Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-22 / 18. szám
Dolgozó parasztjaink tervei a magasabb jövedelemért Táshíron szőlőt és gyümölcsöst lelepilenek Tűz híren is ilyenkor vágják a disznót. A disznótorra eljön a sógor*, koma, egynéhány jó ismerős, .szomszéd. Az asszonyok örömmel járnak ki-be a kamrákba, Látják, bogy a kenyér melle biztosítva van a lms, zsír, kolbász és a nyári nagy- íuunkára a szalonna. A férfiak borozgatás közben 'elbeszélgetnek. Sok szó esik ilyenkor, hogyan lehetne na- tiyobb jövedelemre szert len- tő. Jövőre írem egy, hanem esetleg két disznót vágni. Soknak az a véleménye, bogy többet kell a földből kiharcolni, másoknak pedig az, hogy más művelési ággal kell próbálkozni. — Próbálkozni — mondta egyik alkalommal Harmat Imre 18 holdas középparaszt. í— nem kell. A homok nyakába ültetjük azt, amiből a legtöbb hasznunk lesz: szőlői telepítünk. Tán ez nem jutott eddig a tázláriak eszébe? Jutott! De n szorzószám és a munkaerőhiány ennek gátat vetett. A kormány határozata egyesapásra levette a tázláriak válláról a _ gondot. Megszűnt a szorzószám, a talaj forgatásra pedig gépek állnak rendelkezésre. Harmat István, Ordögh Txx\- 3*e és Sándor, Nemcsók Sándor voltak az elsők, akik elhatározták. hogy szőlő telepítenek. Egy-két nap alatt a tázláriak a tanácstól már közel 30 holdra kértek telepítési engedélyt. Gépi segítséget is kértek, mivel kézi erővel a talaj forgatás sok időt vesz igénybe. Az egyik ilyen beszélgetés alkalmával Harmat Imre el is magyarázta paraszttársainak, hogy miért akar szőlőt telepíteni. Előhozta Égető Lajos példáját. Két magyar holdat telepített. Az ötödik évben 70 hektót szüretelt. A volt Berki-féle szőlőtelepen a 32 holdról évente 2600 hektó mustot szállítottak a pincébe. A volt Szűcs-telepen egy holdról 25—30 hektót is szüreteltek, pedig ezek a telepek is olyan homokon voltak, amely csak arra volt jó, hogy a lyukakat betömje. De mások is fogtak ceruzát és számoltak. Ordöah Imre azt magyarázta testvérének. hogy l’ázláron egy hold homokon _ rozsból n igen gyakran még a vetőmagot sem kapták vissza. Ha az esztendő „beütött“, akkor is 3.80 mázsát arattak átlagban. Szabadpiaci áron 220 forinttal számítva a föld 816 forintot jövedelmez rozzsal. Ha 12 hektót szüretel — akkor a bor árát csak 3 forinttal számítva 3600 forint a jövedelem. A szőlőben aztán elültethet még 100 gyümölcsfát is. Ez ifjabb 3000 forintot jövedelmez. Tehát a S3<j forinttal szemben több mint C000 forint. De nemcsak az ördöghök> Harmatok számoltak így. A disznótorokon és egyéb esti beszélgetéseken a többi lázié ri paraszt is hasonló eredményre jutott. Hamarosan el is határozták, hogy Harmat Istvánt Kecskemétre küldik, hogy megsürgesse a megyei tanácsnál a talaj foj’gató gépet. Tösegtrágyásással segítik elő as issúkiak 'földjeikben a hnmussképsödést Izsúlt határában sok a tőzeg. Több dolgozó paraszt azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy te gye lehetővé, hogy ezzel a tőzeggel trágyázhasson, A tőzeg igen jó a homokos talajra, mert elősegíti a humusz képződését. A tőzegnek igen nagy a felszívóképessége. A saját súlyúnak négyötszörösét is fel tudja szívni: tehát egy kilogramm tőzeg 4—5 liter trágyalét. <2z az istállóból kikerülő tőzegtrágya nagymér. tékben javítja az Izsáki földek termő- erejét. Wagas jövedelmet biztosít a ïajsertëstenyêsztés Megyénk déli járásaiban igen sok dolgozó paraszt úgy biztosít magának több jövedelmet, magasabb életszínvonalat, hogy összeköti a növénytermesztést az állattenyésztéssel. A gyors és magasabb jöve- delembiztosítás egyik mód- já a sertéstenyésztés. Baján, Bácsalmáson és a kiskunhalasi járás déli községeiben igen sok dolgozó paraszt berksir tenyésztésre rendezkedik be. Mivel ezeken a területeken a törzskönyvi munka igen el volt hanyagolva, ezért a malacok gyarapodása és takarmányértókesítő képessége sem volt felmérhető. Az allami állattenyésztő állomások megyei igazgatósága ezen a területen rövidesen 1‘endet teremt. A dolgozó parasztok sertéstenyésztésének fejlesztésére rendelkezésre bocsátják a haszonúllatkeresztezés- hez szükséges berksir kanokat. Még ebben az évben a termelőszövetkezeteknél 1100, az egyénileg dolgozó parasztoknál 400, az állami gazdaságoknál pedig 3100 sertést Vesznek törzskönyvi ellenőrzés alá. Zöldtrágyázással javítják a kecskeméti dolgozó parasztok a talaj termőerejét A kecskeméti dolgozó parasztok is gondosan tanulmányozták a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot. Igen sokan már évek óta azon törték a fejüket, hogyan lehetne a homokos talajnak termőerejét növelni. Erre most választ kaptak a határozatban: zöldtrágyázással. Több dolgozó paraszt tudomására hozta a tanács mezőgazdásági osztálya agronómusának, hogy somkórót vet, Kérte, hogy intézkedjen a vetőmag mielőbbi beszerzéséről, De a kecskemétiek más vonalon is megszívlelték a kormányhatározatot. Túlteljesítették trágyázási tervüket. Jól használták ki a téli napokat, az egyénileg dolgozó parasztok az előirányzott területnek 136 százalékára szállították ki a trágyát. A termelőszövetkezetek kissé elmaradtak a trágyahordásban. Munkaerő- és fogathiány következtében többnél még az udvaron hever a trágya, Mint szőlő- és gyümölcstermelő nagyüzem példát akarunk mutatni járásunkban Fehér hótakaró borul még a határra, de gazdaságunk központjában már készülnek az idei gazdasági év tervei. Gazdaságunk egyike a legnagyobb szőlőtermelő gazdaságoknak a megyében, 947 hold szőlő- területtel. H* ligyelembevesszük, hogy mindez parlagon heverő területek összetagosiiásából ke- íetkezett, — megérthetjük: milyen hatalmas feladatokat kell megoldanunk a Kiöregedett, kipusztuló táblák felújításával, valamint az üzemelhető szőlőterületek termóerejének helyreállításával. A szőlőtelepítés és gyümölcsfaöltetés 50—00 évre szóló beruházás. Nem közömbös tehát, hogy az új telepítéseket hogyan végezzük eb Figyelembe kell venni a nagyüzemi szőlőtermelés kívánalmait, gépesítési »ehetőségeket, a eor- és 'tőtávolságot, a táblák nagyságát, az utak szélességét. Már 1951-ben kido.goztam új telepítéseink rendjét. Egész homokterületünket •— függetlenül a művelési ágtól — (attól, hogy jelenleg erdő, szántó vagy parlag) felmértük és hektáros parcellákra bontottuk. A régi Kacs- karingós dűiőutaktól függetlenül nyílegyenes fees mellékutakat tűztünk ki. Uj tábláink tehát 1 hektárosak, főútjaink 10 méter, míg mellékútjaink 4 méter szélesek. A szőlőtelepítést 140 cm. sor- és 90 cm. tőtávol- eágra egységesen kadarka fajtával végeztük. Az évenként kapott tervfeladatokat ezentúl az új telepítési rendben végezzük. így 10—15 év múlva a kiöregedett táblák,felújítása és az új telepítések révén 1500 hold nagyüzemi szőlővel főúrink rendelkezni, A folyamatos telepítésekhez évenként rendszeresen 5—600.000 gyökeresvesszőt termelünk. 1951 óta összesen 200 hold új szőlőt telepítettünk. Uj telepítéseinket fokozottan gondozzuk, rendszeresen pótoljuk és trágyázzuk. A szőlő mellett — tekintve, hogy üzemi gyümölcsössel gazdaságunk nem rendelkezik — összesen 200 hold csonthéjas gyümölcsös telepítését terveztük. Ebből eddig 95 hold telepítést végeztünk el. A régi szőlők termőerejének helyreállítására rendszeresen trágyázunk. Kétévenként 200 mázsa szervestrágyát kapnak a szőlők. Ősszel holdanként 100 kilogramm szuperfoszfáttal és 60 kg. kálisóval műtrágyázunk. A fedést speciális szőlőíedőekevel végezzük, ezzel takarjuk le a trágyát. Döntő jelentőségű a szőlőnek május elején, az első kapálás előtti fejtrágyázása is. Ekkor holdanként 100 kg. pétisót szórunk el cs azonnal betakarjuk. örömmel vettük a minisztertanácsi határozatnak azt a részét, amely a dolgozók bérezésére vonatkozóan kimondja: a bérrendszert úgy kell megváltoztatni, hogy a dolgozók érdekelve legyenek a termésátlagok növelésében s ennek érdekében kiterjesztik a természetbeni prémiumot. Különös jelentősége van ennek a tételnek most, amikor az állami gazdaságok megkezdték az évi munkáslétszám biztosítását. Mi vállaljuk, hogy állami gazdaságunkra eső tervet maradéktalanul teljesítjük, hogy járásunk termelőszövetkezetei és dolgozó parasztsága előtt a szőlő- és gyümölcstermelés terén példaként állhassunk, Várszegi Alajos vezető kertész, vaskúti állami, gazdasági „„ M e g j e g y zés Hála az indigónak.. Ä püspökpusztaiak a járási tanácstól villany bevezetését kérték. Nosza, le is gcpeltették a kérelmet három példányban. Egy példányt mindjárt magával is vitt a tanács. A másik két példányt tartalékohatta a püspökpusztaiakkal, (Az előrelátás soha nem árt.) Két hónap múlva a püspökpusztaiak sürgették a villanyt. —< Lám, milyen jó volt, hogy annakidején a kérelmet három példányban gépeltettük le. Adjanak ide egy példányt belőle, majd elintézzük — volt a válasz. A püspökpusztaiak át is adták. Telt-múlt az idő, de a kóréin met csak nem intézték el. Amikor aztán a járási tanács újra betoppant Püspökpusztára, szóvá is tették az ottaniak. — Nincs semmi baj — mondták a sürgetőknek. — Adjátok csak elő gyorsan a kérelem harmadik példányát, majd elintézzük* De ez azóta is csak ígéret. A püspökpusztaiaknak eleinte csal: az okozott gondot ezekután, hogy kérelmüket hány példányban gépeljék le. A három példány ugyanis kevésnek bizonyult az elintézéshez, Előrelátó emberek: most kilenc példány készítéséhez fogtak., « Ahtívaértekeslet Bugaeon KÖZSÉGÜNKBEN a napokban aktívaértekezletet tartottunk. Huszonöt elvtárssal együtt megbeszéltük a párt- és kormányhatározatot a mezőgazdaság fejlesztéséről. Tárgyaltunk a talajerő fokozásáról, a trágyakezelés megjavításáról, az őszi vetések fej trágyázásáról és -az állattenyésztés fejlesztéséről. — Több elvtárs felszólalt. GÁL ANTAL elvtárs, 9 holdas dolgozó paraszt elmondotta, hogy igen helyes és különösen most feltétlenül szükséges az őszi gabonavetések fejtrágyázása. Azonban nem feltétlen szükséges ragaszkodni a pétisóhoz vagy az érett istállótrá- gyához, mivel községünk szántóterületének túlnyomó része futóhomok. — Én például más években is alkalmazni szoktam a vetések fejtrágyázasara a szálas, lucskos istállótrágyát, és habár homokos a szántóm, mégis olyan rozsom terem, hogy nádszáinyi vastag a szára, de a mázsákban sincs hiány, TAJTI JÓZSEF 12 holdas dolgozó paraszt többek között szóvátette, hogy községünkben igen elhanyagolják az istállótrágya helyes kezelését. Nem készítenek legalább döngölt agyagból megfeleiő trágyagödröt, nem rakják össze jól a trágyát így mint száraz dud- vát hordják csak ki a földekre, amitől több termést nem várhatunk. Arról is szólt: a dolgozó parasztok alig várják tavasszal, hogy az első szál fű kibújjon, mar kihajtják a tehenet. Egész nyáron Kint legeltetik a jószágot. De arra nem gondolnak, hogy a sok trágyát szétszórja az úton és csak télen tudnak trágyát gyűjteni. Nem is beszélve arról, hogy a nosz- szú úton a tejet is legyalogolja a tehén. Javasolja, hogy — mivel községünkben is megvan erre az adottság — termesszen mindenki értékes söldtakar- mányt és bent tetesse tehenét, Maga is így teszi, ezért van sok trágyája, a tejből szép jövedelme. SEREGÉLY MÁTÉ azt vetette fel, hogy a dolgozó parasztok nem tudnak keresztsorosan vetni. Mert a községben igen kevés vetőgép van, azok is rozoga, régi gépek. így a gazdák nemhogy keresztsoros vetést, de legtöbbször egyszerű gépi vetést sem tudnak csinálni. Sok dolgozó paraszt vetőgép hiányában kénytelen kézzel vetni, ami bizony már nem felel meg a mai követelményeknek, JAVASOLJA, hogy a hely* földművesszövetkezet hozzon a faluba vetőgépeket, hogy a dolgozó parasztok alkalmazhassák az új agrotechnikai módszereket, J; Sibok Ferenc párttitkár; \ Bugac, Gépállomásunk életéből A TÁJAT és a földet belepte a sokatérő hőtakaró. A gépállomás területén viszont tovább folyik az élet, a látott műhelyekben a gépjavítás. A mező- gazdaság fejlesztése es a kormányprogramén megvalósítása érdekében dolgozóink határidő előtt vállalták a gépjavítás befejezését. A GÉPÁLLOMÁS dolgozói: szerelők és brigádve2etők, valamint a brigádok egymással versenyben állnak a munka mielőbbi befejezése érdekében, A HIDEG IDŐ beálltával a dolgozók munka közben meleg teát kapnak, hogy megvédjük őket a betegség • és a megfázás veszélyétől. Az elmúlt hét folyamán elkészült az ideiglenes fürdő a dolgozók tisztálkodási lehetőségének biztosítására. A kijelölt minőségi ellenőr, Jedi- nák János és Papp Zakariás :s hivatásuknak megfelelően, állandóan segítséget nyújtanak a javításnál. Lelkiismeretes ellenőrzéssel a kijavított gépeket tüzetesen átvizsgálják és utána átadják az illetékes felelős vezetőnek, hogy tavasszal és a többi idényben a munkát minél kevesebb műszaki kieséssel a legjobban végezzék el, JÖ EREDMÉNYT ért el a cséplőgépjavító brigád, amely 119 százalékra teljesítette havi tervét. Vezetője Fekete Irén. Munkájukat jól megszervezik, Ebédidő alatt sajtóoivasást tartanak és megbeszélik a problémákat, amelyek munka közben felmerülnek. A tárcsájává tét brigád 103 százalékra teljesítette havi tervét. A MUNKÁK MELLETT oktatás is folyik gépállomásainkon. Az előadó, Volfmák István mindent megtesz az iskolán részvevő parasztfiatalok kioktatása érdekében, hogy minél nagyobb műszaki tudással rendelkezzenek. A tanfolyamnak 37 hallgatója van. A tanulásban példát mutatnak Rókus Ferenc, Helyei János és Farkas János, gépállomásunk körzetében most kezdődik majd meg az 1954. év íegíelelősséglelje- sebb munkája, a tervezés. Itt is nagy feladatot bíztak a termelőszövetkezetek és a gépállomás mezőgazdasági szakembereire. Minden mezőgazdászunkhoz egy termelőszövetkezet tartozik, amely számára a tervezésnél szakmai támogatást ad. Havas András, csátaljai gépállomás, Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, főként ma több helyen eső, havaseső, hózápor. Időnként éiénkebb nyugati szél, A hőmérséklet: csökken. Várható hőmérsékleti értékek: az ország területére: pénteken reggel Nyugaton mínusz 2—» plusz 1, Keleten mínusz 2—mínusz 5, egy-két helyen mínusz 5 fok alatt. Délben 0—plusz 3 fok. között.
