Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-24 / 46. szám

A A bácsalmási járási tanács mezőgazdasági osztálya j a tavanxi munkák siaeréért Kössünk szerződést gyapottermesztésre A BÁCSALMÁSI járásban ta­lán még sohasem vetettek be annyi főidet ősszel gabonával, mint 1953-ban. Az állami tarta­lékterületeket a járás területen az utolsó holdig bérbevették a dolgozó parasztok. Amerre csaik járunk — valamennyi községben tervezgető parasztokkal találko­zunk. Olyan dolgozó parasztok­kal, akiknek termelési kedve so­ha nem tapasztalt mértékben megnövekedőit. De megnőtt a vetőmagot igénylők, hiteligény­lők száma is. Februárig 277 dol­gozó paraszt igényelt kölcsönt bérbevett tartalékföldjére és eddig mintegy 318 ezer forintot folyósított számukra a bank. Ezzel egyidejűleg megnövekett feladatok hárulnak a járási ta­nácsra is. Mindenekelőtt gondos leadni kell arról, hogy a hóolva­dás után zökkenőmentesen in- duhassanak meg a tavaszi mun­kál; a földeken.' A bácsalmási járási tanácsnál a jó munka elő- áéltételének megteremtéséért már folyik a harc. Először is gondos­kodtak arról, hogy a járás mind a kilenc községébe és nagyobb termelőszövetkezeti csoportjába szakképzett mezőgazdászok két fűljenek. Képzett mezőgazdá­szok irányítják. Kunbaja község négy termelőszövetkezeti cso­portjának előkészületeit a tava­szi munkára. Agronóinust ka­pott a mélykúti Hámán Kató csoport is. A mezőgazdasági szakemberek irányítása, lelkes munkájának eredményeképpen olyan termelőszövetkezetekben is, mint a bácsalmási Táncsics, vagy a csikériai Uj Barázda, ahoi inár évek óta nem látott trágyát a föld, tobbszáz holdat trágyáznak le a tél folyamán. A járási tanács mezőgazdasági osztályánál; dolgozói figyelem­mel kísérik a gépállomások ja­vítási munkáit is. Az elmúlt hé­ten valamennyi gépál.«máson felülvizsgálták a kijavított gé­peket, munkaeszközöket. Az el­lenőrzés alatt szerzett tapaszta­latokról beszél Berta Balázs, a járási tanács főagronómusa, ami­kor elmondja, hogy a bácsalmá­si gépállomáson és a mélykúti gépállomáson több figyelmet kel­lene szentelni a gépek kisebb hibáinak kijavítására is. Az olyan hibákról van szó, ame­lyektől egyelőre használhatók ugy&n a gépek, de ha ezeket ki­javítják — elkerülik a menet- közbeni üzemzavarokat, váratlan és kellemetlen kieséseket. HELTES KEZDEMÉNTEZE­SE a tanácsnak, hogy a járás valamennyi községében az állan­dó bizottsági tagok segítségével felmérik, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok hogyan végezték el gazdasági és munkaeszközeik kijavítását — és ahol kell, ott mindjárt segítséget, tanácsot adnak azoknál; a dolgozó pa­rasztoknak, akik még nem tud­ták elvégezni ezt a munkát. Havonta egyszer megbeszélés­re hívják össze a járás vala­mennyi szakemberét. Ezen a megbeszélésen megvitatják az egyes községek, termelőszövetke­zetek munkájában felvetődött szakkérdéseket — és a scronlé- vő feladatokat — hogyan lehet a legfontosabb munkákat a leg­gazdaságosabban elvégezni, A legutóbbi megbeszélésen például többek között arról is szó voit, hogyan lehet védekezni a felfa­gyás ellen, hogyan kell elvégez­ni majd az egyes területeken a tavaszi simítózást, az őszi veté­sek tavaszi ápolását. Ezeknek a kérdéseknek részletes megbeszé­lésével lehetővé válik, hogy min­dent a maga idejében, egymást segítve — a iegszakszerűbben végezhessenek el, GONDOSKODOTT a járási tanács az egészévi növényvédő­szerek megrendeléséről is. Át 1954-es évre már megrendeltek 28.033 kiló kénport, 25.317 kiló oltatlan meszet, 0057 Kiló káli- szappant, 7840 kiló sárgamérget, 16.750 kilő rézgálicot és más A gátériek az utóbbi időben nagy figyelemmel kísérték a saj­tó híranyagát. Bálint Mihály, a tanács mezőgazdasági előadója a fokozódó érdeklődést