnyel, vagy törlesztéssel. (MTI) Megjelent a mezőgazdasági zsebkönyv A mezőgazdasági üzemek vezető szakemberei régóta hiányát érzik olyan szak­könyvnek, amely könnyen kezelhető formában tartal­mazza a tervezéshez, terme­léshez, vezetéshez és ellenőr­zéshez szükséges adatokat. Ezt a hiányt igyekszik pótol­ni a Mezőgazdasági Kiadónál nemrég1 megjelent ..Mező- gazdasági zsebkönyv’*. A könyv az említett adatokon kívül, amelyeket jól áttekint­hető táblázatokban közöl, rö­viden ismerteti a növényter­melés és állattenyésztés alap­vető és fejlett módszereit. Bevezetőben a könyv szó- szerint közli a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot. A zsebkönyv igen nagy segítséget jelent az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek vezetői, agronómusai, brigádvezetői, de más me­zőgazdasági szakemberek szá­mára is. (MTI) A Szakszervezeti Világszövetség felhívása a világ asszonyaihoz és leányaihoz Bées. (TASZSZ) A Szak­szervezeti-Világszövetség fel­hív minden dolgozót és min­den szakszervezetet, vegyen tevékenyen részt a nemzetkö­zi nőnap megünneplésében. A nemzetközi nőnap nagy szerepet játszik a nők füg­getlenségéért vívott Karcban és szoros kapcsolatban áU a munkásmozgalom fejlődésé­vel. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség felszólítja a szak- szervezeteket. fokozzák a har­cot azért, hogy a nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapja­nak. fizetéses 'szabadságban részesüljenek, a dolgozó nők gyermekei számára létesítse­nek gyermekvédelmi intéz­ményeket, biztosítsák n nők szakmai továbbképzését és szüntessék meg a nők min­denféle megkülönböztetését ■ A nemzetközi nőnappal kapcsolatban a Szakszerve­zeti Világszövetség különö­sen felhívja a figyelmet , ar­ra, hogy a munkások és a szakszervezetek ne csökkent sék a nőknek a szakszervezeti munkába való bevonását. A* J, Visinsxkij levele az JbftSZ főtitkárához New-York. (TASZSZ) Az ENSZ titkársága, az Egyesült Nemzetek Szervezetének hi­vatalos okmányaképpen kiad­ta A. J. Visinszkijnek, a Szov­jetunió állandó ENSZ-beli képviselőjének, az ENSZ fő­titkárához intézett levelét. Mint a levél rámutat, a Szovjetuniónak az ENSZ-nél működő képviselete — hivat­kozással a főtitkárnak a gazdasági és szociális tanács XVII. ülésszaka előzetes napirendjével foglalkozó emlékiratára — közli, hogy a Szovjetunió küldöttsége az ülésszakon javasolni fogja, tűzzék napirendre a követke­ző kérdést: ,.A nemzetközi kereskedelem nehézségeinek kiküszöbölése és a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének eszközei.** A Szovjetunió küldöttsége a levélhez magyarázó meg­jegyzést fűzött, amelyben megindokolja az említett javaslatot. A magyarázó megjegyzés többek között a következőket mondja: A Szovjetunió abból iudul ki, hogy a kereskede­lem az országok közötti békés kapcsolatok fejlesztésének egészséges és szilárd alapja, függetlenül az egyes orszá­gok gazdasági és szociális felépítésében mutatkozó elté­résektől, Az is köztudomású, hogy ha a gazdasági és szo­ciális tanács kiküszöbölné a nehézségeket a nemzetköz; kereskedelem területén é= konkrét indítványokat tenne a nemzetközi gazdasági kap­csolatok megerősítésére és kiszélesítésére, ezzel előmoz­dítaná a nemzetközi feszült­ség enyhítését és nagy szol gálától tenne a világbéke megszilárdítása ügyének­Az indiai sajtó Neltru miniszterelnök indokínai tnznfiuctí felhívásáról (MTI) Az indiai sajtó rész­letesen foglalkozik Nehru miniszterelnök indokínai tűzszünet! felhívásával és ennek kapcsán élesen, elítéli az Egyesült Államok ázsiai politikáját, hangsúlyozva, hogy az indokínai, kérdés po­litikai rendezése -elhárítaná a nagyobb fegyveres összetű­zés veszélyét Délkelét-Ázsiá­ban, A ,,Statesman“ arról ír, hogy a nagyhatalmak ápri­lis 26-án Genf ben megvitat­ják az indokínai kérdést és ennek kapcsán leszögezi: ..észszerűen feltehető, hogy a tárgyalások kilátásai ked­vezőbbekké válnak, ha időköz­ben elnémulnak az ágyúk.” A „Hindustan Times’4 őzeket írja ... ..Mint Nehru rámuta­tott, az érdekelt felek hoz­zájárulhatnak á tűzszünethez, bármilyen követelésüktől l üg, getlenül. Ha azt akarjuk, hogy a genfi értekezlet a megfelelő szellemben foly­jék le, akkor meg kell szün­tetni a jelenlegi indokína; ellenségeskedésekét.“ Az .,Amrita Bazar Patri- ka” a kérdés végleges rende­zésére irányuló, az őszinteség szellemében tartandó tárgya­lások mellett száll síkra, ugyanakkor azonban, meg­állapítja, hogy „az Egyesült Államok egész globális po­litikája és különösen ázsiai politikája ezideig még aligha mutat arra, hogy a közvetlen jövőben az erőszak politiká­járól a tárgyalások útjár: térne’4. (MTI) C ÓBA FELÉ jár az idő. — ** Lassan alkonyod!!:. A Jokai-utcai általános iskola íeló munkából jövő emberek igye­keznek. Fiatalok és öregek, fér­fiak és nők vegyesen. 18—20 éves fiatalemberek, édesapák, édesanyák és nagyapák. So.dog mosoly ül arcukon és kedvesen köszöntik a rájuk váró tanáro­kat. Szülői értekezletre jöttek f ta­lán? Gyermekeik tanulmányi eredménye iránt akarnak a késő esti órákban érdeklődni? Nem! Ezek az elvtársaik most nem a gyermekeik után érdeklődő szü­lők, hanem maguk is tanulók. Az egész napi nehéz munka után eljönnek ide az iskolába, hogy tanuljanak a dolgozók iskolájá­nak esti tagozatán. Eljönnek, hogy tudásukat gyarapítsák, mert érzik munkájukban a ta­nulás hiányát, mert az eddiginél is jobban, eredményesebben akarnak dolgozni. 3 óra! Nem hiányzik senki. Mindenki pontosan a helyén ül a kellemesen fűtött tanterem­ben. Megkezdődnek az órák. Az V- VI. osztályban magyar, a VH/a osztályban földraiz. a VI! th ősz-. tályban fizika óra van. Minden szempár a nevelőre szegeződüí. A kérdésekre szinte hibátlanul felelnek. Egy-egy jól sikerült féléiét után a hallgatókat büsz­ke öröm tölti el. A nevelők a hallgatókkal együtt mindent el­követnek, hogy mély és alapos legyen a tudásuk. A villámgyors kérdések és fe­leletek váltogatják egymást. Ez: követik a nevelők magyarázatai, kísérletek, s a hallgatók szinte isszák magukba a hallottakat, mely még jobban felkelti érdek­lődésüket a számukra új és is­meretlen dolgok után. Egyszerre szeretnének mindent megtanul­ni. Most értik csak meg igazán, hogy mit vesztettek a múltban, amikor nem járhattak iskolába. 4 45 PERC gyorsan eltelik és ismét vége egy órá­nak. A hallgatók egy része kö- rülállja a meleg kályhát, egy- részük meg kimegy a folyosóra egy-egy cigarettát elszívni. Kihasználom a rövid szünetet és megkérdezek egy-egy elvtár­sat, hogyan érzi magát azokban a padokban, ahol pár órával ez­előtt kisfia ült. Látom, hogy az egyik elvtársnő még a szünetben is szorgalmasan hajol a könyve fölé. Megszólítom. Wodecki Arma, a G4. számú Építőipari Tröszt sze­mélyügyi előadója. 1917-ben az I. világháború alatt kezdett el iskolába járni, de 11 éves korá­ban már dolgoznia kellett a tol­nai selyemgyárban. — Mikor szeptemberben meghallottuk — mondja —, hogy megindul a dol­gozók iskolája, a Trösztben meg­szerveztük a jelentkezést és hu­szonhaton iratkoztunk be a VII. osztályba. Azóta is rendszeresem járunk iskolába és a Tröszt ma mindenki számára biztosítja a tanulási lehetőséget. A nehézsé­gek elhárításában egymásnak se­gítünk és így mindnyájan ered­ményesen tanulunk. A tanulás eredménye máris megmutatko­zik munkánk jobb végzésében. A kormányprogrammot csak ak­kor tudjuk maradéktalanul vég­rehajtani, ha állandóan képez­zük magunkat, gyarapítjuk tu­dásunkat. 'TANÁRAINK minden se* gítséget megadnak és na­gyon örülünk, hogy pártunk se­gítségével elvégezhetjük az ál­talános iskola Vili. osztályát.,— -Egy másik csoportban kint a folyosón beszélget Torma Sán­dor gépgyári munkás, Kecske-' méti Pál MÁV-raktárnok és Bagi Gábor, a kecskeméti járási tanács vb.-einökhelyettese. Megkérem őket, maradjanak kint még egy kicsit a folyosón és mondják el, hogy érzik ma­gukat az iskola padjai között. Torma Sándor* gépgyári mun­kás úgy érzi, hogy rengeteget tanult, a munkáját gyorsabban, pontosabban tudja végezni. Kecskeméti Pali bácsinak ne* hezebben oldódik meg a nyelve. Kevésbeszédü, hallgatag ember. Csak annyit mond, hogy kimond­hatatlanul boldog, amiért ezen a tanfolyamon résztvehet. Kis szünet után hozzáteszi, még »Köszönöm pártomnak, hogy le­hetővé tette a dolgozók iskolá­ján való részvételemet. Érzem, hogy tanáraim munkájának eredményeképpen égyre többet tudok és most fáj csak igazát), hogy eddig nem tanulhattam.« öAGI GÁBOR ELVTARS megkér, hogy majd óra után beszélgessünk, mert nem akar elmulasztani egy szót. sem. Közben az idő halad és az óra­mutató lassan közeledik a 9 órá­hoz. Befejezik a tanítást. A tanárok és. a hallgatók nagy csoportban-, együtt vágnál: neki a csillagos éjszakának. Van sok olyan elvtárs is, ' aki Ladánybe- néről, Kerekegyházáról, Izsákról jár be. 10—15 kilométert kerék­pároznak még a téli hidegben is, hegy részt vehessenek az órá­kon. Bagi elvtárssal együtt, indu­lunk hazafelé., . .Síkos a- járda. t óvatosan lépkedünk s közben beszélgetünk. Elmondja, hegy a múltban csal: IV. elemi iskolát végezhetett. 1952-ben az V—VI. osztályt végezte s jelenleg a VII. osztályba jár. Igen nehéz., felelősségteljes munkája mellett is időt szakít a tanulásra, mert érzi, tudja, hogy munkájának jobb végzésében nagy segítsé­get nyújt számára az állandó ta­nulás. Lelkesen beszél az órák­ról, arról, hogy már eddig is mennyit tanult. A Népújság szerkesztősége előtt megáldunk, mert elválnak utaink. Búcsúzásképpen ennyi, mond: »Higyje el, szeretném va­lamennyi dolgozó elvtársamat felhívni, hogy használja ki s kormányunk által adott lehető­séget és végezze el a dolgozók iskolájának VIII. osztályát sa* ját maga, a dolgozó nép és szo­cializmusunk építése érdeké­ben.« TASSAN MÁR a késői diá- ■ j10j, k hazatérnek s ott­hon boldogan mesélik félesége­iknek, gyermekeiknek napi él­ményeiket. Szeretettel, . simoga­tó' szemmçl néznek könyveikre, búcsúznák'' tőié, hogy holnap ve­lük'együtt indítsanak újabb ro­hamot -munkájuk, napi tervük teljesítéséért, a tudás várának .bevételéért. •Búzás -Táltos. ,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom