Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

A, TISZJLKÉCSKEBEK RÉtil kÉKELMK: BOR, BÚZA, SZALONNA Ezt valósítják meg az állami gazdaság dolgozói A GAZDAGOK terpcsz- ** kedése évtizedeken át megfojtással fenyegette Tiszakócskén Is a dolgozó né. pct. Amikor robbanásig éle­ződött a helyzet, mikor már' a falu minden oldaláról mo­rajlások döngették a mag mások kúriáinak portáit, ak­kor Tiszakécskére jött á főis­pán. hogy levezesse a fenye­gető veszedelmet, A dölyíős kormány kiküldő bt kérdésére a nép három szóban fejezte ki kérelmét: — Bort, búzát, szalonnát! Erre a három pillérre ter­vezték jobb életüket. Megadta erre a lehetősége­ket a főispán? Kém! Akkor más volt a kormány és a nép érdeke. A ármány a parla­mentben ülő nágybirtoKosok érdekeit képviselte- Azok pe­dig továbbra is a szegényem­kor borén akartak jól élni. ügy, ahogy a tiszakéeskeiek mondták: borral mosdanak és kolbásszal törülköznek. ÁfA MAS a helyzet. Az J1 országgyűlésben a nép fiai ülnek, a kormány a nép ferdékéiben hozza rendelke­zéseit, Az együttes eélkitü' zés: jobb életet biztosítani. A kormány megmutatta a mó­dot. Most a népen a sor, hogy a terveket megvalósítsa. Mi­nél több tottel járulunk a kö­rös erőfeszítéshez, annál bő­ségesebben megtérített asz­talhoz ülhetünKT annál bol­dogabb lesz á holnap és holnapután is. Ezt megértették a tiszakécs- kei állami gazdaság’ dolgo­zói El is határozták, hogy nem morzsákkal fogytak hoz­zájárulni az általános jobb­léthez, hanem sok borral, ke nyérrel, hússal. — Minő a gazda, olyan a bora — tartja a közmondás. Hogy a gazdaság Végh-féle pincéjében lévő üti hordóban az 1500 hektoliter bor jó le­gyen, elhatározták, hogy az idén holdanként 25 mázsas szőlőtermésért dolgoznak, de minőségi bort termelnek Most is szépen jövedelmez a mjnőségi bor. kiég folyamat­ban vannak az exportszállí­tások, A küldeményért 50 szá­zalékos felárat kapnak. Közel 400 holdon termőké­pes a szőlőjük. Száz hol­don nem. Ezt fogják minél előbb rendbehozni. Különös gonddal pótolják ezen á terű létén a talajerőt, A talajerőutánpótlást ösz- szehangolták az állattenyész­tési tervvel. Az állatállomány fejlesztésével több trágyához is jutnak, azzal pedig növelik a talaj erejét. AZ ALLAT ÁLLOMÁNY fejlesztése megköve­teli. hogy megfelelő férőhe­lyekről is gondoskodjanak. Eddig- már több istállót hoz­tak rendbe. Két fiaztatót épí­tenek. Az egyik már el­készült, a másik _ építkezése rövidesen befejeződik. Sza­porítják állatállományukat. Sertéslétszámuk már 1200 darab .Ebből 540 malac. Je- lenleg 86 tehenük van. Az a szándékuk, hogy fejési átla­gukat rövidesen G.7 literre emeljék. A gazdaság 3700 holdon gazdálkodik. A szikes lege­lők hasznosítására tervbe vet­ték, hogy beállítanak 500 birkát. Így több tejet, húst. állítanak elő. Azonkívül a * 1 birkatrágya jól pótolja a ta­laj termő erejét is. De nem feledkeztek meg a takarmánybázis biztosításá­ról sem. A zöldfutószalag megteremtésével biztosítják a folyamatos takarmány­szükségletet. Így- megvalósít­hatják, hogy az év végéig a területhez viszonyítva elérik az 1000 számosállatot. A GAZDASÁG javító- 1 * brigádja mindent meg­tett, hogy a gépek időben és jó állapotban indulhassanak harcba a tavaszi munka sike réért. Miklós Béla csoportve­zetővel és Darabos Bertalan szerelővel a többi dolgozók elérték, hogy az előirányzott idő előtt végeztek a gépjaví­tással. Öt vétőgép helyett ha­tot hoztak rendbe. Még a mű­helyt is felépítették, hogy meleg helyen dolgozhassanak. Igen nehéz munkájuk volt, hiszen a régi. vezetőség ha­nyagsága miatt a legtöbb gé­pet „ömlesztve’" hozták a ja­vítóműhelybe. _ ' Fokozottabb mértékben gondoskodnak a dolgozók munkafeltételeiről is. A leg­több dolgozónak időben ki­osztották á védőruhát. Meg­szervezték az üzemi konyha jobb munkáját is. TG Y FOLYIK most a 1 munka a tiszakécskei állami gazdaságban, hogy a kormányprogramm szellemé­ben minél több bort, búzát és húst biztosítsanak a dol­gozóknak. Uj igazgató: Szá­raz Elemér áll a gazdaság élén. A dolgozók remélik, hogy beválik a közmondás: amilyen a gazda, olyan a bor. Ha jól gondozzák a tőkét •— jó lesz a bor,..! Vítam’nok alkai.1na2.asa az állattenyésztésben Moszkva. (TASZSZ) A szov­jet biokémikusok nagy gon­dot fordítanak a vitaminok állattenyésztésben történő alkalmazására. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Biokémiai Intézete közölte, hogy a takarmányt’élók vitami nnal történő keverése rendkívül kedvezően hat a növendékái- latok fejlődésére, az álla­tok súlygyarapodására és a baromfiak tojáshozamának emelésére. Az állatok takar­mányozása szempontjából el­sőrendű fontosságúak az „A’‘, ,.D“ és a ,.B 12” vitaminok. A Moszkva-környéki „Október Zászlaja” szovhozban har­minckétezer malac etetésénél használtak „A’4 cs „D4’ vi­tamint. A malacok napi át­lagos súlygyarapodása 200 grammal emelkedett, A tyiikok tojáshozama a vi­taminok hatására másfélsze­resére nő. (MTI) Olajoznák nagyobb gouddal a szabadban tárolt gepeüet A Kiskunhalasi Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat Ivossuth-íelepén jó ütemben. haladnak az erőgépek javí­tásával. A gépeknek általá­ban csak kisebb hibái voltak. Javításuk az előirányzóit ha­táridőn belül elvégezhető. A gépek mintegy egyhar- mada nines födél alatt raktá­rozva. A szabadban lévő gépek egyrésze nem volt meg­felelően leolajozva és lezsí­rozva- Ehhez a munkához a segédmunkásokat is. felhasz­nálhatják, a szakmunkasok inkább a javításnál -dolgoz­zanak. A kevés szakmunkás amúgyis csak fokozódó üte­mű munkával képes határ­időre végezni a gépjavítás­sal. Pintér Antalnc. Érdemes zöldségfélékre szerződést kötni ALIG NÉHÁNY NAP MÚLVA lezárulnák megyénkben az idei évre szóló zöldségterme,ési szer­ződéskötések. Február ló-ig 46 községben, 94 cermeiőszöv etke- zeti csoport és 3796 egyéni ter­melő kötött a MSZÓKER-rel termelési szerződést zöldségfé­lékre és kertészeti növényekre. A SOLTI SZIKRA termelő- szövetkezet 24 holdra szerződött Antal elvtárs — a csoport el­nöke — már a tagokkal együtt ki is számította, mennyivel jö­vedelmezőbb a szerződéses zöld­ségtermelés. összesen II féle növényre szerződtek le, meljből számításai szerint a tiszta jöve­delem meghaladja a 140 ezer forintot. Amellett, hogy a szer­ződéses termelés jövedelmező a csoportnak, — csaknem 17 súly­vagon zöldáru kerül a városi dolgozók' asztalára. — A SZERZŐDÉSKÖTÉSEK­NÉL igyekeztünk az elsők kö­zött lenni, mert tudtuk, ha egy­szer valamelyik terményíéleség- ből betelik a keret, azt már nem‘termelhetjük szerződésre — mondotta Koszorús Gábor elv­társ, a csoport párttitkára. — A legtöbb kedvezményt pedig ép­pen mi, városellátó, zöldövezeti termelőszövetkezetek élvezzük a szerződéses kerti növényeit ter­mesztésénél. Az 1954. évi szer­ződéses zöldségtermesztésről szó­ló rendeletek ugyanis lehetővé tettéle, hogy a dunavecsei járás termelőszövetkezetei terménybe- adási kötelezettségüket a meg­állapított búza-kilogramm qgyen- érték alapján zöldségfélék be­adásával is teljesíthetik, NEMCSAK a tennelőszöveí- kezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztságnak is nagy Kedvezményeket jelent a szerző­déses termelés. Gyuris Jenő 4 holdas dolgozó paraszt, ak: Kecskemét határában juttatott földön gazdálkodik, az‘ 1954-es övre 400 négyszögöl paradicsom­ra, 1 hold késel kelkáposztára, fél hold vöröscéklára, fél hold zöldbabra és 400 négyszögöl zöldborsóra kötött termelési szerződést a MEZÖKER-rel. A kamatmentes termelési anyag- hiteleit és a kedvező átvételi árak mellett számottevő az a be­adási kedvezmény. is, ami őt a leszerződött 2 és fél holdja után megiLleti. Így a terménybeadás alól 3 hold és 1200 négyszögöl, állat-, tojás- és baromfibeadas alól pedig 2 hold és 000 négy­szögöl mentesül. Már maga ez is 3000 forintot jelent a csa­ládnak. AZ EDDIG MEGKÖTÖTT zöldségtermelési szerződések alapján összesen körülbelül 5900 holdat mentesítettek a termény- beadás alól és közel 4000 katasz­teri holdat az állat-, tojás- és baromfibeadás alól. A szerződé­sek megkötésével egyidejűleg megkezdődött a termelési hite­lek, a középkorai vetőmagvak, valamint a műtrágyák és szer­vestrágyák szétosztása. Eddig közel 400 termelő kapott hitelbe műtrágyát, 300 termelő kapott szervastrágyát és már félezren felül van azoknak a száma, akik készpénzhitelt kaptak a MEZŐ- KER-től tárgyavásárlásra. Fekete János agronómus, Helytelen ...HOGY A TAZLÀRI ál­latorvos nemrégiben távira­tot küldött a termelőszövet­kezet vezetőségének, amely­ben felszólította őket: jöjje­nek be a községbe és szá­moljanak be neki az állata.lo- many helyzetéről. A szövet­kezet tagja meg- is tette ezt. de egyben elinent a tanács­házára, elmondta az esetet es megkérdezte: hogyan telje­síti hivatását az ilyen ál­latorvos? Mi is ezt kérdez­zük«. ...HOGY AKASZTÓN és a kiskőrösi járás legtöbb köz­ségében nem lehet vásárolni nyitókapát, fűrészreszelőt és fejősajtárt. Az akasztói ta­nácselnök legutóbb Buda­pestről hozott néhány fe­jősajtárt — ott ugyanis bőven kapható. Az akasz­tói asszonyok szeretnék tud­ni: mi ennek az oka, hiszen, köztudomású, hogy falun nyilván több tehenet fejnek, mint Budapesten.« ...HOGY EGYES JÁRÁSI állattenyésztési igazgatósá­gok megfeledkeznek az apaál. latok felülvizsgálásáról. Tab- din például 1950 márciusa óta bárom selejtkan yan, ame­lyek már vérfertőzést okoz­nak. Szer.emlén 9 éves bika ti tartanak apaállatként s . A község dolgozó parasztjai sorra panaszkodnak, hogy a kiöregedett apaállat utáu meddők maradnak a tehe­nek... Sokat várunk közös munkánk ötödik esztendejétől 1940-BEN alakult termdő- szövemczetünK, a boaoglári, Szabadság. Ötödik tavasszal fog a. közös munkához az a ■17 család a 48 taggal, amcijj 426 hoi-aas szövetkezetünket az címűit öt esztendő alatt a környék legjobbnak emle­getett termelőszövetkezetévé lette szorgalmával. Volt könnyebb, nehezebb év is. A semmivel kezdtük TJIli­ben s igen meg kellett har­colni minden darab állatért, ■minden mázsa, terményért. Mert a mi vidékünket aszom’ szédos láziárival együtt úgy emlegették a, múltban: „Táz- lár, Bodoglár — átkozott kél határ." A jobb földeket csak mutatóba, állította ide a ter­mészet. sivár, szél hordta ho­mok a legtöbb. Itt kellett megmutatni nekünk, szövet­kezetieknek, hogy nemcsak meg tudunk élni, — de job­ban tudunk gazdálkodni, bol­dogulni, mint az egyéni pa­rasztok. Ez — úgy gondolom — sikerült. Hogy egyébbel ne bizonyítsam: rövidesen mint egy W új belépőre számít ha- >.nnk. Ha fához hasonlítom a szövetkezetünket, okkor olyan fa ez, amely az elmúlt évek alatt meg gyökereseden, hi- lombosodott. A bajok ne­hézségek megedzették, életké­pessé tették. Persze, nevelt már gyümölcsöt is. Tcvi/ty 12 mázsás búsa és 11 mázsás ösziárpatermést arattunk. 3 kiló 10 deka kenyérgabona, 1 kiló árpa, egyéb ter­mény és 7 forinton jetiül kész- pénzrészesedés jutott mun­kaegység énként. Van szép állatállományunk, épületeink. De ez, az ötödik esztendő az, amelyben mostmár gazdag szüretet akarunk szövetkeze­tünkfájáról. S hogy ez meg­legyen, csak tőlünk függ. Kormányunk sok segítsége megsokszorozta kedvünket, buzgalmunkat. Hogy mást ne mondjak: tavaly 400 mázsa volt a gabonabeadásunk, az idén csak fele. Vagy: szövet­kezetünkben csak az ősszel belépett 2 tagnak nincs ház­táji tehene. . a többi mind igénybevette a kölcsönt. IDEI TERMELÉSI ter­vünk sok közös gondolkozás, számítgatás eredménye. .Tü­relmetlenül várjuk o; tavasz jöttét, hogy újult erővel fog­hassunk meg valósításához. A hótakaró alatt 60 hold öszibúzánk és 78 hold rozsve­ié sünk pihen. Az idő kinyíl- tcival 80 mázsa pétisóval fej­trágyázzuk. Tavaszibúzát is vetünk lő holdon, mert ta valy igen szépen termett: 11 '’mázsát is megadott egyes táblákban. Ezek az egyes táblák azok a földdarabok, amelyeket már sikerült a rendszeres trágyázással meg­javítani, Ilyen fjedig egyre több lesz, ahogyan szaporodik állatállományunk. Most ta­vasszal 25—30 holdon végzünk istállótrágyázást. TAGSÁGUNK igen megsze­rette a szerződéses növénye­ket. Persze nem véletlenül. Eddig is’ epek hozták a leg­több jövedelmet n konyhája, most méginkább -, érdemes velük vesződni. 2.2 holdon somkórónk van, magtermesztésre. Ha közepes termés lesz, holdanként másfélmázsát kapunk, a vál­lalat pedig 1200 forintot fizet ‘mázsájáért. Ha elszaporítju.k, zöld trágyának, a túszán Iá sra vetjük. Amellett kitűnő lege­löl biztosít a »lékeknek az akácvirág után, A 22 hold mellé most tavasszal még 10 holdat vetünk belőle, feliUvc- téssel. Van 2 hold nyúlszapuka-, vetésünk, kitűnő takarmdny- és talajjavító növény Cukor­répád. a múltban csak a har- kakötönyi részen termeitek. Mi tavat?/ 1.28 mázsát szed­tünk holdjáról, dp. vall már 160 mázsás termésünk is. A tagság szeret benne dol­gozni, hiszen sok pénzt ős cukrot lát utána. LESZERZŐDTÜNK 3 hold cukorcirok, másnéven mez­nád termesztésére is. Ezt elő­ször vetjük, de tudjuk, hogy a szára kitűnően felhasznál­ható silónak. Szerződésünk van 10 hold f űmagra és 5 hold tavaszibükkönyre is. A szer­ződéses termesztés kétszeres hasznot hoz: magas jövedel­met és jódarab területet men­tésit a beadás alól. Van szövetkezetünknek ti­zenhat család méhe is. Ezek csak az elmúlt nyáron 12.000 forint jövedelmet adtak. Csa­ládonként 400 forintért vek lük őket, könnyű hát kiszá­mítani, hogy kétszeresen visszaadták már a vételárat, Az ősszel beállítottunk 116 szép kétéves birkát is. Most ellenek, 38 kis bárányunk van máris. A 8 családos Kurgyis Lajos igen szép munkát vé­gez az állattenyésztésben, csa­ládjával nemcsak a birkák gondozását vállalta el. de 26 darab marháét, is. A birkák csak gyapjúból közel 17-000 forintot hoznak, ha 4 kiló nyírási átlagot számolunk és figyelembevesszük a felemelt 36 forintos átvételi árat. Amíg a 14 hónapos aka­démián tanultam, elveszclö- dött a baromfiállományunk. Tavaly, amikor hazatérteim 3000 csibét hósattam. Igaz» hogy csak 60 százalékát sike- rült ennek is felnevelni. De elértük, hogy ma már vérvizs­gált állományunk van s a to­jást a kiskunhalasi keltető- állomásnak szállítjuk, Beszá­mít a beadásba és magasabb átvételi árat is fizetnek érte„ Januárban 450 darabot szál­lítottunk, az egyik szerdán pedig egyszerre 510-et ad­tunk át. SOHA NEM VÁRTUK még így a tavaszt, mint most. Sokat várunk ettől a.z évtől, közös munkánk ötödik eszten­dejétől. Most kell megmutat’ mink, hogy a, bodoglári ho­mokbuckák között nemcsak gyökér etverni tudott « szövetkezeti gazdálkodás, de mindig többet, és többet tud adni azoknak, akik eltán­toríthatatlantit haladnak ezen az úton s akiket nem riasz­tott vissza, ha néha göriin gyös is volt ez az út, Elmondotta. PATYI BENŐ. a bodoglári S^badság tsz elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom