Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

» 8ÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDPBACSKISKUNMEGYZI LAPJA VIII. évfolyam, 300. szám. ru »«# titter 1953 DEC. 23. SZERDA — A MAI SZAMBÁN Nagy Ambrus fülöpsz-íllási dolgozó paraszt: Felvirágoz­tatjuk elhanyagolt szőlőkultúránkat. — Miért mosto­hagyermek Akasztó' — Tél a kolhozban. — Kultűr- munka a Kecskeméti Cipőgyárban. — A földművesszö­vetkezeti munka megjavításának alapvető előfeltétele a jó tömegkapcsolat. V ________________________________________ A kereskedelem beii doJjfozó kommunisták felelőssége A szovjet kormány nyilatkozata Eisenhoweruek« az Egyesült Államok elnökének 1953 december 8-i beszédével kapcsolatban ' Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke december S-án az ENSZ közgyűlésében beszédet mondott az atomfegyver kérdéséről. Mint már jelentettük. Ch. Bohlen úr, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövete december 7-én felke­reste V. M. Molotovot. a Szovjetunió külügyminiszterét és kormánya megbízására hivatkozva kérte, hívja fel a szov­jet kormány figyelmét azokra a javaslatokra, amelyeket az elnök beszéde tartalmaz. December 9-én Mr. Bohlen elküldte V. M. Molotovnak Eisenhower beszédének kivonatát. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere decem­ber 21-én átnyújtotta Ch. Bohlen úrnak, a szovjet kormány Eisenhower elnök beszédével kapcsolatos nyilatkozatának alább közölt szövegét. Ugyanakkor közzétették azt a levelet, valamint azt a kivonatot is, amelyet Oh. Bohlen úr, az Egyesült Államok nagykövete küldött V. M. Molotovnak Eisenhower elnöknek az jLjnSZ közgyűlésén mondott beszédéről, A szovjet kormány nyilatkozata a következőképpen hangzik: A Központi Vezetőség októ­ber 31-1 határozata hangsúlyoz­za a kereskedelem komoiy fele­lősségét, dolgozó népünk, me­gyénk dolgozói szükségleteinek kielégítése terén. A kereskede­lem munkáját meg kell javíta­ni és a vásárlók igényeinek mi­nél jobb kielégítését keli vezérlő elvévé tenni. Ez a falu és város kereskedelmi szerveinek fő gondja — ez a kereskedelemben iolgozó párttagok legfontosabb pártfeladata. Személy szerint fe­lelős ennek az eivnek az érvé­nyesítéséért a párt, megyénk dolgozói előtt minden kommu­nista kereskedelmünkben. Sze­mély szerint harcolnia kell azért, hogy pártunk korszakos jelentőségű határozatát a saját munkaterületén végrehajtsa Ez azt jelenti többek között, hogy a kereskedelemben dolgozó vezető kommunistának meg kell javítania kapcsolatát megyénk dolgozó, vásárió tömegeivel. — Harcolnia kell az olyan káros nézetek ellen, melyek az áruel­látásban, a dolgozók igényeinek kielégítésében mutatkozó min­ién nehézséget az ipar átállítá­sira akarnak hárítani. Setr-mi- rsetre sem magyarázható ilyen nehézségekkel példáu. az a tény, hogy karácsony előtt olyan hiá­nyosan, lassan jelenik meg üz­leteinkben a szaloncukor. Mi az oka például annak, hogy Kecs­keméten, két nagy konzervgyár szomszédságában már hetek óta nem vásárolhatnak a dolgozók savanyú uborkát, savanyú pap­rikát, salátafélékct és sok más konzervárut? Nem egyszer elő­fordul az Is, hogy például a kecskeméti Szabadság-téri cse- negeüzletben — a volt Népbiií- fében — roskadoznak a polcok i hentesárutól, de nincs kenyér? Miért található egyes községe­inkben rendszeresen minden fontos mindennapi szükségleti cikk: petróleum, lámpaüveg, élesztő, dohányáru, ecet, amikor egy másik községben sokszor na­pokig hiányzik indokolatlanul egyik, vagy másik áru? Nem magyarázható ez mással, csak azzal, hogy kereskedelmi -zervetnk, árudáink kommunis­tái nem harcolnak elég követke­zetesen a kereskedelemnek a dolgozók felé fordulásáért. Elné­zik, hogy ez a folyamat akadoz­va, vontatottan haladjon. Termé­szetesen nemcsak a fogyasztó­közönséggel közvetlenül érint­kező kommunisták harcossá^á- nak hiányát mutatja ez, hanem az áruelosztó, az áruellátást irá­nyító szervekben dolgozó párt­tagok sokszor indokolatlan meg­nyugvását és harcosságának hiá­nyát is. Nem véletlen az, hogy azok­ban a községekben, városokban vannak megelégedve a dolgozók a kereskedelem munkájával, ahol keményen dolgozó pártszer-' (vezet neveli a kereskedeiemoen dolgozó párttagokat és párton- Jtcívü.ieket. A politikai nevelő- rtmnJta. a dolgozók ieényej iránti érzékenység fokozása nem he­lyettesíthető bürokratikus intéz­kedésekkel, sem formálisan szer­vezett versenymozgaimakkal. — Világosan kell látni, hogy min­den kommunista, közéleti ember, nem nézheti el azokat a hi­bákat, ameiyek a lakosság ellá­tását gátolják. Köteles szét emelni minden hiányosság énen, irtani a rosszat, régit és kémé nyen harcolni az újerr, a dolgo­zók igényeinek fokozottabb ki­elégítéséért. Sok kereskedelmi pártszervezetben, falun és váro­son még mindig nem főnyik megfelelő nevelő munka a bírá­lat, önbírálat kiszélesítése érde­kében sem. Nem bírálják mes- felelően a kommunisták a veze­tés módszereit, könnyen bele­nyugszanak abba, hogy az áru­ellátás egyik, vagy másik hiá­nyossága objektiv nehézségek, .e- küzdhetetlen akadályok- követ­kezménye. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy egyes kereskedel­mi szerveinkben nem foglalkoz­nak eléggé a pártszervezetek a kereskedelmi dolgozók munka- körülményeivel, munkafeltételei­nek megjavításával. Nem törőd­nek eléggé ezek a pártszerveze­tek a szakszervezet tevékenysé­gével. Ezzel magyarázható pél­dául az, hogy Kecskeméten több olyan üzletben, ahol az áruk természete nem engedi meg a fűtést, még mindig nem látják el a kereskedelmi do.gozókat. megfelelő meleg ruházattal. — Gyakran majdnem teljesen fi­gyelmen kívül hagyják az eláru­sítóknak ilyen természetű pana­szait, kéréseit. Pedig a kereske­delemben dolgozók zöme fárad­ságos munkája közben minden támogatást, megbecsülést meg­érdemel. A kereskedelem ma kormá­nyunk programmja végrehajtá­sának, népi államunk gazdasági életének egyik döntő területe. Ezen a fontos munkaterületen pártunk elvárja minden kom­munistától, hogy harcoljon a dolgozók igényeinek új módszer­rel, igazi szocialista módon való kielégítéséért. Ezen a területen már vannak helyes megmozdu­lások. Egymásután tartanak megyénk boltjaiban, árudáiban vevőankétokat. Egyre nagyobb gondot fordítanak a kereskede­lem szeivei a dolgozók igényei­nek felkutatására, megismerésé­re, az észszerű áru terítésre, a kulturáltabb kersskede.ein ki­alakítására. Ezen a helyes úton csak úgy haladhatnak tovább fokozottabb ütemben a kereske­delem dolgozói és vezetői, ha a kommunistákkal az élen, még nagyobb erővel, lendülettel von­ják be ebbe a dolgozó tömege­ket. Csak a tömegek segítségé­vel, a dolgozók igényeinek na­ponkénti megismerésével, azok bírálatára támaszkodva tudja végrehajtani a kereskedelem a kormányprogrammban megjelölt feladatait. Elsenhower, az Egyesült ÁllainoK elnöke december ö-án az EIN »jő közgyűlésén mondott beszédében foglalko­zott az atomfegyver kérdésé­vel. Áz Egyesüli Államok elnö­kének minden alapja meg­volt ahhoz, hogy hangsúlyoz­za azt a veszélyt, amellyel a kialakult helyzet a világ né­peit fenyegeti, ha a kormá­nyok nem les.nők intézkedé­seket az atomfegyverkezési verseny ellen. Ez inég helye­sebb most. amikor az atom­fegyver mellett már megte­remtették a 11 i drogén fegyver t. amely hatásában sokkal fe­lülmúlja. az, atomfegyvert. Nem lehet megfeledkezni olyan újtípusú fegyverekről, mint a rakétafegyver, ame­lyet a modern technika révén repülőgépek nélkül ezerkilo­méterekre lehet felhasználni, mint az atom töltésű torpe­dók, stb. áz, hogy felfedezték az atomenergia felhasználásá­nak gyakorlati lehetőségét, a modern tudomány és techni­ka hatalmas vívmánya. Fel­fedezték — mint lehetőséget -- az atomenergia felhaszná­lását háborús célokra és — — mint lehetőséget — fel- használását békés célokra. Az utóbbi időkig az atomener­giát főképpen fegyver gyár­tására igyekeztek felhasznál­ni. Az emberiségnek azonban az az érdeke, hogy az atom­energiát csak békés szükség­letekre irányítsák és megaka­dályozzák az atomenergia felhasználását a népek lelki- ismeretének cs becsületének ellentmondó olyan célokra, nőni. az emberek tömeges kiirtása és városok barbár lerombolása. Majdnem harminc évvel ezelőtt 49 állam kormánya megegyezésre jutott és alá­írta az 1925. évi genfi jegyző­könyvet a vegyi és bakté­riumfegyver alkalmazásá­nak megtiltásáról, elismerve, hogy e tömegpusztító fegyve­rek használaia bűn. Ez a kor­mányok közötti egyezmény, amelyet annakidején a Szov­jetunió aláírt, kedvező ered menyekre vezetett. Mindenki tudja, hogy az első világháború alatt szé- 'es körben alkalmaztak olyan I tömegnnszb'tó fegyvereket, mint a fojtó- és mérgesgázok és más vetr.vi.fegyvere.k. ame­lyeknek használatát a népek erélyesen elítélték. Már akkor fenyegetett a kártokozó baktériumfegyver alkalmazásának veszélye is. amelynek az a célja, hogy a legsúlyosabb betegségek­kel fertőzze meg a városok békés lakosait. Ezt az embe­rek túlnyomó többségének lelkiismerete nem fogadhat­ta el. Éppen ez tette szüksé­gessé c nemzetközi meg­egyezést az említett genfi jegyzőkönyv formájában, amely elítélte és megtiltotta a vegyi és baktériumfegyver alkalmazását a háborúban. Teljesen világos, hogyha nem lett volna ez a 49 ánam által aláírt jegyzőkönyv — még ba nem is ratifikálta valamennyi állam — a má­sodik világháborúban nein lé­tezett volna semmilyen gátló tényező a vegyi- és bakté- riumfegyverek alkalmazása terén. Áz a tény. hogy a má­sodik világháborúban egyet­len kormány sem mert vegyi és baktériumfegyvert alkal­mazni, azt bizonyítja, hogy az államok említett egyezmé­nye, amely a vegyi- és bakté­rium fegyver ellen irányul, pozitív jelentőségű volt. Emellett természetesen nem lehet lekicsinyelni azt a körül­ményt sem. hogy e nemzetkö­zi egyezményre támaszkod­va a Hitler-ellenes koalíció államai szilárdan kijelentet­ték, hogy pusztító visszaesa- pással felelnek, ha az ellen­ség megpróbál vegyi- fegyvert használni a háború­ban. V felhozott meggondolások teljes mértékben vonatkoz­nak az atom- és hidrogén- fegyverekre is. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetek nem számítják ezeket a fegy­vereket a hagyományos fegy­verekhez. hanem különleges fegyvereknek iöme°T>usztíf;ó fegyvereknek tekintik. Érthető az a körülmény, hogy Eisenhower elnök, aki mint a legutóbbi világhábo­rú egyik legkiválóbb katonai vezetője, ismeretes, hangsú­lyozta az atomfegyver pusztí­tó'hatását. Figyelembe kell venni azt is. hogy az idők múltával e kérdés jelentősé­ge még inkább fokozódik. Teljesen élhetetlen lenne, ha azok az államok, amelyek stom- vagv hidrogén fegyver­rel . rendelkeznek, nem tu­lajdonítanának kellő jelen­tőséget az atom- és hidrogén­fegyver. valamint a többi tömegpusztító fegyver meg­tiltásának, vagy valamilyen meghatározatlan jövőre ha- lasztanák egy nemzetközi egyezmény létrehozását ebben a kérdésben. Uj;en álláspont ezzel a fontos és halasztha­tatlan kérdéssel szemben semmivel sem lenne igazol ható. A Szovjetunió következe­tesen harcot vív az atom­fegyver eltiltásáért és egyút­tal az összes többi fegyver-' zet jelentős csökkentéséért. Ez összhangban áll a szov­jet állam politikájával, amelynek célja egy új hábo­rú megakadályozás^, a béke és a népek közötti együttmű­ködés megszilárdítása. Az Egyesült Államok elnő ke december 8-án az atom­fegyverről szóló beszédében rámutatott arra. milyen nagyjelentőségű a nemzetkö­zi feszültség enyhítésének éa a békés szándékba vetett köl ­csönös bizalom légköre meg teremtésének kérdése. Es szintén megfelel a szovjet kormány nézeteinek, mert a szovjet kormány válto­zatlanul arra törekszik, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését és biz tosítsa a béke megszilárdnlá; sát az egész világon. Hogy sikereket érjünk e# ezen az úton, kölcsönös .erőfe­szítésekre van szükség a nemzetközi feszültség csök­kentését akadályozó okok elhárítása érdekében. Ami a Szovjetuniót illeti, mindent megteszünk annak érdeké ben, hogy a szovjet emberek munkáját és anyagi erőinket az ország békés gazdaságá­nak és kultúrájának további fellendülésével kapcsolatos új, óriási feladatok megoldó, sára összpontosítsuk, és hogy még jobban kiterjesszük a- nemzetközi gazdasági együtt­működést az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, A Szovjetunió azok közé az államok közé tartozik, ame­lyek az egészséges nemzetkö­zi kereskedelem fejlesztésére törekednek és határozottan el­ítélik a megkülönböztetés és a gazdaságilag függő or­szágokra gyakorolt nyomás e téren teljesen lejáratott po­litikáját. A Szovjetunió kül­politikájának érdekei nem követelik ilyen, vagy olyan államok ellen irányuló hábo­rús tömbök és szövetségek alakítását és nem követelik háborús támaszpontok létesí­tését sem más államok terű létén. A Szovjetunió az álla­mok közötti normális kap csőlátókkal összeegyeztethe­tetlennek tart olyan politi­kát. amely kártevő, felfor °,ató aktusok támogatását jelentem; más orsz-»"-okban vaa-y kártevő ü^^nökök pén- •>■010801. Az áUamok kö- ■mHi kapcsolatok levitájára iránvpló törekvésnek emn elvek kölcsönös elismerésé hez kellene vezetnie, ez elvek nem mondhatnak ellent sem fFolrtatás * #- «Malom í

Next

/
Oldalképek
Tartalom