Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-15 / 293. szám

Pari és oár-p^’lés / £zen a telles délután, ha valaki a tiszaújfalusi Ti­sza tsz központját kívülről szemléli, csak a nyugodt, mozdulatlan tájat látja. Ha azonban a látogató befordul az udvarra, 10—12 ember­ből álló beszélgető csoportot vesz észre. Bizonyára a tsz- tagok — gondolja magában — és valószínűleg a tsz ügyé­ről, sorsáról és a zárszáma­dásról beszélnek. Ha köze­lebbről hallgatja őket, ta­pasztalhatja, hogy másról folyik a szó. Elszállásolásról beszelnek. Mert ők is új em­berek ezen a vidéken és nem is letelepedési szándékkal jöttek ide. Öutözőművekeí építenek. Most a tsz részere létesítenek 22 holdas öntöző­berendezést a kormány­programul keretében, állami hozzájárulással. Íz épületbe ni is sok ember van. Tsz-tagok, még­pedig az egész tagság Zárszámadási közgyűlést tar­tanak. Az elnök éppen a be­számolóját mondja. Arról beszél, hogy mit eredménye­zett a szövetkezet tagságának egészévi munkája. Csendben hallgatják, az arcokon a megelegedettség derűje. Nincs is okuk panaszra. Munkaegységenként 26 forint 95 fillér jut pénzre átszámít­va. Ezen belül 7 forint 8 fii lér készpénz, 4 kiló 20 deka kenyérgabona, 60 deka árpa, l kilogramm kukorica, 1 kilo­gramm burgonya. No meg cukor, olaj, széna, takar­mányrépa, bor. Lakó‘József számolgatja magában, ha pénzértékben kellene mindezt megvenni havi 1800 forint fizetésnek felelne meg. Lia ehhez a ház­táji gazdasági jövedelmét is hozzászámítja''' ennél is töb­bet számolh: . Lakó József hozzáteheti anyakocájának, malacainak értékét. A piacon megkapna vagy 6000 forintot érte. — Mondhatják ezután a kívülállók, hogy rongyosak vagyunk! Ez a zárszámadás minden józan gondolkozású embert az ellenkezőjéről győz meg. — így gondolkozik Né­meth János is, a csoport ju­hásza. 1952 októberében le­pett be, de azt bánja, hogy már nem sokkal előbb tért a jobb élet útjára. Bízik erősen, hogy a jövőben még f / jobb lesz, hiszen pártunk és kormányunk gondoskodik er­ről. Persze ő is úgy dolgozik majd, hogy ez így legyen Már most is vannak ered ményei. 172 anyajuhtól 228 bárányt választott le elhullás nélkül. Számol Góg István, ifj. Juhász István, ifj. Fe­kete András is és velük együtt az egész tagság. A z. c 1 n « li pedig arról beszél, hogy mindezt pártunk és kormányunk helyes po­litikája tette lehetővé. Hatal­mas kedvezményeket biztosí­tott ennek a tsz-nek is. Ter­ményben és pénzben együtt­véve az engedmény 1,185.600 forintot tesz ki. Ebből egy tagra 10—15 ezer forintot számolhatunk. Ez csak a múlt, de a jövő­re is nagy’ tervei vannak a csoportnak. 500 köbméter siló­ra kaptak kölcsönt. MiiAa azonban határidő előtt, no­vember 15-re befejezték az építését, 50 százalékos kedvez­ményt napiak. Ez egyedm 16 ezer forint a csoportnan. A közgyűlés előtt örömmel jelentheti azt is, hogy’ a 3Uu nöbméter siló már meg is vau töltve. Az állatállomány atteleltetése tehát biztosítva van. Mutatja a beszámoló a közeli jövő terveit is. 22 ka­taszteri holdon öntözéses gazdálkodást létesítenek. A oerendezést készítő munkások már itt vannak a tsz udva­rán. 10 holdon bolgár-kerté­szetet, 12 holdon szántóföldi öntözést teremtenek. Az ál­lam két kataszteri holdon létesítendő halastóra is nyújt támogatást. Saját erőnkből 8 kataszteri hold barackost létesítünk — folytatja. — A cukorrépatermelést 10 holdroi 20 holdra emeljük. Dohányt 10 hold hely’ett 14 holdon ter­melünk. A tagság lelkesen foglalja határozatba a jövő nagy terveit. Míg- az elnök beszél „Haticza János párttitkár elé­gedett arccal ül mellette. Nem tudni, hogy a jövőre gondol-e, vagy gondolatai a múltban kalandoznak. Egy biztos! A pártszervezet a jövőben is szilárdan dolgozik a tsz boldogulásáért, ügy, mint a múltban. Két község: Alpár és Tiszaújfalu ellensé­ges elemei, kulákjai akarták szétzülleszteni a csoportot, A tagság e két községből gyűlt NEMZ li T KÖZI » Z Iá M 1 E A bermudai hármas érieisezíel, amelyet december 4 és 7 kö­zött tartottak meg Eisenhower, Churchill, Laniel és a hí -om nyugati kü űgymimszísr részvé­telével, volt a nyugati hatalmak első közös megbeszélése, amelyet a legutóbbi szovjet jegy "t kéz­hezvétele óta tartottak. A Szov­jetunió nagyjelentőségű novem­ber 26-i jegyzéke kétségtelenül nemcsak leglényegesebL pontja volt a bermudai hármas érte­kezlet napirendjének, hanem egyúttal a legerősebb befolyá­soló tényező is volt, amelynek hatására a »három nagy" »ösz- szebeszélése« másként alakult, mint ahogyan azt a nyugati ve­zetők eredetileg tervezték. A »Stockholms Tidningen« cí­mű lap a szovjet jegyzék hatá­sát így határozta meg: »a szov­jet jegyzék és európai hatása egyszeriben megváltoztatta az egész helyzetet. Az Egyesült Ál­lamok politikája előtti meghú- nyászkodás helyett remény éb­redt... el ..diet majd kerülni Né­metország újrafelfegy vérzésének növekvő terheit és veszélyét. A bermudai értekezlet íratlan pro­grammját meg kell változ­tatni. ..« A békére vágyó népek ereje volt az az erő, amely kikény­szerítette, hogy a nemzetközi feszültség növelése érdekében egybehívott bermudai értekezlet — legalábbis formálisan — bele­egyező választ adjon a négy nagyhatalomnak tárgyalásait ja­vasió szovjet jegyzékre. Mi volt az amerikai imjieria- lizmus eredeti terve a bermu­dai értekezlet összehívásával? Egyrészt: zsaroló eszközökkel arra akarták kényszeríteni Fran­ciaországot, egyezzék bele Né­metország felfegyverzésébe. Másrészt; el akarták gáncsol­ni a koreai kérdés békés rende­zése lehetőségét és a Kínai Nép­köztársaság belépését az ENSZ- be. És végül: fel akarták fokozni és ki akarták terjeszteni az in­dokínai szennyes háborút, A Szovjetunió jegyzeke azon­ban a bermudai értekezlet leg­fontosabb napirendi pontja lett, s amint a Bermudákon tartóz­kodó sajtóludósítók már a talái­Demokrácia ellen szervezkedő, rágalmazó terroristák bandája a bíróság előtt A budapesti megyei bíró- lomása mindenben alátúmasz- ság Jónás Béla tanácsa pén- " DEJEN össze ebbe a nagy családba. Két ízben szervezett a pari háromnapos népnevelőtanfo- lyamot. A párttagokat és népnevelőket egyenletesen, szétosztották a munkaterüle­ten. Állandó felvilágosító munkát végeztek a tagság között. A pártszervezetben a ta­gok politikai oktatására is nagy gondot fordítanak. Három politikai iskola- Bolsevik Párt I. évfolyama, elsőéves és másodéves alap­fokú politikai iskola növeli a párttagság elméleti szín­vonalát. A pártszervezet tag­gyűlésein állandóan a szövet­kezet megszilárdításának kér­dése szerepelt és arról is ha­tározatot, hozott, hogy a ve­zetőségi üléseket hetenként meg kell tartani és a hozott aatarozatokat minden ülésen értékeljék. A DISZ-szervezet munkájának megjavításáról is született határozat. Havon­ta aktívaértekezleten beszá­moltatják az igazgatóságot, a fegyelmi bizottságot és az ?llenőrző bizottságot. A párt szervezet beszámoltatja a tsz-elnököt is a munkák ál- ' ásáról. így állandóan el- 'enőrzik a termelést. teken és szombaton demo­krácia ellen szervezkedő, rá­galmazó terroristák bandá­jának bűnügyét tárgyalta. Zudar Endre, a banda ve­zetője még egyetemi hallgató korában, 1952 elején népi domokráciaelleues szervez­kedést kezdeményezett. Ter­veinek végrehajtásában segí­tőtársai voltak: felesége, to­vábbá Pálfay Gábor, Jeney László, Bársony Béla és Luka László orvostanhallgatók. A vádlottak a' népi demo­kráciához hű dolgozókat fasiszta módszerekkel, külön­böző bűncselekmények elkö­vetésével rágalmazták meg munkahelyükön, társadalmi és állami szervek előtt. Több­száz névtelen levelet, rágal­mazó feljelentést szerkesz­tettek azzal a céllal, hogy be­csületes embereknek kelle­metlenségeket okozzanak és Közöttük elégedetlenséget szítsanak népi demokratikus .endszerünkkel szemben. Fasiszta röpiratokat szer­kesztettek és terjesztettek, ugyanakkor azokat a becsüle­tes dolgozókat jelentették fel a röpiratok terjesztése miatt, akiknek ezeket küldték. tóttá a vadat. Gáspár Gyula ügyész vád­beszédében a többi között rá­mutatott: — A kormányprogramul egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a törvényesség meg­szilárdítását és az államha­talmi szervek kötelességévé tette a dolgozó nép jogainak biztosításán és sérthetetlen­ségén való őrködést. Amikor a _ vádlottak becsületes dolgo­zókat jelentettek fel, azt akarták elérni, hogy az ál­lami szervek hamis feljelen­tések alapján eljárást indít­sanak a feljelentett dolgozók ellen. A megrágalmazottak között igen nagy számmal vannak értelmiségi dolgo­zók. A vádlottak rágalmaik­kal és feljelentéseikkel za­varni akarták őket mun­kájukban és környezetükben bizalmatlanságot akartak kel­teni bennük a nép államával szemben. « Az ügyész a továbbiak­ban hangsúlyozta: tipikus fasiszta módszereket alkal­maztak a vádlottak, bűnöse- lekményeiket előre meg­fontolták. Az ügyész végül példás büntetést kért a vádlottak­A párttagok és párton- nvüliek között jó a kapcso­lat. A tsz-tagság szereti és becsüli a pártszervezetet. Fi­gyeli a párttagokat, példát vár tőlük. Bírálják is őket, ha hibát követnek el. így érte megérdemelt bírálat Papn elvtársat, aki ötbónapos bri­gádvezetői iskoláról vissza­térve hanyagul látta el mun­káját. Ezért le is váltották Ha párttag követ el hibát a nártonkíviiliek meg is mond­ták, hogy különösen párttag­tól ez nem szép. A p Artta« «le többsége példamutatóan harcol a szövetkezet felvirágoztatá­sáért. a magasabb életszínvo­nalért,, a szebb és boldogabb jövőért. Ilyen párttagok: Sze­pesi János, id. Gondi István Miskolczi Péter, Szabó Mi­hály, Juhász Imre és még sorolhatnánk a jó elvtársak neveit. A szövetkezet egész tagsága köréjük tömörülve jó eredményt ért el a ter­melésben. A pártszervezet jó munkájának eredménye, hogy a tsz-ből egyetlen tag sem lépett ki, sőt 14 belépő­vel szaporodott a tagság. .Áldozataikat a legimlonbo- zőbb társadalmi rétegekből szemelték ki. Emellett Zudar és bűntársai később azt ter­vezték. hogy fertőző betegsé­geket terjesztenek el a dolgo­zók között. Ebből a célból Zudar egyik bűntársát, Pál­fay Gábort megbízta, hogy szerezzen baktériumokkal fer­tőzött anyagot. A déli össze­kötő vasúti híd felrobbantá­sát és több gyújtogatást is tervbevettek. Zudar Endre beismerte oünösségét. Bevallotta, hogy összesen mintegy ötven em­bert rágalmazott meg, a leg­különfélébb vádakkal: népi demokráciaellenes szervezke­déssel, valutaüzérkedéssel, íegyverrejtegejéssel, stb. Be '.-merte azt is, hogy fertőző betegségeket akartak terjesz­teni a dolgozók között bakté­riumok útján. Sokat hallgat :a a nyugati rádiók rémhíreit ás arra számított, hogy — mint mondotta — „meg fog változni a helyzet, amerikai és jugoszláv csapatok bevo­nulnak ide s erre az időre ér­demeket akartam szerezni magamnak.“ Zudar Endre bűntársai is valamennyien elismerték jűnösségüket. A kihallgatott tanuk val­ra. A megyei bíróság Zu­dar Endrét a népköztársaság megdöntésére irányuló szer­vezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette miatt 14 évi börtönre, a népköztár­saság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevé­keny részvétel bűntettéért Pálfay Gábort, Jeney Lászlót és Bársony Bélát 10—10 évi, Zudar Endrénét 7 évi börtön- büntetésre, Luka László' vád­lottat pedig' a népköztársaság megdöntésére irányuló szer­vezkedés előmozdítása miatt 7 évi börtönre ítélte. Va­lamennyi vádlottat 10 évre eltiltották a közügyektől és elrendelték teljes vagyonuk elkobzását. Ennek a bűnpernek a vád­lottal — mondotta az indoko­lás során a tanácselnök -- újból bizonyítékát adták an­nak, hogy az ellenség egyre .lühödtebben nézi a szo­cializmus útján tett előreha­ladásunkat, mindig íúj és új módszerét választja táma­dásának. De minden új tárna dással szemben készek va­gyunk felvenni a harcot, le tudjuk leplezni és el tudjuk tiporni azokat, akik kezet emelnek hazánkra. A A’ádlottak enyhítésért fellebbeztek. (MTI) ózó első napján megírták, »már ínynek látszik, hogy az Egye- iilt Ali a inak nem utasíthatja ei Szovjetunióval való négyes ér­keztet tervét...« pedig az ame- kaiakban nagy voit a hajlandó­ig erre«. »Nem titok — írta »News Chronicle« című angol p —, hogy Dulles remélte: el­kerülheti a megbeszéléseket a Szovjetunióval bármely színvo­nalon, amíg nem jön létre az európai hadsereg. A gyakorlati tények azonban erősebbek Dul- lesnél...« E pontban tehát az amerikai imperializmus háborús politi­kája kudarcot vallott. A koreai béke kérdése elé újabb veszélyek tornyosul­nak. A legutóbbi jelentések sze­rint az ENSZ politikai bizott­sága határozatot hozott az ENSZ közgyűlés jelenleg folyó nyolca­dik ülésszakának félbeszakításá­ra. Ez a határozat megnehezíti, hogy szükség esetén ismét ösz- szehívják a közgyűlést a koreai kérdés megtárgyalására. Mi van e határozat hátterében? Nem más, mint az amerikai impe­rialistáknak az a törekvése, hogy teljesen szabad kezet kap­janak Koreában, »ne zavarják« őket olyan nemzetközi fórumok, mint az ENSZ — sa sötétben bujkálva felrobbanthassák, is­mét pusztító háborúvá változtas­sák a koreai béke ügyét. Az ENSZ zászlajával taka­rózó amerikai agresszorok a ko­reai kérdés rendezésére hivatott politikai értekezletet megelőző panmindzsoni tanácskozásokon megbízottjuk, Arthur Dean út­ján minduntalan szakítást akar­nak provokálni. A hat hete fo­lyó tanácskozáson Dean követ­kezetesen folytatta a kormányá­nak előre elhatározott, halogató politikáját. Ez »nemcsak azt mutatja, hogy az Egyesült Államok koimánye nem óhajtja a politikai értekez­let összehívását és azon keresz­tül a koreai kérdés békés ren­dezését, hanem egyúttal felfedi az amerikai kormánynak azt a bűnös szándékát is, hogy a fel­világosítások teljes meghiúsítása után egyoldalú akcióval erő­szakkal visszatartsa a koreai- kínai fél fogságbaesett harco­sait« — hangoztatta az ENSZ 8. ülésszaka elnökéhez eljuttatott nyilatkozat, amelyet Csou En- laj kínai külügyminiszter tett. Mit akarnak elérni az impe­rialisták? 1931 január 2? utánra — a hadifoglyok fogvatartása ál­lítólagos idejének lejártáig cl akarják odázni a politikai érte­kezlet összehívását, s ügynökük, Li Szin Man ugyanakkor arra hivatkozik, hogy »országának erejét felhasználva, szabadonbo- csátja a kommunistaellenes ifja­kat«. Ez hát a terv: kikergetni » hadifogolytáborokból a koreai­kínai foglyokat, kiszolgáltatni őket Li Szin Man és Csang Ka,} Sek ügynökeinek, s ezen az úton felrobbantani a koreai bé­ke megteremtésére hivatott po­litikai értekezletet. Az ENSZ-ben működő ameri­kai szavazógépezetet azonban is­mét sikerült üzembehelyezni. Az ENSZ 8. ülésszakának félbesza­kításáról hozott határozat az amerikai imperialisták útját egyengeti, akik — a világ né­peinek akarata ellenére — a ko­reai háború lángjának újbóli fel- iobbantására, s a háború tüzének világméretű kiterjesztésére tö­rekszenek. Azonban a koreai fegyverszünet kivívása — mely a béke ügyének nagy győzelme volt — azt bizonyítja, hogy a népek meghiúsíthatják azokat a mesterkedéseket, amelyek a ko­reai és egyben a világbéke alá- aknázására irányulnak, (MTI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom