Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
A bácsalmási járási pártbizottság a kormány programúi végrehajtásának útján A Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának megjelenése után a járási pártbizottság, a járás kommunistái nagy lelkesedéssel láttak hozza új, korszakot jelentő 1'eladata-k végrehajtásához. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy munkánk nem volt hiábavaló. A járásban a kitűzött határidőre hasznosítani tudtuk az állami tartalékterületeket. Eddig több mint 430 hold szőlőterület talá't bérlőt. Elkészítettük tervünket 700 katasztrális hold gyengén műveit, rossz állapotban lévő szőlő" felújítására. A járás termelőszövetkezeti és egyénileg termelő dolgozó parasztsága a pártszervezetek politikai munkája . és szervező tevékenysége eredményeképpen 180 százalékra teljesítette például a lucernavetés tervét. A talajerő utánpótlása a trágyázás terén több, mint 100 százalékos ered mén veket ért en Világosan látszik, hogy kormányunk programmjá- nak nagyjelentőségű intézkedései gyökeresen megváltoztatták a parasztság termeiőkedvét és fordulatot hoztak létre járásunkban a mezőgazdaság térén. A .fordulatot azonban nemcsak a fenti tények mutatják. Ee lehet mérni ezt, aoban is, hogy doigozo parasztságunk, termelőszövetkezeteink bizakod va néznek a holnap elé. Terveket készítenek a közös és az egyéni gazdaság fellendítésére, vállalják az élenjáró harcos szerepét az életszínvonal emelése frontján. Eddig mintegy nyo.c termeiő- izövetkezet adott be igénylést halastó létesítésére, új szőlő telepítésére. Ezideig közel 15 katasztrális hold szőlő telepítése dőlt el. Közbevetőieg meg kell jegyeznünk, hogy véleményünk szerint ez a munka jóval gyorsabban ha.adna, ha a megyei tanács illetékes esztá.ya a hozzá juttatott kérelmeket nagyobb igyekezettel intézné el és megadná mindig a szükséges támogatást. Járásunkban a termelőszövetkezetek új erővel láttak hozza az állattenyésztés fejlesztéséhez. Férőhelyeket, istállónál építenek, s államunk támogatásával eddig több mint 80 ezer forint értékű beruházást határoztak el. Nem egy termelőszövetkezet javasolta a tanácsnak logy a továbbtenyésztésre al- lalrnas törzsek, az apaállaton sorsát nagyobb körültekintéssel intézze," s a nem alkalmasakat cserélje ki, A mezőgazdasági osztály a tenyésztés fellendítésére tervet készített. Azonban a végrehajtás még csak igen iassan haiad. A gazdasági eredmények visszamutatnak arra a tényre is, hogy pártszervezeteink és a tömegek kapcsolata az utóbbi időben jelentős javulást mutat A dolgozó parasztok nagyobb bizalommal fordulnak a párthoz, a tanácsszervekhez. Nem ritka az olyan jelenség, hogy a községi párt- és tanácsszerveket, a járási tanácsot és a járási pártbizottságot levélben, vagy személyesen felkeresik a, dolgozó parasztok ü_. alle orvoslása iránt. Az elmúlt héten több mint 15 ilyen üggyel foglalkozott csali egyedül a járási pártbizottság. Nem egy elismerő,, lelkes hangú levelet kaptunk olyankor, amikor egy-egy dolgozó paraszt megelégedésére segítettük megvalósítani problémáját. Az ilyen munka növeli a bizalmat pártunk iránt. S arra ösztönzi a járási pártbizottságot is, hogy egyre inkább haladjon ezen az úton és harcoljon a tömegkapcsolatok kiszélesítéséért. A párt és a tömegeit; közötti kapcsolatok megszilárdításának ékes bizonyítéka az is, hogv pártrendezvényeken, pártnapokon, kisgyűléseken, alapszervi taggyű.éseken összehasonlíthatatlanul többen jelennek meg, mint július előtt. Csali egyeben kiragadott tény is világosan bizonyítja ezt. A legutóbb megtartott pártnapokon hét községünkben 1400-at is meghaladta a jelenlévők száma. Ezek legnagyobb része dolgozó paraszt volt. Csak Bácsalmáson 250— 300 részvevőre számíthatunk rendszeresen. Korábban kedvezően ítéltük meg a helyzetet, ha egy-egy pártnapon 30—50-en voltak. Pártunk vezetőinek és tagjainak ezt az egészséges folyamatot puzitivan keil értekeim és újabb erőt, lendületet. kell meríteniük a kormány programn-uá- ban előttük álló nagy feladatok megoldása útján. A mezőgazdasági termelés fokozása, a hozam emelése, a gabonatermelés megszilárdítása és szüntelen emelése térén nagy felelősség liáruit minden kommunistára. Ereznie kell ezt a felelősséget a faiusi értelmiségnek, az agronómusoknak, a me-' zőgazdasági szakembereknek is. A járási pártbizottság ezt a felelősségérzetet élesztgette, amikor legutóbb értekezletre hívta össze őket. Megbeszélte velük a feladatokat. Ennek eredményeképpen minden áuami gazdaság- igazgató vállalta egy-egy terme- I lőszövetkezet patronálását és | ígéretet tett arra, hogy konkrét segítséget nyújt a nenézségek megoldásában. Az agronómusok saját szakmájukhoz.illő előadások tartásával, a mezőgazdasagi agro- és zootechnikai ismeretek széleskörű elterjesztésével kapcsolódnak bele ebbe a munkáoa. Eddig agronómusaink mintegy 100 ilyen kisebb-nagyobb természetű szakelőadást tartottak. A járási pártbizottság kezdeményezésére a járási tanács bevezette azt a módszert, hogy hathetinként rendszeresen összeül a járás mezőgazdasági szakembereivel, segítséget nyújt tapasztalataik kicserélésében és igyekszik megoldani a szakemberek szakmai ismereteinek továbbfejlesztése ügyét is. Egy-egy jói félkészük agronómus tart ezeken a tapasztalatcseréken előadást egyes kérdéses mezőgazdasagi problémáról. Ezeknek az eiőaoa soknak az is a hivatása, hegy megismertesse az agronomusok- kal a járás sajátos gazdaság: adottságait, hogy ezáltal is közelebb Kerüljenek a gyakorlathoz, az élethez és hatékonyabban segíthessék a járás mezőgazdaságának fejlődését, A járási pártbizottság továbbra is szem eiőtt tartja, hogy minden eszközzel igyekszik kiszélesíteni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A járás legjobb vezetőit bízta meg kisgyű- lések tartásával. Legutóbb az új begyűjtési rendelet ismertetésére került sor, most kezdtük e1 a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos párt- és kormányhatározat agitációját. Emellett rajta leszünk, hogy a dolgozók kívánságainak, panaszainak, javaslatainak elintézését, járásunk minden kommunistája eisőrende kötelességének tekintse. Feltétle- i nül megjavítjuk a faiusi párt- bizottságok, 'az üzemi szervezetek munkájának megismerése, ellenőrzése és támogatása terén végzett tevékenységünket. Ené,- kül nem várhatunk még gyorsabb változást, e nélkül nem szilárdíthatjuk meg eddig elért eredményeinket; Ha most minden időt felhasználunk a nagy tavaszi mezőgazdasági munkákra való jó felkészülés elvégzésére, akkor kétségtelenül még nagyobb lépésekkel haladhatunk előre a mezőgazdaság fellendítése, az életszínvonal emelése, a kormányprogramm megvaiósi- tása terén. Karászi József. a járási pártbizottság titkára Bácsalmás. GIBICZ JÓZSEF SZENVEDÉLYE TVEHÉZ TÉLI CSEND fekszi meg a tájat. A hótakaró, mint ’ va .ami könnyű, fehér, csiilogo köpeny takarja be a ki: tanyaházat és a környékét, ahoi Gioicz Józsefék laknak. A ház körül gyümölcsös. A gyümölcsfákon látszik, hogy gondos a gazda, mert a fák kérgei gondosan, megtisztítva várják a tavaszt, Jó ilyenkor bent a meleg konyhában. Gibiczék is ide húzódtak a tél hidege elől. — Azt mondják erre az időre, hogy a kutyát seni zavarják ki ilyenkor — kezdi él a beszélgetést a gazda és mosolyra nyílik kerek arca. ATI MÁR RÉGEBBEN hallottunk erről a kis tanyai háziói., mexyhez két hold gyümölcsös tartozik és amely' mintegy' 8 kilométerre van Kiskunfélegyháza város szivétől. Érdekes munkát végez a ház gazdája, Gibicz József. Már a kecskeméti mezőgazdasági kiállításon, augusztusban megismerkedtünk a Gibicz Józscí-íé.e barackkal, amely az első díjat nyerte. Egyszóval, egy egyszerű parasztembernél vagyaink, aki el-- mondja, hogy milyen különös »szenvedélye« van. — Már gyerekkoromtól kezdve kertészkedtem. Már akkor érdeklődtem a gyümöicsnemesités iránt. Az a célom, hogy évek hosszú során a táj jellegzetességének megfelelően újfajta, az eddiginél jobb gyümölcsöket kísérletezzek ki. Nekem ez a szórakozásom is, egyben a szenvedélyem is. — Bizony gyakran reggeltől estig bújja a gyümölcsöst. Szemez, olt, figyeli a gyümölcsfák eredését — szól közbe Gibiczné. — Olyan szeretettel, gonddal figyeli őket, mintha a gyerekei .ennének. A FÉRFI SZABADKOZVA mosolyog es így szól: — Hát bizony, a feleségem néha a szememre veti, hogy tudok úgy eipepecselni egész nap a gyümölcsösben. Pedig csak ott van .gazán munka. Van is eredménye a sok »pepecselésnek«. Gibicz József most előveszi' a Budapesti Kertészeti Kutatóintézet 1952 júliusban kelt .eveiét, amely »a Gibicz József-féle Homok Gyöngye« nevű ba-* rackfajta leírását tartalmazza. Ez a baraekfajta a kutatóintézet megállapítása szerint tartósság és szállíthatóság szempontjából megelőzi a többi barackfajtákat. A magyar kajszi és a rózsa- kajszi keresztezése után jött létre ez a fajta. — Ezenkívül még kétfajta barackot állítottam elő — mesél tovább Gibicz József — kísérletezéseim folyamán. Az egyik cukortartalma és vastag húsa miatt kiváló, a másik pedig, mint korán- érő, nagyszemű barack válhat a jövőben közkedveltté. Különösen az utóbbihoz fűzók nagy reményeket. Az idén tovább szaporítom a magot. N INCS' TEHAT lelkesedésben hiány Gibiczéknél. Gibicz Jó-* zsef boldogan szórakozik gyümölcsfáival. Csak az, a baj —» mint ez a beszélgetés során kiderült, — hogy nem kap elég szak-* mai támogatást. Sokszor csak vaktában tapogatózik. Forszé, „azt is meg kell vallani, hogy ő maga sem igényű eléggé a szakemberek segítségét. Ezt maga is elismeri. Foglalkozik például a paradicsom ne* mesítésével is. Könnyebb lenne a munkája, ha tapasztalatokat kérne a Kecskeméti Kísérleti Gazdaságtól, Mészöly Gyula tudóstól, akinek mar gazdag szakmai tudása van a paradicsomnemesítés terén. Szegyenkezve ismeri be, hogy ezt bizony eddig nem tette. Elpanaszolja azt is, hogy milyen nehéz volt az öntözéshez szűk-* séges csöveket beszereznie. Még kút is kellene az öntözéshez^ amelyhez nincs anyagi fedezete. Az idén ugyanis szeretné be« vezetni gyümölcsösében az öntözéses művelést. A további kutatómunkához sok sikert kívánva búcsúzunk tőle, \JÉGEZETüL MÉG csak annyit, hogy megyénkben több ilyen ’ népi nemesítő van, akiit szorgalmas, lelkes munkájukkal elősegítik a magyar mezőgazdaság felvirágozását, a, kormánypro-* gramm megvalósítását. Megérdemlik, hogy a városi és a járási tanácsok, főként az agronómusok segítsék őket nemes és magasztos munkájukban. eAjtj év DCeeshtmil életéből Tán amióta Teles Ede Kossuth- szobra farkasszemet néz a kecskéim ti tanácshazzal még neui parkírozott annyi kerékpár szomszédságában, mint az elmúlt, heti" piacokon. A sok kerékpár tulajdonosa az Állami Áruházban és a öbbi árudákban szorongott és vásárolta a karácsonyi és újévi ajándékokat. Már kora reggel kinyíltak \ magas kerítéssel ellátott házak kapui és a lakók az üzletekbe siettek. Vájjon íudják-o Kecskemét lakói. hogy mi minden változott az elmúlt évben városunkban? Álljunk meg • egy pillanatra és forgassuk vissza az eseményeket. Évtizedeken át a kecskeméti vá rosi parlamentben vitatkoztak a .város vízellátásáról. Vízvezetékig nem jutottak. 1925—26-ban hosszú tárgyalás után 120.000 pengős költséggel 24 mélyfuratú kútat építettet A gazdag basaparasztok úgy akartak a költségtől megmenekülni, hogy azt húsé átélték, nem jó a sok artézi kút, mert ezekkel a földben üreg keletkezik, amely földrengést okozhat. Vize tehát nem volt Kecskemétinek. Ez évben megindult a vízto; irony, építése* amely a sztálinvárosi után vidéken a legnagyobb. A víztorony megoldja Kecskemét vízgondját. A hatalmas toronyban 2--Ő napra szükséges víz tárolható. A kecskeméti port csak fával és kövezéssel lehet megkötni. A Horthy-rendszerben a város csak felesbe volt hajlandó az utcákat kövezni. A másik felét a háztulajdonosokra hárította. E ..módszer'* eredményeként igennkevés utcát köveztek. A mostani tanácsra hárult a feladat, hogy ezen a téren is felszámolja a múlt örökségét. Uj burkolatot kapott a Lugosi- utea és a Széchenyi-tér. Parkosítással pedig lekötötték a homokot a Széktó előtt, a Szabadság-téren, a Czollner-téren, ' Hosszú időn keresztül évről-évre visszatérő kérdés volt a tanyai iskolák létesítése. Az elmúlt évben jelentősén bővítettük a tanyai iskolák tanterem hálózatát. A városban lévő iskolák is fejlődtek. A Szençzi Molnár-gimnázium kazánt kapott. Helyreállították a kisfái általános iskolát. A fiúdiákotthon fűtőberendezéshez jutott. Fejlesz tettük a leánydiákotthont. A zenei ált. iskolába bekötöttük a vizet. A máriahegyi általános iskolában tanterem épült. Tantermet! kapott az ágasegyházi-úti ált. iskola is. Ezenkívül építettünk még tantér met a muszályi, Pástliy Károly, belsőballószögi. nagykőrösi-úti ált. iskolákban. A Jókai-utcai ált. iskola szertárt kapott. Nemcsak iskoláinkat fejlesztettük. hanem egészségügyi téren is nagy lépésekkel mentünk előbbre ... k orszerűsítettük kórházunkat, kör zeti orvosi rendelőt létesítettünk az SZTK-ban. műszereket szereztünk be. Több mint egymillió forintot fordítottunk az egészségügy fejlesztés.-re. Nagyobbösszegü beruházásokkal fejlesztettük a helyi vállalatokat. A kenyérgyár 640.000 forintot ruházott be. A kertészeti vállalat 143 000 forintot. A Finommechanikai Vállalat, a Szíkvízüzem- a Köztisztasági Vállalat is fejlődött. Az év végén nemcsak zárókimutatások készülnek. , nemcsak felmérik az elmúlt év munkáját* hanem a jövőévi beruházásokat is tervezik. Már az idén sok romlakást hoztunk helyre és elkészült a 48 lakásos bérház is. 1954-ben újabb 56 lakás épül. Rövidesen hozzáfognál a négy épületből álló bérháztömb építéséhez. A jövő évben fejezik be a víztorony építését és tovább folytatják a romlakások helyreállítását, A városban 44 férőhelyes minta- bölcsőde épül. 1954-ben készítik el a város csatornázási tervét Az egész városi Csatornázása körülbelül 14 millió forintba kerül. A Muszály.és a Műkért, között deritőállomást építenek. Jövőre a tervek elkészítése után nekifognak a főgyiiitőhal ózati ágak építéséhez, amelyekbe bekapcsolják a mostani csatornákat, Készítik a. terveket egy anyás-csecsemőotthonról és egy 10 tantermes iskoláról isi mely utóbbi a reáliskola kötelében, épül fel. Látjuk,- hogy az elmúlt évben, sikeres volt a kecskeméti tanács munkája. Sok-sok minden épült, amire a kecskeméti polgár már nem is gondol. Bohan az idő és városunk arca nap-nap után egy- egy színnel szebbé változik...