Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

Gépjavítás a lajosmlzsei gépállomáson A frissen esett szemerkélő iió az egyformaság feh-'r kucsmáját húzta a hetek dőlt még tarkaságban virító la- .josmizsoi házak soraira, tló takarja a gépállomás épüle­teit és udvarát is, ahol csak ritkán és rövid időre pillant­hatunk meg egy;egy emberi alakot, akit a javítóműhelyek hatalmas ajtajai takarnak el a szemünk elől. Makkai Kálmán főgépész- szel. a keskenyre taposott hóösvényen, mi is a javító­műhelyek felé igyekszünk. A cséplőgép javítóban ismerős, kedves zaj. sürgés-forgás fo­gad bennünket. A gép min­den poréi kaját" gondosan átvizsgálják a javítóbrigád tagjai. A cséplő gyomrába villanykörtével világítanak be. A „fedélz ten*’ két javító dolgozik. Az egyik türelmet­lenül kiált lent foglalatosko­dó társának: — Szaporábban pajtás! Add csak ide mostrndr a kisdo* bot! — A kisdobot?/ — mondja a másik. -— Már hogy adnám én azt ódat —- Hát. én csak annyit mon­dok — egyenesedik fel amaz, — hogy ezért a■ lazsálásért inaskorodbún már jól szájon csaptak volna. Azzal a gondolattal, hogy most jól ».beolvasott", kissé ravaszkás mosollyal várta lentről a feleletet de a lentiek harsány nevetésbe törtek ki. Társa is nevetve kiáltja fel: ~ Iliért nem mondod már, mógegyszer, hogy adjam fel —. hiszen egy félórája már rajta ülsz. A jókedv és a nevetés nem szűnt meg, csak a kalápácso- lás zaja cltompította, kissé elverte a hangot. Lahanez Gábor, a eséplőja- vító-brigád vezetője, aki ép­pen egy újabb darabot fo­gott a satuba. tűnődve, de vi­dáman szólal meg: — Úgy dolgoznak, mintha i ne g kölyagosoélta k volna. Mióta, megtudták, hogy $1.1 százalékkal vezet gépjavítás­ban a gépállomásunk, nem lehet velük bírni. Szinte meg­részegedtek az örömtől arra a gondolatra, hogyha most kitartó, szívós munkát vé­geznek. nemcsak megyei, de még országos elsők is lehet­nek. Az utolsó szavakat már elnyeli Dudogh Mihály ka­lapácsának éles hangja. Ép­pen most készül az egyik cséplő nagydobja. Nagy szak­értelmet, ügyes fogásokat kíván ez a munka, de Du­dogh Mihálynál sem szakér­telemben, sem szorgalomban nines hiány. Ö is szeretné- ha a gépállomás jó híre eljutna Kecskemétre apjáig— a kép­viselőig. — De nézzük meg a trakto­rosokat is —- mondja Makkai elvtárs és már tapossuk a ha­vát az erőgépjavító felé. amely az udvar túlsó végé­ben nyújtózkodik. A javítóban két erőgép van és egy vontató. Marosak per­cek kérdése, hogy a két erő­gép elhagyja a javítómű­helyt. Egy fiatal traktoros­lány jókedvűen csurgatja a feketén csillogó üzemanyagot a gépbe. Fekete József két­szeres sztahanovista meghúz* za az utolsó csavarokat. Ra­gyog az arca az örömtől. Biz­tos benne, hogy gépe min­den porcikáját becsületesen kijavították — hiszen a ja­vítók között ő is ott szorgos­kodott. A nagy munkában egy pil­lanatnyi szünetre megállnak a kezek és a kíváncsi arcok Makkai Kálmán felé fordul­nak- A gépeket, a szerszámo­kat mutatja sorra. Ekkor vesszük észre mi is, hogy a javítóműhelyben kéziszer­számokkal folyik a munka. — Pedig van .villanymoto­runk, villanyflíránk, de ki­használatlanul hevernek. Pe­dig villannyal ötször olyan gyorsan el tudnánk végezni a munkát. Ahhoz azonban> hogy ezeket a motorokat kihasználhassuk, három fázi­séi áramra lenne szükség. A vezeték alig 50 méterre a ta' nácsháza tetején húzódik. Már régén szerettük volna innen a mvitóműhelybe ve­zetni az emberi erőt megkí­mélő, a munkát gyorsító energiát, de ehhez a nagykő­rösi DAV nem adta meg az engedélyt. Arra hivatkoztak ugyanis, hogy ,.az 1953-as tervükbe nem vették bele ezt a munkát Önkéntelenül felötlődik bennünk a kérdés, hogy váj­jon a DAV vezetői gondol­tak-e arra, hogy ezzel a felfo­gásukkal mennyire akadá­lyozzák a lajosmizsei gép­állomáson a munkát. Makkai Kálmán azt is elmondja, hogy több mint féléve besze* rezték már az anyagot is a beszereléshez, tehát csupán egy szerelőre és engedélyre lenne szükség * ami bi­zonyára nem lenne terhére a DÁV-nak sem. Búcsúzunk a lajosmizsei gépállomás szorgalmas gép­javítóitól. Megindulnak a traktorok is kifelé, amelye­ken már befejezték az utolsó simításokat. A gépjavítók arcán a becsülettel elvégzett munka ottfelejt egy kedves mosolyt, miközben arra gon­dolnak, hogy január végére — mert ezt vállalták és vál­lalásukat teljesíteni is fog­ják — egyetlen gép, egyetlen munkaeszköz sem marad ki- javítatlanul a gépállomáson. A diadalmas munka fiatallá, erőssé varázsolja azokat is, akik jóllehet már túlhaladtak az öt vénén. Ez az erő, ez az együttműködés titka, — hogy bár a DAV jóvoltából nem dolgoznak a villanyérőre be­rendezett. gépek — mégis elsők között vannak az egész országban. Tohfoezer kíilöníéle permetezőgépet gyártanak megyénkben MEGYÉNKBEN egyik fő tar* inejésí ág a szőlő- és gyümölcs­termelés. A mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat meg­jelenése után azonban még to­vább szélesedik, fejlődik. A szakszerű kezeléshez azonban az eddiginél több, modernebb, köny- nyebbeu kezelhető gépekre van szükség,; ■ A Tiszákéeskei Permetezőgép­gyár a Kiskunhalasi és. Bajai Motor-javító Vállalatokkal közö­sen már az első negyedévben többezer darab, különféle per­metezőgépet gyárt a szőlő-, és gyümölcstermelők részére. A TISZAKÉCSKEI Permete- zőgópgyár az utóbbi években egyáltalán nem töltötte be hiva­tását: egyetlen permetezőgépet sem gyártott. Az elmúlt, év utol­só hónapjában ismét megkezdte a különféle permetezőgépek és alkatrészek gyártását., Ez év el­ső negyedében 413 magasnyo­mású, 1320 darab »Baktéria«, 33 darab »Orkán« és 500 darab »Gazda«- permetezőgépet gyárt A Kiskunhalasi Motorjavitó Vál­lalat fürkészporozókat, a Bajai Motor javító Vállalat - szénkéne- geZöket és több mint 1000 da­rab »Vermorel« permetezőgépet készít el tavaszig. TISZAKÉCSKÊN a permete­zőgépgyárban a múlt évben vas­lemezből készítették a permete­zőgépeket, Az idén már a meg­rendelt permetezőgépek, nagy ré­szét rézlemezből kell elkészíteni. Az ehhez szükséges sárgarézle­mezeket azonban még a mai na­pig sem diszponálta le a köny- nyűipari minisztérium. Ez a permetezőgépgyár első negyed­évi tervét és a' betervezett gé­pek határidőre való leszállítását nagyban hátráltatja. Ezért je­lenleg a permetezőgép alkatré­szeket gyártják s emellett javí­tást vállalnak a község dolgozó parasztjai részére. Most készítik az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek lészéró megren­delt többezer darab öhitatóvá- lyút is. Kisuy üléseken ismertetik a begyűjtési rendeletet a kiskőrösi járásban Járásunk területén több községben tartottak kisgyülé­seket, amelyeken ismertet­ték a párt és a kormány ha­tározatát mezőga zdaság'unk továbbfejlesztéséről és aü új begyűjtési törvényt. A begyűjtési törvény ismer­tetése óta Csengődön számo­sán keresik fel a tanácsot, hogy tájékozódjanak az új begyűjtési előirányzatról. Ezek a termelők már tervez­getnek, hogy a beadott ineny- nyiség után megmaradt rész­ből mit fognak vásárolni. 4 izunO-dácsi Sza­badság -termelőszövet­kezet ez év első heté­ben teljesítette múlt- évi sertésbeadási kö­telezettségét. Hátralék nélkül indultak az, új esztendőnek. Tudták, hogy ennek az övnek sikere jórészt at­tól függ, hogy télen hogyan szervezik meg i tavaszi munkát, ho gyoM. használják ki a téli hónapokat. Jól meg szerv esték ezért a A kunaiacsí Szabadság tsz jó! ha znilía fel a téli napodat teli. hónapok munkáit. Ebben az időben irá­nyát hordanak, ja­vítják a sertésólakat és rendbehoz 'dk a la­kások át. De- nemcsak S?9 badság tsz tagjai hasz­nálják ki jól a teli ■napokat, haliéin, a köz­ség dolgosé parasztsá­ga is Azok, akik vé­geztek a trágyahordáz- sal,, földjeik mellett elhúzódó árkokat, sán­cokat takarí'ották .ki Igeit sok dolgosé pa­raszt szőlőt telepít Esek mindent elkövet­nek, ■ hogy a szőlőlé lepités idejére földjük készen álljon a telepí­tésre. Majd minden gazdaságban javítják ci kézieszközöket, sze­kereket, . mezőgazda sági kisgépeket, hogy azok tavaszkor hi­bátlanul áüjanak rca- ítélkezésre. Pásztor Sándor, Kumdacs. Kecelen n begyűjtési állan­dó bizottság tagjai elbeszél­getnek a dolgozó parasztok kai, tájékoztatják őket kor­mányzatunk rendelkezéseiről. A tanács az új begyűjtési törvényből kivonatot készí­tett és ezt átadta az állandó bizottság tagjainak, hogy pontos felvilágosítást adhas­sanak a község lakóinak. A beszélgetés eredményeként Kecelen már igen sok dolgo­zó paraszt ismeri a törvényt, annak szellemét. így nincs ok a félreértésre. • Tázláron is kisgyüléseket tartottak, ahol ismertették kormányzatunk legújabb ren­delkezéseit. Tanács es a dol­gozók közötti kapcsolat szo­rosabbra fűzéséért újjászer­vezték az állandó bizottsá­gokat. Ezek eddig nem mű­ködtek és így nehézségbe üt­között a község dolgozóinak mozgósítása is.. Soltvadkérten az egyik pa­rasztgyűlésen példás . mini- káért Bolemányi Györgynek átadtak egy rádiót. Ez a dől- 1 gozó paraszt, beadási kötele­zettségét példamutatóan tel­jesítette. Ürögi Judit, Kiskőrös. A szqkemb Téli m unka A borliexetés folyamata a szürettel kezdődik és az erjesz­téssel folytatódik. A helyesen vezetett erjesztés alatt a must­ban lévő cukor átalakul bor­szesszé ((amit alkoholnak is. ne­vezünk) és szénsavgázzá. Ez az erjedés alatt bugyborekoiás közben távoz jk a hordóból, kis- része azonban a borban marad és ez okozza pezsgését. Az erje­désnek általában két üteme van: az első zajos erjedés, ameiy né­hány napig tart és utána a 3-4 hétig tartó utóerjedés. Ez alatt a borban lévő cukor többnyire teljesen kiérjed. Amikor a oor átment az er­jedésen, édességét elvesztette, íze csípős, kissé kesei'nyés, illa­ta gyönge és nyers, színe zava­ros. Ez az új bor jellege. Hogy kedvvel fogyasztott itallá váljék, bizonyos átalakulásokon keli keresztülmennie, amit a bor fej­lődésének nevezünk. Ebben a fejlődésben sok tényezőnek van szerepe, imnt az erjedés lefolyá­sának, a pince hőfokának és páratartalmának. A levegő ha­tása a legfontosabb. Ismeretes, hogy mmden fejtés után meg­zavarodik a bor, minél fiata­labb, annál inkább. Ezek a za­varosáé anyagok az erjesztésnél fontos feladatot teljesítenek, de kiforrás után szükségte lenek, sőt károsai,, mert akadályozzák a bor teljes tisztulását és éré­sét. Levegővel érintkezve ezek az anyagok szilárd lebegő ré­szecskékké válnak, később a hordó fenekére ülepednek s ha a fölöttük letisztult bort lefejt­jük, megszabadítjuk ezektől a zavarosáé anyagoktól s. Az újabb fejtés természetesen újból okoz zavarodást, de kisebbet az előbbinél és utána a bor kön­nyebben tisztul. Ez à folyamat mindaddig tart, amíg a borban levegő által kicsapható záva- rosító anyag van. És miközben ez történik, a boa* készre kezelt, érett lesz, elérkezik fejlődése te­tőfokához. Amely bor ezt elérte, azt fogyasztani, illetve palackoz­ni kell, mert további kezeléssel már vénülni kezd, zamatai fa­kulnak. A borkezelés azt jelenti, hogy ezt a fenti folyamatot irányít­suk, lehetőség szerint siettessük és közben a bort a betegségek­től, hibáktól megóvjuk. Most van az első fejtések Ideje. Ekkorra a2 újbornak meg­nyugodva, ■ letisztulva és feltölt­ve kell lennie. Az ilyen bornál a seprőn való továbbtartás kelle­metlen ízt, homályosságot adhat a, bornak, ezért lefejtése szüksé­ges. Az első fejtésnek kettős cél­ja van: egyrészt a bort seprő­jétől akarjuk elválasztani, más­részt a levegőhöz való juttatás­sal az érését segítjük elő. Ennek megfelelően nyíltan fejtjük, vagyis a hordót megcsapoljuk, a bort kármentőbe eresztjük, on­nan szivattyúval, Vagy sajtárok­kal visszük át másik hordóba. Ezt a hordót előzőleg hi-ként 1—2 cm. papírbetétes vagy 3—4 cm. aszbesztes kéhszelet elégeté­sévé, gyöngén bekénezzük. A fejtés megkezdése előtt az ősz­er tanácsai a ' p i n c é b e n szes szükséges edényekét, esz­közöket előkészítjük. Ha a pin­cében állott, áporodott a levegő, vagy egyéb idegen szag van, fej­tés előtt ki kell szellőztetni, mert a bor a levegőből ezeket az illatokat is felvenné. A szel-: lőztetés esetleg nagyon lehűt-* heti a pincét, ami lassítja à bor érését, azért leghelyesebb á bo­ros pincében semmi olyant nem tartani, ami levegőjét a legki­sebb mértékben is ronthatná. A csapóidat óvatosan vé­gezzük, hogy a seprő föl ne za­varodjon. Mindig v.gyazzunk, hogy csak tiszta bor kerüljön a kármentőbe, ezt pohárban gyer­tyaláng vagy egyéb fény e»é tart­va ellenőrizhetjük. A seprőt le­hetőleg olyan hordóba’gyűjtsük, amelynek ajtaja van s ezt a hordót előzőleg erősebben ké- nezzük. Az összegyűlt seprőből igen jó pálinka főzhető, vagy ülepedni hagyjuk a hordóban s utána a tetején összegyűlt bort leszíneljük. Ha a seprőt apró zsákokba tesszük és kipréseljük, kinyerhetjük a még benfieiévő bort, ezt azonban míg ser'óízét elveszti, célszerű külön kezein;, A kipréselt seprő — a benne lévő borkőtartaiom miatt a nép­gazdaságnak értékes anyag (töb­bek között a szövetfestésnél ját­szik fontos szerepet) ezért adjuk át a megfelelő gyüjtőszervek­nek. ■ Az első fejtést akkor végez­hetjük a fenti módon, ha az er­jedés jó volt és a még seprőn lévő újboron betegség jelét, vagy borhibát nem észlelünk. fixek k/ixOtt egyet emlí­tek, amely az Idei évjárat, áltá­lában gyenge boraiban gyakraÍM ban előfordulhat. Ez a borvirág, vagyis penészszerű hártya a bor felületén, ha nem gondoltunk arra, hogy a gyakori töltögetés- eel a hordók állandóan te; ve le­gyenek. A fiatal borokat külö­nösen szereti. Fejtéskor az ilyen hártya szétszakadozott darabjai zavarják és továbbfertözik a bort. Azért az ilyen hordót előbb töltsük fel topóval olymódon, hogy a topó szára a penész hár­tya alá érjen, közben a hordói szája körül fadarabbal ütöget- jük. így a hordó színig töltve, a bor tetejéről a borvirág lefúj­ható. Az átfejtett tájborral — ha apadást veszteségét töltögetéssei 2—4 hetenként rendszeresen • pó ­toljuk — (gyengébb bort és me­legebb pincében gyakrabban kell) —• nincs más dolgunk, mint időnként fejlődését, egészségét ellenőrizni. A második fejtés Ideje akkor érkezik él, amikor a bor újból megtisztult és a pin­ce nem meleg még annyira, hogy a bort újból felzavarná. Ez az idő általában április hónap. Fejtés után rendesen né­hány hordó szabaddá válik. Eze­ket kimosva, kicsurgatva beké- nézzük. Az egész pincét állan­dóan rendben és tisztán tartsuk, mert csak tiszta pince érlei egészséges bőrt. Darnai Ernő. Jelentősen kibővítik az állatorvosi rettríelőíntézelek hálózatát A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló , párt- és kor­mányhatározat állategészségügyi rendelkezéseinek végrehajtása söráh jelentősen kibővítik az állatorvosi rendelőintézetek háló­zatát. Jelenleg 14 ilyen intézet működik az országban. Ebben az évben Somogy megyo kivételé­vel, ahol a már meglévő kapos­várit tovább bővítik, minden megyében létesül legalább egy állatorvosi rendelőintézet, vagy állatkórház. Békés, Borsod, Csongrád, Heves, Pest és Szol­nok megye két új állatorvosi rendelőt is kap, (MTI) K alföldi hit* BECS (TASZSZ) Január 7-én Bécsben befejezte munkáját a Nemzetközi Jogászértekezlet. A záróülésén D. N. Pritt, s Demokratikus Jogászok Nem­zetközi, Szövetségének elnöke» mondott záróbeszedet, Pritt felszólalása után a sza­vazatok abszolút többségével ál­talános határozati javaslatot fo­gadtak el, amely áz «*4 5* vitát* jogászait az alkotmányos és a polgári jogok védelmére hívja fél, valamint arra, hogy szánja­nak síkra a szakszervezetek jo­gainak Védelmében és működ­jenek közre a nemzetközi fe­szültség tárgyalások útján törté­nő csökkentésében, háremjanai a békéért, a demokratikus sza­badságjogokért. Két küldött tsr- íózködótt a szavazástól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom