Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-22 / 299. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG VIII. évfolyam, 299. szám. Ara SO fillér 1953 DECEMBER. 22. KEDD Zárszámadás után termelőszövetkezeteinkben A szovjet ipari munkások tására nagy gondot fordít a mány, az üzem vezetősége. Otthonos üzemi étkezdében fogyasztják ebédjüket a munkások. A képen. A moszkvai »Kalibr«-gyár egyik étkezdéié. AZMÙP BACSKISKUNMEGYEI PXMBIZOTTSAGANAK LAPJA Termelőszövetkezeteinkben le­zajlottak a zárszámadási köz­gyűlések. Legtöbb termelőszö­vetkezetünkben az egész tag­ság nagy tanácskozásává várt a zárszámadás, amelyen megvi­tatták a szövetkezet munkáját, az elmúlt év tapasztalatait és azt, hogy hogyan lehet és kell előre jutni, a szövetkezeti gaz­daságot továbbfejleszteni. Az előrejutáshoz különösen nagy lehetőség van most, hi­szen a párt és a kormány ter­melőszövetkezeteinknek min­den eddiginél nagyobb segítsé­get biztosít gazdaságuk tovább­fejlesztéséhez, jövedelmük nö­veléséhez. Megyénk több ter­melőszövetkezetében már mun­kához is láttak. Az orgoványi Alkotmány termelőszövetkezet­ben folyik a halászat és készül a nádpalló. Jelentős jövedelem ez a termelőszövetkezetnek. A kiskunmajsai Alkotmány ter­melőszövetkezetben dróthálót kötnek. Más termelőszövetkeze­tekben a napokban hozzálátnak a halastó készítésével kapcsola­tos munkálatokhoz. Megyénkben több mint 80 termelőszövetke­zet adta be igényét ha.astavak létesítésére. Tudják ezekben a termelőszövetkezetekben a ■ ve­zetők és a tagság is, hogy saját munkájukkal tudják megaia- pozni a jövőévi jövedelmezőbb gazdálkodást. Termelőszövetkezeteink téli munkájára tehát az idén álta­lában az jellemző, hogy az el­múlt évekhez képest hasonlít­hatatlanul nagyobb alkotóerő­vel és kezdeményezéssel láttak hozzá ahhoz, hogy új gazdasági ágakat létesítsen ?k. Ez biztató jelenség. Fontos feladat, hogy elérjük: kivétel nélkül minden termelőszövetkezet valóban használja, fel a telet arra, hogy sokoldalúbbá és így jövedelme­zőbbé tegye a közös gazdasá­got. De ez még nem elég. A központi Vezetőség október 31—i határozata megállapítja, ho-gy az ország előtt álló legfőbb fel­adat a mezőgazdasági termelés fellendítése, a növénytermelés es az állattenyésztés hozamának növelése. Bármennyire is fon­tos új gazdasági ágakat létesí­teni, hogy sokoldalúbbá váljon a szövetkezeti gazdaság, ez ön­magába véve a meglévő alap­vető termelési ágak fejlesztése nélkül nem biztosíthatja a szö­vetkezetek jelentős fellendülé­sét. Termelőszövetkezeteink tag­jainak, de az egész ország ér­deke azt kívánja, hogy a tél ne zsák új gazdasági ágak létesí­tésének ideje legyen, hanem a :ermelőszövetkezet minden irá­nyú megszilárdításának ideje is. A zárszámadások lezajlottak. Most az a fontos, hogy a zár- számadási közgyűlésen megal­apított részesedéseket mara­déktalanul meg Is kapják a ta­gok. Nem helyes az, hogy egyes armelőszövetkezetekben indo­kolatlanul visszatartják a tagok részesedését. így van ez az öregcsertői Béke termelőszövet­kezetben, ahol a szakmári gép­állomás egyik traktor-istájának núzzák-halasszák kiadni a. bú­zarészesedését. Január elején megkezdődik a termelőszövetkezetek terveinek készítése. Ezek a tervek akkor lesznek igazán jók és akkor öl­tenek a valóságban testet, ha elkészítésükben résztvesz a szö­vetkezet egész tagsága. Vonják le tehát termelőszövetkezeteink­ben a tanulságot az elmúlt év tapasztalataiból. Minden bri­gád, minden munkacsapat mér­je fel, hogy mit végzett az idén és hogyan lehetne javítani a munkán. Állapítsák meg azokat a teendőket, amelyekhez azon­nal hozzá kell fogni, hogy ta­vasszal eredményes legyen a munka. Termelőszövetkezeteink jelen­tős részében már megkezdődött a téli szakoktatás. Ez azonban nem halad megfelelően me­gyénk termelőszövetkezeteiben. 72 helyen ütemeztek be ilyen szaktanfolyamot és ebből csak 39 helyen indult meg. Ahhoz, hogy termelőszövet- kezeteir>V igazán megszilárdulja­nak, nagyon fontos, hogy a ta­gok tá;..',..'Tódni tur’í''r,-k a mun­kaszervezésben, a munkaegv- ségszámításban, sőt a közös gazdaság pénzügyeiben is. Kü­lönösen a mezőgazdasági szak­emberekre hárul szép és fon­tos feladat, hogy megszervez­zék ezeket az előadásokat és közös megbeszélésen ezekről a kérdésekről is tájékoztassák a tagokat. Fontos és szép hivatás minden szakember számára, aki a termelőszövetkezet ügyeivel foglalkozik, hogy most a téli időszakban közvetlon, szemé- .yes kapcsolatot teremtsen a termelőszövetkezetekkel és se­gítsen a tagságnak tájékozódni a legfőbb kérdésekben, A tél a termelőszövetkezetek­ben a művelődés mellett a vi­dámság időszaka is. A jó ter­melőszövetkezet a tagok kultu­rális központja is és a tagok joggal várják el vezetőiktől, hogy gondoskodjanak jól fűtött helyiségről, könyvekről, újság­ról, rádióról, sőt egy-egy műso­ros estről, tánci ulatságról is. Termelőszövetkezetetek tehát használják ki a téli hónapokat a következő gazdasági év elő­készítésére. Ha télen jól felké­szülnek a következő gazdasági évre, ennek nyomán gyümölcsö­zőbb lesz a közös munka és a szövetkezeti földek több élelmet adnak népünk asztalára. A tél az erőgyűjtés ideje, egyben a munka és az alkotás ideje,is,. TjemieLmy^iw^tkp^teitik életéből Á pálmonostori Rákosi tsz megkezdte halastavának építését MEGYÉNKBEN 85 termelő­szövetkezeti csoport kért halastó létesítésre engedélyt. A Kérel­mek felülvizsgálata folyamatDan van. A szövetkezetek igényléséi alapján egy háromtagú bizott­ság végzi a helyszíni feimórest. A bizottság áll egy halszakértő­ből, vízügyi mérnökből és a me­gyei tanács egyik építészéből. — Eddig 35 szövetkezetnél végez­ték el a helyszíni felmérést. Ed­dig a megvizsgált 35 tsz-ben ha­lastó létesítésére alkalmasnak 10 területet találtak. A többi he­lyen olyan magas lenne az épít­kezési költség, hogy az éveken át felemésztené a jövedelmet. AZ ELMÚLT héten Akasztón lás 35—40 holdas területe. Kör­gátat kell itt építeni, továbbá egy lecsapoló és egy átemelő vízmüvet. A medermélyítést a tsz saját erejéből végzi. A zsi- lipépítésre pedig igénybe veszik az állam segítségét. A halastó az öntözéses terület mellett terül el, úgyhogy onnét is kaphat szükség esetén vizet. Egy-uét völgyzárógáttal 100 holdig bővít­hető a terület. KÖRTÖLTÉSSEL a tassi Pe­tőfi, a solti Szikra is létesít 4—5 holdas halastavakat. A tisza- kécskei Petőfi és Szabadság szintén létesít halgazdaságot. — Pálmonostoron a földmérés után nyomban hozzáfogtak a halastó építéséhez. Az első lépés egy 3 holdas tó építése lesz. Ezt egy­két éven belül 20 holdra bőví­tik. Már december 8-án kívül­állók segítségével megkezdték s körgát építését. A halastavat ártézi kút táplálja vízzel. Szük­ség esetén a Dongó-érből is át­vezetik a vizet. Ha lue vei és és rízstermesztés tervei Kunpeszéren és Császártöltésen járt a bizott­ság. Alkalmasnak találták az akasztói Aranykalász tsz részé­ről javasolt területet. Itt 30 hold a Dunamenti Főcsatornából kap­ná a szükséges vizet. Hasonló­kép a császártöltési Felszabadu­Az idén kísérletképen Solt- szentimrén, Kunpeszéren és Akasztón termesztettek rizst. Soltszentimrén 25—30 mázsás termést értek el. Kunpeszéren ennél valamivel kevesebbet. — Még az ősz folyamán több pa­A tél beálltával is folynak terme'őszövetkezeteinkben az építkezések Megyénkben 108 termelőszö­vetkezetnél folynak építkezé­sek. Sok új építkezéshez hozzá­fogtak még november hónap­ban. A téli hideg beálltával bel­ső munkák folynak. Ilyen mun­kát látunk a madarasi Dózsa tsz-nél is, ahol az 50 férőhelyes tehénistálló belsejében dolgoz­nak az építő brigád tagjai. A tsz tehenészete eddig több is­tállóban volt elhelyezve, ezért nehezen tudták biztosítani az állattenyésztés nagyüzemi jel­( 'egének kiformálását. Tataházán a Petőfinél 70 fé­rőhelyes íehénistállót építenek. A jószág az egyik végébe már be van kötve, a másikban must építik a jászolokat. A bácsal­mási Lenin nemrég- kezdte meg 24 férőhelyes lóistállójának épí­tését. Még ebben az évben be szerétnék fejezni a 300 férőhe­lyes juhhodályt. A falak már állnak, csak a tető hiányzik. Soltvadkerten az Uj Alkotmány bővíti tehénistállóját, rasztember elhatározta, hogy jó-* vőre bekapcsolódik a rizstér- mesztésbe. Ezek összeálltak és Petőfi néven II. típusú csoport tot létesítettek. A csoport to» vábbá halastó létesítését is terv« be vette. A napokban szakéin« berek jártaik a csooortnál és megbeszélték a terveket. A cső« port ennek alapján úgy határo­zott, hogy 50 holdon létesítenek rizsterületet, ahol halat is te« nyésztenek. A haltakarmánydua rizsföldön könnyű a halnevelés. Aratás előtt leeresztik a vizet és összeszedik a 70—80 dekás ha« lakat, amelyeket azután értéke­sítenek. A fülöpszállási Vörös Csillag is foglalkozik azzal a tervvé!* hogy 50 holdon rizst termeszt. E célból még e héten megbeszé­lést folytatnak a megyei tanács illetékes szakértőjével. ör„ Mészöly Gyula: Kutatómunkánk a mezőgazdasági termelés A Kecskeméti Kísér­leti Gazdaság a duna- tiszaközi homoki ter- mőtáj mezőgazdasági kérdéseivel (mint ho­moki vetésforgórend­szer, talajművelési el­járások), valamint . új, értékesebb növényfaj­ták előállításával fog­lalkozik. Kísérleti intézmé­nyünk kisebb rész.ege már a felszabadulás e.-'t is működött. De olyan kezdetleges kö­rülmények között, hogy feladatait semmiképpen sem teljesíthette. Nem volt megfelelő épület, h" .nyoztak a szükséges műszerek, eszközök, de hiányzott a megfelelő számú képzett tudomá­nyos dolgozó is. A felszabadulás után megváltozott a helyzet. Korszerű épületeket, labors'. Mumokat, mű­szereket, jólképáett tu­dományos dolgozókat kaptur’- f-’ adatain«: mcgvalósü-' sá hoz. Az utóbbi években ha- zánkbatx Járt » „szovjet.. cseh, román, tüdősek és szakemberek többízben látogatást tettek intéz­ményünkben. VeLük termékeny, a fejlődést elősegítő eszmecserét folytattunk. Szorosabb kapcsolatot eddig a bolgár Plovd'vi és a szovjet Szinferopo’i (Krim) Intézetekkel lé­tesítettünk. Ez alka­lommal nemesített faj­táinkat és kiadványa­inkat cseréltük ki. Mivel is foglalkozik gazdaságunk? A ezárazjellegű ho­mokterületen is sikere­sen termeszthető növé­nyek nemesítéséhez fogtunk, mégpedig pa­radicsom, paprika, rozs és takarmánynövények új, jobb fajtáinak elő­állításéhoz, legjobb ag­rotechnikájuk kidolgo­zásához. Sikerült is előállítanunk kiváló minő.égű, biztos hoza­mú új paradicsom-pap­rika- és rozsfajtákat. Népgazdaságunk újab­ban .1------■’♦yane.uesí­.t ésséljés az alföldi .búr- . gonyatermesztés ieg­bb agrotechnikájának kidolgozásával is meg- bí ta kísérleti intézmé­nyünket. Feladatunkat részben e téren is tel­jesítettük, amennyiben a Liszenko-féle nyári burgonya'""-'-'s hazai viszonyokra történt ki­dolgozásával az évről- évre szüksé^s egész­séges vető',"mó-eUátást megoldottnak tekint­hetjük. A gyümölcstermelés .területén értékes táj- fajtáink összegyűjtésé­vel, ^szaporításával már eddig is értékes szolgálatokat tettünk a népgazdaságnak. Je­lenleg több homoki nö­vény összevont agro­technikájának kidolgo­zásával is foglalkozunk. Mint az intézmény vezetője és mint or­szággyűlési képviselő élénk kapcsolátot tar­tok megyénk mezőgaz­dasági szakembereivel, termelőszövetkezetek­kel és dolgozó parasz­tokkal. Tanácsokkal, fellendítésére útbaigazításokkal látom el őket. Megbeszéljük egy-egy intézményünk­ben bevált új termesz­tési eljárás bevezetésé­nek módszerét. A velük való beszélgetés kap­csán már eddig is sok. ötletet, szempontot kap­tunk, amelyeket kuta­tómunkánkban előnyö­sen érvényesíthettünk. Kutatási terveinket nem egy esetben átdol­goztuk az élenjáró me­zőgazda«“«'! dolgozók tapasztalatai alapján. Intézményünket me­gyénk dolgozó paraszt­jai szívesen látogatják, mert érzik és tudják; hegy kutatóink, szak­embereink értük és ne* kik dot°—'«“k. Kísérleti gazdaságunk minden dolgozója is­meri köményünk me­zőgazdasági programm- ját és az e téren meg­oldandó feladatokat. — Hatalmas lehetőségeink vannak a kutatómunka folytatására megyénk és az egész ország me- zőg?zdaságái,,.k fellen­dítésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom