Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-20 / 298. szám
Párt és pártépítés A bajai járási pártbizottság a propaganda» munka megjavításáért ^ A pártpropaganda mun- t'kánknak hatalmas feladatai Jüannak a szocializmus építá- tsének új szakasza idejön a párttagok eszmei, politikai ks/invon altinak emelése terén. [Gazdasági politikánk célkitü- ízéseit, a kormány programmai át nem tudjuk másként megvalósítani csak úgy. ha lényegesen színvonalasabb körülmények között teremtjük meg a marxizmus-leninizmus magyarorszagi _ alkalmazásának alapjait. És hozzásegítjük párttagjainkat a szocializmus építése, a pártáiét (legfőbb elvi és gyakorlati (kérdéseinek széleskörű tisz- [tázásához és elmélyült tanui- tmán y ozásához. I Fontos szerep vár ebben a [munkában pártpedagógu- isainkra: a propagandistádra. tAz ő munkájukon áll nagyrészt az. hogy lényegesen femelhessük a párttagok elméleti tájékozottságát, tágíthassuk látókörüket, fokozhassuk (politikai önállóságukat, kezdeményező képességüket. A ipropagandamunka támogatását, elősegítését tehát a (pártbizottságok, pártszervezetek egyik alapvető feladatává keli tennünk a ránk- Jkővetkező időben. Hatalmas (segítséget jelent ezen a télre^ a Központi Vezetőség határozata, amely feltárta a ‘pártpropaganda _ tényleges állapotát, hibáit és megszabta a kibontakozás útját. A bajai Járási pártbizottság a közelmúltban jb- ülésen tűzte napirendre a propagandamunka helyzetét a járásban. Erre igen nagy «zükség volt, hiszen maga a jb. is hosszú időn keresztül ■felszínesen, nem eléggé _át- igondoltan irányította a párt- oktatást. Ebből ered1 az is, hogy az egyes anyagokat sok helyen még mindig^ az élettől elszakítottán tanítják és beszélik. Ehhez még hozzájárul. hogy maga az agitprop. osztály sem végzett alapos, lelkiismeretes munkát a propagandisták kiválogatásánál, ebből adódik, hogy egyes elvtársak, akik a párttörténet I. évfolyamát vezetik. maguk sincsenek tisztában az elméleti kérdésekkel és így nem is tudják hallgatóikkal megértetni azok gyakorlati megvalósítását. Sőt gén sok esetben igen tévesen magyarázzák meg azokat. Hozzátehetjük, hogy egyes alapszervi titkárok sem értik ezt, pedig a korma nyprogramm megvalósításának az az egyik döntő előfeltétele. hogy az ilyen vonatkozású elvi kérdéseket párttagságunk tisztán lássa és ennek megfelelően végezze munkáját. Vagy pedig igen sűrűn találkozunk oiyan kérdéssel, hogy mi valóban a munkásosztály életszínvonalát akarjuk emelni, akkor miért a parasztságnak adunk minden kedvezményt. Az agit. prop, osztály ezt úgy értékeli, hogy ennek a két elvi kérdésnek a meg nem értése gátolja bizonyos mértékben a kormányprogramra. megvalósítását. Látnunk kell, hogy pártokta- tásunk lényege még mindig a község szántás-vetés, begyűjtés érdekeinek van alárendelve. Pedig ezt a KV határozata is helytelennek jelöli meg. Ezek a hibák elsősorban az agit.-prop. osztályt terhelik, mert nem törekedett arra, hogy pártoktatásunk tartalmi színvonalát magasabbra emelje. Például előadásos propagandával még a propagandisták előtt sem tisztázta a fentebb említett elvi kérdéseket. Helyes az a kezdeményezés egy pár községben, mint például Hercegszántón is, a propagandisták a_ községi pártbizottságon készülnek fel a függetlenített titkár ellenőrzése mellett; mellyel segítséget ad a felkészüléshez. A jb. határozatot hozott a járás területén folyó propagandamunka megjavítása érdekében: 1. Pártválasztmányi ülésen és taggyűléseken értékelik a propagandamunkát, határosatokat hoznak annak megjavítására. 2. Felülvizsgálják a propagandisták rátermettségét és a meg nem felelő propagandistákat megfelelő propagandistákkal cserélik fel. 3. A propagandistáimak tapasztalatcsere értekezleteket kell tartani, ahol közösen megvitatják a KV határozatot. 4. A község területén lévő propagandisták minden esetben a községi pártbizottságon készüljenek fel. Ezzel egyidejűleg a függetlenített párttitkár elvtárs is legyen ott a felmerülő vitás kérdések közös tisztázása érdekében. A határozaton azt mutatják, hogy a bajai járásban a propagandamunka színvonalának emelése érdekében komoly lépeseket tesznek. A határozatokba foglalt célkitűzésekért a jb -nek következetesen kell harcolni. Harcolni kell azért, hogy a községi pártszervezetekben, az alap- szervezetekben valóban megnövekedjék az érdeklődés az elvi kérdések iránt. Emelkedjék a párttagok marxista- leninista tudása, elvi szilárdsága, kezdeményező készsége. példamutatása. Hanfes Párizsiiaii a vietnami béke Biliséért Párizs (MTI) Péntek este Párizsban a Mutualité teremben nagygyűlést tartottak a vietnami fegyverszünet és a béke megkötéséért. A gyűlésen részivel Jacques Duc.os, a Francia Kommunista Párt titkára, Álam Le Léap, a CGT főtitkára, Eugénie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Gilbert De Chambran, a Békevilágtanács irodájának tagja. A rendőrség -által támogatott fasiszta csoportok megkíséreltek megakadályozni a gyűlést, de a teremben lévő közönség határozott magatartása meghátrálásra kényszerítette őket. A fasiszta provokáció kudarca után Aiam Le Léap emelkedett szórásra. — Beszédében megbélyegezte a szégyenteljes háborút, amelyet a francia kormány a vietnami nép ellen folytat. Gazdagyűlések megyénk községeiben A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeleti az új begyűjtési renaszer ismei- -eíésével kapcsolatban december 22-én, kedden este 6 órakor megyénk vezetői gazdagyütés. tartanak a következő községekben: Szabadszállás: Németi József. Tass: Szabo Béla. Solt: Dallos Ferenc. Dunaegyháza: Totn Barna. Császártöltés: Varga Jenő. Kecel: Petőfi Sándor. Páhi: Rádi Ignác. Tompa: Pesir István. Kelebia; Csillag József. Jánoshalma: Szíankovics Má- tyás. Foktő: Sziics Béla. Dunaszentbenedek; Csecsetka János. Úszód: Vajda József. Katymár: Cseh László. Csikéria: Horváth Károly. Kunbaja: 'Baunoch György. Bátmonostor: Szabó Lajos. N. gybamcska: Ördög László Csátalja: Molnár Frigyes. Alpár: Hegedűs Ferenc. Tiszaújfalu: Polgári László. Tiszakecske: Don. István. Bocsa: Hepp József. Jakab szál :ùS l Szeiepcsényi 1. Képzőművészeti hét megyénkben December 23-án nyílik meg Kecskeméten a Piarista gimnázium dísztermében a képzőművészeti hét reprezentatív kiállítása, A kiállításon megyénk és a szomszédos Csongrád megye művészeinek alkotásai kerülnek a közönség elé. A képzőművészeti hét december 19 és 26-a között megyénkben is nagyje.entősegű megmozdulásokat hoz. A reprezentatív kiállítás c.ső nagyfontosságu lépés azon az úton, hogy megyénk képzőművészei tárráton találkozzanak a dolgozó tömegekkel. Hatalmas anyag válogatása után alakult ki a kiállítás, melyet értékelő ankét követ január 10-én. Az ankétnak és a kiállításnak az a célja, hogy megismertesse a dolgozókat megyénk képzőművészeti értékeivel és elmélyítse a kapcsolatot a dolgozók és az alkotó művészek között. Megyénk üzemeiben is jelentős megmozdulások lesznek a képzőművészeti héten. Művészettörténeti előadások egész sora hangzik eí tennem üzemeinkben. Az előadók között megyénk képzőművészéi és pedagógusok szerepelnek, akik, mint a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói kollektíva, jának tagjai, első ízben keresik fei munkásosztályunk tagjait, hogy megismertessék őket a szocialista realista képzőművészét célkitűzéseivel, törekvéseivel, eredményeivel. Baján, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason hasonló előadásokat rendeznek aj országos képzőművészeti hét ideje ' alatt. A kiállításra kerülő kepeket megvásárolhatják üzemeink, dolgozóink. Az életszínvonal emelkedése a dolgozó embereknek művészet iránti vonzódása előreláthatóan azt fogja eredményezni, hogy a kiállított képek, művészi alkotások jórésze . a dolgozók ottnonaiba, kuitúrházakba, közületek termeibe vándorolnák, s bizonyítják dolgozó népünk és megyénk képzőművészeinek egyre jobban erősödő kapcsolatát. A ,francia e.nökválnsxtas negyedik fordulója is eredménytelen volt Párizs (MTI) A versaiílesi el- nökvárásztó kongresszus pénteken este a negyedik szavazással sem tudta megválasztani a Francia Köztársaság aj elnökét, mert egyik jelölt sem kapott abszolút többséget. A szavazas eredménye a következő volt: Laniel 403, Naege- ien 344, Jean Médecin 45, Yvon Delbos 42, Andre Cornu 35 szavazatot kapott, különféle máé je.öltekre 44 szavazat jutott. — Érvénytelen volt 1U szavazat. Az összes szavazók száma 92S" volt, az érvényes szavazatoké azonban csak 918, a szüksége» abszolút többséghez »ehát 460 szavazat kellett volna, Az ötödik szavazást szómba» ton délután tartották. A E i»l Z FI l li OJj I S L F. II 1.1. Bermuda után — Berlin előtt A nemrég lezajlott bermudai liáromhataimi értekezletről kiadott közlemény tartalmának egyetlen pozitívumaként értékelhető, hogy a három nyugati hatalom kormányfői nem tudván kitérni a népek követelései elől, elfogadták a Szovjetunió négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet összehívását indítványozó javaslatát. Mindamellett a közlemény nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy szerzőik kitartanak az atlanti szövetség és az -európai védelmi közösség- békésnek semmiképpen sem nevezhető politikája mellett, A világ népei most feszült figyelemmel kísérik a nagyhatalmak vezetőinek mindenegyes lépését és nagy várakozással tekintenek a küszöbönálló négyhatalmi tanácskozás elé, melytől az Európa és a világ biztonságát súlyosan veszélyeztető német kérdés békés megoldását és a nemzetközi feszültség általános enyhülését várják. Kétségkívül figyelmet érdemel, hogy a nyugati hatalmi csoportosulás vezető körei az utóbbi napokban tett ' Epéseikkel aláhúzták a bermudai közleménynek azokat a passzusait, amelyek az «-atlanti- és az »europai- politika folytatásának szükségességét hangoztatják. E héten illést tartott az úgynevezett atlanti tanács és az ott elhangzott több felszólalás, valamint a záróközlemény szavai ismét hír« detik a »veszély fennállásának- és a fegyverkezés további szükségességének tarthatatlan tetelelt. Az amerikai kormány tagjai fontosnak tartották azt is, hory látva az amerikai védnökség alatt álló »európai egyseg- létrejöttének mind halványuló reményeit, újabb rohamot indítsanak az »európai védelmi közösségről szóló- szerződés ratifikálása érdekében, elsősorban Franciaország ellen, ahol óráról- órára r ' a tömegek ellenállása e szerződéssel szemben. E tekintetben a hét folyamán sajátos »mun..„_,ic20szíást« figyelhettünk meg Dulies amerikai külügyminiszter cs leghareiasabb eu. _ai csatló. . Adsnauer bonni kancellár között. — Míg Adenauer igyekezett elaltatni a nyugtalankodó francia uralkodó körök aggodalmait, azzal, hogy a feü'egyverzett Nyugat-Németor- szág — úgymond — nem sodorja háborúba Franciaországot és hogy a »közösségbe- való beolvadás nem bomlasztja majd tovább Franciaország siralmas gazdasági helyzetét, addig Dulles külügyminiszter a hét elején tett nyilatkozatában durva te- nyegetőzésse! és a belügyekbe való újabb otromba beavatkozással próbált nyomást gyakorolni Franciaországra, hogy kierőszakolja a rat.fikációt. Ami Adenauer »megnyugtató- szirénhangjait illeti, kellőkép értékelhetjük azokat, ha aa újra peckesen lépkedő náci tábornokok egynémely Franciaországot illető kijelentésére gondolunk. Nem csoda tehát, ha e simogató szavak nem értek célt F’ranciaorszag- ban, Dulles nyilatkozata még rosszabbul sült el. Szavat még lángolóbbra szították a francia nemzeti felháborodás tiizét. — Valóban, »nemzeti felháborodásról- beszélhetünk, hiszen Dulles fellépését szinte egész Francia- ország elítéli. A disszidens gaul- leista De Montsabert tábornok a nemzetgyűlésben felszólította a képviselőket, hogy ünnepélyesen tiltakozzanak Dulles kijelentései ellen. »Dulles fejtegetései Franciaországot nem szuverén országként tüntetik fel- — mondotta. Vincent Auriol, akinek elnökletével a nyilatkozat után minisztertanács zajlott le, »durva kirohanásnak- bélyegezte Dulles szavait. A nyugati bur- zsoá sajtó egyértelműen úgy vélekedett, hogy Dulles nyilatkozata az általa kívánt hatás ellenkezőjét érte el. A »Tbc Times- című angol lap maga is megállapította; rendkívül kél séges, hogy a nyilatkozat hatása »az lesz-e, amit Dulles remélt-. A két tény együtt: az atlanti tanács ülése, az arról kiadott köz.emcupyel, és Dullesnek az »európai védelmi közösségről szóló- szerződés ratifikálását erőszakoló, más nemzetek becsületét súlyosan sértő nyilatkozata arról tanúskodik, hegy az amerikai imperialisták makacsul igyekeznek lehetetlenné tenni a négyhatalmi értekezlet sikeres kimenetelét. Nagyon kétséges azonban, hass7 legutóbbi lépése» ik sikerként könyveihetők-e el politikájuk végrehajtása szempontjából. A nemzetközi kútmérgezés amerikai politikája a bermudai értekezlet óta Koreában is újból érezteti hatását. Ahogyan a nyáron a június X7-i boriuli puccs és a fe.vuagosításra váró koreai es kínai hadifoglyok Li Sz>n Man által történt elhurcolása volt hivatott az amerikai háborús körök érdekében »ellensúlyozni- a nemzetközi helyzet nemi enyhülését, úgy most a politikai értekezletet megelőző tanácskozások megszakítása áll e bűnös cél szolgálatában. Ar- tm.r ------ a tanácskozások ameri kai küldöttségének vezetője — mint ismeretes — azzal a nevetséges ürüggyel vonuit ki egyoldalúan a tanácskozásokról, hogy a koreai-kinai fél »meg- sériette- az amerikai felet. Miből állott e »sértés?« Abból, hogy a koreai-kínai fél bekövetkezhető amerikai hitszegések elkerülése érdekében rámutatott, egy már elkövetett amerikai h.tszegésre: a több, mint 2? ezer koreai és kínai hadifogoly Li Szín Man által történt elhurcolására. Azért kellett erre hivatkoznia a koreai-kínai félnek, mert az amerikaiak olyan módozatot javasolnak a politikai értekezlet megszervezesére, amelynek elfogadása esetén az amerikai fél oldalán álló államokra nem lepnének kötelezőek a meghozott határozatok és ezen államok bármelyike felrúghatná a megállapodásokat. Az amerikai lél azt javasolja, hogy a tárgyaló felek mindegyike egyetlen tömb» ként szavazzon, függetlenül attól, hogy a tömbben részvevő államok egyike, vagy másika, egyetért-e a határozattal, vagy nem. Világos, hogy ilyen szavazás esetén az amer.kai féihe» tartozó ádamok részéről fennállhatna egy újabb támadás veszélye, azaz: a Li Szín Man- banóa újból megszegné a megállapodást, ahogyan megszegte a nyár :í Wágos, hogy a kereai- kinai léi gyanakvása teljesen jogos, Dean »sértődése« pedig alakoskodás. Az értekezlet megszakítására másutt kell a magyarázatot keresni. Dulies külügyminiszter a Bermudákról hazatérve nyilvánosan kijelentette, hogy Dean rövidesen visz- szatér az Egyesült Államokba, Es noha Dean egy nyilatkozatában azt állította, hogy nem tuti Dulies kijelentéséről, annyit elismert, hogy »új utasításokat« kapott Washingtonból. Ha e fény figyelembevétele mellett emlékezetünkbe idézzük, azt a halogató taktikát, amelyet Dean a tárgyalások egész ideje alatt folytatott, ha azokra az esztelen és indokolásán követelésekre gondolunk, amelyeket 3 koreai-kínai féllel szemben támasztott, világossá válik, hogy itt a tanácskozás előre megfontolt megszakításáról van szó. Kísérlet ez arra, hogy idültté változtassák a koreai fegyverszünet válságát, tovább élezzék a nem-, zetközi helyzetet. A népek ereje azonban sarokba szorította a leleplezett háborús gyujtogatókak Ma nehezebben tudják becsapni a népeket, mint tegnap. És hnU nap még sokkal nehezebb lesi. mint ma, íMTil
