Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

A megyei pártváiasztitiány ülése XàkorÔJÎ emlék A megyei pártválaszlmány január 5-én összeüli, és megvitatta a megyei pártbizottság beszámolóját a mer tógazdaság fejlesztésével és a pártvezetőségek újjáválaszt lásával kapcsolatos feladótokról. A megyei pártbizottság beszámolóját Kerek István elvtárs. a megyei pártbizottság tagja mondotta el. A beszámolót vita követte. A vita során szó esett a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos azon­nali tennivalókról, a tömegpolitikai munka megjavításá­nak szükségességéről és a vezetőségek újjáválaszt ásóival Kapcsolatos kérdésekről. Mészöly Gyula elvtárs, a kecskeméti kísérleti gazdaság vezetőkutatója, a megyei párt- válasfctmány tágja felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdaság fejlesztésének leg­fontosabb kérdése a megye adottságainak felmérése. Feltét­lenül szükséges volna életre- hívm egy mezőgazdaságfejlea'- tési bizottságot, mélyeién az egyes termelési ágaknak, fej­lesztési problémáknak megfelelő szakcsoportokat kellene alakí­tani a megye mezőgazdasagi szakembereiből. A bizottságok feladata az lenne, hogy hü.ön- ktilön kidolgozzák, majd össze­hangolják terveiket és állan­dóan szaktanácsokat nyújtaná­nak a kivitelezés kérdéseiben. Ezek az állandó jellegű szakbi­zottságok a megye mezőgazda­sági apparátusának állandó re­szel, rendszeres segítőtársai' len­nének. Hangsúlyozza, hogy milyen fontos lenne a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos terve­ket eleve aszerint csoportosíta­ni, hogy melyek várna« azon­nali megvalósításra, melyek igé­nyelnek hosszabb időt, nagyobb beruházást. Megyénk területen igen alacsonyak a termésátla­gok. Ennek megszüntetese érde­sében haladéktalanul meg kell javítani a megyei, városi és já­rási tanács szervező és irányító munkáját. Nagyobb hatáskört kell biztosítani a szocialista szektoroknak és -meg seb őkel erősíteni esetleg más munkate­rületekről átirányított szakem­berekkel. Szóvátette a talaj- termőképes­ségének megjavításával kap­csolatos tennivalókat is. Mine.’ gyorsabban meg kell szervezni az istállótrágya szakszerű keze­lését. Ennek első tennivalója az, hogy széles körben ismertessük a dolgozó parasztság között a helyes trágyakezelést. Mészöly elvtárs maga is vállalkozna ar­ra, hogy az írásos agitáció szá­mára brossurát szerkesztene a trágyakezelés kérdéséről. Jelen­tős feladat a zöldtrágyázás hely­zetének megjavítása is. Pártunk és kormányunk határozata erre nézve nagyjelentőségű útmuta­tást ad. Véleménye szerint ezzel az eljárással 3—4 éven belül a jelenleg igen alacsony termés- átlagú, gyenge talajokon nagy­mértékben lehet fokozni a ter­mőképességet. Hason>óan. jelentős kérdés a talajvízzel való gazdálkodás is. ■ Ennek a tudatosítását az utóbbi időben erősen elhanya­goltuk, pedig bebizonyosodott, hogy ahol idejében, jól előkészí­tették a talajt, ott a vetések is szépen fejlődtek. Ahol ezt az előkészítést elhanyagoltak és nem harcoltak a talaj víztartal­mának megóvásáért, ott nem kelt kielégítően a vetés. Feltét­lenül meg kell tanítanunk me­gyénk dolgozó parasztságát a helyes talaj művelésre, mert a megye talajviszonyai, sajátos ta- lajműveiést kívánnak. Igen egy­szerű módszerek bevezetésével jelentős termésátlagemelkedést lehet elérni. A közönséges nyári ültetésü burgonya példám több­szörösen meghálálja a ráfordí­tott munkát Ha a nyári ülte­tést elhanyagoljuk, évről-évre vetőmagimportra lesz szükség. Beszélt Mészöly elvtárs a szi- iők és gyümölcsösök felújításá­ról. Ezt a munkát minél gyor­sabban meg kell szervezni, mert jelentős szőlőterületeink varnak pótlásra és felújításra. A termé­ketlen. homokos területeken különösen megfontolás tárgyává kell tenni a szőlő- és gyümr le­telepítést Számolni kell ebben * tekintetben a szocialista szek­torok igényeivel is. Javasolja, hogy megyénkben minteiísér- leti állomásokat kellene létesí­teni. Célszerűnek tartaná, lia egy-két termelőcsoportot, a.Ianv gazdaságot mintagazdasággá fejlesztenénk és lehetőseget ad­nánk a dolgozó parasztoknak, hogy ezekben a mintagazdasá­gokban tanulmányozzák a nagy­üzemi termelési eljárásokat, a Legcélszerűbb agrotechnikai mód­szereket. Az általa vezetett kísérleti gazdaság jelentős eredményeket ért el. Értékesebb rozsfajtákat, paradicsomot termesztettem. — Több új agrotechnikai módszert dolgoztak ki, melyeket át tud­nak adni a gyakorlatúén. A vetésforgóval kapcsolatos kísér­letek egyik nehézsége, hegy a gazdaságnak 7—800 holdnyi kí­sérleti területre lenne szüksége. Ha ezt megkapnák, a kívánal­maknak megfelelő munkát tud­nának végezni. .12 őszá és téleleji időjárás nem kedvezett a vetések meg­erősödésének. Javasolja, hogy már jóelőre szervezzük meg a megyében az intenzív növény- ápolással kapcsolatos propagan­dát. Okvetlenül fel kell hívni a dolgozó parasztok figyelmét a fejtrágyázás, a boronálás, a hengerezés, a gondos növényápo­lás fontosságára. Végezetü. kér­te, hogy őt magát is vonják be az eddiginél nagyobb mértékben a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos határozat végrehaj­tásába. Ehhez tudásához mérten minél nagyobb erővel szeretne hozzájárulni. Hasonló kérdésekkel foglalko­zott felszólalásában Karászi elv­társ is, a bácsalmási járási párt- bizottság titkára. A járásban igen nagy jelentősége van az állatállomány fejlesztésének és a szőlőkultúra megjavításának. A járási pártbizottság megkérdezte a járásban dolgozó szakemberek véleményét és arra a megalapí­tásra jutott, hogy megtelelő erőkkel rendelkeznek ahhoz, hogy megyei és központi szer­vek segítségével megoldják a szőlőkultúra fejlesztését, a nagy­kiterjedésű szőlőterületek hasz­nosítását. Erre nézve tervet dolgoztak lei. Ö is fontosnak tartja, hogy a párt minden erőt mozgósítson a tavaszi növény­ápolási és talajmunkák megszer­vezésére. A fogasolás, a henge­relés, a fejtrágyázás nagymér­tékben növeli a várható termés­átlagokat. Az ősziek, fejtrágyázására a baromfi- és . istállótrágyát ajánlja a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó határozat. En­nek a trágyának az összegyűjté­sét és megfelelő felhasználásá­nak megszervezését nem lehet halasztani. Hasonló problémákat vetett fel Túri . elvtárs is, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára. Ja­vasolta, hogy a talajerőutanpót- lás megjavítása érdekében a já­rási székhelyeken szervestragya- gyüjtő és feldolgozó válla atot létesítsenek. A kiskőrösi járás­ban tőzeggel átdolgozva, megfe­lelő trágyát tudnának biztosíta­ni. Ötszörannyi tőzeget tJená­nak termelni, mint eddig és ezt kiválóan hasznosítani lehetne a tavaszi fej trágyázások idején. Juhász elvtárs, kunszentmik- iósi járási párttitkár az öntözés kérdését említete. Ha a kun- szentmiklósi járásban húzódó Atokcsatornát néhány zsilippé, látnák el, többszörösére tudnák emelni a termésátlagot es több­ezer hold legelőt tudnának ön­tözni. Ez nagy megelégedést Kel­tene a járás dolgozó parasztsá­ga között, mivel a csatorna ma még nagy területekről vonja é) a hasznos nedvességet, igen komoly lehetőségek vannak a járásban a haitenyeszlesse Kap­csolatban is. Aránylag kevés befektetéssel, mintegy e—5uo holdnyi területen lehetne halas­tavakat létesíteni. A felszólalók nagyrésze ki­emelte a mezógazaasag tej vesz­teset szoigaió natarozat tuaaco- sitasavai Kapcsolatos tomegpou- tutai munka tomosságat. íun eivtàrs javasolta, hogy az eiot- tünK áno terve« végrehajtására uoigozo parasztságunkat nagy trovei ken mozgósítani. Nepne- ve.óink nagyi esze azonoan nincs Kellőképpen lelkész mve a natarozat ismercetesere. Elha­tározták tehat, nogy az agitáto­rokat KiKcpezi-K. özaKeioaaaso- Kat tartanak; számukra, es az cg/ém.eg uoigozo parasztok kö­zött versenyt indítana« a tra- gyakezeies megjavítása éraeke- oen. Karászi eiVtárs is femma a ligye.met az agnacio Konkré­tabba teceiére. Ha auiposan megíontoit érvekkel, kezzeiiog- naco • tényekkel bizony.., jk be doigozouikna« az aiapvető ag- rotcchniKai eljárások hasznos­ságát, jeientős mértekben tud- juK emeini a növenytermeies nozamát. Szé.es körben kell tu­datosítani a kiemelkedő ered­ményt elért termelőcsoportok, állami gazdaságok módszereit és azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak a tapasztalatait, kiket évek óta mintaszerű gaz­dasági munkájukról ismernek megyeszerte. A járási pártbi­zottságoknak fokozott támoga­tásban kell részesíteniük az alapszervezeteket, hogy önálló­an, kezdeményező erővel lássa­nak hozzá a párt- és kormány- határozatok tudatosításához, végrehajtásához. Biztosítani keli, hogy a járási pártbizott­ságok mmél több időt töltsenek ei a területen és konkrét irá­nyítást, operatív segítséget nyújtsanak az alapszervezetek­nek, tanítsák meg őket az ön­álló munkára, a he.yes, körül­tekintő szervezésre és terve­zésre. A pái’tpriiitikiii munka meg­javítása és a vezetőségek újjá- váfasztása szoros kapcsolatban állanak egymással — hangsú­lyozta felszólalásában Németi József elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára. A megyei párt- bizottság beszámolójábán szán­dékosan kapcsolta össze a me­zőgazdaság fejlesztési tervek tudatosításának ügyét a veze­tőségek újjáválasztásának kér­désével. A felszólalók is hang­súlyozták, a beszámoló is alá­húzta, hogy pártunk Központi Vezetőségének és a miniszter­tanácsnak a határozata igen kedvező visszhangra talált me­gyeszerte. Nem túlzás az a meg­állapítás, hogy a földreform óta ez a legnépszerűbb, legnagyobb jelentőségű terv a dolgozó pa­rasztság szemében. Egyike an­nak, amelyik a legszé esebb el­ismerést, lelkesedést és kezde­ményezést váltotta ki dolgozo parasztságunk részéről. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a falusi pártszervezetek aktivi­tása kissé elmaradt a legszéle­sebb paraszti tömegek érdeklő­dése, lendülete, aktivitása mel­lett. Világos tehát, hogy falusi pártszervezeteink munkájának felélénkítésével, a párttagok ak­tivitásának fokozásával olyan politikát kell folytatniok falusi szervezeteinknek, amely talá.- Kozvk a legszélesebb néptömegek érdeklődésével, számol azok igé­nyeivel és képes mozgá-ítani megyénk dolgozó parasztságát a feladatok végrehajtására. Ha most a vezetőség újjáválasztása során szem előtt tartjuk ezt a fontos kérdést, megfelelő igé­nyekkel lépünk párttagságunk elé, és pártunk politikájának megfelelően a tömegek .egége- tőbb kérdéseivel, életszínvonala megjavításának ügyével foglal­kozunk, akkor semmi kétség, hogy a pártélet élénkülni fog, a tagság aktivitása növekszik és a vezetőség újjáválasztását teljes mértékben sikerre tudjuk vinni. A KISKŐRÖSI EMBER szereti a kultúrát. Büszke ar­ra, hogy elkészült a szép, tá­gas járási kultúrház, büszke a most alakuló népi együttes­re, amely nagy szülöttjének nevét vjseli. Nem is csoda hát, ha ezen az estén zsúfolá­sig megtelt a járási kultúr' ház nagy előadóterme. A vál­tozatos, egymást esténként követő kulturális események egy céllal születtek. Szilvesz­ter óta Kikőrös, Petőfi Sán­dornak az emlékét ünnepli. A Magyar Néphadsereg művészegyüttese. az Állami Népi Együttes, Bóka László, Devecseri Gábor kiskőrösi ünnepi szereplése után ezen az estén a Magyar írószövet­ség küldötteinek látogatását várta a kultúr otthonban ösz- szegyűlt szépszámú közönség. Petőfi neve zsongott a te­remben a várakozás percek ben. Petőfi szavai hangzottak az írószövetség estjén a szín­padon. Kuczíca Péter, Si­mon István, Fábián Zoltán jött Kiskőrösre, hogy a mai magyar íróink nevében áldoz­zon a nagy költő emlékének a Petőfi Hét befejezését je­lentő szép estén. Palotai Er­zsi Petőfi szerelmes versei­ből szavalt. Bodor Tibor, a Madách Színház tagja Illyés Gyula Petőfiről szólő költe* menyét, Kuczka Péter Nyírsé­gi napló című versét és Si­mon Istvánnak, az írószövet­ség egyik jelen volt kii.dőlt­jének költeményét szólaltat­ta meg. A KISKŐRÖSIEK léleg­zetüket visszafojtva hallgat* ták a jól ismeri, de mindig új­csengésű sorokat, s Petőfi megzenésített dalainak sok­szor énekelt dallamait. Török. Erzsi hivatott előadója volt ezeknek, a daloknak, A fehér- falú nagy színházterem meg­telt az emlékezés szépségével. Az emberek Petőfire emlékez­tek, de a szavak, a versek rímei a mostani kiskőrösi cicinek, a mostani szabad' súgnak a szépségeit is vissz­hangozták. Azét a szabadsá­gét, melyért Petőfi nemzedé­ke küzdött és amely itt, az Alföldnek ebben a kis váro­sában is a felszabadulás per­cei óta bontogatja szárnyait. A legrövidebb időn belül hozzá keli fogniok járási pártbizottsá­gainknak az önálló munkához es ismertetniük kell párttaggá gunk e.őtt jogaikat. Mutassunk rá, hogy egyedül és kizárólag a párttagság képes megfelelő ve­zetőket választani. Minden párt­tagnak éreznie kell tehát, hogy joga, sőt kötelessége is a veze­tőség újjáváiasztása során olyan vezetőséget választania, ame.y képes a .egtermékenyebb módon, a legeredményesebben végrehajtani pártunk politiká ját, a dolgozó nép javára. Több hozzászóló — közöttük Túri elvtárs és Juhász elvtárs — is hangsúlyozta, hogy a vezető­ségek újjáválasztásának leg­főbb feladata erős pártvezetősé- gek létrehozása, meiy mozgósí­tani tudja pártunk tömegeit » Az a hazaszeretet, mely ott ízzott Kiskőrös nagy szülött jenek verseiben, ú] értelmei kapott itt, Kiskőrösön is, 0 nép a felszabadult magyar haza szerctetét, a. Kiskőrös