Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-05 / 30. szám

N Taggyűlés a Kecskeméti T ex lílnagykereskedelmi Válfa.at alapszervezeíébea A Kecskeméti Textilnagy- kereskedeimi Vállalat alapszer­vezetének tagjai jól fütött, Ki­csinosított teremben gyűltek össze, hogy megvitassák a ve­ire tőség beszámolóját és megvá­lasszák az alapszervezet vezető­ségét. Már a taggyűlés kezdete előtt pár percceá együtt Vv.it a 17 párttagból iá. Amint kiderült, a két hiíayzó családi okokból indokoltan maradt távol. A vö­rös drapériával leterített asztal mellett Kovács elvtársnő, a le­lépő vezetőség titkára emelke­dett szólásra, hogy számot ad­jon az aiapszervezet életéről, a párt júniusi határozata óta el­telt szorgos hónapok eredmé­nyeiről, hiányosságairól. A kifogástalan technikai elő­készítés után ítélve, meitán vár­ta a tagsag, hogy alapos, oi.aló ezekemtől áthatott beszámolót hallgathat meg, mely ne« mozgó­sító, bátorhangú megállapításai felkeltik a bíráló kedvet, javas­latokra, tettekre ösztönöznek. A gondosan megfogalmazott mon­datok azonban nem hadakoztam az önbirálat és bű'álat fegyveré­vel. A beszámoló símogatóvá szelídült hangja lehűtötte a fel­szólalók mondanivalóit, nem mozgósított, nem lelkesített. A beszámoló lényegében két részre tagolódott. Az első felében a partszervezet belső helyzetéről volt szó. Beszámolt Kovács elvtársnő a létszám ala­kulásáról, a tagjalöltfeivétel lé­nyeiről, a pártoktatás számszerű helyzetéről. Ilyen megállapítá­sokat tett: »-a párttagok megje­lenése szempontjából nincs ni- ba, de a tanulásban van.« Azt azonban elfeledte megmondani, hogy ténylegesen miben látja a hibákat, azok okait, ki a felelős a hiányosságokért és miiyen módon lehet kijavítani azokat. Számotadott arról is, hogy a jelentéseket rendesen elküldi« a kecskeméti városi bizottságra. Megnyugtatónak ítélte a propa­gandaanyagok terjesztésének és eiszámolásánák ügyét is. A be­számolónak ebben a részében szó sem esett arról, hogy hogyan érvényesülnek a Központi Ve­zetőségnek júniusi határozatá­ban fe.vetett útmutatások az aiapszervezet életében. Meg sem említette, hogy az aiapszervezet élén vezető kollektíva áll, amely köteles beszámolni tevékenysé­géről. Első személyben — majd­nem kizárólag a titkár — sajat maga tevékenységéről beszélt. A kollektív vezetés érvényesítését vagy az ezzel Kapcsolatos hiá­nyosságokat nem is említette. A beszámolónak ez a részé nem tárta fel azt sem, hogy az új Kormányprogramm gazdasági, Kulturális célkitűzéseinek meg­valósításában milyen szerepe volt az aiapszervezetnek. Méltán várhatta mindenki, hogy a beszámoló befejező ré­szében elsősorban pártunk ha­tározatainak végrehajtásáról, a dolgozók élétszínvonaiának eme­léséről, az ezzel ' Kapcsolatos párttevékenységről lesz szó. Ez- zei azonban a beszámoló ados maradt. Mert a befejező rész­ben igen nagy áltaiánosságon- ban, majdnem kizárólag a gaz­dasági problémákról, a vállalat tevékenységéről esett szó. A partszervezet szerepévei, tevé­kenységének őszinte bírálatával nem találkoztunk. A fe.színesen érintett vállalati problémák szinte termelési értekezletté tet­ték a taggyűlésnek ezt a felét. (Ámbár azt sem lehet elképzel­ni, hogy egy termelési értekez­leten ne essék szó a vállalat tevékenységével kapcsolatban a párt munkájáról, a kommunis­ták lenüületérői, harcairól!) A felszólalások ilyen lég­körben csöndes magyarázkodás­sá laposodtak. Alig akadt olyan hozzászóló, aki az egészséges kommunista bírálat hangját megütötte volna. Egyedül Gróf elvtárs kísérelte meg, nogy ezt a langyos, álmos légkört meg­változtassa. Arról beszélt, hogy az új bérrendszer bevezetéséve. kapcsolatban a pártszervezet kí­sérletet sem tett arra, hogy a dolgozók között elterjedt félre­értéseket, téves nézeteKet, az okos felvilágosító szó erejéve’ kijavítsa. Ezért hibáztatta a vezetőséget. A bíráló Hang azon­ban mégsem tudott «ibontakoz- m, mert Práger elvtárs, a vál­lalat vezetője, mindent »Kima- gyarázott« — lényegében vissza­utasított minden oíralatot. A vezetőség a bírálat visszajtasi­egyalt'alán »nem vette észre* Szemet hunyt a vállalatvezető magyarázkodása felett .s, In­kább annak engedett teret, hegy a valiaiatvezető tevékenységet — kü.önválasztva a párt mun­kájától — az egyedüli fonása­ként tüntessék fel a vállalaton beiüli javulásnak. A vezelóségválasztás ese­ményei is arra mutatnak ra, hogy a Textnnag.v Kereszedelroi Váualat partszervezetsuen az őszinte bírálat és önbű-álat meg nincs kifejlődve. Egyetlen tény is világosan bizonyítja ezt. A tagsag Máthé eivtarsnőt, a nép- nevelőfeieiőst — bár súlyos hi­bák vannaK a be.ső nepoeveiő munkában — .gynangiuag ja­vasolja a listára íexvenni. A vi­ta során nem segítettek Mathé eivtársnőt azzal, hogy őszintén feltárták volna tevékenységének hiányait — bar feltehetően tud­tak róla. Ehelyett úgy nyilvání­tották vélemény üKet, hogy a titkos szavazáskor mindössze hárman adták rá szavazatukat. A nyílt bírálat módszere helyett a kispolgári képmutatás helyte­len légkörét terjesztették el ez­zel. A határozati javaslat is ezt az egyoidaiú, langyos hangula­tot tükrözte. Szó volt abban a rendszeres tagjeiölt-feivéte, szükségességéről, a pártoktatás megjavításáról, a vezetőségi ülé­sek tartalmasabbá tételéről, a sajtófélorák megjavításáról. De egy szó sem esett a tényleges pro Cérnákról! Csak szmtelen, általánosságok, — melyek egy lépéssé, sem viszik előre az alapszervezet kommunistáinál! munkáját — helyettesítette« párturi« határozatainak harcos végrehajtásara vonatKozó -kon­krét programmot. A Kecskeméti Textilnagyke- reskedeimi Válla,at kommunis­táinak komoly tennivalóik vau­nak a dolgozók jobb áruellátása érdekében. Ebben a tevékeny­ségükben a bírálat és ön-bírálat bátor, harcos alkalmazásával, a kényelmes, langyos, gyaitran elvtelen udvariaskodás és hízel­gés szellemét végképp száműz­niük kell soraikból. Csak így te­hetik alapszervezetüket az új vezetőséggel az élen, valóban a vállalat munkájának motorjává, lendítő erejévé. tasának súlyos tényét azonban A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és népi kamarája össznémef népszavazás végrehajtását javasolja Berlin (MTI) A Német Demo­kratikus Köztársaság Népi Ka­marájának szerda esti mesan Ottó Grotewohl miniszteremö« kormánynyilatkozatot tett a négyhatalmi értesez.et közép­pontjában álló nemet kérdésről Grotewohl miniszterelnök be­szédeden nangsuiyozta, nogy a külügyminiszteri értekezlete" foglalkoztató nemzetközi problé mák a legszorosabban összefügg­nek Németország kérdésévé’ mint a német kérdést sem lehe» elválasztani a nemzetközi pro­blémáktól. A Német DemoKra- tixus Köztársaság miniszterel­nöke köszönetét mondott a szov­jet kormánynak azokért a javas­latokért, amelyeket Németország és a béke érdekében a külügy­miniszteri értekezlet elé terjesz­tett, A miniszterelnök ezután rámutatott a Nyugat-Németor- szágban lázas sietséggel folyó újrafeiíegyvérzésre es a nagy veszélyre, ame-y a bonni re- vanspolitikusok soviniszta uszí­tása folytán a világ békéjét fe­nyegeti. Grotewohl a bonni és a párizsi háborús szerződésről szólva a képviselők élénk he­lyeslése közepette kijelentette, hogy a német nép nem ismer­heti .el és sohasem fogja elismer­ni ezeket a békeellenes paktu­mokat. »A bonni és a párizsi szerződés a valóban szabad és demokratikus össznépiét válasz­tások megejtésének legnagyobb akadálya« — mondotta a mi­niszterelnök; majd hangsúlyoz­ta: »nyíltan kijelentjük: eben­zünk olyan »szabad« választáso­kat, amelyeket a nyugati meg­szálló hatalmait az Adenauer- rendszer segitsegevel azért ké­szítenek elő és hajtanait végre, nug> visszaállítsák Nemetorszag- oan a militaristák uraimát. Mi oiyan szabad és derm «ratikus vaiasztascutat követei űri«, ame- .yek biztosítják Németország oekes és demoKratikus tejlöde- sét. Szabad óssznémet választá­sok eiengedhetetien előfeltétele a megszállási statútum, valamint a bonni es a párizsi szerződés hataiy talanitása.« Grotewohl ezután kijelentette; »Ha a Berlinben tárgyaló kü> ügj miniszterek nem tudnak megegyezni a bonni es a párizsi szerződés érvénytelenítésében, azt ajánljuk, tegyék lehetőve hogy ebben a kérdésben a ieg- metekesebb tényező, a német nép döntsön, Javasoljuk, hajt- sanaK végre mielőbb egész Né­metországban demokratiKus és szabad népszavazást. Döntse el maga a német nép, hogy az ál­landóan háborús veszéllyel fe­nyegető bonni és párizsi szer­ződés, vagy pedig békeszerződés megkötését és Németország bé­kés újraegyesítését kívánja-e.« Grotewohl végül azzal a felhí­vással fordult Nyugat-Németor- szag lakosságához, hogy har­coljon eltökélten a békéért, a német egységért és a háború? szerződések érvénytelenítéséért A Német Demokratikus Köz­társaság Népi Kamarája egy­hangúlag hozott határozatta* teljes mértékben jóváhagyta azt az emlékiratot, ameiyet a kor­mány január 30-án a négyhatal­mi értekezlet elé terjesztett. A népi kamara jóváhagyta Grote­wohl .miniszterelnök kormány­nyilatkozatát és üdvözölte a Kormány lépéseit, amelyeknek célja a németek képviselőinek bevonása a külügymin.sztereK tanácskozásaiba. A népi kamara kije.entette, hogy a német kér­dést a német nép megbízcttai- nak közreműködése nélkül nem lehet igazságosan és demokra­tikusan megoldani. A népi ka­mara az egész nemet nép erue- kében támogatja a javaslatot, hogy a nemzetközi feszültség csökkentéséért és a fegyverkc zés korlátozásáért hívjanak ósz- sze öthatalmi értekezletet a Kí­nai NépKöztársaság részvételé­vel. A népi kamara üdvözli « Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának javaslata1 hogy a bonni és a párizsi pas mm Kérdésében tartsanak nép szavazást egész Németurszág ban. A népi kamara Kijelent, hogy a német békeszerződés megkötésére icidolguzott reális tervet, amelyet Molotov szovjei külügyminiszter a négy hátaiul" értekezlet elé terjesztett, teljes összhangban van a német nép nemzeti érdekeivel. A népi ka mar a őszinte köszönetét fejez, ki a Szovjetunió kormányának amdiy feibecsülhetet.en értéki tárnogatást nyújt a német nép­nek a békéért, valamint hazája egysegéért és szabadságáért ví­vott harcában.,* Kecskeméti vonatok indulása és érkezése A vasúti közlekedés korlá­tozása után Kecskemétről ki­indulva és Kecskemétre ér­kezve a következő vonatok közlekednek: Kecskemét—La josmizse — Bp. Nyugati-pályaudvar vi­szonylatban: Kecskemétről indul: 3 óra 10 perekor. 4 óra 07 perckor, 9 óra 56 perckor, 14 óra 02 perckor, személyvonat. Bp. Nyugatiról érkezik: 9 óra 49 perckor és 20 óra 56 perckor, személyvonat. Kecskemét—Kerekegyháza viszonylatban: Kecskemétről indul: 17 óra 19 perckor, 21 óra 05 perckor, személyvonat. Kerekegyházáról érkezik: 7 óra 05 perekor, 19 óra 38 perckor, személyvonat. Kecskemét—Lakitelek— Kunszentmárton—Szentes vi­szonylatban: Kecskemétről indul: 3 óra 26 perckor, személyvonat, Kecskemétről indul Lakite­lekre: 14 óra 05 perckor. 10 óra 45 perckor, motórvo- nat. Szentes felől érkezik: 7 óra 0 perekor, motorvonat. 19 óra 30 perckor személyvonat. Lakitelekről érkezik: 13 óra 43 perckor, motorvonat. Kecskemét—Külöpszáliás viszonylatban: Kecskemétről indul: 2 óra 15 perckor, motorvonat 17 óra 36 perckor, motorvonat Fülöpszállásról érkezik: 6 óra 50 perckor, motorvonat 21 óra 22 perckor, motorvo­nat. Kecskemét—Szeged ví« szonylatban; Kecskemétről indul: 0 őrá 58 perckor, 7 óra 30 perekor (Kiskunfélegyházáig), 15 óra 13 perckor, 18 óra 08 perckor (Kiskunfélegyházáig), 9 óra 30 perckor (Kiskuntelegj-há­záig). Szegedről érkezik: 7 óra 13 perekor, 13 óra 46 perckor (Kiskunfélegyházáról), 16 óra 55 perekor. 5 óra 44 perckor (Kiskunfélegyházáról). Kiskunfélegyházáról érke­zik: 10 óra 06 perckor, motor-« vonat Kecskemét—Cegléd—Bp. Nyugati-pályaudvar viszony­latában: Kecskemétről indul: 5 óra 46 perckor. 14 óra 06 perckor személyvonat, 17 óra 06 pere-1 kor, személyvonat Bp. Nyugati-pályaudvar­ról érkezik: 0 óra 40 perckor, 7 óra 18 perckor, személyvo­nat, 18 óra 03 perckor és 22 óra 42 perckor, személyvonat A „Le Drapeau Rou^e“ az Eden-tervről Brüsszel (ADN) Eden brit Kül­ügyminiszternek a német kér­dés rendezésere a beiiini érte­kezleten előterjesztett terve vi­lágosan Adenauer felfogása,': tükrözi — írja a »Le Drapeau Rouge« című belga lap berlini tudósítója. A cikk a továbbiakban a töb­bi között a következőket mond­ja: Adenauer berlini küldöttsé­gének egyik szóvivője az Eden- terv nyilvánosságra hozataia után sietve helyeselte ezt a ter­vet, amelyről kijelentette, hogy ■»lényegében megegyezik a szö­vetségi kormány terveivel«. Mar maga ez az azonosság is elég ahhoz, hogy ez a terv minden­kiben bizalmatlanságot Keltsen, aKit nyugtalanítanak a bonni uralkodó körök jólismert hábo­rús szándékai, L Eden, akit két nyugati kar­társa szemelt ki arra, hogy ezt a tervet a saját nevében elő­terjessze, a nyugati femjelzesú »szabad választások« mítoszává Igyekszik a világ közvéleményé­nek figyelmét a Németországban fennálló tényleges helyzetről el­terelni. A Nyugat-Németország- oan az elmúlt év szeptemberé- oen megtartott »szabad válasz­tások« során elég volt egy alá-» írás a Nyugat-Németorszag re-* mintanzálása elleni felhívásra ahhoz, hogy az illetőt börtönbe zárják. Ugyanilyen mintára akarják most az összaemet »sza­bad választásokat« is lebonyolí­tani, amelyeknek eredménye­képpen Németország teljesen ki lenne szolgáltatva a militarist-» mus és a fasizmus erőinek, A lap végezetül a következő* két írja: »Majdnem szükségtelen rámutatni, micsoda veszélyt je­lent az üyen terv nemcsak a* általános béke, hanem különös­képpen Németország minden szomszédjának szempontjából, Ha a nyugati hatalma« ragasz­kodnak az ilyen -terv« elfoga­dásának követeléséhez, nemcsak lehetetlenné tesznek minden megegyezést, hanem ezen túl­menően, komolyan fokozzák az új európai háború veszedelmét,« Bulgária 1953. évi állami népgazdaságfejl©sí?és? terve teljesítésének eredményei Szófia (TASZSZ) Feoruár no 3-án nozták nyilvánosságra a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa mellett működő Bol­gár Központi Statisztikai Hiva­tal jelentését az 1953. évi népgaz­dasági ej .esz tési terv teljesítésé­nek eredmenye,rői. A közlemény lamutat, hogy 1953-ban az ipar egészben véve 100.6 százalékra teljesítette évr tervét, 1953-h-iz képest. Az ipái-' termelése 1? százalékkal emelkedett. A gép­es villamossági ipar 1953-ban 371 új gép gyártását kezdte meg. a mezőgazdaság az eimúlt évűén U5 lóerős traktorokra számítva. 2.137 új traktort és 200 kom­oajnt Kapott. A galxmanemfiek. össztermése 1953-ban 24 száza­lékkal múlta felül az 1952-es színvonalát. A gépállomások száma 1952-höz képest majdnem 50 százalékkal emelkedett. Folytatódott a szocialista ke­reskedelem fejlődése. A lakos* ságnak 3.6 százalékkal több húst, 66.7 százalékkal több ol­vasztott zsírt, S.3 százalékkal több növényi olajat, 39.1 száza­lékkal töDb cukrászipart Készít­ményt, 22.3 százalékkal több gyapjúszövetet, 28.3 százalékkal több lábbelit adtak el, mint 1952-ben, (MTI) Szlovákin 1953. évi állami tervének teljesítése Prága. (TASZSZ) A Szlovák Statisztikai Hivatal, közzé­tette jelentését a Szlovákia állami népgazdaságfejleszté- si tervének teljesítése során 1953-ban elért eredményekről. A jelentés rámutat, hogy Szlovákia ipara 1953-ban 98.8 százalékra teljesítette összter- melési tervét. Az 1952. évihez viszonyítva az ipar .összter­melése 14 százalékkal növe­kedett. A munka termelé­kenysége 10 százalékkal emelkedett. Nagy sikereket értek el a mezőgazdaságban. Az 1952 évihez viszonyítva Szlovákia össztermése búzában 10. árpában 22t kukoricában, ö százalékkal nőtt. A gép* és traktorállomások több mint •hí százalékkal több mezei munkát végeztek, mint 1952- ben, A jelentés a továbbiakban elmondja, hogy 1953-ban négy vízierőművet, továbbá egy új ahmiiniumgyárat adtak át rendeltetésének és részben üzembehelyeztek egy hőerő­mű első részlegét. A jelentés befejezésül meg­állapítja, hogy emelkedik az élelmiszerek es a fogyasztá­si cikkek forgalma- Nagy sikereket értek el a közokta­tás. a kultúra és a közegész* ■‘égügy fejlesztésében is. 1MT1V

Next

/
Oldalképek
Tartalom