Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-23 / 300. szám
» 8ÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDPBACSKISKUNMEGYZI LAPJA VIII. évfolyam, 300. szám. ru »«# titter 1953 DEC. 23. SZERDA — A MAI SZAMBÁN Nagy Ambrus fülöpsz-íllási dolgozó paraszt: Felvirágoztatjuk elhanyagolt szőlőkultúránkat. — Miért mostohagyermek Akasztó' — Tél a kolhozban. — Kultűr- munka a Kecskeméti Cipőgyárban. — A földművesszövetkezeti munka megjavításának alapvető előfeltétele a jó tömegkapcsolat. V ________________________________________ A kereskedelem beii doJjfozó kommunisták felelőssége A szovjet kormány nyilatkozata Eisenhoweruek« az Egyesült Államok elnökének 1953 december 8-i beszédével kapcsolatban ' Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke december S-án az ENSZ közgyűlésében beszédet mondott az atomfegyver kérdéséről. Mint már jelentettük. Ch. Bohlen úr, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövete december 7-én felkereste V. M. Molotovot. a Szovjetunió külügyminiszterét és kormánya megbízására hivatkozva kérte, hívja fel a szovjet kormány figyelmét azokra a javaslatokra, amelyeket az elnök beszéde tartalmaz. December 9-én Mr. Bohlen elküldte V. M. Molotovnak Eisenhower beszédének kivonatát. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere december 21-én átnyújtotta Ch. Bohlen úrnak, a szovjet kormány Eisenhower elnök beszédével kapcsolatos nyilatkozatának alább közölt szövegét. Ugyanakkor közzétették azt a levelet, valamint azt a kivonatot is, amelyet Oh. Bohlen úr, az Egyesült Államok nagykövete küldött V. M. Molotovnak Eisenhower elnöknek az jLjnSZ közgyűlésén mondott beszédéről, A szovjet kormány nyilatkozata a következőképpen hangzik: A Központi Vezetőség október 31-1 határozata hangsúlyozza a kereskedelem komoiy felelősségét, dolgozó népünk, megyénk dolgozói szükségleteinek kielégítése terén. A kereskedelem munkáját meg kell javítani és a vásárlók igényeinek minél jobb kielégítését keli vezérlő elvévé tenni. Ez a falu és város kereskedelmi szerveinek fő gondja — ez a kereskedelemben iolgozó párttagok legfontosabb pártfeladata. Személy szerint felelős ennek az eivnek az érvényesítéséért a párt, megyénk dolgozói előtt minden kommunista kereskedelmünkben. Személy szerint harcolnia kell azért, hogy pártunk korszakos jelentőségű határozatát a saját munkaterületén végrehajtsa Ez azt jelenti többek között, hogy a kereskedelemben dolgozó vezető kommunistának meg kell javítania kapcsolatát megyénk dolgozó, vásárió tömegeivel. — Harcolnia kell az olyan káros nézetek ellen, melyek az áruellátásban, a dolgozók igényeinek kielégítésében mutatkozó minién nehézséget az ipar átállításira akarnak hárítani. Setr-mi- rsetre sem magyarázható ilyen nehézségekkel példáu. az a tény, hogy karácsony előtt olyan hiányosan, lassan jelenik meg üzleteinkben a szaloncukor. Mi az oka például annak, hogy Kecskeméten, két nagy konzervgyár szomszédságában már hetek óta nem vásárolhatnak a dolgozók savanyú uborkát, savanyú paprikát, salátafélékct és sok más konzervárut? Nem egyszer előfordul az Is, hogy például a kecskeméti Szabadság-téri cse- negeüzletben — a volt Népbiií- fében — roskadoznak a polcok i hentesárutól, de nincs kenyér? Miért található egyes községeinkben rendszeresen minden fontos mindennapi szükségleti cikk: petróleum, lámpaüveg, élesztő, dohányáru, ecet, amikor egy másik községben sokszor napokig hiányzik indokolatlanul egyik, vagy másik áru? Nem magyarázható ez mással, csak azzal, hogy kereskedelmi -zervetnk, árudáink kommunistái nem harcolnak elég következetesen a kereskedelemnek a dolgozók felé fordulásáért. Elnézik, hogy ez a folyamat akadozva, vontatottan haladjon. Természetesen nemcsak a fogyasztóközönséggel közvetlenül érintkező kommunisták harcossá^á- nak hiányát mutatja ez, hanem az áruelosztó, az áruellátást irányító szervekben dolgozó párttagok sokszor indokolatlan megnyugvását és harcosságának hiányát is. Nem véletlen az, hogy azokban a községekben, városokban vannak megelégedve a dolgozók a kereskedelem munkájával, ahol keményen dolgozó pártszer-' (vezet neveli a kereskedeiemoen dolgozó párttagokat és párton- Jtcívü.ieket. A politikai nevelő- rtmnJta. a dolgozók ieényej iránti érzékenység fokozása nem helyettesíthető bürokratikus intézkedésekkel, sem formálisan szervezett versenymozgaimakkal. — Világosan kell látni, hogy minden kommunista, közéleti ember, nem nézheti el azokat a hibákat, ameiyek a lakosság ellátását gátolják. Köteles szét emelni minden hiányosság énen, irtani a rosszat, régit és kémé nyen harcolni az újerr, a dolgozók igényeinek fokozottabb kielégítéséért. Sok kereskedelmi pártszervezetben, falun és városon még mindig nem főnyik megfelelő nevelő munka a bírálat, önbírálat kiszélesítése érdekében sem. Nem bírálják mes- felelően a kommunisták a vezetés módszereit, könnyen belenyugszanak abba, hogy az áruellátás egyik, vagy másik hiányossága objektiv nehézségek, .e- küzdhetetlen akadályok- következménye. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy egyes kereskedelmi szerveinkben nem foglalkoznak eléggé a pártszervezetek a kereskedelmi dolgozók munka- körülményeivel, munkafeltételeinek megjavításával. Nem törődnek eléggé ezek a pártszervezetek a szakszervezet tevékenységével. Ezzel magyarázható például az, hogy Kecskeméten több olyan üzletben, ahol az áruk természete nem engedi meg a fűtést, még mindig nem látják el a kereskedelmi do.gozókat. megfelelő meleg ruházattal. — Gyakran majdnem teljesen figyelmen kívül hagyják az elárusítóknak ilyen természetű panaszait, kéréseit. Pedig a kereskedelemben dolgozók zöme fáradságos munkája közben minden támogatást, megbecsülést megérdemel. A kereskedelem ma kormányunk programmja végrehajtásának, népi államunk gazdasági életének egyik döntő területe. Ezen a fontos munkaterületen pártunk elvárja minden kommunistától, hogy harcoljon a dolgozók igényeinek új módszerrel, igazi szocialista módon való kielégítéséért. Ezen a területen már vannak helyes megmozdulások. Egymásután tartanak megyénk boltjaiban, árudáiban vevőankétokat. Egyre nagyobb gondot fordítanak a kereskedelem szeivei a dolgozók igényeinek felkutatására, megismerésére, az észszerű áru terítésre, a kulturáltabb kersskede.ein kialakítására. Ezen a helyes úton csak úgy haladhatnak tovább fokozottabb ütemben a kereskedelem dolgozói és vezetői, ha a kommunistákkal az élen, még nagyobb erővel, lendülettel vonják be ebbe a dolgozó tömegeket. Csak a tömegek segítségével, a dolgozók igényeinek naponkénti megismerésével, azok bírálatára támaszkodva tudja végrehajtani a kereskedelem a kormányprogrammban megjelölt feladatait. Elsenhower, az Egyesült ÁllainoK elnöke december ö-án az EIN »jő közgyűlésén mondott beszédében foglalkozott az atomfegyver kérdésével. Áz Egyesüli Államok elnökének minden alapja megvolt ahhoz, hogy hangsúlyozza azt a veszélyt, amellyel a kialakult helyzet a világ népeit fenyegeti, ha a kormányok nem les.nők intézkedéseket az atomfegyverkezési verseny ellen. Ez inég helyesebb most. amikor az atomfegyver mellett már megteremtették a 11 i drogén fegyver t. amely hatásában sokkal felülmúlja. az, atomfegyvert. Nem lehet megfeledkezni olyan újtípusú fegyverekről, mint a rakétafegyver, amelyet a modern technika révén repülőgépek nélkül ezerkilométerekre lehet felhasználni, mint az atom töltésű torpedók, stb. áz, hogy felfedezték az atomenergia felhasználásának gyakorlati lehetőségét, a modern tudomány és technika hatalmas vívmánya. Felfedezték — mint lehetőséget -- az atomenergia felhasználását háborús célokra és — — mint lehetőséget — fel- használását békés célokra. Az utóbbi időkig az atomenergiát főképpen fegyver gyártására igyekeztek felhasználni. Az emberiségnek azonban az az érdeke, hogy az atomenergiát csak békés szükségletekre irányítsák és megakadályozzák az atomenergia felhasználását a népek lelki- ismeretének cs becsületének ellentmondó olyan célokra, nőni. az emberek tömeges kiirtása és városok barbár lerombolása. Majdnem harminc évvel ezelőtt 49 állam kormánya megegyezésre jutott és aláírta az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet a vegyi és baktériumfegyver alkalmazásának megtiltásáról, elismerve, hogy e tömegpusztító fegyverek használaia bűn. Ez a kormányok közötti egyezmény, amelyet annakidején a Szovjetunió aláírt, kedvező ered menyekre vezetett. Mindenki tudja, hogy az első világháború alatt szé- 'es körben alkalmaztak olyan I tömegnnszb'tó fegyvereket, mint a fojtó- és mérgesgázok és más vetr.vi.fegyvere.k. amelyeknek használatát a népek erélyesen elítélték. Már akkor fenyegetett a kártokozó