azzal ma­gyarázza, hogy a dolgozó parasz­tok helyeslik a kormányzatunk programmjät, amely az elmarad! mezőgazdaság felvirágoztatását célozza. A sajtóból tájékozódnak, hogy a többi községekben mit tesznek a parasztok a magasabb terméseredményekért. Gátéren mindenekelőtt újjá­szervezték az állandó bizottsá­gokat, hogy szorosabb legyen a tanács és dolgozó parasztok kap­csolata. A dolgozó parasztok pe­dig a termelési bizottságba azo­növényvédő szereket. A megren­deléssel egyidejűleg kidolgozták fajtánként és termőfaegységen- Ként az év különböző időszaká­ban szükséges növényvédő sze­rek felhasználási tervét. Mintha naptárba nézne az ember, úgy mutatja ez a terv, hogy milyen Időszakban, milyen kártevők el len mennyi védőszert kell fel használni. Ezt a tervet vala­mennyi községnek elküldték. De nagy gondot okozott a já­rási tanácsnak a vetések jelen­legi állása. Feltehető, nogy a hí alatt a későn vetett ősziek egy- része nedvesség hiányában el­pusztult, vagy csíraképtelenné Vált. Hogy a helyzetet felmér­hessek, minden községben, tér melőszövetkezeti csoportban 30s 30 cm-es földdarabkákat emel tek ki és helyezték el szobahő­mérsékleten, ahol egy-ket héten belül kiderül, hogy mennyire csírázóképes a vetés és a járási tanács ennek megfelelően tud intézkedni a vetések pótlásáról, vetőmagbeszerzésről. MINDEZ AZT MUTATJA. hogy a járási tanács mezőgazda- sági osztálya alaposan és lelki­ismeretesen készül fel a nagy munkára, mely a hóolvadás után a földekre csalja a gépeket és az embereket. Mindernd tudja, hogy a jó munka előfeltételeit már most kell megteremteni — és ebben máris jó munkát végez­nek a bácsalmási járási tanács mezőgazdasági osztályának dol­gozói. kát választották be, akik eddig is élenjártak a gazdálkodásban és gazdag tapasztalatokkal ren­delkeznek, A termelési bizottság tagjai felosztották egymás közölt a község területét és ellátogat­nak körzetük minden házába. Ott elbeszélgetnek paraszttársa- ikkal és átadják értékes tapasz­talataikat. így akarjál; elérni, hogy minden egyes paraszt job­ban gazdálkodjon és magasabb termése legyen. A termelési bizottság tagjai járjál; a határt és megvizsgál­ják, hogyan teleinek a vetések Javasolták a tanácsnak, hogy gondoskodjon megfelelő meny- nyiségű műtrágyáról, mert több dűlőben fejtrágyázni kell az őszi vetéseket.-----U!------IIUUJJMIJBUJÜ JiiHSBSBB G átér felkészül a tavaszi munkára Szakember a meg^íeLelő íieltjen I/uity József is r azok közé a szakemberek közé tartozott, akik a párt- és kormány- határozat után úgy döntöttek: vidékre mennek, öt évig dol­gozott, mint ál­lattenyésztési szak­ember a osongrád- megyel állattenyész­tési csoportnál, ké­sőéi» a földművelés- ügyi minisztérium­ban. Most újra itthon van, szukebb hazájá­ban: Baján. Az ál­lami törzstenyésztő­állomás vezetője. Az­zal az eltökélt szán­dékkal jött, hogy ta­pasztalatait, gyakor­lati tudását itt fogja hasznosítani. mert mint mondja: a meghozott határo­zat határozat marad, míg azt meg nem valósítjuk. Megvaló­sítani pedig haza­jött. Nem volt nehéz számára a választás, hová és merre _ is induljon. Első pilla­natban is szülőföld­jére, a bácskai tete- vényre gondolt, mely annyi várakozással és még több szeretet tel indította annak­idején útjára. Ha hazalátogatott, soha nem mulasztotta meglátogatni a bács- bokodi Vörös Csilla­got, a- bajai Micsu­rint. Tudta, van itt még tennivaló, látta a nehézségeket, de látta az azokból ki­vezető útat is. Lassan ment a csomagolás, az út­ra készülődés. Nem azért, mert fájt neki a fővárost elhagy­nia. Gondolatait azonban teljesen le­foglalták a felada­tok, melyekre vál­lalkozott és ame­lyért most útra kel. Tervek ötlöttek fel előtte: gyökeresen megjavítani az apa­állatkérdést, mun­kájának központi