Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

-• r* ' Összevont értekezleten vitatták meg megyénk szakemberei a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait sak. • 'Január 19-én, kedden mintegy 300 mezőgazdasági szakember fagronómus, kutató, termelőszö­vetkezeti vezető és élenjáró egyénileg dolgozó paraszc) jött össze a megyei pártbizottság és a tanács meghívására . Kecske­méten, hogy megvitassák azo­kat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaságíéjlesztési haiáro­a mezőgazdaság irányítóinak és dolgozóinak teendőit megyénk mezőgazdaságának fejlesztésével kapcsolatban. Beszéde elején rámutatott, hogy nagyon sok termeiési, üze­mi, igazgatási és szervezési fel­tétele van a termelés fejleszté­sének, amelyek nélkül nem lehet hatásosa/! a fejlett agrotechni­kai módszereket alkalmazni. A megye do.gozói tudnak szőlőt és gyümölcsöt termelni, értenem a teuköricatermeléshoz, mégis e növények termelése csöksent az utóbbi években. Ennek oisa dön­tően az, hogy különböző irányí­tó szerveink igen sok hibát kö­vettek ei, amivel akadályozták a. termelést. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy amikor meg­vitatjuk a termelőkkel, hogyan alkalmazzuk a fejlettebb terme­lési eljárásokat, ugyanakkor az apparátus vigyázzon mindazok­nak a feltételeknek megterem­tésem, amelyek nélkül sem az egyénileg dolgozó paraszt, sem a termelőszövetkezet nem tud jól termelni. Ebből az következik, hogy fel kell újítani mindazt a régi tudást is, ami megvan dotgozo parasztságunknál és újat kell hozzá tanulnunk. 'Jól kell irányítanunk, szervez­nünk, agitálnunk ennek érde­kében, de vigyáznunk ken arra is, hogy ne akadályozzuk, ellen­kezőleg, segítsük a helyi kezde­ményezéseket, hogy m.nden termelő tudása legjavát adja a termelés érdekében. Erdei elvtárs továbbiakban arról beszélt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek végrehaj­tását még a téli időszakban tel­jes erővel meg kell kezdeni. — Most készítik a tervfelbontást, a termelési terveket, A terven múlik, hogy az egész termelés hogyan in­dul. Egy rossz községi tervvel el le­het rontani az egész évi terme­lést. Az idei megyei terv sokkal sjobb, mint a tavalyi. Döntő azonban, hogy a terv járásokra, községekre helyesen legyen le-, bontva. Másik kérdés a gazda- ; lajstrom elkészítése, az adó, és a ; -beadás helyes kivetése. Ez olyan -tmunka, amit, ha rosszul végez­nek, az egész községet vissza­veti a termelésben. Ezután a termelőszövetkeze- ;Jtek megszilárdításáról beszélt j Erdei elvtárs. Hangsúlyozta, ; hogy (} döntő szerepe van a munka jő megszervezésének, a bri­gádok helyes kialakításának, a szövetkezeti demokrácia ^ kialakításának. F Beszélt még Erdei elvtâfs a Jtrágyakezelés megjavításáról, a 'vetőmag biztosításáról és a_ ter­helési szerződések kötéséről. A (Vetésforgó elkészítésével kap­csolatban felhívta a _ megye (szakembereinek figyelmét, hogy (nyújtsanak e munkában leg­messzebbmenő segítséget a ter- knelőszövetkezetekiie-k. I t-~ A mi dolgozó parasztsá­gunk hozzáértése, szíve, esze, odaadása elegendő a tervek megvalósítására. Azon mú­lik, hogyan sikerül ezt az erőt mozgósítani. Kekem az a meggyőződésem, hogy sikerülni fog. Ehhez a me­gyei, járási, községi szervek se­gítsége, minél több jó példa- adás és útmutató egyéni kezde* A megyei pártbizottság és a tanács vezetőin kívül az értekezleten megjelent Erdei Ferenc ígazságügymi- niszter elvtárs, megyénk or­szággyűlési képviselője. Bánk Gyula, a megyei tanács főagronómusának megnyitó sza­vai után ményezés szükséges, A vita során elsőnek Jóssá Ferenc kecskeméti egyénileg gazdálko­dó dolgozó paraszt szólalt fel. Ismertette, hogy milyen mód­szereket alkalmaz a barackter- meiésnél, amelyeket 20 éves ter­melési tapasztalatai alapjan ala­kított ki. Ezzel az eljárássá nem ritkán 40 dekás barackot is termel és számos kiállításon el­sők között szerepelt, Megemlí­tette, hogy a tanyavilágban nagyon megingott az egyéni tulaj­don védelme. Elmondta, hogy ezerszámra lop­ták el tőle is a szőlőkarókat. Állandóan nyugtalanítja napi munkájában az, hogy amit ter­mel, amiért dolgozik, annak egyrészét mások szüretelik le. A többi paraszttársainak is ha­sonló panasza van. Elmondta, hogy a biztonságos paraszti gaz­dálkodáshoz az is hozzátartozik, hogy az illetékes szerves ke­ményebben lépjenek fel a me­zei tolvajok ellen, Kovács Ferenc a helvéeiai állami gazdaság ve­zető mezőgazdásza elmondta, hogy néhány bürokratikus ren­delkezés erősen akadályozza munkájukat, — Bántott minket — hangsúlyozta —. hogy jött olyan rendelkezés: hogyan per­metezzünk és kötözzünk, Hi­szen azért vagyunk szakemberek és azért állítottak egy álla­mi gazdaság élére, hogy ezekkel az elemi dolgokkal tisztában legyünk. Felesleges rcndcletekben az ilyesmit szabályozni. Ma is van olyan rendelkezés, hogy nem lehet a gyümölcsfákat metsze­ni, még" egy minisztériumból ki­küldött elvtárs meg nem nézi és engedélyt nem ad rá. Hát miért dolgozom én évtizedek óta ezen a területen, ha még azt sem tudom, hogyan és mikor kell metszeni, AgÓ Jóssef a járlatlevelek kezelésével kap­csolatos visszásságokra muta­tott rá. A járlatlevelek külön­böző helyen fekszenek a bank­nál, a járási tanácsnál és ha van a termelőszövetke­zetnek egy kiselejtezett ál­lata, amit el akar adni, ak­kor két-három napig kell szaladgálni a járlatlevél után. Éneikül pedig nem tudjuk el­adni az állatokat. Ezen a terü­leten is rendet kellene terem­teni, Dimitrov György a kalocsai paprikakísérleti gaz- daság/igazgatója arról számolt be, ' hogy a kutatóintézet szak­emberei tervet dolgoztak ki a mezőgazdaságfejlesztési határo­zat megvalósítására. A gazdaság profilja a fűszerpaprikatermelcs, amelyek nemesítésével foglal­koznak. A fűszerpaprika jobb minőségének eléréséért fáradoz­nak. Tervbe vették, hogy kidol­gozzák a járás sajátos agrotech­nikáját. Emellett segítenek a já­rás termelőszövetkezeteinek a vetésforgók elkészítésében. Ezenkívül számos értékes hozzászólás es javaslat hangzott el. Többen felvetették, hogy kor­pajuttatással kellene elősegíteni az állattenyésztés fellendítését és a felsőbb szervek igyekezzenek idejében gondoskodni szerves­trágyáról, műtrágyáról, megfe­lelő vetőmagokról, nehogy en­nek hiánya akadályozza a ter­vek megvalósítását. Az értekezlet végén megvá­lasztották a megye élenjáró szakembereiből a megyei ter­melési bizottságot. Tagjai lettek: Mészöly Gyula elvtárs, a Kecskeméti Kertészeti Kutatóintézet vezetőkutatója, Bognár Károly, a Miklóstelepi Kutatóintézet vezetőkutatója, és még több szakember. Szebcllédi Nándor, a bácsalmási járási tanács főáUatteny&ztöje jegyzetet Készít, zat megvalósítasaval kapesoiato­Ertlci Ferenc elvtárs ismertette Jó! halad a téli gépjavítás­az ágasegyiiázi állami gazdaságban Az ágasegyházi állami gazdaság földjeit hótakaró fedi, cie téved, aki azt hiszi, hogy a gazdaságban most szünetel a munka- A me'ogítő nap, amely a háztetők hósipkái alól előcsalta a sza* porán csurdogáló hólevet, — 82 embereket is az udvarra, a szabadba hívta. Egymásután fordulnak ki a gazdaság udvarából a trágyával megrakott szekerek, s az udvaron egy csoport az cl* vermelt szőlővesszőket kötögeti kévékbe. A műhelyek felől is élénk kalapácsolás hallatszik. Nagy lendülettel folyik a gépjaví­tás, hogy hóolvadás után, talán már a jövő hónapban, a földekre mehessenek az erőgépek és munkagépek. A javítóműhelyben Belánszki Ernő szerelő Mia Alajos tár* savai mun ka közben átadják munkamódszereiket, és szerelési ta­pasztalataikat a traktorosoknak. így nyáron könnyebbé válik a, munka, hisz mbstmár a traktorosokkal együtt javítják a gépeket,1 munkaeszközöket. Gugi József traktoros szorgalmasan és gondosan hajol gépe fölé. Ö már a szerelők útmutatása nyomán egyedül is ki tudná javítani gépét. A javítóbrigád január 18-ig 8 eke, 2 kultivátor, 2 tárcsa, 8 borona, 2 henger, 3 vetőgép, 1 vontató, két motoros permetező és még számos mezőgazdasági kisgép javításával végzett. A hátra­lévő gépek kijavításával is elkészülnek még február 5 előtt, A Kecskeméti Ssemesésműírágyagyár nagymennyiségű műtrágyával segíti megyénk dolgosó parasztságát A Kecskeméti Szemcsésmű­trágyagyár dolgozói Liszenkó, szovjet akadémikus kutatási eredményei alapján megkezdték a szemcsézett szuperfoszfát ter­melését. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat után Köller Károly mérnök újí­tásával ötszörösére gyorsítják a műtrágya szemcsézését. Ezáltal lehetővé válik, hogy az üzem jelenlegi kapacitása mellett na­ponta J.5—20 tonnával több mű­trágyát szállíthasson a mező- gazdaság részére, Egy évi ter­melésével az üzem 8—7 öze» hold föld műtrágyával való ellá­tását biztosítja. A kormányprogramra meg­valósításához nagy segítséget nyújtanak a műtrágyagyár dol­gozói, mert a szovjet szakköny­vek szerint a szemcsézett mű­trágyával trágyázott föld egy-kéí mázsával nagyobb termést ered­ményez. Ez 6000 hold után 12 ezer mázsával jelent több gabo­natermést, ami pénzértékre át­számítva 2,400.000 forinttal nö­veli dolgozó parasztságunk jö­vedelmét, Fejlődő kultúráiét a bajai állami gazdaságban ' A hajai állami gazda­ságban szépen fejlődik a kultúráiét. A gazda­ság dolgozói közül mind többen kap­csolódnak a kultúr* munkába, a kultúr- előadások látogatók­nak száma pedig egy­re emelkedik. Estén­ként pontosan meg­jelennek a színjátszó-. ének- és táncegyüttes tagjai a próbákon, hogy az egyes nyil­vános szereplésekre jól felkészüljenek. Már nemcsak rövid­lélegzetű egyfelvo- násosok előadására vállalkozik a színját- szőcsoport, hanem egész estét betöltő darabok bemutatása-. * ra is. Legutóbb a Duda Gyuri bemutatá­sával értek el nagy, • sikert. Színjátszőcsoportjuk Sikerének híre Bajára! Is eljutott és Mollir» vígjátékát a bajaí vendégszereplésük íh> fá& is bemutatják, Tízezer csibe látott napvilágot* december óto a kecskeméti keltotőállomáson HIÁBA süt a nap. A szikrázó hó, a csípős levegő nem engedi elfeledtetni az emberrel, hogy a tél kellős közepén járunk. Pe­dig könnyű lenne megfeledkezni erről, amikor az ember belép a Marx-téri szerénykülsejű ház kapuján. Itt van a bugaci álla-, mi gazdaság keltetőüzeme. Kellemes meleg, halkan durú- zsoló nesz árad a teremben sora­kozó nagy, furcsaálakú gépekből. Mi az? Most, január közepén is folyik a keltetés? Hiszen altkor ezek a kis jószágok már vígan futkosó, toilasodó baromfiak lesznek, mire tavasszal a jó kot- iók nekiadják fejüket a költés­nek! DUDÁS JÖZSEFNÉ, a telep Vezetője mosolyog a csodálkozá- ■son: — Már december óta kelte­tünk. Ezideig tízezer darab csi­bét adtam át a gazdaságnak. — Minden hét csütörtökjén újabb és újabb sereg kerül elszállítás­ra. Mert az egynapos csibéket már íziben csomagoljuk. Várják őket a gazdaság fűtött nevelői... Dudás Józsefné elmondja, hogy a most keltetett tojásokból lesznek a legerősebb, legjobban felnevelhető csirkék. A tojás ide már átválogatva kerül. De itt mégegyszer gondosan átnézik: nincs-e közötte törött? 24 órai pihentetés után az élőké.tetőbe kerül a teméntelen tojás. Az egész telep teljesítőképessége 27.500 darab... A hatodik na­pon következik a lámpázás, majd a tizenhetedik napon újabb át­vizsgálás. Ekkor kerül a gép másik részébe, az úgynevezett : bujtatóba a tojás. Innen látnak napvilágot a csipogó, pihés jói' szágocskák. — FELELŐSSÉGTELJES e* a munka — magyarázza Dudás. Józsefné. — Állandóan biztosi* tani kell a 38 fokos meleget, a levegő nedvességtartalmát és ezenfelül 8 óránként meg kel® forgatni a tojásokat. Két mű­szakban dolgozunk, éjjel-nap-? pal működik a telep... •— Mennyi csibét ad a telep egy-egy keltetési idény alatt? — Tavaly 95.000 darabot keW tettünk, jóval többet, mint sa­ját gazdaságunk terve. Sok más állami gazdaságnak is szállítót* tunk a Bugacon tenyésztett fe* hérmagyar és ihöde-islandi faj­tákból. VÉGIGNÉZ a gépeken. — D» az idén jóval nagyobb lesz a fel* adatunk. Eddig hetenként. 3—* 3500 csirkét szállítottunk. Ha » másik két gép is működni kezd, a heti »teljesítmény« éléri a 6—7000 darabot. De a több esi* be nemcsak a gépek teljesítőké* pességétöl függ, hanem a minél magasabb kelési százaléktól is. Ez persze már a tojások kezeié-» sével kezdődik. Tavaly 66 szá* zalékos volt a kelési átlagunk, ZÜMMÖGNEK a hatalmas gépek. A fehéren sorakozó tojá* sok ezreiben fejlődik az élet. Ma még mozdulatlanul hever* nek a gépek rekeszeiben — de* nemsokára eleven, meleg, pshó» gombóckák módjára nyüzsögnek» helyükön a csibék . A zsongd gépek nem tudnak annyit on­tani belőlük, aminek ne akadna gazdája. Várják őket az á'lantí gazdaságok, termelőszövetkeze­tek, de az egyénileg dolgozó pa­rasztok százai ás, Kovács Józseí a tompái Szabadság termelőszövetkezet részéről mondja cl hozzászólását,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom