Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
cA rBáejkiyktiíinieíjijei ^ílífiupÁg ankétjei a kereskedelem munkájáról ? A KORMÁNYPROGRAMM ' r*’ elhangzása óta sok levél érkezett szerkesztőségünkbe. —■ Ezeknek a leveleknek egyrészt? az áruellátás, a kereskedelem terén mutatkozó hiányosságokkal, problémákkal foglalkozik. Számtalan bátor bírálat, egészséges javaslat olvasható ki ezekből a levelekből. A kereskedelmi ellátással kapcsolatos panaszok, hiányosságok késztették arra szerkesztőségünket, hogy december 29-re ankétot hívjon össze, melyen a dolgozók bevonásával a kereskedelmi szervek vezetőinek jelenlétében tárgyalja meg megyénk áruellátásának helyzetét. Az ankéton ipari munkások, dolgozó parasztok, íöldmuvesszövetkezeti ügyvezetők, kiskereskedelmi dolgozók hallatták szavukat, mondták el megjegyzéseiket, véleményüket a kereskedelem megoldásra váró feladatairól, a kormányprogramm megjelenése óla megváltozott helyzetről és arról, ami még nem változott meg, bár megváltoztatása igen időszerű lenne a kereskedelem' területén. kolja az egyes helyeken mutatkozó áruhiányt, Nálunk Kerekegyházán egy kisebb forgalmú szövetkezeti árudában 70 kilogramm praliné várt vásárlóra. Olyan mennyiség volt ez, amely meghaladta a környék felvevőképességét. A szükségletek felmérésével, a feleslegesnek mutatkozó készletet máshova kellett volna átirányítani. Sérelmezi azt is, hogy az általa kiválasztott áru helyett mást .szállítottak. 42—43-as csizma helyett 39-est. A felületes áruellátást bizonyítja a jászszentlászlói fökirmívesszövetkezet panasza is. Három szállítmány kályhacsövet kapott könyökcső nélkül. Tiszaújfalura viszont csak könyökcsövet küldtek egyenes [üstcső nélkül. j. GÉN SOK PANASZ hang- A zott el, hogy nem kapnak az árudák a nagykereskedelmi vállalattól falporolót, szőnyegpo- rolőt, meszelőnyelet, budai földet, porfestéket, paptrfalvédűt, faszenet, olcsó beratválkozó tükröt, dörzspapírt. Ezek a cikkek tudomásunk szériát nem import áruk. És még sem jutnak el a vásárlóikhoz. Nem igen veszik figyelembe kereskedelmi szerveink a?, egyes vidékeken különösen kelendő és a népviselettel összefüggő textilszükségletet. Kiskőrösön, Kalocsán és másutt nehezen, vagy egyáltalán nem lohet kapni olyan ruhaanyagot, amiből az ottani népviselet készül. Bugacon, Szabadszál iáion nem árusítanak kunkalapot. A dolgozó parasztoknak ilyen irányú igényét a helyi földműves- szövetkezetek is kielégíthetnél: helyi ktsz-ekkel, kisiparosokkal készíttethetnék cl a hiányzó cikkeket. Ehhez csupán kezdeményezőkészség és gyönyörű népszokásaink, hagyományaink liszteietbentartása volna szükséges. A Z ANKÉTON elhangzót* • tak azt is bizonyították, hogy i Z ELSŐ HOZZÁSZÓLÓ- * Lendvai Mihály, a 64,1 Építőipari Vállalat sztahanovista instruktora volt. Elmondotta, hogy családja Tiszakécsken lakik. A legutóbbi időkig azonban Kecskeméten kellett beszerezni családja számára a cukrot, rizst, sőt a lisztet is. Nem azért, mert így tartotta a kedve, hanem azért, mert a tiszakécskei 1 öl dmű vessző vetkezet i bol tok a t csak a legutóbbi időkben látják el a kereskedelmi szervek megfelelő készletekkel a legszükségesebb háztartási cikkekből, élelmiszerekből. Pető Péter Pál páhl dolgozó paraszt felszólalása is azt erősítette meg, hogy a felsőbb kereskedelmi szervek sokszor indokolatlanul elhanyagolják < kis íöldművesszövetkezctl bol tok áruellátását. —Nálunk méj nem vezették be a villanyt — mondotta Pető elvtárs. — Ennek ellenére sem viharlámpát sem lampaüveget, sem petróleumlámpát, vagy éppen zseblámpaelemet nem lehet kapni a köz ségben. Hiányzik az anód-telep is. pedig világos, hogy villany híjján csak telepes rádiót tudunk használni a községben. — Hiány mutatkozik fontos mező gazdasági szerszámokból, kisgépekből is. Sem okét, sem boronát, sem répadasrálót nem vásárolhattunk egész éven át. Még iucemavetörnaghoz sem jutottunk hozzá. I UDJUK JÖL, hogy egy* csapásra mindent megváltoztatni nem lehet. Ismerjü, « zsírellátás területén mutatkozó nehézségeket. De azt nem tudjuk megérteni, miért kcil a napraforgóbeadás után járó étolajért Kiskőrösre menni. Azt sem tartjuk indokoltnak, hogy Kiskörösön sokszor napokig kilincselünk étolaj után, vagy reggeltöl-eslig kell várnunk a kiutalásra. Ilyen hosszú várakozás után lekésünk a vonatról is és gyakran kénytelened vagyunk hazagyalogolni Páhira. Nem lehetne az olajat Páhira szállítani és ott szétosztani? — teszi fel a kérdést igen helyesen Pető elvtárs. Igen sok szó esett az áruellátás zökkenőjéről is. Táborosi Gyula elmondotta, hogy Tisza- kécskén karácsony előtt még előzetes megrendelésre sem kaptak sokan cukorkaféléket, édességeket. Gondolhattak volna rá az illetékesek, hogy ilyenkor ezek iránt a cikkek Iránt megnő a kereslet. És a városban nem volt ilyen hiány. — Galzó József egy mástermészetű hibára hívta fel a figyelmet. ami bizonyos fokig indoa kormányprogramul megjelenése óta dolgozó parasztságunk nagy kedvvel bővíti gazdaságát, tervezget, építkezik. Helyes volt a MESZÖV-nek és a TÜZÉP-nek az a kezdeményezése, hogy 16 fö'.dművesszövet- kezetet jelöl ki építőanyagárusí- tásra. Ez a kezdeményezés azonban majdnem, hogy elvérzett a Végrehajtás során. Ma az a helyzet, hogy tégláknál egyebet nem igen kapnak falusi dolgozóink. Erre világított rá többek között Patyi Sándor kiskunmaj- sai dolgozó paraszt és Balogh László, a jászszentlászlói föld művesszövetkezet ügyvezetője. Az építkezések mellett a dolgozó parasztság termelési kedvének növekedését bizonyítja az is, hogy mezőgazdasági gépekkel kívánja gazdaságát bővíteni, korszerűsíteni. Ezt az igényt korán felismerte $ MÉSZÖV. Ezért 13 mezőgazda- sági gépeket árusító szaküzletet nyitott. Ez a kezdeményezés is megfeneklett már az elején, mert az üzleteket nem látták el áruval. A vasnagyke-reskedelmi vállalattól nem tudják a szükséges gépeket beszerezni, pedig a dolgozó parasztoknak a tavaszi munka előkészítése érdekében sürgősen szükségük van ekére, boronára, mag takaróra és más gazdasági eszközre. A vasnagy- kereskedclmi vállalat januárra tervezi a mezőgazdasági gépek bemutatóját a táj jellegzetes mezőgazdasági szükségleteinek figyelembe vételével. Ez helyes, célszerű és szükséges. Azzal azonban már nem érthetünk egyet, hogy nem gondoskodik sürgősen a szükséee* «MSőgaz- ! dasági gépek beszerzéséről. Jellemzően fejezte ki ezt Patyi elv- társ a következőkben: — A föld nem vár a nagykereskedelmi vállalatra. Februárban, ha enged a fagy, szántani kell. Már most intézkedni kell tehát, hogy a szükséges gépek a talaj megmunkálásához és a szőlőműveléshez való eszközök és szerek időben rendelkezésre álljanak. Az ankét tehát arra is rámutatott, hogy a nagykereskedelmi vállalatok fejlődése majdnem elenyésző a kormányprogramm elhangzása óta. Nem veszik figyelembe kellő komolysággal a dolgozók igényeit, amelyeket a földművesszövetkezetek és a kiskereskedelem közvetn hozzájuk. Ezt bizonyítják Gyenes Imréné- nek, a kiskereskedelmi vállalat 33-as áruda vezetőjének szavai. Nagy a kereslet 6-os és 7-es gyermekharisnyákbó'. A nagykereskedelmi vállalat mégis változatlanul 9—10—11-es nagyságú harisnyákat szállít. Keresik a flanell férfi alsónadrágot. A nagykereskedelmi vállalat raktárában hatalmas készlet van flanellméteráruban. Csupán a ktsz-ekkel kellene feldolgoztatni olyan cikkékké, amelyek a legkeresettebbek. A vállalat mégsem teszi meg ezt. í '‘ ATOLJA a nagykereske- ' J delmi vállalatok munkáját az újból és újból megélénkülő bürokrácia. A ÜVEGÉRT például egyetlen lépésfo sem tesz a dolgozók szükségleteinek gyors kielégítésére. Kijelentette, hogy csak akkor ad üvegárut n földművesszövetkezeteknek, ha bejönnek érte Kecskemétre. Cseppet sem fáj nekik, hogy például a 100 kilométerre fekvő csikériai, tompái, vagy kelebiai földművesszövetkezetnek ilyen körülmények között nincs megfelelő árukészlete. Az egyenletes ütemű áruellátást gátolja az itt-ott megjelenő protekcionizmus. Ugyancsak Gyenes Irnréné számol be arról — több földműves- szövetkezeti ügyvezetővel egyetértésben —, hogy a textilnagykereskedelmi vállalat köt-szövölt áruosztályán nem ritka az eféle meg nem engedett módszer. Indokolatlanul előnyben részesítik az állami kereskedelmet a szövetkezeit kereskedelem rovására. J ÖBB HOZZÁSZÓLÓ rá- mutatott arra, hogy a protekcionizmus a kiskereskedelem munkájában is elég gyakori jelenség. Különösen az olyan élelmiszerek, árucikkek elosztásánál üti fel a fejét, amelyből pillanatnyilag még nem rendelkeznék megfelelő mennyiségű készletekkel (szaloncukor, rizs, stb.) A protekcionizmus megszüntetése a kulturált kereskedelem egyik legfontosabb feladata, éppenűgy, mint a vevőkkel való udvarias bánásmód. Még sok ridegséggel, felületességgel, itt-ott durvasággal is találkozunk kereskedelmi szerveink munkájában. A nagykereskedelmi vállalatok, szervek vezetői közül többen tettek megjegyzéseket egyrészt a felmerült vitás, nem. tisztázott kérdésekkel kapcsolatban, másrészt a felszólalásokban említett hibákkal összefüggésben. A felszólalásokból azonban nem derült fény arra, hogy az áruellátásnak milyen hibáiban érzik felelősnek magukat megyénk kereskedelmi vezető szervei. Ez komoly hiányossága volt az ankétnek, mert a hibák okainak »megmagyarázása« helyet inkább a hibák kijavítása iránti készséget és mély felelős-1 jégérzetet váx-tunk volna el, joggal — megyénk áruellátásának parancsnokaitól. Az aukét tanulságai világossá tették a részvevők előtt, hogy a dolgozók anyagi ellátásának problémáit alapos és körültekintő vizsgálódás alapján lehet csak és kell megoldani. Megyénk kereskedelmi vezetőinek és elosztó szerveinek tehát az áruellátás tényleges nehézségeinek megszüntetésére kell az eddigieknél sokkal nagyobb energiát íoréRanick. A DOLGOZÓ TÖMEGEK iránti megértés, a szükségletek gyors és bürokráciamentes kielégítésére való törekvés — ez legyen rrrnden kereskedelmi szerv és kereskedelmi dolgozó munkájának vezérfonala. Hogyan öltözködünk 1954-ben ? A divatáru nagykereskedelmi vállalat kiállítást rendezett Budaipesten. A gazdag választékban kiállított ruhák és ruházati cikkek 1954-ben kerülnek a ruházati boltokba. A gyermekek részére újfajta napozók, fürdőruhák kerülnek majd forgalomba. Abból a kockás anyagból (alperi), amelyből eddig csak férfiinget készítettek, most bakfis-fürdoruhát is előállítanak. Újdonság lesz a rágombolható felsőrészes short, valamint női fürdőruha saját anyagú kulikabáttal. Megjelenik az üzletekben a kis blúz-sál selyemből 40 forintért, selyem vállkendő a hűvösebb nyári estékre 100 forintért, masni-sál taft anyagból és forgalomba hoznak taft gallér- és mandzsetta-garnitúrát. Budapest nevezetességeit — Lánchíd, Halászbástya, Vajdahunyaci- vár, stb. ábrázoló sálakat és kendőiket is árusítanak majd 30 60 forintos áron. A dolgozókról vaJó fokozottabb gondoskodást visszatükröző értékes kiállítás anyagát elviszik minden megyeszékhelyre az ottani kiállításokon mégha gatják a vidék, jaoigozók véleményét is és ezek alapjan aid ják ki a megrendelést az iparnak. (MTI) wwc vewrmnnrim A BAJAI FÖLDGÁZ LELŐHELYEIN JÁROM a város perem* részeit, as apró kis hú zák utcáit, a bajai föld-, gás lelőhelyeit. Valaki azt mondotta ezekben a hidegre fordult napokban: — Boldog emberek azok, öleiknek földgáz ontja lakásaikban a meleget. Földgáz!f A kutatás, a kérdezösködés alig vezet eredményre. Senki sem emlékezik, hogy valaha is eredményes kutatás nyúlt volna le érte a föM mélyébe. Egyforma a kérdezösk ödés re kapói t válasz: Csak úgy magától jött. Kételkedem benne. Kutatom, keresem az első embert, aki földgázra bukkant. Keresem „történelmi“ múltját. Hiszen azt mondja Schell József: — A második világháború előtt már jó pár esztendővel nem egy ba jai lakásban földgázmi fűtöttek. ÍGY jutok el a Korsós- utcába. Az apró kis há eok kertvégei elnyúlnak a Livodáig. A köznyelv nevezte igy el est a területet, mely a Városi Köz- kórház mögött, a vasúti töltés határolta részen osszon húzódik. Vi zany ős, lúgos rész. Jóval a második. világháború előtt az arra- járók arra lellek figyel' mesék, hogy a feltörő víz tükréül olajos részek képződnek. Honnan került ide olaj? Télen aztán újabb megfigyelésük mást is észlelt A jégréteg nem egy helyén apró Ids bu• borékok képződtek. A kíváncsiak közelről is szem- ügyre vették. Ki tudni ma már megállapítani, 7:i is lehetett az, aki gyufát gyújtott, hogy a buborékok képződését közelebbről is szemügyre vehesse, fis csodák csodája, — a feltörő buborékok meggyulladtak és kéklö Ián j- (jal égni kezdtek. KINCSES Lajos lakatost ezermesternek ismerték. Itt lakott a Kor sós-utcában. A hír hatalmába kerítette. Ez földgáz. — állapította meg, és azért ember az ember, hogy hatalmába kerítse. Az egykori aranyásók ti yorndokaiba lépett, a földgáz lelőhelyének felkutatására. Figyelte a vizenyős terü’e- tét, követte az olajképzö- ács útját, rákövetkező télen pedig a feltörő buborékokat. így jött rá arra, hogy a Korsós-utca há - ainak udvarain is bizton nyomára lehet majd bukkanni. Saját maga tervezte fúrócsöveket készített. Lehatolt a föld mélyébe. Tíz méternél még “csuk vizet talált, Kísérletező rét tovább folytatta. Húsz méternél furcsa morgását hallotta a föld mélyének. Egy pár méterre tovább fúrva: elérte a földgázt, mely a csöveken keresztül a magasba tört. Meg gyújtotta. Hét- méteres magas lángban égett. Nagy volt az öröm. Vezetéket épített és csőháló- zaton keresztül bevezette lakásába. À szobákba* fülö'.ték, « földgázzal földgázzal konyhában főztek. ALIG múlt el egy esztendő és a Korsós-utcában alig volt ház, ahol n fúrások ne vezettek volna eredményre. A fúrások mindenütt földgázra bukkantak. A fúrások azonban kellő szakértelem nélkül folytak. így történt aztán, hogy nem egy helyen a feltörő talajvíz, vagy a könnyű homokból álló rétegeződé» útját állta « feltörő földgáználA föld mélyében keletkezett földomlások nem okoztak kétségbeesést. Kivették a csöveket és az udvar másik helyén fogtak hozzá a feltáráshoz. CSELÚNYI János már a harmadik fúráshoz készülődik. Az első fúrás után négy hónapon keresztül bőséges meny- nyicégben ömlött a fő- •síivön keresztül, a megépített hálózatba a földgáz. A második fúrás is elégséges gázhoz jut faite. Most. éppen elapadóban rmi. Csetényi újítást is alkalmazott a föcsövokbe áramló talajvíz rltdvoU-- lusára. Egy kisebb átmérőjű csövet kész Jeli l ég szív ai t y úv a !. N upon1 a cnnolz segítségével távolítja el g.z esetleg behatolt talajvizet. Bohr einer János, Faragó János házaiban U földgázzal fűiének. De végig az utca egész sortie az udvaron -megtalálhatói: a földgátvezető főcsöve ?. et ékek. A legbőségesebb földgázömlés c Pçtë-tanya* található. A tanya kg? vollen közelségébe* var a Livoddnak. fit ess ten dók óta egyenlő nyomás sál Ömlik a gáz « Mid tótba. A GYALOG-uledba* Ifí. kék is kutatnak földgáz után. Megirigyelték Korsós-utcaiakat. Nem epikáéban a kutatás siker e is vesetett. A Monostor ülőn is földgázra bukkan tok. Németh Antal ,•??. bó az Atiila-utrdbou hú (ai furutott. Földgáz tö. fel. Csőhálózaton vések < be lakásába. Azok, akik a föld t.iè Igébe hatolva földob után kutatna}:, beszéld, volt egy idő, mikor a ? vos alatt húzódó Prr• dur-ssigeten olaj cs fölt gáz után tudomány * kutatás folyt, A kutak’1' azonban megijedtek a fű ■ás hősben feltöri forrí víztől és az égést kutató munkát, abbahagytál, A Lív odúhoz közel fekvő húzok udvaráén mind' niitl földgéz niât*. hutainak. Hol több, hol kevesebb sikerrel. A kertslenség senkii sem vs&gges&l. A befagytál l.ivoda Ví.*én még mindig meg lehet találni « feltörő buborékokat. — VAN ITT még föld (/ás — mondják u bahu , .földgáz-kutatók”. J a mina, ha as airo illaté kés szervei: és svaké'*w lerők megvizsgálnák a ba :ai légnemű fűtőanyag lehetőségeit 6* segítségei nyújtanának föltárásé bon. gazdaságosabb has* ivet*fáséban Ft. L javítsuk; míg megyénk áruellátását