baktériumfegyver alkalmazásának veszélye is. amelynek az a célja, hogy a legsúlyosabb betegségekkel fertőzze meg a városok békés lakosait. Ezt az emberek túlnyomó többségének lelkiismerete nem fogadhatta el. Éppen ez tette szükségessé c nemzetközi megegyezést az említett genfi jegyzőkönyv formájában, amely elítélte és megtiltotta a vegyi és baktériumfegyver alkalmazását a háborúban. Teljesen világos, hogyha nem lett volna ez a 49 ánam által aláírt jegyzőkönyv — még ba nem is ratifikálta valamennyi állam — a második világháborúban nein létezett volna semmilyen gátló tényező a vegyi- és bakté- riumfegyverek alkalmazása terén. Áz a tény. hogy a második világháborúban egyetlen kormány sem mert vegyi és baktériumfegyvert alkalmazni, azt bizonyítja, hogy az államok említett egyezménye, amely a vegyi- és baktérium fegyver ellen irányul, pozitív jelentőségű volt. Emellett természetesen nem lehet lekicsinyelni azt a körülményt sem. hogy e nemzetközi egyezményre támaszkodva a Hitler-ellenes koalíció államai szilárdan kijelentették, hogy pusztító visszaesa- pással felelnek, ha az ellenség megpróbál vegyi- fegyvert használni a háborúban. V felhozott meggondolások teljes mértékben vonatkoznak az atom- és hidrogén- fegyverekre is. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetek nem számítják ezeket a fegyvereket a hagyományos fegyverekhez. hanem különleges fegyvereknek iöme°T>usztíf;ó fegyvereknek tekintik. Érthető az a körülmény, hogy Eisenhower elnök, aki mint a legutóbbi világháború egyik legkiválóbb katonai vezetője, ismeretes, hangsúlyozta az atomfegyver pusztító'hatását. Figyelembe kell venni azt is. hogy az idők múltával e kérdés jelentősége még inkább fokozódik. Teljesen élhetetlen lenne, ha azok az államok, amelyek stom- vagv hidrogén fegyverrel . rendelkeznek, nem tulajdonítanának kellő jelentőséget az atom- és hidrogénfegyver. valamint a többi tömegpusztító fegyver megtiltásának, vagy valamilyen meghatározatlan jövőre ha- lasztanák egy nemzetközi egyezmény létrehozását ebben a kérdésben. Uj;en álláspont ezzel a fontos és halaszthatatlan kérdéssel szemben semmivel sem lenne igazol ható. A Szovjetunió következetesen harcot vív az atomfegyver eltiltásáért és egyúttal az összes többi fegyver-' zet jelentős csökkentéséért. Ez összhangban áll a szovjet állam politikájával, amelynek célja egy új háború megakadályozás^, a béke és a népek közötti együttműködés megszilárdítása. Az Egyesült Államok elnő ke december 8-án az atomfegyverről szóló beszédében rámutatott arra. milyen nagyjelentőségű a nemzetközi feszültség enyhítésének éa a békés szándékba vetett köl csönös bizalom légköre meg teremtésének kérdése. Es szintén megfelel a szovjet kormány nézeteinek, mert a szovjet kormány változatlanul arra törekszik, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését és biz tosítsa a béke megszilárdnlá; sát az egész világon. Hogy sikereket érjünk e# ezen az úton, kölcsönös .erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi feszültség csökkentését akadályozó okok elhárítása érdekében. Ami a Szovjetuniót illeti, mindent megteszünk annak érdeké ben, hogy a szovjet emberek munkáját és anyagi erőinket az ország békés gazdaságának és kultúrájának további fellendülésével kapcsolatos új, óriási feladatok megoldó, sára összpontosítsuk, és hogy még jobban kiterjesszük a- nemzetközi gazdasági együttműködést az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, A Szovjetunió azok közé az államok közé tartozik, amelyek az egészséges nemzetközi kereskedelem fejlesztésére törekednek és határozottan elítélik a megkülönböztetés és a gazdaságilag függő országokra gyakorolt nyomás e téren teljesen lejáratott politikáját. A Szovjetunió külpolitikájának érdekei nem követelik ilyen, vagy olyan államok ellen irányuló háborús tömbök és szövetségek alakítását és nem követelik háborús támaszpontok létesítését sem más államok terű létén. A Szovjetunió az államok közötti normális kap csőlátókkal összeegyeztethetetlennek tart olyan politikát. amely kártevő, felfor °,ató aktusok támogatását jelentem; más orsz-»"-okban vaa-y kártevő ü^^nökök pén- •>■010801. Az áUamok kö- ■mHi kapcsolatok levitájára iránvpló törekvésnek emn elvek kölcsönös elismerésé hez kellene vezetnie, ez elvek nem mondhatnak ellent sem fFolrtatás * #- «Malom í
