Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-26 / 48. szám
BAÍSKISKUHMEBYEI NÉPÚJSÁG AtMOP BXCSKISKUNMEGYíl PXmiZÖTTSÁGANÁtlÁPte r A MAI SZAMBA IS Megkezdődött az angol alsóház vitája a berlini értekezletről. — Bátmonostoron fokozni kell a felvilágosító munkát a begyűjtés meggyorsítására. — Felkészültünk a tavaszi munkákra. — Megyeszerte befejezéshez közeledik a tervfelbontás. — Mezőgazdasági szakemberek látogatása a-Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál. i— Az új közlekedésrendészeti szabályok . ismertetéséről. ix. Évfolyam, 48. szám Ara 50 fillér 1954 FEBRUAR 26. PÉNTEK I tervismertető közgyűlések j tapasztalatai A termelőszövetkezet tagsága most vitatja meg a szövetkezetek ezévi terveit. A tagság a kormány által nyújtott kedvezményekét ismerve nagy reményeket fűz az idei gazdasági évhez. K nagy vitában érvényre jut az az elv, hogy a szövetkezetek igazi vezetője, maga a tagsag. hogy a szövetkezet minden agában a dolgozók akaratát, véleményét tükrözi a terv. A tagsag átérzi, hogy számára a terv megvalósítása jelenti azt, Siogy ez év végén milyen lesz a jövedelme, hogyan emelkedik az új évben életszínvonala. l>e érzi azt is, hogy ezzel együtt nő a szövetkezés nagyszerű, gondolatának népszerűsége is- A termelőszövetkezetek tagsága tudja, hogy a mezőgazdaság fejlesztése ilyen terveken keresztül fog megvalósulni, mert az ő gazdaságuk is egy-egy része a népgazdaságnak. Ezek a tervek is mind beilleszkednek a nagy népgazdasági tervekbe. Minden jó szövetkezeti terv összehangolja a tagság- jövedelmének ^ emelése mellett a könnyű- és élelmiszeripar nyersanyagszükségletét, a városi és falusi dolgozók élelmiszerszükségletét is. A közgyűlési viták során azonban a sok jó terv mellett komoly fogyatékosságok is kerüLtek felszínre. A szövetkezeti tervek igen nagy része nem abból a sztálini tanításnak lényegéből indulnak ki, hogy a terv megvalósításával a tagság életszínvonalát a lehetőségekhez mérten maximálisan emelje. Sok elnöki beszámolóból a tagság csak a munkákat ismerte meg. amelyeket el kell végezni, de kevésbbé, vagy egyáltalán nem ismerte meg a jövedelem alakulásának terveit, elképzeléseit. A kéleshalrni ,’Vörös Csillag“ termelőszövetkezet párttitkára termelőszövetkezeti; taggyűlésen például azt mondotta: ,.Sajnos el kell mondani, hogy hogyan fog alakulni a jövedelem, mert a tagság így is, vagy úgy is még: fogja tndni.u Pedig a tervek végrehajtásának leghatékonyabb mozgósító eszköze az, ha tudja a tagság, hogy az óv végén mit várhat a növénytermelésből és állattenyésztésből. Akkor szívesen is végzi a fejtrágyázást, a kukoriea négyzetes vetését, a kétszeri sertésfiaztatást, stb. A másik nagy hibája egyes terveknek, hogy ezek végrehajtása esetén újra aránytalanságokat, idéznének elő a mezőgazdaság ágazatain belül. Nagy. jelentőségű van például annak, hogy az idén — a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot szem előtt tartva — az eddigieknél nagyobb területen termesszünk kenyérgabonát. Azonban sok termelőszövetkezeti elnök sem jövedelmének fokozását, sem saját szükségletét nem tartja szem előtt, amikor például lemond az ipari növények termeléséről. Ha nem termelnek zöldségfélét, fűszert, paprikát, cukorrépát, kendert, dohányt, vagy egyéb ipari növényt,, amely az idén lényegesen jövedelmezőbb, mint az elmúlt esztendőkben, a jövedelmezőség mellett az élelmiszer- és könnyűipar nyersanyagbázisát sem tudjuk megteremteni. Hogy milyen növényt termeljenek termelőszövetkezeteink, azt természetesen befolyásolja az éghajlat, a talaj szerkezeti adottságai- Dohányt a futóhomokos területeket kivéve például igen sok termelőszövetkezetünkben tudnánk termelni. Az urréti Béke termelőszövetkezet mégis úgy tervezte, hogy az idén kenyérgabonán és kukoricán kívül mást nem termel. Az ilyen termelőszövetkezeti vezetők jórésze azt gondolja, hogy majd évközben állami előleg igénybevételével fognak majd a tagságnak előleget nyújtani. Ez természetesen helytelen álláspont. A növénytermelés és az állattenyésztés tervét úgy kell elkészíteni, hogy az az év minden időszakában jövedelmet hozzon a tagságnak. Ha termelőszövetkezeteink a sz_abadpiacra, vagy szerződésre termelhető jól jövedelmező lehetőségeket elmulasztják, a szövetkezet jövedelme kedvezőtlenül fog alakulni és a tagság nem fogja megtalálni számítását a szövetkezetben. Sok termelőszövetkezetben a vezetők elhanyagolják az önköltségek kiszámítását, s azoknak a tagság előtt való ismertetését- Csak az a vezető húzódik a gép és a fogatolt munka alkalmazásától, aki a termelési költségekkel nem számol. Ha a kéleshalrni Bástya termelő szövetkezeti csoport elnöke például körültekintőbben kiszámította. volna, hogy menynyibe kerül a termelőszövetkezeti csoportnak a növényápolásnak kézi munkával való elvégzése, már biztosan rájött volna arra. hogy sókkal előnyösebb, lia ezeknek a munkáknak elvégzésére a gépállomással kötött volna szerződést. Minden megtakarítás — még a termelési költségeknél eszközölhető megtakarítások is — a termelőszövetkezet jövedelmét fokozza. A termelési költségek csökkentése tehát nemcsak a vezetők, hanem az egész tagság ügye. Ezért a közgyűléseken helyes, ha a vezetőség és tagság foglalkozik a termelési költségek alakulásaval'is. A közgyűlésnek joga van az olyan tervet visszaadni, amely csak egy-két vezető kiagyalt elgondolásait tükrözi és nem a tagság egészének bölcs előrelátásából született meg. A Helvéciái Előre tsz tervét a tagság készítette el. Tapasztalt gazdák bölcs előrelátásával készült. A tagság ezt a tervet természetesen magáénak is órai. I. J. <*lti$csenko akadémikus látogatása a kecskeméti kertészeti kísérleti gazdaságban A MAGYAR-SZOVJET barátság hónapjára hazánkba érkezett szovjet kulturális küldöttség vezetője, I. J. Gluscsenko elvtárs, kétszeres Sktálin-díjas, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tudományos titkára szerdán ellátogatott a kecskeméti kertészén kisérteti gazdaságba. Ar BARÁTI ÜDVÖZLÉSEK után Mészöly Gyula, a kísérleti gazdaság igazgatója ismertette az intézet munkáját és célkitűzéseit. Elmondotta, hogy az intézet a duna-tiszaközi termesztésre alkalmas fajták konyhakerti és mezőgazdasági növények. valamint gyümölcsfajták nemesítésével foglalkozik. EZUTÁN 1. J. GLUSCSENKO professzor az intézet tavaly épült kémiai laboratóriumát, majd a melegvízzel fűtött üvegházban nevelkedő paradicsom■ és burgonya kísérleti növényeket tekintette meg. AZ INTÉZET tudományos dolgozói és a megyei tanács mezőgazdasági szakemberei számos kérdésben kértek tanácsot. véleményt Gluscsenko elvtárstól, a kukoricát burgonya. és rozs nemesítésének módszerei és az őszi vetések tavaszi ápolásával, utánveté- sével kapcsolatban. A MEZOGAZDASAG szakemberei nagy érdeklődéssel hallgatták 1. J. Gluscsenko elvtárs válaszait, amelyeket a kérdéseikre adott. A mindvégig baráti közvetlen hangon folytatott beszélgetés vián az intézet dolgozói nevében Mészöly Gyula köszönetét mondott Gluscsenko elv- társnak a mezőgazdasági termelés és a növénynemesítés terén nyújtott hasznos tanácsaiért- Hangsúlyozta, hogy különösen a heterozis nemesítés továbbfolytatásához kaptak sok hasznos útbaigazítást. Akik már teljesítették vállalásukat A DUSNOK.I gépállomás dolgozói is több cs jobb munkával Készülnek a párt III. kongresz- szusára. A gépállomáson napróí- napra élénkebb lesz a verseny. Az erőgép-javító brigád már teljesítette . vállalását. Két álló- munkára alkalmas traktort javítottak ki terven felül. A munkagépjavítók ugyancsak teljesítették vállalásukat, mely szerint a terven felül. 20 fogast, 2 gyűrűshengert, 4 símahengert javítottak ki. A CSÉPLÔGÊPJAVITÔ brigád tagjai 2 darab szelektort javítottak ki és ezzel teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat. A brigád a javítási idő csökkentése érdekében vasárnap is munkába állt. A BRIGÁDOK vállalásának teljesítésében . nagy része van Gasparac Lajos esztergályosnál:, aki hiányzó alkatrészeket gyárt selej tanyagokból és így nem kellett napokig várni, míg a javítóból megérkeztek a kijavított alkatrészek. •. - , ; A TÉLI GÉPJAVÍTÁS során példamutató munkát végeztek s tervüket naponta túlteljesítették az erőgépjavító brigádban: Heim Antal, Hegedűs Lajos és Novák István szerelő. A munkagépjavító brigádban: Feitinger Ferenc, Rogács Lajos kovácsok és Dukai István traktoros. A CSÉPLÖGÉPJAVITÓ brigádokban Galambos István, Galambos Menyhért, Kollár János szerelők, Deli János, Jánosi József, Szőnyi Károly traktorosok és Városi Antal asztalos végezte a legjobb munkát. Gyetvaí Imre versenyfelelős téli gépjavítás lieívzele gépáilomásunkon ■Január végén ipari . munkások jöttek gépállomásunkra. A szegedi Vasúti íűtőliáz hét dolgozója segítette a javítási munkákat. Rövidesen a Budapesti Acél- és Csőgyár alkatrésszel segített bennünket. Cséplőcsapágy, csapágyfém és forrasztófém érkezett raktárunkba. Dolgozóink számára viszonylag megfelelő javítóműhelyt teremtettünk. Naponként meleg teát kapnak a, gépjavítók. Gépállomásunkon 29 darab szántóképes és 6 darab {ülőmunkára alkalmas traktor, 31 darab eke, 15 darab tárcsa, 18 darab vetőgép, 20 darab fogas, 7 kapálóeke, 4 darab kultivátor, 10 darab símahenger, 20 darab üzemanyagkQcsi van a tavaszi munkákra előkészítve. Cséplőgépeink közül 24 darab kész. Ezenkívül, még a morzsoló, magtisztító és egyéb gépek is elkészültek terven felül. Kommunistáink közül Német Géza, Kenderesi. István mutattam példát. Élenjárnak a munkában Jogodics János és Miskolczi Dezső ifjúmunkások is. A bajai javítóműhelyből kiadott genorálozott gépekből azonban három darabot pótjavításra kellett visszaadni. Jobb és figyelmesebb munkát várunk a javítóműhelytől, mert csak így tudjuk megoldani a mezőgazdaságban előttünk álló feladatokat, a magasabb termésátlagok elérését. Kákái István, borotai gépállomás. lelkesen harcolni is fog annak megvalósításáért. A tervek végrehajtása már elkezdődött. Az állattenyésztésben minden nap lehet emelni a .jövedelmet. A vemhes anyaállatok és növendékjószágok gondozásával viszont nagy jövedelemnek tesszük le az alapját. A mindennapos mulasztás pótolhatatlan veszteséget jelent ^ a termelőszövetkezetnek és népgazdaságnak egyaránt. Az olyan szövetkezetekben tehát, ahol a vezetők nem számolnak a tagság akaratával, ahol az ipari-, vagy takarmány- növények termesztésének rovására a gabonatermelés túlságos növelésére törekszenek, ahol nem fejlesztik a jövedelmező üzemágakat, nem számolnak a termelési költségekkel. a tagság között kedvetlenség lehet úrrá s emiatt a tagok figyelme sokszor a közös gazdaságban végzett munka helyett a háztáji gazdaság fejlesztésére irányul. Az ilyen tervező munka természetesen nem a szövetkezet Fülöpszáíláson készülnek a tavaszi munkákra FÜLÖPSZÄLLÄSON készüld nek, hogy mihelyt a tavasz legyőzte a télt, azonnal a földekre siethessenek és megkezdhessék a magasabb terméshozamért a harcot. A készülődéshez már segítséget nyújt a nemrég megalakult termelési bizottság. Ea a bizottság már tudatosítja a tisztított vetőmag fontosságát. A tudatosító munka nyomán a dolgozó parasztok eddig közel 100 mázsa vetőmagot tisztítottak meg. NEMCSAK a vetőmagtisztítáa folyik a községben, hanem a trágyahordás is. Eddig közel 50 holdra szállították már ki a trágyát. Ebben a munkában példát mutat ifj. Adácsi Gábor, Virág Sándor, Virág Lajos, Kiss Mihály és Gudmon Altert. Kiss Mihály és Gudmon Altert pétisóval fognak fejtrágyázni, A HOMOKOS területek termőképességét azzal fokozzák, hogy ott zöldtrágyázást végeznek. Főleg Telek- és Baiázs- puszlán vetnek somkórót. Több mint 100 holdon végzik itt a zöldtrágyázást. MIUTÄN elmaradtak 200 holddal az őszi mélyszántásban, azért ezt a területet rögtön az olvadás után felszántják. Tavasziárpát 75 holdra, zabot pedig 45 holdra vetnek. MEGTÖRTÉNTEK az előkészületek 14 holdon az úi szőlők telepítésére is. Az állatállomány növelésére 117 holdon burgonyát vetnek és a juhtenyésztés fejlesztésére pedig javítják a szikes legelőket. erőinek gyarapodásához! hanem gyengüléséhez vezethet. Járási párt- és tanácsszerveink tehát foglalkozzanak behatóbban a termelőszövetkezetek termelési ügyeivel, segítsék őket abban, hogy a tervezési munkájuk megjavuljon, hogy már az idén gazdagon jövedelmezhessen a tagságnak és ezzel együtt tovább nőhessen a termelőszövetkezeti gazdálkodás népszerűsége a falun. Petőfi Nándor.
