Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-06 / 31. szám
Gara dolgozó parasztsága a tavaszra készül Gara dolgozó parasztsága a kormánypro- gramm elhangzása után nagyobb kedvvel és lendínettel fogott a íö.d megműveléséhez. Kulik Imre eivtàrs az egy*k tanácsülésen javaso.ta a község dolgozóinaK; induljunk harcba a termelés minőségi megjavításáért, hogy eredményeinket meg tudjuk dupiázm. A téli időszak alatt is szorgos munka folyik. Elsősorban a gazdasági felszereléseket hozták rendbe. A vetőgépek március elsejere teljesen munkára készen állanak. Dujmov Antal, Forrni Jakab dolgozó parasztok már minden gazdasági felszerelésük kijavításával végeztek. Bőt a felesleges alkatrészekből szomszédaikat is segítették, A föld mű vessző ve t'keze t is felkészült a tavaszra. Ásó, kapa, egyéb gazdasági felszerelés koré. ti an mennyiségben áll a dolgozó paraszton rendelkezésére. A szövetkezet raktaraban jelenleg 823 mázsa műtrágya átl s ezenkívül még 50ü mázsát rendeltünk. Községünk doigozo parasztsága a tél folyamán 400 mazsa műtrágyát vásárolt fel. Vetőmagtisztításhoz községünk a. csátaljai gépállomásról kap szelektort a közeli napokban. A dolgozó parasztságot már értesítettük erről. — Csávázószert és egyben közős csávózóhelyet a föidművesszövetkezet biztosított. A gabonavetések pótlására 100 mázsa ta- vaszibúza vetőmagot is igényeltünk. Termeiőszóvetkezetemk a felszerelések kijavítását március 1-ig elvégzik. Ugyanerre az időpontra minden tavaszi vetőmagot előkészítenek. A községi tanács feiü.vizsgálta a tsz-ből Kilépő tagok gazdasági helyzetet, hogy a tavaszi munkák időbeni elvégzéséhez rendeikeznek-e a szükséges eszközökkel? Községünkben a legelőt átszelő vízlevezető árkom március 31-re zsilipet építünk. így legelőnket időközönként vízzel tudjuk elárasztani. Minden dűlőben megszerveztük a vízlevezető brigádokat arra az esnetőségre, ha a tavaszi Olvadáskor a vizek megaunanak a vetéseken. — Ezeket a brigádokat Mészáros Antal, Forrai Jakab dolgozó paraszt és Takács Gyula mezőgazdasági eiőadó szervezték meg. FÖLDES LAJoa«* vb.-elnök. Gara, TETTEK EMBER KISKUNHALASON a Jó- kai-utca eiejen egy férfi siet a havas járdán. A csapongó hópinék teljesen belepték. Játszin, hogy messziről jön. A harmadik kapunál lelassítja lépteit, hazaért. Nagy az öröm a házban, amint belep. Kíváncsian kérdezősködnek, mi történt ma a gépállomáson, hogyan ment a munka, — és ki tudná fel- soroim még mi mindent. Tudjak, minden nap van valami új, hogy olyan helyen, mint' a gépállomás, máról-holnapra születnek hőstettek a munka területén. Szenvedélyes beszélgetéseiből szerették meg hozzátartői az ő munkáját is, a gépet, mely a falura is elhozta az új életet. A gépállomáson is szeretik, .nem egyszer meggyőződtek róla, hogy ő nemcsak a szavak, hanem a tettek, — és nem kis tettek — embere. AZON A TÉLI ESTEN látogattam meg Dóczi Ferencet. Ami először feltűnt, hogy nemcsak szorgalmas, hanem szerény is. Sikereiről úgy beszél, mint a legtermészetesebb dologról: — Amikor öívenben a gépállomásra kerültem, láttam, hogy a kezdeményező és gondolkodó traktorosra komoly es szép feladatok várnak. — És apa rögtön hozzá Is látott, újított — jegyzi mag » lánya.-- Igen, s így ötvenegyben a tarlóhántásban megnyertem a megyei versenyt, vándorzászlót kaptam. 1952-ben is az elsők között fejeztem he a tervet, s a következő évben, — de beszéljenek a papirok is — ...hozd csak ki —- kéri feleségét, aki kis unokájával játszadozik a karján. A csöppség fiatal anyja ölébe kerül át. — Itt láthatja eividrs, hogy az 1953-as évet már szeptemberre befejeztem-. 310 normál- tiotd helyett 511 holdat müve item meg. Azután — ezen a papíron van — még egy eves tervet feleztem be novemberre 155 százalékkal, HA NEM LATOM a papírokat, talán nem is tudnám elhinni,^ de a. bélyegzővel ellátott írás mindenkit meggyőz. — Es ötvenéves korában hogyan sikerült ilyen eredményeket elérnie, melyek sok fiatalnak dicsőségére vát- nának? — Ésszel és kitartó munkával — volt az egyszerű, de világos válasz. — Röviden, talán úgy mondhatnám, hogy a munkafolyamatok összekapcsolása révén. A 13 éves Lacinak, aki feszülten figyeli apja minden szavát, erre a mondatra nagyon felcsillan a szeme. Meg is jegyzi: — Apa itthon is állandóan tervezget, a kisöcsémet és engem is tanítgat. Már most megismerem a motorokat messziről, a bánásukról. Sof- för, vagy gépszerelő szeretnék lenni. — Én meg traktoros, mint apám — tör ki a hivatástudat a kis Sanyiból, Dóczi bácsi elégedetten mosolyog. büszkén néz cseme téire, mindkettő az ő nevelése. — Hiába, ilyen az apjuk! — sóhajt fel boldogan a felesége, — az alma nem esik messze a fájától. De tudja elvtárs — fordul felém, — most nem hiúba dolgozik jól a férjem. Mikor fiatal házasok voltunki hiába törte magát. Etáig mindig szereteti dolgozni. Taníttatni akartuk a lányunkat, de nem o irtuk. — Rizony — yeszi át a szót a fiatalasszony, — nagyon szerettem voma tanulni, még most is előttem van, ahogy egyszer a polgári iskotai igazgatónő gúnyosan meg- jcpyezie: ,,Mi az, libapászior már senki sem leszT’ Aztán kimaradtam az iskolából és hajnaltól estig cipeltem a gyd- mölcsösládát... — Még sokáig sorolná a múlt fájó emlékeit, de felsír karjan kisgyermeke. így tört meg akkor minden igyekezetünk, pénzünk nagyon kevés volt. — Nem úgy, mint most — veti közbe a férje. — Volt olyan hónap az elmúlt évben, hogy í—5 ezer forintot keresett az uram. Mindenki kapott új ruhát. Laci fiam kettőt is. Hamarosan rádiót is veszünk, bőrkabátot, csizmát és beszereltet jük a villanyt. Amennyire tőlem telik, én is dolgozom: népnevelő vagyok. A. választási agitáció idején ki is tüntettek. Férjem is végez mozgalmi munkát, nemcsak jó szakember. DÓCZI ELVTARS át is veszi a szót: — Most egészségügyi fele lös vagyok, a gépállomás tűzoltóparancsnoka, na meg kultúrmunkát is végzek, tanítom a csasztuska-brigádot. Az éneket, a szórakozást is nagyon szeretem, a munka után bizony jólesik az is... Elhallgat, csak a kályha halk duruzsolása hallatszik- Kis unokája már édesen alszik anyia ölében... Weidinger Vilmos. Mintegy dacolva a ke- iU gyetlen hideggel, makacsul őrzik, vigyázzák a nagykőrösi betonút mellett meghúzódó városszéli kis tanyákat a bolgárkertészek kútjainak ebben a végtelen fehérségben megnőtt nagydobjai. Ha nem nyújtogatnák őg felé meredt karjukat a fák *— és ezek a kutak, azt hiheí- fié az ember, hogy a . esont- tádermedt utakkal együtt eltűntek a tanyák, az emberek — minden, minden a nagy fehérségben. Milyen nehéz is ilyenkor magunk elé képzelni a gazdagon, zölden pompázó tavaszi külvárost —• Kecskemét bolgárkertészeinek régi világát, vagy amint éppen a friss zöldséggel, paprikával. B a sok zöldféle között pirosán heneegő paradicsommal megrakott kocsik már hajnali 4—5 órakor elindulnak a város felé. Most elhagyott és csendes a vidék. Az egymástól kőha- jításnyira álló tanyák hallgatagon bújnak meg a hó ban. Látszólag sehol semmi élet. csak az úthoz legközelebb lévő Dobos-tanya kéménye füstölög csöndesen. <&mlofc benyitunk; aa ajtóm Dobos bácsi — a híres kertész barátságos meleg és még barátságosabb emberek foÍ 'adnak bennünket Csak lármán vannak: Dobos bácsi — a környék leghíresebb zöldségese, a felesége, meg a fiuk. { tobos néni éppen tész- tát gyúr: — Kell a tavaszra, meg a nyárra — mondogatja, — mert akkor az embernek nincs érkezése tésztát gyúrni, örül, ha a sok munkától annyira futja, hogy megfőzzön egy kis levest! Ejnye fiam, — vág az asz- szony szapora szavába Dobos bácsi, — nézd csak meg hány fok van odakint! — Jüüönbeu várj csak! — kimegyünk mi is. A melegházban — amely a környék zöldségesei között egyedülálló, — napfényes, zoldelő meleg tavaszi kép fogad bennünket. Kis ládikák- ba kiültetve bontogatják egymásután leveleiket a paradicsom- és paprikapalánták, melyeknek száma töbh- ezerre tehető. Az üvegházban 20 fokos meleg van — kint 2(i fokos hideg vicsorog* De, már alkonyodik, lassan a nap is lefejti halvány sugarait az üvegtetőkről, s a hőmérő higanyszáia a 16 fokra esik. Dobos bácsi szaporán nyitja ki az üvegház kemencéjének ajtajai, jó vastag félhasáb fákat készít elő a fűtéshez. Igyekezni keli, mert mostmár rohamosan csökken a hőmérséklet. Segít neki a fia is — és csakhamar fellobban a tűz a kemencében. Munka közben alig vált egykét szót a fiával — harminc év óta foglalkozik kertészettel, megszokta már, hogy munka közben keveset beszél. Minden figyelmét a palánták, ra, a munkájára fordítja. ÍVem is lehet azon cso- dállcozni. — hiszen az ősszel épített üvegház első palántáit vigyázza Dobos bácsi. — Mert ahogy láttam a kormány^ új kedvezményeit, bizony jómagam is eltöprengtem: nem lenne-e kifizető egy üvegházat építeni? Mostmár úgylátom, nem számítottam rosszul. Ezt bizonyítják nemcsak szavai* — hanem az új beadáÍrdrágífük elítélése Az utóbbi időben a lakosság köréből panasz merült fel, hogy egyes állami és szövetkezeti Kereskedelmi boltok, illetőleg magánkereskedők különböző árukat a jóváhagyott állami áraknál drágábban hoznak forgalomba. Az illetékes szervek a panaszokat kivizsgálták és a bűnösöket bíróság elé állították. A budapesti járásbíróság Gro- mann Géza volt Közért árudavezetőt, mert egyes cikkeket sorozatosan a hatósági árnál drágábban adott el, hat hónapi börtönre; a budapesti XVIIL kerületi bíróság ifj. Drávái János volt • Közért árudavezetőt, mert « pénztárból sikkasztott pénzösz- szeg pótlására hamismerés révén sorozatos árdrágítást követett el, egy év bathónapl börtönre és háromévi közügyek tői való eltiltásra, valamint pénzbüntetésre; a váci járásbíróság Scbwarez Ignác volt népbolt alkalmazottat, mert a fogyasztói árat feltüntető jelzést a népbolt áruiról eltávolította s azokat a fogyasztói árnál magasabban árusította, egy év hathónapi börtönre, a kuzügycktől három évre való eltiltásra, ezer forint pénzbüntetésre és ötezer forint erejéig terjedő vagyonelkobzásra ítélt?. Mifr tesz gazdaságunk a talajerő növelésére? A PÁRT- ÉS kormányhatározat világosán rámutat, hogy a mezőgazdasag felemeli? édesének egyiK ,egfontosabb kérdésé a talajerő állandó fokozása, mert ez teszi lehetővé a terméseredmények áúandó növelését. Tangazdaságunkban a nagyüzemi trágyakezelést alkaimaz- zuK. A trágyázásra Kerülő szántóföldi táblák szé.ére visszük ki minden nap a felgyülemlett trágyát és ott szarvasokba rakjuk. Azonnal eltérítjük, tapostatjuk és szükség szer.nt nedvesítjük. Az istállotrágya hatását nyers- foszfát hozzáadásával fokozzuk. Számosállatonként és naponta 25 deka nyersfoszfátot használunk fel. TANGAZDASAGUNK területe 1200 hold szántó. A múlt évben 300 hold trágyázást terveztünk, -*> ezzel szemben 470 holdat trágyáztunk le. Ennek megfelelően terméseredményeink is elfogadhatók voltak. Hogy magunk nem mindenben vagyunk ezekkel megelégedve, csupán azt jelenti, hogy sokkal magasabbakra törekszünk. ALAPVETŐ a trágyázásban, hogy egyik évről a másikra ne vigyünk át felhasználatlan istállótrágyát. Leggazdaságosabb a trágyának negyedévenként való kihordása. Persze, ez nem oldható meg az év minden szakában. Ilyenkor érett ístállótra- gyánkat a.após összetöméssel és leföldeléssel kell konzerválni, hogy a veszteségeket minél kisebbre csökkentsük. ORMÁNDI JANOS gátéri dolgozó paraszt a felszabadulás után 5 hold juttatott fó.det kapott. A föld sovány, kizsarolt állapotban volt. A trágya helyes kezelésével és rendszeres trágyázással elérte, hogy őszibúzából például 18 mázsás termést takarított be. A GONDOS trágyakezelés és szakszerű ístáilótrágyázás mei8Í terve is. Az idén csaknem felére csökkent a baromfi- és tojásbeadása, amelyből a soványbaromfit máris teljesítette. A z idén motor húzza fel a vizet a kútból — könnyebbé válik a locsolás, — és Dobos bácsi már bizakodva számolgatja: mennyivel is visz több zöldségfélét már kora tavasztól kezdve késő őszig a kecskeméti piacra, ahol hol ő, hol a felesége árulja a csaknem városszerte ismert Dobos-féle paprikát. Mert sok kecskeméti dolgozó asztalára került tavaly, tavalyelőtt is — de elárulhatjuk. hogy most sem hiába várnak rá. Má kibújnak néhány nap múlva a kis paprikapalánták tizenkettedik — azaz utolsó levelei, melyet «azután már a virágzás követ Tgy varázsol a hideg x télbe derűs tavaszt Dobos bácsi — a kertész, aki bizalommal, új tervekkel teli fejleszti kis gazdaságát és vele együtt tervez és bizakodik a többi híres bolgárkertész is a nagy kecskeméti határban. Kulcsát Éva* lett minden lehetőséget meg kell ragadnunk a taiajerö pot.asara. A Duna—Tisza Közén kuiönös jelentősége van eoből a szempontból a zöld trágyázásnak. Homokos területeinken somko- rót kell vetnünk fonó vénynek, vagy rozsra való rávetéssei és a rozs lekerülése után totejioio somkórót teljes virágzáskor szántsuk alá. Gyakori lehetőség a dohánykóró leszántása. Gazdaságunkban embermagas dohány Kór ot szántottunk ie zöldi trágya gyanánt. Sisák Mihály kisKunmajsai dolgozó paraszt rendszeresen alkalmazza a zöldtrágyázást homokos fó.d.én. — Rozsból és búzából 12 mázsát, ősziárpából több, mint 15 mázsái termeit holdanként. TANGAZDASAGUNKBAN nagy gondot fordítunk a műtrágyák szakszerű a ika. mazasara- Az elmúlt évben 1450 máisa Különféle műtrágyát használtunk fel. A ta.aj termőerejétőu és a növény igényétől függően aiap- trágyának — tehát a vetéssel egyidőoen — szuperfoszfátot., kálit és pétisót adunk. Ezen felül fejtrágyázásra pétisót használunk. Cukorrépa alá például az elmúlt évben 100 kg. ozuper- foszfátot, 40 kg. 40 szaza.éitos kálisót és 40 kg. pétisot adtunk alaptrágyának holdanként. Átlagos termésünk 200 mázsa voit holdanként, pedig cukorrépánkat augusztus 25 es szeptember 15 között adtuk át a cukorgyárnak. Tavaszbuza alá vetéskor 100 kg. szuperfoszfátot adtunk alaptrágyának és tavasszal keí alkalommal 25—25 kg. pétisót fejtrágyaként szórtunk rá. Tavaszbúzatermésünk holdanként 14.3 mázsa volt. TANGAZDASAGUNKBAN végzett kísérletek bebizonyították, hogy az istállótrágya rendszeres alkalmazása a különféle talajokon 8—16 mázsás termések elérésére teszi képessé főijeinket. Ez azonban bizonytalan, a termés kialakulása erősen függ az időjárástól. Hogy a holdanként! termésátlagot állandóan, az Időjárástól függetlenül 16 mázsa körül tartsuk, ahhoz az istállótrágya és műtrágya együttes, rendszeres alkalmazása szükséges. Ennél is maga sabb termések eléréséhez és ár .andó fenntartásához a tudómé nyos munka és a gyakorlat szoros kapcsolata szükséges. Ennek útja a gondos talajvizsgálat. A közeljövőben taiajvizsgáló laboratóriumot állítunk fel a mezőgazdasági technikummal karöltve, ahol a Vörös Csillag tsz taiaját gondos vizsgalat alá vetjük és erre építjük további talajerőfokozó munkánkat. De készséggel és ingyenesen megvizsgáljuk a hozzánk forduló bárme.y szocialista szektor vagy egyénileg dolgozó paraszt talajmintáját is. A KÖVETKEZŐ ÉV tolva mán tervezzük a gyepes vetésforgó bevezetését, valamint már ez év tavaszán megkezdjük a mezővédő erdősáv rendszerének telepítését. ZALAI GÉZA technikumi igazgató Kiskunfélegyházát.