Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

A* alföldi homokok ine^mŰTelcsHook és a^rolecltuiktijslnak tapasztalatai

G4ZD4K.4LE\DA RIUM

fcgy gyakorlati gazda útmutatásai:

A szarvasmarha iliománv téli gondozása

A Duna—Tisza közén ha- **■ ta .más területeket fog.ai el a futóhomok. Ezek a talajok igen gyenge táperőben vannak Vízgazdálkodásuk igen rossz. Az amúgyis kevés csapadékot könnyen áteresztik, mert csaknem tisztán homokból állanaa és numusztartalmuk alig van, ami a nedvességet tároinatna a növények szamara Az ilyen talajokon természetesen a termések aacsonyak.

A helyes muve.ési mód meg- választasavai es jó agrotechnikává azonban ezeken a liiu.üuU holdakat kitevő területeken is folytathatunk eredményes gazdálkodást. A futonomoKok ne- lyes megmüve.eseneü, a követendő agrotechnmanak kérdéseire részben mar most is tudunk vaiaszoina Reszoen pedig a kecskeméti kísér .e ti gazdaságban most folyó ilyen irányú kísérletes, eredményei fogják a választ megadni.

Vizsgá.jumt meg néhány ilyen időszerű kérdést. A íuto- homokok egyrésze oiyan sívár, süievenyes, úgynevezett posza- homok, hogy azon eredményes mezőgazdasági növénytermelés aiig lehetséges. Az uyen területeit. hasznosítása erdősítéssé., 6ZŐÍŐ- és gyümöicsteiepitésí-ei jól megoldható. Ezt a .ehetóse- get dOigozo népünk a Duna- Tisza közének futóhomoKjam fel is ismerte es ki is haszaaita Erről tanúsítódnak a k terjedt homoki szőlő- es gyümöicsKui- túrak, hogy csait egyet em.it- sek, péidaul a kecsnemeti barack.

Azonban a futóhomokok területe sonka! nagyobó, mint amennyit szőlővel es gyümölcsösei be tudnann telepítem. Legalábbis a közeljövőoen még az a helyzet, hogy igen nagy íuto- homokterüieteset tted mezőgazdasági növenytermeiésscl hasznosítanunk.

A legelső feladat ezen ta- lajon tápanyag- es hu- musztartaimánaik növelése. — Emellett aiiandó narcot kell folytatni a szélhordás ellen, nehogy a nagy nehezen meg.avi- tot termőréteget, a szél e.i.ord- ja. Megyénk dolgozó parasztságának legnagyobb részé ismén a homoki gazdagodás alapvető szabályait. Azonban sok olyan jól bevált eljárást ismerünk ma mar, amit itt-oit alkalmaznak ugyan, de még nem terjedtek el általánosan például a somkóróvail való zöldtrágyázás.

Közismert tény, hogy szerves Jistalló, vagy zöld) trágyázás nélkül csak műtrágyázássá, jó termést nem várhatunk. Az istállótrágya azonban a futóho- moki gazdasagodban mindig kevés. Két mód van az istálló- trágya mennyiségének es minőségének emelésére: az áüatlét- szarn emelése és a helyes trá gyakezeies. A szakaszos Lragya kezeléssel nyerhetünk jominő- 6égű istállótragyát. Az állatié t- szám emeléséhez azonban több takarmányt kell termelnünk. Ez viszont csak jobb taperőben lévő talajon erhető el, amine« íeltéte.e a fokozottabb szervestrágyázás. Ebből a búvos körből az egyetlen kivezető út a helyes zöldtrágyázás beve'elése.

A duna-tiszaközi futonomo- Jtok legfontosabb zöldtrágyanö- tvénye a kétéves, fehérviragű somkóró, ezert ennek termeszt ese különös figyemiet érdemel. Legjobb ritka rozsra tavasszal rávetni katasztráiis ho.- donként 20—25 kilogrammot. A Vetest, amint a főidre ra idiei menni, azonnal végezzük el, mert ezen műnk a somkórctele- pítés sikere. A vetést szüKség esetén fogasolás előzze meg, ha a csorosziyák nem tennék le a magot a szükséges 2—3 centiméter mélyre. A vetőgép után minden esetben magtakaró fogast járassunk.

'Tavasszal rendszerint van a futóhcmoktala,okban fe annyi víz, hogy a somkóre

tettük elég korán, akkor nem tud a gyökere olyan gyorsan fejlődni lefelé, mint amilyen gyorsan a futóhomok kiszárad es ilyenkor a somkóró e.pusz- tUi, vagy mint mondani szokták, elröpüi. A másik alapvetően fontos szabálya a somkóroteie- pitesnek, hogy a rozs aratásai araszos tarlóval kell végezni. A sumkoró ugyanis nem a gyökér- nyadból hajt ki, kaszálás után, mint a lucerna, hanem a szar diso rügyeiből. Tenát ha alacsonyra vágjuk a tariOt, * som- korot lenyaaazzuk és az többé nem hajt ki.

Ha a somkórót idejében vetettük es az aratásig megerősödött, a üaszaiasnái pedig ügyeltünk a magas tarlóra, aknor mar a somnorót nem kei. féltem. A legnagyobb szárazságot is kibírja és őszig rendszerint jó legeiét ad. Esős evben egy jo Kaszálást Kaphatunk róla, ami, ha Koran vágjuk, zö.dtaKar- manynaK, vagy szénának, ha később vágj ük, mikor mar a szara Kissé e.durvuit, siloiakar- manynaK Kivá.o, Kü.önösen cu- körárokkal együtt snózva.

A kővetkező évben a somkóró nagy zóid tömeget ad. Ezt virágzáskor aiászantva, utana na gyón jo eredménnyel termelhetünk peidaui nyári burgonyát. Vagy takarmányszűKében első kaszaiásat korán vágva, fe.ta- Karmányozzuk es sorjúját szant- jUK a.a. Természetesen az utóból kiseob tömeget ad. Meghagyhatjuk magnaK is, amiKor a gyöKermaradvanyaivai meg mindig igen jelentős ta.ajjavitó hatást fejt ki. A somKórovat zöid- tragyazott, de meg a magnak termelt somkórő után is ku önö- sen az első es második, ae meg a harmadik evben is szemmel .athatóan üdeoóen, jobban fejlődnek a növények es nagyoob terméseket adnak, mint a többi táb.an. Ennek oka az, hogy a somkoro erős gyökérévé, átdolgozza a taiajt, gazdagítja szer- vesanyagoKóan, humuszban és ezaital megjavítja vízgazdálkodását. Természetesen a hatás csak úgy íesz azonban heiyes, ha egyidejűleg gondoskodunk a növények foszfor- és ka.ium- szuksegieterői is megfelelő műtrágyák adagolásával.

A másik igen tontos és idő- **• szerű kérdés, ami különösen a gyenge luiohomoa talajokat érinti, az ős2i vetések tavaszi fej trágyázása.

Az eimuit év rendkívül száraz időjárása következtében őszi kalászosaink nem tudtak kellőképpen megerősödni az ősz folyamán. A sivár futóhomokokon vetett rozsok aniugyis gyengén fejlődnek, az eunült őszön egyrészük még ki sem keit. Tudjuk, hogy a rozs tavasszal sokkal hamarabb szarba- indui, mint a búza, tehát kevesebb ideje van a boKrosoaásra és megerősödésre. Ezért elsőrendű kötelességünk, hogy a gyenge, futóhomoki rozsainkat a 'egsürgősebben ellássuk megfelelő fejtrágyazás segítségévei a tej.ődéshez szükséges, oőséges tápanyagokkal. A rendelkezésre álló érett istáilótrágya, baromfitrágya es Komposzt mind igen lói haszná.ható fejtragyazasra.

A műtrágyázásnak különösen nagy jelentősége van a fej trágyázásnál. Elsősorban a pétisö használható erre a céira legalább 30 kilogramm mennyiségben katasztrans holdanként. A növényzet áLapotához mérten ezt a2 adagolást megismételjük.

Ismét kapható a meszsaiétrom is, mely a petisónái gyorsabban hat. Legjobban érvényesül a haA párt- és kormányhatározat megvalósítására a baiai dolgozó parasztok gyűlésen vitatták intg tennivalóikat. A város 120 élenjáró dolgozó parasztja megfogadta: fokozottabb trágyázással emeli termőföldjének taiajérté- két. Kiss Káimán, Nemes Jótása, ha kiszórás után egy kis esőt kap. Lyenkor szinte ugrásszerűen megindítja a növények fejlődését.

A műtrágyák használata fejtrágyázas céljára, sajnos, nincs oiyan métékben és álta.árusán elterjedve megyénkben, mint a2 kívánatos lenne. Különösen az idei tavaszon fontos ez a kérdés, mivel a jövőévi kenyerűn k függ attól, hogy az őszi vetéseket hogyan sikerűi megerősítenünk.

Az elkövetkezendő tavaszon Kü.önösen nagy gondot kell fordítanunk a tutohomoko- kon a szeihordás elleni küzdelemben. Az őszi vetésünk kevés es gyenge. Nemhogy a szomszédos tabiarészeket vedene a szélhordástól, nanem sok esetben az őszi vetések æszaiinaza- sa is szüKséges lesz, különösen a partosabb részeken. A futoho- mokon gazdá.kodók jól ismerik a szaimahengert, amei.yei a szétterített szaunát a földje vá- gatjáK. Ha vaiami hibája tenne, sürgősen gondoskodjunK kijavításáról, mert tavasszal fontos feiadat vár rá. Miután a szaima tavasszal már szűkén szokott .enni a tutóhomoki gazdasagokban, fontos tudni azt, hogy milyen vastagon terítsük a szakmát. Erre van egy jó gyakorlati szabály, hogy lehetőleg mindenhol legyen szaima, de csuk any- nyi, hogy meggyujtani ne lehessen.

11 ermészetesen a szalmázás a tavaszi vetéseiméi a fontosabb, mertha ezeket kikezdi a szél, ráhordja a n. írnokot az amugyis gyenge őszieKre is es eltemeti azoKat. Nyi.var.va_o a fentiek aiapjan, a szaunázásnak az idei tavaszun mutatkozó tokozott jelentősége.

Ez a néhány alapvetően fontos homoki kérdés természetesen csak kis része a fütónomoki gazdálkodás problémainak, de az adott helyzetben ezek a legfontosabbak és legidőszerűbben. A duna-tiszaközi homoktalajoknak többek között még tisztázatlan kérdése a leghe.vesebb vetésforgók kidolgozása. A Nyírség savanyú jellegű homoktalajaira a legjobb vetésforgókat Westsik Vámos Kossuth-díj as

tudósunk kidolgozta. Hasonló módon kell kikutatnunk a Duna —Tisza közének meszes jellegű talajaira a legalkalmasabb vetésforgórendszereket. Az ilyen kísérletekhez több évre, sőt évtizedre van szükség. Jól megalapozottan kell tehát a kikisér.e- tezendö vetésforgókat összeállítani. Ehhez a szükséges előkí- sérletek már folyamatban van- n . a kecskeméti kísérleti gazdaságban. Múlt évben például 30 növényfaj volt kísérletbe állítva azzal a céllal, hogy tisztázzuk, me.yek alkalmasak a Duna —Tisza közén való termelésre.

A homoktalajok prob’.émái- nak megoldását, mint pl. a talajerőfokozás, a humusztartalom emelése és ezzel a vízgazdálkodás megjavítása, stb. nagymértékben elősegíti a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. Ez lehetőséget nyújt a szőlő- és gyü- mö.csteiepítések kiterjesztésére, a zöldtrágyázás kiterjedtebb alkalmazására, a somkóró fokozottabb termelésére, a műtrágyák nagyobb mértékű na.-zna- iatára, a tisztázatlan kérdések kikísérletezésére, stb. és ezen keresztül a termésátlagok állandó emelésere.

BADER FERENC tudományos segedmunka- tars. Kecskeméti Kísérleti Gazdaság.

István, Kubatovlcs István, Mittler János, Rutterschmidt János és meg 60 dolgozó paraszt már végeztek a trágya kihordásává. Példamutatásuk nyomán mind több dolgozó paraszt végzi a trágyahordást. Már eddig több trágyát hordtak ki a földekre, mint az elmúlt két-három év

az Állatbetegségek

leküzdésének gyakorlati tapasztalatairól szereinek itt, a Népújság hasábjain számotadni. A párt- és kormányhatározat többek között az á.latá.lomany felfej lesz tesét is célul tűzte ki, melyet közös erővel, a part és a kormány támogatásával a mi munkánknak kell megvalósítani. Szép és kitüntető fe.adat, melynek valamennyien boldogan teszünk eleget. Állatállományunk fejlesztéseneK, hozamnövelésének egyik feltétele, hogy ieküzdjük az áilatbetegse- geket, illetve megfe.eiö gondozással megelőzzük azokat. — Ezért szeretnék .útmutatással, tanáccsal szolgálni egyes állat- betegségek leküzdésében.

Elsősorban egyik legértékesebb háziállatunknak, a szarvasmarhának megbetegedési lehetőségével szeretnék foglalkozni, saját tapasztalataim alapján.

TÉL 1DEJEN szarvasmarháink egészsége megköveteli az egeszseges, szellős, de nem huzatos istállót. Az istálló hőmér- sék.ete 10 Celsius fok legyen, mert ha ennei melegebb, a különböző férgek könnyen kitenyésztődnek. Ha a küiső hőmérséklet 0 íok körül mozog, a nap legaika.masaDb szakában egyoldalú szellőztetést végezzünk. Ha az idő erre alkaimas. sunasem feiedKezzünk meg a jartatasrói, mert ez naszr.os és nagyon fontos állataink részére.

A kecskeméti postások kuitúr- gárdája tavaly szép sikert ért ei a szegedi versenyen. Az első díjat hozta el a szinjátszócso- port, a csasztuska-brigád es az énekkar. A szinjátszócsoport az idei versenyre Szi.ágyi György -Lakáscsere« c. darabjával ne vezett be. A csoport patronálá sát Kiss Tibor, a Katona József Színház művésze vállalta. A szakszerű irányítással .ei Késén készül a csoport a versenyre.

Ügyeljünk arra, hogy a Körmök ne papucsosodjanak ei, ki vács- fogóval óvatosan körmiljünk, soha eleven húsba ne vág. unk, A tejelő es vemhes teheneink iártatására fokozottabb gonddal ügyeljünk, mert ezeknél a jóból is megárt a sok.

A körmöléshez kalodát alkalmazhatunk. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a tehen tőgyet meg ne nyomjuk, mert ilyen esetekben léphet fel a tőgygyuiudas, a sérülés Következteben pedig a véres tejfejés. Állatainknak nagy fájdalmat is okozunk Uyen gondatlansággal.

NEHÉZ-VEMHES állatoknál

bő alomszalmázást végezzünk, különösen a far oldaian, nehogy méheiőesés ford unjon elő, Ivóvizüket ne nagyjuk vályúban, vederben, itassunk mindig friss vizet, de lehetőleg állott legyen a viz, mert a hideg vi» itatása éppen olyan vesze.yes( mint a fagyot, takarmány etetése. Ilyensor szokott fellépni a gyomorgyu.ladás, a verhass vagy béihurut, ami nem egy esetben végzetes kimenetelű lehet.

vemhes Állatainkat.

nagytejelő jószagainkat ajánlatos küiön jászolnál etetni. A magasabb abraktakarmany fogyasztását így tudjuk legjobba» biztosítani.

Az elmúlt évben sok sikeré aratott a postások héttagú zenekara is. A kultúrversenyre a -Hindu dai«-iai neveztek be. A csasztuska-brigád a posta életéből merített témákkal lepi meg a közönséget.

A postások kultúrgárdája tervbevette, hogy az idén az üzemekben is vendégszerepei. A műsort már összeállították, a próbák már folyamatban vannak,

kikelhet Azonban, ha nem ve- zseL Vidákovics Ignác, .Viiágüe

Kuliúrotthonavatás JSemesnádudvaron

LANKAS, enyhe dombhajlatban, borpincék sora között

vezet az úl I\ cme.s, Ad udvarra. A községbe érve a takaros, fehérre meszelt falú tanácsháza tűnik legelőször szembe, A reggeli órák ellenére sem csendes a tanácsháza. A tanácselnök irodájában Fóliák Richard népművelési ügyvezető beszeli meg a kuliúrotthonavatás előkészületeit a fiatal- 36 éves tanácselnökkel.

Hosszú az út odáig, amíg sorkerülhetett a nemesnádudvari kultúrotthon felavatására. Hiányát már 1950 béri felvetették a község dolgozói. Ekkor a tanács erre a célra kitűnően alkainms épületet jelölt ki. Mindent megragadott, hogy a kultúrotthon felépítését biztosítsa. Többízbeti kaptak volna kisebb-nagyobb összeget. Ezek azonban arra sem lettek volna elegendők, hogy az építkezést megindítsák. Az elmúlt ev novemberében komoly ígéretet kaptak a bajai járási tanácstól. Húszezer forintot helyeztek kilátásba a kultúrotthon céljaira. Az építkezés befejezésének határideje 1953 december 31 lett volna.

November közepétől december vegéig bizony rövid volt az idő. A ktsz kőművesei dacolva az időjárás nehézségeivel, december 31-re befejezték a kultúrotthon építkezéseit. Felavatásra nem Kerülhetett sor, meg kellett várni, amíg a falak kiszáradnak.

IGEN N 4GY jelentősége van a nemesnádudvari kultúrotthon felavatásának. Megyénk egyetlen németajkú kultúr- csoportja kapott meleg, barátságos otthont. Megteremtette a lehetőséget arra, hogy a huszonkét tagú német-és ma-* gyarajkú énekkar, a 16 tagú tánccsoport munkálkodhassék a nemzetiségi kultúra fejlesztésén. Kuliúr otthonunk nemcsak a kultúresoport számára hozott nagy örömet. A község dolgozói nagy érdeklődéssel várták azt a pillanatot, amikor átadják nemes hivatásának a község líj büszkeségét. As 500 személyes nézőtér zsúfolásig megteli, amikor à község vezetői a nemesnádudvariak nevében átvették a kultúr- otthont.

A kultúrotthon a nemesnádudvoriaké lett. Sajátjának érzi azt a község minden német es magyar dolgozója. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint az. hogy a Kossuth termelőszövetkezet tagsága ajándékozta a tetőszerkezethez} szükséges faanyagot Az állami gazdaság számtalan kocsi- fuvarja biztosította az anyagellátást es a község igen sok dolgozója vett részt a kétkeze munkájával az építésben.

HÁROMSZOR hívták vissza a színpadra a megnyitón a nemet népi táncokat bemutató tánccsoportot. Sokat nevettek Ludas Matyi történetén. melyet a bábjátszók vittek színpadra. Harsányan szárnyalt a dal helybeli úttörők énekkarának és zenekarának előadásában. Reggelig tartó táncmulatság, közös ünnepi vacsora zárta le a község nagy ünnepet.

Szűcs József. Vfí-elnök, Nemesnádudvar„

Meggyorsult a ba'ai határban a trágyahordás

Drbán Mihály, Dávod,

Wesselényi-u. 14. szám.

A postások sem akarnak az idén hátrább kerülni...