fel­adatává tenni a ta­karmánybázis növe­lését, hogy olyan aszályos esztendő­nek is, mint az 1952. évi volt, könnyen ellent tudjunk állni. A nehéz feladatok növelik az ember el­szántságát. eltökélt­séget, hogy azokat valóra is váltja. Va­lahogyan így gon­dolta ezt Vuity Jó­zsef is. Nehéz, és megoldhatatlan fel­adat nincs, szegezte le magában, csak akarni kell és az akarat minden fe­lett győzedelmesked­ni fog. Az útnak indulását ezek a gon­dolatok érlelték. Mi iatal ember a még, tele am­bícióval, munka­kedvvel. A földmű­velésügyi minisz­tériumban módja és alkalma nyílt meg­ismerkedni. az egész ország, különböző vi­dékek állattenyészté­sével• Tapasztalatai gazdagodtak, gyara­podtak. melyek most itt lenn, vidéken érlelik majd ezek gyümölcsét. Munkatársai szí­vesen fogadták. Iró- asztálát elkészítet­ték számára. — Kár volt vele annyit foglalkozni, mellette kevés időt szándékozok tölteni. Örömet okoz szá­mára a munka, — jegyezte meg. Sokáig gondolko­zott azon, hogyan is kezdjen a munkához, a nagy és felelősség- teljes feladatok meg­valósításához. Mire megérkezett, már el is határozta: iá iváló és élen- m járó állatte­nyésztőket szerve­zek be minden köz- s ég b en. Uj jászé r re­zem a legeltetési bi­zottságokat. Min­den községben ál­lattenyésztési elnö­köt fogok megvútasz- tatni. hogy az ál­lattenyésztés minden dolgozó paraszt ér­deke legyem Tanfo­lyamokat szervezek, melyeken megismer­tetem a dolgozó pa­rasztságot az állatte­nyésztés fokozásá­nak feltételeivel, a legelők feljavításá­nak. hozama emel­kedésének jelentősé­gével. A bajai já­rás sajátosságait ki­használva megismer­tetem a dolgozókat azokkal a módsze­rekkel, melyekkel több sertésre tehet­nek szert, többet hiz­lalhatnak az ország és saját ellátásuk meg javítására. Ezek útközben mint tervek szüléitek meg Fuit y József agyá­ban. Tervek, melyek már a megvalósulás útjára léptek- < A minisztertanács határozata a szerződéses gyapottermesztes átvételi árát jelentősen fe.- emelte. A határozat lehetővé te­szi a természetbeni juttatások és premizálások jelentősebb kiszé­lesítését is. A bajai gyapotter- meltetö felügyelőség dolgozói széles körben tudatosítják a minisztertanács határozatát, hogy megismertessék a szerző­déses gyapottermesztés e.őnyeit. A gyapottermesztés népgazda­sági érdek. Iparunk egyik alap­anyaga. Termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk már meggyőződött arról, hogy kifize­tődő termesztése, a vele való foglalkozás. Mindennél beszéde­sebb tények az eredmények. A hajósi Vörös Csillag tsz az el­múlt évben 15 holdon termelt gyapotot. Terméséért készpénz­ben 53.163 forintot kapott és 773 kg. olajpogácsát. A miniszterta­nács határozata értelmében az idén hasonló területet és ter­mésátlagot véve figyelembe, készpénzben 87,306 forinthoz jut és 773 kg. olajpogácsa lesz a juttatása. Ezenfelül 30 hold mentesül a beszolgáltatás alól, hét és fél hold után pedig men­tesül a tojás- és húsbeadás alól, Horváth Mihály dávodi dolgo­zó paraszt az elmúlt évben 400 négyszögölön termeit gyapotot. Étvételi álként 3112 forintot, prémiumként 2037 forintot ka­pott. Ezenfelül egy 245 forint értékű kedvezményes textilvá- sáriásra szóló utalványt. A 400 négyszögölre már megkötötte a termelési szerződést. Ha az idén is a tavalyihoz hasonló termése lesz, csak készpénzben 6726 fo­rinthoz fog jutni. Termelőszövetkezeteink, dol­gozó parasztságunk szívesen kot gyapotra termelési szerződést. Az elmúlt év élenjáró termelői maguk járnak élén a felvilágo­sító munkánál;. Németh Antal gyapottermelő községében, Bács- szentgyörgyön egymaga 34 pa­raszttársával kötött szerződést, a bácsalmási járásban pedig el­múlt évi termelőink 93 százalé­ka újabb szerződést kötött gya- pottermesztésre. Elmaradás csak a kiskunhala­si járásban tapasztalható. Itt az elmúlt év eredményem keresztül kell fokozni a felvilágosító mun­kát, a gyapottermesztés mind szélesebb körben való elterjesz­tésére. Karagity Menyhért, a bajai gyapottermeltető felügyelőség vezetője. 1 ara az előtt gazdaságunkban I j I beállta óta látszólag nem sokat dolgoztunk, de azért * ^ * a télre esedékes munkákat úgyszólván maradékta­lanul elvégeztük. Egyik legfontosabb feladatunk volt: a téli gép-' javítás, amit határidőre, jóminőségben elvégeztünk. A traktorok, tárcsák, kultivátorok, ekék, fogasok és vetőgépek február 5-e óta kijavítva, indulásra készen állanak. Amint az időjárás megen­gedi, azonnal induinak munkába. Traktorosaink is készülnek a tavaszi munkakezdésre részben úgy, hogy iskolára küldtük őket (ezen a télen hat traktorosunk végez 3—5 hónapos traktor-, illetve kombájnvezető iskolát) részben pedig itthon esti tanfo­lyamon kapják meg a legszükségesebb alapképzettséget. Szakadatlanul folyik a trágyahordás gazdaságunkban. Foga- tosainkat elláttuk meleg ruhával és így dacolni tudnál; a téllel. Mintegy 30 ezer mázsa istállótrágya van már kihordva. Azt akar­juk, hogy az évben szükséges 81 ezer mázsa istállótrágyának leg- alább fele ki legyen hordva még a télen, ! *islkem I Olajaink javítása is folyamatban van. Már ebben aa L­______! évben körülbelül 10 mázsa lignit (ezzel javítjuk sz ikes talajunkat) lett kihordva a kijelölt területre. A 100 hpldaa rizstelep és a 400 holdas öntözéses legelő öntözőrendszerének épí­tési tervei is elkészültek, amint az idő engedi, kezdetét veheti « nagy munka. Jelentős lesz ezévi építkezésünk is. Munkásszállást, kislaká­sokat, sertésfiaztatót, hizlaldát és juhistállót fogunk építeni. Ezek egyrészéhez már készítik építőmunkásaink a nádpallót, a beton­gerendákat és egyébb előre elkészíthető építkezési anyagokat. Állattenyésztőink komoly erőfeszítéseket tesznek a terv tel­jesítése érdekében. El is érték, hogy a kemény tél ellenére sem csökkent a tejhozam és a hízósertések takarmányértékesítése. Aa elmúlt évi jó hízlalási eredményeink tapasztalatai alapján elhatá­roztuk, hogy à második évnegyedre tervbevett hízóbeadásunkból 100 darabot már az első negyedévben leadunk megfelelő súly­ban. Most pedig, mikor elolvastuk a bugacpusztai állami gazda­ság főállattenyésztőinek versenykihívását, úgy határoz turu; vezető szakembereinkkel, hogy az említett 100 darab hízót leadjuk, d*3 nem a második negyedév rovására, hanem terven felül, vagyis első félévi húsbeadási tervünket 100 darab hízóval túlteljesítjük ~ T „ . I minél jobban felkészülni minden téren a jó gye •** n I munkára, mert azt akarjuk, hogy minden ed­diginél jobb eredményeket érjünk el ebben az évben a növény­termelésben- és az .állattenyésztésben. Holka Antal Csengőd, állami gazdaság Hol vándorol tíz iáért vándor zászló Y A csátaljai gépállomás dolgo­zói szorgalmas munkával ki­harcolták, hogy üzemünk me­gyei viszonylatban jó helyezést ért el. A talaj műnk a végzésében első helyre terült gépállomá­sunk. A jólvégzett munka jutal­maként a megyei igazgatóságtó. 3000 forintot kaptunk, amelyet a jól teljesítő dolgozók között kiosztottunk,. A MEDOSZ megyei titkársá ga decemberben értesített ben­nünket, hogy »levertük a ván­dorzásziót. Az ígért zászló ígéret maradt a mai napig és a dolgo­zói; közül senki nem látta még a jutalmat, s nem egyszer jogo­san követelték a szakszervezet­től és a gazdaság vezetőségétől, Hivatalos leirat is érkezett hoz­zánk, hogy a zászlót a gépállo­más kapja meg. De a zászló mes mindig vándorol, nem tud el­jutni hozzánk. Kérjük az illeté­keseket: máskor necsak papí­ron ígérjék a jó munka után járó jutalmat. Havas András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom