Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-20 / 16. szám
Dávod dolgozó pai'asz(§á|i[á száztagú lermelési bizottságot vála^otí ■ A dávodi kultúrteremben a későujövőkúek már nom íulött ülőhely egyik o-de. Pedig vagy négyszáz ember kbúl.yen elfér benne. De az i-gési község népét semmi más nem érdekli ezekben a napokban jobban, mint a mezőgazdaság fejlesztésének feladatai. Azért is jöttek ösz- sze azon a napon, hogy ezt megvitassák és megválasszák a község száztagú mezőgazda- sági termelési bizottságát. A dávodiak is örömmel fogadták a párt és kormány határozatát. Igen tetszik nekik, hogy a központosított szakirányítás helyett a maguk hozzáértése, tapasztalnia is érvényre jut. A megyei, járási tanács, de maga a földművelésügyi minisztérium ezentúl kevesebbet; szó! majd bele a termelés részletkérdéseibe. De mégis szükségük Van kisebb-na- gyobb gondjaikban ' irányításra, útmutatásra, a tapasztaltak szaktanácsára. A községben számos gazda van. akik már eddig is bebizonyították; úgy ismerik a földet, a határt, mint u sa ját tenyerüket.. XJgrik Pali bácsi itt nőtt fel és itt Öregedett meg Dákodon. Vidáes Pereire a racsmányi résznek, a homokos talajnak egyik legjobb ismerője. Nemet, Mihály. BÖröcz Mihály eredményéi mindig nagyobbak, mint a község termésátlaga. Nemei Mihály 35,Böröcz Mihály 40 mázsa kukoricát termelt holdanként akkor, amikor a határ holdanként! termésátlaga csak iű mázsa. volt. Farkit s György 45 mázsa kukoricát takarított be minden holdról. akire azt mondják, hogy a felhőkből is olvasni tud. aki ismeri a szárazság, vagy más elemi Csapás mindeti enyhítőjét. Egymásután emelkednek szólásra a részvevők. Gál József azzal kezdi: —- Amivel többet termetünk, — magánknak termeljük. Többet kell fogasaiul a kapásokat» mert minden fogasolás egy csővel ér fel, A jóSZÚQfejlcsit'és vedig a lucerna termesztést kö vételi meg. A lucernát télcn-nyáron fel lehel használni takarmányozásra... — A talajerő fokozására is van tanácsa: nem elég n trágyát csak kihordani. gondja légyen mindenkinek annak szakszerű kezelésére. Király János a burgonya- termelés emelésére tud tanácsot adni: — Idejében kapáljuk, töltőfjessif k... Varga lime, a jSzabadság tsz agronómuSa a .Szakember tapasztalatait mondja cl arról. hogy mit lehet elérni' n jo trágyázással. Arról is beszél. hogy az állatállomány fejlesztéséin z já legelő is kell. Meg kell tisztítani a közle gálát a káros gyomoktól, le kell trágyázni és a csatorna partját csicsókásítani kell. ElsöI rendű táplálék a sertéseknek. Varga Istvánnak a ku- korie[itermelés fokozására van javaslata. Jobb vetőmagot, kell biztosítani. Ö esztendők óta úgy csinálja ezt. bogy szedés közben a kettős csöves kukoricát vetőmagnak' félreteszi. Sokan szólnak a folyamszabályozási- és ármentcsí tőhivatal munkájáról. Vörös György, az Uj Alkotmány tsz elnöke ait hangoztatja, hogy a hivatal vajmi keveset törődik az ármentesítő csatornák tisztántartásával. Zsilinszki Mihály mindjárt azt is megmondja: miért? Mert kevés a gátőr. Varga István rámutat: a hivatal hanyag munkája miatt ezért marad sok föld parlagon. ami pedig gazdag termést hozhatna. Alföldi József a seflésállo- tïuiliÿ feljavítására két cokiival t apaállat beszerzését sürgeti. így beszélgetnek el a dávo- di gazdák, majd megválasztották a termelési bizottságot, amelynek felszólalásaikkal már .nem egy tanácsot, javaslatot Is adtak munkájához. A bizottság tagjai az élenjáró kis- és középparasztok Nincsen utca, nincsen dűlő a határban. amely ne lenne képviselve a bizottságban: szakemberek, «di Sínért állattenyésztők. a szőlő- és gyümölcstermesztés hozzáértői. A Kecskeméti Sertéstenyésztő Vállalat már as első negyedévben több trágyát ad a mezőgazdaság- nak. mint tavaly egész évben A MEZÜGAZÖASÄG fejlesztéséről szóló határozat megjelenése óta a Kecskeméti Sertéstenyésztő Vállalat telepein megnőtt a trágya értéke. innen trágyázták. A kísérleti telep 81) vagon befogadású cementtartályát az idén tavasszal is megtöltik sertéstrágyával. — Hogy a trágya fcállítását megkönnyítsék — a Miktóatelepi Kutató Intézet vezetői úgy határoztak; lóvasutat építenek a legközelebbi sertéstelepig és ezen szállítják majd a trágyát. A KECSKEMÉTI Sertéstenyésztő Vállalat mintegy’ 2000 holdnyi földet tart kezelésben, amelyen az állatoknak szükséges zöldtakarmányt termelik. R terület rendszeres trágyázása mellett évente többszáz vagon trágyával látja majd el a környék állami gazdaságait, termelőszövetkezeteit és egyénileg dolgozó parasztjait. Ezen télül még nagy mennyiséget szállítanak a szervestrágya- gyüjtó és értékesítő vállalatnak is. Az idén a városföldi Kertészeti Kísérleti Gazdasággal 100 vagon trágya szállítására kötöttek szerződést. A Körforgalmi Vállalat pedig máris megkezdte a leszerződött trágya elszállítását. A MÍKLÖSTELEPI Állami Szőlészeti Kutató Intézet szőlőjét már több éven keresztül Hu Ilkában az ilutözv-brigád Gépállomásokon, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetben, az egyéni parasztgazdaságokban készülnek a tavaszi munkákra. Tervezés, komoly munka folyik a vízügyi igazgatóság bajai kirendeltségének öntözési csoportjában is. Közös a cél — egy az érdek: a mezőgazdaság fejlesztése a kormányprogramm szellemében. Nagy a hó és hideg is van, de az öntudatos műszaki dolgozók szembeszállnak minden nehézséggel. Janúár 18-án hozzáláttak a felmérési munkákhoz. Amíg egyik brigádunk a felméréseket végzi, a másik látogatást tesz a termelőszövetkezetekben. Elbeszélgetnek a vezetőséggel, tagsággal. Felülvizsgálják a földeket, felvilágosítást adnak: hol, milyen öntözési módot lehet alkalmazni, hol lehet-halastavat létesíteni. Ez a műszaki felvilágosítást végző brigád térképre veti a tsz-ek földjeit, jegyzőkönyvbe foglalja az öntözendő földterület mennyiségét. Az a cél lebeg szemünk előtt, hogy minél élőbb öntözhessenek a termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok, minél előbb lubickoljanak â hálák az űjbnhan létesített halastavakban. Baksa Jenő technikus. //(Áriiúkúk a kecskeméti qépállimtiuött \ lig másfél hete, hogy két lelKes- tekintetű fiatalember kopogtatott be a kecskeméti gépállomás igazgatójához. Mérnökök mindketten, Duda- pestről jöttek. Nem futó látogatásra érkeztek — itt fognak dolgozni, hogy mint szakemberek segítse* ezt a nagy gépállomást a ráváró nagy feladatok megoldásában. — Én nem először vagyok Kecskeméten .— árulja el mosolyogva egyikük: Benke J. Zoltán. — Éppen most egy évé két hónapot töltöttem itt, a gépjavítóban. Megfordultam itt a gépállomáson is t— és igen megtetszett. Gondoltam: no ezen a hatalmas gépparkkal rendelkező állomáson «ok szép tennivaló akad. Amikor aztán olvastam a határozatot, hogy szakembereket vár a mezőgazdaság, tüstént elhatároztam, hogy Ide kérem magám. De nem kellet egyedül jönnöm... agam előbb a po- mázi állanu gazdaságba akartam elhelyezkedni — magyarázza társa: Bárt ha József. — De már az egyetemen szorosra fűződött kettőnk barátsága. Együtt végeztünk, együtt készítettük el diplomatervünkét Most szakadtunk volna ei egymástól? À két fiatal mérnök lelkesen, nagy elhatározással kezdte meg a munkát a gépállomáson. Tennivaló valóban . akad elég, Csak arra kell gondolni, hogy a gépjavítás: versenyben 27-ik helyen kullog a kecskémét! gépállomás. Súlyos hibák vannak az alkatrészellátás körül. A gépállomás legjobb szerelőjét: Lukács Mihályt éppen most Vitte el a taegyei igazgatóság körzeti mechanikusnak. A szakemberek egyébkent is évek óta váltakozna): a gépállomáson. .Nagy szükség van tehat Baltira József és Benue j, ióoitán tehetségéré, tudására,' segítőkészségére. \ I unk ónkat- azza i kezdtük — számol be Benke J. Zoltán —, hogy elvállaltuk a traktoros iskola vezetését. Ezeken az előadásokon azonban nemcsak tanítunk — mi magunk is tanulunk. Hiszen amíg Mi elméleti tudásunkat adjuk át a dolgozóknak, addig azok sók olyan gyakorlati kérdést világítanák 'Meg előttünk, amelyek Ismeretében viszont ■ mi nem állunk elég szilárdan. Csakis így. kölcsönös ^összefogással tudunk ^ptedményeket elérni. igen készülünk a 1 tavaszra — ve- szi át újra a szót Ear- tha József. — A mi tulajdonképpeni Munkánk akkor kezdődik majd: a határban fo*- lyó munkák szervezése, segítése. Ebben a Be* ne-házaspár is részt* vesz mar. Ők is Budapestről jöttek ide, az agráregyetem kertészeti karáról. Mun kör* Zeti mezőgazdászok dolgoznák maid. i, Egy fcrmélőszüvetkezeti iízeniterv tükrében Kerekegyháza valamennyi csoportjában nagy Munka* bah találjuk minit a vezetőket. mind a tagokat. A községnek négy termelőszövetkezete van, s január 18-án már mind a négy csoportban javában folyt az új üzemtervek elkészítése, sőt a Vörös Hajnalban uiár csak az utolsó számítások vannak hátra, — Az elnök elvtárs éppen most megy Kecskemétre> hogy a niunkáegyscgkünyvc- ket beszerezze. — azután mar azt is kiszámíthatjuk, hogy az idei őszön mennyit osztunk munkaegységenként — mondja a fiatalosan fürgemozgású kis könyvelő, miközben már veszi is elő a tervekkel benépesült kimutatásokat. Amint az új beruházások sorait nézem, önkéntelenül is ayelvemrç jön a kérdés: Ugyan hányán vannak a. csoportban ! — Bizony mi nem sokan vágyunk — mondja. — A taglétszámunk 18, de két tagunk kntoná. így itthon csak W'án vagyunk. A földünk sem sok ugyan, mindössze 207 hold, de hogy jól gazdálkodjunk, neki leéli látnunk ugyancsak a munkának. A no vényt er mêlés ben m i ndfísz- sse hat tagunk dolgozik, Itat ember viszont nem győzte ta valy cl végezni a növény- ápolási munkákat ekkora földön, A kukoricánk egyré- sxét csak egyszer kapáltuk meg, a másik részét egy szár serti. így aztán Osztáskor is kevesebb jutott, — A halkszavú kis könyvelő egyszerre beszédessé válik, miközben tovább _ beszél a kis csoport terveiről:. — Az idén négyzetesen vetítik a kukoricánkat, és téfvbe Vettük n háromszori kapálást, így a tervek szerint elérjük a 18 mázsás átlagtermést még a kedvezőt ten időjárás esetén is, a ni kéiszörakkora termésnek felel meg, mint a tavalyi. —• Örültünk, hogy terveink elkészítésében segítettek a gépállomás agronómusai és a fejlett agrotechnikai mód szereket ismerő egyetemi hallgatók, akik kiszámították, hogyan emelhetjük trágyázás útján terméseredményeinket. A számítások során az is kiderült, hogy a meglévő istáUótrágyakeszlél■ tel d0 kataszteri, holdat, tu dunk letrágyázni, Ez azért is fontos, mért földjeink táp erejét 191S óta úgyszólván csak műtrágyával pótoltuk. Ellől az évtől kézdvc már bevezetjük a rendszeres istálló trágyázást is. A teheneknél és a sertések- né! kétévenként háromszori ellel és során 15 százalékkal emelkedik a szaporulat is- melynek értékesítése során újabb jövedelemhez jut a csoport, A baromfiállományt- 48 tyúkkal, 50 libával és 50 pulykával emelik, A csoport ed dig még nem .foglalkozóit barom fi tenyésztéssel, de a többi termelőszövetkezete] példáját látva megteremtik állandó törzsállományukat. A nagyobb jövedelemből jut á tagságnak is. de tönk jút a csoport közös gazdaságának fejlesztésévé is, Az 1954-es pvbeii 4 vagon or, magtárat építenek, szeptember 30-ra készül el egy 200 férőhelyes juhhodály, és tervbe vetlek egy 20 személyes brigádszállás építését is. A kis csoport tagjai mint láthatjuk — az üj ter* vekkel még gazdagabbá Válnak, hisz az idei üzemtervük egy újabb lépcsőfokot jelent a fejlődés, á boldogulás Útján, 23.000 forintos megtakarítást- vállaltunk a gépjavítás során Javltóbrigádj&ihk versé nyvál* állásokat teltek, hôgÿ a munkákkal 5 nappal a határidő előtt elkészülnek. Gépállomásunk csatlakozott a tamási gépállomás országos versenykihívásához, Vállallak, ilugy a .javítások során 23.000 forintot megtakarítunk. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a munkaidő jó beosztásával, a késések teljes megszüntetésével és a fő javításoknak saját Műhelyünkben való elvégzésével az egy gépre eső 300 őrá javítási időt 380 ólára rövidítjük le. Szeretnénk, ha a megyei igazgatóság a gépjavítás értékelésénél flgye.embe venné azt, hogy idegen műhelyben item javíttatunk egyetlen erőgépet sem. A javításokban Kolter Mihály brigádja hálád eddig az élen. Szorosan Möeöttd van a csépSőjavító Tóth István bngadja iá. A gépállomás igazgatósága pénzjutalmat tűzött tel » legjobb eredményt elérő brigádok jutalmazására. Versenyvállalásunk teljesítése elé azonban nehézséget gördít az anyag- és alkatrészellátás hiányossága. A vezető Mechanikusnak állandóan Kecskemétet és Budapestet kell járnia a beszerzés miatt. Ez pedig baj, mert ö a javításuk irányításának a feje. Igaz, hogy sok alkatrészt előállítunk saját erőnkből de ez nem mindig jár tűre takarítással. Ha ezen a téren nagyobb támogatást kitpnánk, 33.090 forintnál többet is meg tudnánk takarítani. Ez pedig nemcsak a mi ügyünk htnem áz egész országé. Fövenyi Ferenc, dúnavecsei gépállomás. J’igyre több doijfoító parugét ieijesíli cijçésaêvi (o|«s* és baromfi beadási kötelezet * séjBjé t nyiséget a begyűjtőnek és kíjeAMlKÖfe a Múlt évben Megjelent áz új begyűjtést fen* deiet, dolgozó parasztságunk nagy érdeklődéssel olvasta. — Sokaié kiszámították, hogy a csökkentés révén Meflriyivël több jut majd háziszükség.etre, szabadpiacra áz egyes tenné* nyékből. Válaszul a kedvezményekre, riágy számban kezdte meg a dolgozó parasztság áz Idei kötelezettségek teljesítését. BAJÄN Baltó István 5 és féi- hoidas, Világos István 4 holdas dolgozó paraszt Már január hó 1 l-én 100 százalékban teljesítették egészévi barOMEibeadáíi kötelezettségüket. Mohácsi And* fás szabadszállási 4 és fél hol* d. s gazda január 3*áf) átadta 8z egész évié előírt Mr'-siriMylentette, hogy az első negyedévben egészévi basnmfitEvíozá- sát is rendezi. S. Horváth Sándor orgoVá- nyi 8 holdas gazda a Mült évben is becsülettel eleget téti kötelezettségének. Örömében, hogy.a Múlt éVi 2Ó—20 kg, tojás és baromfi helyett az idén csak 12—12 kg-ot keli teljesítenie —* jaftuár 7-én már az egész évre előírt Mennyiségei beadta. SOKAN varrnak olyanok is, küknek a kis földterület után csak â kg. baroüifit vagy tojást keil beadniuk, — rúiitéh az egész merth.Deőcer egyszerre teljesítették.