házai között bontakozó éld szeretetét sugározza. ERRŐL A HAZASZERE TÉT Rút, beszéltek az orszá­gosáévá drágszéli. népi együt­tes dalai, táncai is. Ez a ha­zaszeretet csendül ki a drág széli táncosok és énekesek szavaiból, amikor azt újsá­golták az est végeztével ren­dezett közös vacsorán Kuczka. Péternek és társainak, hogy milyen büszkék dalaikra, ré­gi, de megifjodott lendületű táncaikra, azokra a nemes művészi hagyomán gokra; amelyeknek ma ők a hivatott iolmácsolói. A árágszéliek 72-en vannai:. Ez a 72 ember büszke öröm­mel vállalta, hogy részivé- gyen a Petőfi'ünnepségek ezen a nagyszerű záróestjén és azt hozta ide Petőf i tiszte­letére, ami a legrúgább az ő számára: a drágszéli dalokat, láncokat, a drágszéli pa­raszti sors felfelélendülő ere­jét és szépségét. Mert. a dalok és táncok mellett büszkék a árágszéliek falujukra, ter­melőszövetkezetükre, erősö­dő egyéni gazdaságukra Ezért külön értéke számuké ra tavalyi elsőségüknek a kultúrverseny országos dön­tőjén, hogy az ö falujuk kin­cseivel ismertették meg az országot. A PESTI VENDEGEK autójának, a árágszéliek autóbuszának nyomát bete­mette a lágyan hulldogálö hó. Éjfélre kihunytak az új járási kultúrház lámpái is. De a kiskőrösi házakban. Kiskőrösön járt fiatal köl­tőink verseiben, a árágszéliek virágos ruhájának suhogá­sában, a legények csizmájá­nak dobbanásában él, erő­södik az a hazaszeretet. Éné nek kifejezésére gyűltek ösz- sze az írószövetség kiskőrösi estjén, annak a költőnek tisz­teletére, akinek élete K is kő­rösön lobbant fel és ennek a hazának szabadságáért nőtt a magyar haza hatalmas lángoszlopává. teres vezetéképítése a közei jövőben megkezdődik! Ez szükségessé teszi Kalocsán egy transzformátorállomási létesítését, mely biztosítani fogja ennek a területnek két­oldalú energiaellátását. Az üzemvezetőségek dolgo1 zói felajánlásokat tettek az üzemzavarok gyors elhárítá sara. Vállalták, hogy nyil vántartásba veszik a transz­formátorállomások és árboc kapcsolók különleges szige telőit, hogy sérülés osetép a hibás szigetelőt gyorsan ki tudják cserélni. nagyjelentőségű feladatok vég­rehajtására. Juhász eivtárs kü­lön kiemelte, hogy a vezetősé­gek újraválasztása során sok függ attól, milyen széles kere­tek között támaszkodunk a párt­tagságra és a pártonkívüli dol­gozókra, akik egyre bátrabban hangoztatják vélemér,^ ükét és egyre növekvő igényeket tá­masztanak a falusi pártvezetök- kei szemben. A termékeny és sokoldalú vi­tát Petőfi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság tagja zárta be. A választmány, az ü'és be­zárása előtt, az elhangzón fel­szólalások és a megyei párt- bizottság beszámolója sápján határozatot fogadott el. (A me­gyei választmány határozatát .a- punk január 9-i számában kö­zöltük,) , Kalocsa—Szedres közi megépül a rtéktólózal A Bajai Villamosüzeni dol­gozói nagy lendülettel fogtak hozzá idei tervük sikeres valóraváltásához. 1954. évi tervük között szerepel 53 kilométer hosszúságban nagy­feszültségű vezetéképítés, 20 transzformátorállomás léte­sítése, S kilométer hosszúság ban a vezeték új nyomvonal­ra való átépítése és közel 50 kilométer hosszúságban a nagyfeszültségen és hát köz­ségen a teljes felújítás elvég­zése. Az első tervnegyed Kalocsa —Szedres közötti 35 kilomé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom