Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-12 / 9. szám
AZ MDP BXCSKISKUNMBGYZI IX. évfolyam, 9. szám. ,lr« SO fillér 1954 JANUAR 12. KEDD BÁCSKISKUNMEGYEI A.x fel len d ítészért A "Kari Marx«-kolliozban (I krán SZSZK, Sztálin terület. Szclidov kerület) két könyvtár működik. A könyvtárak állománya körülbelül nyolcezer kötet. Rendszeresen megvásárolják a» újonnan megjelent politikai, irodalmi, tudományos és mezőgazdasági könyveket. — A képen, könyvkiadás a kolhoz, könyvtárában. \íezőgazdai szakemberek értekezlete a kis kint hu tusi járási tanácsnál A fejlett állattenyésztés — a népjólét emelésének igen fon- ros eszköze. Az állattenyésztés egértékeseb-b élcuniiszereKke!, Hússal, tejjel, zsírral, tojással látja el a lakosságot. Sokfajta nyersanyagot, például bőrt és gyapjút ad a könnyűiparnak. A gépeken kívül igen nagy szükség van az igaeróre is. Az ipán ,’s az éieumezési célra termeszeit növények melléktermékeit ég jobban az állattenyésztés hasznosítja. Ugyanakkor az állattenyésztés fejlettsége igen nagy hatással van a növénytermesztésre is, mert az állati trágyával. növelhetjük a föld termőére jet. Az állattenyésztés tehát igen fontos, egyben igen jövedelmező iga a mezőgazdaságnak. A partis a kormányhatározat nagy gondot fordít az állattenyésztés fellendítésere. Termeiőszovetke- leteinknél és egyénileg do-gozó parasztjainknál az állattenyésztés fellendítésének minden eszköze adva van az idén, de nem ■mindenütt használják fel azokat. Legtöbb heiyen gazdag termést takarítottak be árpából, zabból és lucernából, megvan tehát a tej-, hús- és a zsír- érmeiés alapja, a takarmány. Megvan, de még sem hasznosítják úgy, ahogy kellene. A nem megfelelő takarmanyozás táros hatását igazolja például a kerekegyházi Előre termelőszövetkezet is, amely több tehenet kiselejtezett azon a címen, hogy a teheneknek gyenge a tejhoza- .riuk. Az egyik ilyen tehenet a ■söpört tagja, Mező Sándor vet- > meg 1000 forintért, mondván, hogy ő ezt a tehenet megfejelő takarmányozással rendbe udja hozni. Es valóban igaza volt. Annyira feljavította a. jó- «ágot, hogy ma már a vételár Háromszorosáért sem volna hajlandó eladni. Az igazság tehát aa, hogy az állatok azért voltak rossz kondícióban, azért volt alacsony a tej hozam, mert nem volt megfelelő a takarmányo* :ás. Hiába vesznek tehát termelő- zsoportjanik például jól tejelő tehenet, ha nem megfelelően ta- karmányozzák őket, leromlanak. Ezért nagyon nagy gondot kell fordítani az állatok takarmányozására. Még mindig sok helyen előfordul, hogy állatgondozóknak esti és szellemi fogyatékosságban szenvedő embereket jelölnek ki. Erre egy jellemző példa a lajosmizsei termelőszövetkezet, ahol tavaly Német Ferenc volt a sertésgondozó, aki nem is értett a sertéstenyésa- éshez, de nem is törődött az állatokkal.. Hosszas huza-vona után leváltották. Heiyébe egy nőt állítottak, aki szintén nem sok gondot fordított a sertesáí- ‘omanyra, gyerekeivel őriztette pket. A3 állattenyésztés ilyen isgyídtó lebecsülésé következtében gyakori volt az elvetélés ás alacsony a szaporulat. Most ismét más sertésgondozó foglalkozik a jószágokká:, de a termelőszövetkezet vezetőségének eddigi ténykedése is azt igazolja, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy milyen hatalmas jövedelmű forrást jelent az állattenyésztés. Termelőszövetkezeteink szüntessék meg a jószággondozók állandó cserélgetését, .jól nézzék meg, kit tesznek az állatok mellé és nyomós ok nélkül ne változtassák őket. Az állandósított dolgozó maga is érzi, hegy nemcsak vendégségbe jár az istállóba, hanem felelős gondozója a termelőszövetkezet jószágainak. A. termelőszövetkezeti elnökeink és a termelőszövetkezeti párt- szervezetek teremtsék meg a2 állattenyésztői m»tnka becsületét. A takarmányozás és a jó állatgondozás mellet* az állattenyésztési termékek emelésénei: harmadik eszköze a jól bevált szovjet módszereit alkalmazása. Értekezleteken gyakran szerepel a háromszori fejés és az utó- csepegtetés, mégis alig találunk megyénkben egy-két termelőszö vetkezetet, ahol ezt gyakorlat ban is alkalmaznák. Itt az ideje, hogy az illetékes járási szervek a gyakorlatban is segítsék a ter melőszövetkezeteket az egyem takarmányozás bevezetése mellett a fejlett módszerek betaní tásában. Az állatállomány szaporításának komoly akadálya, hogy az apaállatok gondozásával nem megfelelően törődnek. így van ez például a lajosmizsei Vörös Csillag termelőszövetkezetben is. Az állattenyésztés lebecsülését igazolja az is, hogy sok helyen nincs megfelelő helyük az állatoknak. Fel kell használni a téli időszakot az istállók átalakítására, korszerűbbé tételére. Az állatállomány fejlesztéséhez szükséges a megfelelő takarmányalap biztosítása. Az egyik tegjobb zöldtakarmány: a pillangósok, mégis tavaly például a kecskeméti járás termetén még 3 százalékát sem vetették be a termőterületnek ezekkel a fontos takarmánynövényekkel. Feltétlenül növelni kell egész megyénkben a lucerna és az egyéb pillangósok vetésterületét. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó gazdáink csak akkor tudják végrehajtani a2 állattenyésztésben feladataikat, ha munkájukhoz a szükséges szaksegitséget megkapják. A járási állattenyésztési állomások beosztottjai, a mezőgazdászok több segítségadással nagyban hozzájárulhatnak megyénk állattenyésztésének fellendítéséhez AZ ELMÚLT NAPOKBAN a kiskunhalasi járási tanácsnál összejöttek az állami gazdaságok, a tangazdaság, a gépállomások és a termelőszö ve t Keze te.k szakemberei és agronomusai, hogy a párt- és a kormányhatározat alapján az előttük álló nagy feladatokat közösen megbeszéljék. A járás különböző területéről 32 szakember jelent meg ezen az értekezleten. Vida Simon, a kiskunhalasi városi tanács főagronómusa foglalkozott a járás helyi sajátosságaival, a szőlő- és gyümölcstermeléssel, a gabonatermesztéssel és a talajerő fokozásával. Az előadó bőven foglalkozott az istáüoírágya szakaszos kezelésével és annak helyes felhasználásával is. Az előadást a szakemberek A MEG y El tanács végrehajtó bizottsági ülésén foglalkoztak a tanácsokhoz érkezett panaszlevelek elintézésével. Az eimúlt év első felében 497 dolgozó fordult panasszal a tanácsi szervekhez. Ebből 395 levelet fel* sőbb szervekhez küldtek. A megyei tanácshoz közvetlenül 102 panaszievél érkezett. A második félévben javult a bizalom tanácsaink iránt, több levél érkezett közvetlenül a tanácshoz. Az elmúlt év második felében a beérkezett 900 panasz közül csak 450-et intéztek el az év végéig. A megyei tanács a panaszlevelek elintézésénél komoly mulasztást követett el. A végrehajtó bizottság nem ellenőrizte az osztályoknál; kiadott panaszlevelek sorsát, nem nyújtott ' az elintézéshez megfelelő segítséget. Különösen sok az elintézetlen panasz a. kommunális osztályon, foviJ>bá - begyűjtési éf me7Őelénk figyelemmel kísérték és a hozzászólásokban - lelkes .kezdeményezések hangzottak el a járás mezőgazdaságának fellendítése érdekében. A TOMPÁI Szabadság termelőszövetkezet részéről Kovács Gergely versenyre hívta ki a járás területén lévő összes termelőszövetkezeteket... A versenypontok között szerepei az istállótrágyázás szakaszos kezeiess, valammt helyes felhasználása, azonkívül a növénytermelés es állattenyésztés fellendítése, a munkafegyelem megszilárdítása, a közös tulajdon megőrzése, a gépék helyes kezelese es Karbantartása. A többi szakember örömmel fogadta ezt a versenykihívást és a mezőgazdasági osztály dolgazdasági osztályon. De a pénzügyi osztályon sem került elintézésre egy sor panaszievél. A kommunális osztályon példáit. Hegedűs Ferenc július 7-én írt levele, Kerti Míhályné szeptember 25-én írt levele még az év végéig sem nyert elintézést. A mezőgazdasági osztályhoz Pataki Gábor csátaljai traktoros munkaberügyeben júniusoan írt levelet. Hónapokon át nem intézték el a traktoros munkabér- ügyét. A begyűjtési osztályhoz július 12-én került Magyar Sándor panasza. Sem ez, sem Gyan tstvánné augusztus'25-én írt panasza hónapokon át nem nyert pl inít>7pef SOK PANASZLEVÉL járási tanácsainknál kerü.t az íróasztalok süllyesztőibe. Míg a itun- szentmiklósi, bácsalmási és kecskeméti járásokban gondossággal és határidőre végzik a oanaszlevőink tco-izsaáiasat. adgozói vállalták, hogy minden evővel elősegítik a verse nypiozga- lom kibontakozását. A kunfehértói kertimagterme lő állami gazdaság pedig versenyre hívta ki a járás (óbb állami gazdaságát. AZ ÉRTEKEZLETEN sin hasznos javaslat hangzott ei. Többek között a szakemberek valamennyien vállalták, hogy' s termelőszövetkezetekben szak előadásokat tartanak, hason.ó képen a Szabad Föld Téli Esté ken is. Arról is szó volt, hogy minden kéthónapban összejönnek a járás szakemberei, abc! hasznos tapasztalataikat kicserélik és az elvégzett munkák eredményeiről beszámolnak dig ez nem jellemző a kiskőrösi, kiskunhalasi és kiskunfélegyházi járásokra, ahol csalt négy-ötszor sürgetésre adnak jelentest a kivizsgálásra küldött panasz évelőkben felvetett ügyek elintézésének állásáról. Az utóbbi hónapokban a megyei tanácsnál a panaszlcvelel: elintézésénél és kivizsgálásánál bár némi javulás tapasztalható de még mindig nem elég gyw san történnek az intézkedések Igen sok esetben tanácsaink sémi kellő gonddal, legtöbbször bü< rokratikusan kezelik a dolgozók panasz leveleit. EZEKNEK a visszásságoknál! megszüntetésére a végrehajtó bizottság határozatot hozott* hogy a megyei tanácsnál pa* naszügyi csoportot szerveznek, hogy a dolgozók panaszait bűit* kráciamentesen és az eddigieknél gyorsabban intézzék et Megyénkben ax idén soksxorosan több csibét keltetnek, mint tavaly A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat egyik fontos feladatként tűzte Ki az állat- tenyésztés fejieszíésébeii baromfitörzsúiiomány nevelését. Megyénkben az utóbDi években sokat fejlődött a baromfitörzsállomány, Az altatni gazdaságok, termelőszövetkezetei: az idén saját szükségletükön kívül bőven ellátják fajtiszta csibével a megye termelőszövetkezeteit es egyénileg dolgozó parasztjait. A megyei állattenyésztési felügyelőség irányításához tartozó keltetőállomásokon mar e hó közepén megkezdik a keltetést. Az idén több mint háromszorosra növelték a keltetőállomások kapacitását. Kecskeméten egy új ötgépes Keltető- állomás épül, Kiskunhalason pedig a meglévő 0 géppel bővül. A két állomás ebben az evben 1,800.000 darab csibét ad majd a megye termelőszövetkezeteinek és dolgozó parasztjainak. » . A keltetőállomások .már most felkészültek a munkára. A szükséges tojásmennyiséget minta- községekből és állami gazdaságokból szeiezték meg. Megfogadtál:, hogy a kelési százalékot az idén rendszeres lámpázással emelik. Berendezkednek a naposcsibék előnevelésére is. A csibe már megerősödve kerül a termelőszövetkezete-1 ken kívül az egyénileg dolgozó parasztokhoz is, I A Ba|ai Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat több húsárut készít a doagozóknuK A kormányprogramul óta a Bajai Vágóhíd rs Húsfeldolgozó Vállalat mind több Kész áru val, felvágottal es főtt húsokkal tátja cl a hajat Népbott árudákat és a bajai és bácsalmási járás füidművesszövetkezcteit. A múlt év júniusa óta a szalámifélék, kolbászáru, szalonna, zsír, töUe.ék áru és különböző főtt húsok gyártása 130 százalékkal emelkedett. A dolgozók bőséges ellátása és a minőségi áruciőáliítas biztosítására a .vállalat a kormány-: Programm elhangzása óta újabb gépek beszerelésével gyorsította a különböző felvágottak előállítását. Egy 150-es húsdaráló, egy 50 kilogrammos elektromos töltőgép, egy 1.1 késes hús-zúző és egy hidraulikus tepertópréselő felállításával növelték a húsfeldolgozás gépesítését, a hentesáruk higiénikus előállítását. Az új év első hónapja megdöntötte azt a rég) feltevést, hogy január és február hónapok forgalomcsökkenést eredményeznek, a d sznóvágásot miatt. A hentesárukban való kereslet megnőve kedett és a forgalom az újév első hónapjában 7f- százalékkal eme.kedett. A vállalat a megnóveke- dett igényeknek is teljes egészében meg tud felelni. Ebben az évben a vállalat tovább bővül egy három vagonos hfltőház építésével. A húsellátás I folyamatának zökkenőmentes biztosítására pedig a vágóhíd mellett egy 50 férőhelyes istálló épöl la vágómarhák I«.'fogadására. Panaszügyí csoportot szerveznek a megyei tanácsnál
